Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
Í9TS. február !6. KELET-MAGYARORSZÄG * 4M Zárszámadás a pátrohai Zöld Mező Tsz-ben ■» — Idejön egy tavaly végzett ipari tanuló kislány. Sír, szipog, nagynehezen csak kiszedem belőle mi a baja. „Kidobtak a műszakból — mondja —, egy szőke, magas, kövér van ott, aki kidobott.” Hogy ki az illető? Név szerint meg nem tudná mondani, de sokat van ott, jár fel-alá, hát valószínűleg . a művezető. Egyik .gyár szakszervezeti irodájában játszódott le a fenti jelenet, ahogy azt később a termelési felelős elmesélte. Szélsőséges a példa? Kétségkívül. Még a különösen nagy üzemekben ’is ismerni kell egymást a közvetlen munkatársaknak. De vajon' csakugyan ismerik? És jól ismerik-e? Szélsőséges a művezető eljárása is. De vajon nem azért fordulhatott-e elő ilyesmi, mert a „szőke, magas, kövér” középvezető még mindig gyerekszámba vette az új munkatársat? Nem tekintette partnernak; olyannak, aki már teljes jogú társ a termelésben, s egyben olyannak, akit még tanítani, nevelni kell. Az eset egész sor kérdést vet fel. A legnagyobb közülük: rendben van-e minden a fiatalok fogadása*és befogadása, az életre szóló start körül? Kezdjük a bemutatkozással. Hányszor marad el ez a legelemibb gesztus. Ami pedig afféle avatási szertartásként feltétlenül szükséges lenne. Az ilyen első kézfogások — ha vannak —, szimbolizálják a befogadást és beilleszkedést, az összetartozást; egyszóval — a közösségbe lépést. Elmaradásuk hiányérzet kezdetét jelentheti, s jelenti is az ifjú szakmunkások számára. A szakmakezdés izgalmas időszak; segítség kell hozzá. Nem is kevés. Ha a kezdőről csak azt veszik tudomásul, hogy ő is van, egy világ omlik össze benne. Azt hiszem, érdemes ezen elgondolkozni. Ki-ki beleélheti magát annak a pályakezdőnek a lelkivilágába, aki frissen szerzett munkakönyvével, friss szakismeretekkel starthoz állva, a várt támogatásból alig, vagy semmit sem kap. A munkássá válás útján olyan buktató ez, amit nagyon könnyen el lehetne kerülni. A termelőüzemben másra is kell az erő, mint a fiatalok, az újak ajnározására. A példánkbeli nagy gyárban szokás ugyan, hogy egy-két hét után elbeszélgetnek az újonnan jöttékkel. Ezek a beszélgetések a munkaügyi osztályon zajlanak le, s nyilván nem haszontalanok. Am, bizonyára hasznosabbak lennének. ha termelés közben is megkérdeznék őket, s ez nyilván a középvezetők, csoportirányítók közvetlen feladata. Sajnos, még kevés az olyan munkahely, ahoi átfogó, mindenre kiterjedő figyelemmel készülnek az újak fogadására. Kevés üzemben adják meg kellően a módját — külsőségekben is — a munkába állásnak. Az ipari tanulók megfelelő fogadtatására, a már említett bemutatkozásra, mintegy beiktatásra gondolok, s arra a tudatos ^nevelőtevékenységre, amire sokszor nem marad elég idő vagy erő. Ahhoz, hogy jó szakmunkás váljék belőlük, az esetek jelentős részében felvértezi őket a szakmunkásképzés. De nem mindig: szakmai begyakorlottságuk sokszor kívánnivalót hagy maga után, ilyen értelemben is szükségük van a munkatársak tanácsaira, gazdag tapasztalataira, az értő-magyarázó irányításra. De ha a legjobban készítették is fel őket a termelőmunkára, akkor Is adódhatnak kisebb-nagyobb nehézségeik, melyekkel egyedül csali keservesen birkóznak meg. A legfontosabb azonban az a tény, hogy dolgos, munkaszerető emberré csak a munkásközösség befogadó szere- tete, a beilleszkedes . teheti őket. A későbbi ragaszkodást, az üzemhez való hűséget ezzel . lehet és kell is megalapozni, ök, az új szakmunkás-generáció tagjai, évről évre többet tudnak szakmailag, de ezzel együtt, a fölnevelő demokratikus légkör hatására emberileg is igényesebbek. S ha külsőleg borzasabbak. s néha gondolatilag is kócosabbak, azért mégás ők a termelés holnapi derékhada. Akik a bizalomra, a segítésre igyekezettel, szorgalommal akarnak és tudnak is válaszolni. S. M. Egy parasztember így summázta véleményét a pátrohai Zöld Mező Tsz február 8-án megtartott zárszámadási közgyűlésén; „Egy zárszám-' adásról az embernek lényegében két emléke marad: vagy jó, vagy rossz. Mi, immár négy esztendeje, mindig kellemes, jó emlékkel távozunk innen.” Tapsolt a tagság. Hagyomány Pátrohán, hogy a zárszámadási közgyűléseket a kenderátái simítóházban tartják, mely ez alkalommal is zsúfolásig telt, s ebből az alkalomból újra ellátogatott a tsz-be a község országgyűlési képviselője — alti rendszeresen felkeresi választóit a munka dandárjában is — Erdei Lászióné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országom Tanácsának elnöke, megjelent dr. Tar Imre, az MSZMP Szabol cs-Szatmár megyei bizottságának első titkára, Jakab Miklós, az MSZMP kis- várdai járási bizottságának első titkára és dr. Józsa István, a megyei tanács kis- várdai járási hivatalának elnöke. S volt valami aktuális, időszerű abban, hogy az úttörők éppen a Földművelők dalával köszöntötték a közgyűlést, szüleiket, a teremtő, alkotó, földművelő embereket, akik az elmúlt esztendőben is nagy szorgalommal, áldpzatokat Vállalva dolgoztak,1 hogy a mostoha .időjárás okozta és egyéb nehézségeket leküzdjék, s szép sikerről adjon számot a vezetőség a tagságnak. Ez csendült ki a számokból, elemzésekből, abból a beszámolóból, amelyet Czine Ferenc, a tsz elnöke ismertetett.: Igazán csak 'akkor lehet helyesen értékelni ennek a közösségnek, párt- és szakvezetésének az eredményeit, erőfeszítéseit, ha tudjuk, hogy milyen mélyről indultak. Saját szorgalmuknak és a szakszerű a tagság munkájára és helytállására min- dig számító vezetésnek az eredménye, hogy elégedettek az emberek, s az évről évire ismétlődő — belvíz stb. — nehézségeken úrrá lettek, s szilárd nagyüzemmé fejlődött a pátrohai Zöld Mező Tsz. Egy teljes esztendő munkájának az értékelésére nincs lehetőség. Csupán néhány fontos jellemző tény is elegendő azonban annak bizonyítására, hogyan fejlődött a közösség. 1967-ben az egy tagira jutó részesedés még nem érte el a 6 ezer- forintot. Ezt 1968-ban már megnégyszerezték, s jelenleg is meghaladja a 22 és fél ezer forintot. A közös tiszta vagyonának az értéke 35 millió. Bár a növénytermesztés ER^EI LASZLÖNÉ FELSZÓLALÁSÁT MONDJA1. MELLET! F: DR. TAR IMRE. A MEGYEI PÁR ( BIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA ÉS CZINE FERENC, A TSZ. ELNÖKE. A KÖZGYŰLÉS RÉSZTVEVŐINEK EGY CSOPORTJA. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELEI) nem, de az állattenyésztés túlteljesítette árbevételi tervét, s így összesen 44 millió 48 ezer forintot értek él, pótolták az időjárás okozta kieséseket is. így sikerült az alaptevékenységekből mintegy 6 millióval növelni az árbevételit. Ez annál is inkább figyelemre érdemes, mert bár a tagság létszáma 892, ebből azonban az öregek, nyugdíjasok, s járadékosok létszáma 323, s ezekről sem feledkeztek meg. Csak az elmúlt esztendőben 70 tsz-tag ment el nyugdíjba. Gondos ésszerű gazdálkodásuk eredménye az is, hogy gondoltak a munkák fokozott gépesítésére, a nehéz fizikai munka könnyítésére. Az elmúlt évben több, mint 3 milliót költöttek 1 modem erő- és munkagépekre, s jelenleg országosan is az egyik legfiatalabb gépparkkal, s a hozzá szükséges műhelyekkel rendelkeznek. Jelentős anyagiakat fordítottak a fiatal szakemberek nevelésére, a szakmunkásképzésre. Egymilliós beruházásból új tmk-műhelyt építettek, ahol jelenleg 23 tanulót képeznek, a tsz-nek 5 ösztöndíjasa taHagyomány, hogy a Ms* v’árdai Rákóczi Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését — akkor is, ha az ünnepre, vagy vasárnapra esik, — február 6-án tartja. így határoztak tizenegy évvel ezelőtt az első zárszámadáson, s ha a tagoknak nem is kellett, a vendégeknek illett ezt megmagyarázni. Vendége volt a vasárnapi közgyűlésnek Orosz Ferenc, a megyei tanács elnöke, Lípők András, a kisvárdai városi pártbizottság titkára és Szabó Ferenc, a városi tanács elnöke. Kárpótolta a pihenőnap * feláldozását, hogy Juhász István, a termelőszövetkezet elnöke' ismételten, mint már annyiszor, most is kiváló eredményekről, jó munkáról adhatott számot. Ha S zabolcs - S zatmár a burgonyatermesztés hazája, akkor Kisvárda bölcsője a nemes rózsa- és gülbabafaj- táknak. Ök látják el az ország nagy részét vetőgumókkal és ők érnek el folyamatosan olvan termésátlagokat amely párját ritkítia. Tavaly 420 holdon ültettek búr«'- nyát és 'holdanként átlag 106,8 mázsás termést szedtek fel. De nemcsak erre lehetnék büszkék — ha egyáltalán azok. Gazdag volt az aratásuk is, mert búzából Ahol a „kisvárdai rózsa'' terem Már a vetésit is akadályozta a késed kitavaszodas és ami26.1,' rozsból 13,8, őszi árpából 21,5 mázsás átlagot kombájnoitak. Úgy, hogy a termés rekordidőre, augusztus 1-re már raktárba került. A sok szám mellett beszámolójában említett még néhány olyait az elnök, amely feltétlenül. megérdemli a nyilvánosságot. Tizenhatezer-ötszáz mázsa almát szüreteitek, § annak 88 százaléka exportmin öségű volt! A termelőszövetkezet állat- tenyésztésében a sertéstenyésztés országos hírű. Keresettek azok a tenyészsül- dők, amelyek a Rákóczi Tsz telepéről kerülnek ki. Nem véletlen, hogy az állattenyésztői ágazat az elmúlt évben 7.7 millió forint értékű árbevételt ért el, ennek nagy részét a sertéstenyésztés adta. Jól végzett munka után minden ember telített bizonyos mértékig elégedettség- geL Ez csillogott a Bessenyei gimnázium dísztermében ülők szemében is. De a termelőszövetkezeti tagoknak az elnöki beszéd emlékezetükbe idézte: azért az elmúlt év nem volt könnyű. Nem minden sikerült úgy. ahogyan tervezték, szerették volna. kar a határba mehettek, egyszerre kellett a burgonyát, a kukoricát, a kendert és más magokat a földbe tenni. Gyakori esőzes zavarta később a kapálást, s gépek helyett az emberi kezeket nagyobb arányokban kellett igénybe venni. A szövetkezet tagjai állták a sarat. Nyújtották a napokat, fokozták a szorgalmat és ebben élenjártak a tíz szocialista brigád tagjai. Ezekkel kapcsolatban az volt a beszámoló megállapítása: „Érvényesült és erősödött a tagság kettős érdekeltsége, a tulajdonosi szerep a közös vagyon megőrzésében, ugyanakkor szilárdult a fegyelem a munkavégzésben, a vagyon gyarapításában.” így lehetett a termelőszövetkezet éves árbevétele 32 millió forint — több a tervezettnél, így juthatott a tagoknak is öbb a tavalyinál: 12 millió 500 ezer forint. Munkaegységben számolva a pénzben i juttatás 80, a természetbeni pedig 42' forintot tett ki. Csak feszített munkával lehetett olyan eredmény, amelyekről az elnök szólt. Ez biztosíthatta, hogy nem .»óit gond a szociális és a kulturális alapra, a városfejlesztésre több, mint egymillió forintot tartalékolni, a további fejlesztéshez 4 millió 700 ezer forintot letétbe helyezni. Mindez nemcsak az aktívan dolgozó tagoknál, fontos, de azoknak is, akik tizenegy évvel ezelőtt a tsz-t alapították és most már járadékosok. Mert a járadékosok kapják jórészt a szociális alap összegét. A fiatalok viszont jobban kötődnek a termelőszövetkezethez, mert a kulturális alap, a sporton, a művelődésen keresztül leginkább majd őket támogatja. Eltelt egy év, kezdődött az új, amelyben nem ismételni, de növelni kell az eredményeket. Az elnök ezt úgy fogalmazta: „Biztosítanunk kell a népgazdasági tervből eredő elvárások teljesítését.” Elvárás a több zöldség, a több cukorrépa, a szarvasmarii a-állomány növelése és általában a jobb, a korszerűbb agrotechnikával a hozamok fokozása. Ennek a mikéntiéről is szó volt. A termelőszövetkezet a város jobb zöldségellátását a vetésterület növelésével, ,a zöldségtermesztés gépesítésével segíti. Már arról is határoztak, hogy nagyobb területen vetnek cukorrépát és hogy könnyebb legyen a művelése, betakarítása, ezt teljes egészében gépesítik. A terveket emberek teljesítik. a legfőbb termelőerő a gépek világában is az ember marad. És Kisvárdán ezzel is számolnak. A sok megvalósulásra váró elhatározás közül ezt nagyon szépen példázza, hogy a központi tanyán öltözőt es mosdót építenek. A kisvárdai zárszámadás sikeres volt, ment jól dolgoztak. Orosz Ferenc elvtárs mondta * többek között felszólalásában : „Olyan elhatározással jöttem ide, hogy nyugtázzam, tud-e ez a tagság újítani, tud-e a vezetőség többet adni, nagyobb eredményt elérni? Az itt tapasztaltak szerint arról adhatok szamot mindenkinek, a megye és az ország vezetőinek is, hogy Kisvárda tsz-tagsága és vezetősége minden évben újabb, nagyobb sikereiket ér el. A gazdálkodásban és érzésekben egyaránt meg tudták újulni. Ebben a termelőszövetkezetben minden arannyá. válik.” Séf es gras nul különböző egyetemeken^ s 45-en a különböző szakmunkásképzőkön. S az elért eredmények nem véletlenek. mert a Zöld Mező Tsz vezetősége megbecsüli a szakembereket, gondoskodik az utánpótlásról. Jelenleg három mérnöke, egy felső- én 11 középfokú technikusa van a közös gazdaságnak. Ezek irányításával, a pártszervezet segítségével fejlődött a szocialista munkaverseny is. Tizenegy szocialista brigádbon 229 tag vett részt, s munkájuk eredményeként elnyerték a megtisztelő címeit. Itt különös gonddal foglalkoztak a pártnak áz ifjúságról és a nők helyzetéről szóló határozatával. Ezt a célt szolgálja az új 60 személyes már épülő tsz-óvoöa megépítése is, melyet májusban avatnak. Közgyűlés döntött abban is, hogy . a szülőanyák részére a téli hónapokra is 50 százalékos szülési segélyt biztosítanak. Erre 1971-ben 93 ezer forintot fizettek ki. Jelenleg 47 kismama ^a/n szülési, illetve gyermekgondozási szabadságon. ötven idős. beteg tsz- tag részére nyugdíjkiegészí- tést. biztosítanak, ezenfelül részükre tavaly 200 ezer forint segély t is adtak. Mindez úgy vált lehetővé, hogy korszerű gazdálkodást folytatnak, s a különböző növényféleségekből messze túlszárnyalták a Pátrohán valamikor is elért eredményeket, gondoskodnak az ál- Jattenyésztés hozamainak a növeléséről, a háztáji gazdaságok takarmányellátásáról. Ezt mutatja az is, hegy a múlt évben 17 vagon szemes takarmányt, 14 vagon tápot, 102 vagon cukorrépát, 69 vagon szénát biztosítottak a tagok részére, s kenyérellátásra 87 vagon kenyérgabonát osztottak. Ugyanekkor azzal is segítik a közöst, a tagságot, hogy a háztájiban termelt terményeket, termékeket megvásárolják. így sikerült 115 sertéssel és 223 szarvasmarhával növelni . a közös állományt. Kritikus és a hibákat is elemző beszámolót hallott a tsz tagsága. Ilyen szellemben szólaltak fel, s hagyták jóvá a vezetőség múlt évről szóló beszámolóját. A közgyűlés vitájában felszólalt Erdei Lászlómé is. Elöljáróban meleg szavakkal köszönte a megtiszteltetést, amiért meghívták, s kifejezte: örömére szolgál, hogy ennek a községnek az országgyűlési képviselője, s ő képviselheti ügyüket a Parlamentben., Ért követően arról szólt, nem először jár Pátrohán, itt volt négy évvé! ezelőtt is, amikor valami itt „újra kezdődött”. Az emberek bizalmát kéHett megnyernie az új vezetőségnek, az új elnöknek, s az eredmények mutatják, hogy ez sikerült. Elmondta, sok nehézséggel kellett megküzdeni, hogy a szép eredménye«: megszülessenek. Ezek után arról szólt, hogyan realizálódott a pártnak a nőkről szóló határozata ebben a községben. Elmondta, hogy ezt a határozatot itt a párt és a gazdasági vezetés jielyesen értelmezte. Éppen két esztendeje annak, hogy a párthatározat megszületett, s ime itt az eredménye: Pátrohán a termelőszövetkezet saját erejéből hatvanszemélyes óvodát épít. Ilyen sikerrel kevés szövetkezet dicsekedhet még országosan is. Elmondta, örömmel hallotta a beszámolóból, hogy a nők munkájának a megkönnyítése érdekében milyen intézkedéseket Mvánmak tenni. Ez is mutatja, hogy ahol a párt és a gazdasági vezetődi szívükön viselik a nők. az anyák gondját, s a helyi viszonyokat figyelembe véve cselekednek, ott sikeresen teljesítik e párthatározatot is. .. Befejezésül arról szóív, hogy bár nehéz volt a múlt esztendő, a sok áldozat, szorgalom, a munka meghozta az eredményt Ez is mutatja a tagság ragaszkodását a közösséghez, s ez évbea újabb nagyobb sikereket kívánt a tsz egész tagságának, fiataloknak, öregeknek, a nőknek. Kézfogás és fogadás
