Kelet-Magyarország, 1972. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

8. »Mal tr«*» irr 19V márefus fl. Tárgyalnak az arab föderáció vezetői A Kairóban tanácskozó há­rom arab államfő, Szadat, Asszad és Kadhafi elnök a közel-keleti helyzet általá­nos áttekintése után hétfőn a hármas államszövetség „hétköznapi” kérdésedre tért át. A Reuter szerint számolni lehet azzal, hogy határoza­tokat fogadnak el az Egyip­tomot, Szíriát és Líbiát egye­sítő föderáció lakosainak le­telepedési, munkavállalási jogáról, állampolgári helyze­téről, utazási szabadságáról és más aktuális belső problé­mákról. Megállapodtak ab­ban, hogy felállítanak hat szövetségi tanácsot, melyek gyakorlatilag a föderáción belüli róinisztériumok sze­repkörét látják el majd. Összehangolt hadműveletek Laoszban és Kambodzsában A hét végén Kambodzsá­ban volt az indpkípai harci cselekmények súlypontja. A saigoni bábrezsim hadsere­ge hétfőn egy újabb, egyelő­re ismeretlen létszámú egy­séget küldött Kambodzsába, ahol a U]?í. értesülése sze­rint most’már'tíégyí dél^élpt- nami csapatteát jpégy fronton közel 50 ezer fqivel harcol az ottani népi felszabadító erők ellen. A leghevesebb ütközet va­sárnap délután Kompong Trach város közelében volt. Mintegy 16 kilométerre a dél-vietnami határtól. A dél-vietnami hadszínté­ren a DNFF harcosai vasár­nap Saigontól 90 kilométerre aknavetőkkel é$ ágyukkal lőtték a kormányerők egyik támaszpontját ahonnan a kambodzsai hadműveleteket irányítják. Az amerikai jégierő B— 52-es nehézbombázók és Phantom vadászgépek beve­tésével az elmúlt hetek fő célpontjait, a központi fenn­síkot és a Shau völgyét bom­bázták. A laoszi főváros katonai forrásaiból származó hír sze­rint ■ ä' népi felszabadítsd erők másfél' napos kemény ... küz­delem -után elfoglalták a stratégiai fontosságú Sam Thong-i támaszpontot, amely a Kőedény síkságtól délre van. A 130 milliméteres űr­méretű messzehordó ágyuk­kal is felszerelt felszabadító erők most már bekerítéssel fenyegetik a hirhedt Long Cheng-i támaszpontot is, amely a CIA által pénzelt és irányított. Meo törzsbeli zsol­dosok főhadiszállása, vasár­nap óta a hírek szerint Long Cheng repülőtere már nem tud gépeket fogadni. mert a népi erők tűz alatt tartják a kifutópályákat. Szervezkedik a ciprusi jobboldal Ifjú ciprusi tartalékos tisz­tek kétezer tagú szélsősége­sen jobboldali szervezete va­sárnap. évi renqes találko­zóján felsorakozott az athéni junta és a szigeten rejtőzkö­dő Grivasz tábornok mellett s Makariosz érsek köztársa­sági elnök ellen. Táviratot küldtek Makariosznak s eb­ben követelték, hogy a helyi szinódus határozatának meg­felelően azonnal mondjon le elnöki tisztéről. A ciprusi kérdés „nemzeti alapon történi; megoldá­sáért” lándzsát törő tartalé­kosok 18—22 éves fiatalem­berek, akik feltétel nélkül támogatói az athéni dikta­túrának — írja az AP. Katolikus békebizottságok ülése Az Opus Pacis Intéző Bi­zottsága és az Országos Bé­ketanács katolikus bizottsá­ga hétfő,, ülést tartott, ame lyer .eszi vett dr. Ijjas Jó zseí ralocsai érsek, a kato likus püspöki kap, az Opu; Pacis és az Országos Béke tanács katolikus bizottságá­nak elnöke is. Dr. Ijjas József, érsek meg­nyitójában megerplékezett az eíhunvt dr. Brezanóczy Pál .egri áfseknek a püspöki kar .ti1' ' -rinklsc • gírói é "b i+"r Mug TI ál Dpj-- aci? üg ve ‘-zgatői. tartott el­adást az 1972 évi békefel­adatokról. A katolikus béke­szervek tagjai elhatároz­ták, hogy támogatják a Ha­zafias Népfront programját is célkitűzéseit aktívan részt /esznek a Hazafias Népfront V. kongresszusának előké­szítésében Munkájukkal se­gítik az összeurópai bizton­sági konferencia mielőbbi összehívását. Elítélték az amerikaiak vietnami agres­szióját és a terror bombázá­sokat. Egyetértésüket fejezték ki - februárban Versailles-ban 'egtartott vietnami világ­án r?-enci’ «'kitűzéseivel invilvánítotték hogv cse- ikvően részt veszne’- az Országos Béketanács 1972. évi munkaprogramjának megvalósításában. Gandhi asszony partja elsöprő győzelmet aratott OOO ülés a világ csendjéért Noha végleges adatok még mindig nem állnak rendel­kezésre. Indira Gandhi mi­niszterelnök-asszony hátfőn úgy állt az indiai parlament új ülésszaka elé, hogy tuda­tában volt, pártja, a nemzeti kongresszus párt elsöprő győzelmet aratott, megerő­södve került ki a helyi tör­vényhozási választásokból. A vasárnap estig beérkezett adatok szerint az 1584 man­dátumból a nemzeti kong­resszus párt 1230-at szerzett meg. Hétfőn megnyílt az indiai szövetségi parlament új ülés­szaka. V. V. Giri köztársasá­gi elnök megnyitójában is­mételten kijelentette, hogy Vasárnap több ezres tömeg, gyűléssel fejeződött be a chi­lei diákifjúság nyári önkéntes munka táborozása. A chilei diákok mintegy hetvenezren dolgoztak szünidejükben duz. zasztó- és öntözőművek épí­tésén, valamint a mezőgazda­ságban. Az ünnepi tömeggyűlésen mondott beszédében Salvador Allende elnök kijelentette, hogy a nép félresöpör minden olyan erőt, amely meg akar­ja akadályozni a szocialista építést Chilében. Az elnök is­mét hangsúlyozta, hogy tel­jes mértékben élni fog alkot­mányos hatalmával a népi egységkormány gazdasági cél. jainak megvalósítása érdeké­ben. Allende védelmébe vet­te Pedro Vuskovic gazdaság­ügyi minisztert, aki az utóbbi A Francia Szocialista Párt szombaton és vasárnap a Párizs melletti Suresnes- ben tartott rendkívüli kong­resszusán elhatározta, hogy azonnal megkezdi a tárgya­lásokat á többi baloldali po­litikai párttal, elsősorban a Francia ■ Kommunista Párt­tal egy közös baloldali kor­mányprogram kidolgozásá­ról. Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt el­ső titkára azt a reményét fejezte kí, hogy e tárgyalá­sok már a nyárig eredmény­re vezetnek, s a nyár elején tartandó újabb rendkívüli pártkongresszus már a tár­gyalások eredményeként-ki­dolgozott közös kormány­program elfogadásáról dönt­het, A kétnapos rendkívüli Indiának nincsenek hódító szándékai, békében kíván egvüttálni minden szom­szédjával, köztük Pakisztán­nal is és szeretné kiszélesí­teni a kereskedelmi, műsza­ki-tudományos és kulturális együttműködést a szubkonti­nens minden országával. Az ülés második felszóla­lója, Indira Gandhi kor­mányfő üdvözölte a Bangla Desh Népi Köztársaság meg­alakulását és éles szavakkal ítélte el az Egyesült Álla­moknak a konfliktus idejen tanúsított magatartását, fi­gyelmeztetett arra hogy a határokon a helyzet feszült és ezért további éberségre van szükség. időben a jobboldali ellenzék támadásainak célpontjává vált, kilátásba helyezte ugyan­is két nagyüzem államosítá­sát, amiért azok tulajdonosai törvénytelenül készleteket halmoztak fel. Allende hangoztatta, hogy az ország erőforrásainak álla­mosítása kiváltotta az ellen­zék agresszív fellépését a kor­mánnyal szemben. A népi egység azonban végrehajtja programját és nem enged te­ret semmiféle felforgató ma­nővernek — mondotta. Végezetül kijelentette: a né­pi kormány nem akar erő­szakhoz folyamodni, met* nincs rá szüksége. ErőszaKra csak azok kénytelenek gon­dolni, akik nem támaszkod­hatnak a népre és a chilei ifjúságra — mondotta. kongresszus, amely vasár­nap a késő esti órákban ért véget, elfogadta a Francia Szocialista Párt kormány- programját, s kijelölte a párt küldöttségét, amely e program alapján rövidesen megkezdi majd a tárgyalá­sokat a Francia Kommunis­ta Párt küldöttségével A francia sajtó kommen­tárjaiban általában hangsú­lyozza, hogy a rendkívüli kongresszus egyrészt meg­erősítette ’ Francois Mitter­rand első titkári rációját, de Mitterrandnak is enged­ményeket kellett tenni a kü­lönböző áramlatokkal szem­ben, s figyelembe kellett vennie a párt nsigv többsé­gének óhaját, amely szem-1 mel láthatóan baloldali egy- I ség megvalósítására irányul. Tízesztendős az ENSZ leszere ési bizottsága Érdekes és jelentős évfor­dulóhoz érkezett a leszere­lésért v.vott kemény és bo­nyolult nen.zeUözi aüzúe.em. la <2. március 14-cn van ép­pen tíz esztendeje, hogy Genf, ben, a Nemzetei Palotájának nagy tanácstermében meg­nyitották a leszerelési bizott­ság értekez.etét. A bizottsá­got az ENSZ-közgyűlés 16. ülésszakának határozata alap. ján a bzovjetunió és az Egye­sült Államok hozta létra még 1961-ben. A bizottság munká­jának politikai tartalma szem. pontjából lényeges momen­tum volt, hogy az ENSZ-köz. gyűlés a szovjet javaslatok alapján az általános és teljes leszerelésre, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, vala­mint a háborús veszély elhá­rítására irányuló kezdeménye, zések egész sorát az új. tanács, kozó szerv hatáskörébe utalta. Szervezetileg viszont az volt fontos mozzanat, hogy az új 18 hatalmi bizottságban mind. három államcsoport (tehát a szocialista országok, a nyuga­ti szövetségi rendszerekhez tartozó államok, valamint a semleges országok) képviselői kiegyensúlyozott arányban kaptak helyet. 1969 augusztu­sában — új lépésként — to­vábbi hét ország — köztük hazánk is — a leszerelési bi­zottság tagja lett. Itt kell még megjegyezni azt, hogy Fran­ciaország a maga külön atom politikájának útját járva, gya­korlatilag távol maradt a le­szerelési bizottság munkájá­tól. így a tízéves harci sza­kasz politikai küzdelmeiben a gyakorlatban 1962 és 1969 kő. zött 17, 1969 után pedig 24 állam vett részt. Már a bizottság megszüle­tésekor világos volt, hogy Genf kemény harcok színte­re lesz. Hiszen a leszerelés minden kétséget kizáróan a legbonyolultabb, egymással ellentétes politikai és straté­giai érdekeket érintő nemzet, közi probléma. A világ köz­véleménye éppen ezért hajla­mos volt arra, hogy bizonyos egykedvűséggel térjen napi­rendre a‘ -genfi konferencia munkája- felett, amely az el­múlt évtizedben majdnem 000 ülésen birkózott a leszerelés gondjaival. Ennek a közöny­nek „az utca embere” szem­pontjából érthető magyaráza­ta, hogy a nagy nemzetközi megállapodások nem a bízott, ság kebelén belül, hanem ma. gasabb nemzetközi szinten születtek meg. Így volt ez már a leszerelés útján megtett első nagy meg­állapodással, az 1963-ban szü. letett úgynevezett atomcsend, egyezménnyel is. Ebben, mint ismeretes, a szerződő felek megállapodtak, hogy a jövő­ben nem végeznek nukleáris fegyverkísérleteket a levegő­ben, a világűrben és a víz alatt. A végső megegyezés Moszkvában a háromhatalmi (szovjet, angol amerikai) megbeszéléseken jött létre. A valóság azonban az, hogy ez tulajdonképpen a megkoroná. zása volt annak a rendkívül szívós és hosszú politikai küz­delemnek, amely az ENSZ le. szerelési bizottságának ülés­termeiben zajiott le! Lényegében el lehet mon­dani ugyanezt az azóta meg­született többi megállapodás­ról is. A Géniben megártott sok száz ülésen végezte el a bizottság azt a szorgos előké­szítő munkát, amely végül is diplomáciai csatornákon ke­resztül olyan jelentős meg­egyezésekhez vezetett, mint 1967-ben a világűr békés fel- használásáról szóló szerződés, 1971-ben a tengerfenék atőm. mentesítéséről szóló megálla­podás és ugyancsak 1971-ben a biológiai fegyverek betiltá­sáról szóló nemzetközi egyez­mény szövegének kidolgozása. Külön ki kell emelni azt a szerepet, amelyet a leszerelé­si bizottság 1968 folyamán az úgynevezett atomsorompó szerződéstervezetének , kidol­gozása során kifejtett sarneíy végül is lehetővé tette, hogy a szerződés létrejöttével jó­zan gátakat emeljenek az atomfegyverek elterjedése elé. A tizedik évfordulón a le­szerelési bizottság előtt két közvetlenül megoldandó fela­dat áll. Az első az, hogy a bi­zottságban el kell érni a vegyi­fegyverek teljes betiltását. Az ilyen típusú fegyvereket Viet­namban jelenleg is alkalma­zó amerikai küldöttség ebbe ugyanis nem egyezett bele és éppen ezért került sor a ve­gyi- és bateriológiai fegyve­rek problematikájának ketté­választására. A másik, ugyancsak érle­lődő közvetlen feladat az 19G3-as atomcsendegyez- mény teljessé tétele. Azaz: a földalatti atomkísárletek be­tiltása. A megállapodás fő akadálya itt is az amerikai álláspont, amely a helyszíni ellenőrzés követelésével szin­te megoldhatatlan biztonsági problémákat kapcsol be a vi­tába. Tegyük hozzá, szükség­telenül, hiszen a technika je­lenlegi szintjén a föld alatti atomrobbantá'ok helyszíni el. lenőrzés nélkül is észlelhetők. Mindenesetre az általános hangulatra jellemző, hogy Waldheim, az ENSZ új.főtit­kára a leszerelési bizottság ülésszakának megnyitásán az amerikai állásponttal szem­ben a gyors megállapodás le­hetőségét és szükségességét hangoztatta. Végűidé nem utolsósorban; a tizedik évfordulón új mó­don vetődnek fel a szervezeti problémák. Feltétlenül kívá­natos lenne, hogy az eddig távol maradó Franciaország, valamint az időközben ENSZ. taggá választott Kínai Nép- köztársaság is részt vegyen a bizottság munkájában. Nvil- vánvaló, hogy részvételük nem egyszerűsíti a megálla­podást a függő kérdésekben. Ennek azonban másodrendű jelentősége van. Hiszen a bi­zottság feladata nem az egy­szerűsítő megoldások keresé­se, hanem az, hogy szembe­nézzen a leszerelési probléma egész bonyolultságával nap­jaink valóságával. —i —6 Al'ende be zédet mondot* Tömeggyűlés Chilében Egy lébés a baloldali egység felé Meg kezdődik a fpancia szocialisták és kommunisták tárgyalása Nemes György: Dávid és Klotild 8. — Mért piszkálod a fo­gad? — kérdeztem. — No csak —; mondta. — Igen — mondtam. —A főzeléket nem kell piszkálni. És különben is jó fogad van. Aztán ettől elromlik. — Tudod, mit? Hagyd ab­ba — mondta. — Csitri vagy te ahhoz, hogy mindenbe be­leszólj. Szó nélkül felálltam, és kimentem a turistaház kert- 'ébe. Leültem egy kerti szék- ’>e, és lóbáltam a lábam. Ki­jött utánam, és leült a ma­rik székbe. — Mit akarsz, Darkó? — kérdeztem. — Az a vezetéknevem. — Tudom, ha a Kati báty­ja vagy. — Pistának hívnak. — És? — Szólíts úgy. — Eszem ágában sincs ’’’arkó. Felállt. Az arca niros "olt Kezét összaszoríto ta. Féltem megüt. . Kicsit hátraléptem. — Még megleckéztethetlek — mondta, és elment. Megrántottam a váltam. Felmentem a szobába. A szőnyegen hasra feküdtem. A fejemet a karomra teltem. Behunytam a szememet, és Dávidra gondoltam. És egy dallamot kezdtem dúdolni. Ma délelőtt egyeztünk meg benne. Ez lesz a ml közös ze­nei jelünk, ö a Weber Grand Duo concertantot akarta, az Andante tétel első hangjait. Mert, hogy ő azt klarinéton nagyon szépen fújja. De én nem ismertem. Én Csajkov­szkijt akartam, a Diótörő- ből, vagy a Hattyúk tavá­ból. Dávid azt mondta: az édeskés. Ezen majdnem ösz- szevesztünk. Végül Mozartot választottuk. Azt mind a ketten ismerjük. A Kis éji zenét. Annak a kezdetét. Ez most már mind’g a mi dal­lamunk. S én nemcsak dú­dolni tudok. Fütyülni is, mint egy fiú. Majd ezt fü­tyülöm, ha jelt kell neki ad­ni. És ő is ezt fogja fütyülni. Ebben egyeztünk meg. Megkoccant az előszohaab- lak. Felugrottam, és már ro­hantam ajtót nyitni. Ez csak KLotild lehet, gondoltam. Csa­lódás. Lilian néni állt az aj­tóban. Lábán gumicsizma, mert a sár miatt mindig gu­micsizmában jár. Akkor is, ha a sár már felszáradt. Be­legyűrve egy vászonnadrág. Ha hidegebb van, egy bordó melegítő nadrágját gyűri a csizmaszárba. Nem valami sikkes. De felül csak egy könnyű blúz van rajta, ujjat­lan. Meztelen karja vállig látszik. Egy tányért nyújtott fe­lém. Rajta sütemény. — Egy kis mákos kifli. Tu dom, hogy imádod a mákos’, minden formában. Igaz, Dá­vid? — Ez igaz — feleltem, és jókedvem támadt, pedig Klotildra számítottam, és Lilian néni jött. Lilian néni folytatta: — Legalábbis Márta így mondta. Márta az anyu. De mért kell ilyet rólam mindenkinek elmondani. Lehervadtam. — Köszönöm — mondtam, és hirtelen nem tudtam, mit tegyek a tányérral. — Nincs kedved málnát szedni? — kérdezte ezután, Lilian néni. Nem tudtam, mire gondol Magamnak szedjek-e vagy nekik. Tudtam, hogy a mál­na megérett, és napok óta szedetlenül roskadoznak a málnabokrok. Értetlenül néz­tem rá. Aztán elmondta: be kell szállítani a málnát a vá­rosba, mert szerződésbe a vállalták. De nincs ember. Nincs napszámos. Nekem is fizet, meg ha vannak bará­taim, hívjam őket ide, min­denki kereshet a nyáron. És lehet szeme'getni is, senki nem ügyel rá, annyi van. De kár volna, ha e'rothadna. Mondtam, hogy nekem gya­korolnom kell, de azért lehet róla szó. (Folytatjuk) CSEHSZLOVÁK—BOLGÁR TÁRGYALÁSOK. Hétfőn Prágába érkezett a bolgár párt- és kormányküldöttség. A déli órákban a prágai vár tróntermében találkozott a csehszlovák delegációval. Délután megkezdődtek a hivata­los csehszlovák—bolgár tárgyalások. Képünkön: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára üdvözli Todor Zsivkovot Prágában.

Next

/
Thumbnails
Contents