Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
1972. február 2<). KW.OT-MAGYAlTORSZÄä S. oldal Gazdasági jegyzetek: A pult előtt, a pult mögött Ha a pult vagy az íróasztal mögül unott arccal, vonakodva, elutasítva fordul felénk az eladó, vagy az ügyintéző, ha nem kapjuk, amit kértünk, ha előbb, vagy utóbb kiderül, hogy hibás, amit kaptunk, tüstént felgyülemlik bennünk a bosszúság a másik fél iránt, aki a pult, vagy az íróasztal mögött van. Sőt általánosítva: a pultok, az íróasztalok, a munkapadok, a vállalatok vagy intézmények heve mögött rejlő szolgáltató iránt. Ha viszont rossz napunk van. türelmetlenebbül vála-. szóljunk a vásárlónak, az ügyfélnek. figyelmetleneb- bül. gépiesen végezzük a munkánkat, összecsapjuk a munkadarabot, és emiatt szemrehányást tesz a pult, vagy az íróasztal előtt álló ügyfél, nem veszi át a munkadarabot munkatársunk, főnökünk, minőségi ellenőrünk. vagy a kereskedelmi vállalat, aki most a vevőt képviseli, ugyancsak méreggel fordulunk szembe velük. s mindazzal, aki igényesebb munkánk, szolgáltatásaink iránt. •De aki a nap egyik szakában munkadarabokat készít, ügyeket intéz, elad. egyszóval szolgáltat — ez a nap másik szakában vásárló, ügyfél, fogyasztó, aki elvárja a jó minőségű szolgáltatást, rendes, udvarias kiszolgálást. A termelő fogyasztó is, az ügyintéző ügyfél is, az eladó vevő is — kétarcúak vagyunk. Ám csak addig vagyunk kétarcúak, amíg nem vonjuk le a kétféle helyzetből eredő következtetést magatartásunkra. Hiszen mindebből az következik, hogy a szolgáltató önmaga kiszolgáltatottja: mi vagyunk a pult, az íróasztal mindkét oldalán. S amit ma gyártunk, eladunk vagy intézünk, azt holnap mi fogyasztjuk, használjuk, vásároljuk. Aki velünk szemben ügyfél, vásárló, fogyasztó, az is termelő, eladó, ügyintéző valahol, ahol pedig mi vagyunk a szolgáltatásra várók. Ráadásul több helyen vagyunk vevők, ügyfelek, mint eladók, ügyintézők, több munkahely termékére vagyunk utalva fogyasztóként, de csak egy helyen készítjük a termékeket. Nem egyformán nyomja le a mérleget kétféle magatartásunk. Melyik oldalon engedjünk tehát, melyik arcunkat igazítsuk a másikhoz? Ha a termelő, az eladó, az ügyintéző arcunkat tekintjük szentnek és sérthetetlennek, akkor egy helyen — munkahelyünkön — esetleg kényelmesebb a helyzetünk, kevesebb a dolgunk, igénytelenebb a munkánk, nincs gondunk, de száz helyen rossz árut kaphatunk, megvárakoztatnak, elutasítanak, udvariatlanok velünk szemben. Ha viszont egy helyen, munkahelyünkön mindany- nyian alárendeljük magunkat annak, amit várnak tőlünk, nem sajnáljuk a fáradtságot, igényes munkát adupk ki a kezünkből, türelmesek és figyelmesek vagyunk, akkor cserébe száz helyen jó árut kaphatunk, gyors, figyelmes kiszolgálást. Mi több, mi jobb? Egy helyen kényelem — száz helyen bosszúság, vagy egy helyen fegyelmezett szolgálat legjobb képességeink szerint — viszont száz helyen jó, figyelmes kiszolgálás? Bizonyára egyetértünk .abban. hogy az utóbbi. Hiszen így mindannyian többet kaphatunk, mint amenhyit adunk. (N.) Ameddig a takaró ér... Jegyzetek megyénk beruházási gondjairól A HAFE FIATAL SZAKMUNKÁSA PALTCZ ISTVÁN. KÉPÜNKÖN: A KONVEJOR EGYIK ALKATRÉSZE, A TOLÖKOCSI HEGESZTÉSÉN DOLGOZIK. « (HAMMEL JÓZSEF FELV.» „Szabados" szombatok „Dolgozol szombaton?” „Bent leszek”, — válaszol íakonikus egyszerűséggel hivatalban dolgozó ismerősöm. Értsek belőle, ha akarok. Vagyis, vegyem tudomásul, hogy igenis bent lesz szombaton, mert bent kell lennie, — de lehetőleg ne zaklassam semmivel. Mert szombaton nem illik. Vagy egyáltalán nem is lehet, mert egyszerűen képtelenség megtalálni azt, akivel beszélni szeretne az erő bér. És szép lassan meg is szoktuk, ,s az ' egymással kapcsolatban lévő cégek, intézmények alkalmazottai általában tiszteletben is tartják a szokás alkotta szabályt: szombaton nem zavargónk. Ha valaki mégis megpróbálja, néhány sikertelen kísérlet után visz- szavonul. s ezentúl ő is csak „bent lesz”. így gyűrűzik tovább ez a cseppet sem örvendetes „szabados szombat” mozgalom... A szombat már-már „fél • hivatalos” tfnnep, pihenőnap, azoknak is, akik éppen nem szabad szombatosok a hét végén. Nem az üzemekben, a szalag mellett, mert ott a munkarend, a munkatempó azonos a hétköznapival, — hanem a hivatalokban. Az irodákban dolgozók szóm-- hatját sok helyütt úgy oldották meg, hogy az alkalmazottak egy része egyik szombaton, másik része másik alkalommal marad otthon. Ez rendjén is van, ha a szüksétges munkát el tudják végezni, s valamilyen módon — nem túlóráztatással — pótolni tudják a kiesett időt. Rendjén van azért is, mert t'úlriyorhórészt nőket érint, és nekik igazán jól jön ez a kéthetenként kapott plusz egy nap... Csak hogy a szabad szombatot elég szabadosán értelmezik azok is, akiknek ép- • pen dolgozniuk kellene. A kollégák fele hiányzik, óhatatlanul szabadabb a légkör, liberálisabb a szellem, köny- nyebb engedélyt kapni „egy fél órára a városba”, „egy percre az üzletbe”, köny- nyebb azzal elutasítani az érdeklődőt, hogy az illetékes éppen szabad szombatos.. Szombaton telje«" értékű munkát végezni amúgy is nagyon nehéz, gyakran azon bukik meg a dolog, hogy egy-egy feltétlenül szükséges adat, információ, irat éppen annál a kollégánál van, aki szabad ezen a napon, s nem lehet hozzájutni, így aztán szép lassan telefonügyeletté degradálódik a szombat délelőtti munka, mert „valaki azért kell, hogy felvegye a telefont”. Akkor is, ha semmi érdemleges felvilágosítással nem tud szolgálni, ha semmit nem tud intézni. önmagunkat csapjuk be, mert a munka nem lesz kevesebb attól, hogy szombatonként lógázzuk a lábunkat. Marad hétköznapra, s akkor nyakig ülünk benne, „azt sem tudjuk, hol áll a fejünk...” Pedig szombaton iá lehet dolgozni, nem is olyan rég még mindannyian rendes munkanapnak tekintettük a hét végét. Most is az lehet gondosabb szervezéssel, némi előrelátással, nagyobb figyelemm/el — és persze akarással. Ott, ahol ezt nem lehet megvalósítani — sok helyütt, a munka jellege miatt erőltetett, célszerűtlen a szombatchkénti „felezés” — más megoldént kell keresni, hogy ne csak névleges munkanap legyen a hét vége (D.) Gyülekeznek az emberek. Fal ügy ülést, népfrontestet hirdettek Balkányban. Amíg a gyűlés megkezdődik, a házigazdák — Szulyák Sándor pár.ttitkár, Dankó Jó. zseí tanácselnök, dr. Bonyhádi Elemér népfrontelnök beszélgetnek a vendégekkel: dr. Tar Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával, Csepelyi Tamás járási első titkárral és Bojtor Miklóssal, á kerület országgyűlési képviselőjével. A téma: 'a nagyközség jelene, holnapja. De ami Balkány ügye. az egyúttal a lanyavilág dolga. MetT Balkány területének és lakosságának nagyobb része huszonhat tanyán él. Nem ‘véletlen tehát, hogy villanyról. kövesútról, tanyai óvodákról, az iskolások sorsáról esett a legtöbb szó. S az öregekről. akik szakszövetkezetekben vannak, de a sorsuk ezzel együtt rendezetlen. Pénz, tervezés, társadalmi munka — itt nagyon sok kellene. És segítség, jó tanács. hogy lehetne minél gyorsabban létrehozni a nyolctantermes iskolát ác n tanyai kollégiumot. Este hat 'óra. A kultúrház szép színháztermében —sok varos is szívesen elfogadná — kétszázötven ember ül. A Hazafias Népfront községi bizottságának beszámolója, amelyet az elnök mond el, aki a falu állatorvosa, rövid. De mindenki által érthető, világos. Felelevenednek az elmúlt négy év véleménycseréi, a kisgyűlések, a családi beszélgetések. Az áldozat- készség, amely sok gondot megoldott, szép eredményeket hozott. A tanyanapok, 3 közös munka a járdaépítésnél, a virágoskerteknél, a parkoknál, a tavalyi választásokon elhangzott közérdekű javaslatok sófsa. Eközben egy mondat: „Most nem azért kell megkeresnünk a tanácstagokat, hogy serkentsük, hanem hogy elismerjük őket...” Mit tett a népfrontbizottság? Mezőgazdasági ismeretekre tanított a tanyákon, asszonyok klubját alakított, egészségügyi felvilágosítást szervez, olvasóm ozgalmat támogat. Gyűjti és megvalósítja az emberek javaslatait. Két szám. amely mögött is ott az ember: 1968-ban háromszázezer, 1971-ben egymillióval több annak a munkának az értéke, amelyet! önként és szívesen vállaltak! a balkányiak. És ki győzné sorolni, mi mindent szervezett, tett még a népfront Baltkányért. a balkány iákért? „Közelebb jött a tanya a faluhoz” — kezdi a hozzászólók sorát egy fiataléin bér, Sándor János. Azzal folytatja, hogy még mindig távol van, különösen a gyerekek. Olyan korban^ élünk — mondja — amikór nem lehet korszerű ismeretek nélkül meglenhi, felnőni. Ezért kell nagyon támogatni, hogy a községben minél előbb felépüljön a tanyai kollégium. Mert a ma gyermeke a holnap felnőttje. S amilyen a felnőtt, olyan lesi á jövő. Vita a sár, a víz miatt. Sokan elmondják, hogy a tanya is fontos, de’bent is kellene a kövesút. Friss ötletek röpködnek, hogyan lehetne, mit kellene. S a következő hozzászóló már válaszol js. Egyszerűen, tőmondatokban, a lényegről szólnak. Mint egy parlamenti vita. Az is — kicsiben. S a hivatalos válaszban elismerik: ezen az estén is sokat tanultaik a helyi vezetők. Érdemes megkérdezni a népet. Igaza lehet Csongor Ferencnek, a helyi tsz elnökének, amikor azt mondta: író t Amikor a nyíregyházi hűtőtároló építését elhatározták, 146 milliós költségre számítottak. Ezzel szemben az építkezés‘befejezése után, 220 milliós költségről adhatták számot. Az eredeti elképzeléshez másfélszeresére emelkedett költségek okait* lehet kutatni, indokolt, első pillanatra mégis azt mondhatja bárki: az eltérés tvjl nagy ahhoz, hogy egyszerűen napirendre térjenek fölötte. Húszszázalékos letét Persze a hűtőtároló viszonylag különleges eset a beruházási túllépések példái között. Az országban viszont nem egy és nem két olyan beruházás van, ahol a tervezett összegeket meghaladják a kivitelezésnél. Erre hívta fel a figyelmet a párt Központi Bizottsága is. és éppen ezért látott napvilágot januárban több rendelet, amely a beruházások túllépését hivatott megakadályozni. Egyes beruházásokat, mint irodaház-, székházépítés nem engedélyeznek, másoknál/ tartalékot kell képezni. Az új beruházásoknál például kötelező az építési-szerelési költségek 20 százalékának letétbe helyezése, hogy az esetleges túllépéseket fedezni tudják: Nálunk is figyelmeztető példák vannak, amelyek az intézkedés jogosságát indokolják. A kis- várdai áruház építésénél példul az eredeti tervhez képest már most 22 százalékos a növekmény. Márpedig hz ÁFÉSZ — amikor elhatározta az áruház építését — nemigen rendelkezett több pénzzel, mint az efedeti terv szerint meghatározott összeg. A mezőgazdasági létesítpié- nyeknél a 20 százalékos tartalék annyiban módosul, hogy nem a beruházás teljes összegére, csak az adott évben megvalósuló részére kell tartalékot képezni. Ám a nagy összegű szakosított telepek építése Itt is figyelmeztető számokat rejteget. A megyében épült három zárt konstrukciójú szakosított sertéstelepnél még csak tízszázalékos volt a túllépés, a 15 tehenészeti telepnél viszont átlagosan a harmadával többe kerül az építés, mint amennyit terveztek. Nem véletlen A költségtúllépések okait több tényezőre vissza lehet vezetni. Javarészt a megrendelőtől függetlenül következnek be az emelkedések. Egyrészt a tervek nem megfelelőek, menet közben módosítani kell azokat, változik a technológia, másrészt a kivitelezések elhúzódása miatt az építőanyag árak emelkedése szintén drágította a beruházásokat, de sokszor az egymást váltó, túlzó igényekkel fellépő kivitelezők miatt is nőtt egy-egy beruházás ára. Előfordul olyan hiba is, hogy a tervekben szándékosan a legkedvezőbb viszonyokkal számolnak, hogy a hitelkérelmek elbírálásánál kedvező választ kapjanak, Éppen az említett okok, a ' gyakorlati tapasztalatok igazolták, hogy a beru, házási fegyelem további szilárdítására van szükség. Hiszen aligha magyarázható csak objektív okokkal a ló- nyai Béke Termelőszövetkezet tehenészeti telepének építésénél a 61 százalékos költségemelkedés. Előny a gépeknek Megyénkben a következő években a vállalatoknál, szövetkezeteknél javarészt a képződött fejlesztési alapra támaszkodhatnak új beruházások indításánál. Általában 30 százalékos saját erő felmutatása az alap, hogy hitelt is nyújtsanak, megkezdjék,az építkezést. Mivel a tartalékképzés csak az építési-szerelési munkákra vonat- • kozik, ezért a gépbeszerzést mindenütt előnyben fogják részesíteni a termelés bővítése esetén. Szabolcs-Szafcmár helyzetéből adódik, hogy nálunk az iparfejlesztésre több a támogatás, egyes ágazatoknál jobbak a hitelezési lehetőségek — hogy lek űzd j ük a múlt örökségét — bár megyénk legtöbb üzeme, szövetkezete az eddigi beruházásokkal néhány évre előre alaposan lekötötte a fejlesztési alapját. Az új építkezések indításánál viszont mindenütt a gazdaságosság szem előtt tartásával, a kellően, megalapozott beruházási fegyelemmel lehet csak do'goz- ni. Egyébként a módosított Büntető Törvénykönyv is kitér a gazdálkodás megszilárdítására, a beruházási fegve- lemre, amikor a felelő*’*>n eladósodás bűntettének megállapítását lehetővé teszi. Nem Vent redőnyhúzást Mindezek az intézkedések nem valamiféle „redőnylehúzást” jelentenek a beruházásoknál, hanem azt célozzák, hogy minden új építkezés időben, gyorsan megvalósuljon, á népgazdaság egyensúlyát javítsa. Végső soron saját érdek, hogy gazdaságosan termeljünk és be{•nbfl’FTHmjUr. Lányi Botoud kellene ide, hogy lejegyezné, mi történt itt. „Tengersok dolog történt...” A folytatás: tengersok volt a fájdalom... a munka, amit a mai községbe fektettek... s a feladat. Mindegyikre mondott példáit ízesen, szépen, úgy, .ahogyan csak errefelé tudnak fogalmazni. Hogy amikor kigyullad a villanyfény, idős emberek gyermekes örömmel kívánják, bárcsak most lennének fiatalok, A gyerekek meg komolyan gondolják: bárcsak lehetne nekik is a tanyán óvoda, napközi, szaktanár, film. De sajnos — sok minden még m.'a sánca. „Ezeknek a gyerekeknek a sorsát, útját kell nekünk egyengetni. Be kell vinni őket a községbe, tanyai kollégiumba. Hogy az ő ötösük is érjen annyit, mint a faluban, a városban tanuló fiúké, lányoké. Mert ki tudja, mennyi érték vész így el...” Ha valaha szükség volt összefogásra, ezeknek a gyerekeknek az érdekében most nagyon nagy szükség van. Szívhez szólóak a szavak. A közönség — túlnyomórészt bent lakik a községben — hallgat, egyetért. A sár sem olyan nagy probléma már, mint a tanyai gyerek. Belátják: ő az első, a mindennél fontosabb. Az ember a középpont to-' vábbra Is. Ezen az estén pedig a tanyai ember. Er) ről szól a megyei első titkár is: nem lehet belenyugodni,; hogy a szabolcsiak hatvani százalékának nincs meg aí nyolc általánosa sem. Hogvi szép dolog — éppen ez a já-í fás indított a tanyai gyere-l kékért, taníttatásukért egy! országos mozgalmat. „Sokat kell tennünk azért, hogy négyezer-ötszáz szabolcsi gyerek tanyai kollégiumba kerüljön...” Az idős szövetkezeti tagok sorsa se maradjon csak az! övék, az életüket jobbá ten-i ni a mi dolgunk — ez a következő gondoláit. S bizonyos, hogy az erők összefogásával ez is megoldódik. Programot adott ez az este, mert a fentiek azok. A gyerekeik és az öregek — értük tenni. Mindapnyiunk kötelessége. Jó indítás ez a megválasztott új népfrontbizottságnak. Az orvosnak, a tsz-, tagnak, a nyugdíjasnak, a jogásznak. a háztartásbelinek, a mezőgazdásznak, a lelkésznek, az egyéni gazdának és. a könyvelőnek. ügy elröppent a két óra, mintha csak percek teltek volna el. K. JJ • 1 SZÉP ESTE