Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

KSIX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM ÄRA 1 FORINT 1972. FEBRUAR 20, VASÁRNAP LATONK TARTALMÁBÓL Jegyzetek megyénk beruházási gondjairól A kötelék Verekedő potyautasok Mai sportműsor Mit fizet a lotto (3. oldal)' (7. oldal)' <5. oldal) (11. Oldal) (12. oldal) Mindenki parlamentje Befejeződött m vasas szocialista brigádvezetök tanácskozása A római katolikus esperes után egy traktoros, egy házi­asszony, egy nyugdíjas peda­gógus, egy vasutas, egy párt­munkás, egy festő kisiparos és egy most érettségiző fiatal szólalt fel. Talán a felsorolás önmagában elárulja, hogy a népfrontbizottságokat újjá­választó gyűléseken hang­zottak el a hozzászólások-. Mindenki parlamentjében, — ahogy találóan az egyik köz­ségben megjegyezték. Valóban mindenki parla­mentje lenne a nagy nyilvá­nosság előtt zajló népfront­bizottsági választás? Ha hű­ek akarunk maradni a való­sághoz, nem mondhatjuk* hogy a lakosság teljes szám­ban részese a gyűléseknek, sokan eljönnek a népfront­eseményekre, némely kisebb községben, mint Gulácson, kétszáz-kétszázötven ember volt kíváncsi, miről is lesz szó. mennyivel tudnak meg többet életük alakulásáról, jövőjéről. Több száz szabolcsi mon­dott eddig véleményt a nép­front és a tanács munkájá­ról, adott közérdekű javas­latokat, ajánlotta fel társa­dalmi munkáját. Voltak,- akik bíráló megjegyzéseik­kel serkentették önkritiku­sabb, tevékenyebb munkál­kodásra a népfront és a taná­csi testületekben dolgozókat. A jellemző mégis a már megtartott gyűlésekre, vá. lasztásökra. hogy a külsősé­gek, a túlzott ünnepélyesség rovására, elsősorban a tarta­lom, az összegező számvetés és a józan, megvalósítható munka programjának kidol­gozása kerül előtérbe. Nem általánosságban be­szélnek a népfront nevében beszámoló vezetők az eltelt négy év munkájáról. • nem frázisokkal fogalmazták meg a lakóhely következő tenni­valóit. A hétköznapok nyel­vén zajlanak az eszmecserék, s azokban a lakóhely, a szü­lőföld. lakás, út, közmű és egyéb gondjai, a régi adóssá­gok törlesztése és az új igé­nyek jobb kielégítése szere­pelnek leggyakrabban. Nem néhány efnber, nem egy szűkebb kör dönt több ezreket érintő város- és köz­ségfejlesztési problémákról, a lakosság ellátását gyorsító feladatokról. Aporligeten gázcseretelepet kértek, Pusz. tadoboson a község szép parkjának jobb gondozását tették szóvá. Tarpán a busz- közlekedés javítását, Kisvár­dán a nők szakképzettségét és elhelyezkedését könnyítő' intézkedéseket ismerhették meg közelebbről az állam­polgárok. Hosszú lenne a lis­ta, amely a közérdekű ja­vaslatokat, észrevételeket tartalmazza. Elvétve akad követelőző, a valós lehető­ségeket figyelmen kívül ha­gyó felszólalás. Aligha róható fel a rész­vevőknek. hogy a felszólalá­sok döntő többsége a lakó­hely mindennapos gbndjai- val foglalkozott. A gyorsab. ban készülő törpe vízművek, utak, kutak, járdák, boltok, tantermek, s egyéb létesít­mények a legközvetlenebbül érintik az embereket. De ugyanígy a kereseti lehetősé­gek, az új beruházások, az iparosítás. Azokon a helye­ken volt nagyobb a figyelem és aktivitás, ahol nem csu­pán a népfront és tanács la­kóterületi munkájáról, nem csak a község- és városfej­lesztés dolgairól — adtak számot, hanem felvázolták a település gazdasági fejleszté­sének irányát, lehetőségeit. Egy teljesebi} képet igyekez­nek nyújtani a kevésbé jára­tos embereknek is életük, holnapuk alakulásáról. Külön értéke a demokra­tizmus előtt széles utat nyitó gyűléseknek, hogy az anyagi erőforrásokon túl egyes he­lyeken igyekeztek feltérké­pezni a szellemi erőforráso­kat is. Elsősorban a honis­mereti krónikák, falu- és köz. ségmonográfiák, bibliográ­fiák, a lakóhely szellemi örökségének tevékenyebb gondozása, az értelmiség buzdítása szerepeltek a té­mák között. Számos helyen foglalkoztak a népfront kul­turális teendőivel, az olva­sás, a könyv népszerűsítésé­vel, a különböző rétegek ér­deklődési köréit kielégítő klubok, politikai vitafóru­mok ügyével. Még javában tart a bizott­ságok és elnökségek, a kül­döttek megválasztása a me­gyei értekezletre és a nép­front áprilisi kongresszusá­ra. De a február elején meg­választott új bizottságok kö­zül többen már hozzáláttak a munkához. Vannak közér­dekű javaslatok, amelyek nem várhatnak, s amelyek rövidebb időn belül megva­lósíthatók. így találkoznak a gyűléseken részt vevők őnn ön javaslataikkal, s érezhetik gazdának magukat községük­ben. P. G. Szombaton, a csepeli sport- csarnokban Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyet­tes megnyitója után folytat­ták tanácskozásukat a vasas szocialista brigádvezetők. A hat szekcióülés vezetői be­számoltak a pénteki vitákról, összegezve a 124 felszólalás főbb mondanivalóit. A szekcióvezetők beszámo­lóit vita követte, amelyben részt vett Biszku Béla, az Nyíregyháza három válla­latához látogattunk el, hogy megtudjuk: milyen a szo­cialista brigádmozgalom a vállalatoknál, s milyen fel­ajánlásokat tettek a brigádok érre az évre? 1 "A KEMÉV-nél a közel­múltban tárgyaltak a szo­cialista brigádok munkájá­ról. A vállalatnál, a szocialis­ta brigádok ez évi tervében a többi között anyagtakaré­kosság, balesetmentes mun­kavégzés, a munkaidő jó ki­használása és a minőségi munka fokozása szerepel. A fiatal vállalat szocialista bri­gádjai olyan munkát vállal­tak, amelyre várhatóan nem lesz panasz műszaki átadások alkalmával — és azután sem, ugyanis a brigádok a jövőben egy-egy építkezés megkezdé­se előtt „garanciális szerző­dést” írnak alá, amelyben műszakilag kifogástalan mun­kát vállalnak. Többen vállal­ták, hogy szabad szombato­kon és vasárnapokon munká­ba állnak, ha azt az anyag- szállítás, vagy az építkezés sürgőssége megkívánja. (Né­hány brigád már dolgozott szabad szombaton, mivel a rendkívül jó idő erre kedve­ző lehetőséget kínált.) A vállalat gépkocsivezetői­nek a kollektív szerződés ér­telmében téli hónapokban 190 órát kell dolgozni. A gép­kocsivezetők a kedvező időjá­rásra való tekintettel Önként vállalták, hogy a kötelezőnél többet dolgoznak januárban MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, a vasasszakszervezet központi vezetőcégének tagja és Gál László SZOT-titkár is. A vitát Méhes Lajos, a vasasszakszervezet főtitkára foglalta össze, majd a 15 600 szocialista brigádvezetőt képviselő 400 küldött meg­választotta az országos ta­nácskozás 214 vasas képvise­lőjét. és februárban. Vállalásuk teljesítése hasznos a vállalat­nak — jutalmazásuk nem marad éL A MEZŐGÉP Vállalatnál évek óta folyamatos a mun­kaverseny. És eredményes is. Bizonyítja ezt szocialista brigádok helytállása az ár­vízkárok helyreállításában és az is, hogy 7 gyáregység­nek ítélték oda a „Szocialis­ta üzemrész” címet, s a töb­bi gyáregység is versenyben van a cím elnyeréséért. A MEZŐGÉP trösztje álta­lános irányelveket dolgozott ki a szocialista brigádok szá­mára. A szabolcsi brigádok is az irányelvek szerint dol­goznak. Céljaik között sze­repel a selejtmentes munka­végzés, a normák túlteljesíté­se. Hamarosan függetlenített felelőst neveznek ki, aki majd irányítja a munkaver- seny-mozgalmat a vállalat­nál. A versenymozgalom múlt évi kiértékelésére a na­pokban kerül sor. A Nyíregyházi Konzerv­gyárban januárban újabb 3 brigád nevezett be a mozga­lomba, így harminchatra emelkedett a versenyben részt vevő kollektívák szá­ma. Az adminisztratív dolgo­zók 7 brigádot alakítottak. Egyik fontos vállalásuk a gyors és pontos ügyintézés. Több brigád védnökséget vállalt a borsókonzervek gyártása és szállítása felett. Ezek a brigádok — ha kell — túlórában is dolgoznak, hogy a gyár teljesíteni tudja havi tervét. Többször előfordult, hogy a brigádok túlórában borsókonzervet raktak vagon­ba, hogy a termékek elszállí­tása folyamatos legyen. Megkezdődtek megyénkben az ipari szövetkezetek mérlegzáró közgyűlése’ Segítenek a szocialista brigádok Garanciális építkezés, kevesebb selejt % ■ J i » i Bukarestben szerepel az Állami Népi Együttes Bővülnek a magyar—román kulturális kapcsolatok örvendetesen mélyülnek a magyar—román kapcsolatok a művelődésügy, a kultúra területén. A középiskolai ok­tatás reformjáról állandóan tájékoztatják egymást a két ország megfelelő szervei és sok területen már fel is használják az eredményekét. Közvetlen egyetemi kapcso­latok, közösen kialakított és behatárolt kutatási területek jellemzik a felsőoktatást. Márciusban Budapesten ma­gyar—román—lengyel hár­mas találkozóra kerül sor egyetemi vezetők között, ahol — a magyar tapasztalatok tükrében — a felsőfokú, úgynevezett többlépcsős okta­tási rendszer eddigi tapasz­talatait beszélik meg és to­vábbi tökéletesítésének mód­jait alakítják ki. Élénk esz­mecserék zajlanak le a mű­vészetoktatási intézmények között, érzékelhető az a tö­rekvés, amely a hallgatók és az oktatók számára is lehe­tővé kívánja tenni a kölcsö­nös utazást. A színházi élet területén bontakozó együttműködést jelzi, hogy a Vígszínház de­cemberi romániai vendégjá­tékát áprilisban viszonozza a Teatrul de Comedie társula­ta, amely Popescu „Párizsi ruhák” című színművével, Brecht és Anouilh darabjai­val lép fel a Vígszínházban és Kecskeméten. Jó eredmé­nyekkel dicsekedhet a békés­csabai társulat a román drá­ma bemutatásában. Lassan hagyománnyá válik, hogy az; aradi színházzal kölcsönösen; részt vesznek, egymás szín­házi napjain. A Magyar Állami Népi Együttes jelenlegi romániai; turnéját ősszel a „Rapszódia Romana” világjárt népi tánc-j együttesének itteni vendég­játéka követi. Az idei nyá-' ron sorra kerülő bukaresti „népitáncfesztiválon” ha­zánkat a KISZ Központi Né­pi Együttese képviseli. Ami a komoly zenét illeti a ma­gyar közönség mindig szí­vesen fogadta a romániai énekes és hangszeres szólis­tákat, nagy sikei'rel szere­peltek itt az együttesek is. A közeljövő is sok újdonsá­got ígér: a baritonista Jor­dachescu, a zongorista Hinca Dumitrescu, a hegedűs Sil­via Marcovici és Ion Voicu itteni fellépése várható. Elő­térben áll Josef Gerst. Bungst orgonista és Jan Aurelian Popa klarinétmű- vész vendégszereplése is. Az Interfórumon feltűnt kitűnő csellistát, Ilea Katalint a Filharmónia hívta meg ma­gyarországi koncertekre. A két ország közötti élénk kulturális együttműködés megmutatkozik a filmmű­vészet területén is. E napok­ban magyar filmátvételi bi­zottság tartózkodik Románi­ában, s a szomszédos ország filmtermése legjavának ma­gyarországi forgalmazásáról tárgyal. Ilku Pál hazautazott Szófiából Szombaton reggel haza­utazott Szófiából a magyar művelődésügyi küldöttség, amelynek vezetője — Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter — négy évre szóló egyez­ményt írt alá Sztefan Vaszi- lev bolgár közoktatásügyi miniszterrel a két miniszté­rium együttműködésének fejlesztéséről. A delegációt szívélyesen búcsúztattak Szó­fia központi pályaudvarán. A küldöttség hazautazásét megelőzően Ilku Pál Georgi Dimitrov-Goskinnak, a Kül­földi Kulturális Kapcsolatok Bizottsága elnökének társa­ságában megtekintette a széf iád magyar kulturális in­tézetét, amelyet jelenleg át-: építenek és korszerűsítenek.: Magyar—NSZK gazdasági tárgyalások kezdődnek Bonnban A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya között megkötött hosszú lejáratú megállapodás alapján feb­ruár 21-én Bonnban vegyes bizottsági tárgyalások kez­dődnek a két ország árucsere­forgalmának és gazdasági együttműködésének kérdései­ről. Pénteken este tartotta az elmúlt évi munkát értékelő mérlegzáró közgyűlést Nyír­bátorban az asztalosipari szö­vetkezet. Részt vett a közgyű­lésen Oláh Géza, a KISZÖV szövetkezetpolitikai osztály- vezetője, Nyírbátor párt-, ál­lami és társadalmi életének számos képviselője. Az ered­ményes munkát végző szövet­kezet az elmúlt évben 12 milliós termelési értéke mel­lett ezúttal a tavalyinál is többet, 267 ezer forintot osz­tott ki tagjainak részesedés Címén. Szabolcs-Szatmár megye 44 ipari szövetkezetében ez­zel elkezdődtek a március vé­géig tartó mérlegzáró közgyű­lések. Szombaton tartotta közgyűlését a Nyíregyházi Kárpitos és Üveges, valamint a RAFAFÉM Szövetkezet, ameiyen részt vett Czimbal- mos István, a KISZÖV elnö­ke is. A következő mérlegzá­ró nap február 25 lesz, ami­kor a Nyírség Ruházati, a Nyíregyházi Szobafestő, a Kisvárdai Építőipari és a Vas- és Gépipari szövetkezetekben kerül sor e fontos eseményre. Február 26-án a Nyíregyházi Vas- és Fémipari, az általános Tempó, a Nagykálló és Szat- márvidéki Cipész, február 27- én a Nyíregyházi, s végül utolsónak februárban, 28-án a Szatmárvidéki Fodrász Szö­vetkezetben kerül sor a mér­legzáró közgyűlések megtar­tására. Az idei mérlegzáró közgyű­lések közös vonása, hogy ez­úttal kerül sor az Elnöki Ta­nács 32/1971. számú törvény-» erejű rendélete, valamint az erről szóló 40/1971. számú kormányrendelet értelmében módosított ipari szövetkeze­tek alapszabályának elfoga­dására. Ennek megfelelően — ahol ez még nem került sor­ra — meghatározzák a szö­vetkezetek új elnevezését, amely egyben kifejezi a szö­vetkezet ágazati hovatartozá­sát és ipari jellegét is, tehát nem kisipari termelő — az­az ktsz —, hanem ipari szö­vetkezet. Ugyancsak ezeken a mér­legzáró közgyűléseken hatá­rozzák meg a negyedik ötéves tervből adódó, 1972-es év operatív tennivalóit. A 44 ipari szövetkezet mérlegzáró közgyűlésében a sort március 27-én a Szatmárcseked Építő­ipari Szövetkezet zárja. A VILLAMOSS2IGETELÖ- ÉS MŰANYAGGYÁR KTSVÁKDAI GYÁREGYSÉGÉ­NEK ÉPÍTÉSI MUNKÁI SORÁN KÉSZÜL AZ ŰJ — KÖZEL 3000 NÉGYZETMÉTE­RES ALAPTERÜLETŰ — NAGYCSARNOK. (ELEK EMIL FELVÉTELE, VIIÄ6 PROLETÁRJAI, EGYESÖLJ ETEK! • i /

Next

/
Thumbnails
Contents