Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-11 / 60. szám

2. öÍM frö. m’áirftts fí. ^^'S-ilAGYAH • *5 IEGYZETEK Géprablók Szánté nincsen nap, hogy a telexen érke?» hírek között ne szerepelne olyan, amely repülőgépek elrablásáról, újabban felrobbantásáról szá­mol be. Sok esetben nyugati hírügynökségek célzatos kommentárokat j& fűznek eh­hez, hangsúlyozva, hogy az esetek mögött,.politikai indító cáutk.húzódnak meg. A haladó mjazigalmak, a függetlenségi harcot irányí­tók, a munkáspártok ezt á módszert sósam tekintették, és nem tekintik hatásos harci eszköznek. A gépeltérí­tés nem más, mifrt kalamdor- ság. Emberek életét veszé­lyezteti, nemzetközi megálla­podásokat borít fel és ami a fő: nyomában mfndig ott a kemény megtorlás. Ezek. a meggondolások késztették arra ajz államokat, köztük a szocialista országo­kat is, hogy nocsak elítél­jék, de törvénybe iktatva fel is lépjenek az ilyen akciók ellen. A repülő-eltérítés, a terrorista akció, a nyomában keletkező vihar sosem más, mint egyben a figyelem elté­rítése a lényegről, az igazi, elvi harcról. Idegháború Az NSZK parlamentjének ratifikációs vitája után, a második olvasás előtt a ke­reszténydemokrata—-keresz- ténysaocialista ellenzék az eszközökben népi válogató belpolitikai idegháborút rob­bantott ki. A zsarolástól a fenyegetésig, a htöfftől a rá­galomig, a kenetes frázistól a rágalmazásig minden fegy­vert bevetettek* csakhogy akadályozzák a teleti szerző­dések törvénybe Iktatását. • Legutóbb már azt is híresz- telték, hogy Brandt kancellár lemond. A következő pilla­natban már új nagykoalíció lehetőségét vetették fel. Mindennek világos a céLja. Minél nagyobb zavart akar­nak telten! a közvélemény­ben, és ugyanakkor meg akarják osztani a kormány­pártokat.. Az eddigi akciók nem sok sikert hoztak. Az ál­lampolgárok éppúgy,, mint a politikusok, egyre jobban át­látnak a szitán. Az ellenzék manőverei, idegháborújának céljai lelep­leződnek. Lassan minden reálisan gondolkodó nyugat­német látja: a CDU—CSU ellenzék a nagyon hasznos, az európai biztonságot, előmoz­dító szerződések helyett sem­mit nem tud ajánlani. Leg­feljebb saját magát. Ezt vi­szont már ismerik az NSZK- ban is. „Visszavágás“ Anglia Vietnamjában, Észak-Irországban nem csilla­pulnak a kedélyek. A vallási mezben folyó osztályháború nap mint nap újabb esemé­nyeket szül. Az angol kato­nák jelenléte, az internálások, bebörtönzések, házkutatások borzolják a katolikusok ke­délyeit, robbantásokra, lö­völdözésekre késztetik őket. Az északír kormány és Lon­don makacsul, és keményen kitart politikája mellett. Semmit nem tesz, hogy eny­hítse a helyzetet,. hogy bizto­sítsa azokat a jogokat, ame­lyeket a katolikusok követel­nek. Sőt, a hatóságok tág teret engednek a kedélyek tobzó­dásának. Most póttartaléko­sokkal töltik fel a rendőrsé­get. Lehetőséget teremtenek, hogy a protestánsok ..vissza­vágjanak”.' Bombák robban­nak, emberek hálnak váro­sokban, falvakban. Háború Európában. Mondhatjuk úgy is, gyar mati háború. Kicsit epésén mondhatnék úgy is: íme, a hagyománytisztelő an­golok... (b) Sorfűz spanyol munkásokra Kata! a Luna—19 Tüzet nyitott a rendőrség péntek reggel tüntető hajó­gyári munkásokra a spa­nyolországi El Ferrolban. Az AFP értesülése szerint három munkás meghalt, legalább húszán megsebesül­tek. Két munkás állapota válságos. A Franco tábornok szúlő­. városában működő, négyezer dolgozót foglalkoztató . ha­dihajógyár munkásai kólón kollektív szerződést köve­telnek. A vállalat igazga­tóságával több hete folyta­tott vitában hat dolgozót elbocsátottak az üzemből. A munkások csütörtökön „ társaik védelmében tünte­tést szerveztek, s ennek so­rán összecsaptak a rend- fenntartó erőkkel, de a rendőrök akkor csak csupán figyelmeztető lövéseket ad­tak le. A csütörtöki meg­mozdulás nyomán az igaz­gatóság bezár!