Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 93. szám

8. oläaJ TTFLET-MAGYÁRORSZAd 1975. április 21. Heves faarcokat jelentenek Vietnamból Véget ért a KGST végrehajtó bizottságának ülése Amerikai tiltakozások a terrorbombázások ellen B—52-es stratégiai repü­lőgépek csütörtökre virra­dóra tizenhét bevetésben bombázták Dél-Vietnam kü­lönböző területeit. Az AFP saigoni katonai forrásokra hivatkozva jelen­ti. hogy a felszabadító erők szerda este heves harcok után elfoglalták a Saigontól négyszázötven kilométerrel északkeletre lévő Hoai An városát. A hazafias egységek már két nappal ezelőtt bir­tokukba vették a város kö­zelében lévő „Orange” tü­zérségi támaszpontot. Változatlanul heves har­cok színhelye a Saigontól nyolcvan kilométerrel észak­nyugatra lévő An Loc tar­tományi székhely térsége. Hírügynökségi jelentések­ből kitűnik, hogy a népi egységek, miután szomba­ton behatoltak a tartomá­nyi székhelyre, a hét elején kivonultak onnan és a város környékén foglalták el új ál­lásaikat. Azóta szinte meg­szakítás nélkül tűz alatt tartják a városba ismét be­nyomult saigoni kormány­csapatokat. Mint a UPI közli, a fel­szabadító erők csütörtök reg­gel újabb heves tüzérségi tá­madást kezdeményeztek An Loc katonai célpontjai el­len. Egy saigoni kormány- szóvivő bejelentése szerint eközben a kormánycsapatok állásaira kétezer gránát csa­pódott. Más jelentések arról Számolnak be, hogy a har­cok ismét a város központ­jában folynak. Az AFP értesülése szerint csütörtök reggel egy össze­csapás során életét vesztette Nguyen Van Thanh vezérez­redes, a Hau Nghia tarto­mány térségében állomáso­zó kormánycsapatok főpa­rancsnoka. Edward Kennedy szenátor egy nemzetközi fejlesztési konferencián kijelentette, meggyőződése, hogy az Egye­sült Államok szerepe Indo­kínában még idén véget ér — „ha nem az elnök cselek­vésével, akkor az amerikai nép szavazatával november­ben.” A szenátor azt is ki­fejtette, hogy az Egyesült Államok nemcsak a háború befejezéséért, de az indokí­nai népek feldúlt életének helyreállításáért is felelős. Ezzel kapcsolatban utalt a kelet-bengáli vérfürdőre, amire szintén csak nagyon elkésetten reagált a hivata­los Washington. Kennedy nevetségesnek mondotta, hogy az Egyesült Államok 150 milliárd dollárt költött a tragikus vietnami háború­ra, a kongresszus viszont évek óta nem tud megsza­vazni évi 50 millió dollárt az ázsiai fejlesztési banknak. Az Egyesült Államok nyolc legrégibb és legtekin­télyesebb magánegyetemé­nek elnökei szerdán közös nyilatkozatban ítélték el a VDK bombázásának felújí­tását, sürgették az amerikai háborús szerep teljes fel­számolását és a légiháború beszüntetését. A Columbia egyetem 500 diákja szerdán úgy döntött, hogy a vietnami légiháború elleni tiltakozásul egyelőre megbénítják az egyetem te­vékenységét. A diákok több épületet el is barikádoztak. Az eddigi leghevesebb diákmegmozdulás a mary­landi állami egyetemen tör­tént, amelynek a diákjai kedd után szerdán is több ponton elzárták a forgalmat az 1. számú amerikai mű­úton. Később mintegy 2500-an megrohamozták a tartalékos tisztek kiképző laktanyájának fegyvertárát és kőzáp.ort zúdítottak a he­lyi kormány épületére. A ro­hamrendőrség alakulatai könnyfakasztó gázt vetettek be a diáktüntetők szétzava- rására. Spanyolország második legnagyobb károsában, Bar­celonában több száz diák tiltakozott kedden és szer­dán a VDK bombázásának felújítása miatt. A diákok beverték egy amerikai tan­intézet ablakait és homlok­zatára felhúzták a VDK nem­zeti lobogóját. Később mint­egy 200-an tüntető menet­ben felvonultak a városban és elégettek egy amerikai zászlót. Közlemény :i szovjet—nyugat­német vegyes bizottság üléséről Közleményt adtak ki a szovjet—nyugatnémet gaz­dasági és tudományos-műsza­ki együttműködési vegyes bizottság első ülésszakáról, amelyet szerdán tartottak Bonnban Kari Schiller nyu­gatnémet gazdasági és pénzügyminiszter elnökleté­vel. A szovjet delegációt Vla­gyimir Novikov miniszterel­nök-helyettes vezette. A ve­gyes bizottság megalakításá­ról Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának és Willy Brandt nyugatnémet kancellárnak az 1971. szeptemberében meg­tartott krími találkozóján született döntés. A felek elégedetten álla­pították meg, hogy az utóbbi években jelentősen fejlőd­tek a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatok. A Szov­jetunió és az NSZK közötti kereskedelmi csere 1971-ben magas szintet ért el. Hongsú- lyozták, hogy az illetékes szovjet szervek, valamint a nyugatnémet cégek közötti üzleti kapcsolatok bővítése és- gazdasági kapcsolataik fejlesztése szempontjából nagy jelentősége lesz az 1972, április 7-én Moszkvában pa­rafáit hosszú lejáratú kereske­delmi és gazdasági együttmű­ködési megállapodásnak. Az ülésszakon megvizsgál­ták az együttműködés ama területeit, amelyek az elmé­lyítés és fejlesztés szempont­jából a legnagyobb távlatokat ígérik, A feleknek szándéká­ban áll, hogy tanulmányoz­zák az együttműködés lehető­ségeit nagy ipari komplexu­mok felépítésében, valamint különféle ipari termékek és közszükségleti cikkek terme­lésében. A bizottság elégedetten ál­lapította meg, hogy a tudo­mány és technika terén is megtörtént a kapcsolatfelvé­tel. A tudományos-technikai együttműködésnek a már meglévő kapcsolatok alapján most a gyakorlati megvalósí­tás szakaszába kell lépniük. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a vegyes bizottság következő ülésszakát Moszk­vában 1972. végén tartják. Nemes György: Dávid és 35. Haragudnom kellene rá, mert harmadik napja nem jön. De Klotra nem lehet haragudni. Csak fáj, hogy nem látom. És én nem me­hetek hozzá. Harmadik nap­ja várom őt. Nappal és éj­jel. Mindig várom. Egyszer csak mégis jön. Erről nem lehet beszélni. Nézni szeretném őt, mindig csak nézni. És hozzáérni, a puszta bőréhez. Az olyan si­ma és olyan forró. Nem tu­dok semmit, amj olyan si­ma és olyan forró lenne, mint ez. Olyan kedves lány, tudnia kell, hogy miért sírtam. És meg is kell értenie. Mégis úgy tesz, mint aki harag­szik. Én nem haragszom rá, akkor ő mért haragszik rám? Harmadik napja nem jön. Hát nem akar már többé látni? Neki aztán igazán nem nagy dolog meglepnie engem. Ö aztán valóban nem bárki. Neki *etwoí. feá­kúszni a fenyőfán. Egy ug­rás, nagy jeté, ahogy ő mondja, egy kis kúszás, hipp-hopp — és már az er­kélyen van. Halkan kopog az erkélyajtón, és már be is lép a szobámba. Lassan al* konyodik, a szobában kezd sötétedni. Nem is venni ész­re, hogy itthon vagyok. Arra gondoltam, hogy nem szabad átiratkoznom a zenei iskolába. El kell valahová menni, kószálásra, itthon vagy külföldön. Bedobáltam ruháimat a bőröndbe. Beletettem a Kröpschöt is, a Webert is, és persze a klarinétot. A vil­lanyórát lecsaptam. A sötét­ben becsuktam az erkélyaj­tót. Behúztam a fatáblákat. Bezártam a kertkaput is. Le is lakatoltam. Rohanni kezdtem a vasúti megálló felé. Nyolc előtt érkezik a személyvonat. Tíz percre van a megálló. Nem állomás, csak megálló. hi­szen alig van utas. Most háromnegyed nyolc. Csurgóit rólam a víz, nő­kor felugrottam a vonatra. A hegyek körvonalai a sötétben összefolytak. Jobb­ra egy lámpás pislákolt a hegyoldalon. Az erdő köze­pén. Valahol az út mellett. Az alighanem a turistaház. Az ég azért még világos volt. A vonatablakon át lát­tam, hogy a házból füst ka­nyarog a világos ég felé. Biztosan vacsorát főznek. Most mégis Klót jutott eszembe. Ül a szobában. És lehet, hogy szomorú. Ez a negyedik nap. Nem törődöm semmivel. Se tila­lommal, se anyucival. Ma látnom kell Dávidot. Ha nem látom, meghalok. Ha pedig meghalok, nem ugrálok töb­bé. És nem táncolok többé. Csak fekszem mozdulatlanul. Kinek lenne az jó? Nem akarok meghalni, és ezért megszegem a tilalmat. Már kora reggel ki akar­tam osonni a turistaházból. Erre, a konyha felé, nem jár­nak sokan. A gondnok meg a szakácsnő, anyuci, meg Ka­ti. Meg egy kertész bácsi, meg a teherautó vezetője. Ő szokta hozni a húst, kenye­ret, főzeléket. A szandálom gumitalpa jó szigetelő. Zajtalanul megyek benne. Akárha mezitláb mennék. De úgy nem me­gyek, mert szálka, fúródhat a Április 18—20. között Moszkvában a barátság és a kölcsönös megértés légköré­ben ülésezett a KGST vég­rehajtó bizottsága. A Moszkvában csütörtökön délután kiadott hivatalos közlemény szerint az ülésen hazánkat Vályi Péter mi­niszterelnök-helyettes képvi­selte. Ugyancsak miniszterel­nök-helyettesi szinten képvi­seltette magát Bulgária, az NDK, Mongólia, Lengyelor­szág, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia. Megfigye­lőként jelen volt a jugoszláv kormány képviselője. Az ülésen Mihail Leszecs- ko szovjet miniszterelnök-he­lyettes elnökölt. A végrehajtó bizottság a 3 napos tanácskozáson meg­vizsgálta az együttműködés további elmélyítésére és tö­kélesítésére vonatkozó kér­déseket, valamint a KGST komplex programjának rea­lizálásával, azaz a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésével összefüggő kérdése­ket. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta a tervezési együtt, működési munkaprogramot, amelyet a KGST tervezési együttműködési bizottsága dolgozott ki, s amely többek között előirányozza a hosszú távra szóló tervek koordiná­Változások a román kormányban A román nemzetgyűlés ülése csütörtökön a követke­ző változásokat hagyta jóvá a kormányban: Paul Niculescu-Mizilt kine­vezték a. minisztertanács el­nökhelyettesévé ; Más munkakörbe történt áthelyezése miatt felmentet­ték tisztségéből Leonte Rautu miniszterelnök-helyettest, Iosif Banc miniszterelnök- helyettest, mezőgazdasági, élelmiszeri pari és vízügyi mi. nisztert, és Gheorghe Cioarát, az országos tudományos és műszaki tanács elnökét. Az új belügyminisztérium élére Ion Stanescut, az ál­lambiztonsági tanács elnökét nevezték ki. Mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és vízügyi miniszterré Angelo Miculescut nevezték ki. Felmentették tisztségéből Dán Enacheseu egészségügyi minisztert. Utóda Theodor Burgheli lett. A nemzetgyűlés folytatja munkáját. talpamba. S az meggyűlhet. És akkor nem tudok táncol­ni. Már majdnem elsurran- tam a konyhaablak alatt. Akkor csak észrevettem ezt a Darkót. A tökfejet. Na, ezt is jókor sodorta ide az augusztus végi szél. Mert fújt a szél kellemetlenül. Nyugodtan felvehetnék már egy hosszúnadrágot. Nekem van is ilyen, hoztam ma­gammal. De eddig nem volt rá szükség. Hiszen a hőség­től eddig majd elepedtünk. De ez csinos nadrág. Alól talpalója van. Jól rám fe­szül, olyan, mint egy balett­trikó. Szeretem az ilyen nadrágot. Nőies. Ezt egyszer Karel mondta. Vissza kellene mennem a nadrágért, hogy ne fázzam. De most már nem érdemes. Csak sikerüljön meglépnem. De úgy látszik, nem sikerül. Ez a Darkó ott ólálkodik. Ez egy gonosztevő. Fiatalkorú bűnöző. Meg akarta ölni Dá­vidot. Ka nem űzöm el bot­tal, megfojtja. Igaz, előzőleg odaadta a láncot az egyipto­mi nővel. Azzal az Aidával. Ez azért szép volt tőle. Ho­vá is tettem? Lehet, hogy el­dobtam ? ^Folytatjuk! lását a legfontosabb népgaz­dasági ágazatok és a legfon­tosabb termékfajták vonat­kozásában. Megvizsgálta és jóváhagyta a végrehajtó bizottság a konténeres szállítási rend­szer anyagi-műszaki bázisá­nak együttes tervezéséről, va­lamint az ennek létrehozása és továbbfejlesztése terén folyó együttműködésről szóló megállapodás teivezetet és ajánlotta az érdekelt orszá­goknak, hogy írják alá a megállapodást. A végrehajtó bizottság ülésén megvizsgálták a KGST gépipari és a KGST vegyipari állandó bizottságá­nak jelentéseit. Ezzel össze­függésben többek között megállapították, hogy a gép­ipar a KGST tagországaiban az ipar egészének növekedő, sét meghaladó gyors ütem­ben fejlődik. 1970-ben az 1960, évihez képest három­szorosára nőtt, s azóta is ál­landóan növekszik a gépek és berendezések kölcsönös áru­forgalma. 1971-ben a tagor­szágok megkötötték az első gépipari termékekre vonat­kozó nemzetközi gyártássza- kosítási és kooperációs meg­állapodásokat. A KGST vegyipari állandó bizottsága az eltelt időszak­ban nagy munkát végzett a vegyipar és a cellulóz — pa­píripar 1975-ig szóló fejlesz­tési terveinek koordinálása terén. E munka során meg­oldották a gazdasági együtt­működés fejlesztésének több fontos problémáját a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás elmélyítése alapján. A vegyipar, a gépiparhoz ha­sonlóan, az összes KGST-tag- államokban gyors ütemben fejlődik: 1960 és 1970 között a vegyipari termékek gyár­tása 3,2 szeresére nőtt. A vegyipari állandó bizottság megállaoodásokat dolgozott ki a műanyagipar és a cellu­lóz-papíripar területén folyó tudományos műszaki együtt­működésről, a kaprolaktam gyártásának együttes terve­zéséről, egyes szintetikus kaucsukfajták gyártásszako­sításáról és kooperációjáról. E sokoldalú megállapodáso­kat a tagországok illetékes szervei aláírták. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta a gépipar és a ve. gyiipari állandó bizottság munkáját és útmutatást adott e bizottságok további munkájához. Végül a végrehajtó bizott­ság megvizsgálta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa soron következő ülésszaká­nak előkészítésével és meg­rendezésével kapcsolatos kér­déseket. KOMMENTÁR Franciaország az urnák élőit A francia szavazópolgárok vasárnap az urnák elé já­rulhatnak, hogy igent vagy néniét mondjanak arra a kér­désre, helyeslik-é Anglia; Ír­ország, Dánia és Norvégia felvételét a Közös Piacba.' Mindjárt szögezzük le, hogy a sok milliós költséggel megrendezésre kerülő nép­szavazás szükségtelen, hi­szen a Közös Piac kibővíté­séről kormány- és nemzet- gyűlési szinten már döntöt­tek, s ez elegendő lenne. Hogy Pompidou elnök — al­kotmányban biztosított joga­inál fogva — mégis megren­dezi a népszavazást, annak mély bel- és külpolitikai okai vannak. Talán kezdjük a belpoliti­kai okokkal, mert ez a nyo­mosabb, bár ezt a francia kormány — szánd ékaiinak leplezésére — tagadja. Közismert, hogy a francia pártpolitikai élet valóságos dzsungel. A gaulleista párt, amely legalább három jelen­tősebb frakcióból tevődik össze, a köztársasági függet. lenekkel (az úgynevezett gis- cardistákfcal) és a Duhamel- féle centristákkal alkat kor­mánytöbbséget az 1969-es vá­lasztások óta. Az ellenzéki pártok eddig valóságos átte. kinthetetlen tábort alkotnak. Közülük az uralkodó pártok­hoz legközelebb állnak a kü­lönböző centrista csoportok, a szélsőjobboldaliak, a fasisz­ták (Tixier-Vignancour hí­vei), majd következnek a ra­dikálisok, a szélsőbalos cso­portokat tömörítő Rocard- féle szocialisták, a Francois Mitterrand-féle szocialisták és a francia kommunisták. De még ez is leegyszerűsített felsorolás, mert valamennyi polgári pártban több vezér­jelölt is akad, akik abban a reményben, hogy közelebb jutnak a hatalom húsosfa- zékjához, készek az alkura. Ezt a helyzetet akarja Pompidou elnök felhasználni a népszavazáson. Célja egy­részt: megosztani legerősebb ellenfeleinek — a kommu­nistáknak és a szocialisták­nak — sorait, megosztani a baloldali, erők egységét. Ezt a népszavazásra feltett kér­dés ügyes megválasztásával pillanatnyilag el is érte. A Francia Kommunista Párt ugyanis határozottan nemet mond a monopoltőke által uralt Közös Piac kiszélesíté­sének, a szocialisták viszont helyeslik a Közös Piac kibő­vítését. De mert nem akar­nak együtt szavazni a gaulle- isíákkal, a > .szocialisták úgy határoztak, hogy tartózkod­nak vagy üres lappal sza­vaznak Vasárnap. A szocia­lista párt jobbszámyának ve. zetői — köztük Gaston Def­terre marseilles-i polgármes­ter — az „igen” mellett agi­tál. Pompidou terve tehát rész­ben sikerült. A szocialista pártot megosztó ellentétek lefékezték a FKP-val folyó tárgyalásokat, amelyek egy közös baloldali kormány, program kidolgozását céloz­zák. A centrista, a szélsőjobb és a fasiszta csoportok, vala­mint a kormánykoalíció párt­jai az igen szavazat mellett foglaltak állást, kivéve a baloldali gaulleistákat, akik nemmel akarnak szavazni. A jelek szerint tehát az igen szavazatok többségben lesznek. Pompidou reméli, hogy a népszavazással kap­csolatos politikai csata lehe­tővé teszi számára azt is, hogy új kormánykoalíciót alakítson ki a még kívülálló centristák bevonásával és a baloldali gaulleisták eltávolí. tásával. Ez a terv a jövőre ese dékes nemzetgyűlési válasz­tásokon lenne realizálható, hacsak Pompidou — a nép­szavazás eredményétől fel­bátorodva — nem oszlatja fed idő előtt a parlamentet. A népszavazás megrendezésé­ben jelentős szerepet játszik a közvélemény figyelmének elterelése is a szociális, gaz. dasági nehézségekről. Mióta folyik a népszavazási kam­pány, minden párt, minden szervezet ezzel van elfoglal­va. Sztrájkok, tüntetések he­tek óta nincsenek Franciaor­szágban. A népszavazással kétség­telenül fontos külpolitikai céljai is vannak Pompidou elnöknek, aki változatlanul arra törekszik, hogy Francia, országnak vezető szerepet biztosítson — ahogy ő mond­ja — „az új Európában”. Nagyarányú győzelme ese­tén ugyanis, a ,,népmegbí­zás”-ra hivatkozva szaba­dabban léphetne fel a külpo. litikai vonalát bíráló gaulle­isták,kai szemben és határo­zottabb francia vonalat kö­vetelhetne az őszre tervezett Közös Piac csúcsértekezle­ten. Bizonyos, hogy a vasárnap sorra kerülő népszavazás fontos mérföldkő és az új tí­pusú politikai harcok kezde. te lesz a francia bel- és kül­politikában. (K. 14

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents