Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

8. »Mal KFT TT MAOTARrft«W4* 1972 március IT. Irak föderációs javaslata Husszein terve a bírálatok kereszttüzében Döntő szakaszban a ciprusi válság Szűk esztendő a müncheni rádióknál Irak szerdán váratlanul föderációt javasolt Egyip­tomnak és Szíriának. A bag­dadi rádió adását megsza­kítva beolvasta a forradal­mi parancsnoki tanácsnak és a kormányzó Baath-oárt vezetőségének együttes ülé­séről kiadott közleményt, amely a többj között be­jelenti hogy Irak vezetői azonnali találkozót indítvá­nyoztak az egyiptomi és Szíriái vezetőkrek, s eléjük terjesz.tették a három ország föderációjára vonatkozó bag­dadi tervet. A közlemény szerint az új államszövetség-e ,.a harc­készség megszilárd'tása. az összeomlás megak-öá’yozá- sa. az összeesküvések meg­hiúsítása. a defetista tervek felszámolása végeit” van szükség. Irakot az indította cselekvésre, hogy „tudatá­ban van azoknak a rendkí­vüli feladatoknak, amelyek HÍRMAGYARÁZÓNK Noha Tel Aviv hivatalosan elutasította Husszein király tervét a Jordán Királyság át­alakítására és cáfolta, hogy ez a terv az Izraellel kötött titkos megállapodás ered­ménye. az arab közvélemény átlátszó manővernek tartja ezt az állásfoglalást. Az ural­kodó terve ugyanis lényegé­ben a Palesztinái nemzeti felszabadító mozgalom fel­számolására irányul és így „elébe megy” Izrael egyik alapvető törekvésének. Nem véletlen, hogy Husz- szein elképzelése sok rokon­vonást mutat Állón izraeli miniszterelnök-helyettes ter­vével Az AUon-terv lénye­ge: a Jordán folyó jelenleg Izrael megszállás alatt álló nyugati partvidékét vissza­helyezik az ammani közigaz­gatás alá, Jeruzsálem arab negyede és a folyó mentén kialakítandó izraeli „bizton­sági sáv” kivételével. A Jor­dán nyugati partvidéke— az ú. n. Ciszjordánia — izraeli katonai felügyelet alatt ma­radna. hiszen a Jordán men­ti erődök és félkatonai tele­pek egész láncolata vágná el ezt a területet Jordánia többi részétől. Husszein király terve lé­nyegében elvégzi ezt a ket­téosztást: szerinte ugyanis olyan új államalakulatot kell szerveznie, amely két tar­tományból állna. Az egyik Ciszjordánia lenne a Palesz­tinái tartomány, a Jordánon túli terület pedig a jordá- niai tartomány. E két terü­let föderációjából jönne lét­re az Egyesült Arab Király­ság, amelynek uralkodója az egyesített fegyveres erők fő- parancsoka maradna és ke­zében tartaná a föderáció végrehajtó hatalmát. Husz- szein e szerint nemcsak trón­ját őrizné meg, hanem ura1 mát is a nyugati partvidék palesztin, és a keleti partvi­dék beduin lakossága fölött. Husszein terve annyiban tér el Allonétól, hogy nem beszél a Jordán menti erőd- láncolatról. De az alapvető kérdésben, Jordánia ketté­osztásában és egy Izraelen kívüli, — de Izraelnek ki­szolgáltatott — Palesztinái terület megalakításában Már második napja szed­jük n m^nát Dáviddal. Li­lian -'óniív m^l^ásában. He­lyesebben: egy málnásban. Mert sok van nekik. Leg­alább öt helyen. Ez a hegy- o' ~ Ké to1 dalt ku­koricás. Idő?“hhek nem vál­lalták. mert nehéz a lejtőn megállni Nekünk meg se kottyan. Én közben még láb- fei gyakorlatokat is végzek. Dávidon csak a pici há­romszögű fürdőnadrág. Hal- vánv7^,,J fehér szegéllyel. Tulaidonkéooen ugyanolyan, mint az enyém. A derekára gnó—íívai o-ősítv0 egv kis fa­zék Elöl lóg a hasán. Pont eg’- ’"iló fá” b°le. Ugyan­itt’-n fityeg az ér hasamor is Ha megtelik egv naf” vödörbe örHíii'- - íviimö'csö* A7 oerviV vödör a tábla egvik végén vár ránk. a másik a •aásikon. Az egyikbe ő gyűjt, ma az arab nemzet előtt ál­lanak s annak a vezető sze­repnek, amely őt az arab egység előmozditásában megilleti” — hangoztatja a közlemény. Egyiptom és Szíria eddig még nem válaszolt az iraki javaslatra. megfigve’őknék mindenesetre feltűnt, hogy az iraki terv címzettjei kö­zött nem szerepel Líbia, amely tudva1 evően az Arab Köztársasagok Állsmszö- vetségének harmadik tagja. Ismeretes emellett, hogy 1987 óta Irak majdnem tel­jesen elszigetelődött; viszo­nya sem Szíriával, sem Egyiptommal nem mondható jónak. Bagdadban mindig nyíltan bírálták a közel-ke­leti válság politikai rendezé­sére tett erőfeszítéseket, s ma is erélyesen elutasítják a Biztonsági Tanács 1967 no­vemberi határozatát. ÍRJA: megfelel az izraeli elképze­léseknek. A Husszein-féle „Paleszti­na” a palesztinai nemzeti felszabadító mozgalom elle­nére jönne létre, s annak a királynak uralma alá kerül­ne, aki felszámolta országá­ban a gerillák támaszpont­jait, véres hadjáratokban ti­zedelte meg soraikat, veze­tőiket elüldözte. Egy izraeli ellenzéki heti­lap, a Haolam Házé, amely­nek tulajdonosa az agresz- sziót ellenző Xuri Avneri, megírta, hogy Husszein be­jelentését évek óta tartó tit­kos megbeszélések előzték meg. A király Londonban még 1967 végén találkozott Allonnal és Eban külügy­miniszterrel. Ezután Husz- szein a Holt-tenger mellett és Ejlatban 1970 elején is­mét Allonnal és Ebannal ta­lálkozott, a múlt év elején és nyarán pedig az említett izraeli vezetőkkel ismét. a Holt-tenger mellett folyta­tott megbeszélést. Jellemző, hogy egy washingtoni hiva­talos szóvivő Tel Aviv és Amman cáfolatai ellenére — megdicsérte a jordán ural­kodót és az izraeli vezetőket azért a „kölcsönös biza­lomért”, amelyet a titkos tárgyalások során tanúsítot­tak. S nyilvánvaló, hogy Husz- szein tervét tárgyalási alap­nak szánja, és hogy áldását adta javaslatára az Egyesült Államok is. A leginkább fenyegetett palesztinai felszabadítás! szervezet árulásnak nevezte az uralkodó tervét és szóvi­vője kijelentette: „a jordá- niai rendszer megpróbálko­zik azzal, hogy felossza Pa­lesztina földjét maga és az ellenség között. Ez nem más, mint a palesztin érdekek ki­árusítása.” A jordán király kezdemé­nyezése megosztja az arab erőket, tovább mélyíti ellen­téteiket, tehát gyengeti őket Izraellel szemtjen. Ezért ítéli el a haladó arab közvéle­mény. Megfigyelők érdek­lődve várják, hogy milyen fejleményt eredményez az iraki javaslat, amely ellen- hom^eként hatott a Közel- Keleten. Nemes György: 10. a másikba én. ö gyorsabb, mindig megelőz. De én gyöngédebb vagyok a gyü­mölcshöz. Vigyázok, össze ne törjön, meg ne sérüljön. Minden szemért le kell ha­jolni. Minden szemet külön kell a fazékba helyezni. Éppen a sor közepén ta­lálkoztunk össze. A második nap történt. Ránéztem a kar­órámra. Pontosan fél öt volt. A nap még erősen sütött. Kézfejemmel megtöröltem a hónom alját, mert úgy Az utóbbi napokban döntő szakaszába érkezett a NATO­h atal mák által hónapok óta szított ciprusi válság. Makariosz elnök — mint már jelen tettük — az athéni rendszerhez eljuttatott jegyzé­kében ismertette álláspont­ját a junta által támasztott követelésekkel kapcsolatban. Várható, hogy a ciprusi vá­lasz tartalmát rövidesen nyil­vánosságra hozzák. Miközben a ciprusi fővá­rosban és a szigetország más helységeiben a lakosság spon'án tüntetéseken fejezi lei, hogy támogatja a kor­mány politikáját, a NATO- tömb Ciprus szuverenitásá­nak teljes figyelmen kívül hagyásával változatlanul nyomást gyakorol a szigetor­Az Olasz Kommunista Párt XIII. országos kong­resszusa csütörtökön is a be­számoló fölötti vitával foly­tatta munkáját. A felszólalások közül ki­emelkedett Pietro Ingrao- nak. a Politikai Bizottság tagjának, a párt képviselő- házi csoportvezetőjének be­széde. Ingrao kiemelte, hogy a baloldali erők egysége az egyetlen út a katolikus poli­tikai erőkkel való kapcsolat- teremtéshez és a társadalom átalakításához. Fenntartáso­kat fejezett ki azonban azzal kapcsolatban, megvannak-e a pillanatnyi lehetőségek ar­ra, hogy kapcsolat és együtt­működés alakulhasson ki a kereszténydemokrata balol­daliak „A DC baloldala csak akkor változtathht 'jelenlegi ] alárendelt helyzetén a pár­ton belül, Ka előrehálád az egységes baloldali tömeg- mozgalom” — mondta. — A középbal bukása — fejtette ki a továbbiakban — véget vetett azoknak az illúziók­nak. hogy apránként el lehet fogadtatni a reformokat a konzervatív uralkodó körök­kel. Az eredmény ennek el­lenkezője lett, jobboldali for­dulat következett, amely el­szakította a DC-t maguktól a katolikus dolgozó tömegek­től is. Erre egyetlen válasz lehetséges: a demokratikus alternatíva a kormányzat­ban. A baloldali egység erő­sítéséhez két lényeges ponton szükséges változás — mondta Ingrao. — Még nem terem­tődött meg a szakszervezeti harcok teljes egységesítése, és még nem kielégítő a kap­A pekingi kormány hivata­losan meghívta Pierre-Elliat Trudeau kanadai miniszter­elnököt, hogy „a két félnek megfelelő időpontban” láto­gasson el a Kínai Népiköztár­saságba — közölte szerdán este a Canadian Press hír­éreztem, hogy verejtékes. Az alsó karommal xr-~ a hom­lokomat. Az is nedves volt. Dávid akkor ért oda. — Meleged van, Klót? — kérdezte. — Kicsit — feleltem. — Nem akarsz, pihenni? — kérdezte. — Nem. Még csak a har­madik fazéknál tartok —fe­leltem. — Sokat szemeigetsz? — kérdezte. — Nem — feleltem, és ne­velni kezdtem, szágra. így például Lunc NATO-főtitkár Rómában az olasz kormánnyal a ciprusi helyzetről tárgyalt „a NATO érdekeltségeivel összefüg­gésben”. A görög ezredes?;!: — akik mindenekelőtt Washing'.on támogatását ér­zik maguk mögött — hang­súlyozták, hogy Athén „egy jottányit sam enged” követe­léseiből, és hogy „drasztikur gyógyszerhez” folyamodik ha Makariosz nem tanúsít en­ged áksnys ágat. Törökország felzárkózott Görögország kö­veteléseihez. Makariosz alnök, miután el- juttat'ia válaszát Athénba most a lemondását követelő három ciprusi püspöknek adandó válaszán dolgozik — jelenti a UPI. csolat a tömegharcok és a parlamenti küzdelmek kö­zött. A további felszólalók közül Guido Fanti, Emilia Romag­na tartományi kormány el­nöke arról beszélt, hogy „a vörös tartományok” (az OKP által igazgatott országrészek) nem akarnak önmagukba fordulva elzárkózni — mond­ta — ellenkezőleg a központi hatalommal való intenzív kapcsolatokon keresztül igye­keznek érvényesíteni önálló­ságukat. Arrigo Boldrini. az Olasz Partizán Szövetség alelnöke a hadsereg demokratizálásá­nak szükségességét hangoz­tatta és keményen megbélye­gezte azt, hogy Birindelli ad­mirális, a NATO volt dél- európai haditengerészeti fő- parancsnoka, az újfasiszta párt listáján képviselőjelölt lesz a választásokon. Agostino Novella, volt szakszervezeti vezető, a Po­litikai Bizottság tagja és Bruno Trentin, a CGIL-hez tartozó vasasszakszervezet főtitkára azt feltette ki. mi­lyen szerepet játszik a szak- szervezeti egyesülés az OKP által javasolt demokratikus fordulatban. A külföldi testvérpártok küldöttei közül csütörtökön újabb kettő tartott beszédet a kongresszuson. Ignacio Gallego a Spanyol és V. Tei- telboim, a Chilei KP Politi­kai Bizottsága tagja. Mind­kettőjüket nagy taps köszön­tötte. A kongresszus pénteken a második napirendi ponttal, a szervezeti szabályzat mó­dosításával folytatódik. ügynökség. Az ottawai kül ügyminisztérium szóvivője szerdán arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a ka­nadai kormányfő „elvben el­fogadta” a meghívást, de a látogatás időpontját később fogják kitűzni. — Biztos? — és ö is neve­tett. — Biztos. Eddig huszon­négy szemet ettem — felel­tem. — Megszámoltad? — kér­dezte — Meg ám! — felettem. Hüvelykujja és középső­ujja között egy nagy szem hamvas málna piroslott. Azt nyújtotta félém. — Tessék. Itt a huszon­ötödik. Ezt kapd be — mond­ta, és a számba akarta dug­ni a málnaszemet. De én el­rántottam a fejemet. A mál­na eldörzsölődött az arco­mon. A leve a fülem felé folyt. Olyan lehetett, mintha vérezne. — Te pazarló — kiáltotta Dávid. folytatjuk) Huszonhárom esztendő alatt, amióta a Szabad Euró­pa rádió és az úgynevezett Szabadság rádió működik, még soha nem kellett taka­rékoskodniuk a müncheni uszitóközpon toknak: akár­mire volt szükségük, jött a pénz számolatlanul Washing­tonból, a Potomac folyó part­járól, ahol a Cl A, az ameri­kai hírszerzés központja emelkedik. A pénzt — a dol­lárt — persze, valakik vala­hol azért megszámolták, de az összegek a nyilvánosság előtt mindenesetre számo- latlanok maradtak. Most már pontosabban tudjuk, mibe kerül a két adó, mert Fulbrlght szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke beszé­dében közölte: az Egyesült Államok kormánya az el­múlt két évtizedben álcá­zott költségvetési tételekből mintegy 500 millió dollárt költött a két állomás működ, tetősére. ötszázmillió dollár hatal­mas összeg. Sok mindenre telt belőle eddig. Többek kö­zött a SZER és a Szabadság rádió munkatársainak az át­lagosnál magasabb fizetésére, aztán különböző emigráns szervezetek pénzelésére, amelyek úgy vették körül e rádiókat, mint a bolygók a napot. A pénzforrásról az amerikai adófizetőknek fo­galmuk sem lehetett. A SZER-nek az amerikai köz­vélemény előtt sokáig sike­rült játszania a „magánintéz­mény” szerepét: olyan szer­vezetét, amely egy fillért sem kap az amerikai állam­tól, hanem közadakozásból tartja fenn::magát. ?;i.- . & mert a pénz .azoktól szár. mazik, akik „a rab nemzetek javára” akadoznak, a SZER irányítói csak azoknak tar­toznak felelősséggel. így próbálták feloldani azt a képtelen ellentmondást, hogy az Egyesült Államok olyan országok ellen folytat külön erre a célra létrehozott rá­dióadókkal propaganda-had­járatot, amelyekkel egyéb­ként nem háborúban, hanem normális diplomáciai kapcso. latban áll. A hazugságoknak azonban az a sorsa, hogy előbb-utóbb lelepleződnek. Még Johnson idejében, 1967. február 23-án George Christian, a Fehér Ház akkori szóvivője arra kényszerült, hogy beismerje: kezdettől fogva a CIA pén­zeli és irányítja a müncheni adókat, amelyek kisebb-na- gyobb kémtevékenység jel­legű szolgálatokat is tettek a hivatalnak. S hogy a botrány még nagyobb legyen, a szó­vivő azt is kénytelen volt el­ismerni: a CIA nem saját fe­lelősségére, hanem a Nem­zetbiztonsági Tanács 1952- ben és 1954-ben hozott irány­elveivel összhangban, a fon­tosabb kormánybizottságok, a külügy- és a hadügymi­niszterek jóváhagyásával pénzelte e „magánszerveze­teket.” Vagyis az amerikai kormány és a CIA közösen tévesztette meg az amerikai közvéleményt. Ezután jött létre az úgynevezett Kat­zen bach-bizottság, amely „a leplezetten finanszírozott te­vékenységeket” vizsgálta és amely 1967. december 31-ét jelölte meg végső határidő­ként, amikor „a burkolt pénzügyi támogatásnak nagyrészt, talán teljesen meg kell szűnnie.” Johnson azonban a problé­ma megoldását utódjára, Ni- xonra hagyta, aki miután Clifford Case szenátor közzé­tette a SZER és a CIA titkos kapcsolatairól szóló vizsgálat eredményeit, már kénytelen volt valamit cselekedni is. A SZER tevékenységét külön­ben egyáltalán nem ellenző szenátor a vizsgálat során arra a mesáll=>r>ításr” jutó*1 hogy a Szabad Európa rádió költségeinek mintegv 90 szá­zalékát közvetlenül és bi­zonyíthatóan az Egyesült Ál­lamok kormánya fedezi. Ezért Tanácskozik az OliP kongresszusa Trudeau-t meghívták Kínába Dávid és Kló fi Id javasolta: a CIA helyett, amely titokban pénzeli a te­vékenységet, a SZER költség- vetését ezentúl az amerikai törvényhozás határozza meg. Ez elől már nem lehetett ki­térni. így került a Szabad Euró­pa költségvetése tavaly nyá­ron a kongresszus, illetőleg annak különböző szervei élé. Nixon eredetileg 36 millió dollár megszavazását kérte a következő esztendőre. Hosz- szas vita után az összegét le­faragták 32 millióra. A valóságban persze . sok­kal többről van szó, mint ar­ról az általános takarékos­ságról, amelyre az Egyesült Államok kormánya a dollár romlásával rákényszerült. Azután, hegy a SZER és a Szabadság rádió működésé, hez szükséges összegek a kongresszus ellenőrzése alá kerültek, mód nyílt arra is, hogy a szenátorok és a kép­viselők, s általuk az Egye­sült Államok közvéleménye beletekintsen a kártyákba. Egyre több higgadt és meg­fontolt amerikai politikus­nak az a véleménye, hogy a blöff még a pókerben sem mindig célravezető, hát még a politikában, a propaganda- ban. Úgy vélik, hogy ennyi pénz túlságosan sok azért a soványka eredményért, ame­lyet a müncheniek hozhat­nak. A CIA hatalmas költ­ségvetésében annak idején jelentéktelennek számítón, a Münchenre szánt pénz. ón­álló tételként viszont jelen­tős és felülvizsgálható kiadás. De William Fulbright szená­tor, a szenátus külügyi bi­zottságának elíiöke «légisem egyszerűen takarékossági okokból ellenzi a Szabad Európa rádió és a Szabadság rádió állatni költségvetési kereteinek további fenntar­tását. hanem az.ért. mert a hidegháború elavult marad, ványának tartja. Kétségtelen, hogy az Egye­sült Államokban sokan véle­kednek másként. A New York Times például azt ir­ta. hogy „minplá'zok, akik ha­logató taktikánál próbál í ák e rádióadások beszüntetésé­nek elérését, csak a Kreml­nek hasznainak.” Furcsa lo­gika: úgy tűnik, a hideghá­ború érveinek maradványa. Az Egyesült Államokban mégsem lehet az az alapkér­dés, hogy mi használ, vagy árt egy másik országnak, ha­nem az, hogy mi használ vagy árt az Egyesült Álla­moknak. Márpedig — az ed­dig elköltött félmilliárd dol­lárról nem is beszélve — e két adó működése a gondol­kozó emberek előtt leleplez­te az Egyesült Államok iga­zi szándékait. A SZER és a Szabadság rádió felszámolá­sa pedig használna a Fehér Ház tekintélyének. Azt mu­tatná, hogy ha Nixon nem is tud kibújni a bőréből, van érzéke a realitásokhoz. S tudja, hogy vannak eszközök, amelyek használhatatlanná váltak. Sajnos, ekkora józanságot úgy látszik egyelőre nem le­het elvárni az amerikai poli­tika irányítóitól. Vasárnap érkezett a hír: a kormány nyomására az amerikai tör­vényhozás az utolsó pillanat, ban megmentette a két uszí­tó adót az állami támogatás felfüggesztésétől. A kong­resszus hozzájárult, hogy jú­nius 30-ig, a pénzügyi év le­jártáig élvezhessék az adófi­zetők pénzéből az állam tá­mogatását. Ezután azonban már csak újabb törvényja­vaslat elfogadásával lehet állami pénzből fenntartani a Münchenből sugárzó két adót. Az ügyet tehát csak el­odázták. A nemzetközi eny­hülést szolgálná minden­képpen, ha végre pontot tennének a lejárt lemezű müncheni propagan tt'sták dicstelen pályái utasának a végére. Pintér Istváa

Next

/
Thumbnails
Contents