Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

$PW. snlreTus ?. s. asA A közrend és a bűncselekmények Nagyobb megbecsülés a nőknek megyénk üzemeiben Sajtótájékoztató a megyei rendőr-főkapitányságon Jól halad a dolgozó nők élet- és oinnkakorfiíményei megjavítására hozott párthatározat végrehajtása A megyei tanács pénteki Biésén többek között a me­gye közrendjéről, közbizton­ságáról tárgyalt Az értéke­lés alapján adott sajtótájé­koztatót Antal Pál ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője. A beszélgetés során abból indultunk ki, hogy megyénk­ben a közrend szilárd, a la­kosság nyugodt közibiztonsá­gi viszonyok között él és dől. gőzük. Bűncselekményeket azonban megyénkben is el­követnek, sok a közlekedési baleset, a garázdák időről időre munkát adnak a rend­őri járőrszolgálatnak. Első­ként ezekről kérdeztük, i— A bűncselekmények számában lényeges emelke­dés nem tapasztalható — mondta a bevezetőben Antal Pál. — Az ismertté vált bűn. cselekményeik száma az elő. ző évihez viszonyítva egy százalékkal emelkedett. Ezen- belül nőtt a társadalmi tu­lajdon és a népgazdaság sé­relmére elkövetett bűncse­lekmények száma, ugyanak­kor csökkent a személyek ja­vai és a személyek elleni bűn. cselekmények száma. Az ösz. szes, ismertté vált bűncse­lekmény 45 százaléka vagyon elleni, ezek többségét a kü­lönböző fajtájú lopások je­lentik, amelyek zömmel al­kalmi jellegűek és az egye­denként okozott kár összege viszonylag alacsony. A na­gyobb kárértékkel járó bűn- cselekményeket főleg a tár­sadalmi tulajdon sérelmére követik el, elsősorban sik­kasztás, hűtlen és hanyag kezelés, valamint gondatlan rongálás formájában. Sze­rencsére ezek száma nem magas. — A közvélemény élénken reagál a garázda cselekmé­nyekre, verekedésekre, ame­lyek ha nem is mindennapo­sak, mégis foglalkoztatják az embereket... — Valóban jellemző a sze­mélyek elleni bűncselekmé­nyek, különösképpen a testi sértések magas száma. Ezek megelőzése, csökkentése ál­landó feladatunk. Sikerült e területen is előre lépni, az erők belső átcsoportosításá­val, az URH járőrszolgálat szélesítésével elértük, hogy garázda cselekmények esetén rendszerint rövid időn belül helyszínre érkeznek és intéz­kedni tudnak rendőreink. Többek között ennek ered­ményeként értékeljük, hogy hosszú évek óta az elmúlt esztendő az, amikor a súlyos testi sértések száma 3.5 szá­zalékkal csökkent. A nyilvá­nos helyek rendjét legjobban veszélyeztető garázda cselek, mények, utcai verekedések megelőzése illetve felszámo­lása érdekében kellő eréllyel lépünk fel. Felhívtuk intéz­kedő rendőreink figyelmét a rendbontókkal szembeni ha­tározott és kemény fellépés­re. és ahol ennek előfeltéte­lei megvannak, szorgalmaz­zuk gyorsított eljárás kereté­ben történő felelősségre vo­násukat. — Véleménye szerint melv okok befolyásolják alapvető, en megyénk területén a bű­nözés helvzetét? — Elsőként a nagymérvű alkoholfogvasztást és az el­lene való küzdelem haté­konyságának hiányát emlí­teném. Hasonlóan gondokat okoz az egves helveken ta­pasztalható közömbösség am elv a vagyonvédelem hiá- nyos'i^aiban és az ellenőr­zések lazacáéban nyilvánul meg. \z okok között szerepéi még a börtönbő1 szabadidők egvnc utógondozási feladatai­nak h’ánvos vé^rebaitá.ca js Tananztaiatimk bo<*v a bűn­cselekmények elkövetésében sok qlaeconv műve’tcígű em bér vesz részt. Az elmúlt két övben °ev cn iá+oc hely­zetet is meyfizvéihattiink gpfiolv lehetőcőzof n'n'iitott — elsősorban a társ-önim* tu­lajdon sérelmére elkövetett — a bűncselekményekhez: a szamosközi árvíz után a sok anyagszállítás, építkezés, az akkori helyzet kedvezőtlenül befolyásolta a bűncselekmé­nyek számának alakulását is. — Vannak-e különösen ve­szélyeztetett