* a hajógyá­rat. Pénteken a munkások a keresetcsökkentő kényszerű munkaszünet ellen tiltakoz­va az utcára vonultak, és amikor a rendőrök megtá­madták őket, a tüntetők kö­vekkel és botokkal véde­keztek. A rendőrök erre be­lelőttek a tömegbe. A rendőri brutalitás óriási felháborodást keltett az észak-spanyolországi város­ban és környékén. El Ferrol élete szinte teljesen megbé­nult. Az ftkolák, hivatalok és üzletek bezártak, a forga­lom leállt. A környező ha­jógyárak és ipari üzemek dolgozói tiltakozó sztrájkot szerveztek. A tuna—19 szovjet auto­mata űrállomás Hold körüli pályán keringve már több mint öt hónapja folytat tu­dományos kutatásokat Pénteken, moszkvai idő szerint 13 óráig az űrállo­más 1810 fordulatot tett meg a Hold körül. A Luna—19-cel 51ö-szor létesítettek rádió­kapcsolatot, amelyek ide­jén pályaméréseket hajtot­tak végre, hogy a szputnyik pájyalakulása segítségével vizsgálják a Hold gravitációs térét. A telemetrikus adatok ta­núsága szerint az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogás­talanul működnek. A Lu­na—19 folytatja repülését. Izraeli támadás Libanon ellen Ljabb invázió kambodzsai területek ellen Kambodzsa keleti terüle­tei ellen a dél-Vietnam i kor- mánycsapatok csütörtökön újabb inváziót hajtottak végre. A 10 000 főnyi beha­toló egység Nguyen Van Minh saigoni tábornok, a saigoni korménycsapatok harmadik hadtestének pa­rancsnoksága alatt áll. Az invázió közelebbi célját nem jelölték meg, de a UPI úgy értesült, hogy a hadművele­tet hosszabb időszakra terve­zik. Az invaziós egység kü­lönlegesen kiképzett alaku­latokból, gépesített gyalog­ságból, tüzérségből és légi- alakulatokból all. Az Egyesült Államok légi- ereje B—52-es nehézbombá­zókkal támadta és támadja az észak-kambodzsai rom­város, Angkor környékét — közölte pénteken a kambod­zsai nemzeti egységfront királyi kormányának tájé­koztatásügyi minisztériuma. A minisztérium által kiadott közlemény rámutat, hogy az Egyesült Államok, valamint saigoni, bangkoki és Phnom Penh-i szövetségesei modern fegyverekkel támadják a tér­séget, felelősek az angkori műemlék templomok pusz­tulásáért. Ä közleményből kitűnik, hogy a népi erők hősiesen védik Angkor terü­letét, szilárdan eltökélték, hogy minden rendelkezésük­re ájló eszközzel folytatják az övezet védelmét úgy, hogy épségben megőrizzék a tör­ténelmi múlt örökségeit al­kotó műemlékeket. Izraeli katonai repülőgé­pek csütörtökön Dél-Lába- nonban 25 percen át bom­báztak három falut. Az El Fatah palesztinéi szervezet szóvivője bejelentette, hogy a támadást 18 izraeli repü­lőgép kezdte Haszbaja tér­ségében, a libanoni—izraeli határtól 22 kilométe-rel északra. A szóvivő szerint az iz­raeli hadművelet közép-euró­pai idő szerint 16,20 órakor kezdődött és célpontja Mi- mesz, Kíeir és Kluet el Kfeir falu volt. A támadás követ­keztében két személy meg­halt, tetten megsebesültek és kilenc lakóház összeom­lott. Frangié libanoni elnök csü­törtök este magához kérette William Buífumót, az Egye­sült Államok beiruti nagy­követét. Az erről szóló hiva­talos bejelentés nem közli hogy a találkozó kapcsolat­ban volt-e az izraeli táma­dással. A botrány tovább gyűrűzik Az FKP nyilatkozata az emberrablásról Robert Nogrette-t, n Re­nault Művek elrabolt főtiszt­viselőjét, pénteken délelőtt elrablói váratlanul szabadon bocsátották, de az emberrab­lás elkövetőit eddig még nem sikerült kézre keríteni. Közben az ügy politikai hullámai tovább gyűrűznek. Egyre több jel mutat arra, hogy a kormány igyekszik politikai tőkét kovácsolni az ultrabalos csoportok által elkövetett emberrablásból. A nyomozás irányítását ugyanis kivették a bűnügyi, rendőr­ség vezetőinek kezéből és azt most már az állambí z - tonsági törvényszék ügyé­sze irányítja. Ez azt jelenti — mint a Combat , hangsúlyozza — hogy az emberrablás ügye most már politikai bűncse­lekmény szintjére emelke­dett. „A kormánytöbbség bi­zonyos köreiben — hangsú­lyozza a lap — úgy látszik szívesen látnák, hogy egy vá­ratlan feszültség, vagy drá­mai fejlemény alkalmat nyújtana hasznot hajtó poli­tikai művelet végrehajtá­sára.” Pompidou köztársasági el­nök, Chaban-Delmas minisz­terelnök éles hangú nyilat­kozatokban bélyegezték meg az emberrablást, a minisz­terelnök még azt is hozzá­tette, hogy a felbujtók ellen is példás szigorral kell el­járni, A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága újabb nyilatkozatot adott ki, mely megállapítja, hogy a legutóbbi események követ­keztében komoly helyzet ala­kult ki. A kormány úgy lát­szik arra számít, hogy ilyen légkörben olyan Intézkedés seket léptethet majd életbe, amelyekkel megakadályoz­hatja a széles körű népi egy­ségmozgalom kialakulását- Ezzel szemben csak egyetlen út lehetséges: a munkásosz­tály, az értelmiségiek, az if­júság, az egész lakosság egy­sége, hogy megállítsák az el­nyomást és az erőszak eszka­lációját. A Politikai Bizottság ha­tározata alapján Georges Marchais, az FKP főtitkára csütörtökön levelet intézett Francois Mitterrandhoz, a szocialista párt főtitkárá­hoz. Marchais levelében hangsúlyozza, hogy a lezaj­lott súlyos események mély nyugtalanságot keltenek a közvéleményben. A kor­mányhatalom ezeket az ese­ményeket, amelyek nem pusztán véletlen művei, igyekszik kihasználni arra, hogy elterelje a figyelmet antiszociális politikájának következményeiről és az ' el­nyomó intézkedések fokozá­sával szálljon szembe a nép- tömegek növekvő elégedet­lenségével. Ilyen körülmé­nyek között mindent meg kell tenni, hogy meghiúsít­sák ezt az összeesküvést. Az FKP Politikai Bizottsága te­hát azt javasolja, hogy már pénteken üljenek össze a két párt képviselői egy olyan közös kezdeményezés meg­beszélésére, melynek az len­ne a célja, hogy meghiúsít­sák a hatalom szándékait, s megvédjék a demokratikus szabadságjogokat. A szocialista párt vezető­sége pénteken délelőtt ülést tartott, hogy megvitassa a Georges Marchais levelére adandó választ. A válasz szö­vegét pénteken délután hoz­ták nyilvánosságra. Nemes GySrgy: Dávid és Klotild 6. — Nagyon tévedsz. Itthon csőrös szólót táncolt a Bahcsiszeráji-ban. De oda­kint még több. Odette- Odiliát is táncolta mar, mit szólsz. És a tündért A fából faragott-ban. Az valami. — É%te? — Én már vilii voltam a Giselle-ben. Ismered? — Nem. — Kár. Majd ha hazame­gyünk, szólok, mikor néz­hetsz meg. — Az jó lesz, Most nem táncolnál valamit? — Szívesen. Ledobtam a szandálomat Jobban ment a forgás, mint tegnap, meg tegnapelőtt Kár, hogy spiccelést nem tudtam bemutatni Dávid­nak. Csak forogtam, fo­rogtam, forogtam. A bő szoknyám lebegett körülöt­tem. Nem bántam. Dávid csak nézett. Szép fekete sze­me nagyra nyílt és fénylelt Hátradőlt, fejét a fa kilát­szó gyökerének támasztot­ta. Letépett egy fűszálat, azt