Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-29 / 75. szám
IVtt. március Shí. teMrp-MA«yAROns*Äi 8. olfet HAZÁI KILÁTÓ KORLÁTOK, TÁBLÁK Az állomás előtti téren Iá. tott és nagyon helyesnek vélt lánckorlátok megépítése adta az ötletet ahhoz, hogy ezt a megoldást javasoljam a Jókai téri autóbuszállomásnál is. Reggelenként ugyanis a buszokról leszálló utasok — életüket kockáztatva — szin. te körültekintés nélkül kelnek át az úttesten, ott ahol éppen nekik tetszik. Ez terelőkorlátok segítségével elkerülhető lenne, a biztonságos és egységes helyen történő átke’ést meg lehetne valósítani, ez érdeke a gyalogosoknak és a gépjárművezetőknek egyaránt. S ha már közlekedésről van szó — mint a közlekedésben részt vevő — szeretném megemlíteni, ho^ nem lenne hiábavaló felülvizsgálni városunk közlekedési tábláit, azok elhelyezését sem. Például: azok időben észlelhetők-e? Nyáron a fák lombozata nem takarja-e? S néhol még fellelhe. tő a szabványtól eltérő kopott fatábla is. ezeket újra kellene kicserélni — javasolja levelében D. J. nyíregyházi olvasónk. A PASZABIAK PANASZA A Paszabi Háziipari Szövetkezet dolgozói által szóvá tett panaszok: A paszabi tejcsamokban március 1-től a tej értékesítésénél új rendszert vezettek be. A csarnokban a tejet nem pénz, hanem jegy ellenében adják. Ez vásárlásunkat nehezíti, ugyanis a jegyet napközben vehetjük meg (vagyis munkaidő alatt) a paszabi irodában. így ha nem tudjuk előző nap a jegyet megváltani. vagy ha nincs egész hónapra szóló jegyünk akkor előfordul az. hogy a családunk aznap tej nélkül marad. Egész hónapra kivál. tani a jegyet nem látjuk célszerűnek. mert a tejfogyasztás családon belül is változó. Napjainkban sokat emlegetett téma, hogy növelni kell a tejfogyasztást, ezért is tartjuk érthetetlennek a paszabi tejértékesítési rendszert, ez a megoldás aligha befolyásolja községünkben kedvezően a tejfogyasztást. Különösen a kötött munkaidőben dolgozókat érinti kellemetlenül az, hogy a megüresedett propán-bután gázpalackokat, a községben csak 10 és 14 óra között le. hét kicserélni. Legtöbben ekkor munkahelyükön vannak. tehát nincs módjuk a megállapított csereidőben az üres palackot kicserélni, viszont ha korábban vagy későbben mennek, akkor a cse_ retelepen drágábban kapják a gázt, s az ár aszerint is változik. hogy hétköznap vagy vasárnap történik a csere, s hogy közeli vágj- távoli helyről megy az illető. Kérésünk, szüntessék meg a jogtalan árdrágítást, s a palackok kiszolgáltatásának időpontját úgy állapítsák meg, hogy az a kötött munkaidőben dolgozók számára is megfelelő legyen. TAVASZ TATÁRPALVAN „Tavaszi híradónak” Is tekinthetjük Király Béla levelét, aki a szamostatárfalvi Ady Termelőszövetkezetben folyó mezőgazdasági munkákról a következőket írja: Szövetkezetünk tagjai háromszáz holdon végezték el a gyümölcsfák metszését, melyet a permetezés követett. A soron következő feladat a cukorrépa vetése, s felkészülünk a jövő hónap elején esedékes kukorica vetésére is. Ebben az évben termelőszövetkezetünk újabb területen (10 holdon) gyümölcsöst létesített. ahová meggyfacsemeték kerültek, ezek termőre fordulásával méltán számíthat a szövetkezet még nagyobb jövedelemre. Kétségtelen, hogy a tavaszi munkák előrehaladásához az időjárás is nagy segítséget nyújt, azonban a gépek ió kihasználása ; a munka jó megszervezése a döntő az eredmények elérésében. Szerkesztői üzenetek Hetei Mihály ibrányi, Pe- tőházi Csaba fehérgyarmati. Hegyi Lászlóné miskolci lakosoknak levélben válaszoltunk. Makay Béla ricsikai. Nagy Imre tiszavasvári, Lo- sonczi Imre szamosszegi, özv. Iszák Jánosné kisvérdai, Szép Valéria nyírmeggyest Rács Károly ópályi, Varga Jenő mátészalkai, Szánkár Gyula vásárosnaményi, Magyar György máriapócsi, Fekete Lászlóné berkeszi, Tóth Lászlóné nyíregyházi, Gy. J.-né nyíregyházi, Kontig Sándor nyírmadai, Kalán Ilona tu- zséri lakosok ügyében az il. letékesek segítségét kértük. Danes Imréné kisvárdai és Simon András kántorjánosi olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Sarkadi Jánosné nyírvasvári lakost a társadalombiztosítási igazgatóság levélben tájékoztatta. Ványi Bálint és társai ügyében az illetékesek intézkedtek, panaszukat orvosolják. SZÍNES PROGRAM A Tanácsköztársaság ki. kiáltásának 53. évfordulója alkalmából — a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Szakközépiskolában — megrendezett színes programról közölt tudósítást levelében Barabás Bertalan, a KISZ-bizottság titkára, aki a következőket írta: Március 21-én reggel hét órakor került sor a hálastaféta indítására, melyben 27 tanuló vett részt, akik a Kis- várda—Baktalórántháza közötti 29 km-es távolság megtétele után megkoszorúzták Császy László és Vári Emil — az iskola 1919-ben kivégzett mártírtanárjainak — sírját. Az iskolában reggel 9 órakor pedig az épület előcsarnokában lévő emléktáblát, valamint Várj Emil lakóháza falán elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg az iskola tanulói. „így látjuk mi a világot” címmel kiállítás nyűt ezen a napon az iskola tanulóinak munkáiból, akik aktívan foglalkoznak képző- művészettel. Érdekes program volt az a másfél órás ze. nés műsor is, melyen először mutatkozott be az iskola tánccsoportja, valamint a városi „ki mit tud” selejtezőjében legjobb eredményt elért tanulók is. Ezen a napon emlékeztünk meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 15, évfordulójáról is, s ebből az alkalomból ünnepélyes taggyűléseket tartottunk. LASSAN KICSIRAZIK... Néhány éve rendszeresen küldök ismerősömnek Érdligetre burgonyát. Korábban a MÁV-állomáson adhattam fel a küldeményt, most azonban közölték, hogy asAKÖV- höz forduljak, ők napokon belül elszállítják a csomagot. A tanácsot megfogadtam, s bejelentésemet az említett helyre mác három hete elküldtem, de semmi eredménye nincs. A burgonya lassan már kicsirázik a zsákban, s amellett, hogy célomat nem értem el, még károm is keletkezik. Vajon az AKÖV vállalja a kártérítést? Én jobban szeretném, ha a szállítást elvégezné — írja Jele László Demecser, Szé- i chenyi u 9. szám alatti lakos. A lap megírta — az illetékes válaszol papírt Ablák „Papírtáblák” címmel — március 1-én — megjelent cikkre a következő tájékoztatást adjuk: A Kossuth téren elhelyezett hirdetőtáblák, sok esetben az osztály tudomása nélkül nyernek elhelyezést. Ezek a táblák valóban sok esetben esztétikailag is kifogásolhatók. Az engedély nélküli hirdetőkkel szemben igyekszünk megfelelő módon eljárni. A hirdetőtáblák elhelyezésére engedélyt kérők tábláikat előírásainknak megfelelően készítik el, ezek a város képét nem rontják. Városi tanács vb. műszaki osztálya ÁRUSÍTÁS A FÖLDÖN 1972. február 2-án a Kelet- Magyarország Fórum rovatában „Árusítás a földön” címmel cikk jelent meg, melyre válaszunk a következő: KEMÉNYÍTŐ Néhány nap alatt teljesen eltűnt a nyíregyházi üzletekből az évtizedek óta megszokott és sokak által kedvelt por alakú keményítő. Az üzletekben még csak arra vonatkozóan sem tudnak felvilágosítást adni, hogy mikor lesz? Helyette a folyékony keményítőt ajánlják. Már hallottam azt is, hogy a por A nyíregyházi élelmiszer- piac az árufelhozatalt és a forgalmat tekintve az ország egyik legnagyobb vidéki piaca. A növekvő felhozatal mellett a piacterület nagysága hosszú évek óta nem változott. A jobb árusítási és vásárlási feltételek elérése érdekében az utóbbi két évben külön árucsoportonkénti árusítósorokat alakítottunk ki. Ebben az évben a zöldség. vegyespiaci részen még egy teljes sorban újabb asztalokat helyeztünk el. A felhozatal minőségi és meny. nyiségi bővítése, valamint a választék szélesítése érdekében április végéig újabb három vidéki mezőgazdasági termelőszövetkezet részére biztosítunk lehetőséget árusí. tópavilonuk elhelyezéséhez. Célunk az, hogy a piac belső helyzetéi helyi rendsza. bályozással még március hó. napban kialakítsuk, hogy a lehetőségekhez mérten ne legyen zsúfolt. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. termcléscllátás- fcl ügyeleti osztálya alakút kivonjak a forgalomból. Lehetséges? Ha igen, milyen keményítő lesz helyette? Igaz már kétféle folyékony keményítő máris kapható, melyek azonban a flakonok tartalmát tekintve igen drágák, szerintem ezt nem mindenki tudja megvásárolni, noha keményítőre minden háztartásban szükség van. — olvastuk Szakács Istvánné nyíregyházi lakos levelében. Magyar hét binnorsság ban Hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére Magyar hét címmel kulturális rend azvénysorozatoit szerveztek március 26-tól március 30-ig Finnországban. Az események középpontja Pécs testvérvárosa, Lahti. Pécsről delegáció utazott Lahtiba, hogy tárgyalásokat folytasson a két város további kapcsolatainak kialakításáról és részt vegyen a magyar hét ünnepségein. Tizenöt pécsi képzőművész 32 gr afi Icából álló kamarakiállítási anyagát Lahti ban állították ki, ahol a Bóbita báb együttes műsorával párhuzamosan sor került a Diákváros és a Pécs-Baranya műemléked című kisfil- mek vetítésére. (Dunántúli Napló) A szabad beliér vár ünnepe Bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntötték a Szabadság téren, a város zászlaja alatt, Székesfehérvár felszabadulásának évfordulóját. 1945-ben március 23-án szabadult fel véglegesen Fehérvár, hosszas harcok után. A dunántúli katonai pozíciókat védő fasiszta hadak az utolsó percig igyekeztek megszállva tartani e fontos stratégiai pontot, mérhetetlen szenvedést okozva. A város felszabadításával megnyílt az út a győztes szovjet csapatok előtt a Dunántúl nyugati területei felé, s 12 nappal később felszabadult az egész ország. (Fejér megyei Hírlap) Határozat a védett városrészekről A Bórsod Megyei Tanács £pit<?sí osztályán vadonatúj munkakörben dolgozik két fiatal mérnök, ők a levegő tisztaságának felügyelői. A felügyelők egyik legelső tevékenysége az volt, hogy javaslatot tettek Miskolc leendő védett területeire, Tapolca, Lillafüred és a diósgyőri vár környéke levegőjének intenzív védelmére. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén elfogadta a határozati javaslatot, és ezentúl ez a három körzet levegővédelmi szempontból kiemelten védett területnek számít. Ebben a három körzetben ezentúl építési engedély kiadásakor mérlegelik, hogy az új létesítmény mennyire szennyezi a levegőt. (Déli Hírlap) Vúndoroltatják a méhcsaládokat A Kisalföld 30 méhész szakcsoportjának tagjai ezekben a napokban a méhcsaládok ezreit vándoroltatják a Nagy-Duna és a Rába mentén, a Hanság peremén, ahol a korai tavaszban gazdagon virágzanak a füzek. A meleg, napos időben napról napra súlyosbodnak a kaptárak. A kisalföldi méhészek az idin 230 Ionná mézet kívánnak szerződés útján értékesítem. (Kisalföld) Ortözik a búzát A Gorzsai Állami Gazdaság földjei í körülbelül 100—150 mil- liméternyi csapadék hiányzik, ezért 3 hordozható berendezéssel hozzálátlak a búza — összesen 1074 hold — öntözéséhez. A talaj felső rétegeiben egyébként jelenleg elegendő a nedvesség, de a későbbi károsodás megelőzése elengedhetetlenné teszi az öntözést. A tócsásodós veszélye nélkül most 50 milliméternek megfelelő vízmennyiséget adnak. A gazdaságban a jövő héten meg 3 hordozható és egy föld alatti nyomócsöves berendezés lép üzembe. (Csongrádi megyei Hírlap) „Vizfakusztó“ összefogás Sümeg lakóinak 1967 óta minden évben komoly gondot okozott a vízhiány. A tanács kénytelen volt szigorú vízkorlátozást elrendelni, de így is előfordult, hogy például a kórház napokig víz nélkül maradt. A tervek szerint Sümeg vízellátása csak 1976- ra oldódott volna meg, de a nagyközségi tanács és a lakosság összefogásaként, valamint a felsőbb szervek segítségével sikerült gyors megoldást találni. így a nyáron már lesz elegendő vize a községnek, s ismét öntözhetik a kerteket, virágokat. (Veszprém megyei Napló) Vadvízország A biharugrai „vadvizorszá- got” valósággal megszállták a vizimadarak. Megérkeztek a szárcsák, a bíbicek, a nyári ludak, s megjöttek a gólyák előhírnökei is. A napfényes, szép időben a gázlómadarak bőséges táplálékot találnak a tavak mentén. (Hajdú-Bihari Napló) Ittas kerékpározásért öthónapi börtön Monok József, zalaegerszegi lakos mindössze 32 éves, s már ötször volt büntetve, kétszer Utas járművezetés miatt. Az idén február 14-én, a zalaegerszegi Göcseji úton kerékpározott részegen, s egy gépkocsi, amelynek vezetője mindent megtett a baleset elkerülése érdekében, elütötte őt. Mónok József nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A zalaegerszegi járásbíróság tárgyalta Mónok ügyét és visszaesőként elkövetett közlekedési vétség miatt 5 hónapi börtönbüntetésre ítélte, A rőság kényszereívono kezelésre is kötelezte az alkoholista férfit, « kimondta, hogy Mónok nem bocsátható feltételesen szabad lábra. (Zalai Hírlap) A tárgyalóteremből Visszakérte a jutalmakat Mit tehet egy igazgató, ha nem tudja ellátni a feladatát? Ködösít, megpróbál felszí, nen maradni, reprezentálni, jó kapcsolatokat kialakítani — persze csak ott, ahol érdemes — és ha már nincs más kiút, akkor a vesztegetés is megteszi. Így tartotta fenn magát három évig Balogh Sándor, a MEZŐGÉP Vállalat kisvárdai gyárának volt igazgatója. Azért csak három évig. mert 1957-től 1968-ig nem volt vele semmi probléma. Gépjavítással foglalkoztak és az irányítást a központ végezte, neki tulajdonképpen csak a végrehajtás maradt. Majd a gépjavításból gépgyártás lett az addigi terített asztal helyett nekik kellett volna teríteni: olyan terméket gyártani, amit a piacon el lehet adni és annyit, hogy minden embert megfelelően tudjanak foglalkoztatni. Ez nem ment Balogh Sándornak. Többször volt nézet- eltérése a helytelen vezetési módszerei miatt a főnökeivel és a beosztottaival — bár e beosztottak nem nagyon mer tek szembeszállni vele —. de a termelésben sem pf©dukáltak jó eredményeket. És ekkor jött az ötlet, meg a konyak, a mértéktelen reprezentáció, olyan emberek megvendégelése, akiktől az üzem eredményessége egy kicsit is függött. Igen ám, de ehhez pénz is kell és az igazgatói fizetésből — még ha nem is kevés — akkor sem futja mindenre. Balogh ennek is megtalálta a módját. 1968-ban két dolgozót jutalmazott meg 750—750 forinttal, de 100—100 forintot mindkettőjüktől visszakért. Utána már bátrabb lett: 500- ból hármat, aztán ötszázból négyet, később mind az ötszázat visszakérte, a dolgozónak nem volt vele gondja, csupán a papírt kellett aláírni. Szalmás Sándornak például egy hónap alatt kétszer is adott jutalmat — 500 és 700 forintot — de mindet visszakérte. Csak akkor adott vissza belőle 200 forintot, amikor a dolgozó panaszkodott, hogy az 1200 forint nagyon megemelte az átlagát é; sok SZTK-járulékot vontak le a megnövekedett összegből. Ilyen módszerrel összesen 5850 forinthoz jutott rövid idő alatt Persze Balogh Sándor nemcsak ezt az egy módját ismerte a pénzszerzésnek. Megegyezett a nyírkarászi TÜZÉP vezetőjével, hogy fik. tiv számlákat állítson ki. Az ilyen számlákon feltüntetett szenet a raktárossal bevéte. leztette. az összeget pedig felvette. 3777 forint kárt okozott ezzel a gyáregységnek, bár ebből 910 forint megtérült, mert az utolsó alkalommal egy revízió „megzavarta” a békés csalást és hogy a dolog ki ne derüljön, ennyi értékű szenet beszállíttatott Kisvárdára. Három a magyar igazság, így hát Balogh a harmadik lehetőséget is megtalálta a csalásra. Öltözőszekrényeket gyáitóttak a Budapesti Bútoripari Vállalatnak, de a gyár a termék egy részét nem vette át. mert minőségi kifogást emelt. Balogh kidolgozott egy módszert, hogy aki értékesíti a szekrényeket, az jutalmat kap. Először 9, majd 10, aztán 15 forintot tűzött ki darabonként. Ment is szépen az eladás és a jutalmak utalványozása, de a pénzt — összesen 6310 forintot — az igazgató vágta zsebre. Csupán két dolgozónak adott 400—400 forint jutalmat, mert a magas összeg nekik is megemelte a progresszív adójukat. És hogy a ráadás sem maradjon ki — no meg a főmérnök sem — Balogh összeszedetett a gyáregységben egy csomó hulladékot és elküldte a MÉH-nek. Természetesen nem a gyár nevében, hanem magánemberek nevén értékesítette: a kapott 936 fo. rintot pedig a főmérnöknek. Máté Jánosnak adatta, hogy kárpótolja egy korábbi kártérítésért. Persze Máténak sem csupán ennyi köze volt az ügyhöz. Ű is eladott egy Skoda motorblokkot a múlt év februárjában, az árát azonban csak akkor fizette be a pénztárba, amikor a nyomozás megkezdődött és érezte, hogy itt baj lesz. Nem tévedett És nemcsak kettőjüknek lett baja, hanem . Korsós Józsefnek és Qszoka Gézának is, akik fejenként 3000 forinttal részesültek Balogh gondosan összecsalt pénzéből. Korsós az Ikarus gyár kooperá tora ként megegyezett az igazgatóval, hogy nem lesz olyan szigorú a termékek átvételénél, Oszoka pedig mint a Fővárosi 31. számú Állami Építőipari Vállalat kooperátora a munkahiányt igyekezett megrande. lésekkel megszüntetni. És hát azt a bizonyos koporsót sem őrizték ingyen... Balogh Sándort a nyíregyházi járásbíróság csalás, sikkasztás és kötelesség megszegésére irányuló vesztegetés miatt 1 év szabadságvesztésre, Korsós Józsefet és Oszoka Gézát megvesztegetésért 3, illetve 6 hónap szabadság- vesztésre, Máté Jánost orgazdaság és sikkasztás vétsége miatt pénzfőbüntetésre ítélte. Máté János büntetése jogerős, Korsós és Oszaka ügyében az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért, Balogh Sándor esetében a védő enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a megyei bíróság hoz majd ítéletet Balogh Jósét
