Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 93. szám

ftőfS. áprffls 2T KÍLÍT-MA^T ARÖRSZÁff i. At (Folytatás az X. oldalról) sággaí kell védenünk. A ter­heseket, a magzatot, az új­szülöttet és a kisdedeket in. kább veszélyeztetik a beteg­ségek és a környezeti ártal­mak, mint az egészséges fel­inőt lakosságcsoportokat. Védelmük, egészségük a feL növekvő nemzedék egészsé­gének egyik záloga. Ezért részesítünk minden terhes nőt rendszeres gondozásban. Különös figyelemmel va­gyunk a veszélyeztetett ter­hességre. A közvéleményt és az ál­lamvezetést hosszú idő óta foglalkoztatja a természetes szaporulat arányszáma. Igaz, a 15 és 49 év közötti nőlako­sok mindegyikére átlagosan 2,3 gyermek jut, de a házas­ságban élők 11 százalékának nincs gyermeke, 22 százalé­kának pedig csak egyetlen gyermeke van ezen korcso­portokban. Pedig jól ismertek azok az intézkedések, ame­lyeket a kormány, és a párt IX. és X. kongresszusának határozata alapján a nők, az édesanyák, a többgyerme­kes családok érdekében tett. Növekedett — egyebek kö­zött — a családi pótlék. Be­vezettük a gyermekgondozá­si segélyt. A lakások elosz­tásánál és a lakásépítésben is kedvezményben részesül­nek azok, akik családot ala­pítanak. gyermeket várnak, vagy akiknek már van gyer­mekük. Az egészségügyi dolgozók megbecsüléséről A születési arányszám, amely 1962-ben 12,9 ezrelék volt. ha mérsékelten is, de évről évre fokozatosan növe­kedett. 1966-ban 13,6 ezre­lék volt, 1968-ban pedig el­érte a 15,1 ezreléket. Két éve azonban ez a folyamat meg­állt: 1970-ben 14,7 ezrelék, 1971-ben 14,5 ezrelék volt az élve születettek aránya. Ez a szám elgondolkozásra kész­tet. A gyermek nem pusztán az egyén ügye, nem pusztán magánügy! A nép. a nemzet jövője függ tőle. Ezzel összefüggésben meg- • említette, hogy a kormány — a népgazdaság lehetőségei­vel összhangbán — további intézkedéseket tervez az anyaság, a család védelme, a gyermekszaporulat növeke­dése érdekében. További anyagi támogatással kell se­gíteni a házaspárokat, hogy ne csak egy. hanem több gyermek felnevelését vállal­ják. Elmondta azt is. hogy 1968—69-hez képest vala­mit csökkent a művi vetélé­sek száma, de ez a szám még mindig magas. Ki kell ter­jesztenünk és Hatékonyab­bá kell tennünk tehát az egészségügyi felvilágosítást, a családtervezésben és a születésszabályozásban olyan korszerű eszközöket kell biz­tosítanunk, amelyek az egészségre a legkevésbé ve­szélyesek. Az anyagi kedvezmények mellett fokozni kell a csa­lád, az édesanyák társadal­mi megbecsülését is. Olyan közszellemet kell kialakí­tanunk. amelyben tisztelet és megbecsülés veszi körül az állapotos anyákat, a sok­gyermekes szülőket. A szocialista egészségügy feladatait csak olyan egész­ségügyi dolgozók oldhatják meg sikeresen, akiket társa­dalmunk és a szocialista egészségügy eszméi vezérel­nek. akikben mélyen gyöke­rezik a hivatástudat, korsze­rű ismeretekkel rendelkez­nek és ezeket rendszeresen felújítják és gazdagítják. A felszabadulás óta bővültek és .korszerűsödtek az egész­ségügyi felsőoktatás felté­telei. Országunk orvosellá­tottsága világviszonylatban is kedvező. Évről évre nö­vekszik az egészségügyi szak- személyzet. A körzeti orvosi rendelőkben évente 40—50 millió járóbeteget látnak el, a fekvőbeteg gyógyintézetek 1,5 millió beteget gondoznak. Az egészségügyi dolgozók felelősségteljes, áldozatos és szakértő munkáját is dicsé­rik azok az eredmények, amelyeket a betegségek megelőzésében elértünk, hogy sikeresen felszámol­tunk egyes járványos be­tegségeket, s megnöveke­dett az átlagos életkor. A választók, szakmai és társa­dalmi tevékenységük elis­meréseként, több mint 2000 egészségügyi dolgozót vá­lasztottak meg tanácstagnak, az országgyűlésben 17 orvos foglal, helyet A párt és a kormány ismételten javítot­ta az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit Szólt a miniszter az orvo­sok és a betegek kapcsolatá­ról és hangsúlyozta: az or­vosok, gyógyszerészek, az egészségügy dolgozói nem egyszer nehéz körülmények között végzik munkájukat. Mindez azonban nem lehet oka. magyarázata vagy ment­sége sem a ridegségnek, sem annak, hogy hivatásuk szür­ke mesterséggé váljék. Valljuk: igenis van és kell legyen az orvos és a beteg, az orvos és a társadalom kapcsolatának egy sajátos áramköre, amely nélkül mun­kánk a szó rossz, méltatlan értelmében vett „ellátás”, hivatás híján lévő gyakorlat csupán. Mindannyian mély hálát érzünk azok iránt, akik egészségünket védik, vagy visszaadják. Szép és tiszte­letre méltó érzés ez, s csak elítélni lehet, hogy az orvo­sok között is vannak, akik visszaélnek lehetőségeikkel, és betegük helyzetével, tőkét kovácsolnak egészségügyünk ma még meglévő nehézségei­ből. Egyre szélesebb körűvé vált az a vélekedés és az a gyakorlat is. hogy a betegek ellátásáért ellenszolgáltatás jár, hogy anyagi juttatásért különleges elbánást, ellátá­si előnyöket lehet szerezni. Mindez sérti a fennálló ren­delkezéseket, összeférhetet­len az orvosi hivatással, a szocialista erkölccsel, szo­cialista egészségügyünk el­veivel és gyakorlatával. Nyugtalanítja a lakosságot, s rossz fényt vet azokra is, alak tisztességben, esküjük­höz híven végzik munkáju­kat: az orvosok többségére, a sok tízezer egészségügyi dolgozóra. A törvényjavaslat társa­dalmunk általános erkölcsi normáinak, a szocialista egészségügy és az orvosi hi­vatás követelményeinek megfelelően szabályozza az orvosok magatartását, cse­lekvésük követelményeit, fe­gyelmi felelősségüket és — ha vétenek — a fegyelmi el­járás módját. Elsősorban nekünk, orvo­soknak, egészségügyi dolgo­zóknak kell majd érvényt szereznünk a törvényjavas­latban foglaltaknak. So­rainkból is mindenekelőtt a vezetőknek. Hatékonyan kell felhasználni az anyagi eszközöket Hivatásuk tisztasága és a törvénytisztelő orvosok vé­delmében sokat tehetnek — s tettek eddig is — az orvos­etikai bizottságok. De segíte­niük kell maguknak az ál­lampolgároknak is azzal, hogy megtartják a törvény rendelkezéseit és őrködnek azok végrehajtása felett. Befejezésül a miniszter rá­mutatott arra, hogy egész­ségügyünk különösen az el­múlt 15 évben jelentősen fej­lődött. A fekvőbeteg gyógy­intézeti ágyak száma 84 000, a lakosságot 3850 általános és 660 gyermekorvosi kör­zet, 1400 gyógyszertár látja el, napi 41 000 rendelési órá­val dolgoznak a szakorvosi rendelőintézetek, a szociális otthoni helyek száma 28 000. Olyan eredmények ezek, amelyekre joggal tekint el­ismeréssel az ország lakos­sága. Az egészségügy felada­tai azonban egyre nőnek. Fontos kötelességünk tehát, hogy megoldásukhoz foko­zatosan megteremtsük a kel­lő feltételekét. Az egészség­ügy beruházásainak és költ­ségvetésének mértékét a népgazdaság mindenkori le­hetőségei határozzák meg. Arra kell törekednünk, hogy ezeket az anyagi eszközöket célszerűen, a leghatéko­nyabban használjuk fel, meglévő lehetőségeinket pe­dig az eddiginél is szervezet­tebb és fegyelmezettebb munkával hasznosítsuk. Mindez felelősségteljes kötelessége mindenekelőtt az Egészségügyi Miniszté­riumnak, a tanácsoknak és a szakmai vezetőknek, de feladata az egészségügyben és az egészségügyért mun­kálkodó minden dolgozó­nak is. Az egészségügyi törvény- javaslat széles körű előké­szítő munka eredményeként készült el. Tervezetének vi­tájában a különböző testü­letekben és szakfórumokon csaknem ezer észrevétel és javaslat hangzott eL Ezeket a végleges javaslat kidolgo­zásában körültekintőbben hasznosítottuk. Megtárgyal­ta a javaslatot az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, továbbá szo­ciális és egészségügyi bi­zottsága is. A két bizottság által elfogadott módosító javaslatokkal a kormány egyetért Bízva abban, hogy a javaslat megfelel szo­cialista törvényeink általá­nos követelményeinek, hosz- szú időre és megfelelően szabályozza egészségügyün­ket, a kormány nevében ké­rem a tisztelt országgyűlést, hogy a javasláfot fogadjatok Di'. Szabó Zoltán nagy taps­sal fogadott expozéja után m egkezd ód ott a vita a tör­vényjavaslat felett. Felszó­laltak : dr. Pesta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, K araikas László (Haj- dú-Bihar), dr. Radnai Éva (Fejér), Mándics Mihály <Báas-K.iskun), dr. Flerkó Bé­la (Baranya), Swierczek Győrgyné (Budapest), Kovács István (Békés), Bogyai Gyu- láné (Győr), dr. Noszkay Au­rél (Budapest), Varga Tibor- né (Nógrád), Varga Károly (Somogy), dr. Lakatos Pál Jó­zsef (Kománom), dr. Szép Zoltán (Budapest), Orbán Jó­zsef (Szolnok), dr. Déváid József (Borsod), Szászt Gábor (Tolna) és dr. Palotai Sándor (Pest) megyei képviselő. A felszólalásokra dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter válaszolt majd a képviselőik elfogadták a törvényjavasla­tot Az országgyűlés Apró An­tal zárszavával ért véget Spisák András Szabolcs~Szatmár megyei képviselő felszólalása Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! — Választókerületemben, valamint megyénk, Szabolcs- Szatmár megye lakossága mindig nagy figyelemmel kísérte és kíséri az ország- gyűlésben elhangzott vitá­kat. Biztos vagyok abban, hogy megelégedéssel veszik tudomásul a napirenden sze­replő témakör megtárgya­lását, mert az egészségügy kérdése fontos helyet fog­lal el népünk életében. — Megyénkben és válasz­tókörzetemben pártunk, kor­mányunk intézkedése során dolgozó népünk alkotó mun­kájával e területen nagy eredményeket értünk eL — Az eredmények eléré­sében nagy szerepe volt a helyi tanácsoknak, vala­mint a társadalmi és tömeg­szervezeteknek. Az új ta­nácstörvényből fakadóan, de elsősorban az alkotmány­ban rögzített jogok és köte­lességek feladatukká te­szik, hogy szervezzék a la­kosság szükségleteinek ki­elégítését. — Közismert, hogy me­gyénkben á tbc-s megbetege­dések száma az ország más területéhez viszonyítva a legmagasabb volt. A dolgozó emberről való gondoskodás, az életszínvonal fokozatos emelkedése, az egészségügyi hálózat fejlődése nyomán ez a betegség megszűnt pusz­títani népünket. — 1945 előtt egyetlen kór­házi ágyunk sem volt tbc-s betegek számára. Ma 745 ágy áll betegeink rendelkezé­sére. A megfelelő tbc-s kór­házi ágy és korszerű gondo­zói hálózat eredménye, hogy évek óta nem volt megyénk­ben tbc-s gyermekhalálozás. 1960-ban 8812 volt a nyil­vántartott betegek száma, 2371 az új betegeké. Jelen­leg nyilvántartott betegeink száma 3402. Uj beteg 573, a nyilvántartott gyermekek száma 28. — Dolgozó népünk életé­be bekövetkezett alapvető változásokat az egészségügyi hálózat fejlődését, a csecse­mőhalandóságon keresztül is igen jól érzékelhetjük. 1938- ban ezer újszülött közül 163 halt meg, s mindössze hu­szonhat védőnőn^ volt. 1971- ben ezer újszülött közül 37 csecsemő halt meg, 256 vé­dőnőnk van. — Eredményeinkben tük­röződik az a fejlődés, ame­lyet a kórházi ágyak. cse­csemőotthonok, körzeti gyer­mekorvosi hálózat fejleszté­sében elértünk. — Pártunk gondoskodása és dolgozó népünk alkotó munkája nyomán Fehér­gyarmaton, Vásárasnamény- ban korszerű kórház épült, amire dolgozó népünk nagy hálával és elismeréssel te­kint. Bővítettük a mátészal­kai kórházat és új kórház épült Kisvárda városban. — 1945-ben ossz kórházi ágyaink száma 1262 volt, 1971-ben pedig 3181. Korsze­rűsödik a megye központjá­ban lévő területi kórházunk is. — Uj rendelőintézetek épültek megyénk különbö­ző településein. Megszer­veztük a korszerű mentő- szolgálatot. Korszerűsítet­tük a körzeti orvosi hálóza­tunkat és a fogászati ellá­tást. Az egészségügyi intéz­ményeinkben kórházi ágyaink hiányát magasabb szervezettséggel igyekszünk pótolni tanácsaink támoga­tásával. — Az a fejlődés, ami me­gyénkben az elmúlt 27 év alatt az egészségügy terüle­tén végbement, azt csupán mutatószámokkal kifejezni nem tudjuk. Nagy orvos­egyéniségeink, megyénk szülöttei. Korányi, Jósa, ál­modni sem mertek arról, hogy negyedszázad alatt ilyen hallatlan fejlődést ér­hetünk eL — Ezeket a tényeket a tör­ténelmi hűség kedvéért em­lítettem meg. Vannak, akik néha szeretnek megfeled­kezni arról, amit elértünk, amit dolgozó népünk alkotó energiája, munkája létreho­zott. — Az eredmények nagyok, de még sok a tennivalónk. Az általános gazdasági, kul­turális fejlődéssel egyidőben dolgozó népünk igényei is fejlődnek., Az igények kielé­gítésének gátat vetnek anya­gi, tárgyi; személyi lehető­ségeink. ' Néhány területen az országos átlagnál alacso­nyabb szinten állunk. Megyénk lakosságának gyógyító, megelőző ellátását 604 orvos végzi. Ebből nyug­díjas 23. ezek tényleges gyó- gyítómunkát nem végeznek. A 604 orvosból férfi 445, nő 159. Szakorvosi, képesítéssel az orvosok 47 százaléka, ösz- szesen 286-an rendelkeznek csupán. — A tízezer lakosra jutó orvosok száma megyénkben 1965-ben 9,6 volt, az országos vidéki átlag 13,7. 1970-ben 9,7, a növekedés 0,1 százalé­kos. Az országos vidéki át­lag 16,8 százalék volt, s * növekedés 3,1 százalék. — A tízezer lakosra jutó kórházi ágy száma Szabolcs- Szatmárban: 1965-ben 28,7, 1970-ben 34,9. Országos vidé­ki átlag 1965-ben 37,9, 1970-ben 46,1. A különbség tehát jelenleg 11,2 százalék. Úgy érzem, az eddig felso­rolt adatokból is kitűnik, hpgy sok még a tennivalónk. — Megemlítem, hogy me­gyénkben születik a legtöbb gyermek, az átlagos életkor országosan itt a legmaga­sabb. — Körzeti orvosaink 2 840 000 beteget vizsgáltak meg az elmúlt évben. A kör­zeti orvosi ellátottság irán­ti érdeklődés a most végzi fiatal orvosok körében meg- növekedetl. Ott, ahol a fel­tételek biztosítottak, meg­felelő rendelők, várók, la­kás áll az orvos rendelkezé­sére — nincs betöltetlen állás. — Tanácsaink nemcsak: tudatában vannak, hanem érzik is azt a felelősséget, ami az egészségügyi ellátás fejlesztésének érdekében há­rul rájuk. — Társadalmi munkával szervezik, hogy a falvakban megfelelő orvosi la!" rendelődi létesüljenek. Ez a tény is azt mutatja, hogy a tanácsi és társadalmi szervek összefogása a lakosság alap­ellátásának biztosítása érdej kében eredményes volt. — Tisztelt országgyűlés! — Lakosságunk általános egészségügyi helyzete, ellátá­sa. a hiányzó tárgyi és sze­mélyi feltételek mellett is sokat javult. Az eredményt megyénkben dolgozó 5751 egészségügyi dolgozó lelkiis­meretes munkája is lehetővé tette. — Az egészségügyi dolgo­zók tisztában vannak azzal; hogy az egészségügyi törvény végrehajtása fokozottabb megterhelést ró rájuk. A ta­nácsainknak pedig jobban figyelemmel kell kísérni az egészségügyi dolgozók műn. kaját. — Tiszteit országgyűlés! — A törvénytervezet má­sodik része a közegészségügy­gyei és járványüggyel fog­lalkozik. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a törvényjavaslat az emberről környezetével szoros egység­ben gondoskodik, hiszen az ember és környezete szerves egységet képez, egymással kölcsönhatásban vannak. Mélyen egyetértek a tör­vényjavaslat azon részével is. amely az emberek telepü. lésével, az ipari létesítmé­nyek közegészségügyével, városok, községek szervezé­sével, létesítésével, -az embe­rek egészségét veszélyeztető mérgező sugárzó anyagokkal kapcsolatos eljárásokat, az élelmiszer-ellátásra vonatko­zó rendelkezéseket tartal­mazza. — Tisztelt országgyűlés! — Befejezésül szeretnem kérni a kormányt, az Egé?2. »égügyi Minisztéri um illeté­keseit, hogy figyeljenek fél Szabolcs-Szatmár megye te­rületén jelentkező problé­mákra, különös tekintettel a kórházi ágyak növelésére, a megyei kórház 'fejlesztésére, amelynek meghatározó sze­repe van a lakosság egész, ségügyi ellátásában. — Megyei szinten mi is hozzáadjuk a magunk erejét, hogy Szabolcs-Szatmár me­gye is felzárkózzon minden téren az országos szinthez. — Tisztelt országgyűlés! — A törvénytervezetet el­fogadom és elfogadásra aján­lom. Jegyzetek a Parlamentből Szabolcsi képviselők találkozásai Aa. országgyűlés szerdai ülésének szüneteiben mozgal­mas volt a szabó] cs-.sza.tma- ri képviselők programja. Gáspár Istvánná — válasz­tóinak, köztük a kisvárdai vasmunkások kérésének ele­get téve — kereste föl Kádár János elvtársat, hogy átadja a kisvárdai munkások kö­szöntését. A párt első titkára szívélyesen elbeszélgetett a képviselőnővel, aki maga is munkás, hegesztő. Szóba ke­rült a sokféle társadalmi munka, a közélet és Kádár elvtárs arról kérdezte Gáspár Istvánnét, hogyan tudott be­kapcsolódni az országgyűlés munkájába, milyenek kapcso. latai a választókkal, majd kérte, adja át személyes üd­vözletét a kisvárdai munká­soknak, közöttük a vasasok­nak. ★ Szviridov Ivánná, akit a választások után a Parlament alakuló ülésén a jegyzői te­endők ellátásával bíztak meg, szerdán és csütörtökön is két­két alkalommal foglalt he­lyet az emelvényen az or_ szággyűlés elnökének jobb­ján. Jegyződ munkájáról az egyik szünetben munkatár­sunk kérésére beszélt. A képviselői munkát ugyanúgy kell ellátni, mint korábban, amíg nem viselte a jegyzői tisztséget. Azóta jobban bekapcsolódik az or­szággyűlés tiszti karának munkájába a szabolcsi kép­viselőnő is. Ez főként az elő­készítésre vonatkozik. A Parlament tisztségvise. lőinek munkamegbeszélésein jó előre megismerkedik a tárgyalásra kerülő törvényja­vaslatokkal. Részt vesz a ha­zánkba érkező parlamenti küldöttségek fogadásán — bár a távolság miatt ez nem túl gyakori. Az ülésszakok titán a jegyzőkönyvek alá­írása, hitelesítése is a jegy. zók feladata. ★ Az ülésszak élső napján részt vett dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká. ra is, aki a szünetekben fel­kereste a szabolcsi képvise­lőket és az országgyűlési kép­viselői munkáról beszélgetett velük. Szóba kerültek a me­gyei gondok is, köztük az egészségügy, amely az or­szággyűlés mostani ülésén alaposan „bonckés” alá ke­rül — az új egészségügyi tör­vény elfogadását megelőző vitában. Megyénk képviselői közül Spisák András jelent­kezett felszólalásra. Szerdán este a Magyar Nők Országos Tanácsa hívta meg baráti beszélgetésre a kép­viselőnőket. Erdei Lászlómé — maga is szabolcs-szatmári képviselő — szeretettel kö­szöntötte megyénk képvise­lőnőit is. A beszélgetésen töb­bek között szó volt a nők közéleti tevékenységéről, és azokról a gondokról is, ame­lyek a közelmúlt eredmé­nyei után is még gátolják a nők közéleti munkájának to­vábbi kibontakozását. Me­gyénk képviselőnői közül Gáspár Istvánná beszélt a munkásnők közéletben való részvételéről. ★ Az országgyűlés által tár­gyalt mindkét törvényjavas­latot nagy érdeklődés előzte meg. Érthetően ez a két té­ma szerepéit legtöbbet a fo­lyosói beszélgetéseken is a szünetekben. Hosszú László a módosított alkotmányról a következőket mondta: — Sokat beszélgettem a ti- szalöki, tisaavasvári és kör­nyékbeli emberekkel az al­kotmányról, amióta nyilvá­nosságra hozták a törvényja­vaslat szövegét. — Az emberek a világ leg­természetesebb dolgának ve­szik, hogy semmi sem meg­változtathatatlan — éppen a gyorsabb haladás érdekében — az alkotmány néhány be­kezdésén is változtatás tör­ténik. Nagyon jó volt, és a képviselői munka szempont­jából is előnyösnek ítélem, hogy a széles körű társadalmi megvitatás után már az or­szággyűlés ülésszaka előtt nagy nyilvánosságot kapottá javaslat Ezután sokkal kSny- nyebb lesz az ismertetés, az emberekhez is sokkal köze­lebb kerülhet az országgyűlés munkája. Marik Sanda«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents