Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

«XIX. ÉVFOLYAM. 77. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 31. PÉNTEK A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Egy nap a munkaügyi döntőbizottságon (5. oldal) ügyintézés a „végeken” (5. olda.) Sportturmix (7. oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL* Nagygyűlések, koszorúzások, fiatalok fogadalomtétele Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa Az Országház kongresszusi termében csütörtökön reg­gel Hovodzák István, a cibakházi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnöke nyitotta meg a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek II. országos kongresszusának második napi munka- értekezletét. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fehér Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a kormány több tagja, a TOT-elnökség tagjai, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának, a hazai szövetkezeti testvérszövetségek­nek vezetői, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek több ve­teránja. megyei vezetők, tudósok, írók és jelentős közéleti személyiségek. Az elnöklő Hovodzák István felkérésére Potyondi Ottó, a csornai Petőfi Tsz elnöke, a mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke terjesztette a kongresszus elé a bizottság jelenté­sét, amely szerint e fontos tanácskozáson valamennyi, tehát 442 küldött megjelent. A statisztikai adatok szerint a küldöt­teknek 78,4 százaléka férfi és 21,8 százaléka nő. A csütörtöki tanácskozás első felszólalója dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Dr. Dimény Imre felszólalása — A szövetkezeteknek je­lentős szerepük volt abban, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság gyorsabban fejlődött — mondotta. — A hazai mezőgazdaság olyan nagy jeletőségű feladatokat oldott meg, mint az ország kenyérgabona-ellátása és a kukoricatermesztés színvo­nalának növelése. A baromfi­és sertéstenyésztés nagyará­nyú fejlesztése és a termelési színvonal stabilizálása a nagyobb visszaesésektől men­tes hústermelést segíti elő. — örvendetes, hogy a ter­melőszövetkezetek gyors üte­mű fejlődése a szövetke­zeti tagok és alkalmazottak személyes helyzetének jelen­tős mértékű javulását is ma­gával hozta. — A termelőszövetkezetek gazdasági sikereiket — a ta­gok és alkalmazottak szor­galmas munkája mellett — úgy érték el, hogy az állam megfelelő gazdasági és anyagi-műszaki feltételéket biztosított a gazdaságpoliti­kai célok eléréséhez. A miniszter hangsúlyozta, hogy a meglévő nehézségek jelentős részét a gazdálkodás régi módszereivel már nem lehet megoldani. Korszerű, nagyüzemi, komplex módsze­reket kell elterjeszteni példá­ul a cukorrépa- és a zöldség- termesztésben. Nagyon fon­tos, hogy a kutatóintézetek, szákoktatási intézmények na­gyobb segítséget nyújtsanak a termelőknek. Lényeges az is, hogy az új ismeretekkel rendelkező állami gazdaságok és szövetkezetek segítsék azo­kat a nagyüzemeket, ame­lyek az új eljárások beveze­tésén fáradoznak. Dr. Dimény Imre meggyőződését fejezte ki, hogy a szövetkezetek megértik, kihasználják a kor­mányintézkedések lehetősé­geit. és úgy, mint a múltban, a jövőben is mindent meg­tesznek a feszültségek felol­dására Ezután méltatta az egysé­ges szövetkezeti törvénv je­lentőségét. majd foglalkozott a kedvezőben adottságú szö­vetkezetekkel. A továbbiakban a közös és háztáii gazdaságok együttmű­ködésében rejlő lehetősége­ket elemezte. — Az eltelt öt évben e té­ren is jelentős előrehaladás történt — mondotta. — Tör­vény biztosítja a közös és a háztáji gazdaság szoros együttműködését. szerves egyséeét. A szövetkezetek közgyűlésére bízták annak meghatározását, hogv a tsz- tag háztáii gazdaságában — ló kivételével — milyen nagyságú állatállományt tart­hat; a háztáji állattenyész­tésben végzett munka — amennyiben a termékeket a közösön keresztül értékesítik — számos szociális juttatást biztosító tevékenységnek számít. Az intézkedések ha­tására az állattenyésztés egyes ágaiban — mint példá­ul a baromfi- és sertéstartás­ban — nőtt a háztáji gazda­ságok termelése. De még to­vábbi erőfeszítésekre van szükség. mert még mindig nincsenek teljes mértékben kihasználva a háztáji gazda­ságban. illetve a közös és háztáji gazdaság együttmű­ködésében rejlő lehetőségek. Ezután a gazdálkodás terv- szerűségének és a szabályo­zó rendszer stabilitásának kérdéseivel foglalkozott. A gazdasági fejlődés diffe­renciálódásáról szólva kifej­tette, hogy ez az egyes üze­mekben — bizonyos határig — nem egészségtelen, sőt a rendelkezésre álló szűkös anyagi erőforrások hatékony felhasználása szempontjából alapvető követelmény. A nem kívánatos differenciálódás csökkentésére — a szabályozó rendszer egységes elvének szem előtt tartásával — szá­mos jövedeleimszabálvozá.si. támogatási és hitelpolitikai intézkedés született. A prog­resszív föld- és jövedelemadó az átlagszínt alatt gazdálko­dók számára a jövedelem­elvonás tekintetében könnyí­téseket jelent. A rosszabb minőségű földön gazdálkodókat egyáltalán nem, vagy relatíve kevesebb földadó terheli, mint a jobb földön gazdálkodókat. Jogosnak tartotta a szö­vetkezeteknek azt a kérését, hogy a szabályozók egyes elemeit és mértékét a tervek időszakában lehetőleg ne vál­toztassák, illetve, ha mégis ilyen döntésekre kerülne sor. akkor idejében tegyék közzé a rendelkezéseket. Dr. Dimény Imre ezután a mezőgazdasági termelők és az ipari feldolgozók bővülő kap­csolatairól szólt. Hangsúlyoz­ta, hogy a fejlődést gátló té­nyezőket fokozatosan fel kell számolni és az együttműkö­dések finanszírozására ru­galmasabb megoldásokat kell kidolgozni. Felhívta a figyel­met arra, hogy az élelmiszer- ipari feldolgozó és értékesítő vállalatok vezetői még nem mindenütt ismerték fel a ver­tikális kooperációk szüksé­gességét. Nem vált eléggé ál­talános szemléletté az. hogy a kooperáció, a vertikális in­tegráció nem valamiféle di­vat, hanem a termelés haté­konyságának fontos eszköze. A téeszek beruházásairól kifejtette: a mezőgazdasági szövetkezetek beruházási le­hetősége a negyedik ötéves tervben, a harmadik ötéves terv időszakához viszonyítva, mintegy 26 százalékkal nö­vekszik. A népgazdasági tervnek megfelelően növelt 1971. évi beruházási elő­irányzatokat a szövetkezetek 109 százalékra teljesítették. A túlteljesítés annak ellené­re következett be, hogy 1970 —71-ben korlátozni kellett az építési beruházások ártá­mogatását. Az építési beruházások korlátozására szükség volt, mert a szövetkezetek 1969— 1970-ben nagyarányú építke­zéseket indítottak — néha erejüket meghaladó mérték, ben —, és sok helyen háttér­be szorult a gépberuházás. — Számítások szerint a téeszek idén mintegy egy- milliárd forint értékű új építkezést kezdhetnek el — mondotta. — Folyamatban lévő beruházásaik döntő ré­sze 1972-ben befejeződik. 1973-ban már mintegy 4 mil­liárd forint értékű új építke. zésre kell idejében és jól fel­készülniük, ami nem kis fel­adat. A miniszter a soron kö. vetkező feladatok között megemlítette: erőfeszítése­ket kell tenni a munkaigé­nyes növények, elsősorban a cukorrépa, a zöldségfélék és a dohány munkálatainak gé­pesítésére, felhasználva eze. ken a területeken is az álla­mi kedvezményeket. Elismeréssel szólt a terme, lőszövetkezetek érdekvédel­mi szerveinek tevékenységé­ről és kifejtette, hogy a MÉM igen sok hasznos in­formációt kapott a területi szövetségektől, ' és a közös eszmecserék számát a jövő. ben növelik. Végül arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetek ad­ják a mezőgazdasági terme­lés csaknem háromnegyed részét. A szövetkezeti gaz­dálkodás sikerei meghatá­rozzák a magyar mezőgazda­ság fejlődését. Reményét fe­jezte ki afölött, hogy a tsz-ek a következő években tovább növelik a termelést és áruik, kai fokozatosan javítják a lakosság élelmiszer-ellátását, s közben mindinkább — anyagilag és szociális téren ts — boldogul majd a szövetke­zeti tagság. Dimény Imre nagy tajps- sal fogadott beszéde Után 16 felszólalás hangzott el. Szót kért a tanácskozáson Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter is, aki a gazdaságirá­nyítási reform bevezetése utáni évek összefoglaló mér­legeinek alapján megállapí­totta, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nél­külözhetetlen és mind szi­lárdabb pillérét alkotják az egész népgazdaság fejlő­désének. Felszólalását így folytatta: A vitában sokszor felve­tődött az adórendszer és az adófizetési kötelezettség. Ennél a kérdésnél abból kell kiindulni, hogy az államnak különféle gazdasági, társa­dalmi és egyéb kötelezettsé­gei teljesítése érdekében évente átlagosan 10—12 százalékkal kell növelnie az államháztartás bevételeit. Az adó tehát nem egyszerű­en elvonás, hanem olyan jö­vedelem-átcsoportosítás, amelynek nagyobb részét az állam támogatásként, kul­turális. egészségügyi és más közszolgáltatásként vissza­juttat az üzemeknek és a lakosságnak. A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa pén­teken folytatja reggeli mun­káját. Nemes DezsS veze’ésével Helsinkibe utazott az MSZMP KB küldöttsége A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására csütörtökön Helsin­kibe utazott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége, Nemes Dezsőnek, a Po­litikai Bizottság tagjának ve­zetésével. A küldöttség tag­ja: Sándor József, a KB tagja. A Finn Kommunista Párt XVI. kongresszusán részt vevő küldöttséget Né­meth Károly, a Politikai Bi­zottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára bú­csúztatta a Ferihegyi repü­lőtéren. Délután megérkezett Hel­sinkibe a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt küldöttsége. Gazdag megyei program felszabadulásunk évfordulóján Hazánk felszabadulásának évfordulóját ünneplő me­gyénk számos községében, gyárában — mint arról ko­rábban is hírt adtunk — már csütörtökön megkezdődött az ünnepségek sorozata. Az em­lékező nagygyűlések, új KISZ-tagok fogadalomtétele, a koszorúzási ünnepségek április 1-én és április 4-én folytatódnak. NYÍREGYHÁZA: A me­gyeszékhely lakosainak, az üzemek dolgozóinak hagyo­mányos ünnepi nagygyűlé­sét szombaton, április 1-én 11 órakor tartják a gumi­gyárban. Ezen a megye, a járás és a város párt-, ta­nács- és a tömegszervezetek vezetőin kívül részt vesznek a felszabadulásunk évfordu­lójának ünnepségeire a Szov­jetunió Kárpátontúli terüle­téről és a Román Szocialista Köztársaság Szatmár me­gyéjéből érkezett párt- és ta­nácsi delegáció tagjai. Az évforduló napján, április 4- én 10 órakor katonai díszel- géssel koszorúzzák meg a megye felszabadításáért foly­tatott harcokban elesett szovjet és román hősök nyír­egyházi emlékműveit. Ugyan­csak április 4-én délelőtt a MEZŐGÉP Vállalatnál, a Volán..sóstói vállalati üdülő­jében és a TITÁSZ székhá­zában kerül sor a KISZ-es fiatalok — a nyíregyházi KISZ-alapszervezetekbe az elmúlt év április 4-e óta fel­vett új tagok — ünnepélyes fogadalomtételére. NAGYKALLÓ: Április 1- én délben a fiatalok, a Korá­nyi Frigyes, a Budai Nagv Antal gimnáziumok tanulói, a községi KISZ-szervezet és a Császárszállási Általános Iskola úttörőcsapatának tagjai ünnepélyes külsősé­gekkel koszorúzzák meg László-tanyán a szovjet hő­sök síremlékét. Elhelyezik koszorúikat a síron az Uj Al­kotmány Termelőszövetke­zet tagsága nevében a közös gazdaság párt- és gazdasági vezetői. Ezen a napon kerül sor a koszorúzási ünnepség­re a községben emelt fel- szabadulási emlékműnél. Ez­után a járási művelődési házban gyűlnek össze a köz­ség vezetői és lakói a meg­emlékező nagygyűlésre. NYÍRBÁTOR: Április 4-én délelőtt a szovjet hősök em­lékművénél koszorúzási ün­nepséggel kezdődik a meg­emlékezés az évfordulóról. Majd a község új mozijában tartanak ünnepi nagygyű­lést, ahol a gimnázium KISZ- szervezete bemutatja az éz alkalomra összeállított mű­sorát. MÁTÉSZALKA: Fejlődő, iparosodó városunk dolgozói több napos, gazdag ünnep­ségsorozattal köszöntik a fel- szabadulás ünnepét. Az év­forduló napján, április 4-én délelőtt tartják nagygyűlé­süket, majd megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét, valamint Lenin szobrát FEHÉRGYARMAT: A har­cokban elesett hősök emlék­művénél, a koszorúzási ün­nepségen hangzik el 120- űj KISZ-tag fogadalomtéteie április 4-én. Az esti órákban, sorra kerülő nagygyűlésre a helyi szakmunkásképző isko­la művészeti csoportja ünne­pi műsorral készül KLSVÁRDA: A Bessenyei gimnázium ünnepi köntösbe öltöztetett nagyterme fogad­ja április 1-én a nagygyűlés­re érkezőket. A nagygyűlés után koszorúzzák meg a te­metőben a szovjet hősök síiy emlékét és a főtéren a fel­szabadulási emlékművet. VÁSÁROSNAMÉNY: A központi ünnepséget április 1-én 15 órától tartják a láda­gyár nagytermében. Ez előtt a község párt-, állami és tö­megszervezeti vezetői. az üzemek és a tsz-ek képvise­lői koszorúkat helyeznek el a Hősök terén Jablokov had­nagy síremlékénél aki 1944. október 30-án halt hősi ha­lált Vásárosnamény felsza­badításáért. A megyében több gyár­nak, illetve termelőszövetke­zetnek a felszabadulási ünnep­ség keretében adják át a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság tagcsoport-oklevelét. Be- regsurányban, a Barátság Termelőszövetkezetnek — Márokpapi, Beregdaróc és Beregsurány közös gazdasá­gának — március 31-én este ünnepi külsőségekkel adják át ezt az oklevelet. A vásá- rosnaményi forgácslapgyár­ban április 1-én délután ke­rül sor hasonló ünnepségre. Április 4-e alkalmából me­gyénkben is kitüntetéseket nyújtanak át a termelés, a társadalmi és tömegmozgal­mi munka élenjáróinak. Rláfrták a magyar-NDK fudományos- műszaki tárgyaiások jegyzőkönyvét Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és dr. Herbert Weiz, az NDK minisztertanácsának elnök- helyettese csütörtökön a Par­lament delegációs termében aláírta a magyar és az NDK- delegáció tudományos-mű. szaki együttműködési tár­gyalásainak jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete is. A tárgyalásokat a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egység. párt első titkárai által veze. tett párt. és kormánykül­döttségek közötti 1972 feb­ruári budapesti tanácskozá­sok alapján és a magyar- német kormányközi együtt­működési bizottság X. ülés­szakán a két ország közötti tudományos, műszaki és gaz­dasági kapcsolatok tovább­fejlesztéséről folytatott véle. ménycserével összhangban március 27 és 30 között tar. tották Budapesten. A két delegációt dr. Ajtai Miklós és dr. Herbert Weiz vezette. vnXtf proietíriai, esyssOljetekí Fehér Lajos beszéde (2-3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents