Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

2. tidal KELET-MAGYARORSZAG »72. iprfli* 2t Testvéri üdvözlet Afrika, Ázsia, Latin-Amerika társadalmi haladásért küzdő népeinek! HÉTFŐ: A Hanoi és a Haiphong elleni támadás nyomán világméretű tiltakozó hullám in­dult meg. — Podgornij szovjet államfő be­fejezte törökországi látogatását. KEDD: Személyi változások a román állami és pártvezetésben. — Allende chilei elnök be­jelentette az amerikai ITT államosítását. SZERDA: Laird hadügyminiszter után Rogers ame­rikai külügyminiszter is nyilatkozott a VDK elleni bombázásról. — Üjabb Kohl— Bahr találkozó. CSÜTÖRTÖK: A keddi után elmaradt a csütörtöki SALT- ülés is. — Bumedien algériai elnök Tuné­ziába utazott, Husszein jordániai király hazatért, az izraeli külügyminiszter Washingtonba ment. PÉNTEK: más csúcstalálkozónak, amelyre rövidesen sor kerül Egyiptom, Algéria és Líbia vezetői részvételével. Az al­gériai elnök szavai arra en­gednek következtetni, hogy a hármas tanácskozáson Kad­hafi elnök, Líbia „forradal­mi tanácsának” elnöke egye­dül marad sajátos elképzelé­seivel, hacsak nem igazodik Szadat és Bumedien vonalá­hoz. Itt kell megemlíteni, hogy e hármas csúcstalálko­zó előtt az algériai elnök közvetlen keleti szomszéd­jához, Tunéziába látogatva Burgiba elnökkel is tárgyalt. A mai vasárnapon Nyugat- Európa egy országában és egy másik országának egy tartományában járulnak az urnákhoz a választók. Fran­ciaországban népszavazást rendeznek, az NSZK Baden­Befejeződött a nagy francia szakszervezet, a CGT kongresszusa. — Véget ért az angol vasutasok túlbuzgósági sztrájkja. SZOMBAT: A Willy Brandt nyugatnémet kancellár befe­jezte angliai látogatását. I A világ mélységes megdob- benése fogadta a hét elején a hírt, hogy az amerikai légi- V;.kalózok újból rátámadtak a ^gjjjV’ietnami Demokratikus Köz­társaság fővárosára és legna­gyobb kikötővárosára, hogy ismét bombákat szórtak Ha­noi és Haiphong lakónegye­deire, • polgár; személyek, gyermekek, asszonyok életét is kioltva. — Megdöbbenés felháborodássá hevült, tilta­kozássá keményült. A világközvélemény reagá­lása — s természetesen az amerikai közvélemény több­ségének elítélő magatartása is — a jelek szerint lefogta az amerikai gyilkosok kezét. Újabb támadás nem történt a VDK két nagyvárosa ellen. Az amerikai elnök és kor­mányzatának zavarát egyfor­mán elárulta, hogy Nixon maga hallgatásba burkoló­zott, viszont közvetlen mun­katársai, miniszterei egymás­nak ellentmondó nyilatkoza­tokat tettek. Laird hadügy­miniszter kardcsörtető módon a Szovjetunió „felelősségét” kezdte emlegetni, mire Ro­gers külügyminiszternek siet­ve enyhítenie kellett minisz­tertársa szavain. Hiszen már csak egy hónap választ el a moszkvai utazás napjától... Nixon látogatásának előké­szítése — legalábbis techni­kai szinten — megindult: egy amerikai szakértő csoport, Scowcroft dandártábornok vezetésével már a szovjet fő­városban tartózkodik és meg­kezdte tárgyalásait a bizton­sági, az összeköttetési és más egyéb teendőkről. Hivatalo­san bejelentették azt is, hogy Nixon a Szovjetunióban tett látogatása után rövid időre Varsóba is elmegy. A héten sem került sor Párizsban a Vietnam-konfe- rencia folytatáséra. A VDK és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldött­sége javasolta, hogy április 27-én tartsák meg a konfe­rencia következő ülését: az USA, amely idestova két hó­napja szabotálja a vietnami négyes, tárgyalásokat, előbb- utóbb visszakényszerül a tár­gyalóasztalhoz. Más lehetősé­ge nincs a vietnami kérdés megoldására, a hét éve folyó háború befejezésére... Világszerte feltűnést kel­tett. hogy a héten nem került sor a szovjet és az amerikai küldöttségek találkozóira a SALT-tárgyalásokon. Éppen 120. alkalommal ültek volna össze, hogy a stratégiai fegy­verzet korlátozásáról tárgyal­janak. A szovjet delegáció vezetője, Szemjonov kül­ügyminiszter-helyettes ugyan­is Moszkvába utazott, és tá- voüéte miatt maradt el az ülés mind kedden, mind csü­törtökön. Szemjonov pénte­ken tért vissza Helsinkibe. Genfben, a leszerelési bi­zottság ülésén Roscsin, a szovjet küldöttség vezetője nagy jelentőségű felszólalá­sában ismételte meg a Szov­jetunió kormányának javas­latát mindenfajta atomkisér- let, így a föld alatti robban­ások beszüntetéséről. Ros­csin rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok eddig nem volt hajlandó hozzájá­rulni a nukleáris kísérletek, eltiltásához. Megfigyelők va­lószínűnek tartják, hogy ez a kérdés Nixon moszkvai láto­gatásakor napirendre kerül. Bizonyos élénkség jelent­kezett a héten a közel-keleti diplomáciában. Eban izraeli külügyminiszter Amerikába utazott, út; poggyászában alighanem ott van a Tel Aviv-i kormány memoran­duma Nixon elnökhöz: mit szeretnének az izraeli vezetők elmondatni amerikai párt­fogójukkal Moszkvában. Szinte váltották egymást az Egyesült Államok főváro­sában Eban izraeli külügy­miniszter és Husszein jordá­niai király. Az ammani uralkodó gyorsan hazatért, nehogy egy városban tartóz­kodván az izraeli diplomácia vezetőjével, újabb tápot ad­jon olyan híreszteléseknek, hogy különmegegyezésről tárgyal az izraeli kormány­nyal. Persze az ilyen „alibi” igen átlátszó. Az arab közvé­lemény egyre inkább „ide­gen ügynöknek” tekinti Husszein királyt, amint ezt épp a napokban Bumedien algériai elnök jelentette ki. Bumedien egyébként hosz- szabb, viszonylagos hallga­tásból lépett ki. Megnyilat­kozásának érdekes eleme volt az, amit a szovjet flotta földközi-tengeri jelenlétéről mondott: „Szükséges ez az amerikai flotta ellensúlyo­zása végett” — hangoztatta. Bumedien ezt a nyilatkoza­tot egy kairói lapnak adta, előkészítéséül annak a hár­Württemberg tartományá­ban, amely hozzávetőleg ak­kora — mind területét, mind népességét tekintve — mint Belgium, a helyi parlamenti mandátum elosztásáról van szó. Látszólag egyik sem világrengető esemény, de mindkettőnek megvan a ma­ga belpolitikai jelentőségén túl a nemzetközi kihatása is. Franciaországban csak a kommunisták ajánlják a vá­lasztóknak, hogy szavazza­nak nemmel, tehát a kor­mány ellen a népszavazáson. Hiszen ezt a kérdést úgy fo­galmazták meg az Elysée-pa- lotában, hogy a Pompidou- kormányzás melletti bizal­mi szavazásnak is fel lehes­sen majd fogni az „igen” győzelmét, ugyanakkor Ang­lia (és a másik három or­szág) csatlakozását a Közös Piachoz elősegítheti az „igen” többsége. ' Nyugat-Németország hí­res, svábok lakta tartomá­nyában, Baden-Württemberg- ben most eldől, hogy to­vábbra is a CDU-nak lesz-e többsége a tartományi par­lamentben, választ kap a nyugatnémet közélet arra a kérdésre is, hogy a baden- württembergi szavazatok alakulása jelzi-e a közvéle­mény állásfoglalását a rati­fikációs vitában? Ha a szo­ciáldemokraták és a szabad demokraták most Stuttgart­ban és környékén javítaná­nak eddigi helyzetükön, ez a sokat emlegetett és vita­tott „keleti szerződések” május 4-i megszavazását is biztosíthatná... Márpedig az egész euró­pai diplomáciai menetrend egyik fontos eleme a ratifi­káció létrejötte. Nem vélet­len, hogy még az európai enyhülés gondolata iránt ke­vés rokonszenvet mutató brit konzervatív kormányfő, Heath is Brandt segítségére sietett. Amikor a bonni kancellár — pártállására nézve, ne feledjük: szociál­demokrata politikus — a hét végén hivatalos tárgyalá­sokra Londonba érkezett, Heath kijárta az udvarnál, hogy Brandt és felesége II. Erzsébet királynő kastélyá­ban szálljon meg. A királynői kegy — ami például leg­utóbb Pompidou francia el­nöknek sem járt ki! — min­den bizonnyal Brandt ál­lamférfiúi nagyságának bi­zonyítására és a württember- gi szavazók szemében való elismertetésére szolgált. Amit a bonni kormányfő Anglia közös piaci érdekeinek jobb megértésével hálálhat meg. Pálfy József Egy százéves győzelem Az 1848-as magyar szabad­ságharctól még hosszú az út a magyar munkásmozgalom kibontakozásáig. A fejlődés egyik fontos mérföldköve az Általános Munkásegylet meg­alakulása 1868-ban. Ezzel ve­szi kezdetét Magyarországon a szocialista mozgalom. Fon­tos jellemzője, hogy megala­kulása és tevékenysége az I. Internacionálé működésének időszakára esik. A magyarországi szocialis­ta mozgalom, akár a többi, akkor csak egy általános eu­rópai forradalomtól remélhet­te a munkásosztály felszaba­dítását. Egy esetleges magyar forradalom lehetőségét az 1867-es kiegyezés háttérbe szorította. A kiegyezés ugyan­is a feudális nagybirtokrend­szer felszámolását, a köztár­saság és a nemzeti önren­delkezés forradalmi megva­lósítását több évtizedre lehe­tetlenné tette. 1869-ben az Internacionálé- nak két szekciója működött Magyarországon. Az egyik Pesten, a másik Temesváron. A temesvárit Farkas Károly szervezte. Az Általános Mun­kásegylet nyilvánosan nem csatlakozott az Intérnacionálé­hoz. Farkas 1869 második fe­lében Temesvárról Pestre költözött és tagja lett a Mun­kásképző Egylet választmá­nyának, majd később annak titkárává választották. Veze­tésével mindjobban érvénye­sült a Munkásképző Egylet­ben az Internacionálé befo­lyása, s ennek következté­ben a Munkásképző Egylet hatása a tömegekre. 1871 májusában többszöri kísérlet után megvalósult a két munkásegylet egyesülése. A Munkásképző Egylet tagjai beléptek az Általános Mun­kásegyletbe. Az ellentétek és -viták — amelyek az egyesülést meg­előzték — az egyleteken be­lül a munkásság politikai és gazdasági harcának szembe­állítása miatt alakultak ki. A lassaleánus „államsegély” jelszava voltaképpen a poli­tikai és a gazdasági harc szembeállítását jelentette. Miután a munkásság napi gazdasági harcai erősödtek, elkerülhetetlen volt a szerv beszállás a gazdasági harcot elutasító „államsegélyes” irányzattal. Legkövetkezete­sebben Farkas Károly harcolt a politikai és gazdasági harc különválasztása ellen. Végül is az egyesülési törekvés eredménnyel zárult, gya­korlatilag minden szakmai egylet csatlakozott az Általá­nos Munkásegylethez, hogy ezzel valóságos politikai szer­vezetet alkothasson. Amikor az Általános Mun­kásegylet tüntetést rendez a párizsi kommün eszméi és harcosai mellett, a rendőr­ség több tüntetőt letartóztat, s ez felháborodást vált ki a munkásakból. Az Andrássy-karmány vá­laszképpen bezárajta a mun­kásegylet helyiségeit, megbé­nítja az egylet működését és „hűtiensógi” eljárás meg­indítását rendeli el a szerve­zet vezetői és aktív tagjai el­len. A vizsgálatok során minde­nekelőtt a lefogott vezetők széles körű levelezési kapcso­latait kutatják. Találnak is ilyen leveleket, ezek azonban csupán információs kapcsola­tokat tárnak fel. A perira­tokban szó volt Marx levelé­ről is, melyet egyik vádlott­nál, vagy az egylet irattárá­ban foglaltak le. Az ügyészi jelentések azonban nem idéznek az állítólagos Marx- levélből, így valószínű, hogy az nem tartalmazott olyas­mit, amit a vád a hűtlenség! perben felhasználhatott vol­na. A lefoglalt levélek nem jelentettek semmiféle bizo­nyítékét arra, hogy a mun­kásegylet bármilyen össze­esküvés-félét. készített volna elő a fennálló rend erőszakos megdöntésére. December 21- én nyolc vádlottat helyeznek szabadlábra, de Farkas, Kül­földi, Politzer és Ihrlinger to­vábbra is őrizetben marad. Okmányszerű bizonyíték a két utóbbi esetében nem is volt. Fogva tartá­suk oka csupán a munkás- mozgalomban betöltött veze­tő szerepük. A kormánynak az volt a célja, hogy a vesze­(Folylatós az 1. oldalról) Megérkezése után Válvi Péter nyilatkozott az MTI munkatársának: — A most lezajlott vb- ülésnek különös jelentőséget ad a soron következő KGST- ülés közelgő időpontja. A vb főként az ülésszakon na­pirendre kerülő kérdésekkel foglalkozott, tárgyalt továbbá néhány ágazat konkrét mun­kájáról is. — Másik jelentős napiren­di pontként egyebek között a konténerszállításnak és esz­közeinek közös teryezését tárgyaltuk meg, és a továb­bi munkáról megállapodást írtunk alá. Eszerint meg­egyeztünk a konténere« szál­lítási rendszer gépeinek és berendezéseinek együttes ki- fejlesztésében. Mi elsősorban Mint már jelentettük, Szí­riában tartózkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével. Péntek este 3 küldöttséget fogadta Abdul­tők fogságban tartásával és elítélésével megbénítsa a munkásmozgalom fejlődését. A hűtiensógi' per törvényi széki tárgyalását száz évvel ezelőtt, 1872. április 23-án kezdték meg. A vádlottak vé­delmét liberális ügyvédek lát­ták el. A tárgyaláson ál­landóan nagyszámú hallga­tóság volt jelen és a pert mindvégig nagy érdeklődés kísérte. A törvényszék május 1-én hirdetett ítéletet. Bizo­nyíték hiányában vala­mennyi vádlottat, felmentet­ték a hűtlensé; vádja alói. Az Afttalanot. Munkásegylet működését viszont betiltot­ták. Ugyanakkor a felmentő ítéletet a munkásmozgalom hizonyos élénkülése követte. A munka a rendőrterror el­lenére a szakmai egyletekben folyt tovább. Ä „hűtlenségi” perben ara­tott győzelem a későbbi években megmövekedett erő­vel vitte előre a szocialista eszmék ügyét. A per egyben példát is adott az ellenséggel való bátor szemLenézésre. Az Általános Munkásegylet a munkásosztály első politi­kai szervezete volt Magyar- orsczágon. A 100 esztendővel ezelőtti hűtlenségi perben a magyar munkásosztály jelen­tős erkölcsi győzei met aratott az uralkodó osztállyal szem­ben. <K. S.) a csehszlovák partnerekkel működünk majd együtt a konténerizáció kifejlesztésé-, ben. — Jelentős az élelmiszer- ipari állandó bizottság által készített tanulmány, amely egy nemzetközi hűtőlánc létre­hozásának távlati perspektí­váit vázolta fel. A tervezet szerint a határokon felállí­tandó tranzit hűtőtárolók megkönnyíthetik a fagyasz­tott élelmiszerek országok közötti szállítását. Vályj Péter befejezésül el­mondotta, hogy a szovjet kül- és belkereskedelem kép­viselői élénk érdeklődéssel tanulmányozták a MEDIN* PEX és a MOGÜRT moszk­vai kiállítását, s a jelek sze­rint nagy sikere van az áp­rilis 4-én megnyílt magyar áruháznak is. lah Ahmar, a Szíriái Baath- párt főtitkárhelyettese. A magyar küldöttség szom­baton megkezdte tárgyalása­it a Szári ai Arab Köztársaság vezetőivel. Szíriái részről Abdullah Ahmar vezeti a tárgyalásokat Az MSZMP-küldöttség Szíriában Nemes György: Dávid és 37. Igen, most vettem észre, hogy a házon be vannak húzva a fatáblák. És a kert­kapun lakat van. Ez nem lehet igaz. Mert ha igaz, akkor Dávid nincs itthon. Akkor Dávid elutazott. Itthagyott engem. El se búcsúzott. Felugrottam. Odarohantam a kerítéshez. Először arra gondoltam, hogy felmászom a fenyőfán. És beugróm az erkélyre. De az erkélyajtó is csukva volt Hol van Dávid? És hová lettek a délignyi- tók? Az a kettő különösen. A halványlila meg a sötétlila, Csak szív alakú leveleik bólogattak a szélben. Virág nem látszott egyetlenegy se. Összesodródott mindnek a szirma. Annak, a kettőnek is a kerítés peremén. Csak én gondoltam, hogy az egyik a halványlila, a másik a sö- tétiila. Látni nem lehetett. Persze, hiszen csak délig tartják nyitva a szirmaikat. Most pedig már délután van. Gondoltam, sírnom kelle­ne, De most nem tudtam sír­ni. Megfogtam a drótkerítést. És behunytam a szememet. És egyszerre Dávidot lát­tam. Vajon hányszor fogom még látni így? Erre gondoltam. Kicsit felhúzózkodtam, * drótkerítésbe kapaszkodva. Éreztem, hogy lábikrám meg­feszül. Itt a kerítés mellett jól lehetne gyakorolni. Ha a spicc-cipőm velem volna. Letéptem a két összecsuk kódott virágot. Szétmorzsol­tam a tenyeremben, és be­dobtam a patakba. Fázni kezdtem. Holnap szeptember elsejei jutott eszembe. Néhány nap múlva én is megyek haza. Kezdődik az iskolaév. Futni kezdtem a turistahá* felé. A szél szembefújt ve­lem. S most egyszerre rám tört a sírás. Pedig nem akartam sírni. De nagyon sajnáltam magam. Itt fut Nagy Klotild. Sen­ki sem tudja, hogy egyszer majd olyan híres lesz, mint Fanny Elssler vagy Anna Pavlova. Ezt csak én tudom. S azt is csak én, hogy senki sem mondja nekem többé: Klót. Vég#

Next

/
Thumbnails
Contents