Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

1. ol 'á&l mSreftís f; KÖZEL-KELET Tüntetések az izraeli agresszió ellen A színál rádió csütörtöki * kommentárjában jelezte, hogy a Szíriái haderő a jö­vőben erélyesen visszavág minden izraeli támadásra, akár saját fegyveres érői el­len irányuljon az, akár a Palesztinái gerillák ellen. Beiruti megfigyelők emlé­keztetnek rá, hogy 1970 jú­niusa óta a szíriai légierő szerdán lépett akcióba elő­ször az izraeli légitámadók­kal szemben. Szerdán és csütörtökön Li­banon minden jelentősebb városában nagy tüntetések voltak az izraeli agresszió el­len. Beirutban mintegy 20 000 palesztin menekült és libanoni lakosság minden ré" tegét képviselő tüntető vo­nult fel. A haladó politikai pártok, köztük a Libanoni KP által szervezett tüntetés résztvevői tábláikon Liba­non függetlenségének meg­szilárdítását a déli határ vé­delmének megerősítésére és a Palesztinái ellenállásnak, mint az arab forradalom él­csapatának támogatását kö­vetelték. A csütörtöki kairói lapok figyelmeztetik az egyiptomi lakosságot arra az eshető­ségre, hogy az izraeli légierő esetleg Egyiptom ellen is megpróbál légitámadásokat végrehajtani. Az A1 Ahram felelős szerkesztője úgy véli, hogy Izrael nyilván véget akar vetni a Palesztinái ellen­állók akcióinak, az arab or­szágok feladata viszont, hogy fokozza a Libanonnak és Szíriának nyújtott segítséget és megvédje a libanoni és szíriai hatóságok, valamint a Palesztinái mozgalom szoros kapcsolatait. Szato nyilatkozata az ázsiai biztonságról Tokiói politikai és diplo­máciai körökben nem kis meglepetést keltett, hogy Szato miniszterelnök a par­lamentben kijelentette: kor­mánya kész tanulmány tár­gyává tenni az ázsiai kollek­tív biztonság megteremtésé­re irányuló s.zovjet javasla­tokat. A kijelentés nemcsak azért meglepő, mert Japán korábban mereven elzárkó­zott a kérdés megvizsgálásá­tól, hanem azért is, mert — mint japán külügyminiszté- riumi körökben hangsúlyoz­zák — az ázsiai kollektív biztonsági rendszer ügyében az utóbbi időben nem érke­zett hivatalos szovjet meg­keresés a japán kormányhoz. A probléma még a közel- ..múlíban lezajlott Gromiko-. ■ látogatás alkalmával sem vetődött fel. Megfigyelők Szato minisz­terelnök nyilatkozatát össze­függésbe hozzák a kínai— amerikai tárgyalások ered­ményével, amely mértékadó japán politikusok vélemé­nye szerint fölöslegessé te­szi a japán közvélemény többségének szemében kez­dettől fogva ellenszenves ja­pán—amerikai biztonsági szerződést. Szato miniszterel­nök ennek ellenére kijelen­tette, nem hajlandó sem re- vidiálni, sem felmondani az amerikaiakkal kötött kato­nai paktumot, amely mind ez ideig egyik fő akadályát képezte a kínai—japán kap­csolatok rendezésének. Olyan vélemény is hallható, hogy a Szato-kabinet keze meg van kötve, legalábbis addig, amíg .az ^marikftiak hivata­losan át nem adják Okina- wát Japánnak. Gazdasági pártaktívák Csehszlovákiában ELFOGOTT PILÓTÁK. A VDK elleni ’ legutóbbi légitá­madások során lelőtt és foglyul ejtett amerikai pilóták Ha­noiban sajtóértekezleten válaszoltak az újságírók kérdé­seire. A képen (balról): James Cuttex, Ralph Galati és William' Schwertfeger kapitányok. (Telefoto — AP—MTI— KS) Indira Gandhi beszéde Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök csütörtökön Calcuttában egy választási nagygyűlésen beszédet mon­dott. Ebben élesen elítélte a Nixon elnök kínai látogatása alkalmából kiadott kínai— amerikai közös közlemény­nek a kasmiri kérdésre vo­natkozó kitételeit. Kijelentette, hogy a közös közlemény idevágó passzu­sa, „durva beavatkozás India belügyeibe”, figyelmeztetett egyúttal arra is, hogy India és Pakisztán között a hatá­rokról és egyéb kérdésekről folyó összes vitát kétoldalú tárgyalások útján kell lebo­nyolítani. India — állapítot­ta meg Indira Gandhi — mindig is híve volt az Egye­sült Államok és Kína közötti kapcsolatok normalizálásá­nak — most azonban ügyel­nie kell rá, hogy a két ál­lam közt kibontakozó „új­fajta barátság” miként be­folyásolja India érdekeit. BTA-köz!emény Március elsején 15 óra 9 perckor egy ismeretlen re­pülőgép jelent meg Bulgária légterében, Dolna-Melna fa­lu (Pernik megye) körzeté­ben. A gép útját 15 óra 31 percig rádiótechnikai esz­közökkel követték. A repülőgép, amely Brez- nik várostól Etripole város irányába a felhők között re­pült, lejjebb ereszkedett, éa Jamna falu körzetében, Et- ropoletól 10 kilométerre . ke­letre lezuhant. A helyi szervek haladék­talanul intézkedéseket tettek a pilóta megmentésére, akit súlyos sérüléssel Etropole város kórházába szállítottak. A „Balkán” Légiforgalmi Vállalat útján Jugoszláviá­ból kapott adatok alapján megállapítást nyert, hogy jugoszláv katonai repülőgép­ről van szó, amely a szkop­jei repülőtérről szállt fel' Bojko Milics pilóta vezeté-* sével. A történtekről haladékta­lanul tájékoztatták Jugosz­lávia szófiai nagykövet­ségét és az illeté­kes belgrádi szerveket. Jugoszláv katonai küldöttség érkezett Bulgáriába, hogy a helyszínen kivizsgálja a tör­ténteket. Észak-írországi helyzetkép Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak februári ülése után, amely egyértelműen előtérbe állította a termelési haté­konyság fokozását, a megyei és járása párt-, állami,és szak- szervezeti szervek ezekben a napokban mindenütt megvi­tatják a feladat megoldásá­nak helyi lehetőségeit. sági lapszerkesztők országos aktívaülését, amelyen részi Josef Kempny, a CSKP KV elnökségének tagja, a köz ponti bizottság titkára, vala­mint Oldrich Svestka, a KE titkára. Josef Kempny referátumá­ban egyebek közt felhívta a figyelmet annak fontosságá­ra, hogy a nemzeti jövedelem gyorsabban növekedjék, min a társadalmi össztermék. Csütörtökre virradó éjsza­ka a belfasti rendőrség egy 14 és egy 16 éves fiú holttes­tére talált egy veszteglő te­herautóban. A fiúk halálát lőtt sebek okozták. Később a brit csapatok szóvivője kö­zölte, hogy a teherautót egy ^brit katonákból és roham­rendőrökből álló járőr éjsza­ka Belfast kikötőnegyedáben feltartóztatta és ellenőrizni akarta utasait. A kocsiban ülők — így a szóvivő — lö­völdözni kezdtek, a járőr a tüzet viszonozta, a teherautó elrobogott. A fiúk életét fel­tehetően a járőr golyói ol­tották ki. Szerdán este ismeretlen tettesek otthonában megtá­madták és súlyosan megse­besítették az ulsteri védelmi különítmény egyik tagját. Ez volt a harmadik hasonló merénylet az elmúlt 36 óra alatt. Egy hét Vietnamban 4. Magyarok között A közép-szlovákiai megyei pártbizottság besztercebányai aktívaülésén részt vett és a vitában felszólalt Gustáv Hú­súk, a CSKP KB főtitkára. Megállapította, hogy az eddi­gi tapasztalatok szerint a párttagok és a pártonkívüli- ek egyaránt támogatják a CSKP-nak a kongresszuson kijelölt gazdasági irányvona­lát, valamint a februári köz­ponti bizottsági ülés által megszabott irányelveket is. Hangoztatta, hogy a csehszlo­vák népgazdaság csak az in­tenzív fejlesztésire való átté­réssel érhet el további jó eredményeket. Felszólította a jelenlévőket, hogy a jövőben nyíltan pel- lengérezzék ki a gazdasági éLet területén még meglévő, ám egyáltalán nem törvény- szerű fogyatékosságokat. Sú­lyos hibának minősítette, hogy az utóbbi időben néhol még kommunisták is közö­nyösen szemlélik, mintegy magától értetődőnek tekintik a maguk körül tapasztalható rendellenességeket. „Pártunk és társadalmunk sikereire okkal lehetünk büsz­kék. De éppen ezért még na­gyobb. igényesebb és felelős­ségteljesebb feladatokat tű­zünk ki” — jelentette ki Gustáv Husák. Prágában a CSKP KB saj­tóosztálya és a Csehszlovák Újságíró Szövetség rendezé­sében megtartották a gazda­Hanoi szállodán^ halijá­ban már az első este nem kis meglepetéssel és örömmel hallottuk innen is, onnan is a magyar szavakat Mint ki­derült, az épületben valósá­gos kis magyar kolónia la­kik, azok a magyar szakem­berek, akik tanácsadóként, szakértőként hosszabb-rövi- debb időt Vietnamban töl­tenek. Különösen egy hatal­mas termetű, jó kedélyű, öt­venöt év körüli férfit nem volt nehéz észrevenni. Béla bácsinak hívják a pincérek, a gyerekek, de jól ismerik a főváros, sőt, a VDK legfőbb vezetői is. Teljes nevén Gál Bélának hívják, s mielőtt a trai-ga-i tojásgyár szakta­nácsadója lett, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságán volt osztály- vezető. — 1968-ban jöttem először Vietnamba — mondja. — Az volt a feladatom, hogy elő­készítsem az iparszerű ba­romfinevelés meghonosí­tását. Előadások sora követke­zett, a tartományok vezetői foglaltak helyet a hallgató­ság soraiban. Nemegyszer megtörtént, hogy kora reg­geltől hajnali négy óráig faggatták a magyarországi tapasztalatokról módszerek­ről. — Nehéz napok voltak — emlékezik — de a hihetet­lenül nagyfokú érdeklődés, a mindenütt megnyilvánuló barátság, szeretet elűzte a fáradtságot. S volt egyéb is... Még ma is megbicsaklik a hangja, amikor az első ha­noi bombázás ehilékét idézi. Az utcán jártak, amikor megszólaltak a szirénák, de már a fejük felett is voltak az amerikai légi kalózok. A falhoz lapult, s mikor elhal­kult a robbanás döreje és felnézett, a szeme könnybe lábadt a látványtól: kísérői, s ismeretlen hanoiak a tes­tükkel alkottak körülötte fedezéket... Elutazása előtt megkér­dezték: — Miután megis­mertette velük a nagyüzemi baromfitenyésztést, s igen eredményes előadónak és agitátornak bizonyult, vál­lalja-e, hogy mindannak a megvalósításában is részt vesz. amiről előadásaiban beszélt? A válasz 1970. évi, újabb vietnami küldetése volt, ami máig is tart. Azóta létrejött az első nagy teljesítméhyű tojásgyár, s már újabb tele­pek létesítését tervezik. Idő­közben kiutazott a felesége is. Egyelőre két és fél év további vietnami tartózko­dás szerepel tervében, de — mint mondja — járt már nála a DNFF képviselője is, érdeklődött a baromfitelepek felől, s megjegyezte. hogy hamarosan náluk is szükség lesz ilyenekre ... ★ Vékony termetű, energikus fiatalember Bánvölgyi Ist­ván, a vízgépészeti vállalat mérnöke. Szemlátomást sze­relmese a szakmájának. Lel­kesen magyarázza, hogy hány" hidroglóbuszt építe- nek, s ennek mekkora a je­lentősége Hanoiban. A vizek ugyanis fertőzöttek, s külö­nösen az új lakótelepeken je­lent majd óriási eiőrehala­KOMMENTÁR Kérdőjelek Finnországban CSAKNEM KÉT HÓNAP­RA volt szükség ahhoz, hogy Finnországban a január ele­jei választás után megala­kuljon az új kormány. Az elhúzódó válság okai többé- kevésbé azonosak voltak azokkal, amelyek miatt a múlt év októberében a szo­ciáldemokrata-polgári koalí­ciós kormány lemondása után Kekkonen köztársasá­gi elnök feloszlatta a parla­mentet és új választásokat írt ki. A parlament megbíza­tása egyébként 1974-ig szólt. 1968-tól 1971 márciusáig a2 országnak olyan kormá­nya volt, amelyben részt vett a kommunista párt által ve­zetett Finn Népi Deipokra- tikus Unió is. Abban az idő­ben. a baloldal elérte, hogy országos ár- és bérstopot ve­zessenek be, s ezzel gátolják a növekvő gazdasági nehéz­ségek közepette a dolgozók helyzetének rosszabbodását. A NAGYTŐKE A PARLA­MENTBEN, a minisztériu­mokban ülő emberei segítsé­gével azonban sorozatosan kijátszotta az árbefagyasztá- si intézkedéseket, emelte a létfontosságú cikkek árát. Ettől kezdve egyre nyíltabb és hevesebb összecsapások sorozata indult meg a mun­kásság és a vállalkozók kö­zött. Amikor világossá vált, hogy a kormánykoalíció négy pártja — a szociáldemokra­ták, a centrum, a liberálisok és a Svéd Néppárt.— fedezi a vállalkozók törvénytelen manipulációit, ,a kommu­nista miniszterek úgy dön­töttek, hogy nem adják ne­vüket a kormány munkásel­lenes politikájához, s 1971 márciusában .kiléptek a koa­lícióból. Ezután a szociáldemokra­ták válaszút elé kerültek: folytatják-e a nyílt együtt­működést a nagytőkével és ezzel kockáztatják válasz­tóik támogatását, vagy ők is kilépnek a kormányból. Elő­ször az együttműködés vmel- lett döntöttek, majd — mint már szó volt róla — lemon­dásukkal 1971 októberében kiváltották a kormány bu­kását és a parlament felosz­latását. • Az új képviselőházi vá­lasztások eredményei a két munkáspártot igazolták. Mind a népi demokratikus unió, mind a szociáldemok­rata párt növelte képviselői­nek számát, a polgári pár­tok _ pedig mandátumokat veszítettek. A „középen” el­helyezkedő polgári és jobb­oldali pártok azonban még így is 108 mandátum felett rendelkeznek a 200 tagú par­lamentben. A választási eredmények tendenciája azonban félreérthetetlenül balfelé mutat. Ezért érthető volt, hogy a korábbi polgári párti miniszterelnökök so­rozata után a köztársasági elnök a szociáldemokrata Rafael Paasiót bízta meg a kormányalakítással. A kormAnyalakitA­SI VITÁKBAN újra az asz­talra kerültek a bel- és gaz­daságpolitika megoldatlan kérdései: az infláció, a mun­kanélküliség, a mezőgazda­ság számos gondja, az or­szág külkereskedelmi hely­zetének rosszabbodása. A múlt esztendőben a finn gaz­daság fejlődésének üteme a korábbi évek 8 százalékáról 1 százalékra esett vissza, és bár sokan átköltöztek Svéd­országba, a munkanélküliek száma mégis eléri a negy­venezret. A mezőgazdaság belső piaca — éppen a mun­kanélküliség és az áremel­kedések miatt — tovább nem bővíthető, a hagyományos külső (dán és angol) piacok pedig az EFTA és a Közös Piac kíméletlen belső és külső konkurrenciája kö­vetkeztében erősen meg­csappantak. A januári választások után a népi demokratikus unió először arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a tömegek életviszonyainak megjavításáért kedvezőbb feltételek mellett folytatan­dó harc érdekében kész is­mét részt venni egy koalíciós kormányban. Az előzetes tár­gyalásokon azonban kide­rült., hogy sem a szociálde­mokraták, sem a polgári pár­tok nem hajlandók korábbi politikájuk alapvető megvál­toztatására. így a kommu­nisták elálltak részvételük­től a kormányban. Mint féb- ruár derekán nyilvánvalóvá yált, a szociáldemokraták és a polgáriak közti nézetkü­lönbségeket sem tudták kit küszöbölni. HA EDDIG VOLTAK KÉR­DŐJELEK a finn belpoliti­kában, úgy ezek most meg­szaporodtak. A szociálde­mokrata kisebbségi kor­mába minden bizonnyal olyan kompromisszumos ügy­vitelt kísérel meg, amellyel elkerüli — vagy hosszabb- rövidebb időre elodázza — a parlamenti leszavazását. Az alapkérdés jelenleg az, hogy a kompromisszumok kielé­gítik-e a polgári pártokat — s ez esetben a Paasió-kor- mánv nem sok jót ígér a dol­gozók helyzetének megjaví­tására — vagy pedig nem. Utóbbi esetben viszont újabb kormányválság fenyeget. Harmadik eset az egyszínű szociáldemokrata kormány jövőjében aligha képzelhető el. Mindenképpen figyelem­re méltó lesz azonban, va­jon bekövetkezik-e Finnor­szágban a munkáspártokat támogató erők eddiginél gyorsabb ütemű c '. rizáció- ja, a pártok összefogása? C. Tóth Bélát dást, ha elegendő mennyi­ségű és jó minőségű ivóvíz­hez jutnak majd. Nem is nyugszik, amíg el nem csal a Kim-lienről el­nevezett új lakótelepre, ahol vietnami munkások beto­nozzák a 31 méter magas, 200 köbméteres hidroglóbusz alapját. A vállalattól egye­lőre csak ő tartózkodik kint, s bizony, mondja, az egye­düllét nem könnyű. Főleg családos embernek. A fel­adat szépsége, nagysága azonban feledteti a nehézsé­geket. S nem kevésbé ösz­tönző az az igyekezet, ami­vel a vietnami munkások végzik a kitűzött programok végrehajtását Mint mondja, a toronynak március köze­pére kell állnia, s egy ízben megjegyezte, hogy milyen szép is volna, na április 4-re, Magyarország felszabadulá­sának ünnepére megindul­hatna a vízszolgáltatás. Ennek meg kell lennie — mondták a munkások — s azóta nemegyszer vasárnap is dolgoznak. ★ Néhány nap múlva azt már megszoktuk, hogy itt- ott magyar szót hallunk, ek­kor azonban egy huszonöt év körüli mosolygós fiú az­zal lepett meg bennünket, hogy remekül megérteti ma­gát a vietnamiakkal. — Szász Dénes vagyok — mutatkozott be. — A hanoi egyetemen tanulom a viet­nami nyelvet. Közgazdaságtudományi egyetemet végzett Buda­pesten, s utána jött — há­rom évre — Vietnamba. A csere nem mindenkit hozna lázba: otthon jó állás, jó fi­zetés, remek szórakozási le­hetőségek, kint pedig — dip­lomával a zsebben — mun­ka és tanulás, több, mint bármikor. Főként a nyelvet tanulja, de mint közgazdász is gyakran szerepet kap, fő­ként üzemszervezési kérdé­sekben kérik a tanácsát. A közelmúltban fejezte be dok­tori disszertációját, amely a VDK gazdasági fejlődéséről szól. — Igazán eredményesen segíteni akkor lehet — mondja — ha minél alapo­sabban ismerjük annak hely­zetét, akinek segíteni aka­runk. Magyarország eddig is nagyon jól választotta meg a segítés módjait, s nyilván­valóan ennek is nagy szere­pe van abban, hogy a ma­gyaroknak itt nagy a be­csülete. Következik: 5. Kicsi a világ. Kovács Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents