Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-11 / 60. szám
Isti »i«Tai ff: RELMJ-' I. 4lH! Kis ügyek EGY KÖZHASZNÚ, JELENTŐS FELHÍVÁST akart kibocsátani az egyik nyíregyházi intézmény. Az irat szép magyar nyelven fogalmazva el is készült. Úgy döntöttek, hogy a siker érdekében legyen három aláíró. Három személy, aki tekintélyével saját munkaterületét megmozgatja. És ekkor jött az, ami mulatságos lenne, ha egy szatírában fordul élő. Az aláírások előtt a felkértek nem a körlevél tartalmán rágódtak, hanem azon, hogy ki lesz a másik aláíró. Nehogy a protokollt sérelem érje. Tehát nem a tartalom, hanem az egyéni hiúság, a forma játszotta a főszerepet. Nem sakkal ezt követően közellátási problémák kapcsán tettek fel egy kérdést városunk vezető tisztviselőjének. Arra a kérdésre, hogy beszélt-e az érintett vállalat vezetőivel, így felelt „Nekem ők nem tárgyalópartnerek. Én csak a megyével tanácskozom ez ügyben.” Tehát ismét nem az ügy, nem a közérdek határozta meg az intézkedést, hanem a partnerkeresés formai lépése. Ha sarkítani akarunk, akkor hasonlíthatjuk ezt a két példát ahhoz, amikor a pincér azt mondja: nem az én asztalom. Se az üzlet, se a vendég nem izgatja ilyenkor a felszolgálót, számára csak saját hatásköre jelent valamit A példa talán profán, de a köz érdekeinek képviselete is szolgálat. Mindenki — legyen választott vagy kinevezett —, aki a köz alkalmazottja ebből kell, hogy kiinduljon. LEHETNE SOROLNI A PÉLDÁKAT, amikor ezt nem értik. Elég ha csak mondjuk a Sóstón már 10 éve készülő szövetkezeti üdülőre utalok, amely csak azért nem készült el, mert az építkezéshez egy engedély körül folyik a huzavona. Hogy a dolgozók emiatt nem jutnak kulturált pihenési lehetőséghez, nem számít Az illetékesség körül zajlik a harc. Van egy másik eset: a Kossuth utcai gázbekötésekkel kapcsolatos írásunkra válaszolt a TIGÁZ és a tanács is. A két hosszú levélből csak az. tűnik ki, hogy mindig a másik a hibás. Szerepel ezek között VÁBER, TIGÁZ, városi tanács, CSŐSZER és mindenki, .aki ezen utcán valaha csalt egy lyukat is ásott. A válaszokból viszont az sehol sem derül lei: mit tettek a hivatalok az állampolgárok érdekében, ki tesz egyáltalán valamit. Mindezeknek az eseteknek azután van egy másik következményük is. Az nevezetesen,' hogy amíg folyik a vita, a harc az aláírások, az illetékesség, a partnerség körül, addig nagy sebességgel tűnik el a süllyesztőben a felelősség kérdése is. Vagyis visszahat a bürokrácia legveszedelmesebb konzekvenciája: a formaságok között elvész az ügy, sikertelenség esetén élvész az a személy, akit felelősségre lehet vonni. (Csupán zárójelben kell ideírni: ha valami mégis sikerül, akkor viszont mindig mindenki jelentkezik a babérokért.) NAGYON HOSSZÚ IDEJE, váltakozó sikerrel folytatjuk a küzdelmet a bürokrácia ellen. Elszánt egy ellenfél, azt meg kell hagyni. Rosszabb a mesebeli sárkánynál, hiszen ott megvolt a hősnek az az esélye, hogy a hetedik fej után nem jön a nyolcadik. A hatásköri mánia nem ismer határoltál. Szívfájdalommal olvasom a tüdőszűrő behívót, amelyen parancsodnak. Ijede- zek a felhívásoktól, melyek hemzsegnek az imperatívuszoktól, és gyakorta élvezettel olvasom a kritikákra írt kifinomult technikájú válaszokat, melyekben minduntalan felbukkannak a kibúvók. Mondhatja valaki: legtöbbször kis ügyekről van szó. így igaz. Az állampolgárnak azonban a saját kis ügye a legnagyobb. És ebben a pillanatban a bürokrácia ügye már politikai üggyé válik. És talán jó, hogy csupa kiis ügy van. Jó, hogy ma az állampolgár azon