Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

1972. április 19. MUST-MAGYARORSZAG I. oMal Erdőtulajdonos szövetkezetek Bútoibemutató bolt Fásítási lionnp — fásítási étek Nyíregyházán hiány magban és csemeté­ben is. Száztizennégy hektár telepítendő tölgyhöz sem makkot, sem csemetét nem kaptak termelőszövetkeze­teink. Nyolcvan hektáron viszont a tuskózást nem ol­dották meg. (És a talajelő­készítést.) Ez felveti a szakemberek kérdését. Ismét egy szak- képzettség, melynek tulaj­donosai kezdenek hiányoz­ni közös gazdaságainkból. Erdészek kerestetnek Az adat meghökkentő. Az említett tizennyolcezer hek­tárnyi óriási erdőterületen mindössze 13 erdész dolgo­zik. összesen 21 szövetkezet erdőgazdálkodását irányít­ják. így van aztán, hogy a fák. erdők ápolásánál olyan igazán „erdős” szövetkeze­tek, mint a fehérgyarmati Uj Élet, a kisari Uj Élet, a mi- lotai Uj Élet, a penyigei Zöld Mező és a tiszakóródi Béke igen elmaradtak. (Itt, az Erdőháton!) Amíg meg­felelő szakemberek nem lesznek, a termelőszövetke­zeti erdőgazdálkodás ered­ményességét nem lehet je­lentősen növelni. Van. ahol még a fa értékét sem isme­rik. így viszont még jobban megbecsülendő, hogy az el­múlt tavaszon 540, az előtte való ősszel pedig 323 hektár új erdőt telepítettek terme­lőszövetkezeteink. Érdemes tudni, hogy a cel- lulóznyár-telepítést a szak­ember nem tekinti igazi er­dősítésnek. Nem minősítik át erdőnek a cellulóznyár erdőföldet, melyet egy év­tized múlva úgyis „learat­nak.” Marád a neve szántó­föld. Csak a termesztési ide­je hosszabb .. . Ebből 444 hektáron folyt az elmúlt évadban telepítés. Sikerült belőle 372 hektár, ami igen jó eredmény. A „cellulózföldek” műve­lését általában jól végzik, mezőgazdasági gépeik meg­felelőek. Kifogásokat . csak a nagyecsedi Rákóczi, a fá- biánházi Kossuth, a nyírtu­rai Zöld Mező és a szabolcs- veresmarti Tiszagyöngye Termelőszövetkezetekben ta­láltak a szakemberek. Fáj­dalmas volt a tiborszállási Uj Élet esete, ahol az ápolás elhanyagolása miatt a tönk­rement nyárast meghiúsult beruházásként kezelik, ami egyet jelent az állami tá­mogatás visszavonásával. Az erdő jó üzemág is! Államunk jelentős össze­geket, évente több milliót költ az erdősítési program végrehajtására. Az erdősí­tésre jelentkező termelő- szövetkezetek 10—20 ezer forint bevételhez és jövede­lemhez jutnak minden hek­tár betelepített erdő után. Ezt az összeget a telepítés időszakában vehetik fel, te­hát a bevétel azonnal je­lentkezik. Éppen ezért volna szükséges — fejezte be a felügyelőség vezetője tájé­koztatását — hogy a Szege­di Erdészeti Technikumba és az Ásotthalmi Erdőgaz­dasági Szakmunkásképző Iskolába minél több szabol­csi fiatalt beírassanak a megye közös gazdaságai. Né­hány fontos gépre is szük­ség lenne, például tuskózók- ra. Általában azonban me­gyénk erdősítése igen ör­vendetesen halad, (GNZ) Kedden délelőtt Nyíregyhá­za déli lakótelepének köz­pontjában, az Arany János utcában ünnepélyesen meg­nyitották a Szalmái- vidéki Faipari Vállalat bútorbemu­tató boltját. A megnyitón részt vettek a megyei és vá­rosi tanács, a bútoripari egye­sülés, a vállalat képviselői. A mátészalkai vállalat igen hasznos szolgálatot tesz az­zal, hogy saját garnitúrái mellett a Magyar Bútoripari Egyesülés több vállalatának termékeivel is megismerteti a város közönségét. Hiszen a bemutatótermen kívül még háromszor nagyobb alapterü­letű raktára is van Nyíregy­házán. A boltban és raktár­ban bemutatott bútorok meg­vásárolhatók, vagy megren­delhetők. Jelenleg a vállalat legújabb bútortípusát, a Szatmár II. elnevezésű lakószobát tekint- hetik-,rneg az.