Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

Az időjárás viszontagságainak kitett átrakúmunkások nagy örömére épül Záhonyban a ruhaszárító berendezés. A műszak végén leváltott, átázott, vizes munkaruhákat a munka kezdetén szárazon vehetik majd át. (Hammel József felvétele.) Fordulat Vaján fEGYZET: Többet osztani Ahhoz, hogy legalább any- nyit tudjanak fizetni a munká­soknak a vállalatoknál, mint egy évvel korábban, még többet kell letenniük az asz­talra. Hogyan tudják ezt megolda­ni? Áremeléssel semmi esetre sem. De például ott van az üzemszervezés, ami igen sok tartalékot rejteget. Elég csak a Kisvárdai Bútor- és Fa­ipari Vállalat példájára utal­ni, ahol tavaly lényeges be­ruházás nélkül harmadával növelték a termelést. Igaz ugyan, hogy ugyanennél a vállalatnál egy szem nyere­ségrészesedésre se számíthat­nak. Mi több, az is gond, hogy a több, mint egymillió forintos béradót hogyan fi­zessék ki. Mindezt azért, mert az átszervezést nem követte azonnal normarendezés. Tu­lajdonképpen nem a dolgozók érdeme volt, hogy többet ter­meltek — az állásidők csök­kentek, az anyagellátás javult meg — emiatt teljesítettek többet. Átlagosan 10 száza­lékkal emelkedtek a bérek, ezért kell a magas béradót is fizetni, ami elvitte a nyeresé­get. (Bár a 13. fizetést a bér­emeléssel már év közben megkapta mindenki.) A termelés új beruházások révén is fokozódhat. A Nyír­egyház; Sütőipari Vállalatnál a bázisszemlélet megértésre vár. Nem szabad megfeled­kezni arról, hogy az előző évi termelés nagysága az alap, aminek révén a következő év gazdálkodását megítélik. Így a nyíregyházi és kisvár­dai kenyérgyár belépésével lényegesen „nagy ugrás” van a sütőipar termelésénél, a gazdasági mutatók változá­sánál. Az is természetes, hogy egy év múlva már ezekkel számolva kell újabb minőségi eredményt elér­niük. (Megjegyezve: a beru­házáshoz igen nagy összegű támogatást is kapott a sü­tőipar, tehát az „ugráshoz” mások is hozzájárultak.) Az életszínvonal fokozatos növekedését nálunk minden­ki természetesnek veszi. Az a munkás, akinek nem emel­kedik a jövedelme, eiőbb- utóbb más hely után néz. Vi­szont ugyanez a munkás azt is megérd rögtön: ha többet kér, azért többet is kell nyúj­tania, úgy termelni az üzem­ben, hogy magasabb jövedel­mek képződjenek. Ehhez a munkás egymagában nem tud sokat tenni, bár javaslatai megszívlelendők, ha a terme­lés szervezéséről van szó. Ám annál többet tehet a vezető, aki úgy szervezi meg a mun­kát, hogy ne kelljen ücsörög­ni, hogy mindenki a képessé­geinek legjavát nyújtsa, s olyan helyen dolgozzék, ahol valóban a legtöbbet adhatja. Megyénkben is van példa a korszerű szervezési, döntési módszerek alkalmazására. Az ÉPSZER igazgatója például egy tanácskozáson ajánlotta fel: másoknak is megmutat­ják, hogy a számítógépek al­kalmazásával hogyan lehet a friss döntésekhez előkészí­teni naprakészen a folyamat­ban lévő munkákat. A közel­jövőben remélhetőleg ez nem egyedi példa lesz, hanem alapfogalmakká válnak a korszerű szervezési, vezetési ismeretek minden vállala­tunknál. Mindez egyáltalán nem a mechanizmus „szorításából” adódik. A politikai gazdaság­tan alapfogalma a bővített újratermelés. Ahhoz, hogy többet tudjunk szétosztani, minden évben többet és töb­bet kell termelnünk. Az elmúlt évben bíráló ri­portot írtunk a vajai Béke Tsz zárszámadásáról. Részle­teztük a gyenge eredményt kiváltó okokat. Hogy az utca, a kapule előtti beszélgetések őszinte hangja bekerült a közgyűlés színterére: gazda­ként beszéltek a tagok a jobb eredmény elérésének módjai­ról. Mert a lehetőségek adot­tak. A közel 4000 holdas kö- ■ zös gazdaság jól eltarthatja 800 főnyi tagságát. Mindenki felelőssége A mostani, február elsején tartott zárszámadó közgyűlé­sen kiderült: fordulat követ­kezett be egyetlen esztendő alatt. Az egy 10 órás munka­napra .jutó átlagérték például csalcnem megduplázódott Hogyan sikerült mindez? A közgyűlés végeztével kérdez­tünk meg erről vezetőket és egyszerű tagokat. A tsz-einök szerint az ered­mények lényege abban van hogy megtalálták a vezetőség és a tagság összhangját. „A tagság teljes egyetértésével garantált készpénzes és részes művelési módszert vezettünk be. Mindenki felelős a maga munkájáért, az eredményes­ségért.” A kritikus időszakban — Nem volt könnyű a ta­valyi holtpontról elindulni — mondja Sólyom Élek párttit- kár. — A tsz pártvezetősége kéthetenként ülésezett. Vitat­ta a tagság hangulatát, a le­hetőségeket. A kritikus idő­ben háromszor is tartottunk rendkívüli párttaggyűlést. Egyik legfontosabb feladat­nak tekintettük az új fcsz-ve- zetőség és a tagság bizalmon alapuló kapcsolatának meg­teremtését. A kommunisták voltaic el­sőként akik vállalták a 18 százalékos almatermelést. A tagság követte példájukat, a félezer holdas kertészet jó munkát kapott. A részes mű­velésre kiadott gyümölcsös­Az utóbbi időben —netes­sék kinevetni! — nem tudok bekopogni sehová. Pontosab. ban nem merek. Valami lát­hatatlan, hatalmas erő visz- szafog, megbénít. Ha meg­kísérlem a kopogtatást, görcs ■ áll a karomba, a szívem ösz- szeszorul, a hajam égnek áll. Rettenetes érzés, nem kívá­nom senkinek. Hiába mondom magam-* nak: „Csacsi fiú, ne félj, mi­től félsz, kopogj csak- bát­ran, na. ne marháskodj, ko- oogj már!” Nem kopogok. Nem merek. Félek. Pedig nem vagyok gyáva. Bizony isten, nem vagyok Az eredmények kulcsa: a kölcsönös bizalom ben dolgozók 14,30 forintos átlagórabért értek el. A pártvezetősóg észrevéte­leit kiegészítették a párttag- gyűlésen elhangzott javasla­tok. így többek között jelen­tősen változtattak a gazdaság szerkezetén. Javasolták, hogy a tsz elsődlegesen ne csak a gyümölcstermelésre alapoz­zon. Törődjenek többet az ál­lattenyésztés fejlesztésével. Ennek nyomán, egyetlen esz­tendő alatt, az állattenyész­tés utáni bevétel megkétsze­reződött. Javasolta a pártszervezet a géppark felújítását is. így került sor 13 új MTZ-erőg)ép és egy Csepel tehergépkocsi vásárlására. A korábbi 8 na­pos permetezési szakok ket­tő és fél, három napra csök­kentek. Sokat javult az építöbrigád munkája. Hasznosnak bizo­nyult a szolgáltató jellegű elektromos tekercselő üzem- ág beindítása. Egységes akarattal A tagok is előtérbe helye­zik a kölcsönös bizalom ki­alakulását. Tóth Ferenc azt mondja erről: — Korábban a tagság véleményével ellentétes volt a munkadíjazás. Elharapó­zott az irigység, a személyes ellentét. A mostani vezetés igyekszik megtalálni a tag­sággal a közös hangot. Ez a nagy fordulat kulcsa. Látszik, hogy nem a nagyüzemi gaz­dálkodásban van a hiba, ha­nem az alkalmazásban. Err: volt nekünk tanulságos év az 1970-es. Sólyom Gyula így véleke­dik: — A tagság szorgalm­benne van minden ered­ményben. Erre vezetett az egységes akarat. Vaján tehát a vezetés a tagsággal megtalálta a közös hangot: ' ebben van a „ho­gyan” lényege. És még egy új: a téli időben százezer ai- rnásláda szegezését végzik e1 a tsz-ben. így biztosítanak munkalehetőséget a nőknek. gyáva. Néhány h£jtel ezelőtt még arcizomrándulás nélkül bekopogtam az én édes, drá­ga Gizikómhez, pedig nem tudtam, hogy a férje el­ment-e már hazulról, vágy nem ment eL Bekopogtam én már osz­tályvezetőkhöz, főosztályve­zetőkhöz, igazgatókhoz, mi­niszterhelyettesekhez, mi­niszterekhez és egyszer se féltem, pedig sokan azt mondták: minek mégy oda? Mit ugrálsz? Jól gondold meg, öregfiú, mielőtt beko­pogsz! Nem hallgattam rájuk. Ha úgy éreztem, el kell monda-. nőm azt, ami a szívemen Aki részt vett a vízügyig fiatalok napokban megren­dezett kérdezz, felelek fóru­mán, az a közel ötórás be­szélgetés után nem távozott kellemetlen érzésekkel. A kérdésekre — amelyeket Szlávik Lajos, a KlSZ-szer." vezet csúcstitkára tolmácsolt — Szemerszki Miklóstól, a városi pártbizottság titkáré- ■■ tói, Szabó Ferenctöl, a városi tanács elnökhelyettesétől és Máthé Zoltán igazgatótól részletes és pontos választ kaptak. Amelyek elhangzot­tak. Mert az írásban beadott kérdések egyharmada — idő hiányában — nem hangozha­tott el. Azokra külön készül­nek el majd a válaszok. Összefogásra van szükség A kérdések szinte minden témát érintő, aktuális prob­lémákat feszegettek. S mint érthető is, az első az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos; „Mit tesznek a városban en­nek megvalósításáért?” Hát ami a propagandát illeti: — „...a törvény még nem áll olyan példányszámban ren­delkezésünkre, mint ameny- nyire szükség lenne a város­ban.” S ha már itt tartunk, feltétlenül meg kell említeni a vízügyisek kezdeményezé­sét; lestencileztek annyit, hogy minden KISZ-taghoz el­jusson. „Fiatal város-e Nyíregyhá­za?” Egyszerű, frappáns kér­dés, amelyre sokoldalúan, de mindenképpen igennel kell válaszolni. Fiatal helytörté­neti szempontból és más te­kintetben is. Igazi története azonban csak 1945-től van, de ezen belül is a valóban fej­lődésnek mondható korszak az 1960-as évekre jellemző. Fiatal, mert az éves termé­szetes szaporulat meghaladja az ezerkétszázat, de a növe­kedés a bevándorlókkal — melynek zöme szintén fiatal — eléri az ezemyolcszázai. Fiatal, mert iskolaváros; a 73 ezerből körülbelül 22 ez­ren tanulnak... Beruházások, városfejlesz­tés. A felsorolásokból ezúttal csak az ifjúságot közvetlenül érintők: a szeszmentes Jere­ván, az ifjúság háza, kiálK- tóterem, mozi az északiban klubkönyvtárral, hangver­senyterem a főiskolán, úttö­rőtábor Sóstón és a bujtosi városliget. A két utóbbira és az ifjúsági házra azonban már csak az anyagra jut pénz. A többihez a vállalatok és a fiatalok segítségére lesz szükség.« 4 mi a fiatalokat érdekli Elvárás. Mit kér az igazga­tó? — megkérdezték ezt is a fiatalok. Kiderül, hogy a megyei beruházások tíz szá­zalékát a vízügyis témák képviselik. Ez önmagában véve nagy feladat. A város­ban nem egészen elégedettek a vízügy korábbi tevékeny­ségével. Uj szellemet kell ki­alakítani, melyben elsősorban fekszik, ha voltak bizonyos észrevételeim, ha közölni akartam, hogy ezzel, vagy azzal nem értek egyet, ha kérni akartam valamit — habozás nélkül bekopogtam az illetékesekhez. És most? Most egy kony­haajtón sem merek bekopog­ni! Ha kopogásra görbítem az ujjaimat, az ujjaim nem engedelmeskednek nekem. Olyankor egy hang azt kiált­ja bennem: Ne! Ne! Ne!! Egyesek azt mondják, menjek ideggyógyászhoz, az majd kideríti, mi bajom, de én nem megyek, nincs szük­ségem analízisre. Pontosan tudom, hogy mióta van ez így és miért. Néhány héttel ezelőtt, egy autóbuszon lelki törést szen­vedtem, azaz eltört a lelkem. Az úgy volt, hogy egy ked­ves nénike megkért: kopog­jak be az autóbuszvezetőhöz, elfelejtette megnyomni a gombot a fiatalok tehetnek. És tanul­ni, tanulni. Szakmailag, po­litikailag. S néha bizony bumeráng is a válasz. Tavaly óta alakul a fiatal műszaki­ak, közgazdászok és jogászok tanácsa. Miért csak alakul, mikor már tenni is kellene? Megbízás már van. Fontos, három témában is; a hidro­lógiai előrejelző központ lé­tesítése, az ügyvitel gépesíté­se, az árvízvédelmi vészjel­ző rendszer kiépítése. Ipari vízmű, Tisza-csator. na, a város csatornázási problémái, épül-e új vízügyi székház, kifizetődő-e, hogy Szentendrén épít a SZÁÉV, mikor épül fel az albérlők háza Nyíregyházán, épül-e új színház, önálló színtársu­lattal és így tovább. Folyta­tódnak a kérdések, peregnek a válaszok, őszintén, vala­mennyire. Az új, Cordaitic Gumigyár felépítése most már eldön­tött. Vele megoldódik az ipari vízellátás kérdése. Akár új víznyerő telepek fel­tárásával, akár a Tisza-csa- toma megépítésével. A vá­ros eddig megépült csatorna- rendszerének teljes feltérké­pezésére már megbízást ad­tak a tervezőknek. Vízügyi székház aem épül, de a zsúfoltság feloldására fejleszteni fogják a külső te­lepet. Az OTP az általa fel­épített lakásoknak csak húsz százalékát adja el közvetlenül, a többivel a városi tanács rendelkezik és azokat — az új lakástörvénynek megfele­lően — kevés keresetűeknek és a fiataloknak utalja ki. A SZÁÉV szentendrei munkája népgazdasági érdek. Csütörtökön, Nyíregyhá­zán, a Móricz Zsigmond Színházban tartotta meg köz­ponti, ünnepi közgyűlését a Szabolcs-Szatmár megyei Né­pi Iparművészeti és Háziipa­ri Szövetkezet. A szövetkezet életében fontos esemény hétszáz meghívott jelenlété­ben zajlott le. Az elmúlt évet szép ered­ménnyel zárta a szövetkezet. A termelési értéket 17 szá­zalékkal növelték és az így elért 48,5 millió forintból tíz­milliós exportot bonyolítot­tak le. Ennek az exportnak java része a nyugati álla­mokba került, ami nemcsak szövetkezeti, hanem népgaz­dasági szempontból is elő­nyős. Az eredményes munka kö_ vetkeztében a szövetkezet Udvarias ember vagyok, gondolkozás nélkül teljesítet­tem a kérését, és azzal a ke­zemmel, amellyel osztályve­zetőkhöz, igazgatókhoz, mi­niszterhelyettesekhez és mi­niszterekhez kopogtam be, bekopogtam a vezető abla­kán. Abban a pillanatban a gép-. kocsivezető hátrafordult, és dühtől eltorzult arccal or­dítozni kezdett. Nem értet­tem, mit mond, csak a száját láttam és a fogait és a man­duláit, aztán láttam, hogy a bajusza toporzékolva fel-le ugrál a szája felett; és a szeme — ah, micsoda sze­mek voltak azok! — majd kifordultak a felháborodás­tól. S én, aki nem ijedtem meg osztályvezetőktől, igaz­gatóktól, miniszterhelyette­sektől, miniszterektől, most visszahőköltem, visszatánío­Rövid időn belül sor kerül az albérlők, sőt a nyugdíja­sok otthonának a felépítési­re is. Uj színház nem épül, esetleg a színpad átalakítása szükséges forgó rendszerűvé Önálló színtársulat létreho­zása nem indokolt. Inkább a műsorpolitiká'ban kell jobbun érvényesülni a helyi elkép­zeléseknek. Kap-e lakást a vízügyi gcz- gatóság és ha igen, a fiata­lok részesülnek-e belőle ? A válasz kedvező; ez évben négyet, s ebből hármat fia­talnak adnak. Kilépőcédula. Az új igazgató intézkedése. Nem végleges, de átmeneti­leg — csak a notóriusan ló­gók megrendszabályozására — szükséges. A heti fogadó­nap formaság. Bárki, bármi­kor bemehet hozzá. Nem „csak előzetes bejelentés”-sel, mint korábban. A legmegfelelőbb marad Hol vezet majd a négyes főút? Még nem eldöntött; városon kívül-e, vagy belül. Tanulmányterv készül és a legmegfelelőbb marad. Par­kírozóhely lesz majd a Ta­nácsköztársaság téren körül, és a teret a Kossuth térrel összekötő útszakaszon is. Minden kérdésre — mint ahogy a fórum során is — nincs idő. A lényeg: a víz­ügynél elsőnek, megindult egy olyan folyamat, itt már itudják, hogy előbbre lépni csak a fiatalokkal együtt le­het részesedési alapja az elmúlt évben egymillió 825 ezer fo­rint. Ebből — a különböző alapok képzése után — 1 mil­lió 400 ezer forint került ki­osztásra, amely 22 nap alap- részesedésnek felel meg. Aa ezen belüli differenciálódá­sok elsősorban az öt-tíz-ti- zenöt éves szövetkezeti tagok esetében előnyösek. A jutalmazási alap terhére az idén ötvenezer forintot a bedolgozó szövetkezeti tagok munkájának elismerésére fordítottak, illetve osztottak ki. A közgyűlésen adták át a Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetéseket és a vele járó kétheti fizetést an­nak a tíz nődolgozónak, akik a közelgő nemzetközi nőnap alkalmából kapták meg az elismerő címet. rodtam, és úgy féltem, ahogy az ősember félhetett annak idején, ha közvetlenül az or­ra előtt kitört egy tűzhányó. Ha nincsenek olyan sokan az autóbuszon, nyüszítettem volna. Nem tudom, mit mondhatott nekem, de a ke­zem, amellyel bekopogtam hozzá, elzsibbadt és élettele­nül lógott ki a kabátujjam- ból. \ Akkor tört el a lelkem. Azóta nerti tudok bekopog­ni sehová. Meg vagyok fé­lemlítve. Attól félek, az a kényszerképzetem, hogy ha bekopogok valahová, ismét megjelenik: az az arc... Nem! Soha többé nem teszem! Valószínűleg meggyógyul, nék, ha találnék Pesten egy olyan autóbuszvezetőt, aki elnéző mosollyal a fejét csó­válná, ha bekopognék hozzá. De hol találók én ilyen autó- buszvezesőU A. B. Mikes György: Lelki törés Tóth Árpád Gazdag évet zárt a népi iparművészeti és háziipari szövetkezet t Alapképzés után I 400 000 forint részesedés — T/z nő kitüntetése a közgyűlésen a nemzetközi nőnap alkalmából (lányi) 1972. mareTűs f. S. dLi& _________—i KÉRDEZZ, FELELEK „FÓRUM“ a vízügynél Ét*y jó kezdeményezés, mely követésre méltó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents