Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
tiffs. Spi-Ms SO. f «IMI Kádár János beszéde az országgyűlésen (Folytatás a S. oldalról) Tisztelt országgyűlés! Hazánk két évtizedes szocialista felemelkedése nagy munka, állhatatos harc eredménye; ez a küzdelem a politika, a gazdaság, a kultúra, a társadalmi élet minden területén, az egész országban, minden közösségben, nem egy esetben még családokon belül is folyt. Ez viszonyaink között elkerülhetetlen, törvényszerű volt, mert nálunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet éles psztályösszeütközések közepette ment végbe. Ennek során a kiváltságos földesúri és kapitalista osztályok megszűntek, a társadalmon belül tömegeket érintő átcsoportosulások mentek végbe, s jelentősen fejlődött és átalakult még maga az új rend kialakítója és alapja, a munkás- osztály és -a parasztság is. * Az új Magyarországért folyó harcban a nagy távlatokban gondolkodni tudó munkásosztály joggal szerezte meg a társadalom vezető osztályának rangját. Az osztályellenséggel vívott csatákban megnyerte mindenekelőtt legfőbb és természetes szövetségének, a parasztságnak, továbbá az értelmiség és minden dolgozó réteg legjobbjainak támogatását. A hatalomért folytatott harc próbatételnek vetette alá és politikailag formálta az egyes embereket is. Vannak, akik már a forradalmi átalakulások kezdetén az igaz ügyért szálltak síkra, és mindvégig kitartottak mellette. Vannak, akik a harc menetében szem- befordultak vele, és elbuktak. Vannak, nagyon sokan vannak, akik ugyanebben a harcban, az igazságot felismerve, ellenfélből küzdőtársak lettek, s most együtt dolgozunk, harcolunk közös • céljainkért. Forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya a szocialista nemzeti egység A tőkés uralkodó osztályok által szított előítéletek maradványait leküzdve, a nagy osztályösszgütközések tapasztalataival felvértezve, a felismert érdekközösségben egymásra találva a szocializmus építésében ma együtt tevékenykedik a magyar munkás, a paraszt és az értelmiségi az ország javán közösen munkálkodik kommunista és pártonkívüli, hívő és nem hívő. Csak a munkáshatalom, a népköztársaság viszonyai között, a szocializmus programja alapján, a lenini szövetségi politika érvényesítésével valósulhatott meg, hogy így egymásra találjanak a haza polgárai. Forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya a társadalmunk minden alapvető osztályát, rétegét átfogó szocialista nemzeti egység; mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a jövőben még topább erősödjék. A szocialista nemzeti egység realitás. Ha a munkásosztály élcsapatába, a pártba, a tömegszervezetekibe és tömegmozgalmaikba, a Hazafias Népfrontba tömörült társadalmilag aktív milliók, az ország felnőtt lakosságának nagy többsége egy akarattal vallja, közös cselekvéssel bizonyítja: a Magyar Népköztársaság igaz hazánk; a szocializmus a magyar nép programja, jövője. Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybe iktatásától megtett utat, megállapíthatjuk, hogy eddigi céljainkat elértük: leraktuk a szocializmus alapjait, s jelentős eredményeket értünk ed a szocializmus felépítésének útján. Világos a programunk. Legfontosabb céljainkat maga az alkotmány is kimondja. Soron lévő feladatainkat megfogalmazta a párt X. kongresszusa, a Hazafias Népfront választási programja és az országgyűlés által törvényerőre emelt IV. ötéves terv. A történelem kereke nagyot fordult: Magyarország örökre megszűnt az élősdi urak, a kizsákmányolok országa lenni ; a kapitalisták, az imperialisták elvesztették az országot, és soha többé nem lesz az övék egy talpalatnyi magyar föld sem. Osztályellenségeink ezt soha nem felejtik el, de népünk is tudja ezt A szocialista haza minden fiának erkölcsi parancsa a nép hatalmának, vívmányainak védelme minden körülmények között és minden módom. Ésszel és szívvel, szóval és tettél egyaránt kell szolgálni a hazát, tovább kéül gyarapí tanunk, erősítenünk és felvirágoztatnunk a Magyar Népköztársaságot, amely számunkra mindennél drágább, mert népünk békéjét, szocialista jelenét és jövendőjét biztosítja. / .Amikor mindest összegezzük, joggal mondhatjuk: pártunk, munkásosztályunk, népünk nem hiába küzdött, az áldozatok nem voltak hiábavalók, volt és van értelme a munkának és a harcnak. Mindenki, aki az elmúlt negyedszázad alatt részt vett a szocializmus harcaiban és építésében, büszke lehet erre. Jó ügynek szentelte ifjúságát, hitét, erejét. Megérdemli mindenki tiszteletét, mert híven teljesítette a magyar nép, a haza iránti kötelességét. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az alkotmánytörvény módosításának előkészítése során szükségszerűen nagyon sok kérdés vetődött fel és maga a bizottság által benyújtott javaslat is egész sor lényeges szövegmódosítást ajánl. A dolog természeténél fogva ezek mindegyike nagy fontosságú és elvi jelentőségű; gondos mérlegelést és döntést kíván az országgyűléstől. Az előkészítésnél felvetődött kérdések, illetve a benyújtott javaslatok közül a magam részéről csak inéhány- nyal kívánok foglalkozni. Sorra veszem őket, — Pártunk Központi Bizottságának is az a véleménye, hogy az 1949 óta végbement jelentős fejlődés ellenére sem szükséges új alkotmányt kidolgozni, de szükséges az alaptételedben teljesen helytálló érvényes alkotmány süvegének az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelő módosítása. — A benyújtott módosítások megfelelőék; utalnak az államéletben, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra; pontosabban határozzák meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. A módosítások összességükben alkalmasak arra, hogy az országgyűlés az alkotmány új, egységes szövegét jóváhagyhassa. A Maoyar Népköztársaság szocialista állam — Pártunk X. kongresszusa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk államunk nevét. Úgy foglalt állást, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy országunkat elnevezésében is szocialista köztársaságnak kiáltsuk ki. Kiindulva abból hogy az alkotmány lényegét tekintve és elvileg a már elért vívmányokat rögzíti és nem programnyilatkozat, ennek az elvnek államunk hivatalos nevében is helyes érvényesülnie. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét. A Magyar Nép- köztársaság neve dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. — Tekintettel' azonban arra, hogy társadalmi rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, helyes, hogy az új szöveg kevésbé deklaratív módon, mégis egyértelműen állapítsa meg: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. — Korunkban a munkás- osztály a társadalom legforradalmibb osztálya, amely saját felszabadítását és történelmi céljait csak úgy valósíthatja meg, hogy egyidejűleg minden más elnyomott osztályt és réteget felszabadít, s az egész társadalom előtt megnyitja áz általános felemelkedés útját: Ez történt nálunk is. Hazánkban ma már csak egymással szövetségi, testvéri viszonyban álló dolgozó osztályok vannak. Az alkotmány a tényleges helyzetnek & a kérdés elvi, politikai jelentőségének megfelelően foglalkozik a dolgozó osztályok egymáshoz való viszonyával és helyesen leszögezi, hogy a társadalom vezető osztálya a munkás- osztály. — Hazánk munkásosztálya magára vállalta a felelősséget a nemzet sorsáért. A hatalmat történelmünk során első ízben birtokolja olyan osztály, amely a hatalmat nem arra használja fel, hogy a maga számára kiváltságos helyzetet biztosítson, hanem a jogokkal arányos részt kér és vállal a felelősségből is. — Munkásosztályunk az elmúlt negyedszázadban történelmi jelentőségű feladatokat oldott meg: kivívta a hatalmat; kisajátította a kisajátítókat; megszervezte és fejleszti a szocialista ipart; a földesuraktól elvette és a parasztoknak juttatta a földet, majd segítette őket a mezőgazdaság szocialista átszervezésében: megtörte a régi kizsákmányoló osztályok műveltségi monópóli urnát; elméleté, világnézete és erkölcse kihat az egész társadalomra; .élenjár, példát mutat a szocializmus építésében. — A köznyelvben gyakran — és helyesen — „a munkás- osztály, a nép hatalma” kifejezést használjuk. Ebben is kifejeződik, hogy a munkás- osztály hatalma az egész nép érdekeit szolgálja, s a hatalmat, mint a társadalom vezető osztálya a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Pártunk helyesli, hogy alkotmányunk ú j szövegében ez is egyértelműen megfogalmazást nyer. A munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom rezető ereje — Az alkotmánytervezet módosított szövege kimondja: a munkásosztály marxista— leninista pártja a társadalom vezető ereje. — A munkásosztály legmagasabb rendű politikai szervezete a párt, amely élcsapatként halad elől, amelyen keresztül az osztály megoldja kormányzati feladatait és megvalósítja történelmi céljait. Pártunk mindenkor kötelességének tartotta, hogy egyidejűleg kifejezze a munkásosztály történelmi céljait és képviselje a dolgozók napi érdekeit. Az alkotmányt előkészítő bizottság javaslata, hogy alaptörvényünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét, nagy ' megtiszteltetés egész pártunk, minden kommunista számára. — Pártunk mindenkor hangoztatta. hogy a társadalomban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle „uralkodásnak”, hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti. Az alkotmány ide vonatkozó megfogalmazásét mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárti nak, a párt minden tagjának, az egész társadalom előtt megnövekedett felelősségeként fogjuk fel. A magyar kommunisták azon lesznek, hogy a jövőben is rászolgáljanak a bizalomra, híve» szolgálják a népet, igaz hazafiak módjára élenjárjanak a Magyar Népköztársaság ftA- virágoztatásában. — Alkotmányunk egyik fontos vonása az állampolgári egyenlőség. Államunk, a Magyar Népköztársaság minden polgára számára egyenlő jogokat biztosít és azonos kötelezettségeket ír elő. a Politikai jogoktól kezdve a szociális biztonságig. Több mint negyedszázados politikai harcunk és építőmunkánk égjük legnagyobb eredményeként alkotmányunk eg jórészt bővíti a jogok körét, másrészt számos jogot már kiterjeszt a társadalom legszélesebb rétegeire. — Alkotmányunk módosított szövege magában foglalja az emberi jogok tiszteletben tartását; a jogoknak a társadalom érdekeivel összhangban való gyakorlását; a jogok és a . kötelességek elválaszthatat- lanságát; a közügyekben való részvétel biztosítását. Kiterjeszti az egész társadalomra, állampolgári joggá teszi a szocialista társadalom érdekeit szolgáló egyesülési jogot; a pihenéshez, az élet, a testi épség és az egészségvédelméhez, a társadalombiztosításhoz, a művelődéshez való jogot. Szocialista törekvéseinkkel összhangban bizonyos állam- polgári jogok jelentőségét az eddiginél jobban kiemeli, így nagyobb hangsúlyt kap a munkához való jog, a házasság és a család intézményének védelme, az ifjúság védelme és szocialista nevelése, valamint az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek. Befejezve az egyes tételekhez fűzött megjegyzésekéit, hangsúlyozni szeretném: pártunk Központi Bizottsága úgy véli, hogy ha a módosítást előkészítő bizottság javaslatai elfogadásra kerülnek, az alkotmány új szövege minden tekintetben kifejez; népünk eddigi munkájának, harcának eredményeit, céljait és tovább erősíti népi demokratikus államunk alapjait, Tisztelt országgyűlési Kedves elvtársak! Alkotmányunk ma, az országgyűlés határozatával szentesítést nyer. Javasoltúj szövegezésében az eddiginél pontosabban összefoglalja es a törvény, az állam teljes erejével biztosítja a szocializmus építésének útjára Tépett magyar nép történelmi vívmányait, megerősíti a Magyar Népköztársaság társadalmunk életét szabályozó, és a. további szocialista fejlődést szolgáló magasztos elveket, A törvényerőre emelést követő perctől kezdve, társadalmunk minden szervezett enejének. minden magyar állampolgárnak szent kötelessége lesz a módosított szövegű alkotmány betűinek és elveinek maradéktalan betartása és betartatása. Az alkotmány elveinek érvényesítése és érvényesülése nem pusztán jogi értelemben vett törvényes kötelezettség szamunkra. Az is, de ezen túlmenően azt igényi; mindnyájunktól, hogy tettekkel, itthon végzett munkánkkal és nemzetközi tevékenységünkkel egyaránt védjük és gya- rapxtsuk népünk alkotmányba foglalt vívmányait és xnég hatékonyabbán szolgáljuk távlati szocialista céljaink mielőbbi elérését. Alkotmányunk ma; tárgyalása nem igényli, kerete nem is engedi meg hogy most és itt sorra vegyük bel- és külpolitikai feladataink, belső szocialista építésünk minden kérdését; ezért felszólalásomban én is csupán érinteni kívánom azokat. Szocialista fejlődésünket, a nemzet jövőjét sok tényező együttes hatása befolyásolja. Belpolitikai törekvéseink középpontjában’ma az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése áll. Az alkotmány módosítása ' maga is ennek égjük fontos aktusa. Az alkotmány elveinek teljes érvénj’esülése nem utolsósorban azon múlik, hogy mennyire sikerült a tömegeket az eddiginél is fokozottabb mértékben bevont ni a közügyek intézésébe. Jól tudjuk, hogy ez sem megy még önmagától, egyik napról a másikra. Rajtunk múlik, ezért úgy kell dolgoznunk, hogy a szocialista demokrácia, az együttes gondolkodás és az együttes cselekvés előrehaladásunknak még erősebb motorja legyen, mint eddig volt Szocialista fejlődés elképzelhetetlen fejlett tudomány és technika, magas színvonalú ipar, mezőgazdaság és szolgáltatás, az anyagi körül- mények rendszeres javulása . nélkül. De a szocialista fejlődés ennél jóval több. A szocializmus építésének elengedhetetlen része a szellemi javak szüntelen gyarapítása. a kultúra közkinccsé tétele. Sohasem feledkezhetünk meg a szocialista gondolkodásmód és erkölcs szüntelen terjesztéséről, az emberi élet sokoldalú kibontakoztatásáról és gazdagításáról, s arról, hogy a gyermekek kiegyensúlyozott, boldog népes családokban, szocialista szellemben nevelődjenek, s jól készüljenek fel a társadalomban betöltendő szerepükre. Olyan új világot építünk, amely megvalósítja legjobbjaink álmait, olyat, amelyben a haza valóban szerető édesanya minden állampolgár számára. Röviden szólva, amely szocialista, egyben magyar is és a haladó népek testvéri közösségének egyenrangú tagja. A szocializmus építésének olyan szakaszában vagyunk, amikor továbbfejlődésünk döntően a gazdasági feladatok eredményes megoldásától függ. Az építőmunka folytatásához minden szükséges feltétellel rendelkezünk: hazánkban szilárd a népi hatalom, egészségesen fejlődik népgazdaságunk, élhetünk és élünk a szocialista tervgazdálkodás nyújtotta előnyökkel, az elmúlt években továbbfejlődött gazdaságirányítási rendszerünk, van reális nép- gazdasági tervünk. Nagy életerő van a Mi népgazdaságunkban, az a feladatunk, hogy tervszerűen és sokoldalúan fejlesszük. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt növeljük a munka termelékenységét és jövedelmezőségét, fejlesszük a termelés technikai alapját és emeljük technológiai színvonalát. Emeljük a vezetés színvonalát, az igényeknél a realitásokból és ne a vágyakból induljunk Hj javítsuk a beruházási politikát és a költségvetési egyen- • súlyt, s mindezek által növeljük tovább szocialista gazdaságunk erejét munkánk jó hírnevét, dolgozóink becsületét. Építőmunkánk célja, hogy pártunk életszín vonal-politikájának megfelelően munkánk eredményével összhangban rendszeresen emelkedjék a nép életszínvonala, javuljanak életkörülményei. Népünk életszínvonalának rendszeres emelkedése méltán sorolható nagy történelmi vívmányaink közé. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy vannak m^g nehéz anyagi körülmények közt élő néprétegek, • csaladok, amelyeknek sorsán fokozatosan javítani kötelesség. Ezért határozta el a párt X. kongresszusa —■ amit egyébként ötéves tervünk is tartalmaz —. hogy bizonyos szociális juttatások nagyobb mértékben emelkedjenek, mint a bérek, s ily módon csökkenjenek a családok közti jövedelemkü- • lönbségek. Másképpen fogalmazva: a bérekben a munkától függő nagyobb differ renciálódást, a családok jövedelmében további kiegyen« lítődést akarunk. A mi viszonyaink közt e* azt jelenti, hogy mindenki munkája szerint részesedjék a megtermelt javakból. Aki többet dolgozik, kapjon többet. s aki hiányzik a munkából, ne álljon sorba akkor sem, amikor a fizetést osztják. Ez a mi igazságunk, es a dolgozó emberek igazsága. Gazdasági, kulturális fejlődésünknek, életkörülményeink további javulásának kulcsa saját kezünkben van. Pártunk X. kongresszusa világos és reália programot adott, melyet népünk a múlt év tavaszán lezajlott választásokon szavazatával is megerősített, és azóta is cselekvőén, támogat, l A határozatok végrehajtó- : sa a politikai, a gazdasági, a kulturális területen, a társa- 1 dalmi élet minden fontos te- ' rületén folyamatban van. Tekintettel arra. hogy a párt rövidesen elérkezik a két kongresszus közötti ciklus# feléhez, a Központi Bizottság a közeljövőben át fogja tekinteni, hogy hol tartunk a kongresszusi határozatok végrehajtásában, sf ahol lemaradást tapasztal, vagy új tennivalókot lát, meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. Hareedzett uiuokasasztalyank, népűnk megoldja az nj feladatokat is A munka szánvooalának emeléséhez az élet minden területén vannak még tartalékaink. Tudjuk, hogy nem mindig megy zökkenő nélkül terveink valóra váltása, közismert, hogy vannak negatív jelenségek is. Társadalmunkban, amely az épülő szocializmus társadalma, még hat és időnként, helyenként újra is termelődik a maradi felfogás. Tapasztalható kényelmesség, felelőtlenség, tehetetlenség és engedékenység a : mulasztásokkal és a mulasztókkal szemben. A társadalom szervezett erődnek, a felelősségét -érző és vállaló 'nagy többségnek mindenütt és határozottam fed kell lépnie e visszás jelenségekkel szemben. A felemelkedés legfőbb .lendítő ereje maga a dolgozó ember, s legfőbb reménységünk munkásosztályunk, dolgozó népünk1 helytállása, öntudatos fegyelme és felelősségérzete. Naponta vagjaink tanúi az emberi heljttállás, a kötelességteljesítés öntudatos, ugyanakkor hivalkodástól mentes, tömeges megnyilvánulásainak. A társadalom érkében önzetlenül dolgozó aktivisták növekvő serege, a szocialista brigádmozgalom megújulása és fejlődése, a szocialista közgondolkodás fokozatos terjedése szemmel látható bizonyítékai társadalmunk érettségének, a közösség ügyeiért, a haza sorsáért érzett felelősség növekedésének. Biaot&c*, bogár baraeri&aft mumkíisosztályunk, népünk. — amely olykor nallat.lanul nehéz körülmények között élt, dolgozat,t és harcolt, mégis képes volt arra, hogy 27 érv alatt gyökeresen megváltoztassa áz ország arculatát — meg fogja oldani azokat az új feladatokat is, amelyek a fejlődés jelenlegi, magasabb szintjén, a szocializmus to-; vábbi építéséből adódnak. Tisztéit országgyűlés! A haladásért nemcsak határainkon belül, hanem a nemzetközi politika színterén is meg kell fcüzdenünk. Terveink magvalósításának nemzetközi feltételeit a jövőben is biztosítani fogjuk. Ennek érdekében egyrészt erősítjük szocialista hazánkat, mert a belső fejlődés mindén külpolitikai aktivitás és nemzetközi hatás első számú forrása, más- .részt szélesítjük és mélyítjük a szocialista világrendszerhez, s elsősorban hű barátunkhoz és megbízható szövetségesünkhöz, a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatainkat. Céljainkat nyíltan hirdetjük: a magyar népben a világ népei tevékeny harcost és biztos szövetségest láthatnak az imperializmus ellen, a tőkés. gyarmati kizsákmán voids minden formájának felszámolásáért, a háború megakadályozásáért vívott küzdelemben. Ugyanakkor hívei és aktív szorgalmazói vagyunk és maradunk a különi i «Malte)