bosszankodik, hogy másnapos a kenyér, és nem azon kesereg, hogy nincs. Én örülök annak, hogy a kisember ma egyáltalán szót emel tisztaság, késlekedő autóbusz, udvariatlan boltos, huzavonázó tanácsi dolgozó miatt. Jó, mert ügyszeretetét, állampolgári felelősségérzetet mutat mindez. AMIKOR ÁLLAMÉLE- TÜNK DEMOKRATIZMUSÁRÓL esik szó, valahol itt, a kis ügyek és kis emberek frontján kellene megtenni az első lépést. Hogy mindenki lássa: van értelme annak, ha szól. Hogy érezze minden állampolgár: kérését, észrevételét nem hatásköri vita követi, hanem intézkedés. Bürget Lajos Nem ismerik a kollektiv szerződést? Fizetés és egyéb juttatások a Tiszalöki Y egyesipari Y általainál Négy ügyben is panaszt emel a Tiszalöki Vegyesipari Vállalat vezetőire az a levél, amely a vállalat tu- nyogmatolcsi üzeméből érkezett szerkesztőségünkbe. Röviden: az ott dolgozók a bért mindig 4—5 napos késéssel kapják, a KST-részle- tet januárban kétszer is levonták, nem fizették ki mindenkinek az eltöltött idő után járó természetbeni juttatást, nem tudnak munkát biztosítani és ezért szabadságra küldik a dolgozókat. A válasz: sajnálkozás Nos, vegyük sorjába. A bérkifizetés késésének felvetése jogos. Nem rajtuk, hanem a postán múlik, mert sok esetben képtelenek a Ti- szalökön feladott pénzküldeményt három nap alatt Tu- nyogmatolcsra eljuttatni. A pénzt ugyanis a bérfizetés napja előtt három nappal postára adják. Ezen az utóbbi időben már úgy segítenek, hogy személyesen viszik ki a fizetést, de ez — a nagy távolság miatt — nem mindig célszerű. Már írtak ez ügyben a Debreceni Posta- igazgatóságnak, de a válasz csak sajnálkozás. A KST-részletet januárban valóban kétszer vonták le, mert rendelkezés van rá. hogy a 25-i fizetésből kell rendezni. Mivel decemberben — a KST folyamatban lévő szervezése miatt — erre nem kerülhetett sor, a decemberi részletet január 10-én, a januárit pedig január 25-én rendezték. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyi'ket nem könyvelték le. Bárki meggyőződhet róla, hogy a részlet fizetése december hónappal indult és annak idején így is lesz kifizetve a megtakarított összeg. A január 10-i fizetés tulajdonképpen a decemberi végfizeíés, tehát végső soron az első részlet levonása könyvelés szempontjából a decemberi fizetést terheli. A levonások a januárt követő hónapokban már mindig a 25-i előlegfizetésből történnek. Kinek jár a természetbeni juttatás ? A természetbeni juttatások körüli problémák már nem ilyen egyszerűek. A kollektív szerződés szerint „mindazon főfoglalkozású dolgozók, akik január 1-én már egy éve a vállalat állományában vannak, 450 forint értékű természetbeni juttatásban részesülnek.” Nos, a panaszban az áll, hogy öten nem kapták meg a félévenként járó 225 forintot, azaz, az éves járandóságot. A kollektív szerződésben leírt meghatározás valójában nem így értendő, hiszen a járandóság egy gazdasági évre vonatkozik. Akinek január 2-ig nincs meg az egy éve, csak az éves természetbeninek a felét kaphatja. Tekintettel arra, hogy a levélben felsorolt öt dolgozó 1970. februárját követően állt munkába, 1971. január másodikén még nem rendelkezett egyéves munkaviszonnyal. Teljes összegű természetbeni juttatást tehát csak egy Legdrágább Eugéniám! Tegnap megérkeztem, szerencsésen és minden előkészületet megtettem a hegymászáshoz. A csúcsot, ahonnan neked egy havasi gyopárt kell hoznom, már bemértem a távcsővel, mondhatom nehéz dolog lesz drágám, hisz nem vagyok alpinista. De érted mindent megteszek, kincsem. Bár születésnapi kívánságodat kissé merésznek tartom, de óhajod teljesüljön! Soha ne mondhasd majd életed során, hogy valaha nem teljesítettem egy kérésedet. Ezzel a gondolattal búcsúzom szivem: Szeretettel a te Paulod. Drága Eugéniám! Kívánságod szerint elindultam Toulienbe, hogy holnap részt vegyek a nagy autóversenyen. Tudja isten, kicsit sutáh érzem magam, a versenyzők között, s azt kérdem magamtól, nem volna-e egy másik lehetőség, amivel »évnapodra örömet szerezP. R. Lang Szerénység hetnék. Jól van kedves, nem feszegetem többé a témát. Ilyen mint te, csak egy van, s én így fogadlak el. Ha egyszer a fejedbe vetted, hogy autóversenyzőt csinálsz belőlem, vállalom.' Hiszen már megmásztam miattad a hegyeket, s utána csak 8 hetet kellett az ágyat nyomnom. De a havasi gyopárt megkaptad. Ha rólad van szó, kedves, nem ismerek veszélyt. Szeretettel Paulod Kedves Eugéniám! Bungalómból a kilátás a tengerre csodálatos. De ha arra gondolok, hogy le kell merülnöm a tenger aljára, hogy neked egy cápát hozzak, mert így kívánod megünnepelni hivatalos eljegyzésünket, akkor kiver a hideg veríték. De hát már van egy-két dolog mögöttem, és majd csak túl leszek ezen is. Szeretettel üdvözöllek: Paul Kedves Eugénia! Bocsáss meg, hogy csak most jelentkezem Madridból, de időm annyira ki volt töltve, hogy csak most tudok részletes helyzetjelentést adni. Először minden tervszerűen ment. Jelentkeztem a nagy Sacavare arénában a viadalra és a legvadabb bikát kértem. Hidd el Eugénia, ez alkalommal is minden erőmmel és akaratommal arra törekedtem, hogy nászajándékként átnyújthassam neked a legyőzött bikát Az ötletedet valóban elragadónak találtam, hogy az ünnepi asztalra a bikát tálaljuk fel, melyet saját kezűleg terítettem le. Egyszóval már azon voltam, hogy mint bikaviador is bemutatkozom, mikor Ro- sita belépett az életembe. Fiatal, nagyon csinos lány, és főleg hangsúlyozom: NORMÁLIS. Visszaadta hí. temet a nőkben. Ezért hálával és a nevemmel tartozom neki. De aztán gyanakodni kezdtem. Hátha neki is havasi gyopár, cápa, bika kell. Óvatosan kivettem belőle, mit kíván tőlem esküvőnkre. Semmi mást nem kívánt, mint egy jachtot, egy házat a 'tengernél, és egy gyors sportkocsit. Az ilyen ibolyaszerénységu nőt nem szabad elszalasztani, ezt te is beláthatod, nem igaz? Üdvözlettel: Paul teljes ledolgozott gazdasági évre kaphat a dolgozó. Utólag és nem előre. Igv kapott a levélben felsorolt másik hat dolgozó az elmúlt évre — jogosan — 225 forintot, mert fél évnél többet voltak munkában az elmúlt évben. Teljes összeget azonban ők is csak jövőre kapnak, miután 1973. január másodikén 1972-re már meglesz a teljes munkaviszonyuk. Ä meghatározások bonyolultságára való tekintettel a munkaügy javaslatot terjeszt elő, amely sok tekintetben egyszerűsíti majd mindezt. Ugyanakkor lehetővé tenné, hogy fél év eltelte után, havonkénti bontásban, a fizetés alkalmával kapnák kézhez a pénzt azok a dolgozók, akik nem természetben veszik igénybe ezt a juttatást. Amennyiben a módosítás elfogadásra kerül, mellékletként egészítené ki a jelenlegi kollektív szerződést. Szorult helyzetben Fordította: Steiner Katalin A negyedik ügyről csak annyit; a vállalat nemrég szorult helyzetben volt. Megfelelő alapanyag-szállítmányok kiesése miatt nem tudta kellő mennyiségben biztosítani a tunyogmatolcsi üzemnek a ládaelemeket. Hogy a pangást megszüntessék, intézkedtek, hogy a dolgozók — két turnusban — vegyenek ki hat-hat nap szabadságot az évi fizetett szabadság terhére. Ez később csak három nap lett. Tudni kell ehhez azt, hogy a vállalatnak jogában áll az évi fizetett szabadság felét a munka természeténél fogva akkor kiadni, amikor azt jónak látja. A vállalat ezzel a jogával csak igen kis részben élt, hiszen a dolgozóik legtöbbjének már nemcsak a 12 napos alapszabadság jár, s végül ennek is csak egy negyedrészére került sor. Ez utóbbi kivételével a vállalat vezetői már ismert problémákkal foglalkozhattak. Személyesen is többször jártak az üzemben ezeket a felvetéseket tisztázni, igyekeztek és igyekeznek a jogos panaszokat orvosolni. Mint például a kollektív szerződés módosítását célzó javaslat készítése is. Az egyéni érdek azonban nem mindig teljesen azonos a vállalati érdekkel s néha — mint a posta esetében is — egy harmadik is közbeszól. Probléma, hogy olykor a dolgozók sem ismerik kellően az általuk is jóváhagyott, a szakszervezettel közösen elfogadott kollektív szerződést. S ebben nem csupán a dolgozók hibáztathatok! Tóth Árpád LAPSZÉLEN : Ura - helyből Jogos igény, hogy legyen a, megyében készült áruból az itteni boltokban is. A nyíregyházi ruházati üzemékben érdeklőd tünk; mi készül, mennyi kerül ebből „hazai ’ eladásra? Kedvező híreket kaptunk a Szabolcs-Szatmár megyei Népi Iparművészeti és Háziipari Szövetkezettől, ahol ez évre több, mint 34 millió forint értékű belföldi áru készítésére vállalkoztak. A választékbővítés érdekében nagyobb volumenben állítják elő a műszálas alapanyagú kötöttárukat. A KELETTEXTIL-M erre az évre már hímzett gyermekruházati cikkekből is nagyobb mennyiséget kötött:.!: le szerződésileg. Ebből uz igény 3—4 millió. Kapacitásának teljes kihasználásával a belföldi igények kielégítésére törekszik a Nyíregyháza Textilruházati Vállalat. A 30 milliós kínálatot azonban — sajnos — szinte teljes mértékben Borsod, Hajdú és Heves megyéi: kín- kereskedelmi vállalatai vaszik igénybe. A helyi ellátást szinte teljes egészében a modellház 2 és fél milliós forgalma jelenti. Pedig, a vállalat termékeit nemcsak s drága, divatos áruk jellemzik, Előzetes kapaci tás-lékötéssei szerzett be 25 ezar női es lányka orkán kabátanyiagoi a Nyírség Ruházati Szövetkezet. Amikor már a készítéséi is megkezdték, akkor jelentette be a Női és Gyermekruházati Nagykor, hogy eláll a szerződés megkötésétől; nine' szükség az árura. Csak azt a 2—3 ezer darabot volt hajlandó átvenni, amelyet mái elkészítettek, illetve gyártá> ra előkészítetitek. Ezzel végeredményben egy nagyobb mennyiségű belföldi ellátást javító szállítmány legyártása hiúsult meg a szövetkezetnél, hiszen ez a mennyiség már március végiig elkészül. A nagy nehézségek árán beszerzett anyagot más vállalatnak kellett átadni. Ezenkívül a kereskedelem által igényelt mintegy 600 darab luxuscikk készült el a napokban belföldi megrendelésre. Végső soron tehát nem minden esetben azért nincs kellő választék a boltokban ruházati cikkekből, mert nem gyárt az ipar. A kereskedelem igényeit sok esetben még a kapacitás előzetes lekötése sem garantálja. A textilruházati vállalat viszont azt veti — joggal — a megyei kereskedelem szemére, hogy a felkínált lehetőséggel nem él; egyáltalán nem rendelnek tőlük. Vajon a többi megye miért jó partner? Helyénvaló lenne, ha a megyed kereskedelem itt, helyben is vásárolna a vállalat termékeiből Mert ha az olcsó, laminált női és bakfiskabátok megteszik Miskolcon, vagy Hatvanban, miért ne vennél: meg például Nyíregyházán, vagy Mátészalkán? X.Ai IMPOZÁNS LÁTKÉPET NYÚJT A NYÍREGYHÁZA DÉLI IPARI NEGYEDÉBEN FELÉPÜLT HAJTÓMŰ- I'S FELVONÓGYÁR 4. SZÁMÚ GYÁRA. MÁR MINDKÉT CSARNOKBAN MEGKEZDTÉK A TERMELÉST (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE)