Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
XXIX ÉVFOLYAM. 92. SZÄM ----ARA: 80 FILLÉR 1913. APUI US 20, CSÜTÖRTÖK LAPÜNK TARTALMÄBÖÜI Zsebbe nyúlt a szövetkezet (5. oldal) Levél a Szovjetunióból Nyíregyházára (S. oldal) Londoni jelentésűnk a Ferencváros UEFA Kupa mérkőzésről . ' C7. oldal) Aranykezű lányok (7. oldal) ■■ Összeült az országgyűlés Kádár János felszólalása az alkotmánymódosító törvényjavaslat vitájában vénnyel kihirdetett Magyar Köztársaság tovább fejlődjék Magyar Népköztársasággá s megalkossuk e fejlődést kifejező és a továbbfejlődést megalapozó 1949. évi alkotmányunkat. Kállai Gyula ezután felidézte az 1949-es, már történelmi távlatba került ország- gyűlés hangulatát, majd megállapította — az azóta eltelt több mint huszonkét esztendő fényesen bizonyítja, hogy ekkor alkotott alaptörvényünk megfelelt feladatának, kiállta az idők próbáját, s újabb, nagy történelmi jelentőségű győzelmek forrása lett. Tisztelt országgyűlés! A bevezetőben említettem már, hogy alkotmányunk egységes új szövegének javaslatát a társadalom széles körű támogatásával készítettük. Érdemes kiemelni előkészítő munkánk néhány fontos tapasztalatát: — A viták lehetőséget nyújtottak számunkra a széles körű tájékozódásra, annak vizsgálatára, hogy társadalmunk különböző osztályai és rétegei hogyan ítélik meg az elmúlt több mint két évtized fejlődését, milyen eredményeket tekintenek alaptörvényünkbe foglalható vívmánynak és milyen nagy társadalmi célokért kívánnak munkálkodni. — A vitában részt vevők a módosítás elveivel, fő irányával nagymértékben egyetértettek és ezeknek az elveknek a megvalósítása érdekében tették meg javaslataikat. A módosítási javaslatok egyben a helyes közgondolkozás, politikai hozzáértés fejlődését is tanúsították. — Ennek megfelelően az alkotmánymódosítást előkészítő bizottság szakértők bevonásával gondosan megvizsgált és mérlegelt minden észrevételt és javaslatot. Bizonyára sokan vannak, akik az alkotmány új szövegét olvasva, rátalálnak a helyesebb, pontosabb formulákra, amelyek az ő indítványaik alapján kerültek alaptörvényünkbe. Összességében megállapítható, hogy az alkotmány módosításának társadalmi vitája eredményes volt. Az alkotmánymódosítás elvi kérdéseit — mint ismeretes — megvitatta és elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága s a módosítás tervezetével egyetért a Minisztertanács is — hangT súlyozta Kállai Gyula, s köszönetét mondott mindazoknak, akik javaslataikkal, gondolataikkal segítettek elkészíteni alkotmányunk módosítását Ezután így folytatta: — A konzultációk alapján határozta el az előkészítő bizottság, hogy az alkotmány megszületése óta végbement változásokat a módosított alkotmány bevezető szövegében is meg kell fogalmazni. A bizottság a preambulum elején, a széles társadalmi igénnyel egyetértve, olyan kiegészítést javasol, amely tömören szól népünknek a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért vívott évezredes küzdelmeiről. A bevezető mint történelmünk új korszakának irányáról szól, arról, a népünk szemében soha el nem halványuló tettről, amellyel a Szovjetunió felszabadította hazánkat. Méltatja az 1919-es szocialista forradalom tapasztalatainak jelentőségét, az ország újjáépítését. Társadalmi TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az' üléseíi részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP. Politikai Bizottságának tagjai, valamipt a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Egri Gyula országgyűlési képviselőről. Egri Gyula — mondotta — a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa volt. Már ifjúmunkás korában részt vett a fasisztákkal szenibeni ellenállás szervezésében. A felszabadulás óta fontos párt- és állami funkciókat töltött be. Bárhová állította őt a párt és a mozgalom, mindig szerény, közvetlen ember, igaz kommunista maradt, egész életét a munkásosztály, ä dolgozó nép odaadó, hű szolgálatánál: szentelte. Az országgyűlés néma felállással adózott Egri Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést. Ezt dr. Pesta László ismertette. Az elnök ezután közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az országos' választási elnökség jelentését tudomásul vette, és a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta Kangyalka Antal és Viimányi. Mária országgyűlési képviselők megbízólevélét. A bitottság megállapította, hogy a megbízólevelek a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért javasolja a képviselők igazolását. Az országgyűlés a két képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal az országgyűlés nevében sok sikert kívánt mimikájukhoz. Az elnök ezután .bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott {örvényerejű rendeletről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jel öntését tudomásul vetta. Közölte Apró Antal, hogy Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke, a Minisztertanáccsal egyetértésiben, beterjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényj avasLatot. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter pedig a Minisztertanács nevében az országgyűlésnek benyújtotta az egészségügyről szóló törvényjavaslatot. A két törvényjavaslatot az országgyűlés tagjai között szétosztottál:, és az egészségügyről szóló törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadták. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1) Az 1949. évi XX. törvény módosításáról és & Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat; 2) az egészségügyről szóló törvényjavaslat. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőként Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula expozéja vétség elnökségének, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, valamint a fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságának. Ily módon lehetőség nyílt arra, hogy állampolgáraink széles körben vélepiényt nyilvánítsanak. A módosított alkotmány javasolt szövegét március 26- án nyilvánosságra hoztuk, hogy további lehetőséget adjunk elfogadásra kerülő alaptörvényünk megismerésére és a véleménynyilvánításra. Tisztelt országgyűlés! Alaptörvényünk javasolt módosításaiban kifejezésre jutnak dolgozó népünk több mint két évtizedes munkájának sikerei, politikai, társadalmi vívmányai, s azok legfőbb eredménye és záloga: a munkásosztály vezetésével kivívott és megszilárdult néphatalom — mondta a szónok, majd rövid történelmi visz- szapillantás után így folytatta: A felszabadulás utáni években a forradalmi harcokban megedződött munkásosztály és forradalmi élcsapata: a kommunista párt vezetésével történelmi fordulat következett be hazánk politikai, társadalmi és gazdasági életébei}. A forradalmi átalakulás egyik legjelentősebb intézkedéseként államosítottuk a bankokat, a bányákat és a nagyüzemeket. A győzelmes Vörös Hadsereg nyomában a földosztó parasztok a feudális világi és egyházi nagybirtokokon leverték a mezsgyekarókat, s ezzel a népelnyomó állam legrégibb és legszilárdabb alapzatát semmisítették meg. Nehéz harcokban létrejött -a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd és tartós szövetsége, és ennek alapján a dolgozó parasztsággal szövetséges . munkásosztály lett a hatalom kizárólagos birtokosa. A volt kizsákmányoló osztályok gazdasági hatalmának széthúzásával megértek a feltételek arra, hogy az 1946. évi I. tönTisztelt országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! Az alkotmány módosításának előkészítésére a múlt év június 24-én kiküldött országgyűlési bizottság, pártunk X. kongresszusának útmutatása szerint, teljesítette megtisztelő megbízatását. Elkészítette és a kormánnyal egyetértésben az országgyűlés elé terjesztette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvény- javaslatot. Bizottságunk munkáját széles körű társadalmi'támogatással végezte. A múlt év szeptemberi ülésen elfogadott módosítási tervezetet — megvitatás és véleményezés céljából — megküldte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, a Magyar Nők Országos Tanácsának, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, a Magyar Jogász Szöfejlődésünkkel összhangban pedig kimondja, hogy a munkásosztály kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. További feladatain- kaf pedig úgy jelöli meg, hogy a magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Jelentősen megerősödött népünk összeforrottsága, a szocialista nemzeti egység. A régi, széttagolt, egymással szemben álló osztályok eltűntek társadalmunkból. Megszűnt a többpártrendszer, da e pártok volt tagjainak nagy többsége és néphez hű véze- tői, a pártonkivüli dolgozók milliós tömegei itt állnak mellettünk, velünk egy sorban, szilárdabb és megbont- hatatlanabb egységben, mint valaha. Minden politikaigyakorlati lépés, amit a szocializmus építése irányában teszünk, erősíti népünk ösz- szeforrottságát, egységes szocialista nemzetté formálódásának folyamatát. Jelentősen fejlődött az elmúlt huszonkét esztendő alatt szocialista államunk. Több mint két évtizedes munkánk eredményeként ma már joggal deklaráljuk: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A hatalmat — a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt — a munkásosztály gyakorolja. Államunk változatlanul betölti a proletárdiktatúra funkcióit A jelentős változás abban áll, hogy a munkáshatalom társadalmi bázisa nagymértékben kiszélesedett. Ma már a munkásosztály a hatalom gyakorlásában, a szocializmus építésében az egész népet meghitt, hű szövetségesének tekinti. A kizsákmányoló osztályok megszüntetése következtében beállott társadalmi változások hatására csökkent az állam . elnyomó *szerepe, ugyanakkor növekedett a gazdasági, szervező és kulturális nevelő funkció fontossága. Mindezek következtében előtérbe került a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. Az egyéni választó- kerületi rendszer bevezetésével közvetlenebb kapcsolat alakult ki a képviselők és a választók között. A szocialista demokrácia fejlődése tükröződik abban is, hogy alkotmányba iktatjuk a közvetlen demokrácia intézményét, azt a tényt, hogy az állampolgárok nemcsak küldötteik útján gyakorolják a hatalmat, hanem'munkahelyükön és lakóhelyükön, egyre nagyobb számban, közvetlenül is részt vesznek az állam tevéken}'-» ségében, a közügyek intézésében. Ezért indokolt az alkotmányban is a közvetlen demokrácia és népképviseleti demokrácia egységbe foglalása. Alaptörvényünk megalkotása óta erősödött hazánkban a munkásosztály marxista—leninista pártjának vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A szocializmus teljes felépítésének programja, amely korábban pártprog- _ ram volt, s amelyet a kommunisták állítottak egyetlen, igaz, lelkesítő célként népünk elé, most már nemzeti prog(Foly tatás ai *• oldalon) VllJfa PROLETÁRJAI,EOVESÖUETEK!