területek? — A bűncselekmények leggyakoribbak Nyíregyhá­zán, a nyíregyházi, kisvárdai és mátészalkai járások terü­letén. Ez részben magyaráz­ható a járások nagyságával, helyzetük kulcsszerepével és az aránylag gyors fejlődéssel, urbanizálódással. Ha más megosztásban vizsgáljuk a bűncselekményeket, art ta­pasztaljuk, hogy változatla­nul a mezőgazdasági ágazat sérelmére követik el a leg. többet. A leggyakoribb a lo­pás, amely - összefüggésben van a mezőgazdaság vagyon­védelmi nehézségeivel: ter­ménylopás, tárolási gondok, stb. Az iparon belül az építő­iparban a leglazább a va­gyonvédelem. A szétszórt munkahelyek, az állandó és nagyarányú anyagmozga­tás, az ellenőrzés, vala­mint a munkafegyelem hiá­nyosságai segítik elő a visz- szaéléseket. — Ezzel kapcsolatban sze­retném hangsúlyozni, hogy a társadalmi tulajdon védelme össztársadalmi feladat, és el­sősorban azok kötelessége, akikre a társadalmi tulajdon kezelését bízták. Munkánk­ban törekszünk arra, hogy a gazdasági szervek feladatait ne vegyük át. Ezért is tart­juk indokoltnak, hogy az ál­lami és gazdasági szervek el­lenőrzésre hivatott apparátu­sa képzett és jó legyen, amely az ellenőrzések foko­zásával, a vagyonvédelem valamint a bizonylati fegye­lem megszilárdításával a bűncselekmények megelőzé­se érdekében hathatós intéz­kedéseket tud tenni. — Néhány konkrét ügy kapcsán a közvélemény a korábbinál többet foglalko­zott a fiatalkorúak bűnözé­sével. Kérjük, ismertesse az ezzel kapcsolatos megyei ta­pasztalatokat. — Fiataljaink döntő több­sége becsületesen él, dolgo­zik, tanul. Azonban a fiata­lok köréből is kikerülnek bűncselekmények elkövetői. Arányuk az összterhelteken belül évek óta nagyjából azonos. Ami figyelemremél­tó; néhány bűncselekmény­fajtában növekszik évről év­re a fiatalkorúak részvételi aránya. Ezek közé tartozik a betöréses lopás, rablás és jogtalan használat. A betöré. ses lopásokat általában ital­boltoknál, élelmiszerüzle­teknél követik el, az egyedi kárérték többnyire nem je­lentős. A bűncselekmények­ben való részvétel egyik, Aki arra kíváncsi, miért esik több szó a 49 közságűvé nőtt fehérgyarmati járásban — a járási székhely után másodiknak — Kölese nagy­községi rangra emeléséről, annak elég volna megmutat­ni egy ilyen tél végi vásárt, melyre közel 75 községből, Mátészalkától Magosligetig, Milotától Csengéiig szinte az egész Szamosközből érkeztek < vevők és eladók. A község amúgy is szinte közvetlenül határos 10 köz­ség földjeivel. Mindenesetre közvetlen utak vezetnek a közös községi tanácsban lévő Sonkádon és Fülesden kívül Csaholcra, Magosligetre, Usz- kára, Tiszabecsre, Milotára Kórodra, Csekére. Botpaládra ég Túristvándiba. A vásárra . érkezők közül legtöbben in­nen jöttek. Tömötten futot- tak be a szövetkezeti ipar- cikkbolt előtti útelágazáshoz az autóbuszok is. (A bolt for­galma már korán reggel 10 ezer forinttal haladta meg a máskorit) számunkra lényeges vonása, hogy növekedett a csoportos elkövetések száma, sőt né­hány esetben galeri jellegű tevékenység is megállapítha­tó volt Az ilyen jelenségek­re időben felfigyeltünk és a kialakulóban lévő csoporto­kat felszámoltuk. A fiatalko­rúak bűnözését elősegítő okok közül kiemelném a túl­zott alkoholfogyasztást, to­vábbá a nem megfelelő ba­ráti környezetet, az elhibá­zott családi nevelést, vala­mint a szülői felügyelet el­mulasztását — Az újságok napi híred­ben sok a szabolcsi baleset Vajon a gépjárművek sza­porodásával lépést tart-e a közlekedésrendésziet fejlesz­tése, hatékonyan tudják-e ellenőrizni a szabályok meg­tartását? — A kérdés feltevése jo­gos, mivel a balesetek száma az évek során mindig fölfelé ívelő tendenciát mutatott. Az elmúlt esztendő kedvező változást hozott, mivel a balesetek