Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-11 / 60. szám
fiWl március ti: KEtET-WA6TARORgZJIí9 Mi is az a korrekciós osztály? Llökészítök, tesztek, iskolaérettségi vizsgálatok a leendő kis elsősök érdekében A leendő kis elsősök összeírásával márciusban megkezdődött az új tanév előkészítése. A megyeszékhelyen mintegy 1100—1200 első osztályos gyermekre számítanak. Közismerten országosan magas az I. osztályban a bukások aránya. Minden tizedik kisiskolás kudarccal fejezi be az első évet, újra kell járni az I. osztályt. A tűrhetetlen helyzet megszüntetésére, a jobb iskolai előkészítő munkára és az árnyaltabb pedagógiai foglalkozásra hívta fel a figyelmet a művelődésügyi miniszter a tantestületekhez írt levelében. Milyen intézkedések várhatók Nyíregyházán? — kérdeztük Fodor Gézától, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjétől. — Az a tervünk, hogy az óvodába nem járó gyermekek számára egy 70—72 órás Iskola-előkészítő tanfolyamot szervezünk a város iskoláiban. A tapasztalatok szerint ugyanis a legtöbb lemaradó azok közül kerül ki, akik nem részesültek óvodai nevelésben. Az eddigieknél jobban meg akarunk győződni az iskolaköteles kort elért gyermekek szellemi és testi fejlettségéről. Alapos, sokoldalú iskolaérettségi vizsgálatokat vezetünk be. — Az iskolaérettségi vizsgálatokat május hónapban iskolánként tartjuk. Orvosokból és első osztályos nevelőkből álló bizottság alkot képet a gyermek életkori sajátosságai alapján elért iskola- érettségről. Az iskola-előkészítő tanfo- lyamon kívül még milyen új formákkal segítik a hétéves gyermekek iskolássá nevelését? — Azt szeretnénk, ha a szülők megértenék: az iskolai előkészítő tanfolyamokra ajánlott gyermekek a hátrányos helyzet miatt kerülnek ide, semmiféle megkülönböztetés, vagy minősítés nem vezet bennünket. Csupán azt kívánjuk elérni, hogy az óvodákat nélkülöző vagy az óvodákba járó, de egy kis előkészítésre szoruló gyermek sikeresen vegye az első iskolai akadályokat, álljon helyt, ne legyen kudarcélménye, jobban megtalálja a helyét a közösségben. Azt is tervezzük, hogy az Iskolaérettségi vizsgálatok alapján egyes gyermekeket nem a rendes első osztályba javaslunk majd, hanem az idén először induló, úgynevezett korrekciós osztályba. Ez sem megkülönböztetés, nem üsegítő^ vagy gyógypedagógiai jellegű oktatás. Azok a gyermekek kerülnek ide, akik a testi fejlődésben nem érték el az életkoruk alapján elvárható mértéket, az értelmi szintjük alacsonyabb az átlagosnál, lassúbb gondolkodású és mozgású, visszahúzódó gyermekek, akiknél nagyfokú érdektelenség is megfigyelhető. A korrekciód osztályokban, melyből két osztályt tervezünk ősszel indítani, egyénileg foglalkoznak a nevelők a gyermekekkel, s a kiemelt segítés, oktatás eredményeként várható, hogy közülük többen év közben is fel tudják küzdeni magukat a rendes első osztály szintjére éc ott folytathatják a tanulást. — Itt is nagyon számitun1- a szülők megértésére, hoá” elsősorban a gyermek érdekeit,* előbbre jutását fogiák szem előtt tartani. A tanár* anyagi áldozattal, a személyi feltételek megalapozásává1 segíti a korrekciós osztályok életre hívását. Munkánkhoz azonban nagv szükségünk lesz a szülök támogatására akik a gyermekben kedvet ébreszthetnek a tanulás iránt. Hogyan gondoskodnak a speciális képzésről, azoknak a gyermekeknek, akik valamilyen beszédhiba, testi, lelki rendellenesség miatt nem tanulhatnak a normál osztályokban ? — Az iskolaérettségi rizsgálatok szerint azokat a gyermekeket, akik valamilyen testi, vagy idegrendszeri elváltozás, rendellenesség miatt speciális nevelésre szorulnak, értelmileg lemaradtak a fejlődésben, a kisegítő iskola első osztályaiban fogjuk elhelyezni. Évente egykét osztályt indítunk, az egyes osztályok létszáma nem lehet több harmincnál, hogy a különleges bánásmódot, tanítást igénylő gyermekekkel megfelelően foglalkozhassanak az ott dolgozó tanárok. Szakképzett logopédus is foglalkozik velük, a tudomány és a pedagógia legújabb tapasztalatait felhasználva fáradoznak a beszédhibák, a pszichés rendellenességek felszámolásán. — Végül megemlíteném, hogy az iskola-előkészítő tanfolyamok és a korrekciós osztályokban való elhelyezés nem jár pluszkiadással a szülőknek. A leendő kis elsősök előkészítéséről az iskolák gondoskodnak. (p.) A Nyíregyházi Húsipari Vállalat töltelékáru özemében sok nő dolgozik. Munkájuk nyomán egy hónap alatt 380 mázsa töltelékáru készül ei. Képünk: Balázsi Zsuzsa és Téglás Sándorné virslit készítenek. (Elek Emil felvétele). Előrendelés, szolgáltatás — a vásárló szemével Ki fog tollat hamarabb? — Eljutni a tanyára is — Több iparengedély Elfogyott a kenyér, nincs tej, kevés a zöldség és a gyümölcs, nem javították meg -határidőre a televíziót. Csak néhány mondat a lapunk szerdai számaiban megjelenő fórumból, amelynek írásait a megye egész területéről küldik be olvasóink. A legtöbb levél azonban mégis Nyíregyházáról érkezik és nagy részük a szolgáltatásokkal foglalkozik. Más. hol jobb lenne, vagy inkább csak ritkábban fognak tollat az emberek? Erre kerestünk választ a nagykállói járásban, éppen abban a járásban, ahol a lakosság egyharmada külterületi településen — tanyán — él. Azt senkinek nem kell bizonygatni, hogy akár a kereskedelmi, akár az ipari jellegű szolgáltatásokban a legtöbb tennivaló éppen ezeken a helyeken van. Kedvező változtatás Négy önálló kisipari szövetkezet működik a járásban és mind a négy foglalkozik javító-szolgáltató tevékenységgel. Készítenek — mérték után — férfi- és női cipőt, csizmát, férfi, női és gyermek felsőruhákat, foglalkoznak lábbelijavítással, ruhajavítással, átalakítással, rádió, televízió, elektroakusztikai berendezések, mosógépek, porszívók, egyéb kisebb háztartási gépek, motorkerékpárok, kerékpárok javításával, vasipari javításokkal, épületek felújításával, faipari javításokkal. Ezeket a tevékenységeket általában az igények szerint elvégzik, van azonban néhány gond is. Nem kapnak minden esetben megfelelő mennyiségű rádió- és tévéalkatrészt, de nem folyamatos a porszívógépek alkatrészellátása sem. Ilyen esetekben elhúzódik a javítási idő, ezt legtöbbször szóvá is teszi a lakosság. A korábbi évekhez képest javult a helyzet az alkatrészellátás területén az 1038-as kormányrendelet megjelenése óta. Addig ugyanis a gazdasági vezetők nem szívesen kötötték le vállalatuk, szövetkezetük forgóalapjait hosszabb időre még alkatrészre sem, hiszen a raktáron álló anyagok után .jelentős eszközlekötési járulékot kellett fizetni.- A rendelet változtatott ezen és úgy intézkedett, hogy az ipari szolgáltatások eszközlekötési járulékát — a szolgáltatások megfelelő fejlesztése érdekében — a szolgáltatást elősegítő fejlesztési alapok növelésére kell visszahagyni. Kereskedelmi szolgáltatások A nagykállói járás szolgáltatása nemcsak a négy kisipari szövetkezet munkájára szorítkozik; Három női és négy férfifodrászat, valamint egy fényképészrészleg működik a nyíregyházi szövetkezetek kihelyezett részlegeként, de végez szolgáltatást a községekben működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek részére a Nagykállói Vegyesipari Vállalat és 256 magánkisiparos. Róluk külön kell szólni, hiszen a szolgáltatások túlnyomó többségét ők végzik és munkájukkal elégedett a lakosság. Javult az elmúlt évben a járásban a kereskedelmi szolgáltatás: iparcikkáruház nyílt a járási székhelyen, megnyílt egy bútorbolt, korszerűsítették és szakosították a vas-edényboltot, a húsellátás javítására szerződést kötöttek a Miskolci Húsipari Vállalattal, a Nagykállói ÁFÉSZ-hez tartozó községekbe pedig előrendelés alapján szállították ki a tartós fogyasztási cikkeket. A szövetkezet elkészítette idei tervét is és ebben szerepel a tolltisztítás és paplankészítés termelésének növelése és pályázat alapján Kállósemjén-Ujszőlőskert, valamint Nagykálló-Butyka- telep ellátásának javítására vegyesbolt építése. Balkány- ban egymilliót költ a szövetkezet egy bútorraktár építésére, Bökönyben különválasztják az iparcikk- és az élelmiszerboltot, korszerűsítik, illetve ABC-áruházzá alakítják a 12-es önkiszolgáló boltot, új zöldségboltot nyitnak és régi területével bővítik a presszót. Évről évre javul a szolgáltatótevékenység mennyiségben is, minőségben is, a nagykállói járásban azonban még nagyobb javulásra volna szükség ahhoz, hogy a lakosság igényeit maradék, talanul kielégíthessék. Évről évre növekszik a lakosság pénzbevétele, egyre több lehetőség nyílik a járásban a nők elhelyezkedésére is és ezzel együtt szükséges javítani és bővíteni a szolgáltatásokat. Van lehetőség új iparengedélyek kiváltására akár másodállásként is, de még nagyobbak a lehetőségek a kisipari szövetkezetek tevékenységének • kibővítésére. Ehhez azonban a gazdasági vezetők szemléletének továb. bi változtatására is szükség van. ugyanis a szolgáltatási tevékenység — annak ellenére, hogy gazdaságos — jövedelmezőség szempontjából alatta marad a termékelőállításnak. Az adottságok és a lehetőségek tehát megvannak, csak élni kell vele. Balogh József lön a „minfgarzon" OTP lakáskölcsöii Mi van az OTP idei kosarában? Milyen lakásépítési formákkal és milyen feltételekkel .biztosít hitelt a lakosság bankja, — ezzel a kérdéssel fordultunk Bojtos Istvánhoz, az OTP megyei igazgatójához. Válaszából ■ megtudtuk, hogy minden lakásépítési formához lehet hitelt kapni, csak a feltételek változóak. Az állam kiemelten támogatja azokat az építtetőiét és vásárlókat, akik a legkorszerűbb formák között, többszintes épületekben, telepszerű lakónegyedekben kívánnak élni. Telepnek minősülnek városainkban a 90, többi településeinken a legalább 60 vagy ennél több lakást magukban foglaló, összefüggő építési területen elhelyezkedő lakáscsoportok, természetesen többszintes házakban. Az építési költségekhez az állam többgyermekeseknél gyermekenként 30 ezer, más eltartott családtagok után személyenként 20 ezer forinttal járul hozzá. Az igénybe vett hitel legfeljebb az ilyen szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költségek 75 százalékáig terjedhet. A hitel felső határa 150 ezer forint. A szociálpolitikai kedvezményekről érdemes tudni, hogy a fiatal házaspár számára — ha a házasok egyike sem töltötte be még a harmincötödik életévét, — az Országos Takarékpénztár a kedvezményt „meg is előlegezheti”. Nyíregyházán máris van lehetőség egy sor úgynevezett „saját beruházású társasház” építéséhez az igény- bejelentésre. Ilyen többszintes lakóházakból a Kossuth és Körte utcák térségében 182, az Arany János utcában pedig körülbelül 42 társasházlakás eladását tervezi az OTP. A takarékpénztár a megyeszékhelyen kívül a megye több nagy településén is megindította a saját' beruházású társasház-építkezési. Máris folyik Kisvárdán 33, Mátészalkán 1-1, Nyírbátorban 36, Vásarosnaménv- ban 16, Nagykállóban 12 és Tisza vasváriban is 12 társasházlakás építése. Be ezek az említett laká'yk csak 1973 évben készülnek el, így vételi ajánlatokat csak ez év negyedik negyedévében fogadnak el a területileg illetékes takarékpénztári fiókok. Idén további építkezések indítását is tervezi az OTP Tiszalölcön, Fehérgvarm atön és Csengerbeh, sőt Nyíregyházán is. további 100 házgyári lakás felépítését. Élénk érdeklődésre tarthat. számot az a terv. .mely szerint „mini” garzoniak«-, sokat is építenek Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán és Nyírbátorban. A minigarzon alap területe 23 —25 négyzetméter. Építési költségeinek összege ICO —110 ezer forint körül lesz. Fő előnye, hogy átmenetileg biztosítani tudják a fiatal házasok, kezdő és egyedülálló szakemberek, valamint idősebb magányos emberek számára elérhető áron a saját lakás megszerzését. Kötelező előtörlesztésként a vételár negyedét — huszonöt százalékát — kell biztosítani a vevőnek. — A takarékpénztár pedig vállalja — ha például a fiatal házaspárnak már több gyermeke van, vagy a magányos szakember megnősül — a minigarzon egyidejű vissxaváSáriá a mellett nagyobb lakás m égszerzését. Igen jelentős — főleg Nyíregyházán — a földgázenergia hasznosításával kapcsolatos költségek hitele, melyre az építési költségek 75 százalékáig, legfeljebb 30 ezer forintig vehető igénybe kölcsön, kétszázalékos kamat mellett. <g) Megjelent a Szabolcs-Szatmári Szemle idei első száma Tizenötödik évébe lépett a megye gazdasági, társadalmi és kulturális folyóirata, a Szabolcs-Szatmári Szemle. Az idei első szám „Tanulmányok, cikkek” rovatában Nyíregyháza új arcáról olvashatunk. Scholtz Béla építész- mérnök a néhány éven belül elkészülő jelentősebb létesítményekről ír, amelyek jelenleg a tervezők asztalán vannak. Mező András aspiráns egy névpályázat tanulságairól mond véleményt A városi tanács pályázatot hirdetett az új — építészetileg 17-es- nek nevezett lakókörzet — hagyományőrző és hangulatos nevére, melyre az Inczédy- város, Jósaváros, Erdőimellék és Szülőváros neveket tartja a legsikerültebbeknek. Minden szempont végiggondolásával pedig ő maga a Jósaváros mellett szavaz. A Szemlében többek között a cégény dánj'ádó arborétumról, a paszahi szőttes múltjáról. egy XV. századi, nemrég előkerült nagykáliói kódex- lapról, a szabolcsi népművészet első három évéről, a kárpátukránok múltjára vonatkozó magyar kutatásokról olvashatunk. Egy kitűnő helytörténeti kötettől és annak szabolcsi vonatkozásairól Polányi Imre főiskolai docens ír méltató sorokat. Végh Antal Aranyalma című könyvéről pedig Gáspárt László főiskolai tanársegéd mondja él véleményét. Berecz András, Huszár István és Mészáros Géza képzőművészeti munkái színesítik az oldalaikat Április: gyermekkönyvhőnap Aszfaltra jzvcrseuy — Író-el vasó találkozó — Kiállítás mesekőny vekből Nagyszabású rendezvénysorozatra készülnek megyénkben : az áprilisi gyemlékkönyv- hónapra. Országos eseményhez kapcsolódik a rendező szervek — az írószövetség, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei könyvtár, a megyei művelődési központ, az általános iskolák, a TIT, a MÉSZÖV, a könyvesboltok, a KISZ megyei bizottsága. a megyei úttörőelnökség ás a Szakszervezetek Megyei Tanácsa — egész hónapban tartó programja, amelynek célja a 14 éven aluli gyermekeik könyvellátása, a gyerekek olvasási kultúrájának fejlesztése az óvodáktól az iskolákon, a napközi otthonokon, a családon át a közművelődési intézményekig. A rendezvényekre szülőket, pedagógusokat, könyvtárosokat, népművelőket, könyvterjesztőket hívnak meg. Április 9-én, a nyíregyházi Móricz Zsigimond Színházban a HókiráLynő című mesejátékkal nyitják meg ünnepélyesen a megyei programot. Az előadás előtt a színház környékén aszfaltrtajzver- senyt rendeznek. Aznap délután az úttörőházban találkoznak a megye minden járásából érkező gyerekélv a nyíregyházi úttörőkikéi. Egy- egy járást 10—15 úttörő képvisel. Három kiállítás szerepéi a könyvhónap programjában. Az egyik a Móra Könyvkiadó anyagából gyenmékkönyv- illusztrációkat bemutató kiállítás, a másik a Szép gyer- mekkony vek című kiállítás, a harmadik a szentendrei gyerekek könyvvel és olvasással kapcsolatos képzőművészeti munkáiból rendezett kiállítás. Áprilisban ezek a kiállítások sorra vándorolnak a megye különböző helyein. Több neves vendég érkezik író-olvasó, valamint művész- közönség találkozóra; gyermekkönyvek íród és illusztrálod. A rendező szervek munkájába bekapcsolódik a mozi- üzemi vállalat több gyermek- és mesefilm műsorra tűzésével, amelyekből a községekben filmankétokat rendeznek. A kiskereskedelmi vállalatok több helyen a gyermekkori j-v- hómaphoz alkalmazkodva rendezik be a kirakatokat. A tanárképző főiskola is több rendezvénnyel kapcsolódik a könyvhónap esemértyeshot. t. sÜaS
