Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

■*. masa ftteCT-MAÖYÄTlOTtSZÄS 1K72. április ÍR HAZÁI KILÁTÓ CSUPASZ FÖLDSÁV Naponta gyönyörködhetünk, miként szépítik, gondozzák városunk parkjait a Besse­nyei, a Benczúr, a Kossuth teret és még sorolhatnám. Érthetően válnak ezek a par­kok a pihenésre, kikapcsoló­dásra, levegőre és napfényre vágyók kedvenc tartózkodási helyévé. Sajnos, a parkosítás­ra ugyanezt nem mondhatjuk el g Szarvas utcáról, annak« ellenére sem, hogy ez az ut5a kitűnő adottságokkal rendel­kezik. A járda és az úttest között széles földsáv húzódik, melynek parkosításával a vá­ros egyik legszebb utcájává válhatna. A parkosítást jelen­leg az Aranyszarvas étte­remig lehetne elvégezni, s ahogy a korszerű lakóházak építésével haladnak, úgy le­hetne a munkát folytatni egé­szen az almatárolóig — ja­vasolja Torma György Vé- csey köz 20/a szám alatti ol­vasónk. HIÁNYOS reggeli Az új kenyérgyár közelé­ben lakók közös érdekében teszem szóvá azt, hogy az épületben lévő kenyér- és tej­bolt — melynek kialakítását, megnyitását mindannyian örömmel vettük — reggel hat órakor nyit, ekkor már pék­sütemény, kenyér kapható, viszont a tejet csak fél hét, hét óra között — de előfor­dul, hogy hét után — hoz­zák. így a péksüteményhez a tejet nem tudjuk megvenni, reggelink tehát hiányos. Ugyanakkor a közeli fűszer­bolt — a Kéményseprő utca elején lévő, amely csak fél nyolckor nyit — már hat óra­kor megkapja a tejet, az üz­let elé lerakják. Problémán­kon könnyen lehetne segíteni oly módon, ha a tej kiszállítá­sát úgy eszközölnék, hogy előbb a korábban nyitó bolt — vagyis a kenyérbolt — kan­ná meg a tej^t -r- írja leveli­ben Koós András Csálvi Fe­renc utca 39. szám alatti la­kos. MARADVÁNY Az utcai gyalogjárdák tisz­tán tartásáról már több alka­lommal írtunk. Az utóbbi idő­ben ezen a téren javulás ta­pasztalható. Különösen» a kisebb forgalmú utcák zöld­övezete is szépen fejlődött. Egy jó példa: az Eötvös utca mindkét oldalán virágoskert­nek is beillő zöldsáv szépíti ezt a területet. Nem így a Búza téri piac­nál! Egyes szombati hetipiac után valóságos szemétdomb csúfítja el a város egyik leg­forgalmasabb területét. Ke­vés itt a szeméttároló hely is, de a legnagyobb hiányosság, hogy a piacidő elteltével nem kezdik meg a takarítást és előfordul, hogy még másnap is a piac maradványai csúfít­ják el ezt a városrészt. A Búza téri nagypiac, a Hatzel téri kispiac a város- központban van. Nem szabad előfordulnia, hogy ezek a te­rületek két napon át szemét­től tarkálljanak — írja F. P. SZEMÉT — FALUN A megye közútjain — be­osztásomnál fogva — sokat utazom. Az utóbbi években azt tapasztalom, hogy a köz­ségi tanácsok nem gondos­kodnak megfelelően az össze­gyűlt szemét tárolásával. Elő­szeretettel hordják ki azt a község elejére vagy a végére, a közút mellé. Megengedhe­tetlen ez — amikor a víz, a levegő szennyeződése orszá­gos probléma — hogy a sze­méttelepek lassan a közuta­kat is elszennyezzék. Egyrészt egészségügyi, de esztétikai szempontból is kifogásolható. Példának említeném Tisza- vasvárit és Nyírmadát, ahol a papír-, műanyag és egyéb hulladékot az út izéién tárolják. Nem len­ne okosabb egy dűlőút mentén gödröt ásni és ott ki­jelölni a szemétbefogadókat? Gondolom, sokan osztoznak véleményemmel: szívesebben utaznak virágoskertek, tiszta zöld legelők mellett, mint szemétdombok sokasága mel­lett — közli levelében Hol­lós András Nyíregyházáról. •I Újsághír: Olvasóink közül többen szóvá tették, hogy képszöget nem lehet kapni. A rajzolónk javas­lata: — Látja, szomszéd, a gázcső is megteszi a magáét. (Kiss Ernő rajza.) Szerkesztői üzenetek Papp Miklós tiszavasvári és ijj. Csernus Emilné máriapó- csi lakosoknak levélben vá­laszoltunk. Molnár Sándor nyírbátori, Jászter Lajosné vásárosnaményi, Minczér Jó­zsef bashalmi, Legény László tornyospálcai, Tassi Mihály nyíregyházi, Takács János nyírcsászári, Vacsóka István ópályi, Gellert Ferencné aporligeti, Kiss Imréné tu- nyogmatolcsi, Javenszky Jó­zsef kisvárdai és Pócsi And­rás nyíregyházi olvasóink ügyében az illetékesek segít­ségét kértük. Tóth Lászlóné nyíregyházi lakos panaszát orvosolták. Csorna Sándor nyíribronyi olvasónk fiát a vizsga időpontjáról értesítet­ték az illetékesek. Vajda László geszterédi lakos pana­sza jogos volt, az illetékesek intézkedtek. A lap megírta — az illetékes válaszol SÁRTENGER A Kelet-Magyarország „Sártenger” címmel foglal­kozott a Malom utca útbur­kolásának problémájával. Tájékoztatásként közöljük, hogy a Malom utcai útépí­tés az 1972. évi fejlesztési tervben szerepel. Korábban a megvalósításra azért nem nyílt lehetőség, mert köz­művek építésére is sor kerül az utcában, amelyek az út­burkolat alá kerülnek. Nyíregyházi Városi Tanács VB tervosztálya. FELKÉSZÜLÉS 1972. április 12-én „Fel­készülés’’ címmel cikk je­lent meg a Kelet-Magyaror­szág Fórum rovatában, mely­re válaszunk a következő: Az igen kedvező időjárás­ra való tekintettel 1972. már­cius 4-re meghirdettük a sós­tói meleg strand verseny- uszodájának szombat, va­sárnapi napokon történő nyitvátartá'sát — a lelátó alatti öltöző igénybevételé­vel — az úszósportot és a strandot kedvelők számára. Ezt a lehetőséget biztosítjuk a strand szezonális nyitásá­nak kezdetéig. A Telátó alat­ti fűthető öltöző be is töl­tötte funkcióját az előírás­nak és igényeknek meg­felelően, azonban az április 8—9-i rendkívüli meleg több látogatót vonzott a Sóstóra, a strandra is. Az említett öl­töző kevésnek bizonyult, így kénytelenek voltunk a nagy öltöző egy részét meg­nyitni, ahová vizet még r.em szolgáltattunk. Ezért történt meg az. hogy a 100— 150 ember, akik már a nagy öltözőben kaptak szekrényt, nem juthattak vízhez. vi­szont figyelmüket felhívtuK arra, hogy a lelátó alatt hi­deg-meleg zuhany, ivócsap áll minden vendég rendel­kezésére. Sóstógyógyfürdői Kád- és Strandfürdő. FRISS KENYÉR — DÉLBEN Gyulaházán 1970-ben a Nyíregyházi Sütőipari Válla­lat egy kenyérboltot létesített a jobb kenyérellátás érde­kében. Örömünkre is szolgált, mert így minden reggel már öt órakor friss kenyeret vá­sárolhattunk. Sajnos, az utóbbi időben — a korai nyi­tás mellett is — csak 11 és 12 óra között lehet friss kenye­ret kapni. A község lakói ne­vében kérjük a sütőipari vál­lalatot, hogy állítsák vissza a régi rendszert, amelyet két éven keresztül már megszok­tunk — hangzik a levél, több gyulaházi lakos aláírásával KABARÉ Három hétig hirdette a pla­kát Nyíregyházán a „Humo­risták kabaréjáénak április 17-i előadását fél hat és fél kilences kezdettel. A hirdetett napon a fél kilences előadás jegytulajdonosai — közöttük én is — az előadás pontos kezdési idejére a színház ele érkeztek. Igen elé, mert az épületbe nem tudtak bemen­ni. Sötétség volt — csak a leg­felső emelet ablakaiból szű­rődött ki világosság — s az ajtók zárva voltak. Tanácstar lanul várakoztunk, hiszen az előadás elmaradására egyet­len szó sem utalt, a vitrinben elhelyezett plakát sem volt átragasztva „az előadás el­marad” feliratú szalaggal — amint azt máskor szokták — de a színház ajtaján sem volt semmiféle tájékoztatás. Vá­rakoztunk tehát annál is in­kább, mert közben az eső is eleredt, s ki-ki az épület fal­mélyedéseiben keresett me­nedéket, az előrelátók az esernyő alatt. Több mint ne­gyedórás várakozás után csa­lódottan távoztunk, közben az eső is lecsendesedett. Vi­dámság helyett bosszúság ju­tott osztályrészül a közönség­nek. Ezt szánták volna kaba­rénak? De komolyra fordít­va a szót, ha egy előadás el­marad. legalább annyit te­gyenek meg az illetékesek, hogy arról a közönséget idő­ben és megfelelő módon tá­jékoztassák — panaszolta K. J. nyíregyházi olvasónk. GÁZ Több mint egy éve értesül­tünk arról, hogy a városi ta­nács illetékes osztálya utasí­totta az ingatlankezelő válla­latot a Luther-ház fűtésének korszerűsítésére. Már máso­dik éve tart bennünket a vál­lalat bizonytalanságban. A gázszerelés megkezdésének időpontja még mindig isme­retlen előttünk. A házban most kezdődött el a tatarozás, célszerű lenne a gázszerelést is előtte, vagy legalább egy- időben elvégezni — javasol­ják a Luther-ház lakói. DÉLUTÁN CSAK LITERES? Munkaidő után szoktam be­vásárolni, tejet is ekkor szok­tam venni, s mivel egyedül­álló vagyok, nekem egy fél liter tej is elég lenne, de kénytelen vagyok egy liter ta­sakos tejet venni, mert dél­után — a legtöbb esetben — már félliterest nem lehet kapni. Ez délelőtt már elfogy. Kérjük az illetékeseket, hogy gondoljanak az egyedülállók­ra is, délután is kapható le­gyen a félliteres polipack tej — írja levelében Király Mi- hályné nyíregyházi lakos. KEMÉNYÍTŐ­ÜGYBEN Lapunk hasábjain foglal­koztunk a háztartási kemé­nyítőhiánnyal. A cikkre a Hajdú—Szabolcs megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat levélben válaszolt. A keményítő alapanyaga — írják levelükben — korlátlan mennyiségben áll rendelkezé­sünkre. A kiszerelést azonban a Compack Kereskedelmi Vállalat végzi. Sajnos, a vál­lalatnak nincsenek korszerű gépei. A 10 és 25 dekás ke­ményítőt ké?i_ erővel, egyen­ként csomagolják. A Buda­pesten közismert munkaerő- hiány következtében a hosszú hónapok óta bejelentett szál­lítási igényeknek, csak kis há­nyadát tudták teljesíteni. A nagykereskedelmi vállalat több ízben eljárt és sürgette a szállítást. Az áruhiányt a minisztériumnak is tudomá­sára hozták. A Compack Vál­lalat egy Pest melletti tsz- nek adta át a keményítő cso­magolását. Ez a megoldás né­mileg enyhített a helyzeten. De csak részmegoldást jelen­tett. A keményítőhiányt egy új, korszerű csomagoló auto­mata tudná megoldani, mert egyedül a debreceni—nyír­egyházi igények negyedéven­ként 100 ezer tasak 10, és 100 ezer tasak 25 dekás keményí­tőcsomag. A levél befejező részében megnyugtatásul kszlik. hogy a Belkereskedelmi Miniszté­rium élelmiszer- és vegyi ke­reskedelmi főosztálya a prob­léma ismeretében ennek a fontos közszükségleti cikknek a hiányát sürgősen megszün­teti. (F. P.) „UborkafaH Egy Bispor-Toska fajta uborkatő akkorára nőtt a mindszenti Tiszavirág Ter­melőszövetkezet üvegházá­ban, hogy fának is beillene. 200 négyzetméternyi terüle­ten gondozták ezt az ubor­kát termő „mairvrauf’-nö- vényt, amely eddig 22 ezer forint bevételt hozott a gaz­daságnak. Eddig 12 mázsát szedtek le róla a lányok, most 30—35 centiméter nagyságú­ak rajta az uborkák. (Csongrád megyei Hírlap) Készül a borotvasó könyv A „királyok borának” és a „borok királyának” törté­netéről, Hegyalja szölökultu- rájáról, néphagyományairól és fejlődéséről borolvasó könyvet írt Papp Miklós, a tokaji helytörténeti múzeum igazgatója és Kapás Pál, a tokaj-hegyaljai borkombinát vezérigazgatója. Az első to­kaji borolvasó könyv készí­téséről tudomást szerzett dr. Anton Haulik magyar szár­mazású koppenhágai orvos. Felkereste a svéd és dán le­véltárakat és kijegyezte azo­kat az adatokat, amelyek a tokaji borral kapcsolatosak. Az eredeti dokumentumokról fényképfelvételeket készített és elküldte Tokajba. Kide­rült, hogy például Svédor­szágban már az 1559-es évben ismerték és fogyasztották a tokaji bort. (Déli Hírlap) Attila költözik Kö<zép-Európa egyefüen At- tila-szobra, mely Sopronban, az egy kon katonai reáliskola udvarán áll, a soproni várois- szópítő egyesület javaslatára, új helyre ikerül. A Vörös Já­nos szobrászművész alkotta Attila-szobrot a Szabadság körúton a Primcz-pihenő szomszédságában, vagy az Egered i dombon lévő citadel­lán állítják fel. (Kisalföld) Emberségből jeles A Tatabányai Szénbányák központi műhelyének fiataljai a rádióból értesültek arról, hogy egy mozgásképtelen ta­tabányai asszony, Hertlik Irén segítséget kér. Az idős asszony az Egészségügyi Mi­nisztériumtól kapott egy toló­kocsit, de a motor nélküli járművet nem tudta használ­ni. A központi műhely KISZ- esei felajánlották, hogy meg­erősítik, teljesen átépítik a kocsit. A műhely egyik fiatal mérnöke által készített ter­vek alapján társadalmi mun­kában átalakították a jármű­vet. A városi KISZ-bizottság motort vásárolt, amit ugyan­csak a fiatalok szereltek S kocsiba. (Dolgozók Lapja) ♦ Vjabb vízmüvek a Hajdúságban Tervszerűen folytatják a hajdúsági vízhálózat fejlesz­tési programjának végreha.i- tását, hogy a Hortobágy kör­nyéki és bihari települések lakosságát minél előbb jó ivóvízzel lássák el. Ebben az esztendőben 11 település ivó­vízgondját oldják meg. Az év végéig a víz- és csatornamű vállalat Mikepérosen, Hajdú- szováton, Nagyhegyesen, Szentpéterszegen és Darvason építi meg a törpe vízmüvet, míg Mezőbeterden. Ebes-n, Zsákán. Kábán, Ba.gamérban és Nyíraesádon társulással épül új vízmű. (Hajdú-Bihari Napló) Konténer „főpróba** Szegeden a Tisza pályaudvar mintegy 30 millió forintos költ­séggel végrehajtott korszerűsítése során olyan nagy teljesítmény Cl rakodógépeket helyeztek üzembe, amelyek lehetővé teszik 20 ton­nás szállítótartályok mozgatását is. így a főváros, majd Debre­cen. Győr és Miskolc után Sze­ged is bekapcsolódhatott az or­szágos konténeres szállítóláncba. Hétfőn tartották meg az új, gyors, gazdaságos és biztonságos áruszállítási módszer ,,főpróbá­ját” : s útnak indították, az első konténervonatot. (Délmagyarorszag) Itatni kell a vadakat Az enyhe tél után egészsé­gesen fejlődik az Alföld apró- és nemesvadállománya. A Gemenci Állami Erdő- és Vad­gazdaság területén, valamint a Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság körzeté­ben Keresik régi, megszokott ellŐhélyuk’et a szarvastehe­nek, az őzek. A homoki er­dőkben, távol a természetes vizektől, most nagyobb fi­gyelmet. gondosságot igényel a vadvédelem. A rendkívüli szárazságban eltűntek a pan­gó vizek, most mesterségesen kell gondoskodni az állatok itatásáról. (Petőfi Népe) Elpusztult a fehérvári csillagvizsgáló Ismeretlen tettesek vandál mó­don kifosztották a székesfehér­vári vidám parkban felállított csillagvizsgálót, leszerelték a ke­reső távcsövet és okulárrend­szert. A pusztítás folytán a csil­lagvizsgáló teljesen használhatat­lanná vált. A kár úgyszólván jóvátehetetlen, ha nem kerül­nek meg az ellopott alkatrészek. Reméljük, a társadalom összefo­gásával nemcsak a lelketlen tol­vajok kerülnek kézre, hanem az alkatrészek is, amelyeknek pót­lása egyelőre lehetetlen, nélkü­lük megszűnik az* országos hírű fehérvári obszervatórium műkö­dése. (Fejér megyei Hírlap) Amit a betegségi biztosítás kiterjesztéséről tudni kell A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a 6/1972. számú rendeletével 1972. április 1-től kiterjesz­tette a kötelező betegségi biz­tosítást a kisiparosokra, a magánkereskedőkre, az egyé­nileg gazdálkodókra, a mező- gazdasági szakszövetkezetek, szakcsoportok tagjaira és a jövedelemadó fizetésére köte­lezett állampolgárokra. A lakosság mintegy 97 szá­zaléka már eddig is részesült társadalombiztosítási szol­gáltatásokban. Az új intézke­déssel országosan minteg ■■■ negyedmillió lakost vonnak be a betegségi biztosításba; s ezzel az ország. így megyénk csaknem teljes lakossága ré­szesül az ingyenes társada- ombiztosítási szolgál tatásban Ez a rendelet olyan réteget érint, amely munkáltató és munkavállaló is egyszemély­ben. Maguk és igényjogosult családtagjaik ugyanazokat a társadalombiztosítási szol­gáltatásokat vehetik igénybe, mint a bérből és fizetésből élő dolgozók, kivéve a táp­pénzt, a terhességi, gyer­mekágyi segélyt és a gyer­mekgondozási segélyt. így többek között jogosultak or­vosi (szakorvosi) kezelésre, gyógyszerre, kötszerre, gyógy­vízre, gyógyfürdőre, gyógyá­szati segédeszközökre. mű­fogsorra. műfogra, fogkoroná­ra, fogúidra, kórházi (gyógy­intézeti) ápolásra, útiköltség megtérítésére (mentőszállítás­ra), anyasági segélyre és te­metési segélyre. A betegségi biztosítás szol­gáltatásait a biztosítottak és igényjogosult családtagjaik megfelelő igazolások ellené­ben vehetik igénybe. Mindad­dig azonban, amíg a szolgál­tatások igény bevétel éhez szükséges igazolások, nyom­tatványok kiadása megtörté­nik, átmenetileg — a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatósága és az Egészség- ügyi Minisztérium közős megállapodása alapján — az i gény jogosul tság elbírálásá­hoz a biztosítottak esetében el kell fogadni a személyi iga­zolványt és a biztosítási köte­lezettség ’fennállására vonat­kozó szóbeli nyilatkozatot. A családtagok esetében a szóbe­li nyilatkozat, a gyermek esetében a szülők szem elvi igazolványának felmutatása igazolhatja a jogosultságot. Kórházi, gyógyintézeti ápo­lást, valamint készpénzszol­gáltatások (anyasági, temetési segély) igénvbevétele esetében a jogosultságot írásbeli nyi­latkozattal kell igazolná

Next

/
Thumbnails
Contents