érdeklpdök. 14 garnitúra máris raktáron van ebből a szép vonalú és kivi­telezésű, import kőrisfur- nérral és „Luna” szövettel bevont bútorból. Az év má­sodik felétől pedig már fo­lyamatosan árusítják, s az év végéig több, mint 3000 garnitúrát gyártanak belőle. Tüzelőolaj — tál váii yra Kedvező rendeletet hozott a Belkereskedelmi Minisz­térium azzal, hogy a tüzelő­utalványok rendszerét kiter­jesztette a háztartási fűtő­olaj beszerzésére is. A 600 és 900 forintos utal­ványokra igényelt tüzelő­olajat augusztus 31-ig adják ki. Mivel minden háztartás­ban éppen a tárolás a legna­gyobb gond, ezért az utalvá­nyok összegére nemcsak az olajat kapják meg, hanem hordókat, kannákat, kézi szivattyúkat lehet kölcsö­nözni. Az egyes — az akció­ban részt vevő — vállalatok a közeli napokban teszik közzé, hogy milyen segítsé­get nyújtanak az olajat vá­sárlóknak. Néhány nagyobb községben például a házhoz ELSŐBŐL A MÁSODIKBA Elégtelennel sem buknak meg A fakihasználásnak a szén, olaj és cement korsza­kéban megvannak a szigorú előírásai. A fa évekig, évti­zedekig nő. Nemcsak segít jobb éghajlatot teremteni egy tájon, nemcsak a homo­kos Nyírséget védi az elsiva- tagodástól, nemcsak a szél­től védi a táblákat, hanem a környéken lakóknak is jó levegőt, árnyékot, kedves környezetet biztosít, védi a településeket széltől, por­tól, sőt a legújabb kutatá­sok szerint még a fertőzéstől is. Fák nélkül sivár volna a környezetünk, rideg az éle­tünk és fertőzött a levegő, amit beszívunk. Ezért kerestük fel dr. De- zsényi Edét, a nyíregyházi erdöíelügyelöség vezetőjét, hogy most, a fásítási hónap végén, megyénk erdősítési programjáról, a célokról es az elért eredményekről be­szélgessünk vele. Akác helyett tölgy! Egy meglepő adattal kez­di: a korábbi helyzettel szö­gesen ellentétben Szabolcs erdőtulajdonosai között egy­re nagyobb szerepet játsza­nak a termelőszövetkezetek. Az erdőgazdaságok kezelé­sében van a szabolcsi er­dőknek valamivel több mint a fele. A termelőszövetkeze­tek erdői pedig az elmúlt évek sorári 18 ezer hektárra szaporodtak, ami több mint harmada az összes szabolcsi erdőknek. Már nem ilyen kedvező a helyzet a termelőszövetkeze­ti erdők gazdaságossága te­kintetében. Nemcsak az új telepítések fiatal volta, ha­nem néhol a hiányos szak­értelem és igen sok helyen a megfelelő fajták kiválasztá­sának helytelen volta miatt a termelőszövetkezeti er­dők igen „soványak”. A szakember ezt az erdőben lévő és kitermelhető fa­mennyiség arányában feje­zi ki. A 35. százaléknyi szö­vetkezeti erdőségek a me­gye famennyiségének mind­össze 23 százalékát teszik ki. így is tekintélyes gazdasá­gi értéket, kettőszáz hektár­nál nagyobb területen 27 ezer köbméter fát termelnek ki évente szövetkezeteink erdeikből. (Más kérdés, hogy túlzott előszeretettel irtják a nemesnyárt és meghagy­ják az irtásra ítélt akácosok nagy részét. Fordítva kel­lene.) Idén elég nagy mennyisé­gű, összesen 1900 hektáron kell erdőket, telepíteni, fel­újítani. Ezzel bizony egy kissé elmaradtunk. Van A művelődésügyi miniszter az általános iskolák igazgatói­hoz és az első osztályok taní­tóihoz intézett legutóbbi kör­levelében felhívta a figyel­met arra, hogy az első osztá­lyos tanulók 11,4 százaléka tanévet veszít. Ehhez a rend­kívül súlyos helyzethez gyak­ran a környezetismeret, gya­korlati foglalkozás, ének-zene és testnevelés osztályzatai is hozzájárulnak. Ezért az általános iskolák első osztályaiból történő to­vábbjutást a rendtartástól eltérően a miniszter most utasításban módosa tóttá. Az első osztályos tanulóikat a tanév folyamán ás a tanév végén változatlanul a tanter­vi követelmények és a rend­tartásban foglaltak szerint a megadott öt érdemjeggyel kell elbírálni. Ennek megfe­lelően, ha a tanuló tanítói se­gítséggel sem tudott eleget ten­ni a követeiményekinek: elég­telen érdemjegyet kap. A kör­nyezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene és a testnevelés esetében is min­dent el kell követni annak ér­dekében. hogy a tanulók meg­felelő felkészítést kapjanak, azonban ezekből az elégtelen osztályzatot a második osz­tályba lépés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Az említett tantárgyakból ja­vítóvizsgát sem kell tenni, Az első osztályokban nem keli tanulmányátlagot számítani. Az utasítást már a jelenlegi tanév végén figyelembe ve­szik a tanulóik elbírálásakor. szállítást is bevezetik. A tüzelőolaj-árusításhoz kapcsolódik, hogy április 10- től szeptember 30-ig lehető­vé tették ■ az olajkályhák OTP-hitelre történő vásár­lását. A megyében az utóbbi két évben több mint 23 ezer olajkályhát vásároltak, ez­zel a kedvezménnyel vi­szont újra jelentősen fog bő­vülni az olajkályha-tulajdo- nosok köre. •* Tiborézállás — ma 3 Tiborszállás 1955. július 1* én lett önálló igazgatású köz­ség. A közeli Vadasakért és Halmos-tanyákkal együtt 1494 lakosa van. Hegedűs Be­lőné csaknem másfél évtize­dig volt tanácselnök, min­dent jól ismer, ő beszél a fej- !("d' vől. Az önállósággá] élve, első­nek 1 millió saját pénzből építettek művelődési házat. Ezzel helyet biztosítottak a n’oz; előadásoknak, a községi könyx .árnak is. A lakosság sokat segített társadalmi munkában. 1955—70 között mintegy másfél száz új lakást építet­tek a fiatal községben. Meg­épült 5 kilométeréé bekötő kövesút, az állomástól Hal­mos-tanyáig. A lakosság itt is kiállt társadalmi munkára. Vegyesboltot, majd cuk­rászdát nyitott a szövetkezet. Építettek tüzoltószsrtárat. Résziben saját vásárlásból, részben meglévő épületek át­alakításával valósttottiaik meg óvodát és iskolai napközi ott­hont. A lakosság segítsége ezeknél sem maradt el. A könyvtárnak 2 és fél ezer kötete van, 55 ezer forint ér­tékben. Dicsérik az ifjúsági klubot, melynek Czele Sándor ifjú technikus a vezetője. ® A vadaskerti t any a vesz - egyik szép, erdő öveate ré­szén ifjúsági táborozási he­lyet alakítottak ki. S ez a környéken is gyorsan népsze­rűvé vált. Olyannyira, hogy felsőbb szervek segítségével nemzetközi szintre fejleszt­hették. S már az elmúlt nyáron részt vettek a vadas­kerti táborozáson NDK-beli fiatalok is. Tárgyalások van­nak, hogy tovább szélesítsék a nemzetközi részvételt. A régi uradalmi tanyának ma már tizenegy utcája van. Mindenütt villanyvezeték! Sok fiatal tanul a nagyecsedi gimnáziumban, a mátészalkai közép- és szakmunkásképző iskolákban. A továbbtanuló fiatalok vonattal és busszal utaznak. • Újabban Merk székhellyel, nagyközségi tanácshoz tarto­zik — Váliajjal együtt — Ti- borszállás. A lehetőségek megnövekedtek. Már az elmúlt évben 1 ki­lométeres szilárd burkolatú járdát építettek. amit idén újabb 1 kilométerrel hosz- szabbitanak. Az iskolai nap­közit 50-ről 75 'fősre bővítet­ték. Autóbusz-megállót és for­dulót építettek ki Halmos- tanyán 100 ezer forintos költ­séggel. Helyben intézhető el egy sor olyan feladat, melyekkel eddig a járási tanácshoz kel­lett a lakosságnak fordulni, A nagyközségi tanács külön kirendeltséget tart Tiboirszál- láson, ahol Hegedűs Bélámé helyben intézi a lakosság hi­vatalos dolgait. (asztalos) V őlegényszöktetés Alig több, mint egy évvel ezelőtt érkezett először Elke Brasmanis Magyarországra. Szüleivel látogatta meg a ma­gyar tengert, s az egyik kel­lemes nyári estén a siófoki szállodasor egyik éttermében feltűnt neki az a rokonszen­ves magyar pincér, aki az asztaluknál felszolgálta az ételt. A szimpátia talán azért alakult ki ilyen gyorsan, mert otthon, a nyugat-németorszá­gi Bad-Harzburgban, a lány is ugyanebben a szakmában dolgozik. Természetes, abban nincs semmi különös, ha két fiatal megtetszik egymásnak. A bol­dogság, sőt a házasságkötés miatt sem lehet az akadály, hogy a szerelmesek nem ugyanazon ország állampol­gárai. Elke kisasszony, szere­lem ide vagy oda, nem akart Magyarországra jönni, mond­ván : „itt nem lehet jól ke­resni”, Az ifjú férjjelölt át- településének pedig többféle akadálya is volt. Kettőt em­lítsünk most csak. Először: a fiú nevelőanyja erről hallani sem akart. Másodszor: a ma­gyar hatóságok nem járultak hozzá Nagy Ferenc áttelepü- léséhez, már csak azért sem, mert korábban a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás miatt egy év fel­függesztett börtönbüntetést kapott. Elke kisasszony alapos te­remtés. Legutóbbi magyaror­szági útja alkalmával, ami­kor az új, fehér színű Volks­wagenjével megjelent, meg­győzte Nagyot, hogy szökjön ki Nyugat-Németországba. Az érvei hatottak a fiúra. — Neked is veszünk egy ilyen kocsit, szállodát vagy panziót nyitunk és hamaro­san meggazdagodunk! — A fiú beleegyezett, s megígérte, ha érte küld valakit, akkor azzal kiszökik. A lány, alig hogy hazaért, máris akcióba kezdett. Még aznap este felkereste régi pincér kollégáját, s mert tud­ta, hogy az pénzzavarban van, kertelés nélkül rátért a tárgy­ra. Már a részleteket is ki­tervelte. Az embercsempész­nek egy nagyobb méretű ko­csit kellett bérelnie, amely­ben könnyűszerrel elrejtheti a fiút. Holger Beckernek nem sok ideje maradt a tétovázás­ra, mert máris elhangzottak Elke „meggyőző” érvei. — Mindezt természetesen nem ingyen és barátságból kérem. Fizetem a budapesti utazás összes költségeit, s ezenkívül a sikeres út végén 3500 márkát adok. Megegyeztek. Ezután Elke elmondott minden részletet, fényképet adott magáról, Fe­riről, s kérte Beckert, hogy menjen mielőbb. Kora délután elment az Apostolokba, hogy megtalálja a pincért. Nem sokat kellett várnia, az Elke által mutatott fényképek alapján felismerte. Odaintette az asztalához, elő­vette a jegyzetfüzetét, amely­be már korábban az első lap­ra beragasztotta Elke fény­képét. — Rendeljen nekem kérem, egy szobát a Hotel Citadellá­ban! A pincérnek hevesebben dobbant a szíve. Elke fény­képe és a jelszó egy pilla­natig sem tette számára két­ségessé, hogy ez az a férfi, akit a lány érte küldött. A legközelebbi randevún azonban már megjelent a szi­gorú mama is. Az anyai szív, mintha megérezte volna, hogy fiát el akarják rabolni, fel­tétlen jelen akart lenni a ket­tőjük közötti megbeszélésen, így aztán hármasban men­tek ki Nagyék Pest környéki víkendházába, ahol Becker és Nagy megegyeztek abban, hogy másnap találkoznak a győri állomáson. De hiába várt a megbeszélt helyen, a pincér nem volt sehol. Elő­ször nem tudta, mit tegyen. A vízuma lejárt, indulnia kel­lett volna visszafelé, de nem volt vőlegény, s így nem le­hetett az övé a 3500 márka. Ez elkeserítette, s egyben megszilárdította benne azt az elhatározást is, hogy nem megy haza a fiú nélkül. Gázt adott tehát a Mercedesnek, s újra Budapest felé vette az útját. Az úton visszafelé azon tör­te a fejét, hogyan keresse meg Nagyot. Lakáscímét ugyanis nem tudta, munkahe­lyén pedig nem akart érdek­lődni. Az embercsempész azonban megoldotta a felada­tot. Nagy volt az. aki a leg­jobban meglepődött, amikor kicsengették az ágyból. Mi­kor az ajtóban meglátta Bec­kert, tudta, hogy neki kell magyarázkodnia, mert nem tartotta be az ígéretét. Ki is talált valami mesét, hogy fi­gyelik a rendőrök és ezért nem mert elmenni. Az embercsempész hitetle­nül nézett rá. Mégsem kor- holással, inkább érvekkel akarta rávenni a fiút az uta­zásra. Előszedte az Elitétől hallott ígéreteket, a kocsit, a szállodát, hozzátett még né­hány mondatot a nyugatné­met gazdasági csodáról. Szür­kén, lelkesedés nélkül be­szélt, s nem is tudta, hogy ezekkel „a szavakkal valójá­ban a fiú elevenjére tapintott. Azokat a húrokat pengette meg, amelyeknek a zenéje a legkellemesebb volt a nagyra­vágyó pincér fülének. A fiú most már végképp rá­állt a szökésre. A biztonság kedvéért Becker azonban úgy döntött, hogy most már Buda­pestről viszi kocsival. Nem akarta még egyszer kiereszte­ni a markából a 3500 márkás, ifjú vőlegényt. Győr után álltak meg, Becker felnyitotta a csomag­tartót és megmutatta az álta­la elkészített „odút”, a pót­kerék mögött. A vőlegény be­préselte magát, s bár mozdul­ni sem tudott, úgy gondolta, a meggazdagodás érdekében ezt a kis rosszat a határig valahogy ki kell bírnia. Hegyeshalomban Becker be­sorolt a többi kocsi közé. Nyugodtan nyújtotta át az út­levelét, s akkor is készséges volt, amikor megkérték a ha­tárőrök és a vámosok, hogy nyissa fel kocsijának a cso- magtax-tóját. Az arca azonban hamuszür­kévé változott, amikor a gya­korlott szemű határőrök ki­emelték a rejtekhelyről az agyongémberedett embert. Nem kerülhetett sor sem a gázpalackra, sem a sorompó áttörésére, amint azt Becker korábban tervezte, mert a ha­tárőrök ébersége ezt megaka­dályozta. Vőlegény híján Él- kétől sem fog egy vasat sem kapni. Már tudniillik, akkor, ha a büntetés letöltése után visz- szatér hazájába. H. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents