Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
5 4KM WWWf WA'őrA~Wf)finite-< 197? fprffls 9J.‘ (Folytatás az 1. oldalról) rammá, egész társadalmunk közös ügyévé lett. Az 1949. évi alkotmány csak közvetett formában szól a pártról, az „élcsapata által irányított munkásosztály” kifejezést használja. Az alkotmány új szövege most közvetlenül és egyértelműen fogalmazza meg: a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. A társadalmi szervezetek szerepének erősödése szükségszerűen igényli ennek alkotmányi megfogalmazását, is. A javasolt módosítás a jelenlegi helyzetnek megfelelően körvonalazza a társadalmi szervezetek általános szerepét. s külön is szól a Hazafias Népfront, valamint a szakszervezetek jelentőségéről, a szocializmus felépítésében reájuk háruló feladatokról. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységének szocialista alapelvei alkotmányos meghatározása us kiegészítésre szorult. A magyar nép, a párt, a kormány mindenkor hű barátja és szövetségese volt a Szovjetuniónak, a többi szocialista országnak, az egész szocialista közösségnek, és az marad a jövőben is. Ezért alkotmányunkban 6zólni kell a szocialista országokká! való baráti kapcsolataink fejlesztéséről, erősítéséről. És kifejezésre kell juttatni a világ valamennyi népével való együttműködési készségünket a béke és az emberi haladás érdekében. A módosított alkotmány következő fejezetei az állam szervezetével és az állami szervek működésével foglalkozik. * Az országgyűlés nemcsak államhatalmi, hanem a nép által választott képviseleti szerv is, a népszuverenitás kifejezője. Ezért helyesebb az országgyűlést legfelsőbb államhatalmi és' népképviseleti szervnek nevezni. Az országgyűlésnek a népszuverenitást megtestesítő és kizárólagos alkotmártyozó jogából következik, hogy biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, ellenőrzi az alkotmány megtartását.; megsemmisíti áz állami Szervek alkotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit. Az országgyűlésnek az állami, kormányzati tevékenység irányának meghatározásában megillető jogát juttatja kifejezésre többek között az a kiegészítés is, hogy az ország- gyűlés megvitatja és jóváhagyja a kormány programját, jóváhagyja az állami költségvetést és zárszámadást, és nemzetközi szerződéseket erősít meg. Az országgyűlés jogköréből az Elnöki Tanács jogkörébe kerül a közkegyelem gyakorlása. Az alkotmányosság igényével jobban összhangban álló új rendelkezés az, hogy a hivatásos bírákat az Elnöki Tanács választja meg. A törvény most új intézményként alkotmányba iktatja az államtitkári intézményt és az Elnöki Tanács jogkörébe utalja az államtitkárok kinevezését is. A Magyar Népköztársaság biztonságát szolgálja az az új rendelkezés, mely szerint háború, vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetére az Elnöki Tanács rendkívüli hatáskörrel felruházott honvédelmi tanácsot hozhat létre, továbbá az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt, illetve annak megszűntetését az Elnöki Tanács állapítja meg és hirdeti ki. Tisztelt országgyűlés! Az eddig érvényben lévő alkotmányunk a Minisztertanácsot csupán az államigazgatás legfőbb szerveként említi. A kormány szerepe valójában ennél jóval jelentősebb, az állami, kormányzati munka vitelének legfőbb operatív testületé is. Ezért helyesebb a címben „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa” elnevezés, a fejezetben pedig a jelenlegi helyzetnek megfelelően az eddiginél szélesebben kell rögzíteni a kormány fő feladatait. A tanácsok mint szocialista államunk jól bevált, kipróbált intézményei, ezért ‘továbbfejlesztésére vonatkozó rendelkezéseket új törvény szabályozza, s most ennek alapvető elemeit kellett kiemelni. Tisztelt országgyűlés! A bírói szervezetekről és az ügyészségről szóló fejezetek amellett, hogy nagyrészt a hatályos alkotmány szövegét vették át, lényeges módosításokat is tartalmaznak. Szocialista államunkban a törvényes' rend szilárd, érvényesül az a helyes alapeív, hogy aid vét a törvény ellen, büntetlenül ne maradjon, ugyanakkor a becsületes állampolgárok számára a törvények biztosít» sák a nyugodt, félelem nélküli életet. A tervezet az ügyészségről szóló fejezetben mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a törvényesség meg- tartása felett a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze őrködik. A módosított szöveg tükrözi azt az elvi jelentőségű szemléletbeli változást és kialakult gyakorlatunkat, amely szerint valamennyi állami, társadalmi és szövetkezeti szervnek, továbbá minden állampolgárnak is alkotmányos kötelessége a törvények megtartása, illetőleg megtartatása. Az ügyészségnek az a kötelessége, hogy a magia eszközeivel, a bűncselekmények üldözésével, a vád képviseletével és más módon biztosítsa a törvényesség ' megtartását, továbbra is megmarad, sőt fokozódik. | A módosítás szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a . legfőbb ügyészt az országgyűlés a jövőben négyévi időtartamra választja a korábbi 5, illetve 6 év helyett. Ez összhangban van az országgyűlés megbízatási idejével. Indokolt volt a nők egyenjogúságával kapcsolatban a munkafeltételek mellett a munkalehetőségek megfelelő biztosításának kimondása, valamint a szülőanyáknak járó kedvezményekről való alkotmányos iötézkedés. Ugyancsak indokolt volt a nemzetiségi jogok pontosabb meghatározása. Az * országgyűlés mostani ülésszakán szocialista törvényalkotásunk újabb, jelentős állomásához érkeztünk. Történelmi jelentősége van annak, hogy a szocializmus teljes felépítése most a Magyar Népköztársaság alaptörvényében is biztosított, nagy társadalmi célunk lesz. Az alaptörvény minden állampolgár kötelességévé tespi, hogy a szocializmus teljes felépítéséért legjobb tudása, ereje és képessége szerint munkálkodjék. Alkotmányunk nagy erőforrása a szocialista házassággal összefonódó internacionalizmus kiteljesedésének is. Annak a nemzetköziségnek, amely már az első, 1919- es alkotmányunkat is áthatotta. Számunkra, mint a világ minden haladó népe számára, rendkívüli jelentősége van «annak, hogy véget vessünk az imperialista agresz- sziónak, megszüntessük az új vérontással járó feszültségi gócokat, s Európában és a világ más térségeiben olyan nerrizetközi kapcsolatokat hozzunk létre, amelyek biztosítják a népek békéjét, önálló, szabad fejlődését. Számunkra a Szovjetunióhoz, a szocialista közösséghez, a világ haladó erőihez fűződő baráti viszony függetlenségünk, létünk, jövőnk záloga. Meggyőződésem, hogy pártunk, kormányunk, egész népünk a belső építőmunkában és a nemzetközi kérdések megoldásában miijdent megtesz azért, hogy még gyorsabban haladjunk el őre azon a történelmi úton, amelyet az alkotmány kijelöl számunkra. Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, az írásban szétosztott szövegpontosító módosításokat^ ezzel az igány- nyel, s ezzel az elkötelezettséggel vitassák meg és fogadják el. Kállai Gyula expozéja után mégkezdődött a vita az alkotmánymódosító törvény- javaslat fölött. Az első felszólaló Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára, Győr- Sopron megyei képviselő volt. Ezután szünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. KÁDÁR IÁNOS: / A szocializmus a nemzeti felvirágzás egyetlen és biztos útja Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Mindnyájan átérezzük, különleges fontosságú eseménynek vagyunk részesei: legfőbb törvényhozó testületünk, az országgyűlés álla- _ műnk alaptörvényének, az A haladó elődök példája lelkesít és kötelez bennünket Most, .amikor országgyűlésünk az alkotmányt tárgyalja, sok nemzedék küzdelmeire, nagy történelmi személyiségekre István királyra és Hunyadi Mátyásra, Rákóczira. Kossuthra és Széchenyire, Dózsát«;Petőfire, ■ Táncsicsra és másokra emlékesünk, tisztelettel emlékezünk a nemzet, nemzeti nyelvünk és kultúránk megőrzőire és megújí- tóira: a népforradalmak, a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő vezetőire, mártírjaira és egyszerű harcosaira. A múltról szólva mindenekelőtt a dolgozó magyar népre gondolunk, amely munkájával, ve- i’ejtékével és vérével hazánkat, államunkat századokon át fenntartotta, éltette és a fejlődés útján előbbre vitte. Történelmünk mérhetetlen nehézségeinek leküzdéséért, azért. hogy idáig eljuthattunk, örök dicsőség és az élők hálája övezze mindenkor az előttünk járt nemzedékek, a nép becsülettel élt neves és névtelen fiait, leányait. Helytállásuk, példájuk lelkesít es kötelez bennünket. A történelmi múltról szóivá emlékeznünk kell arra is, hogy a régi Magyarország urai előszeretettel és sokszor hivatkoztak „a nemzet ezeréves alkotmányára”. Az igazság azonban az. hogy ?em a nemzetnek, sem az országnak ezer éven át sóim nem volt írott világos és egyértelmű alkotmánya. Az ország életét és fejlődését jelentősen és hosszú időn át befolyásoló egyes törvények voltak, de igazi alkotmányosság soha nem fejlődött ki. A Duna— Tisza táján élő és államot alkotó magyarság többsége, az országot fenntartó nép ezer éven át ki volt rekeszt- ve a jogból, a törvényeket mindig elnyomók kizsákmányolok alkották, saját hatalmuk védelmére. Népünk munkája hatalmas íeilődést hozott Tisztelt országgyűlés! Történelmünk úgy alakult, hogy az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot követően csak 1949-ben valósulhatott meg a dolgozó magyar nép számára, milliók — Petőfi által megfogalmazott — nagy eszfhéje, a haza és a jog égy- sége. Az 1949. évi XX. törvény az alkotmány elfogadása történelmi jelentőségű vívmány volt, amely a munkásosztály, a nép hatalmát szentesítette, s a nemzet alkotmánynak a módosítását tárgyalja ma. A módosításról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés kiküldött bizottsága elkészítette, benyújtotta, s a bizottság elnöke, Kállai Gyula elvtárs, előadói beszédében sokoldalúan ismertette és indokolta. Előterjesztéséhez kapcsolódva, pártunk állásfoglalásai alapján kívánok szólni az alkotmányról, s azzal szorosan összefüggő néhány kérdéséről. Az alkotmány a törvények törvénye, az állam funda- . mentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja. Az országgyűlés előtt levő módosítási javaslat jól kifejezi a több mint ezeréves magyar állam és társadalom történelmi folyamatosságát, forradalmi változásait, ^ szocializmus és a magyar: államiság napjainkra megvalósult, rendíthetetlen és megbonthatatlan egységét. A benyújtott tervezet — ha az országgyűlés törvényerőre emeli — a független, szuverén és szocialista magyar állam, a Magyar Népköztársaság . alkotmánya lesz, amely foglalata és sérthetetlen törvénye a szocializmus útjára lépett és nemzetté vált magyar nép minden történelmi vívmányának. Az államalkotó István királynak a XI. században kelt, a maga korában haladó törvénykönyvei, amelyek a szerveződő, fiatal feudális állam és intézményeinek védelmét szolgálták, egyidejűleg a kialakuló feudális uralkodó osztály érdekeit véd- tély A XIII. században kelt aranybulla a nemesség és a szabad birtokosok előjogait és kiváltságait foglalta ösz- sze és biztosította. Werbőczi- nek a XVI. században megalkotott hírhedt hármaskönyve, a magyar feudális jog összefoglalása, már brutális nyíltsággal a jobbágyparasztok röghözkötését és kizsákmányolását, a nép elnyomását szolgálta századokon át. A letűnt régi világ utolsó nagy államjogi rendezése a múlt században, az 1348—49- es szabadságharc leverése után, 1867-ben létrejött, de nem kodifikált „kiegyezés” volt. Ez a rendezés, amsly a magyar uralkodó osztályok megegyezése volt a Habs- burg-dinasztiával, az osztrák uralkodó osztályokkal, a magyar polgári forradalom felemás befejezését, a nemzeti függetlenség feladását jelentette; mindezt osztályuralmuk védelmére, a munkások és parasztok elnyomásának fenntartására. Az ország akkori urai ezzel, a szabadság- harc eszméit és céljait elárulva, az Osztrák—Magyar Monarchia államának keretében még egy fél évszászadra biztosították a magyar és nemzetiségi dolgozók felett a földbirtokos és tőkésosztályok hatalmát. A magyar uralkodók és kizsákmányoló osztályok szégyene, hogy képtelenek voltak az országnak igazi alaptörvényt, alkotmányt adni; hogy a dolgozó osztályok, a nép ezer éven át jogfosztottságban élt, hogy gyakran, egy tál lencsééi t elárulták az egész magyarságot, az országot. programjaként törvénybe foglalta az embernek ember általi kizsákmányolásától mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Hogy alkotmányunk, s ilyen alkotmányunk lehessen. ahhoz a magyar népnek meg kellett szabadulnia a negyedszázadon át uralkodó gonosz és reakciós Horthy- rendszertől, a kapitalistáktól és a földesuraktól, s az országot a második világháborúban megszálló idegen elnyomóktól, a Hitler-fasiszta megszállóktól. Hazánkat az idegen elnyomóktól a Szovjetunió dicső Vörös Hadserege szabadította fel, saját elnyomóitól a nép maga szabadította nleg magát. A-i alkotmány, történelmi jelentőségének megfelelően, méltatja a felszabadítást és fejezi ki népünk el nem múló háláját a felszabadító Szovjetunió iránt. A felszabadult nép a kommunisták, a munkásosztály vezetésével vette kezébe saját sorsának irányítását, vívta ki hatalmát, s teremtette meg államát, a Magyar Nép- köztársaságot. Az 1949-ben elfogadott alkotmány összegezte addigi harcunk, munkánk eredményeit, meghatározta az űj államszervezet felépítését, alapvető intézményeit; az állampolgárok jogait és kötelességeit, s kinyilvánította, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Közel egy negyedszázad történelmi tapasztalatai bizonyítják, hogy az 1949-es alkotmány megfelelt rendeltetésének. Az alkotmányunk elfogadása óta eltelt több mint két évtized a dolgozó nép alkotó munkájának, áldozatos harcának, nemzeti felemelkedésének története, noha az út egyes szakaszai hallatlanul nehezek 'voltak, s az 1949-től eltelt időszak nem volt mentes megrázkódtatásoktól sem. A szocializmus növekvő számú híveinek helytállása, pártunk, munkásosztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott; nagy, valóban történelmi jelentőségű eredményekhez ' vezetett. A munkásosztály, a nép hatalma a Magyar Népköztársaság ma szilárdabb, mint volt. A szocialista társadalom alapjait leraktuk, a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmet arattak az egész gazdaságban, s népünk ma a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. A szocialista tervgazdálkodás, a gazdasági építőmunka eredményeként az iparban csupán az utóbbi tíz év alatt megkétszereződött a termelő- eszközök állománya; hazánk szocialista ipara ma kilencszer annyit termel, mint a kapitalista ipar termelt 1938- ban. A szocialista mezőgazdaság ma negyven százalékkal kevesebb munkaerővel 43 százalékkal többet termel, mint 1938-ban termelt a tőkés mezőgazdaság. • Megoldott az ország kenyérellátása és a mezőgazdaság terméseredA szocializmust építő nép haladásához hasonló utat a régi Magyarország nem tudott megtenni, nem is tehetett meg. Huszonhét év óta elért eredményeink állják a versenyt bármilyen kapitalista ország fejlődésének ütemével. S ha ehhez hozzátesszük, hogy itt nemcsak a számok igazságáról van szó, hanem elsősorban arról, ami a számok mögött van, arról, hogy miként éltünk korábban — akárhány esztendőre tekintünk is visz- sza —, és hogyan élünk ma, s látjuk, hogy mennyivel emberibb az élet nálunk ma, teljes meggyőződéssel ismét kimondhatjuk: a szocializmus, mint minden nép számára, a magyar nép számára is az egyetlen és biztos útja a társadalmi felemelkedésnek, a nemzeti felvirágzásnak. A szocializmus útjára lépett és azon haladó magyar nép a dolgozók jogai, az egészségügyi ellátás, a szociális biztonság, a kultúra tekintetében és sok más vonatkozásban már utolérte és túlszárnyalta á legfejlettebb kapitalista országok viszonyait is. Utol fogjuk érni és túlhaladjuk őket a technikai normák mindazon területein, ahol még le vagyunk maradva. De nálunk a technikai haladás más úton, szocialista módon kell, hogy történjék és történik Is. Mj nem el- embertelenedett, az egyéniséményeit a legdöntőbb terményeknél méltán állíthatjuk szembe a tőkés mezőgazdaság hozamaival. Népünket felvilágosult, művelt néppé tette a kulturális forradalom. Megnyitotta a tanulás, a művelődés lehetőségét. a műveltségből addig mesterségesen kívülrekesztett dolgozó tömegek számára, kitárta előttük a könyv, a színház. a zene és a film embert nemesítő értékeit, serkentette a tudományok és a művészetek fejlődését, utat nyitott alkotóink, tudósaink bőven sugárzó tehetségének. Erősödött a szocialista köz- gondolkodás, az egyén és a közösség kapcsolata. Kulturális. művészed életünkben vezető szerepet játszanak a szocialista tendenciák, s eredményesen segítik pagy társadalmi céljaink megvalósítását, a tartalmas emberi életet. A szocializmus előrehaladásával a felszabadulás előttihez szinte nem is mérhetően javult az életszínvonal, a magyar nép életmódja, élet- biztonsága, jóléte.' A tömegnyomor, az éhség, a „hárommillió koldus” Magyarországa rossz emlék csupárf. Ma az életviszonyokra az jellemző, hogy az országban minden 100 háztartás közül 50- ben működik mosógép, 39- ben hűtőszekrény, 58-ban televízió. 1949-ben óvodáink száma és befogadóképessége még elenyészően kevés volt, 10 évvel ezelőtt 1000 gyermek közül már 337-nek jutott hely az óvodákban, ma pedig még többnek, 600-nak — a korosztály 60 százalékának — biztosítót), az óvodai elhelyezése. Tudjuk, ez sem elég, de eredménynek nagyon szép. A szocialista építómunka eredményei nemcsak egyszerűen az ipar, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét fejezik ki, hanem a szocializmust tudatosan építő magyar munkás- osztály, a termelőszövetkezeti parasztság, a tudósok, alkotók, értelmiségiek szorgalmát. tehetségét, áldozatkészségét, ügyünk és egész népünk iránt érzett mély tele- lósségtudatát. Büszkén szólhatunk — és időnként szólnunk is kell az eredményekről, mert azok a felszabadult, a maga jövőjét építő nép alkotó képességét, a dolgozó milliók helytállását bizonyítják és dicsérik. Egyben arról is biztosítanak, hogy legyenek az előttünk* álló feladatok még oly nagyok, azokat is megoldjuk. get elszűrkítő morális csődhöz vezető, sivár gépkorszakot építünk. Mi nem az ifjúság narkotizálásában és a modern technikával, felfegy- -verzett gengszterizmus eltűrésében versengünk velük. Mi ilyen és hasonló vonatkozásban nem' akarjuk és semmi szín alatt nem is fogjuk őket úgynlond, „utolérni’!. Mi a tudományt és a technikát y az emberi élet humánus vonásainak, a kultúra, a civilizáció valódi vívmányainak megőrzésével — az ember javára akarjuk s fogjuk fejleszteni, és így haladunk előre' útunWon. Mi ebben az értelemben gondoljuk el az ország gazdaságának korszerűsítését, modernizálását, magasabb színvonalra emelését. A társadalmi rendszerek versenyében sokatmondó tény, hogy alig több mint negyedszázados szocialista fejlődés eredményeként a népre örökül szállt, az iparosodásban elmaradott, félfeudális Magyarország a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába lénett. A párt X. kongresszus-' t k fontos, jövőbe mutató megállapítása volt, hogy hazánk belátható időn belül a fejlett ipari országok sorába lép. Mély meggyőződésünk, hogy ennek megvannak a feltételei, a cél reális, és azt szocialista rendszerünk erejével el is fogjuk érni. (Folytatás a 3. oldalon) Hazánk a (ejlett ipari országok sorába lép