száma összességé­ben csökkent (1526-ról 1486- ra), és ezenbelül csökkent a halálos és súlyos sérüléseket okozó balesetek száma is. De feladataink változatlanul na­gyok, mivel megyénkben köz­tudomásúan számottevő az ittas és engedély nélküli járművezetés. Ezért az el­lenőrzésék számát tovább fokozzuk és szükség esetén szigorú büntetések kilátásba helyezésével is — összhang­ban a Büntető Törvénykönyv módosított rendelkezéseivel — igyekezni fogunk kikény­szeríteni a közlekedés szabá­lyainak megtartását. Arra is törekszünk azonban, hogy rendőreink ne csak szigorú büntetésekkel, hanem figyel, meztetésekkel és szakszerű tanácsaikkal is a forgalom aktív segítőivé váljanak. — Az értékelés után arra kérjük, ismertesse a bűnül­döző munka aktuális felada­tait — Munkánkban a szocia­lista törvényesség maradék*, tálán megtartására törek­szünk. Tevékenységünk so­rán érvényt szerzünk annak az elvnek, hogy ne induljon kellő alap nélkül eljárás, személyes szabadságot • ne korlátozzunk /indokolatla­nul. Ugyanakkor munkánk fontos alapelve, hogy ne maradjon büntetlenül senki, aki törvényeinket megsérti. A nyomozások eredményessége jól alakul, az ismeretlen tet­tesek ellen indult bűnügyek­ben a nyomozások tervsze­rűbbek és alaposabbak, en­nek következtében az isme­retlen tettesek nagy többsége viszonylag rövid idő alatt is­mertté válik, és eljárás in­dulhat ellenük — mondta befejezésül a megyei rendőr- főkapitányság vezetője. M. S. A sonkádi úton, a sportpá­lya mögötti vásártéren már korán reggel kétezer ember és félezer állat nyüzsgésétől volt hangos a rét. De közben még feketéllett az ide vezető út a felvonuló néptől. Délig háromezer ember fordult meg a vásáron, másfélszerese a község összes lakóinak. A „cédulaházban” Máté Ferencné intézi a „rédiák” írását. Panaszkodik, hogy az állami, szövetkezeti kereske­delem újabban elhanyagolja az évente hat vásárt is tartó kölesei vásárteret. Tele van a kirakósor magánkereske­dőkkel. Tíznél több kötött­árukészítő kisiparos is „kiál­lít”, míg cipőt mindössze a Nyírbátori ÁFÉSZ vásározó­részlege hozott. Király Elemér, a vásárbi- aottság elnöke a hélypéuzek Több tízezer nőt érintettek azok az intézkedések, ame­lyek a párt 1970. februári határozata nyomán születtek megyénk vállalatainál, üze­meinél, intézményeinél, a dolgozó nők helyzetének, élet- és munkakörülményei­nek javításáért. Ezúttal csak néhány vállalattól kértünk erről tájékoztatást. Ezek is olyan példák, amelyek meg­erősítik art a kedvező vál­tozást, amely életünk min­den területén tapasztalható a nődolgozókról való gondos­kodásban. Bér javít ás négyszáz nőnek A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban mindenekelőtt a béraránytalanságokat vizs­gálták felül. Ennek eredmé­nyeként a vállalatnál 1971- ben 10 százalékkal emelke­dett a nődolgozók fizetése, míg a férfiaké öt százalék­kal. Ez nem kevesebb, mint 400 nőt érintett. Az azonos munkakörben foglálkoztatott nő- és férfidolgozók bérének azonos szintre emelése ezzel még nem zárult le. A szülési szabadságról visszatérő, kis­gyermekes, illetve gyermeket váró anyák részére a cipő­gyár mindkét üzemrészében kialakítottak egy olyan rész­leget, ahol 60 kismama egy műszakban, reggeltől dél­utánig dolgozhat. Megszün­tették a nők túlóráztatását, illetve, ha erre mégis szük­ség van, csak önkéntes je­lentkezéssel kerülhet rá sor. Megyénk kereskedelmében több ezer asszony és leány dolgozik, nagyon sok helyen még nehéz és mostoha körül, mények között. Sok tehát a tennivaló munkakörülmé­nyeik megjavításáért. A me­gyei élelmiszer kiskereske­delmi vállalatnál, ahol 700 nő dolgozik, elsősorban a bé­reket vizsgálták felül. Két év alatt — a múlt évben és az idén — 600 ezer forintot for­dítottak, illetve fordítanak a nők bérének emelésére. Minimális bérszintet állapí­tottak meg, ez azt jelenti, hogy 1000 forinton aluli havi fizetése már egyetlen nőnek sincs az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalatnál. Az asszonyok és a lányok továbbtanulását is segítik. Középfokú iskolai végzettség megszerzéséhez tavaly 30 nőnek, egyetemi tanulmá­nyokhoz pedig 12-nek adtak hozzájárulást, s ezzel mun­kaidő-kedvezményt. Anyagi áldozatot is vállaltak: évente 8—10 nődolgozó felsőfokú továbbtanulásához az előké­szítő tanfolyam költségeit a vállalat fedezi. A boltok korszerűsítésére, közvetlenül elszámolását vezeti. Eddig 304 malacot és 266 szarvas­marhát hoztak eladni, de a 'ásár befejezéséig lesz több is, mivel állandóan hozzák az állatokat és sem eladottat, sem el nem adottat nem le­het kivinni a vásár területé­ről, míg az ellenőröknek ba nem mutatják a helypénzcé- dulát. Legnagyobb forgalma a malacoknak van. Most, már­cius tizedikéig szerzi be Sza­moshoz népe a háztájiba hí­zónak való alapanyagot. Ép­pen ezért ára is van. Alku természetesen van. Tenyérbe csapdosás is, ősi módon. A rekeszekből lábá­nál fogva emelik ki a sivítozó árut, megnézni. Egész sor termelőszövetke­zeti elnök és állattenyésztő agronómus jött el megfigyel­az ott dolgozók munkakörül­ményeinek javítására tavaly 200 ezer forintot költöttek és erre az esztendőre is jelentős ilyen jellegű beruházást vet­tek tervbe. Külön gondoltak a kisgyermekes anyákra, olyan boltokban, illetve mű­szakban foglalkoztatják őket, ahol a munkaidő számuKra a legkedvezőbb. Az óvoda­építési akció költségeihez a vállalat 600 ezer forintot ajánlott íel, az öszegből 400 ezer forintot a nyíregyházi, 200 ezer forintot a kisvárdai tanácsnak fizetnek ebben az ötéves tervben. A megye lakosságának el­látásában nagy szerepük van a fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi bolthálóza­tában dolgozó asszonyoknak, lányoknak. A nők egészség- védelme érdekében az ÁFÉSZ- ek egyik legfontosabb fel­adatuknak tartják a régi fa­lusi boltok korszerűsítését, a nehéz fizikai munka kizárá­sát, illetve csökkentését. Egy-egy szövetkezet 100 ez­res nagyságrendű beruházá­sokat végeztet a nődolgozók szociális és egészségügyi helyzetének javítására. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elv megvalósítására a szövetkezeti kereskedelem­ben is történtek intézkedé­sek, s következő lépésként a nődólgozók szakmai képzé­sének fokozását tartják most a legsürgősebb teendőnek, mint a magasabb bérezés és a vezető beosztásba helyezés alapvető feltételét. A szövet­kezeti kereskedelemben dol­gozó kisgyermekes és terhes anyák műszakbeosztását is igyekeznek a számukra leg­kedvezőbben megoldani min­denütt. S, ugyancsak értük történtek azok a döntések, hogy a fogyasztási szövetke­zeték erejükhöz mérten anyagilag támogatják a helyi tanácsok óvodaépítési prog­ramját. Külön csoport kismamáknak A Nyíregyháza Konzerv­gyárban és porcsalmai tele­pén, ahol csaknem kizárólag nők dolgoznak a termelés­ben, az éves átlaglétszámot tekintve 2000 asszony és lány munkakörülményeit javítot­ták a párthatározat nyomán tett intézkedések. Ezek sorá­ban nagy jelentőségű a fel­nőtt szakmunkásképzés meg­oldása, amit gyáron belül, nagyobb részben munkaidő alatt végeznek és annak minden költségét a gyár vál­lalta magára. A nagycsalá­dos, három vagy több gyer­meket nevelő anyákat csak két műszakban foglalkoztat­ják. Vasárnapi és éjsza­kai munkára nem veszik igénybe őket. Az édesanyák és az idős nődolgozók' mun­kakörülményein szándékoz­ták könnyíteni, amikor ré­szükre 3 „külön műszakot” ni, a híres kölesei télutói vá­sárnak, az erdőháti „árcsi­náló” vásárnak az állatfelho- zatalát és árait. Ugyanis szükség van utánpótlásra, be­népesítésre az istállókban. Fő­leg a nagy tejhozamú tehene­ket keresd Kávássy László, a botpaládi Uj Barázda elnöke. A méhteleki Uj Élet egész vezetősége pedig főiéig rideg tartásra is alkalmas állatok­ra vadászaik. Ugyanis — első­nek a megyeiek közül — be­léptek a Dália-programba, 50 termelőszövetkezet országo közös vállalkozásába, ahol a tápot a nagy közös adja és az értékesítésről is gondoskodik Mire dél lett, a jó üzletei csinált vásározók eJözönlöt- ték a kirakó sátrakat. Tarka hupikék, kanárisárga pulóve­rek cseréltek gazdát És cr­alakítottak ki, ahol reggeltől1 délutánig dolgoznak. Az egyikben az idős asszonyok­nak adnak könnyű munkát, a másikban a gyermekeket váró fiatalasszonyok végez­nek ugyancsak könnyű mun­kát és a normájukat sem kell teljesíteniük, de a regi bérüket kapják. A harmadik csoportban pedig a gyermek- gondozási segélyről vissza­tért kisgyermekes anyák dolgoznak szintén.egy mű­szakban. S, hogy a vállalat miinél több anyán”!: segít­hessen gyermeke óvodába helyezésében; a fejlesztési alapból 2 millió forinttal já­rulnak hozzá ebben az ötéves tervben a nyíregyházi óvoda­építési akcióhoz. Egyenlő munkáért egyenlő béri 2 A mezőgazdasági termék- értékesítő szövetkezeti válla, lat, közismertebb „nevén”: a MÉK ugyancsak bérrende­zéssel kezdett a párthatáro­zat megvalósításához. Az el­múlt évben az almatárolók- ban és a raktárakban mim- kásállamányban dolgozó nők átlagfizetése 14,5 százalék­kal, ipari üzemeikben foglal­koztatott asszonyoké, lányo­ké 12,5 százalékkal, a boltok­ban dolgozóké pedig 10,3 szá­zalékkal növekedett. Ez az átlagbérnövekedés 3 száza, lékkai volt magasabb, mint a férfidolgozóké, így megva­lósították, vagy legalábbis megközelítették az egyenlő munkáért egyenlő bért el­vét. Ez — átlagos létszámot tekintve — 1200 asszony és lány nagyobb keresetét je­lenti a korábbi évhez ké­pest. A gyermekgondozási szabadságon lévő anyák — jelenleg százötvenen vannak — fizetését visszatérésük után a munkában lévőkéhez emelik. A gyermekes anyáknak nem kell vállalniuk az éj­szakai műszakot. A harma­dik műszakot általában min­denütt megszüntették, csupán a folyamatosan termelő ipari üzemekben maradt meg, de a nődol'gozókat csak önkéntes jelentkezéssel állítják mun. kába éjszakára. A 14 éven aluli gyermeket nevelő anyáknak heti egy óra — éves szinten ez hat és fél nap! — fizetett munkaidő­kedvezményt ' nyújtanak. Ugyancsak a kisgyermekes, illetve leendő anyákra gon­doltak, amikór két és fél millió forintot ajánlottak fel a tanácsi óvodaépítés céljai­ra. Ezt az összeget megoszt­va több tanács kapja meg, aszerint, hogy hol, mekkora létszámú MÉK-telep műkö­dik. A szövetkezeti értékesí­tő vállalat legközelebbi ter­veiben a nődolgozók mind nagyobb számának állandó, egész éves foglalkoztatása áll. Kádár Edit kándzsekák s flaitaXofonafc, minden mennyiségben. A sátorban metszett velencei tükörben nézegeti magán a dzsekit egy kislány. De az okos árus odaszól az elhaladó fiúknak: „Ugye, jól áll néki.” Még a bamba angyalképeket ábrázoló giccses festmények­nek is akad gazdájuk. Két fiatalember motoron, háti­zsákban viszi haza a milotal malacokat. Az állatforgalmi vállalat karámjaiban délig 48 szerződött hízót és 62 süldőt adtak le Simon Jánosnak és munkatársainak. A rámpán már hajtják felfelé a teher­autókra az él nem adott szarvasmarhákat, borjakat. A mátészalkai kádár hor­dóival, a tarpai használtcikk- kereskedő „leértékelt”, de va­lóban szép öltönyeivel, a kö­télverő kantárjaival utolsó jó üzleteit köti, aztán gyorsan felpakol szállítókocsivá át­alakított járművére és sorben V« P7P -foil 0^ (gesztelj# Segítség a tovább­tanuláshoz A kölesei vásáron

Next

/
Thumbnails
Contents