Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
1. ofáa! 1 * * (Folytatás a S. oldatról) baző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. A Magyar Nép- köztársaság rendezett, normális viszonyra, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik a kapitalista országokkal is, így válik eleven valósággá az alkotmány betűje, amely a javaslat szerint kimondja: a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haSíltraszálluok Európa s a világ békéjéért, biztonságáért Ebbe az irányba befolyásolná az eseményeket a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződések elfogadása, valamint a nyugat-berlini négyoldalú megállapodásnak, továbbá a Német Demokratikus köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság megállapodásainak életbe léptetése. A Magyar Népköztársaság érdekelt e szerződések életbe léptetésében, mert ezek az európai államok .kapcsolataiban az, együttműködés, a béke és a biztonság távlatait erősítik. Ä szerződések életbe léptetése érdeke kivétel nélkül minden európai államnak, s nem utolsósorbah a Német Szövetségi Köztársaságnak. Az európai biztonsági rendszer útján fontos állomásnak tartjuk a kormányok értekezletét, aminek összehívására egyre érettebbek a feltételek. Az értekezlet hívei élvezik a földrész társadalmi érőinek sokoldalú támogatását. A biztonság, s így a tanácskozás ellenzői fokozatosan elszigetelődnek és leleplezik magukat. Pártunk és kormányunk a nemzetközi osztályharc' európai frontján — népünk leg- sajátabb érdekelt képviselve — azok oldalán száll síkra, akik a katonai tömböktől megosztott, hidegháborús maradványokkal terhes kontinenst, valamennyi európai ország érdekeinek megfelően, a biztonság és az' együttműködés földrészévé akarják változtatni. Az általános, helyzetben adva vannak azok a lehetőségek, amelyekkel há élnek kontinensünk országai, lezárhatjuk Európa múltjának tragikus fejezetét, a kontinens történelmének véres háborúkba torkolló, a népeknek oly sok szenvedést okozó korszakát. Elvi, internacionalista politikánk vezet bennünket az imperializmus indokínai és közel-keleti agressziói elleni fellépésünkben. Vietnam hős népének igazságos harcát minden tőlünk telhető módon segítjük, mert csakis országa szabadságának és függetlenségének tiszteletben tartása. Laosz és Kambodzsa népei önrendelkezési jogának biztosítása, az amerikai beavatkozás megszüntetése hozhat tényleges megoldást a térség problémáira, és szolgálja egyben a béke és biztonság általános érdekeit. Erre irányulnak a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor- móhy javaslatai, amelyek- igazságosak, a Háború befejezésének reális alapjai és méltán élvezik a haladó országok, köztük hazánk mesz- szemenő támogatását. Céljainkat nem elég akarni, lenni is kell értük Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Népünk előtt a szocializmus építésének nagy, lelkesítő céljai állnak. Jelenünk biztató, jövőnk reményteljes. Céljaink a munkásosztály, a nép. az egész nemzet felemelkedését szolgálják; hazánknak minden tisztességben élő és dolgozó állampolgára bizalommal tekinthet a jövőbe. A Magyar Népköztársaságban — abban az államban és és egy olyan rendszerért, »mely megtalálja a harmó-,, niát az egyén és a társadaladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Elveink fedezetét azok a konkrét tettek, állásfoglalások adják, amelyekkel a nemzetközi helyzet égető problémáinak rendezését kívánjuk tőlünk telhetőén elősegíteni a népek, a szocializmus, a béke érdekeinek javára. Európában a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt, a kölcsönös kötelezettségvállalásokra épülő biztonsági rendszer megteremtésén fáradozunk. munkban mindenki aszerint méretik meg, hogy mennyit ad a közösségnek. A haza mindenkitől odaadó munkát, a harcban állhatatosságot kér, és általános felemelkedést ígér. Ha ennek tudatában dolgozik egész népünk, beteljesedik mindaz, amire törekszünk, amit az előttünk fekvő alkotmánytervezet átfogóan kifejez. Meggyőződésünk szerint ez az alkotmány híd, amely a megpróbáltatásokkal terhes több mint ezer- esztendős múltból a jelenen át a szebb, boldogabb jövő felé vezet. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Dr. Korom Mihály Igazságügy-miniszter elöljáróban aláhúzta: az 1949-ben elfoga-i dott alkotmány minden mondatában kifejezésre jút népünk alkotó erejébe vetett hit és az A meggyőződés, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek és a többi dolgozók tudják, akarják is építeni az új társadalmat. A dolgozó nép saját államhatalmának birtokában és annak felhasználásával kezdhette meg a szocializmus építését. — Az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele, a tervgazdálkodás rendszerének kiépítése, az ország szocialista iparosítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése mindmind fontos mérföldkő volt fejlődésünk útján. A. szocialista alkotmány, ellentétben a kapitalista államok ilyen törvényeivel, nem üres deklaráció, vagy be nem váltott ígéretek gyűjteménye, hanem olyan dokumentum, amely jog; formákban konkrétan fejezi ki a társadalmi valóságot. A mi alkotmányunk olyan törvény., amely magában foglalja a nép munkájának, erőfeszítéseinek kézzelfogható tartalmát • mindannyiunk érdeké- ' ben, a dolgozó ember javára és boldogulására. Ezért a jól végzett munka tudatával emlékezhetünk vissza mindarra, amit a társadalom forradalmi átalakításában eddig tettünk és emelt fővel adhatunk- számot arról, hogy alkotmányos elveinket megtartottuk. — Az országgyűlés elé terjesztett javaslatok egyik legfontosabb csoportja országunk társadalmi rendjével kapcsolatos. Elsősorban a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjéről szóló fejezetben vannak megfogalmazva azok a változások, amelyek hazánkban 1949 óta történtek. ^Az országgyűlés — társadalmi küzdelmeink ' és vívmányaink eredméóye- ként — ma joggal kimondhatja: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A munkásosztály szocialista állama a dolgozó nép hatalmát testesíti meg. A kizsákmányoló osztálytík felszámolását követően uralkodóvá váltak hazánkban a szocialista termelési viszonyok, megszilárdult a munkásosztály hatalma Társadalmunk vezető osztálya hatalmát a termelőszövetkezeti parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. így és csakis ígv jöhettek létre azok a feltételek amelyek biztosítják a társadalmi osztályok és rétegek alapvetően egységes érdekeit, a kölcsönös bizalmon és Az előttünk fekvő törvénytervezet jó, és elimerés illeti mindazokat, akik dolgoztak az alkotmány módosításának a feladathoz illő gondos előkészítésében; köszönet és elismerés illeti az országgyűlés kiküldött bizottságának tagjait, akik ezt a nagy munkát befejezték. Köztudott és most megismétlem : pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt az alkotmány betartása fölöttmin- dig őrkötiött, betűinek és szellemének feltétlen tiszteletben tartásával tevékenykedett eddig is; ezt fogja tenni a jövőben is. Az, alkotmány- módosítás célját, fő elvi kéregyüttes munkán alapuló összefogását és együttműködését a szocialista Magyar- ország teljes felépítésére. Ez az alapja egyébként ' annak is, hogy a javaslat az állam- polgári jogokat egyformán és. egyenlően biztosítja mindenki számára. — Társadalmi alaptörvényünk új alkotmányos tételekkel gazdagodik, amikor megfogalmazza a társadalmi és tömegszervezetek szerepét a szocialista építőm unkában. Külön-külön is alkotmányba iktatjuk a.Hazafias Népfront, a szakszervezetek, valamint a szövetkezetek — külön kiemelve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — társadalmunkban betöltött jelentős szerepét, a dolgozó emberek érdekében végzett munkáját. — Alaptörvényünk gazdagodását látom abban ié, hogy a fejlődésünket előmozdító tudományos munkát, a haladást szolgáló művészeteit, az állampolgárok képzettségié* nek, műveltségének növelésiét, az ifjúság szocialista nevelését társadalmi rendszerünk általános alapéivá közé sorolja. Mindazok az új javaslatok, amelyek a társadalmi rendről szóló fejezetben szerepelnek, hűen fejezik ki társadalmunk demokratikus rendszerét és tükröződik bennük a szocialista demokrácia szélesítésében elért fejlődésünk. Egyben előremutatnak, a szocialista demokrácia további szélesítését szolgálják. — A törvényjavaslat a társadalmi rendről szóló fejezetben fogalmazza meg a szocialista gazdasági rend jogi alapalveit. Kifejezi, hogy gaz - dasági rendünk a termelési eszközök társadalmi tulajdonára épül, ezen az alapon megerősíti népgazdaságunk tervszerű fejlesztését, kiemeli a társadalmi tulajdon — az állami és szövetkezeti tulajdon 1— növelését a termelőerők fejlesztése, az ország véd erej én ek fokozása, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának rendszeres emelése érdeleiében. — Az alkotmány módosítására tett javaslatok nagy figyelmet szentednek államéle- tün.k fejlesztésére, korszerűsítésére. A szocialista állam legfőbb intézményei működésének, .munkájának fejlesztése egyetlen célt szolgált: a népi hatalom erősítését. A proletárdiktatúra mechanizmusának, egész áll améletünk- nek egyik alappillére a demokratikus centralizmus, amely annál jobban érvényesül, minél, nagyobb az állami szervek működésének társadalmi támogatása, az állampolgárok, közéleti tevékenysége, a közügyekbín való tevékeny részvétele. Az államélef' és a szocialista demokrácia fejlesztése elválaszthatatlan fogalmak, megvalósulásuk alAz MSZMP küldöttsége, amely Biszku Béla vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik Egyiptomban, szerdán délelőtt felkereste a Nílus deltavidékén fekvő Kafr El-Davar textilüzemét, s ott elvtársi légkörben beszélgetést folytatott az igazgatótanács, az ASZU-szervezetek és a helyi szakszervezet vezetőivel képviselőivel. A korszerű textilüzem 18 000 munkást foglalkoztat, s évente 110 mildéseit szélesebb közvéleményünk is ismeri és támogatjaE gondolatok jegyében az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot elfogadom és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Kádár János beszéde után ebédszünet-, következett, majd folytatódott a vita. Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke. Békés megyei képviselő szólalt fel. Ezután dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. kotmányos intézményeink keretében történik. Alkotmányunk az államólet fejlesztését szolgálja azzal, hogy az eddigieknél egyértelműbben határozza meg a legfőbb állami szervek és intézmények hatáskörét, felelősségét. — Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának ma nagyobb az opszóg életében betöltött szerepe, mint 1949-ben volt. Jelenleg — és ezt alkotmányunk a jövőre nézve is szentesíti — a Minisztertanács az állami irányítás és vezetés legfőbb operatív testületé, amely ennek megfelelő hatáskörrel és felelősséggel működik. E funkciójából következően a javaslatok új feladatokat adnak a kormánynak például az állami, társadalmi rend védelmében, az állam- polgári jogok biztosításában, a gazdasági élet összehangolt fejlesztésében, vagy a tanácsok irányításában, tevékenységük törvényességi felügyeletében. — A Minisztertanács kötelességei között változatlan marad az a jelenlegi előírás, amely szerint gondoskodnia kell az alkotmány végrehajtásáról. Az alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat a jövőben is a Minisztertanács terjeszti az országgyűlés elé. Ilyen feladatokat az alkotmány kifejezetten meg is jelöl. De alkotmányunk rendelkezéseiből, egész szelleméből elsősorban a kormányra hárulnak az állami munka, az államigazgatás további egyszerűsítésének, a demokratizmus, a szocialista jelleg erősítésének, a bürokratikus jelenségek felszámolásának, az állami tevékenység színvonala fejlesztésének nem köny- nyű feladatai is. Dr. Korom Mihály a továbbiakban arról szólt, hogy az alkotmány egész jogrendszerünk legfőbb forrása, kiindulópontja. Az alkotmány, mint alaptörvény ugyanakkor magában foglalja az államszervezet működésének és az állampolgárok jogainak, kötelezettségeinek biztosítékait is. Az alkotmányos garanciák közé — mondotta a miniszter — g javaslatok újakat is beiktatnak. Az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit tartalmazó jogi szabályozást például a jövőben törvényben kell megalkotni. Ez a rendelkezés egyébként tovább erősiti az országgyűlés törvényalkotói tevékenységét is. Fontos alkotmányos garanciát fogalmaz meg az alaptörvény azzal a rendelkezéssel is, mely kifejezi a kormány függőségét az országgyűléstől. mint legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervünktől. — Az alkotmánymódosítás lió méter textilárut állít elő. Az igazgatótanácsban 50 százalékos arányban képviseltetik magukat a munkások, akik kiterjedt szociális ellátásban részesülnek. A gyár vezetői és munkásai koszöne- tüket fejezték ki azért a támogatásért és szolidaritásért, amelyet a magyar nép tanúsít az izraeli agresszió ellen küzdő egyiptomi nép igazságos ügye iránt. A találkozót Í97S. Ifiiffi« SÄ; előkészítése során — folytatta dr. Korom Mihály — megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a szocialista törvényesség követelményeinek. Ez jut kifejezésre azokban az új rendelkezésekben, amelyek vezérfonalát adják az állami szervek tevékenységének, az állampolgári jogok védelmének, az emberi jogok tiszteletben tartása alkotmányos megerősítésér.ek. Fontos változtatás, hogy a módosítás tervezete kiterjeszti a törvényesség érvényesülésének biztosítékait. — Természetesen a törvények, így alaptörvényünk is csak akkor töltik be jól szerepüket, ha azok előírásainak megfelelően működik az állam minden szervezete és úgy élnek állampolgárai is. Jelenlegi alkotmányunk sem engedte meg a hatalommal való visszaélést. a szocialistái törvényesség megsértését. mégis volt időszak, amikor az sérelmet szenvedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának egyik sarkalatos elve és nagy sikere ép-# pen a szocialista törvényesség helyreállítása, annak következetes biztosítása. A párt helyes marxista—leninista politikája a legfőbb biztosítéka a jövőre nézve is a törvényességnek, mindenfajta torzulás, ferdülés, vagy ferdítés elkerülésének. Ennek a politikának állami és jogi rendelkezései öltenek egyébként testet az említett módosításokban. — Alkotmányunk javasolt módosítása hazánk valóságos helyzetéből és a szocializmus teljes felépítésének feladataiból indul ki. E javaslatok megfelelnek a tudományos szocializmus követelményeinek, a hazánkban végbement -nagy társadalmi átalakulásokból adódó következtetéseknek. Alkotmányunkban benne van a munka becsülete, rendszerünk igazi demokratizmusa, a szavak és tettek egysége. Ezek alkotják alaptörvényünk aranyfedezetét — A javasolt módosítás«* — zárta hozzászólását dr. Korom Mihály — megfelelnek pártunk X. kongresszusa határozatainak és jól szolgálják egész népünk érdekeit Ezért a forradalmi munkásparaszt kormány nevében és megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett javaslatokat fogadja el és ünnepélyesen iktassa törvénybe. Felszólalt még a vitában dr, Horváth Richard (Budapest), dr. Antalffy György (Gsongrád), dr. Varga Pálné (Hajdú-Bdhar), Farkas Pál (Borsod), Halasi Lajosné (Baranya) és Csillik András (Budapest) képviselő. , Mivel a törvényjavaslathoz újabb hozzászólást - már nőm jelentettek be, az elnöklő Apró Antal — megállapítva, hogy az, elhangzott felszólalásokban újabb módosító javaslat nem merült fel — a vitát lezárta. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányéinak egységes szövegéről'szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a bizottság jelentésében beterjesztett szövegpontos ti á sokkal — egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órai J-^d r 1 — az egészségügyről szó-ló törvényjavaslat tárgy aki savai— folytátja munkáját. követően a küldöttség látogatást tett a gyár munkatermeiben. Biszku Béla és kísérete a késő délutáni órákban tért vissza a fővárosba, ahol a kairói. ASZÚ-titkárság vezetőivel, tagjaival találkoztak. Szörde este Szajed Maréi, az AS-ZU Központi Bizottságának első titkára vacsorát adott a magyar pártküldött-« ség. tiszteletére. A vietnami hazafiak napjainkban kibontakozó offen- zívája újabb sikereket hoz a népi felszabadító erőknek és súlyos veszteségeket okoz az amerikai agresszorofcnak és saigoini csatlósaiknak. Az indokínai népi háború eddigi győzelmei is bizonyítják, hogy az amerikai imperializmus a katonai kaland semmiféle kiterjesztésével nem juthat: ki vietnami zsákutcájából. A vietnami nép, Indokína népei senkit sem támadtak meg, senkinek a biztonságát sem fenyegetik, hanem hazájuk földjén, szabadságukért és függetlenségükért harcolnak a betolakodók és a zsoldosok ellen. A Magyar Népköztársaság, társadalmunk határozottan elítéli az amerikai imperialisták ag-r-assziós cselekedeteit, a Vietnami Demokratikus Köztársaság terrorbombázásának felháborító felújítását, és határozottan követet- li: az Egyesült Államok né taktikázzon, ne szabotálja az indokínai kérdés tárgyalások útján történő, a. térség népeinek elidegeníthetetlen jogait tiszteleitibén tartó, igazságos, békés megoldását. Vietnami testvéreink a jövőben is számíthatnak" az egész haladó emberiség, a szocialista országok, ezen- belül népünk minden oldalú, önzetlen támogatására. Mi hisszük ék valljuk: a vietnami nép, Indokína népeinek hősiessége, mérhetetlen áldozatai nem hiábavalók, bármit tesz az agresszor, 1 igazságos ügyük győzelmének napja közeledik. A Közel-Keleten szolidárisak vagyunk az izraeli ag- resszoroik és imperialista támogatóik ellen következetesen harcoló arab államokkal. Határozott álláspontunk, hogy csak az arab országok függetlenségét és szuverenitását, a térség minden államának nemzeti létét és fejlődését biztosító politikai rendezés felelhet meg a béke és biztonság érdekéinek. Meggyőződésünk. hogy végső soron az imperializmus, az agresszió erői a Közal-KeJet tér-} ségében is kudarcot vallanak. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nép, a; Magyar Népköztársaság a nemzetközi élet küzdőterein szilárdan. a világ haladó erőinek sorában küzd az emberiség jövőjét biztosító igaz ügy. a szocializmus, a béke érdekében. Nemzetközi tevékenységünket a jövőben is alkotmányunk szellemében, nemzetközi kötelezettségeink m aradék tálán tél j esítés évéi. abban a tudatban folytatiuk. hogy a világ a nemzetközi reakció minden erőfeszítése rtlenére a társadalmi fejlődés :ránvába hálád, győzedelmeskedik a szabadságukért harcoló népek ügye, s megvalósul az egész emberiség leghőbb vágya, a tartós és szilárd béke. lom érdekei között, amely az egész nép boldogulását szolgálja. — -érdemes élni, tervezni, dolgozni, harcolni, felelősséget vállalni az élet mindennapi dolgaiban, a szűkebb közösség, a család, a munkatársak sorsáért, és a nagyobb közösségért a haza és az emberiség sorsáért. Nagy társadalmi céljainkat — a szocializmust, a kommunizmust, népünk boldogulását. nemzetünk fel- emelkedését, a- költő szavaival szólva« — nem elég akarni, tenni is kell értük. Szocializmust építő társadalKorom Mihály Ä mccgyar párfkiHdtfttség egyiptomi léfogesilrea
