Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

XXIX ÉVFOLYAM. 66. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1972. MÁRCIUS 18, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL! Fiatalok a belvárosban (3. oldal) Fekete krónika (5. oldal) Hét végi sportműsor (9. oldal)' A lotto nyerőszámai (10. oldal) Verseny — önmagunkkal L. Brezsnyev fogadta Bhuttót Véget értek a szovjetmpakisztáni tárgyalások Lassan véget érnek a szocialista brigádvezetők ágazaronkénti, szakmacso­portonkénti tanácskozásai; a készülődés a szo­cialista brigádvezetők leg­újabb, tavaszi országos talál­kozójára. Az eddig lezajlott tanácskozásokon mindenütt napirendi pont volt a munka­verseny finomításának, kor­szerűsítésének időszerű té­mája is. Nem véletlenül. A Központi Bizottság múlt év decemberi határozata kieme­li, hogy a munkaverseny ha­tékonyságának fokozásában a fő szerep, változatlanul a szo­cialista brigádoké. A szocialista brigád mozga­lom mindig tudott újítani. Ez az erő a mozgalom lénye­géből ered. Abból, hogy eb­ben a formában — a korábbi munkaverseny-mozgalmak- hoz, általában a brigádmun­kához képest — az egyén sze­repe a csoporton bélül, és a csoporté egy-egy nagyobb gazdasági egység keretei kö­zött, rendkívül megnöveke- det. A munkaverseny haté­konyságának javításáért ez az erő változatlanul a nép­gazdaság rendelkezésére áll, ha a munkaverseny keretein, körén, szemléletén érdemes is finomítani. S kell is: a megváltozott technikai, társa­dalmi, gazdasági körülmé­nyekkel lépést tartani csak e finomítások elvégzésével le­hetséges. Hiszen gyáranként más és más tevékenységben lelhető csak fél a korábbinál hatéko­nyabb, értékesebb munka lehetősége. Van, ahol a ter­melékenységgel kell elége­detlennek lenni. Igen ám, de a termelékenység javítása is többféle úton lehetséges; vagy úgy, hogy többet gyár­tanak, azonos idő alatt, vagy úgy, hogy értékesebbet, eset­leg pedig olcsóbban gyárta­nak ugyanannyit valamiből. Melyik a legcélravezetőbb, ezt ma már csak gyáranként szabad eldönteni. Másutt az állóeszköz-gazdálkodáson kell elsősorban javítani, és így tovább... Ezek azok a bizo­nyos, sokat emlegetett belső tartalékok, amelyeket ponto­san meglátni, felmérni, a bennük rejlő, a hatékonysá­got javító lehetőséget kiak­názni csak a termelőmunká­ban lehet. A gyáregységben, a műhelyben, a szocialista brigádok, a munkacsoportok közvetlen háza táján. Ha most a munkaverse­nyek tartalmának és formá­jának finomítása kapcsán ezt meglátják, tehát, hogy a tar­talékok összetétele minde­nütt más és a többletet min­denki a saját munkahelyén találja meg a legkönnyebben akkor a vállalatokon belül folyó munkaversenv napjaink hoz ;n°s7>edő logikáiénak és értelmének jutnak a nyomá­ra. A környezet — a külvi­lág — a vállalat, az ioari szö­vetkezet rentabilitásából, a jó légkörből, az alacsony fluktuációból, a magas és egyenletesen növekvő bérek­ből értesül maid arról, hogy ennél és ennél a vállal»tná’ jó a munkaverseny. A fino­mítás célia tehát. hogv a munkaverseny a léniiegre koncentráljon. és mivel ez gazdasági egységenként vál­tozik. „házi versenyeken” kell inkább gondolkodni. Ebből a szempontból na­gyon fontos, hogy legújabban a munkaverseny egyértelmű­en a gazdasági vezetés fel­adata is lett. Valóban, a gaz­dasági vezetők láthatják Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken fo­gadta Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni elnököt. A beszélgetésen a felek vé­leményt cseréltek a szovjet— pakisztáni kapcsolatokról, a hindusztáni félsziget helyzeté­ről, az e térségben keletke­zett problémák politikai ren­dezésének lehetőségeiről. Megvitattak több nemzetkö­zi kérdést is. A találkozón részt vett Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter és Alekszej Ro- gyionov, a Szovjetunió pa­kisztáni nagykövete. A pa- pakisztáni elnökkel együtt részt vett a megbeszéléseken Aziz Ahmed, a pakisztáni külügyminisztérium főtitká­ra, valamint J. Marker, Pa­kisztán moszkvai nagykövete. Pénteken a szovjet fővá­rosban befejeződtek a tár­gyalások Alekszej Koszágin szovjet miniszterelnök és Zulfikar Ali Bhutto pakisz­táni elnök között. Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, aki csütörtökön kétnapos láto­gatásra Szolnok megyébe ér­kezett, pénteken az ország első termelőszövetkezeti vá­rosát, Turkevét kereste fel. A reggeli órákban Csáki Ist­vánnak, a Szolnok megyei pártbizottság első titkárának és Fodor Mihálynak, a me­gyei tanács elnökének kísére­tében érkezett a városba, ahol a helyi vezetők fogad­ták. A pártbizottság épületében a párt- és végrehajtó bizott­ság tagjaival, a város termelő­szövetkezeti vezetőivel be­szélgetett a kormány elnöke. Fock Jenő megismerkedett a 12 ezer lakosú város két évti­zedes történetével, s ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a mezővárosok fejlesz­tésének nem kizárólagosan az iparosítás az alapja, csakis a mezőgazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségügy egy­idejű magas szintre emelésé­vel teremthető igazán városi­as környezet. Ezt követően a város leg­jelentősebb ipari üzeme, a XVII. számú Autójavító Vál­lalat telepeit látogatta meg a miniszterelnök. Az egykori gépállomásból 1967-ben ala­kult autóipari javítóvállalaf jelenleg már 1150 embernek ad kereseti lehetőséget. A műhelyeket járva, a minisz­mindenütt a legjobban, mi­re van szükség, hol, mikor kell több, s mikor kevesebb fáradozás. Nem úgy persze, hogy a munkaverseny „tűzol­tás”. Nem az éppen kátyúba A záróeszmecserén a félek a szovjet—pakisztáni kapcso­latok jelenlegi helyzetéről és további fejlesztéséről, a hindusztáni félszigeten ki­alakult helyzet normalizálá­sáról, valamint egyéb — kö­zös érdekű — nemzetközi kérdésekről tárgyaltak. A hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Zulfikar Ali Bhutto pakisztá­ni elnök pénteken villásreg- gélit adott a szovjet vezetők tiszteletére. A villásreggelin részt vett Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke, Dmitrij Pól- janszkij első miniszterelnök- helyettes. „Szeretnénk kifejezni azt a reményünket, hogy a Bhutto elnökkel csütörtökön megkez­dett eszmecsere lehetővé te­szi számunkra, hogy megta­láljuk a közös szempontot a szovjet—pakisztáni kétolda­lú kapcsolatok fejlesztését, a hindusztáni probléma rende­(Folytatás a 2. oldalon) téréinök elbeszélgetett Zöld József esztergályossal, aki 23 esztendeje dolgozik az üzemben, s már 15 éve ugyanazon a gépen esztergál. Azóta a fia is a vállalat szakmunkása lett. Nemes Bálint fúró a motorszerelő szocialista műhely brigád­naplóit mutatta be a minisz­terelnöknek. Délután elsőnek a Műnk' Vörös ZÍászló érdemrenddé' kitüntetett Vörös Csilla? Termelőszövetkezetbe látoga­tott a kormány elnöüoe. A nagy tsz-ben pártbizottisó irányítja a kommunista kol­lektívát. E szövetkiezetb"^ tekintették meg az ördögárk határrészen a város első sza­kosított állattenyésztő tele­pét. A még épülő sertéstele- korszerű gépei kímélik gondozókat a nehéz fizik?: munkától. A város egy másijk közé gazdaságában, a Táncsics Tsz-ben a három éve működő szakosított szarvasmarhate­lepet Szegő László elnök mutatta be a vendégeknek. A kormány elnöke felhívta a figyelmet, hogy a szarvas­marha-tenyésztésre nagyon gyorsan rásütjük a gazdaság- talanság bélyegét, holott ha nem szétszórtan kis telepe­ken történik a tenyésztés, mindjárt más a hozamérték. Ezután a Búzakalász Tsz-t, majd a Finta Sándor Múzeu­mot tekintette meg Fock Jenő. ragadt terv megsegítéséről van szó a továbbiakban, ha­nem arról, hogy a munkaver­seny a terv — az éves és a középtávú terv — részévé váljon. Fock Jenő látogatása Türkevén Tartalékosok bevonulásával gyakorlat kezdődött A záhonyi tanácskozás elnöksége: Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Tóth Géza, a csomóponti pártbizottság titkára, I. I. Bagyul, a* szovjet nagykövetség első titkára, és Vlagyimir Mihály, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kárpáton túli felelős titkára MSZBT tagcsoportok munkájáról tanácskoztak Záhonyban Március 17-én a záhonyi MÁV csomóponton tanácsko­zást tartottak az MSZBT-tagcsoportok tevékenységének to­vábbfejlesztéséről, valamint a magyar nyelven megjelenő szovjet folyóiratok munkájáról. A tanácskozáson részt ett I. Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének I. titkára, Vlagyimir Mihály, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Kárpátontúli terület fe­lelős titkára, Dzsurzsa Jurij, a Baráti Társaságok Szövetsége Kárpátontúli területi ügyvezetője. Budapestről itt volt Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. A Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottságot Ekler György, a megyei pártbizottság titkára és dr. Cservenyák László, a pártbizottság osztáh vezetője képviselte. Ott voltak Borsod, Békés és Hajdú megye pártbizott­ságának képviselői, a megyei tagcsoportok ügyvezetői. A tanácskozáson Ekler György elvtárs mondott beve­zető előadást. — A ’ mai MSZBT-tanács- kozás színhelyéül Záhonyt választottuk — mondotta, — mert ezen a kapun át való­sul meg a szovjet és magyar nép közötti barátság legkéz­zelfoghatóbb gyakorlata, a gazdasági együttműködés napról napra szélesedő tér. mék. és árucsere-forgalma. E térségben szelik át a határt a Béke elektromos távveze­tékek és a Barátság kőolaj- vezeték, amelyek országunk gazdasági fejlődésének je­lentős alapját képezik. — Záhony ma már szim. bólum, a barátság és testvéri együttműködés, a szocialista integráció szimbóluma, ösz- szekötő kapu a kommuniz­must építő Szovjetunió és szocialista hazánk között. — Megyénkben a magyar —szovjet kapcsolatoknak, a barátságnak gazdag hagyo­mányai vannak. Legszoro­hez fűződik az a kezdemé­nyezés. amely a barátsági munkában a magyar nyelvű szovjet lapok terjesztését, a Szovjetunió életének jobb megismerését tűzte ki célul. A magyar nyelvű szovjet la­pok előfizetőinek tábora me­gyénkben meghaladja á ti­zenkétezrét. A Szovjetunió életét bemutató Fáklya cí­mű lapból csaknem 4000 jár megyénkbe, ebből 460-at Záhonyban olvasnak. — Megyénk tagcsoportjai jól tudják, hogy a barátsági munka egyik fő feltétele a szocialista országok, s a Szovjetunió népei életének a megismerése. Megyénkből is évente sok ezren utaznak a Szovjetunióba és a szocialis­ta országokba. A megisme­rést, a tájékozódást az uta­zásokon kívül jól szolgálják a Szovjetunió életét bemu^ tató népszerű lapok: a Falc. lya, a Szovjetunió, Ország-- Világ, Lányok Asszonyoké Segítségükkel bepillantást nyerhetünk a Szovjetunió népeinek életébe, közelebb kerülhetünk kultúrájukhoz, mindennapi munkájukhoz, forradalmi hagyományaik* hoz. Mindez elősegíti a né. peink közötti barátságot és együttműködést, gazdagítja nevelőmunkánkat, jól szoL. gálja az egység erősítését, az internacionalizmus eszméjét. — A mai szovjet valóság érzékeltetésével, bemutatás sával e lapok hazánkban vé­leményt formálnak, alakítaz nak és erősítik a szovjet ég magyar dolgozók barátságát^ tudatosítják közös céljainkat. — Hazánkban és me­gyénkben a barátsági munka ma széles alapokon és gaz­dag tartalommal folyikj Megszilárdultak hagyomá* nyal A magyar—szovjet ba­rátság pártunk politikájának szerves része. Meggyőződé­sünk, hogy a politikai és kulturális évfordulók meg­ünneplése, a baráti találko­zók, a szovjet film, irodalom és művészet népszerűsítése mellett a szovjet lapok olva-* sása és terjesztése is hozzá-; járulhat a szovjet—magyaí barátsági munka elmélyíté­séhez — mondta befejezésül, Ekler György. Ezt követően a jelenlévők összegezték a barátság erqd. ményeit, a kapcsolatok erő^ sítését szolgáló terveket. Felszólalások sabb a kapcsolatunk a Szovjetunió Kárpátontúli te­rületével. Rendszeresek a különböző delegációcserék, tanulmányozzuk egymás munkáját, hasznosítjuk a tapasztalatokat. Közös kul­turális rendezvények, kép­zőművészeti tárlatcserék, sportolóink hagyományos versenyei, a kishatármenti személy- és árucsere-forga­lom beszédes formái élő kapcsolatainknak. Az árvíz idején és az újjáépítésben a szovjet elvtársak nyújtotta segítség a népeink közötti barátság nagyszerű és fe­ledhetetlen bizonyítéka. — A záhonyi csomóponton az elsők között alakult meg megyénkben az MSZBT-tag- csoport. E tagcsoport nevé­Jó, hogy a Központi Bizott­ság útmutatása nyomán a munkaverseny a gazdálkodás folyamatosan számításba ve­hető részévé válhat. Ver­sennyé önmagunkkal, amely­Elsőnek a magyar nyelven megjelenő szovjet folyóira­tok küldöttei kértek szót. Jurij Akimov, a Fáklya fő- szerkesztője örömét fejezte ki, hogy Szabolcs-Szatmár- ban sokan veszik meg, il­letve fizetik elő a Fáklyát, amelynek ez évi terveiben fő helyet foglal el: színesen, ér­dekesen beszámolni, hogyan készülnek a Szovjetunió testvéri népei a Szovjetunió megalakulásának 50. évfor­dulójára. A Lányok Asszonyok cí­mű, ugyancsak nagyon nép­szerű, Magyarországon 100 ezer példányban megjelenő folyóiratot Szirmai Mariann képviselte. Elmondotta, hogy a lap szeretné szélesíteni öl­ben nemcsak azt kell nézni, méricskélni, hol tart a má­sik, hanem először — és min­denekelőtt — azt, hol tartok én, s még mire lehetnék ké­pes. (g.) vasói táborát a munkásnők, parasztasszonyok, értelmi­ségi, és más dolgozó nők kö. rében, bemutatva a szovjet nők életét, de nem feledkez- pe meg a magyar nők gond* jairól, örömeiről, problémái- ról. Rendszeresen közölnek folytatásos regényeket, a leg­újabb divatot, új rovatuk a „Kismamák iskolája”. Külön szólnak a gyermeknevelésről, a gyerekeknek minden alka­lommal meset adnak, még a bélyeggyűjtők is megtalálják az őket érdeklő olvasnivalót. A Szovjetunió című folyó­irat képviseletében Winter­mantel István kért szót és ismertette, hogy a lapot 1930-ban Gorkij alapította, tizenkilenc nyelven nyom­tatják, de természetesen sokkal több országba kerül el. A világ minden táján megtalálják az olvasók. Ez a folyóirat is közöl folytatásos regényeket, külön sportmel­(Folytatás a 2. oldalas) világ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I Ekler György bevezetője — tartalékosok bevonásával gyakorlat kezdődött. (MTI) A Magyar Néphadsereg ki­jelölt csapatainál — a kikép­zési terveknek megfelelően

Next

/
Thumbnails
Contents