rágcsálta. És nézett, né­zett. Végre megálltam előtte egy forgás után. Lihegtem. A ruhámat a combomnál lefogtam. Dávid halkan megszólalt: — Szép vagy. Mosolyognom kellett az örömtől, — Igazán? — kérdeztem. — Szép vagy — mondta Újra. Leguggoltam mellé. Foga közül kivettem a fűszálat, így jobban látni, a száját. Úgy kértem: — Mondd még egyszer. * Innen a tisztástól vezet felfelé egy ösvény. Nem igazi ösvény, egy-két bá­tor turista taposhatta ki. A fű itt már . kikopott, az agyagos sár mindig nedves, mert á sűrű lomb alatt nem tud megszáradni. Csúszik Japán átértékel Versen r futás a kínai piaeokért Amikor Nixon elnök Boeing—247-es különrepülő- gépe felemelkedett a sang- naji repülőtér betonjáról, s visszaindult Washington fe­lé, „egy házzal odébb”, To­kióban Szato miniszterelnök sietve, látványosan rágta fel a japán uralkodó körök hi­vatalos Kína-politikáját. Igaz, egy héttel korábban az amerikai elnök pekingi fo­gadtatásának televíziós köz­vetítését figyelve. Szato még gúnyos rezignáltsággal je­gyezte meg: „És még ezt ne­vezte az évszázad eseményé­nek.” Persze a rossz nyel­vek szerint legszívesebben a televízió egy másik, kép­zeletbeli csatornájára váltott volna át, amelyen saját ma­gának pekingi fogadtatását nézte volna végig. Minden­esetre ez a hét elég volt ah­hoz, hogy az „atyai patró- nust” követve, Japán kije­lentse; Kína egyedüli tör­vényes kormányának a pe­kingi kormányt tekinti, Taj­van pedig a Kínai Népköz­társaság része. Az amerikai—japan ver­senyfutás, amelynek körvo­nalai az elmúlt évben egyre jobban kirajzolódtak, új sza­kaszához érkezett. Úgy jelle­mezhetnénk: a „versenyzők”, sötét alagútból most reflek­torfénybe kerültek. A máso­dik világháború óta Nixon az egyoldalú amerikai prien- tációt követve, az amerikai „nukleáris ernyő” alá bújva, a gazdasági virágzásra össz­pontosít. Tokió az amerikai stratégák terveiben a kínai forradalom győzelme és az Egyesült Államok koreai ag­ressziója óta az „első számú ázsiai szövetséges” jelzőjét kapta. Az 1960 ban megkö­tött, majd meghatározatlan időre meghosszabbított ame­rikai-japán biztonsági szer­ződés lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok megőrizze katpnai pozícióit a szigetor­szágban. Az amerikai politi­ka iránti hűség tükröződött a Tajvannal megkötött bé­keszerződésben is. Ugyanakkor az alapvetően exportra épülő japán gazda­ság vezetői nem hagyhatták figyelmen kívül a szomszé­dos hatalmas kínai piacot. Japán és Kína politikai vi­szonya igen rossz. A viharos felszín alatt azonban virágzó kereskedelem folyik. Ennek értéke évről évre emelke­dik, s tavaly mór megközelí­tette a 900 miliió dollárt. Ja­pán négy éve ta Kínai Nép- köztársaság első számú tő­késpartnere, és a nagy volu­menű japán nyersvas-, acél-, valamint gépexport a kínai iparosítás legfontosabb kül­földi forrása. Ezért véleked­tek úgy tokiói vezetők: ha az Egyesült Államok egy­szer változtat Kína-politi­káján, akkor a játszmában is fenemód. Én egyszer ka­paszkodtam itt fel, három­szor csúsztam vissza, míg feljutottam a tetőre. De ott szép a kilátás, érdemes. — Neked izmos lehet a lábad — mondtam Ktotild- nak. — Azt meghiszem! —- fe­lelte, és feltartotta büszkén az orrát. •— Mondani persze köny- nyű. De bebizonyítani ne­hezebb. — Add fel a leckét — mondta, és egyik lábfejét kifordítva, balettalapállás­ba vágta magát. — Ez nem lecke. Csak kí­váncsi vagyok, fel tudsz-e kapaszkodni ezen a ösvé­nyen, Klót. Szemét tágra nyitotta, majd hirtelen a nyakamba ugrott. — Klót? Ezt, ugye, most találtad ki? így még soha senki nem szólított. Szólíts mindig Így. Csak te. Szeme ott kéklett a sze­memtől tíz centire. Sose hittem volna, hogy egy lány­nak ilyen tiszta kék szeme lehet. Szembogara kis bar­na kör, és abból sugarasan vékony rovátkák hálózzák be a kék mezöl Merőn Japán kapja a megtisztelő közvetítő címet. Tévedtek, Nixon — képletesen szólva —• a fejük fölött Pekingig ugrott. És ez még a nixoni gazdaságmentő intéztedé* seknél a yennek az ameri­kaiak által Uitenyszerített drasztikus felértékelésénéi. is drámaibb hatással volt Tokióra. Az amerikai—kínai kap­csolatfelvétel már nem is tá­voli jövőben azzal fenyeget, hogy új, mindén eddiginél erősebb gazdasági ellenfelek jelennek meg Japán kínai piacán, a Wall street urai. Nyilván ez a félelem diktálta azt a február végi tokiói döntést, miszerint a magán­cégeknek engedélyezik álla­mi hitelek igénybevételét a Kínával folytatott kereske­delemhez. Sőt, Kína bármi­kor igénybe vehet a tokiói állami export-import bank­tól hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hiteleket is — a japáni vásárlások finanszí­rozására. A „nemes gesztus­nak” ugyanakkor van egy másfajta következménye. 1964-ben Josida, akkori kor­mányfő — az úgynevezett Josida-levélben — megígér­te Tajvannak, hogy az ex­port-import bank pénzesz­közeit nem használják fel a kínai kereskedelemben. A mostani döntés e levelet és ígéretet ad acta tette. A dön­téssel Tokióban, nemcsak Kínában bókoltak, hanem Tajvanra is ütöttek. Tokiói üzleti körökben úgy véleked­nek, hogy Peking addig nem folyamodik hitelért, amíg a Josida-levelet nem nyilvánít­ják hivatalosan is semmis­nek. De valószínű, ez a lé­pés sem várat sokáig ma­gára. Ami a legfontosabb kér­dést, Tajvant illeti, a japan vezetőket lényegében fel­mentette szerződéses köte­lezettségeik alól az, hogy Nixon, ha felemás módon is, lemondott, a Csang Kaj-sek- rezsimrői. Japán olyan hely­zetbe került, hogy megelőz­? 'e az amerikaiakat, bárme- yik pillanatban rendezheti államközi kapcsolatait Rí­ná vaL Most mér csak Pekin- gen múlik, melyik vetélytár- sat részesíti előnyben. Ma­gas rangú japán vezetők min­den eddigi kísérlete siker­telenül végződött. Csou En- laj még tavaly év végén ki­jelentette: addig nem haj­landók tárgyalni a • japán kormánnyal, amíg Szato a miniszterelnök A politikus megbízatása az idén lejár. S ha valóban ez döntené el a versenyfutás kimenetelét, nem valószínű, hogy az oly nagy hatalmú, közvetlen be­folyással bíró japán üzleti vi­lág sokáig késlekedne felál­dozni bizalmi emberét egy megfelelőbbel. Zalai István néztem a szemébe, s ő bát­ran állta a tekintetemet. De egyszer csak lehunyta a szemét. A szemhéja furcsán fényes volt. És mintha csön­desen reszketett % volna. Mintha lecsukott szemhéján át is latna engem. Egy pil­lanatra én is lehunytam a szememet, de csak egy pH-, lanatra. Mert ezalatt vélet­lenül összeért az orrunk he­gye. Úgy ért össze, ahogy valamelyik délután ál­momban. Gyorsan elenged­tem őt. Klót oft. állt előttem, szeme nyitva, úgy nézett szótlanul. — Nem lánynak való ea a kapaszkodás — mondtam. — De én nem vagyok olyan lány, amilyenre te gondolsz .— felelte. — Ne­kem nagyon izmos a lábam* nézd. Kinyújtotta előre a jobb lábszárát. Lába fejét meg­feszítette. Szoknyáját egé­szen combközépig felhúzta. Nagylábbujját karmosán a föld felé hajlította, aztán meglazította. Ettől végig a lábán, a combján az izmok táncolni kezdtek. Elfordultam. (Folytaimig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents