Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

8. oldal (fm w / 1977 februSr 9o. Manegen: a keleti kérdések / Rendezés összamb alapon Az elmúlt hét eseményei közül különös figyelmet érde­meltek azok, amelyek a Föld­közi-tenger medencéjéből ér­keztek. Nem véletlen ez a helymeghatározás, hiszen az világosan kibontakozik egy elemzés során, hogy mind az egyiptomi, mind a ciprusi fejlemények Összefüggőnek egymással, kölcsönhatásuk ■elvitathatatlan. Ide sorolftatiHk a szovjet—i-örök eszmecserét, a szudáni válságot, valamint egy sor . kisebb-nagyobb politikai látogatást, tárgya­lást. A Közel-Kelet és Európa Az események vizsgálata­kor előre kell bocsátani, hogy mindazok a fejlemények, amelyek ebben a térségben zajlanak, egy meghatározott terv, koncepció szerint men­nek végbe. Jól látható mögöt­tük az amerikai imperialista politika vonalvezetése, amely egy csapásra két legyet akar ütni. Az egyik cél: zavarkel­tés Dél-Európában, ami kés­lelteti a biztonság ügyének előrehaladását; a másik, ez­zel összefüggő, és nem má­sodlagos: újfajta beavatkozás a Közel-Kelet politikájába. Ebből a meggondolásból ki­indulva furcsa bár, de azzal kell kezdeni, hogy Olaszor­szágban megalakult az „egy­színű”, tisztán keresztényde­mokratákból álló kormány. Ez eleve az olasz politika jobbratolódását eredményezi. Bár Andreotti kormánya nem számíthat hosszú életre, arra mégis alkalmas, hogy olyan politikát folytasson és ala­pozzon meg, amely jobban beleillik az USA elképzelései­be, mint egy balközép koalíció. Dél-Európában, éppen a NATO földközi-tengeri bázi­sának székországában tehát — ha átmeneti jelleggel is —, reakciósabbá vált a poli­tika. A következő terület, ahol bevetette Washington „nagyágyúját”, Görögország. A junta egyszerre kétfelé is aktív. Lelkesen támogatja azt a NATO-tervet, hogy tá­maszpontok létesüljenek a napfényes Hellaszban, és ez-* zel egyidőben biztatja és bátorítja azt a ciprusi göröt soviniszta réteget, amely Ma- karioszt támadja. A szovjet kormánynyilatko­zat rámutatott arra, hogy a görögországi tervezett új támaszpontok nagymértékben rontják az európai biztonság ügyét, ugyanakkor az egész Földközi-tenger térségének nyugalmát is veszélyeztetik. Anvar Szadat ugyanezeket a lépéseket az ASZÚ kongresz- szusáh abból a szempontból mérlegelte: miként befolyá­solják a közel-keleti helyzo- tét. Világosan kifejezte: ame­rikai támaszpontok Cipruson azt jelentenék, hogy súlyos akadályokba ütközne például az Egyiptom és Szíria közötti légiösszeköttetés. Logikusan folytatható a hatás: az USA még közelebb kerülne Izrael­hez, politikai nyomása újabb katonai elemekkel bővülne. Az események kapcsolódása jól látható. Természetes eb­ből eredően az, hogy megfe­lelő ellenintézkedések is kö­vetkeznének a bővülő támasz­pontok után, és ez magával hozná, hogy Európa dél ré­sze ahelyett, hogy békésebbé válna, még inkább fegyverek- . tői zsúfolt területté alakulna át. Mindez kihatna a közel- keleti válság alakulására is, mégpedig negatív előjelei. Szadat és a kongresszus Sok más mellett ez is indo­kolta, hogy az európai közvé­lemény rendkívüli érdeklő­dést tanúsított az Arab Szo­cialista Unió kongresszusa iránt. Szadat meg is felelt en­nek a várakozásnak. Beszédé­ben sok mindenre választ adott. Beszédének néhány főbb megálapítása, csupán címszavakban: fontos lépések történtek az Izrael eleni harc összarabbá tételére; az arab országok hatékony fegyve­rekkel rendelkeznek; az arab föderáción belüli napi poli­tikai eltérések nem okoznak kárt a közös stratégiában; a partizánmozgalom hatéko­nyabbá tehető; ennyi az arab kapcsolatokról. Jelentős, amit a szovjet— egyiptomi viszonyról mon­dott. A két ország közötti kapcsolat közé nem lehet éket verni; Egyiptom üdvözli a szovjet flotta földközi-ten­geri jelenlétét. A Szovjet­uniónak nincsenek támasz­pontjai egyiptomi kikötők­ben. Ugyanakkor az egyipto­mi kikötők nyújtanak kü­lönböző szolgáltatásokat a szovjet hajóknak, mégpedig a Szovjetunió álláspontjának elismeréseként; a szovjet— egyiptomi barátsági szerző­dés vétójogot ad Egyiptom­nak, jogot ad továbbá arra. hogy bonyolult fegyverzetre tegyen szert. És a végén a lényeg: a Szovjetunió semmi­lyen feltételhez nem köti se­gítségnyújtását. Szadat beszéde láthatóan mérsékelte a belpolitikai feszültségeket Egyiptomban. Ezzel egyidőben fontos poli­tikai látogatások jelzik, hogy a térség problémáinak megoldása több síkon is fo­lyik. Grecsko marsall, a szovjet honvédelmi minisz­ter bizonyára a kialakult helyzetnek megfelelően tár­gyal, míg Gunnar Jarring, az ENSZ közvetítője újabb erő­feszítéseket tesz a mindenki által óhajtott politikai rende­zésre. A kifejlet időt kíván, így lesz érthetővé Szadat realitást tükröző kérése: tü­relmet és bizalmat. Sokan teszik fel a kérdést: az Egyiptommal határos Szu­dánban zajló válságsorozatok vajon összefüggenék-e az arab politikával, belejátsza­nak-e a közel-keleti nagy po­litikába. Nos, egy bizonyos: a Szudánban most kirobbant vezetői válság egyik forrása éppen az országnak az Arab Köztársaságok Szövetségéhez történő csatlakozása. Nimeri ezt korainak tartja, korábbi feltétlen hívei, a második vo­nal „erős emberei” viszont sürgetik. Ha figyelembe vesz- szük, hogy Szadat az izraeli harc összarabbá tételét sür­gető feladatnak tekinti, úgy nem zárhatjuk ki annak le­hetőségét, hogy a mostani szudáni válság mögött meg­húzódik egy belpolitikát meghaladó oksorozat is. Ni­meri, aki »a baloldal kímélet­len felszámolásával alaposan kompromittálta magát, nem bizonyos, hogy megfelelő partnert egy olyan szövetség­ben, föderációban, amely számot tart a szocialista or­szágok segítségére. Nixon és Peking A Közel-Keletről átjövő héten a Távol-Kelet fele for­dul a figyelem. Nixon bom- batámadásokkal bevezetet utazása furcsa görögtüze* érkezés lesz. Mondhatnék úgy is: Nixon cinikus frics­kával juttatja a világ tudó mására, hogy kínai partnere a legégetőbb kérdésben. In­dokína ügyében, ha háboroe is némileg, de alapvetően nem zavarja. Peking megúju­ló és mind dühödtebb szov- jetellenesséqe, a vietnami nép elleni agresszió iránti elnézé­se mindennél jobban bizo­nyítja, Nixon „mértéktartó optimizmusa” nem alaptalan Korai lenne találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mi­lyen eredményekkel iár maid ez az utazás.az amerikai el­nök, illetve Kína számára Egy biztos: Kínának az elszi­geteltségből való kijutása újabb lépéssel gazdagodott. Elképzelhető, itogy az ameri­kaiak előtt piacok is nyílnak meg, a ijíasik oldalop viszont lehetséges, hpgf Washington Tajvan, Kirrioj és Macu kérdésében hajlékonyabbnak mutatkozik majd. Egy azon­ban nagyon valószínű: Nixon Pekingben óvatos lesz, főleg ami a nyílt szovjetellemessé- get illeti. Tervezett moszkvai útja előtt gligha bocsátkozik olyan politikába, amely ele­ve kizárja, hogy a szovjet ve­zetők fogadják. Márpedig er­re az amerikai elnöknek nagy szüksége van. Hiba lenne Nixon pekingi látogatását túlértékelni. Egy kétségtelen: a látogatás egyik oka feltétlenül a választások­kal függ össze. A gazdasági nyitás elérése Kínában azt jeleníené, hogy Nixon jelölé- , sekor olyan amerikai tőkés- körök támogatását is elnyer­hetné, amelyek ma esetleg nin­csenek mellette. A nagy „publicity” is a választóknak szól, akik majd láthatják el­nöküket a Mennyed Biroda­lom Kapujában, szélesen mo­solyogva, Csou En-lajjal. Mindemellett azonban reáli­san számot kell vetni azzal, hogy Pekingben olyan politi­kai vezetők találkoznak, akik több, mint egymilliárd em­bert egyesítő két országot képviselnek. Ez a kvantita­tív tényező figyelmeztet, és megóv attól, hogy a szovjet­ellenes politika képviselőinek megbeszéléseit hibásan érté­keljük, egyszerű propaganda fogásnak minősítsük. Valami még van, amit ez­zel az utazással kapcsolato­san azonban még szóvá kell tenni: az nevezetesein, hogy Nixon útja nem terelheti el a figyelmet azokról a világ- problémákról, amelyek fenn­állnak. Míg Nixon barátkozik, Vietnamban hullanak a bom­bák; míg az elnök Pekingben tárgyal, az amerikai po­litika kelti a zavart a Közel-Keleten és Dél- Európában. Mindez ért­hetően mutatja: megtévesztő az imperializmus békülékeny gesztusa, hitele kevés, meri éppen az hiányzik belőle, ami a lényeg lenne: az őszinte törekvés a tettekre, a feszült­ség vaiódi enyhítésére. Bürget Dajoa----------------------------------------------------------—J -...L ..„..HM—................- ----------------------------------------------------------------« Amerikai bombázások Vietnamban Saigonban az amerikai fő­parancsnokság bejelentettéi hogy — a VDJC Ifé.napos in­tenzív jaómbá^sának leáijj- t.ása után — az amerikai va­dászbombázók három beve­tésben pénteken is támadtak Sszak-yietnam déi’í részét- EzzeJ a VDK elírni idei jégi- tómadisok számi} g-j-j-o emgj­Az pmarikai légierő külön­böző típusú bíSnbázód és va­dászgépei szombatra virradó éjjel ’ Del-Vietnamban az A Shau völgyi ás a Da Nang- tól aélte éso területeket bom­bázták. Grecsko és Jarring Kairóban Mohamed Szadek tábornok, miniszterelnök-helyettes, hadügyminiszter pénteken es­te vacsorát adott Andrej Grecsko marsall, szovjet hon­védelmi miniszter tiszteleté­re, aki egy katonai küldöttség élén érkezett az egyiptomi fővárosba. A vacsorán részt vettek az egyiptomi hadsereg magas rangú tisztjei és Vla­gyimir Vinogradov szovjet nagykövet. Grecsko . — mint már jelentettük — a két or­szágot érdeklő kérdéseket vi­tatja meg az egyiptomi veze­tőkkel négynapos hivatalos látogatása idején. Kadhafi, a Líbiai Forradal­mi Parancsnokság Tanácsá­nak elnöke négynapos mauri- tániai látogatásának befejez­tével pénteken Oranba érke­zett, hogy tárgyalásokat foly­tasson Huari Bumedien algé­riai elnökkel. Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti megbízottja .szombaton Murad Ghaleb egyiptomi külügyminiszterrel tanácskozott Kaimban. Meg­beszéléseik részletei nem is­meretesek. rwi •• m mm luyersegi gyakorlat Egyik tüzérségi egységünk éleslövészetteí egybekötött harcászati gyakorlatot tar­tott a Dunántúlon. Az egy­ség — a tüzérkiképzés ma­gasabb követelményei sze­rint — a legkorszerűbb fegyverekkel, elismerést ér­demlő eredménnyel hajtot­ta végre feladatát. * /, < A téli gyakorlat utolsó napjára — szombatra — meghívták a hazai sajtó kép­viselőit is. Bohunka Gyula vezérőrnagy tájékoztatta az újságírókat a kiképzés ered­ményeiről, a Magyar Nép­hadsereg tüzérségének fel- készültségéről. A gyakorlat alkalmával bemutattak a sajtó képvise­lőinek egy olyan objektu­mot, amely a jövőben haté­konyabban elősegíti a kor­szerű kiképzést. Maratoni tárgyalás után Megegyezés Tárható az angol bányászsztrájkban Maratoni hosszúságú, 15 órás tárgyalások és újabb engedmények kiharcolása után szombaton, hajnali 1,00 órakor az angol bányászve­zetők elfogadták a Wilber- force-bizottság ajánlásait. A kormány közvetítő bizottsá­gának engedményei súlyos csapást mérnek Heathék bér- stratégiájára. A szakszerve­zet szerdáig megszavaztatja klubjaikban, szervezeteikben a bányászokat, és a hét vé­gére már végleg rendeződhet a hathetes bányászsztrájk ügye. Addig a kormány to­vábbi áram takarékossági in­tézkedéseket tesz, szerdától kezdve még szigorúbbakat is az eddigieknél. A válság miatt Pompidou francia ál­lamelnök szombatra—vasár­napra tervbe vett kétnapos lá­togatását lemondták; a láto­gatásra később kerül sor. Miután pénteken Wilber- force-ék közölték ajánlatu­kat; azonnal összeült a bá­nyászszakszervezet végre­hajtó bizottsága. A tagov többsége további engedmé­nyeket akart; úgy látták hogy az ajánlat túl messz<= "an eredeti követeléseiktől Délután taxikaraván szállí­totta a bizottságot a munka­ügyi minisztériumba, ahol Carr munkaügyi miniszter külön-külön termet nyitta­tott nekik és a széntanács ugyancsak meghívott vezetői­nek. Közben a Downing street 10-ben drámai kabinetülés kezdődött és este 9,00 órakor a taxik oszlopban hajtottak át a miniszterelnökségre a bányászvezetőkkel és a mun­kaadókkal. Heath miniszter- elnök és Carr miniszter egy órán át kapacitálta a bányá­szokat a feltételek elfogadá­sára. A miniszterelnökségen ezután újabb tárgyalási me­net kezdődött és egy óra el­teltével a bányászvezetők kö­zölték, hogy elfogadásra ajánlják tagságuknak a Wil- berforce-bizottság módosí­tott javaslatait. Az újabb engedmények között pótszabadság, az ün­nepi műszakokra járó pré­mium emelése szerepel, kész­pénz már nem. Wilberfor- ce-ék azonban körülbelül 17 százalékos béremelést aján- ’ottak — kétszer annyit, mint amennyit a kormány nem hi- ’atalosan eltűr az államosí­tott iparban. A legrosszab­bul fizetett külszíni munká­sokat is iohban togiák bé­rezni. /k 244 millió kilométerről A szoTjet Mars-kutatás eredményei A Mars szovjet automata szputnyikjai folytatják mun­kájukat. A Mars—2 február 18-ig 111, a Mars—3 pedig fiat fordulatot tett a bolygó körül. A szputnyilcokkal rendszeres rádiókapcsolatot tartanak. Annak ellenére, hogy a Föld és a Mars kö­zötti távolság eddig az idő­pontig 244 millió kilométer­re növekedett, az automata­állomásokkal a kapcsolat ál­landó. A rádiókapcsolatok során pályaméréseket végez­nek, telemetrikus és tudo­mányos adatokat vesznek. Január 22 és február 18 között a Mars—2 és a Mars—3 kozmikus készülé­kei folytatták a bolygó felü­leti és talajhőmérsékletének mérését, vizsgálták a bolygó domborzatát, meghatározták a Mars és a Mars körüli koz­mikus térség légkörének jel­lemzőit. A kapott adatok sze­rint, a porvihar befejeződött. A felületi hőmérséklet elér­te a légkör nagymértékű át­láthatóságakor várt szintet. Megállapították, hogy né­hányszor tíz centiméterrel a talaj szintje alatt a hőmér­séklet gyakorlatilag nem függ a napszakok változásától. Az évszakonkénti hőmérsék­letváltozás is sokkal cseké­lyebb ebben a mélységben, mint a bolygó talajának fel­Az SZKP távirata az amerikai testTérpárthoz Az SZKP Központi Bizott­sága üzenetben üdvözölte az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának New York­ban ülésező XX. országos kongresszusát. A szovjet em­berek mélységesen tisztelik az amerikai kommunistáknak az ország demokratikus erői­nek a vietnami agressziós há­ború elleni küzdelmét, a közel-keleti helyzetnek a Biz­tonsági Tanács 1967., évi ha­tározatának alapján történő politikai rendezéséért, a nem­zetközi biztonság megszilár­dításáért, a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti békés egymás mellett élésért és kapcsolataik fej­lesztéséért vívott harcát. Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának az ameri­kai—szovjet kapcsolatok megjavítását, a két nép kö­zötti barátság fejlesztése ér­dekében kifejtett tevékenysé­ge a szovjet emberek körében nagyfokú megértésre és tá­mogatásra talál — hangzik egyebek között az üzenet. India kész tárgyalni Pakisztánnal Az indiai kormány szom­baton hivatalosan bejelen­tette, hogy „bármely idő­pontban, bármely szinten és minden előfeltétel nélkül” hajlandó közvetlen béketár­gyalásokat folytatni Pakisz­tánnal az indiai szubkonti­nens „tartós békéjének és stabilitásának” biztosítása céljából. A közlemény szerint az indiai kormány erről február 14-én levélben tájékoztatta Kurt Waldheimet, a világ- szervezet főtitkárát. Üzenetében az indiai kor­mány annak a meggyőződé­sének ad kifejezést, hogy India és Pakisztán között a lehető legrövidebb időn be­lül helyre kell, és helyre le­het állítani a békét. Az üzenetet továbbították a Biztonsági Tanács tagjai­hoz. Kormányzótanács Quitóban Quitóban pénteken beje­lentették, hogy a törvényho­zói és pénzügyi funkciók gyakorlására megalakítot­tak Ecuador háromtagú kor- rfiányzó tanácsát. A testület tagja Mario Lopez Serrano ezredes, a vezérkar tagja, Reinaldo ’ Vallejo Vivas el­lentengernagy és Julio Es­pinosa Pineda, a légierők fő- parancsnoka. Mario Lopez Serrano ezre­dest egyébként csütörtökön kinevezték a szárazföldi erők főparancsnokává. A kormányzótanács meg­alakítását maga Rodriguez Lara államfő határozta el a hatalom átvételét követően. A tábornok rádiónyilatkoza­tában leszögezte, hogy Ecua­dorban nem kívánnak kato­nai juntát alakítani, hanem a hatalom gyakorlását erre a kormányzó tanácsra bíz­zák. Peking nyitott kapni A kínai sajtó pénteken, né­hány órával azután, hogy Nixon elnök elindult Peking felé, megtörte a hallgatását az amerikai elnök külpoliti­kai üzenetéit illetően. A láto­gatásra időzített kommen ár értésre adja, hogy noha pe­kingi vélemény szerint az amerikai imperializmus nem szándékozik változtatni Kí­nával szembeni pozícióján, általános külpolitikája pedig továbbra is az erővel alátá­masztott globális agresszió és erőpolitika marad, Kína úgy véli, hogy az országok közötti ügyeket az érdekelt kormá­nyoknak kell megoldaniok konzultáció útján. Azaz nyit- ya áll a kapu a tárgyalások előtt. Az Uj-Kína kommentált tudósítása, amelynek kidol­gozása a jelek szerint 10 na­pot vett igénybe, több egy­másnak ellentmondó felada­tot is szolgál: egyrészt bebi­zonyítani kívánja Kína szö­vetségeseinek, hogy Peking mellettük áll akkor is, ami­kor legfőbb ellenségükkel tárgyál, másrészt hangsúlyoz­ni akarja a hazai lakosság­nak, hogy Nixon meghívása nem jelent változást a kínai külpolitika elveiben, végül pedig mindezt oly módon kell elmondania, hogy ezzel ne veszélyeztesse a jövő heti megbeszélések sikerét; A kínai vezetés — állapít­ható meg az Uj-Kína jelenté­séből — nyilvános » pozícióit fenntartva néz a csúcs szintű kínai—amerikai párpeszéd elébe, ugyanakkor rnt'g a lá­togatás előestéjén is folytatja szovj ételi enes propagandáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents