Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-23 / 70. szám
i rtM 2®^2, rpffireS’BÍSr Ä. Korunk mezőgazdasága Megyénkben az alma továbbra is fi kérdés Gondolatok az alniaiil tetve nyék rekonstrukciójához A tudomány gyors fejlődése, az emtoeírek igényeinek változása és fokozódása gazdasági tevékenységünk minden területére kihat és alapját képezi a termelési folyamatok állandó korszerűsítésének. A kertészeti termesztésen belül az egyes szakterületek: (gyümölcs-, zöldség-, szőlő-, dísznövény- termesztés') korszelrűsitési lehetőséged különbözőek, időigényük eltérő. A gyümölcstermesztésen belül is különbséget kell tennünk az egyes gyümölcsfajok termesztésének korszerűsítéséhez szükséges idő és anyagi eszközök vonatkozásában. A bogyós gyümölcsűek termesztését lehet leggyorsabban változtatni, mivel azok viszonylag rövid ideig tarthatók azonos területen. UjraüLtetésük 3—5—10 évenként szükséges. Gyorsabban váltható kultúra az őszibarack is. Az alma agyike azoknak a gyümölcstermő növényeknek, amely 20—40 évig egy helyben van és az ültetésnél, nevelésnél alkalmazott „művelésmód” szűk határok közé szorítja a korszerűsítés lehetőségeit. Az 1962— 68-ig végrehajtott nagyarányú telepítési program eredményeként almaültet- vényeinik jelentős része közel azonos korú. Ezek egy- időben történő korszerűsítése rendkívül nagy anyagi befektetést és szellemi kapacitást igényelne. Az említett nagyarányú területi fejlesztés igazolta, hogy _ az anyagi és szellemi lehetőségeket meghaladó ütem nrisn hozza meg a várt eredményt. Ültetvényeink nagy része alacsony hozamú (80 —90 q/ha), az önköltség magas. A szerzett tapasztalatok és az alma több évtizedes egy helyen történő ter- meszthetőisége alapján javasoljuk, hogy az almater- mesztás korszerűsítését ' az egész országban, de különösen a szatmár-beregi és a nyírségi tájegységben minél előbb meg kell kezdeni és folyamatossá kell tenni. Ezzel kapcsolatban sokan feltehetik a kérdést? Mit értünk az almatermesztés korszerűsítésén, hiszen a mai termesztési színvonalunk Európában előkelő helyem áll. Ez az állítás igaz arról az oldalról, amely a minőséget érinti az alma leszedése előtt. Viszont nem igaz az átlagtermésnek, a szedés teljesítménye, a korszerű szállítás, stb. oldaláról. EGYSÉGESEBB ÁLLÁSPONTOT A termelésiben, a közigazgatásban, a kutatásban dolgozó szakemberek egységes állásfoglalása nagyon fontos az előttünk álló almatermesztési rekonstrukció érdekében. A következő kérdésekben kell közel azonos véleményt kialakítanunk: 1. Területkíválasztás, a talaj minősége. 2. Területegységre ültethető fák száma, ezzel összefüggésben a sor- és tőtávolság. 3. Faalak, koronaforma. Az egységesebb vélemény kialakításához kívánunk segítséget nyújtani a KKI Uj- fehértói Kutató Állomásán végzett kísérleti munka és egyéb adatgyűjtés alapján. TERÜLETKIVÁLASZTAS, A TALAJ MINŐSÉGE Almaültetvényeink rendkívül változatos domborzatú és talajminőségű területeken találhatók. Az adatok igazolják, hogy homokbuckák tetején és a buckaközi belvízveszélyes területeken hosszú élettartamú almaültetvényt létesíteni nem gazdaságos. A felújítás sotrán törekedni kell az egyenletesebb domborzatú vagy rónázással könnyen kialakítható területek kiválasztására. A tereprendezésnek, a tervszerű talajjavításnak, a vízrendezésnek természetesen a jövőben még nagyobb jelentősége lesz. Az átlagtermés növelésével lehetővé kell tenni, hogy a jelenleg meglévő almaültetvények területét kö-. zel felére csökkentsük. A belföldi igényeket és az exportlehetőségeket kielégítő, kb. 1 000 000 tonna almát országosan 40 000 ha területen is meg lehet termelni. Megyénkben — alapul véve a mai 50 %-os területi részesedést, — kb. 20 000 ha-ban lehet meghatározni az almaültetvények területét. A telrületcsökkentés egyik alapfeltétele a helyes területkiválasztás és a 250 q/ha- átlagtermés elérése. (Jelenleg kb. 150 q ha.) SOR- ÉS TÖTAVOLSÁG Ma már mindenki előtt közismert, hogy 'a talaj miEz öntözés szükségességéről Míg 1970-ben 180 mm-rél esett több csapadék Nyíregyházán az 50 évi átlagnál (583 mm), addig 1971-ben csaknem 200 mm volt a csapadékhiány. A hiány képződése 1972-ben is tovább tartott, s így 1971. október 1. és 1972. február 29. között 87 mm-rei, azaz 44 százalékkal hullott kevesebb csapadék a sokévi átlagnál. Ha aszályos év után ismét aszályos következik, a kevés csapadékot a növények már nem tudják terméscsökkenés nélkül elviselni. A folyamatosan kialakult száraz időjárást csak bőséges, több hetes esők tudnák kiegyenlíteni, r tnek a valószínűsége kiesi, ezért ebben az évben az öntözési lehetőséget maximálisan ki kell használni. A termőréteg vegetáció kezdetére nem töltődött fel vízkapacitásig ezért az öntözés során nemcsak a nagy terméshez szükséges többletvizet, hanem a termelési biztonsághoz szükséges abszolút vízhiányt Is pótolni szükséges. Ahol lehet bővíteni az ön- Rizöil területeket, ott ezt a lehetőséget ki kell használni, ugyanis ebben az évben feltehetően még a kis vízigényű növények öntözésére is szükség lesz. A tavaszi talaj-előkészítési munkálatoknál feltétlenül figyelembe kell vermi a vízhiányt, ezért a munkaműveletek során óvni kell a talajnedvességet. A forgatásos talaj-előkészítést célszerű mellőzni, hogy ezáltal is mérsékeljük a talajnedvesség elpárolgását. A henger fontos eszköz ilyenkor, amikor kevés a nedvesség- A gyomirtásra is nagy súlyt érdemes fektetni, meri. a gyomok sok nedvessége' vonnak el a kultúrnövények elöl. A száraz időben rosszul hatnak a gyomirtó szerek, ezért a mechanikai gyomirtásra is fel kell készülni. Ugyancsak célszerű a munkaműveletek számának csökkentése, kapcsolt gépsorok alkalmazása. Dr. Margittay Miklós mezőgazdasági főiskola nos égé mellett a területegységen optimálisan elhelyezhető növények száma határozza meg a termés meny- nyiségét. így van ez az almánál ia, Ujfehértón 1953-ban &za- kátsy Gyula által beállított sor- és tőtávolság, valamint kclronaforma-kísérlet adatai is igazoljak ezt a megállapítást. A TERMÉSEREDMÉNYEK ALAKULÁSA Év 10x19 m 100 fa/ha Sor- és tőtávolság 7x6 m 6x3 m 238 fa/ha 555 fa/ha 5x2,5 m 800 fa/ha 1953—1957 1958 1 Nem 2 termő évek 69 72 1959 6 11 67 118 1960 4 9 77 118 1961 71 148 273 101 1962 27 68 143 204 5 év term, összesen: 109 238 629 613 Átlag: 21,8 47,6 125,8 122,7 1963 206 388 771 776 1964 92 137 287 234 1965 i56 330 586 578 1966 91 214 573 420 1967 3?4 744 1077 1050 Második 5 term ossz: év *69 1813 3294 3058 Átlag: 173,8 362,6 658.8 611,6 1968 106 307 507 538 1969 256 607 778 852 1970 138 402 727 628 1971 167 581 734 730 4 év termése összesen: 667 1897 2746 2748 Átlag: 166,7 474,2 686,5 687,0 14 év termése összesen: 1645 3948 6669 6419 Átlag: 117,5 282,0 476,3 458,5 Mi így csináljuk Nagyecscd kiváló lovaival elnyerte a törzstenyészet címet Az adatokhoz nem szükséges magyarázatot fűzni, viszont azt rögzíthetjük, hogy 18—21 négyzetméter az a tenyészterület, ame lyet termőkaros orsó koro- naforma esetében tovább csökkenteni, 6övényfaalak esetében pedig növelni nem szabad. 500—555 dib fa/ha. országosan is biztosíthatja a 250 q/ha. átlagtermést, A következő cikkünkben részletesen foglalkozunk a faalak- és koronaforma- nevetés elveivel és az elérhető termésmennyiséggel. Dr. Pethő Ferenc KKI Ujfehértói Kutató Állomás igazgatója A nagyecsedi Rákóczi Tea - maläszöfvetkezet lótenyésztés? szép és hosszú múltra vezethető vissza. 1964-ben a mezőgazdaságii kiállításon ötös fogatunk elnyerte az első díjat. Az egyedi értékelésnél 1 aranyérmet, 1 ezüstérmet és 1 nagydíjat nyertünk. Ez időtől kezdődően megindult a termelőszövetkezeti tenyésztés fejlődése. 1967-ban 50 darab csikóból álló ménesünk és 60 darab törzskancánk volt. A mező- gazdasági kiállításon egy darab kettes fogattal jelentünk meg, hajtásból I. díjat, az egyedi bírálatnál 1 darab aranyérmes, és 1 darab kiállítási nagy díjat nyert Kancáinkat egy telepre csoportosítottuk, ahol részükre jobb bánásmódot, jobb takarmányozást és fokozottabb igény- bevételt biztosítottunk. E feltételek biztosításánál jobb volt a vetmhesülési százalék, több, jobb és életrevalóbb csikók szülötteik. 1967- ben értékesítésre is tudtunk csikót nevelni, 10 darabot. Ebből 1968-ban eladtunk a dán vevőnek hatot 100 ezer forintért. Saopóscsi kálinknak biztosítottuk az egészséges és jó fejlődési fetóételéket. Csikóink szépek voltak, eladtunk 1 darab 10 hónapos méncsikót 17 ezer forintért A mének kiválogatásánál nagy igénnyel léptünk fel, amely eredményes volt. Jó törzsménéket kaptunk. Az 1969-es évben 4 csákót értékesítettünk a dán vevőnek és tizet más belföldi vevőnek, átlag 20 ezer forintért. Minden évben értékesítettünk átlag 10—12 darabot. így a termelőszövetkezetnek bevétele is származik a lótenyésztésből. De ezzel nem vagyunk megelégedve, az ország szélén vagyunk és így a Vevők nem szívesen látogatnak bennünket a kívánt mértékben. A torzskancaáUamányt kismértékben szeretnénk emelni. Jelenleg 60 darab törzskönyvezett kancánk van, 50 csikónk, amelyek nagy- üzemileg vannak nevelve, a kisbéri méneses előírásoknak megfelelően. A csákók az állalmi ménesekkel is felveszik a versenyt. Huszonhat csikó születik ebben az évben is. Ménesi k ó -érték esi tétünket is teljesítettük. Ötös fogattal az 1964. évi mezőgazdaiságS kiállítás óta minden évben rendelkezünk. A fogat hajtói állandó takarmányozási munkát végeznek. így munkájuk biztosított és készen vannak a bemutatókra is. úgy a mezőgazdasági kiállításon, mint a megye területén, vágj- a Hortobágyon rendezendő lovasbemutatóira. Meghívásokra örömmel számolunk. Van még 2 darab kettes fogatunk is, amelyek az ötöshöz hasonlóan bármikor készen vannak bemutatókra. Termelőszövetkezeti tágjaink hagyományos lótenyésztők, szeretik a lovakat. Gondozóink, úgy is lehet nevezni, évtized óta gondozzák. majdnem ugyanazon egyadeket Ismerik azok jó és noissz tulajdonságaikat. Ezt mind csak pozitívan lehet értékelni, mert a tenyésztés egyik alapvető tényezője, a lovak jó ismerete. Hajtóink szeretik szakmájukat, az állatokat nagy gyakorlattal rendelkeznek. Akár a bemutatók, akár a versenyek feltételeit jól ismerik és eddigi eredményeik alapján elég köiziisimert emberek. Csikósaink is hetedik éve gondozzák a csákóinkat. Munkájukat pozitívan lehet értékelni, amit bizonyít! az eladás, és a ménes, a csikók minősége. Ezek után az eredmények után kapta meg tenmelőisző- veitáíeaetünk, vagyis lótenyésztésünk a torzsáéi i yeszet: címet, amelynek oklevelét 1972. március 3-án ünnepélyes keretek között vettük át a megyei állattenyésztés* felügyelőségnél. Nagyon büszkék vagyunk a kinevezésre és ez csak továbbra is serkent bennünket a még szebb és jobb eredmények eléréséhez. Szabó Gusztáv telepvezető Kedvezmény az öntözőberendezésekre Beszélgetés Balogh Bertalannal, az AGROKER igazgatójával A rendkívül szeszélye», száraz időjárás nehéz feladatok elé állítja mezőgazdasági üzemeinket, állami gazdaságainkat, termelőszövetkezeteinket. Sok gondot okoz a szakembereknek, hógy ilyen körülmények között, hogyan tudják biztosítani az idei tervet. Ahhoz, hogy a mező- gazdaság az eléje tűzött célokat ebben az esztendőben is elérje, most különösen rendkívül fontos a szárazság elleni küzdelem. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Balogh Bertalannal, az AGROKER vállalat igazgatójával. KÉRDÉS: Hogyan készültek fel a szárazság elleni küzdelemre? Van- e elegendő öntözőberendezés a mezőgazdasági üzemek részére? VÁLASZ: A mezőgazdasági üzemek vezetői idejében felismerték a csapadékhiánynyal járó veszélyeket. Ezt mutatja az is, hogy már március közepéig 12 darab öntő. zőberendezést vásároltak. Ezek között említhetem a Mátészalkai és a Nyírmadai Állami Gazdaságokat, valamint a démecseri Kossuth, a szamoßbecsi Dózsa, a nagydobosi Petőfi, a nagyecsedi Rákóczi, a tímári Béke, a nagyvarsányi Szabadság és a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezeteket. Az öntözőberendezések ez évi eddigi értékesítése a tavalyinak a négyszerese. Ez is igazolja, hogy a mezőgazdasági üzemek igyekeznek felkészülni a szárazság elleni Jíüjdelesmre. Vállalatunk segíteni kívánja a mezőgazdasági üzentek. erőfeszítéseit. Idejében gondoltunk arra, hogy az idén éppen a szokatlan tél és tavasz miatt több öntözőberendezés beszerzése, értékesítése válik szükségessé. Erre igyekeztünk felkészülni. Jelenleg is 60 komplett öntöző- berendezéssel rendelkezünk. Ezek alkalmasak esöztető öntözésekre. Van elegendő átemelőszivattyunk is, ame. lyek jó kiegészítői az öntözőberendezéseknek, hogy mind nagyobb területet tudjanak öntözni. Felismerve az öntözés fontosságát, az AGROTRÖSZT és vállalatunk igyekszik enyhíteni a mezőgazdasági üzemek gondjait. Ezt a célt szolgálja az a segítség, amelyet március 1-től kívánunk nyújtani a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Az említett időponttól vállalatunknál minden öntöző- berendezésre és tartozékaira 20 százalékos kedvezményt adunk a mezőgazdasági üzemeknek. Például egy MA— 200-as komplett öntözőberendezés vásárlása 30 000 forint megtakarítást jelent, a 20 százalékos kedvezmény esetén. Megemlíthetem példaként az MA—350-es ugyancsak komplett öntözőberendezést is, ahol a kedvezmény értéke 50 000 forint. Mindenképpen érdemes az öntöző- berendezések vásárlását azonnal eszközölni. Ez a mezőgazdasági üzemek érdeke, követeli a biztonságos termelés, a nagyobb terméshozam. KÉRDÉS: Az öntözőberendezések megfelelő Hasznosítása fokozottan igényli a magasabb műtárgya és növényvédő szer használatát. Hogyan készült fel erre a vállalat? VÁLASZ: A nehézségek ellenére vállalatunk idejében felkészült a mezőgazdasági üzemek műtrágya- és nö- vényvédőszer-igényeinek kielégítésére. Ennél is figyelembe vettük — mint a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői is — hogy a magasabb terméshozamok elérésének feltétele a több műtrágya használata, a meg. felelő mennyiségű és minőségű vegyszerek és növényvédő szerek ellátásának a biztosítása. Már eddig is több mint 90 millió forint értékben értékesítettünk műtrágyát. Ez 30 százalékkal több mint amennyit tavaly az I. negyedévben értékesítettünk. Vegyszerekből és növényvédő szerekből az idén eddig 50 százalékkal többet értékesítettünk, mint az elmúlt év első három hónapjában. Ennek a készletezése, lebonyolítása rendkívüli feladatokat jelentett az AGROKER vállalat részére, de sikerült megoldanunk. Hogy mit jelent ez? Bizonyítja, hogy azt a mennyiséget, amelyet most három hónap alatt forgal. máztunk, tavaly több mint 5 hónap alatt bonyolítottuk le. Hasonló nagy feladatok meg. oldására a jövőben is számítani kell. Ezt azonban csak a mezőgazdasági üzemek fokozottabb segítségével leszünk képesek megoldani. Ehhez kérjük a mezőgazdasági üzemek segítségét. Segítsenek a műtrágyák és növényvédő szerelt időbeni gondosabb raktározásában és ne az utolsó pillanatban akarják a műtrágyát és növényvédő szert beszerezni. A Mezőgazdasági üzemek vezetőinek tájékoztatására elmondom azt is, hogy7 műtrágyából és növényvédő szerből a* elkövetkező hónapokban iß megfelelő ellátást tudunk biztosítani folyamatosan. KÉRDÉS: Van-e elegendő gép a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák végzéséhez? VÁLASZ: Előrelátó mezőgazdasági üzemeink veze_ tői már a téli hónapokban megkezdték a tavaszi és nyári munkákhoz szükséges gépek, berendezések, felszerelések vásárlását. Március közepéig jelentős mennyiségű erő. és munkagépet vásároltak a tavaszi, illetve a nyári munkákhoz. Ezt igyekeztünk azzal is segíteni, hogy a télen kombájnvásárlásra kedvezményt adtunk, melyet több tsz és állami gazdaság igénybe vett. Elmondhatom, hogy a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákhoz van elegendő erő. és munkagépünk. Jó a választék is, s itt szeretném ajánlani a modem nagy teljesítményű szovjet gyártmányú DT—75-ös erőgépeket, az U—650-es román gyártmányú traktorokat és a D—4/K/B 90 LE-s magyar gyártmányú erőgépeket. Szólhatnék az SZK—4-es gabonakombájnokról. az SPC és az UKV-r6-os román és magyar gyártmányú kukoricavető gépekről és egyéb munkagépekről, melyekkel a tavaszi mezőgazdasági munkákat meg lehet gyorsítani. Minden igényt megfelelő választékban ki tudunk elégíteni. (-1
