Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
1872. Sprffis M. ttEÜPT-MASYARORSZÄO S. o!da! Le?él a Szovjetunióból Nyíregyházára Ma marad, holnap több lesz MINDENFÉLE „Huszonöt év után tudtuk meg..." Kedves Szerkesztőség! Férjein, Alekszandr Grigorjevics Uzsva százados, a szlóaljparancsnok a második világháború idején, 1945. július 6-án Magyarországon halt meg. A hivatalos értesítésben az áll, hogy Nyíregyjiáza főterén temették el. özvegyen maradva mindhárom fiunkat felneveltem. Az Izvesztyiján keresztül sikerült összeköttetést teremtenem Nyíregyházával, közelebbről Pusztai Andres Szarvas utcai patriótával, a Szovjet—Magya Barátság odaadó, internacionalista harcosával. Kedves Szerkesztőség! Nem tudom 'kifejezni mindazt a hálát, amit Pusztai elvtárs iránt érzünk, aki internacionalista kötelességét teljesítve együttérző szívvel felkutatta szeretett férjem és gyermekeim drága apjának a sírját. A sírt le is fényképezte és elküldte nekünk. Pusztai elvtárssal mi levelezésben állunk. Megkaptuk meghívó levelét, melynek segítségével fiaimmal együtt el tudunk utazni Nyíregyházára, férjeiTKsirjához. Nehéz elképzelni és leírni, milyen érzés járta át szivünket, mikor több mint 25 év után végre sikerült megtudnunk férjem örök nyughelyét. :Én és fiaim hálatelt szívvel mondunk köszönetét Pusztai Andrásnak és kérjük önöket, lapjukon keresztül adják át szívből jövő hálás köszönetünket Pusztai elvtársnak a számunkra oly drága halott sírjának felkutatásáért. Mély tisztelettel: Uzsva Anna Jakovlenna és családja Szovjetunió, Dnyetropetrovszkaja megye, . Nyikopol. Golovka utca 9. A szakmunkástanuló fiatalok szervezeti életéről tárgyalt a KISZ megyei bizottsága Kedden ülést tartott Nyíregyházán a KISZ megyei bizottsága. A szakmunkástanuló intézetek KISZ-szervezeteinek munkájáról, a továbbfejlesztés feladatairól tárgyaltak. Megyénkben az ifjúsági szövetség szempontjából, jelentős helyet képviselnek a szakmunkástanuló intézetek: csaknem tízezer tanulójuk van, közülük több, mint ötezer tagja a KISZ-nek. Az egyik legrégebbi gondjuk szervezési eredetű: hol végezzenek rendszeres KISZ- munkát a szakmunkástanulók, az iskolában, a munkahelyen vagy a lakóterületen. A megyei bizottság a KISZ VIII. kongresszusának szellemében hozott határozatot e kérdésben is: ott legyenek tagjai az alapszervezetnek, ahol ■ a rendszeres ifjúsági élet feltételei megvannak. Rendkívül fontos azonban, hogy legyen illetékes, aki figyelemmel kíséri a fiatalokat. Megvan a veszélye ugyanis annak, hogy a több lehetőség között esetleg sehol nem kapcsolódnak be az ifjúsági mozgalomba. A megyei bizottság kéréssel fordult az illetékes párt- bizottságokhoz és pártalap- szervezetekhez, hogy az iskolai önkormányzat, a szo- calista tanár—diák viszony, a közéletiség _ kibontakozását kísérjék figyelemmel és Segítsenek az ifjúsági szövetségnek az elemző munl^a megvalósításában. A határozatban a megyei bizottság a, s szer vezetőkkel együttműködést kezdeményezett: különös gonddal foglalkoznak a szakmunkástanulók érdekeinek védelmével. Széles körű vita bontakozott ki a megyei _ bizottság ülésén. Több meghívott, szakmunkástanuló intézeti vezető. pedagógus. és tanuló mondta el véleményét az intézetekben végzett díszmunkáról. Ezt követően „rétegtanácsok” megalakításával foglalkozott a megyei bizottság. Ezeknek a tanácsoknak az a feladata, hogy az ifjúság egyes rétegeinek életével, munkájával, az ifjúsági mozgalom sajátos kérdéseivel elemző módon foglalkozzon, feltárja azokat az eredményeket és gondokat, amelyek meghatározzák az illető réteg körében végezhető ifjúsági munkát. A rétegtanácsoknak 35—40 tagja van. Közöttük helyet foglal a KISZ megyei bizottságának több tagja, valamint a sajátos területet legjobban ismerő, az ifjúsági mozgalomban jártas fiatalod. Az ifjúmunkás rétagitanács elnöke Holló László, a Nyíregyházi Gumigyár KISZ-bi- zottságának titkára. A tanács titkári teendőit Vass János, a KISZ megyei bizottságának munkatársa látja el. A mező- gazdasági és falusi fiatalok' rétegtanácsának elnöke Molnár Ferenc, a Kisvárdai ÁFÉSZ dolgozója. A tanácson belül szövetkezetpolitikai munkabizottság alakult, amelynek vezetője Varga Zsolt agrármérnök, az állami mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok munkabizottságának vezetője Kőhalmi Sándor, a Mátészalkai Állami Gazdaság lakatosa. A mező- gazdasági és falusi fiatalok rétegtanácsának titkára Szarka F.ndre, a KISZ megyei bizottságának munkatársa. Az iskolai rétegtanácsnak két társelnöke van: a középfokú iskolák tanulóinak képviseletiben Jósvai Márta, a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium tanulója, a főiskolák tanulóinak képviseletében pedig Kollith Adrienne, a tanárképző főiskola hallgatója. Az iskolai rétegtanács titkára Nagy István, a KISZ megyei bizottságának munkatársa. A megyei bizottság a ré- tegtanáosok első félévi programját is meghatározta. Olvasónk ir a: Kocsi a „pályán“ Az Északi Alközpont torony házai között a gyerekek részére futballpályát létesítettek. Aki azonban figyelemmel kíséri, hogy tulajdonképpen kik használják e területet, könnyen megállapíthatja, hogv nem a gyerekek, hanem inkább a kocsitulajdonosok Kétségtelen, hogy parkolásra, valamint kocsimosásra is kiválóan alkalmas e terület. De hol futballozzanak a gyerekek? Őket már nem lehet a négy fal közé zárni. A játszótéren és környékén nem futballozhatnak, ezt a közrendészet is tiltja. Jó lenne tisztázni tehát, hogv a futballpálya .a gyerekeké legyen, ahol játszhatnak, vagy pedig más célt szolgáljon e terület — olvastuk F. J.-né nyíregyházi olvasónk levelében. Zsebbe nyúlt a szövetkeze! Nagykállói példák — Ezt még 1869-ben megszavazta a tagság — magyarázza Bernáth Béla, a Nagykállói Épületszerelő Szövetkezet elnöke. — Tavaly is, azelőtt is a részesedési alap 30—35 százalékát a fejlesztési alapba tettük át. — Éveken át készültünk a fejlesztésre. Tavaly tíz százalékot tartalékoltunk erre — mondja egy másik nagykállói szövetkezeti elnök, Árvái Im- v re. A Nagykálló- és Szatmár- vidéki Cipész Szövetkezetnek ebben az évben készül el az új üzemháza. Ez a 10 milliós beruházás az, amire spóroltak, amelynek a befejezésével jelentősen bővíteni tudják termelésüket. S ezért örül Árvái Imre,, az elnök annak, hogy jó ütemben halad a beruházás. Nem osztottak szét mindent , Az épületszerelő szövetkezet kisebb beruházáshoz fogott, s fejezett be az idén. ők új központi telepet építettek, aminek az értéke 2 millió forint. Ám ennél többet ér, hogy egy helyen oldották meg a különböző építőanyagok tárolását, a központi telepen dolgozhatnak nyugodt körülmények között a lakatosok, asztalosok, hegesztők. A két beruházó között egy közös vonás van. Az, hogy mindkettő a majdhogynem erejét meghaladó fejlesztés- • hez más „erőt”, a tagság erejét is igényelte. Hiszen a szövetkezetek általában arról voltak ismertek, hogy jó nyereséget fizettek minden évben. Az említett két nagykállói szövetkezet sem volt kivétel. Jó nyereséget ugyan fizettek, de a közgyűlésen úgy határoztak, mégsem osztanak fel mindent. Viszonylag nem sokat tartottak visz- sza, egy-egy munkásnak alig néhány száz forintot jelentett, de a sok kicsi sokra megy alapon ebből teremtődtek azok a százezrek, amelyek a hitelfelvétel, a támogatás mellé kellettek, amelyekkel megpótolták a szövetkezetnél képződött fejlesztési alapot, s min saját anyagi erőt tudtak felmutatni a banknak, amikc tárgyalták hitelkérelmüket. Az épületszerelő szövetke zet a vasúthoz nem messze a TÜZÉP-telep mellett épí tette fel új központi telepét Eljutottak Odáig, hogy a kisebb családi házak, felújítások mellett többszintes lakóházak építésére is vállalkozhatnak. * Uj íizemház — Két évvel ezelőtt egy rossz teherautónk volt, most hat príma van — jellemzi az elnök. — A gépbeszerzésre is részben a tagok által megszavazott fejlesztési alap átcsó- portosításból, részben a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjából került sor. Az idén 16 és fél milliós termelési érték a tervünk. A cipész szövetkezetnél a könnyűipari rekonstrukció keretében valósulhat meg az új üzemház felépítése. Nem csak új helyet jelent- ez az embereknek, hanem új, modernebb gépeket, szalagot, amivel növelik a termelést. Ezért az építéshez hozzájárult a megyei tanács, az OKISZ is. Ha elkészül, akkor 250 ezer pár cipő kerül ki Nagykállóból, s 20 millió forinttal nő a szövetkezet termelése. Közben néhány adat a dolgozók jövedelméről: a múlt évi termelés alapján az idén 6 hét nyereségrészesedést fizettek. Egy év alatt másfél- szeresére növelték a termelést, — ez adta a lehetőséget a jó nyereségnek —, s 3 százalékkal nőtt év közben a dolgozók átlagkeresete. — Óvatos duhajok? — kérdeztük. — Hiszen jóval nagyobb is lehetett volna az évközi fizetésemelés mértéke. — Csakhogy erre az évre is gondoltunk — szól az elnök magyarázata. — Azzal, hogy októberre elkészül az új üzem, a szövetkezet gazdasági mutatói is nagyon megváltoznak. Jóval több lesz a lekötött eszközök értéke, s a számítások csak azt nézik, mennyi eszköz felhasználásával érjük el a nyereséget. Ezért kellett tartalékolnunk1, az eredmények látszólagos romlását ezzel ellensúlyozzuk. Számolni tudni ke!!... Persze azt is tudják, hogy éppen azok a sokát emlegetett gazdasági mutatók „kényszerítik” a szövetkezetei arra, hogy az új üzem ne csak annyit jelentsen, hogy javultak a munkakörülmények, hogy száz emberrel többet tudnak foglalkoztatni, hanem azt is, hogy az eredeti tervekhez képest többet „számoljanak”. Ugyanis már most, 1971-ben csak néhány százezer forinttal volt kevesebb a nyereségük az 1975-re tervezettnél, viszont éppen ezért négy év múlva már nem 55—58 milliós termelési értéket kell produkálniuk, hanem talán 80 milliót is — hogy ugyanolyan jól fizessenek, ugyanolyan jól fejlődjenek, mint eddigi Két szövetkezet, ahol zsebbe nyúlt a tagság is, hogy ne csak ma legyen szétosztható nyereség, hanem jusson holnapra is. Az előrelátásnak biztosan meglesz az eredménye. Lányi Bolond Fejlesztik a rakodást Tuzséron A magyar—saovjeit árucsere- és tranzitforgalom növekedésére jellemző, hoggy ma már csupán faanyagból mintegy két és fél millió köbmétert kell fogadni a záhonyi átrakókörzetbein. Az erre a célra épült tuzséri telep, a maga egymilliós kapacitásával ezt a forgalmat már. nem tudja lebonyolítani, így a beéríkező faanyág jelentős részét továbbra is a MÁV- nak fejeli fogadni, illetve átrakni. A fatelep kapacitásának növelésére kölcsönös megállapodás jött létre a két érdekelt fél, a MÁV és az EJR- DÉRT között. A megállapo- cás értelmében a rakodásiéj- lesztési alapból kapott tizenhatmillió forintot úgy használják fel, hogy a telep már ebben az évben 1 400 000, a következő évben pedig 1 600 000 köbméter faáru fogadását tudja megoldani. Miután a fejlesztésire szánt pénzt az ÉRDÉRT a központi szállítási tanács segítségével kapta meg, a felhasználást illetően a lehető leggyorsabb hasznosításéra törekednek; az átrakás meny- nyisége már ez év első félébein százezer köbméterrel növekszik^ A feltételekhez hozzátartozik az is, hogy a MÁV a 18 óráig beérkező vagonokat reggel öt óráig a telepre beállítja. A fejlesztés mellett egv sor szervezeti intézkedéssel is. elősegítik az átrakás meggyorsításét. Többek között az ÉRDÉRT záhonyi kirendeltsége a vagonokat közvetlenül irányítja a tuzséri telepre. Ugyanakkor — a szállítókapacitás jobb kihasználása ér- deliében — egy szovjet vagon (gondola! rakományát az eddigi három helyett két és fél magyar vagonba rakják át. — tá — Hosszan kacskaringózik á vevők sora a húsbolt pultjánál. Felébe hasított húsos sertések csüngnek a hosszú kampókon sorsukra várva, a hűtőben frissen vágott baromfi. Idős, fejkendős asszony áll a sor elején, karján nagy kosárral. Egyenesen a piacról jöhetett, szinte lehúzza vállát a zöldséggel, krumplival, káposztával, tojással megrakott kosár. Nagy szakértelemmel vizsgálgatja a húsdarabokat, míg végül rámutat a legnagyobbikra. — Azt a tarját mérje le nekem, legyen szíves. Nem baj, ha több, egy kilónál. Nagy a család, nem vész kárba. Egy fél kiló marhahúst is kérek még, így vegyesen jobb íze lesz a húslevesemnek. A hentes fürge kezekkel szeletelte, mérte az árut. A sor végén két jólöltözött Licit nő álldogált, hajukban friss rakással. — Őrület, hogy mennyit kell az embernek mindenhol sorban állni. Ráadásul ez a rettenetes szag! Az embernek szétmegy a feje tőle — piheg- te áléit hangon az egyik. , — Valóban rettenetes — helyeselt a társa. — Nem éri meg a fáradságot az egész vasárnapi ebéd. Mondtam is a férjemnek, menjünk el a Szabolcsba ebédelni, de hát ő ragaszkodik az én főztömhöz. Pedig, ha tudná, hogy mit kell nekem ezért rohangálni. — Még a fodrásznál sem tudtam nyugodtan ülni, mert féltem, hogy nem kapok már húst, ha későn jövök. Tiszta őrület! Így társalogtak, affektáltak egészen addig, amig rájuk nem került a sor. — Huszonöt deka sertéscombot kérek. De ha szabadna, ne legyen' több! — szólt az egyik és barátnőjéhez fordult. — Tudod, szívem, már vettem egy pár csirkét, de akarok csinálni égy-két húsgombócot is a rakott karfiolhoz.' — Micsoda véletlen! Én is csak huszonöt deka húst kérek. — Ugyanis frankfurti szeletet csinálok belőle spárgával — licitált rá a másik. Aztán a pénztárhoz érve hirtelen a homlokára csapott. — Hogy éh, milyen feledékeny vagyok! Kell vennem egy fél kiló velőt is. Tudod, szivem, a férjem meghívta ebédre Róbertékat. Micsoda?! Hogy nincs velő? Mondom, meg kell az embernek őrülni! A másik fagyosan mosolygott N. K. Botorkálnak A borbányai postamester ugyancsak kemény és feddő kioktatásban részesült április negyedikén este, amikor a 34—44-es telefonon jelentette a TITÁSZ-nak, hogy a Margaréta utcán három egymás melletti lámpa nem ég. Az árva oszlopok ügyében buzgólkodó postamester közbelépése azonban úgy látszik hosszabb távon is az áram- szolgáltató haragjával találkozik. A lámpák ugyanis azóta sem égnek. Az emberek bo iorkálnak, már két hete. Nyíregyházán több helyen van kiégett körte, sok helyen nem világítanak a fénycsövek. Érdemes lenne fényt deríteni a hibákra, és ami szintén nem utolsó szempont, az utcákra is. •• önkiszolgálás Kevesen tudják, hogy a Sóstó a fürdővizén kívül mással is kedveskedik a kirándulóknak. Kicsit eldugva az épületek mögött húzódik meg az üvegház, melyben szebbnél szebb virágok nyílt nak. Trópusi növény éppúgy van ott, mint viruló szegfű. A betévedőt kedves bácsi invitálja, és kínálja az olcsó, piros és fehér virágot. És rögvest hozzá is teszi : — Tessék választani, és azt szakítani, amelyik a legjobban tetszik. Ki-ki választja a virágot, a bácsi még papírt is ad mellé. A sok kedves meglepetés után talán kár azzal elrontani a vidám virágvásárt, hogy számlát akarnak készíteni, a vevő nevével meg miegymással. Fizessünk egyszerűen, és kész. Ne keverjük össze a virágot a bürokráciával. Víztelenség A Lillafüred expressz amolyan repis vonatnak számit. Kék a színe, helyjegyes, elegáns és jól takarított jármű, többnyire pontos is. Reggel menet, este jövet kellemes utazási alkalmatosság. Ilyen vonaton, úgy hiszem, nem maximalista követelés az, ha. az utas betévedve a mosdóba, kezet szeretne mosni. De ez szinte sosem sikerül. A mellékhelyiségekben ugyanis már az induláskor hiányzik a víz. Nem tobzódhatnak az emberek a papír- törülközőben sem. (Minek is?) Igaz, vízhiányos időket élünk. Annyira azonban nem, hogy ne futná a vonat mosdójába. Ha máshonnan nem, akkor Lillafüredről, a Hámori-tóból (bürget) Tulipán Szemet gyönyörködtető, látvány Nyíregyházán, a Széchenyi utca páratlan oldalán — szinte az állomástól a Szabadság térig — húzódó tulipánsor. A korai kikelet által már egy hete virágba borult növényzet érdekes, új színfoltja lett a városnak, kedves „útitársa” az arra járóknak. Sajnos, a jó pár napig érintetlen virágsorok kezdenek foghíjassá válni: S a letépett virágok csonka szárai már másfajta érméseket is keltenek az emberben. Mert más dolog egy dús virágú orgonabokorról levágni néhány szálat, és megint más egy rövid ideig díszlő, egyetlen virággal megjelenő tulipán életét derékba törni. „Átke/és“ Az egyik Kossuth utcai lakó mutat eső után felháborodottan a már aszfaltburkolatot kapott új út torkolatában összegyűlt, nagy terjedelmű víztócsára: „Hiába mondtam szintezéskor az építőknek, hogy ez így nem lesz jó. Leintettek, hogy nem értek én ahhoz. Hát most aztán' jól megcsinálták.” Igaza van. Az utca páratlan oldalán, a betorkolásnál legalább tíz négyzetméter felületű, a mélyebb részen talán bokánál is feljebb érő víztükröt fodroz a szél. Pontosan ott, ahol a gyalogos átkelőhely lenne. Igen, csak lenne. Mert a gyalogosok eső után néhány nanig azt sem tudják, hogy hol menjenek át a túloldalra. (tótfa)
