Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

Km ßVPOLIAM. 88. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. ÁPRILIS 15. SZOMBAT LAPÜPfK TARTALMÄBÖÜ» Az utánpótlás gátjai az építőiparban (3. oldal) Gávavencsellő negyedmilliója (5. oldal) Büntetés tejvizezésért (5. oldal) Hét végi sportműsor (9. oldal) A lottó nyerőszámai (10. oldal) Az indokínai offenzíva Immár két hete lankadatlan hevességgel folyik a dél­vietnami hazafias erők nagyszabású offenzivája. Egyelőre semmi jele a hozzánk érkező jelentésekben annak, hogy az amerikai légierő és a dél-vietnami kormánycsapatok meg­állították volna a több fronton is előretörő hazafias erőket. Ez a tény önmagában jelzi, milyen jelentős katonai poten­ciál és tartalék áll a hazafias erők rendelkezésére. Négy év óta ez a hazafias erők legnagyobb szabású ka­tonai akciója. Méretében és jelentőségében az 1968 elején végrehajtott nagy Tet-oífenzívához hasonlítható. Egy szem­betűnő hasonlóság valóban van a két offenzíva között: mind­kettő az amerikai kormányzat számára a legkényesebb és legkellemetlenebb időpontban, az elnökválasztási hadjárat nyitányakor kezdődött. 1968-ban Dél-Vietnam egész terü­letére kiterjedő támadássorozatot indítottak a hazafias erők partizánalakulatai. Katonai sikereik politikai végeredménye: Johnson elnök 1968. március 31-én bejelentette a VDK elle­ni tömeges bombázások egyoldalú korlátozását, az USA kész­ségét a tárgyalásokra — s végül saját indokínai politikája kudarcának elismeréseként azt, hogy nem indul az elnökvá­lasztásokon. A politikai következményeket illetően természetesen nem lehet összehasonlítást tenni az 1968-as és a jelenlegi of- fenztva között. A jelenlegi katonapolitikai feltételek eltérőek az 1968. évi helyzettől, s maga az offenzíva is másként zaj­lik. Katonai vonatkozásban a jelenlegi offenzíva legérde­kesebb vonása az, hogy a dél-vietnami hazafias erők a ko­rábbi időszaktól eltérően az úgynevezett hagyományos had­viselést alkalmazzák. Reguláris csapataikat nagyszámú ha­ditechnikai eszköz támogatja. Amerikai hírügynökségi je. Hentesek a PT—76, T—54 és T—55 szovjet típusú harckocsik­kal azonosították a hazafias erők harcjárműveit. Ugyancsak meglepő volt az amerikaiak számára a hazafias erők nehéz­tüzérségének nagyszabású és igen hatásos bevetése, nemkü­lönben a műszaki alakulatok felbukkanása, amelyek a kü­lönböző vízi és egyéb akadályokon segítik át a gépesített ala­kulatokat. A lövészegységek, a harckocsik és a tüzérség — 6Őt a légvédelmi tüzérség — jól szervezett és eredményes együttműködése arról tanúskodik, hogy a hazafias erők re­guláris egységei jól felkészültek és ki tudják használni a ha­ditechnikai eszközök nyújtotta új lehetőségeket. A különböző frontokon folyó hadműveletek eddigi ese­ményei arról tanúskodnak, hogy gondosan megtervezett és előkészített, a különböző térségekben gondosan összehangolt támadássorozatról van szó. A hazafias erők máris jelentős területeket foglaltak el és egész sor ellenséges támaszpon­tot semmisítettek meg. Az offenzíva eseményed közepette természetesen korai tenne a katonai vagy politikai mérleget megvonni, de máris látványosan bebizonyosodott, hogy a Nixon-kormányzat „vi- etnamizálási” politikája katonai vonatkozásban nem érte el célját. A dél-vietnami kormánycsapatok az egyre intenzívebb amerikai légi- és tüzérségi támogatás nélkül képtelenek len­nének kitartani a hazafias erőkkel szemben. Az offenzíva egyik politikai célkitűzése ugyancsak sikerrel járt. Nixon elnök mindenáron arra törekedett, hogy az elnökválasztási hadjárat témái közül kikapcsolja a viet­nami háború kérdését. Az amerikai csapatok kivonása, kö­vetkezésképp a háborús veszteségek csökkenése révén ez, egészen az offenzíva pillanatáig lényegében sikerült is. Wash­ingtoni jelentések azonban arról számolnak be, hogy né­hány nap alatt változás történt a washingtoni politikai köz­hangulatban s ebből arra következtethetünk, hogy a vietna­mi háború az elnökválasztási hadjárat főbb külpolitikai té­máinak egyike lesz. A Nixon-adminisztráció nehéz helyzet­ben van. mivel kevés eszközzel rendelkezik arra, hogy az of­fenzíva katonai sikereit és politikai-lélektani hatását korlá­tozza. Katonailag Nixon szemlátomást a haditecnikai eszka­láció mellett döntött. Megerősítették a Dél-Vietnamban be­vetett amerikai légierőt, újabb kötelékeket vezényeltek a Dél-Vietnam partjainál cirkáló 7. flottához. Felújították a VDK elleni nagyarányú bombázásokat, s minden eddiginél nagyobb arányban alkalmazzák a B—52-es nehézbombázó­kat. De ez a technikai eszkaláció máris a „vietnamizálás” ku­darcát támasztja alá: olyan légi- és haditengerészeti egysé­geket is bevetettek a hazafias erők ellen, amelyeket nem ré­gen látványos sajtóhadjárat közepette egyszer már kivontak a hadszíntérről. A haditechnikai eszkaláció mellett a Nixon-adminiszt­ráció lélektani-politikai eszkalációba is kezdett. Washington­ban mindent elkövetnek, hogy a párizsi tárgyalások megsza­kításáért, illetve a harctevékenység felélénküléséért a viet­nami félre hárítsák a felelősséget. A hazafias erők eddigi harci sikereit azzal magyarázzák az amerikai közvélemény­nek. hogy úgymond „észak-vietnami invázióval állnak szem­ben.” A politikai-lélektani eszkaláció másik propagandatéte­le a Szovjetuniót teszi felelőssé a vietnami népnek nyújtott sokoldalú támogatás miatt. Azt emlegetik, hogy Moszkvá­ban, Nixon elnök májusi látogatásakor tárgyalni kellene az amerikai illetve szovjet segély kölcsönös korlátozásáról, In­dokínában. Ezek a híresztelések részben a vietnami nép el­leni lélektani hadviselésként foghatók fel, részben azt a re­ményt hivatottak kelteni az amerikai közvéleményben, hogy Nixon elnök utazása, az offenzíva eredményeitől függetle­nül szintén hozzájárulhat a konfliktus megoldásához. Az offenzíva ózonban maga is azt demonstrálja, amit a VDK és a DIFK — illetve a Szovjetunió vezetői teljesen egyértelműén leszögezték: a konfliktust kizárólag a harcoló felek között, s nem máshol és más partnerekkel lehet meg­oldani. Ennek az álláspontnak logikus következményekent vietnami részről az offenzíva közben is többször megerősí­tették; nem hajlandók elfogadni az amerikai diktátumot, de bármilyen formában készek a komoly és mindkét fél számá­ra elfogadható politikai megoldás megkeresésére. Kibővített ülést tartott a Hazafias K Népfront megyei elnöksége Megtartotta első ülését az újjáválasztott Hazafias-Nép­front megyei elnöksége. Az április 14-én délelőtt a TIT Bessenyei klubjában sorra ke­rült elnökségi ülésen jelen' voltak a járási népfrontíbi- zottságok titkárai is. A kibő­vített ülésen Porzsolt István, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tiszteletbeli el­nöke üdvözölte a megjelen­teket, köztük az új elnökségi tagokat, majd Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára adott össze­foglaló . jelentést a népfront- testületek újjáválasztásáróL A népfront megyei titkára hangsúlyozta, hogy a válasz­tód jelentős politikai esemé­nye volt megyénknek. A gyű­léseken részvevők élénk köz­életi, politikai érdeklődésről adtak számot: 35 ezren vet­tek részt a megyében az új­jáválasztó gyűléseken. A fel­szólalók zömében közérdekű, községpolitiikai javaslatokat tetteik, s több százezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát ajánlattak fel. Többek között Gelénesen, ahol a la­kosság 100 ezer forint értékű társadalmi munkával fog hozzájárulni a helyi művelő­dési otthon és orvosi rendelő megépítéséhez. Számosán sürgették o lakossági szolgál­tatások javítását, melyekkel legutóbbi ülésén a megyei ta­nács vb és a népfront megyei elnöksége közös munkaülésén is foglalkozott és kidolgjoeita a feladatokat. A megyében 278 népfront- bizottságot választottak újjá, a bizottságok tagijainak szá­ma meghaladja a 8140-et. örvendetesen javult a nép- frcnttestületekbe választott ipari munkások, a nők és fia­talok aránya. Általában rá­termettebb, képzettebb em­berek kerültek a népfrontbi­zottságokba. A megye nép- frontbizottságainak 11 száza­léka ipari munkás, 40 száza­léka tsz-tag. A falusi értel­miség 14, az alkalmazottak 17,7, a háziasszonyok, nyug­díjasok 9,7 százalékkal kép­viseltetik magukat a testüle­tekben. A bizottságok tagjai­nak 2 százaléka tsz-elnök, 1 százaléka magánkisiparos, 0,6 százaléka egyházi sze­mély. Az újjáválasztott bi­zottságokban jelentékenyen növekedett . a nők aránya, 30,2 százalék, a fiatalok 20 százalékot képviselnek. Az újjáválasztás tartalmi, politikai, társadalmi eredmé­nyeiről az elnökség megálla­pította, hogy tovább erősítet­te a párt politikájának meg­valósításában i való cselekvő részvételt, tevékenyen hozzá­járult a népi-nemzeti egység kovácsolásához. Az újjává- lasztast összegező jelentés vi­tájában többen felszólaltak, köztük Koncz Károly, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője, Magyart Mihály, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának mun­katársa, Abari Attila, az SZMT titkára és mások. A kibővített ülésen vázol­ták azokat az újszerű tenni­valókat, amelyekkel a nép­front megyei testületé a ko­rábbiaknál eredményesebben tudja ellátni feladatát. Meg­vitatták és elfogadták a népfront nemzetközi barátsá­gi és szolidaritási munkájá­nak tapasztalatairól és az 1972. évi feladatokról szóló jelentést, valamint a megyeri bizottság béke és barátsági munlkatervét. Az elnökség megállapítása szerint a nemzetközi tájékoz­tatást a lakosság megyeszer- te nagy érdeklődéssel fogad­ta. A népfront megyei el­nöksége által jóváhagyott munkatervben eddig is jelen­tős helyet foglaltak el azok a célok, amelyek a Szovjet­unió és a többi szocialista ország jelenének megismer­tetését, a baráti kapcsolatok erősítését segítették. Éven­ként két-három, összesen 10 —12 alkalommal szerveztek Nyíregyházán és 'a járások­ban találkozókat a baráti nagykövetségekkel és kultu­rális irodáik munkatársaival. Leggyakrabban a Szovjetunió képviselői jártak Szabolcs- Szatmárban, de vendégül látták a Nyírségben többek között a mongol, a vietnami, a bolgár, a csehszlovák és az AÍDK-küldöttséget is. Tartalmas féléves progra­mot állítattak össze és fogad­tak el a béke és barátsági munkát illetően is. Az első fél évben 16 eseményre ke­rült sor a megyében. A kö­zeljövőben április második felében a Bélke-világtanács kongresszusának 23. jubileu­ma alkalmából békenagygyű­lést tartanak Záhonyban és Fehérgyarmaton. Április 22- ón, Lenin születésének 102. év­fordulójára emlékeznek a ta­nárképző főiskolán és a Le­nin nevét viselő tsz-ekben. Április második félében megyei békegyűlésen tájé­koztatják a részvevőket az időszerű bed- és külpolitikai kérdésekről. Májusban szoli­daritási hónapot rendeznek a vietnami néppel való együtt­érzés jegyében. Az év első felében ezeken kívül hat béke és barátsági rendezvény szín­helye lesz megyénk. Többek között megemlékeznek az NDK felszabadulásának 27. évfordulójáról, Csehszlová­kia felszabadulásáról, a szov­jet állam megalakulásának 50. évfordulójáról. Ünnepi előadást és kiállítást rendez­nek a magyar—lengyel ba­rátsági ‘és együttműködési szerződés aláírásának 24. év­fordulója alkalmából. Júni­usban művészeti rendezvény­nyel zárul a gazdag prog­ram, megyénkben mintegy hat helyen mutatja be leg­újabb műsorát a Szavaljev szovjet művészegyüttes. Az MTI jelenti Podgornij látogatásai Az izmiri Vilajet kor-* mányzója csütörtökön este vacsorát adott Nyikolaj Pod- gornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnök­sége elnökének tiszteletére. Szovjet részről a vacsorán megjelent Bayülkven kül­ügyminiszter, az Izmiri Vá­rosi Tanácsa elnöke és más hivatalos személyiségek. Sen- türk kormányzó és Podgornij pohárköszöntőt mondott. Fehér Lajos fogadta a VDK ideiglenes ügyvivőjét Fehér Lajos miniszterei-* nökhelyettes pénteken — ké­résére — fogadta Nguyen Khac Duyt, a VDK buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivőjét. Az ügyvivő átadta kormánya április 11 -4 nyilatkozatát, amely elítéli aa Egyesült Államokat a VDKi elleni katonai akció fieiújítá-j sáért. A kormány elnökbe-« lyettase a magyar nép, a párt és a kormány további teljes támogatásáról biztosi-* tóttá a testvéri vietnami né­pet az amerikai agresszió ebf| leni hősies harcában. Felbocsátották a Prognoz automata űrállomást Pénteken, moszkvai idő szexi rimt 3 óra 54 perckor a SZov-f jetunióban felbocsátották a Prognoz automatikus űráUoó mást, amely tanulmányozza 4 naptevékenység folyamatait; azdk hatását a bolygóközi térre és a föld magnetoszfé-Jf 'rajára. Az űrállomás súlya 845 kilogramm. Szovjet küldöttség Dániában Jens Otto Krag dán rrePf niszterelnök kormánya ne-«j vében Koppenhágában ebéi det adott a Szovjetunió Leg-« felsőbb Tanácsa küldöttségé-« nek tiszteletére, amely Mi-í hail P. Georgadzénak, a Legfelsőbb Tanács elnöksége titkárának vezetésével hi-« vatalos látogatáson tartózko-4 dik Dániában. A díszebéders Krag és Georgadze pohár-* köszöntőt mondott. A dáii kormányfő a pohárköszön-« tőben hangsúlyozta az euró­pai biztonsági értekezlet ősz-: szehívásának szükségességét és a két német állam közötti kapcsolatok normalizálásá­nak fontosságát az európai enyhülés szempontjából. SZVSZ-állásfoglalás A Szakszervezeti Világ- szövetség nyilatkozatban ál­lást foglalt a legutóbbi észak-írországi fejlemé­nyekkel kapcsolatban. A csü­törtökön Prágában közzétett nyilatkozat mindenekelőtt rámutat: a londoni közvet­len kormányzás bevezetése meggyőzően tanúsítja, hogy erőszakkal nem lehet letör­ni a polgárjogért harcoló, a katolikus kisebbség diszkri­minációjának felszámolását követelő mozgalmat. 25 éves kapcsolat Negyedszázaddal ezelőtt vette fel a diplomáciai kap­csolatokat a Szovjetunió és az Indiai Köztársaság. Az évforduló alkalmából csü­törtökön fogadást rendeztek India moszkvai nagykövet­ségén és ünnepi nagygyűlést rendeztek Moszkvában és Uj- Delhiben. A magyar—NDK együttműködési bizottság plenáris ülése Dr. Tímár Mátyás és Wolfgang Rauchfuss beszéde Pénteken a Parlament de- legációstermében plenáris üléssel folytatódott a ma­gyar—német gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság XI. ülés­szaka. A magyar, illetve az NDK-delegációt dr. Tímár Mátyás és Wolfgang Rauch­fuss miniszterelnök-helyette­sek, a bizottság elnökei veze­tik. • Dr1. Tímár Mátyás megnyi­tó beszédében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a két ország párt- és kormány- delegációi ez év februárjá­ban a legfelsőbb szinten vi­tatták meg, s pozitívan ér­tékelték országaink együtt­működését, s ezenbelül a bi­zottság munkáját is. Ezzel szilárdabb feltételek terem­tődtek ahhoz, hogy kapcso­latainkat tovább erősítsük. Az együttműködési bizottság feladata, hogy a termelésben, az áruforgalomban és a kooperációban egyaránt se­gítse feltárná a mind haté­konyabb együttműködés le­hetőségeit. Mint mondotta, a magyar—NDK gazdasági együttműködés eddig is a szocialista integráció jegyé­ben fejlődött, s a jövőben még inkább e program hatá­rozza meg kapcsolataink bő­vítését, elmélyítését. Dr. Tímár Mátyás bejelen­tette, hogy Kiss Dezső közle­kedés- és posta ügyi minisz­terhelyettes, továbbá Szőke György, a Külügyminisztéri­um főosztályvezetője szemé­lyében újabb tagokkal egé­szült ki az együttműködési bizottság magyar, tagozata. Az NDK-tagozat új tagja­ként üdvözölte a bizottság df. Udo Dieter Wanget, az. állami tervbizottság elnökhe­lyettesét. Első napirendi pontként a két miniszterelnök-helyettes kölcsönösen tájékoztatta a bizottságot Magyarország, il­letve az NDK gazdasági hely­zetének alakulásáról. ^Dr. Tímár Mátyás a többi között elmondta, -hogy ha­zánkban a kormányszervek­től a vállalatokig egész . sor intézkedés van folyamatban a termelés gazdaságosságá­nak javítására, a vállalati munka- és üzemszervezés korszerűsítésére, a beruházá­si eszközök koncentrálására, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javítására. Wolfgang Rauchfuss ugyan­csak egész sor olyan intéz­kedésről szólt, amely az NDK népgazdaságát tovább fejleszti, s azokon a terüle­teken is megteremti a har­monikus fejlődést, ahol ed­dig problémák voltak. További napirendi pont­ként a két ország együttmű­ködésével kapcsolatos fő fel­adatokról tárgyaltak, majd áttekintették a külkereske­delmi áruforgalom múlt 'évi alakulását és az idei árucse­re-forgalmi jegyzőkönyvben rögzített megállapodások tel­jesítésének menetét. Vitfe proietArmubyesOijeteki

Next

/
Thumbnails
Contents