Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

KXIX ÉVFOLYAM. 65. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 17, PÉNTEK Szűk esztendő a müncheni rádióknál (2. oldal) A vevőnek az első hely dukál (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) A világ sportja sorokban (7. oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL» A béke és a szocializmus szellemében Az egyén és a közösség számára egyaránt fontos, hogy időnként áttekintse a körülményeket, amelyek kö­zött él és dolgozik. Egészsé­gesen élni, tervszerűen dol­gozni csak úgy lehet, ha mind az egyén, mind a kö­zösség világosan látja rövi- debb és hosszabb távú fel­adatait. Ehhez viszont elen­gedhetetlen, hogy átfogó pil­lantást vessünk a szélesebb értelemben vett horizontra, viszonylatai befolyásolják kapcsolatainkat, lehetősége­inket, életünket. Pontosan ezt az igényes át­tekintést végezte el a Magvar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága az 1972. március 15-i üléséről kiadott közleményben. „A nemzetközi helyzet leg­utóbbi eseményei is bizonyít­ják, hogy a szocialista orszá­goknak a béke és a nemzet­közi biztonság megteremté­sére irányuló kitartó erőfeszí­tései, kezdeményezései ked­vező visszhangra találnak a világ népeinél és a kapitalis­ta országok egyes, reálisan gondolkodó vezetőinél is” — jelenti ki a KB értékelése. Ez a mondat tömör, világos megfogalmazása a szocialista külpolitika egyik legnagyobb eredményének: annak, hogy szívós erőfeszítéseink gyü­mölcsei számos fontos terüle­ten minden nehézség és ak­namunka ellenére beérőben vannak. A nyugati sajtó a Szovjetunió és más szocialis­ta országok békeoffenzívájá- ról ír. Lehet, hogy ők nem mindig annak szánják, de mi bóknak vesszük ezt a ki­fejezést és büszkék vagyunk rá. Egy offenzívának — akár katonai, akár politikai érte­lemben használjuk ezt a szót — alapvető feltétele az akcióban részt vevők elvi és cselekvési egysége. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ebben az értelemben is rend­kívül fontosnak tartotta és tartja a nemzetközi munkás- mozgalom, a szocialista or­szágok teljes egységét. Pár­tunk nem kímélte és a jövő­ben sem kíméli erőfeszítéseit ennek a nagy ügynek az ér­dekében és a Központi Bi­zottság közleménye jóváha­gyólag összegezi az ezzel kap­csolatos legutóbbi magas színtű tanácskozásokat. „Mindezek a tárgyalások — vonja le a következtetést a KB — erősítették a testvéri szocialista országok és párt­jaik közötti proletár interna­cionalista kapcsolatokat, a sokoldalú, gyümölcsöző együttműködést, s bizonyítot­ták, hogy a világos elvi osz­tálypolitika elősegíti a szo­cializmus, a béke és a bizton­ság ügyét.” A szocialista békepolitika az utóbbi időben komoly eredményeket ért el a hoz­zánk, magyarokhoz mind ér­zelmi, mind földrajzi vi­szonylatban legközelebb álló kontinensen, a sokat szenve­dett Európában. Reményein­ket tovább növelhetné, nagy gyakorlati továbblépést je­lenthetne a megkezdett bíz­tató úton az összeurópai biz­tonsági konferencia mielőbbi megtartása. A közlemény emlékeztet arra, hogy a Var­sói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének 1972. január 26-i prágai nyilatkoza­ta ismét síknaszáil a konfe­rencia halogatás nélküli ösz- szehívása mellett és rögzíts az európai államok közötti kapcsolatok világos alapelve­it. A jelenlegi egyh.ülési fo­lyamat jelentős mértékben összefügg azzal a történelmi paranccsal, hogy a szovjet— nyugatnémet és a lengyel- nyugatnémet szerződések mi­előbb érvénybe lépjenek. Az NSZK-ban ennek megakadá­lyozására a jobboldali ellen­zék éppen most teszi az eddi­ginél is intenzívebbé akna­munkáját és ezzel sok min­dent veszélyeztet. A közlemény hitet tesz a vietnami nép igazságos ügye és a közel-keleti helyzet ren­dezése mellett és állást foglal világunk számos más fontos kérdésében is. A dokumen­tum minden szavát az embe­riség jelene és jövője iránti felelősség jegyében fogal­mazták. A béke és a szocia­lizmus szellemében. Folytatódott a párizsi Vietnam-konferencia Á hosszabb szünet után új­ból összeült Vietnam-kon- ferenciát ismét az egy hely­ben topogás jellemezte: William Porter, az amerikai küldöttség vezetője mint már annyiszor, a lényeges, döntésre váró kérdések he­lyett kizárólag a VDK-ban foglyul ejtett amerikai piló­ták helyzetéről szónokolt, az amerikai lakosság nyugta­lanságát ecsetelte és alapta­lan vádakkal illette az észak­vietnami hatóságokat. Pham Dang Lam, a saigo- ni rezsim küldötte ismét a nyolcpontos amerikai jávas- lat megtárgyalását indítvá­nyozta. Nguyen Ming Vy, a gyen­gélkedése miatt távollévő Xuan Thuy helyettese, a VDK küldöttsége nevében felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikaiak az el­múlt időszakban példátlan hevességgel fokozták a légi­háborút Vietnam mindkét övezetében. Elmondotta, hogy csupán március első 10 napjában az amerikai bom­bázások 50 polgári lakosnak oltották ki az életét és 110-et sebesítettek meg Észak-Viet- namban. Nguyen Van Tien, a DIFK küldöttte szintén til­takozott a légiháború eszka­lációja ellen, amely Dél- Vietnamban főleg a nagy­városok, Saigon, Kontum és Da Nang külvárosait súly- totta. A két utóbbi felszóla­ló ezenkívül megbélyegezte az Egyesült Államokat, amiért több ülés lemondásá­val .szabotálta a párizsi kon­ferenciát, és propagandisz- tikus nyolcpontos javaslatát erőszakolja anélkül, hogy érdembeli választ adna a DIFK hétpontos rendezési tervére. Megkezdődtek a szovjet— pakisztáni tárgyalások Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni elnök csütörtökön hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezett. Bhutto pakisztáni elnök még Moszkvába történt el­utazása előtt nyilatkozott két indiai újságírónak. A nyilatkozat szövege csütörtö­kön jelent meg az indiai saj­tóban. A pakisztáni elnök kifej­tette, hogy „volt ugyan idő, amikor az volt a véleménye, hogy a politikai és katonai konfrontáció. előnyös Pakisz­tán számára, most azonban a konzultáció politikáját kí­vánja követni.” Bhutto kijelentette. hogy tárgyalni kíván Indira Gandhi indiai kormányfővel és ezért hajlandó Uj-Delhi- be utazni. Csütörtökön a Kremlben megkezdődtek a tárgyalások Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni elnök között. A tárgyalások során meg­vitatták a szovjet—pakisztá­ni kétoldalú kapcsolatok kér­déseit, a hindusztáni helyze­tet és más kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzet­közi problémákat. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány csütörtökön a. Kreml nagypalotájában estebédet adott Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni elnök és kísérete tiszteletére. Szovjet részről jelen volt Alekszej Koszigin miniszter­elnök, Dmitrij Poljansizkij miniszterelnök-helyettes, Vi- talij Ruben, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnök- helyettese, több szovjet mi­niszter és más hivatalos sze­mélyek. Az estebéden Zulfikar Ali Bhutto és Alekszej Koszigin baráti pohárköszöntőt mon­dott. Gáspár Sándor Kispesten Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára pénteken — Uzsfu Istvánnak, a budapesti pártbizottság osztályvezető­jének társaságában — Kis­pestre látogatott. A vendéget a kerületi pártbizottság székházában Molnár Endre első titkár, továbbá a párt- vógrehajtó'Dizotfcság tagiai és a tanács vezetői fogadták, s tájékoztatták a munkáskerü­let politikai és gazdasági életéről. Ezt követően Gáspár Sándor felkereste Kispest egyik legnagyobb vállalatát, a Vörös Október Férfiruha­gyárat. Délután aktívaülésen találkozott a kerületi párt-, társadalmi és tömegszervezeti munkásokkal, s tájékoztatást adott az időszerű politikai kérdésekről. Forradalmi ifjúsági napok ünnepi KESZ-cgyu'ések az üzemekben A MEGNYITÓ MEGYEI ÜNNEPSÉG RÉSZTVEVŐI A NYIRVASVÁRI VASVÁRI PÁL-EMLÉKPARKBAN. A forradalmi ifjúsági na­pok szerdai, nyírvasvári megnyitóját követően csütör­tökön megyeszerte folytatód­tak a megemlékezések a ma­gyar nép történetében ki­emelkedő jelentőségű törté­nelmi eseményekről. Üzemek, vállalatok, intézmények, is­kolák és mezőgazdasági üze­mek KISZ-szervezetei tar­tottak ünnepi KISZ-gyűlést. ahol méltatták az 1848-as szabadságharc, a Magyar Ta­nácsköztársaság, 1945. április 4. történelmi jelentőségét és megemlékeztek az 1514-es parasztfelkelés vezérének 500. születésnapjáról. Tiszavasváriban, a vasvári ifjúsági napok rendezvényso­rozata filmvetítéssel folyta­tódott: a művelődési házban az „Egy az ezerhez” című szovjet ifjúsági filmet vetí­tették. Ma délután — ugyan­csak a művelődési házban — iomabemutatót rendeznek, este pedig szellemi vetélkedő lesz az ifjúsági házban. üicfcard Wxon máfusban Moszkvába lá-ogat A Szovjetunió és az Egye­sült Államok megállapodott abban, hogy Richard Nixon elnök ez év jnájus 22-én hi­vatalos látogatásra érkezik Moszkvába. A látogatásról szóló hivata­los közlemény így hangzik: „Mint 1971. októberében bejelentették, a Szovjetunió vezetői és R. Nixon, az Egye­sült Államok elnöke között olyan megállapodás jött lét­re, amely szerint 1972. má­jus második felében Moszk­vában találkoznak és ott ■meg­vitathatnak minden alapve­tő kérdést azzal a céllal, hogy tovább javuljanak a kétoldalú kapcsolatolt orszá­gaink között és megerősöd­jön az egyetemes béke kilá­tása. Most a felek megállapodtak: abban, hogy Nixon elnök 1972. május 22-én érkezik hivatalos látogatásra Moszk­vába.” Fock Jenő látogatása Szolnok megyében Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke csütörtökön délelőtt kétnapos látogatásra Szdnok megyébe érkezett. A megye határán Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára és Fodor Mihály, a megyei ta­nács elnöke fogadta Fock Je­nőt. Ezt követően a Szolnok megyei pártbizottság épüle­tében köszöntötték a kor­mány elnökét. Fock Jenő délelőtt a me­gyei párí-végrehajtóbizott- ság tagjaival találkozott. Csá­ki István, a megyei pártbi­zottság első titkára ismertette a 450 ezer lakosú megye, s a fennállásának 900. évforduló­jára készülődő Szolnok vá­ros életét. Megyei vezetőkkel beszélgetve, a kormány elnö­ke felhívta a figyelmet töb­bek között a cukorrépa-ter­mesztés szorgalmazására, hi­szen a Szolnoki Cukorgyár is veszteséggel zárta az eszten­dőt a cukorrépahiány miatt. Eszmecserét folytattak a ta­nyai lakosság sorsáról és a termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszeréről is. Délután a minisztereinek a városi, valamint a megyei vezetők társaságában —• megtekintette az épülő Zagy­va-parti lakótelep 10 emele­tes házait — ellátogatott a Szolnok testvérvárosáról, Tallinról elnevezett új lakó­körzetbe is, amely 10 ezer embernek ad már otthont. Fock Jenő tisztelgett a Szol­nok kapujában, a Tisza-híd feljárójában emelt felsza­badulási emlékműnél, ahol Csáki Irtván átadta a minisz­terelnöknek a művészeti al­kotás makettjét. Fock Jenő a késő délutáni órákban felkereste a felújí­tott Tisza Bútorgyárat, amely az orszáö konyhabútor-ie:- melésének negyedét állítja elő. Dt Szilassy József igaz­gató tájékoztatója után Fock Jenő megtekintette az üzem­részeket. Ezt követően- a- gyári mű­velődési teremben várták a miniszterelnököt a város nagyipari üzemeinek munká­sai: az alföldi kőoiajipctr, a Tisza menti Vegyiművek, a járműjavító, s más szolnoki gyárak, vállalatok szocialista brigádvezetői. Sipos Károly, a városi pártbizottság első tit­kára mondott bevezetőt, majd Fock Jenő válaszolt a munkások kérdéseire. Jelentés a földekről Jól teleltek az őszi vetések A verőfényes, meleg idő nyárias hangulatot teremtett a földeken. Mindenfelé be­népesült a határ. Évek óta nem volt példa ilyen korai „szezonnyitóra”. Március 10-ig, a 16—18 fokos nappali felmelegedés segítette az őszi vetések fejlődését és a tavasszal esedékes vetést. Ráadásul esőt is kaptak a földek. Az enyhe időszakot felváltotta az elmúlt heti erős lehűlés, amely a mínusz 7—mínusz 11 fokos éjszakai fagyokkal „rosszabbk or nem is jöhetett volna”. Eddig az időpontig ugyanis a mezőgaz­dasági szakemberek egyön­tetű véleménye szerint az el­múlt ötéves átlaghoz képest jól teleltek az őszi vetésű nö­vények. A vártnál lényegesen kevesebb gondot okozott az. hogy hosszú heteken át — mondhatni, egész télen — „meztelenek” voltak a nö­vények, hiányzott a hótakaró a talaj felszínéről. Azt is megállapították, hogy az eV múlt ősszel későbben vetett növények valamivel ritkáb­ban keltek ki, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a növépyek kedvező idő esetén a betakarításig nem érhetik utol magukat. Jól telelt a rozs és a tricitale növény is. Az őszi árpa levele sokfelé lefagyott, de a korán induló tavaszi vegetáció „rendbe hozta” ezt a növényt is. Azt. hogy az elmúlt heti erős lehűlés okozott-e lénye­gesebb pusztítást a növény- állományban, a szakemberek egyelőre még nem tudják, de arra számítanak, hogy a kalászosokat nem viselték meg különösebben az éjsza­kai fagyok. A már kike't borsófélék és a rügyezésnek induló lucerna azonban vár­hatóan megsínyli majd a ne­hány napos télies időjárást. A gyümölcsösökben is minden „rendben volt” a márciusi fagyokig. A hideg idő után azonban előfordul­hat. hogy a rügyek „megfáz­tak” ami a virágzásnál le­het, hogy még nem is mu­tatkozik meg, később azon­ban az esetleges korai vi- rághullás mutatja majd meg, valójában hogyan vészelték át a növények ezt a kritikus időszakot. Vonatkozik ez a csonthéjasokra, a barackra, a mandulára, a meggyre. Az alma és a szőlő az elmúlt héten még nem volt annyi­ra „előre” hogy nagyobb kártételekre kellene számíta­ni, bár ez sincs kizárva. A megyében is vetnek; a mák. a borsó, a petrezselyem, a zab, a tavaszi árpa, a lu­cerna és a vöröshere magja kerül a talajba. A szőlősöket és a gyümölcsösöket metszik, mégpedig olyan jó ütemben, hogy több nagygazdaságban már be is fejeződött ez a munka. A gyümölcsösökben még a tél végi úgynevezett lemosó permetezések adnak munkát a szakembereknek. vilAg proletárjai, EGYESÜLJ eteki

Next

/
Thumbnails
Contents