Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

tiffs. Spi-Ms SO. f «IMI Kádár János beszéde az országgyűlésen (Folytatás a S. oldalról) Tisztelt országgyűlés! Hazánk két évtizedes szo­cialista felemelkedése nagy munka, állhatatos harc ered­ménye; ez a küzdelem a po­litika, a gazdaság, a kultúra, a társadalmi élet minden te­rületén, az egész országban, minden közösségben, nem egy esetben még családokon belül is folyt. Ez viszonyaink között elkerülhetetlen, törvényszerű volt, mert ná­lunk a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet éles psztályösszeütközések köze­pette ment végbe. Ennek so­rán a kiváltságos földesúri és kapitalista osztályok meg­szűntek, a társadalmon belül tömegeket érintő átcsoporto­sulások mentek végbe, s je­lentősen fejlődött és átalakult még maga az új rend kiala­kítója és alapja, a munkás- osztály és -a parasztság is. * Az új Magyarországért fo­lyó harcban a nagy távlatok­ban gondolkodni tudó mun­kásosztály joggal szerezte meg a társadalom vezető osz­tályának rangját. Az osztály­ellenséggel vívott csatákban megnyerte mindenekelőtt legfőbb és természetes szö­vetségének, a parasztságnak, továbbá az értelmiség és min­den dolgozó réteg legjobbjai­nak támogatását. A hata­lomért folytatott harc próba­tételnek vetette alá és politi­kailag formálta az egyes em­bereket is. Vannak, akik már a forradalmi átalakulások kezdetén az igaz ügyért száll­tak síkra, és mindvégig ki­tartottak mellette. Vannak, akik a harc menetében szem- befordultak vele, és elbuk­tak. Vannak, nagyon sokan vannak, akik ugyaneb­ben a harcban, az igazságot felismerve, ellenfélből küzdő­társak lettek, s most együtt dolgozunk, harcolunk közös • céljainkért. Forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya a szocialista nemzeti egység A tőkés uralkodó osztályok által szított előítéletek ma­radványait leküzdve, a nagy osztályösszgütközések ta­pasztalataival felvértezve, a felismert érdekközösségben egymásra találva a szocializ­mus építésében ma együtt te­vékenykedik a magyar mun­kás, a paraszt és az értelmiségi az ország javán közösen munkálkodik kommunista és pártonkívüli, hívő és nem hí­vő. Csak a munkáshatalom, a népköztársaság viszonyai között, a szocializmus prog­ramja alapján, a lenini szö­vetségi politika érvényesíté­sével valósulhatott meg, hogy így egymásra találjanak a ha­za polgárai. Forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya a társadalmunk minden alap­vető osztályát, rétegét átfogó szocialista nemzeti egység; mindent meg kell tenni an­nak érdekében, hogy ez a jövő­ben még topább erősödjék. A szocialista nemzeti egy­ség realitás. Ha a munkás­osztály élcsapatába, a pártba, a tömegszervezetekibe és tö­megmozgalmaikba, a Hazafi­as Népfrontba tömörült tár­sadalmilag aktív milliók, az ország felnőtt lakosságának nagy többsége egy akarattal vallja, közös cselekvéssel bi­zonyítja: a Magyar Népköz­társaság igaz hazánk; a szo­cializmus a magyar nép programja, jövője. Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybe iktatásától megtett utat, megállapíthatjuk, hogy eddigi céljainkat elértük: leraktuk a szocializmus alapjait, s jelen­tős eredményeket értünk ed a szocializmus felépítésének útján. Világos a programunk. Legfontosabb céljainkat ma­ga az alkotmány is kimondja. Soron lévő feladatainkat meg­fogalmazta a párt X. kong­resszusa, a Hazafias Népfront választási programja és az országgyűlés által törvény­erőre emelt IV. ötéves terv. A történelem kereke nagyot fordult: Magyarország örökre megszűnt az élősdi urak, a kizsákmányolok országa len­ni ; a kapitalisták, az imperia­listák elvesztették az orszá­got, és soha többé nem lesz az övék egy talpalatnyi ma­gyar föld sem. Osztályellen­ségeink ezt soha nem felejtik el, de népünk is tudja ezt A szocialista haza minden fiá­nak erkölcsi parancsa a nép hatalmának, vívmányainak védelme minden körülmé­nyek között és minden mó­dom. Ésszel és szívvel, szóval és tettél egyaránt kell szol­gálni a hazát, tovább kéül gyarapí tanunk, erősítenünk és felvirágoztatnunk a Ma­gyar Népköztársaságot, amely számunkra mindennél drá­gább, mert népünk békéjét, szocialista jelenét és jövendő­jét biztosítja. / .Amikor mindest összegez­zük, joggal mondhatjuk: pár­tunk, munkásosztályunk, né­pünk nem hiába küzdött, az áldozatok nem voltak hiába­valók, volt és van értelme a munkának és a harcnak. Min­denki, aki az elmúlt negyed­század alatt részt vett a szo­cializmus harcaiban és építé­sében, büszke lehet erre. Jó ügynek szentelte ifjúságát, hitét, erejét. Megérdemli mindenki tiszteletét, mert híven teljesítette a magyar nép, a haza iránti kötelessé­gét. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az alkotmánytörvény mó­dosításának előkészítése so­rán szükségszerűen nagyon sok kérdés vetődött fel és ma­ga a bizottság által benyúj­tott javaslat is egész sor lé­nyeges szövegmódosítást ajánl. A dolog természeténél fogva ezek mindegyike nagy fontosságú és elvi jelentőségű; gondos mérlegelést és döntést kíván az országgyűléstől. Az előkészítésnél fel­vetődött kérdések, illetve a benyújtott javaslatok közül a magam részéről csak inéhány- nyal kívánok foglalkozni. Sorra veszem őket, — Pártunk Központi Bi­zottságának is az a vélemé­nye, hogy az 1949 óta végbe­ment jelentős fejlődés ellené­re sem szükséges új alkot­mányt kidolgozni, de szüksé­ges az alaptételedben teljesen helytálló érvényes alkotmány süvegének az időközben be­következett változásoknak megfelelő módosítása. — A benyújtott módosítá­sok megfelelőék; utalnak az államéletben, az országgyű­lés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munká­jában bekövetkezett változá­sokra; pontosabban határoz­zák meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szo­cializmus építésének jelenlegi szakaszában. A módosítások összességükben alkalmasak arra, hogy az országgyűlés az alkotmány új, egységes szö­vegét jóváhagyhassa. A Maoyar Népköztársaság szocialista állam — Pártunk X. kongresszusa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk álla­munk nevét. Úgy foglalt ál­lást, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy or­szágunkat elnevezésében is szocialista köztársaságnak ki­áltsuk ki. Kiindulva abból hogy az alkotmány lényegét tekintve és elvileg a már el­ért vívmányokat rögzíti és nem programnyilatkozat, en­nek az elvnek államunk hi­vatalos nevében is helyes ér­vényesülnie. A Magyar Nép­köztársaság elnevezés jól ki­fejezi munkásosztályunk, né­pünk harcának legnagyobb eredményét. A Magyar Nép- köztársaság neve dolgozó né­pünk hatalmát, államát, ha­záját, az épülő új szocialista világot jelenti, hirdeti félre­érthetetlenül mindenhol és mindenki számára. — Tekintettel' azonban ar­ra, hogy társadalmi rendsze­rünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, helyes, hogy az új szöveg ke­vésbé deklaratív módon, mé­gis egyértelműen állapítsa meg: a Magyar Népköztársa­ság szocialista állam. — Korunkban a munkás- osztály a társadalom legfor­radalmibb osztálya, amely saját felszabadítását és törté­nelmi céljait csak úgy való­síthatja meg, hogy egyidejű­leg minden más elnyomott osztályt és réteget felszaba­dít, s az egész társadalom előtt megnyitja áz általános felemelkedés útját: Ez tör­tént nálunk is. Hazánkban ma már csak egymással szövet­ségi, testvéri viszonyban álló dolgozó osztályok vannak. Az alkotmány a tényleges hely­zetnek & a kérdés elvi, poli­tikai jelentőségének megfele­lően foglalkozik a dolgozó osztályok egymáshoz való viszonyával és helyesen le­szögezi, hogy a társadalom vezető osztálya a munkás- osztály. — Hazánk munkásosztálya magára vállalta a felelőssé­get a nemzet sorsáért. A ha­talmat történelmünk során első ízben birtokolja olyan osztály, amely a hatalmat nem arra használja fel, hogy a maga számára kiváltságos helyzetet biztosítson, hanem a jogokkal arányos részt kér és vállal a felelősségből is. — Munkásosztályunk az el­múlt negyedszázadban törté­nelmi jelentőségű feladatokat oldott meg: kivívta a hatal­mat; kisajátította a kisajátí­tókat; megszervezte és fej­leszti a szocialista ipart; a földesuraktól elvette és a pa­rasztoknak juttatta a földet, majd segítette őket a mező­gazdaság szocialista átszerve­zésében: megtörte a régi ki­zsákmányoló osztályok mű­veltségi monópóli urnát; el­méleté, világnézete és erköl­cse kihat az egész társada­lomra; .élenjár, példát mutat a szocializmus építésében. — A köznyelvben gyakran — és helyesen — „a munkás- osztály, a nép hatalma” ki­fejezést használjuk. Ebben is kifejeződik, hogy a munkás- osztály hatalma az egész nép érdekeit szolgálja, s a hatalmat, mint a társadalom vezető osztálya a szövetkeze­tekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiség­gel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gya­korolja. Pártunk helyesli, hogy alkotmányunk ú j szöve­gében ez is egyértelműen megfogalmazást nyer. A munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom rezető ereje — Az alkotmánytervezet módosított szövege kimondja: a munkásosztály marxista— leninista pártja a társadalom vezető ereje. — A munkásosztály legmaga­sabb rendű politikai szerve­zete a párt, amely élcsapat­ként halad elől, amelyen ke­resztül az osztály megoldja kormányzati feladatait és megvalósítja történelmi céljait. Pártunk mindenkor kötelességének tartotta, hogy egyidejűleg ki­fejezze a munkásosztály tör­ténelmi céljait és képviselje a dolgozók napi érdekeit. Az alkotmányt előkészítő bizott­ság javaslata, hogy alaptör­vényünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét, nagy ' megtiszteltetés egész pár­tunk, minden kommunista számára. — Pártunk mindenkor han­goztatta. hogy a társadalom­ban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle „uralkodásnak”, hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatá­nak tekinti. Az alkotmány ide vonatkozó megfogalma­zásét mindenekelőtt a Ma­gyar Szocialista Munkáspárti nak, a párt minden tagjá­nak, az egész társadalom előtt megnövekedett felelőssége­ként fogjuk fel. A magyar kommunisták azon lesznek, hogy a jövőben is rászolgál­janak a bizalomra, híve» szolgálják a népet, igaz ha­zafiak módjára élenjárjanak a Magyar Népköztársaság ftA- virágoztatásában. — Alkotmányunk egyik fontos vonása az állampolgári egyenlőség. Államunk, a Ma­gyar Népköztársaság minden polgára számára egyen­lő jogokat biztosít és azonos kötelezettségeket ír elő. a Po­litikai jogoktól kezdve a szo­ciális biztonságig. Több mint negyedszázados politikai harcunk és építőmunkánk égjük legnagyobb eredménye­ként alkotmányunk eg jó­részt bővíti a jogok körét, másrészt számos jogot már kiterjeszt a társadalom legszélesebb rétegeire. — Alkotmányunk módosított szövege magában foglalja az emberi jogok tiszteletben tar­tását; a jogoknak a társada­lom érdekeivel összhangban való gyakorlását; a jogok és a . kötelességek elválaszthatat- lanságát; a közügyekben való részvétel biztosítását. Kiter­jeszti az egész társadalomra, állampolgári joggá teszi a szocialista társadalom érde­keit szolgáló egyesülési jo­got; a pihenéshez, az élet, a testi épség és az egészségvé­delméhez, a társadalombiz­tosításhoz, a művelődéshez való jogot. Szocialista törekvéseinkkel összhangban bizonyos állam- polgári jogok jelentőségét az eddiginél jobban kiemeli, így nagyobb hangsúlyt kap a munkához való jog, a házas­ság és a család intézményé­nek védelme, az ifjúság vé­delme és szocialista nevelé­se, valamint az ezekkel kap­csolatos kötelezettségek. Befejezve az egyes tételek­hez fűzött megjegyzésekéit, hangsúlyozni szeretném: pár­tunk Központi Bizottsága úgy véli, hogy ha a módosítást előkészítő bizottság javasla­tai elfogadásra kerülnek, az alkotmány új szövege min­den tekintetben kifejez; né­pünk eddigi munkájának, harcának eredményeit, cél­jait és tovább erősíti népi de­mokratikus államunk alap­jait, Tisztelt országgyűlési Kedves elvtársak! Alkotmányunk ma, az or­szággyűlés határozatával szentesítést nyer. Javasoltúj szövegezésében az eddiginél pontosabban összefoglalja es a törvény, az állam teljes erejével biztosítja a szoci­alizmus építésének útjára Tépett magyar nép történelmi vívmányait, megerősíti a Magyar Népköztársaság tár­sadalmunk életét szabályozó, és a. további szocialista fej­lődést szolgáló magasztos el­veket, A törvényerőre emelést kö­vető perctől kezdve, társa­dalmunk minden szervezett enejének. minden magyar ál­lampolgárnak szent köteles­sége lesz a módosított szö­vegű alkotmány betűinek és elveinek maradéktalan be­tartása és betartatása. Az al­kotmány elveinek érvényesí­tése és érvényesülése nem pusztán jogi értelemben vett törvényes kötelezettség sza­munkra. Az is, de ezen túl­menően azt igényi; mindnyá­junktól, hogy tettekkel, itt­hon végzett munkánkkal és nemzetközi tevékenységünk­kel egyaránt védjük és gya- rapxtsuk népünk alkotmány­ba foglalt vívmányait és xnég hatékonyabbán szolgáljuk távlati szocialista céljaink mielőbbi elérését. Alkotmányunk ma; tárgya­lása nem igényli, kerete nem is engedi meg hogy most és itt sorra vegyük bel- és külpolitikai feladataink, bel­ső szocialista építésünk min­den kérdését; ezért felszó­lalásomban én is csupán érinteni kívánom azokat. Szocialista fejlődésünket, a nemzet jövőjét sok tényező együttes hatása befolyásolja. Belpolitikai törekvéseink kö­zéppontjában’ma az állam­élet, a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztése áll. Az alkotmány módosítása ' maga is ennek égjük fontos aktu­sa. Az alkotmány elveinek teljes érvénj’esülése nem utolsósorban azon múlik, hogy mennyire sikerült a tö­megeket az eddiginél is fo­kozottabb mértékben bevont ni a közügyek intézésébe. Jól tudjuk, hogy ez sem megy még önmagától, egyik napról a másikra. Rajtunk múlik, ezért úgy kell dolgoznunk, hogy a szocialista demokrá­cia, az együttes gondolkodás és az együttes cselekvés előre­haladásunknak még erősebb motorja legyen, mint eddig volt Szocialista fejlődés elkép­zelhetetlen fejlett tudomány és technika, magas színvona­lú ipar, mezőgazdaság és szolgáltatás, az anyagi körül- mények rendszeres javulása . nélkül. De a szocialista fej­lődés ennél jóval több. A szocializmus építésének el­engedhetetlen része a szelle­mi javak szüntelen gyarapí­tása. a kultúra közkinccsé tétele. Sohasem feledkezhe­tünk meg a szocialista gon­dolkodásmód és erkölcs szün­telen terjesztéséről, az em­beri élet sokoldalú kibon­takoztatásáról és gazdagítá­sáról, s arról, hogy a gyer­mekek kiegyensúlyozott, boldog népes családokban, szocialista szellemben ne­velődjenek, s jól készüljenek fel a társadalomban betöl­tendő szerepükre. Olyan új világot építünk, amely megvalósítja legjobb­jaink álmait, olyat, amely­ben a haza valóban szerető édesanya minden ál­lampolgár számára. Röviden szólva, amely szocialista, egyben magyar is és a haladó népek testvéri közös­ségének egyenrangú tagja. A szocializmus építésének olyan szakaszában vagyunk, amikor továbbfejlődésünk döntően a gazdasági felada­tok eredményes megoldásától függ. Az építőmunka folyta­tásához minden szükséges feltétellel rendelkezünk: ha­zánkban szilárd a népi ha­talom, egészségesen fejlődik népgazdaságunk, élhe­tünk és élünk a szocialista tervgazdálkodás nyújtotta előnyökkel, az el­múlt években továbbfejlő­dött gazdaságirányítási rendszerünk, van reális nép- gazdasági tervünk. Nagy életerő van a Mi népgazdaságunkban, az a fel­adatunk, hogy tervszerűen és sokoldalúan fejlesszük. Az iparban és a mezőgazdaság­ban egyaránt növeljük a munka termelékenységét és jövedelmezőségét, fejlesszük a termelés technikai alapját és emeljük technológiai színvonalát. Emeljük a ve­zetés színvonalát, az igé­nyeknél a realitásokból és ne a vágyakból induljunk Hj javítsuk a beruházási politi­kát és a költségvetési egyen- • súlyt, s mindezek által nö­veljük tovább szocialista gazdaságunk erejét mun­kánk jó hírnevét, dolgozóink becsületét. Építőmunkánk célja, hogy pártunk életszín vonal-politi­kájának megfelelően mun­kánk eredményével össz­hangban rendszeresen emel­kedjék a nép életszínvonala, javuljanak életkörülményei. Népünk életszínvonalának rendszeres emelkedése mél­tán sorolható nagy történel­mi vívmányaink közé. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy vannak m^g nehéz anyagi körülmények közt élő néprétegek, • csaladok, amelyeknek sorsán fo­kozatosan javítani kö­telesség. Ezért határozta el a párt X. kongresszusa —■ amit egyébként ötéves ter­vünk is tartalmaz —. hogy bizonyos szociális juttatások nagyobb mértékben emelked­jenek, mint a bérek, s ily módon csökkenjenek a csa­ládok közti jövedelemkü- • lönbségek. Másképpen fogal­mazva: a bérekben a mun­kától függő nagyobb differ renciálódást, a családok jö­vedelmében további kiegyen« lítődést akarunk. A mi viszonyaink közt e* azt jelenti, hogy mindenki munkája szerint részesedjék a megtermelt javakból. Aki többet dolgozik, kapjon töb­bet. s aki hiányzik a munká­ból, ne álljon sorba akkor sem, amikor a fizetést oszt­ják. Ez a mi igazságunk, es a dolgozó emberek igazsága. Gazdasági, kulturális fejlődésünknek, életkö­rülményeink további javu­lásának kulcsa saját kezünk­ben van. Pártunk X. kong­resszusa világos és reália programot adott, melyet né­pünk a múlt év tavaszán le­zajlott választásokon szava­zatával is megerősített, és azóta is cselekvőén, támogat, l A határozatok végrehajtó- : sa a politikai, a gazdasági, a kulturális területen, a társa- 1 dalmi élet minden fontos te- ' rületén folyamatban van. Te­kintettel arra. hogy a párt rövidesen elérkezik a két kongresszus közötti ciklus# feléhez, a Központi Bizottság a közeljövőben át fogja te­kinteni, hogy hol tartunk a kongresszusi határozatok vég­rehajtásában, sf ahol lemara­dást tapasztal, vagy új tenni­valókot lát, meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. Hareedzett uiuokasasztalyank, népűnk megoldja az nj feladatokat is A munka szánvooalának emeléséhez az élet minden területén vannak még tartalé­kaink. Tudjuk, hogy nem mindig megy zökkenő nélkül terveink valóra váltása, köz­ismert, hogy vannak negatív jelenségek is. Társadalmunk­ban, amely az épülő szocia­lizmus társadalma, még hat és időnként, helyenként új­ra is termelődik a maradi fel­fogás. Tapasztalható kényel­messég, felelőtlenség, tehetet­lenség és engedékenység a : mulasztásokkal és a mulasztókkal szemben. A társadalom szervezett erőd­nek, a felelősségét -érző és vállaló 'nagy többségnek min­denütt és határozottam fed kell lépnie e visszás jelensé­gekkel szemben. A felemelkedés legfőbb .len­dítő ereje maga a dolgozó ember, s legfőbb reménysé­günk munkásosztályunk, dol­gozó népünk1 helytállása, ön­tudatos fegyelme és felelős­ségérzete. Naponta vagjaink tanúi az emberi heljttállás, a kötelességteljesítés öntuda­tos, ugyanakkor hivalkodástól mentes, tömeges megnyilvá­nulásainak. A társadalom ér­kében önzetlenül dolgozó aktivisták növekvő serege, a szocialista brigádmozgalom megújulása és fejlődése, a szocialista közgondolkodás fokozatos terjedése szemmel látható bizonyítékai társadal­munk érettségének, a közös­ség ügyeiért, a haza sorsáért érzett felelősség növekedésé­nek. Biaot&c*, bogár baraeri&aft mumkíisosztályunk, népünk. — amely olykor nallat.lanul nehéz körülmények között élt, dolgozat,t és harcolt, mégis képes volt arra, hogy 27 érv alatt gyökeresen megváltoz­tassa áz ország arculatát — meg fogja oldani azokat az új feladatokat is, amelyek a fejlődés jelenlegi, magasabb szintjén, a szocializmus to-; vábbi építéséből adódnak. Tisztéit országgyűlés! A haladásért nemcsak ha­tárainkon belül, hanem a nemzetközi politika színterén is meg kell fcüzdenünk. Ter­veink magvalósításának nem­zetközi feltételeit a jövőben is biztosítani fogjuk. Ennek érdekében egyrészt erősítjük szocialista hazánkat, mert a belső fejlődés mindén külpo­litikai aktivitás és nemzetközi hatás első számú forrása, más- .részt szélesítjük és mélyítjük a szocialista világrendszer­hez, s elsősorban hű bará­tunkhoz és megbízható szö­vetségesünkhöz, a Szovjet­unióhoz fűződő testvéri kap­csolatainkat. Céljainkat nyíltan hirdet­jük: a magyar népben a vi­lág népei tevékeny harcost és biztos szövetségest láthatnak az imperializmus ellen, a tő­kés. gyarmati kizsákmán vo­ids minden formájának fel­számolásáért, a háború meg­akadályozásáért vívott küz­delemben. Ugyanakkor hívei és aktív szorgalmazói va­gyunk és maradunk a külön­i i «Malte)

Next

/
Thumbnails
Contents