Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

i. oldal xrzt.rr waovarorrtm W72. február W. Szülők fóruma: GYERMEKEKNEK Ideges a gyetek Szúr a szivem! Állandóan fáradt vagyok! Szegényke, nagyon ideges! — manapság úton-útfélen hallani ilyenfajta panaszokat diákoktól, szülőktől, nevelőktől egyaránt. Betegség- e a szívszúrás? Betegség-e az idegesség? És ha betegség, hogyan előzhető meg? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ'az ifjúkori szívbe­tegségek egyik ismert szakemberétől. A szorongás következményei A mai ember életében sokkal több káros hatás éri az idegrendszert, mint régen és jelentős in ér tói eben ennek a kö­vetkezménye a gyakrabban jelentkező idegesség és a többször előforduló szívpanasz. A fiatalok szorongása, például az iskolában lehet indo­kolt, származhat készületlenségből, a felelettől való félelem­től, de lehet indokolatlan is, amikor a diák attól tart, hogy nem tud eleget tenni a követelményeknek. Otthon izgatottá, feszültté teheti a légkört a nem meg­felelő hang, a nemtörődömség, a szülők közti'nézeteltérések. A válás, az otthon megszokott í-endjének a felbomlása nem ritkán az oka a fiatalok szorongásának. A fiatalkorúak ideg­rendszerének az állandó feszültsége szívpanaszoJthoz vezethet, s ezen túlmenőleg súlyos lelki sérülést és magatartási rendel­lenességet is okozhat. Az önbizalom jelentősége A diák, akinek nincs önbizalma, többnyire hiába törek­szik sikerre, képtelen a munkájának és tudásának megfelelő eredményt elérni. A sikertelenség tovább csökkenti az önbi­zalmát és fokozza az idegrendszerének állandó feszültségét. Nemcsak az önbizalom hiánya okozhat ilyen feszültsé­get. Előfordul, hogy ennek az oka a diákkal szemben támasz­tott túlzott követelmény, mely nem áll arányban a teljesítő- képességével. Rendszerint nem az iskolai tananyag játssza a fő szerepet hanem a szülők, vagy a tanulók túlzott igénye. Ez a megalapozatlan sokat akarás, a különórák nagymértékű nö­velése kimerültséghez vezet. A diák letörik lelkileg, mert érzi, hogy minden igyekezete ellenére sem tud megfelelni vala­mennyi vállalt feladatának. Szervezete is leromolhat, mert a túlzott igénybevétel, a hosszú tanulási idő miatt nem jut ki eleget a szabad levegőre, későn fekszik le, keveset alszik és másnap reggel kimerültén, fáradtan folytatja az erőlködést... A szülőket az elfoglaltságuk, a gyereket pedig nem rit­kán a túltengő önbizalmuk akadályozza meg abban, hogy va­lósan értékeljék a teljesítőképességet. Sajnos, sokszor későn látják be, hogy a teljesítmény fokozásának is van határa, és ezen túllépni nem ajánlatos. A kifáradt diák eiőbb-utóbb már olyan feladatokat sem tud elvégezni, melyeket egyébként könnyen megoldana. A szívpanaszok oka A különböző élvezeti szerek, az alkohol, a feketekávé, a Cigaretta izgatják az idegrendszert, túlzott fogyasztásuk min­der. ■ latkorban ártalmas, de különösen a fiatalok sinylik meg ezek élvezetét. A kellemetlen következmények rendszerint csak esztendők múlva jelentkeznek, és súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a hozzászokás veszélye a fiatal korban a leg­nagyobb. A félsorait „kártevők” együttesen, egymás hatását fo­kozzák, hamarabb jelentkeznek az idegesség általános tünetei, valamint a szívet és a keringési rendszert érintő panaszok. A végzett munkával arányban nem álló fáradtság mutatkozik és nem ritka tünet az álmatlanság, a fejfájás, a levertség, a szív­dobogás, a szívszúrás, a remegés, a „szívkihagyás”, a sóhaj- kényszer és a nyakon, vagy a csuklón lévő erek erős lüktető- SG* Kérjünk segítséget * A felsorolt panaszok, bár hosszú időn keresztül súlyo­sabb következménnyel nem járnak, mégis orvosi sfgítséget igé­nyelnek. Az ismertetett tünetek nemcsak idegességtől szár­mazhatnak, de különféle betegségek is okozhatják. Ha való­ban „idegesség” okozza, akkor annál gyorsabban és eredmé­nyesebben múlasztható él, minél rövidebb ideje állnak fent. Tudni kell azt is, hogy ha az említett panaszokat elhanyagol­ják, állandósulhatnak és idővel szervi megbetegedésekhez vezethetnék! \ Ha az első tünetekre felfigyelünk, az orvos tanácsát kérjük és gondoskodunk arról, hogy a fiatalok megtartsák azokat, nemcsak az idegességtől szabadíthatjuk meg, de az el­kerülhető betegségek minden káros következményétől is men­tesíthetjük őket. Mit tanácsol az orvos ? A diák életrendjét az alábbiak szerint helyes szabályoz­ni: 1. nem szabad annyi különórát vállalnia, amennyit csak óriási erőfeszítéssel, éjszakába nyúló tanulással képes telje­síteni ; 2. legyen elegendő ideje az alvásra. Kipihenten sokkal könnyebben megy majd a tanulás 3. a napi programból nem hiányozhat a sétálás. vagy a sportolás; 4. mértéket kell tar­tani a szórakozásban. Alkohol, feketekávé, cigaretta káros; 5. a szülők, a pedagógusok, az ifjúsági vezetők segítsenek olyan napirend kialakításában, melyben a tanulás, a szórakozás, a sport és a pihenés helyes arányban szerepel. Ajánlatos megfogadni a tanácsokat, mert valószínűbb, hogy az ideges fiatalból lesz az elviselhetetlen, ideges felnőtt, akit a munkahelyén senki sem szeret, aki mindenkinek teher, s aki ezért úgy érzi, hogy néki semmi sem sikerül... Az ő érdekükben cselekszünk, amikor az egészséges életmódra igyekszünk nevelni őket. Dr. V. A, TÖRD A FElEDf Vízszintes': 1. Megfejtendő. 6. Vissza: egyszerű gép. 7. Elemérkje. 8. Néma Elek! 9. Összevissza zője. 17. Szeszes ital 19. Ku­bában az egyik Castro ke­resztneve. 21. Lét. 23. Buda­pesti Nemzetközi Vásár. 24. ATA. 26. AÖ. 27. Sértettéin. sír! 11. PAA. 12. Előnyös tu­lajdonság. 14. Füzet. 16. Meg­fejtendő. 18. Cipészszerszám. 20. Kézimunkáz. 21. Lángol. 22. Fogoly. 24. Névelővel, há­ziállat (—’). 25. Nagy európai folyam. 27. Gyorsan illanó, hódító hatású folyadék. 28. Szendergő. 29. Állati végtag vége. Függőleges: 1. Építőipari kötőanyag. 2. Személyes névmás. 3. Eleven. 4. Télisport. 5. Forma. 6. Megfejtendő. 10. Hasadék. 11. ... és kontra. 13. SoikLábú. 14. E helyen. 15. Fehér macska, vagy nyúl fajtajéL­Megfejtendő: Megyénkbe!! települések, ahol termálfürdő üzemel (vízszintes 1, 16, függőleges 6). Máit heti megfejtés: BAR­NAMEDVE — MÓKUS — SZARVAS — RÓKA. Könyvjutalmat nyertek: Papp Adél Fehérgyarmat, Humicskó Erzsébet Balsa, Balogh Erzsébet Nyirbog- dány, Bodnár István Vásános- namény, Szabó Attila Nyír­egyháza. Krecsmáry Lászlót Játszani, játszani, játszani jó! HINTALÓ Hinta, hinta hintáié, oly puhán száll, mint a hó, mint a csónak, mint a tó, úgy rin­gat. labdái: Pattan a, röppen a pöttyös labda!... Bandika, Pannika vígan dobja — kapd el hát! DOB ÉS TROMBITA Tratta-ta, tratta-ta, — harsogja a trombita. Pam-para, pam-pam, mondja a dob, — nincs neki ennél gondja nagyobb. jAtékvonat Ziki-zaka-zakatol ez a vonat valahol — én vagyok a vasutas, te meg legyél az utas! BICIKLIZŐ BŰGÓCS1GA Csiga, csiga, búgócsiga búg, búg, búg, — hallga, haliga, hallgass ide úgy, úgy, úgy! építőkockák Mennyi kocka! Mennyi kocka! Piros kocka, fehér kocka. Mi épül majd belőle? Nem mondom meg előre! Csingi-lingi, csingi-lingi, — csönget a csengős kis bicikli. Ügyesen hajtja Sanyika, boldogan nézi anyuka! KERGETŐZŐ K ergetőznek, futkároznak, cicáznak a levelek, — kergetőznek, szaladgálnak, cicáznak a gyerekek.. Nyiff-nyaff nyafogó, te leszel most a fogó! i Az ábra bal oldali táblájá­nak szavaiból képezzetek új. értelmes szavakat és írjátok őket a jobb oldali tábla meg­felelő soraiba. Ha helyesen oldottátok meg a feladatot, az új beírt szavak kezdőbetűi függőlegesen olvasva egy magyar költő vezetéknevét adják eredményül. •ijpisa .'P)2p3i V ‘XNVHi ‘aaaad ‘ooanc 30H0X ‘S3H03 ‘VóiSfld (iraq^Cptraiios sjba.'Ezs Cn ze) :s3}Cdfß3^ Régi japán népmese A sót okádó mozsár Élt egyszer hajdanin, a régi Japán egy kis falucská­jában két fivér. Az időseb­bik azt kívánta, hogy öccse menjen el hazulról és háza­sodjék be egy családba, azonban a fiatalabb elég okos volt ahhoz, hogy in­kább önálló otthont alapít­son. A fiatalabb testvér rövi­desen megházasodott, kibé­relt egy kis szobácskát, de csak a szűkös megélhetésü­ket tudta alkalmi munkákkal biztosítani. Azonban ahogy a tél beállt, jövedelmének ez a forrása is kezdett fokoza­tosan elapadni és szilveszter estéjére a fiatal párnak utolsó rizsszeme is elfogyott. Ezért az ember elment báty­jához, hogy némi rizst köl­csönözzön tőle. Azonban a fivér elutasította, s gőgösen leintette: — Hogy mersz feleséget tartani, ha még egy szikra rizsed sincsen? A fiatalabb testvér szé­gyenkezve elkullogott és ne­héz szívvel a hegyek felé vette útját. Mikor a kis he­gyi ösvényre ért, egy fehér szakállú apókát vett észre, amint rozsét gyűjtögetett. — Hová, hová fiam? — kérdezte az öregember. __ — Hát csak úgy céltalanul őgyelgek, mivel még egy szem rizsem sincsen, amivel ma szilveszter estéjét méltó­képpen megünnepelhetnénk — panaszolta a legény. — Milyen kár! — felelte az öreg. — Itt van, ezt neked adom — így szólt, s átnyúj­tott a fiatalembernek egy kis árpacipót, majd hozzáfűzte: — Vidd ezt el az Erdei Is­tenség szentélyéhez. A szen­tély mögött találsz majd egy barlangot, a barlangban tör­péket. A törpék arra vágy­nak majd, hogy a cipócskát megegyék, ezért esdekelni fognak, hogy add el nekik. Ekkor szólj így hozzájuk: „Nekem pénz nem kell, de hajlandó vagyok a cipót ve­letek elcserélni a kőmozsá­rért.” A fiatalember megköszön­te az apóka kedvességét , és az erdei szentélyhez sietett, ahol a barlangot épp úgy ta­lálta, ahogy az öregember mondta. A barlangban egy tucatnyi törpe nagyban zsi­bongott. Mikor bepillantotta barlangba, látta, hogy a tör­pék egy nagy folyami nádat próbálnak elcipelni. Ekkor a legény segített a törpéknek, és bevitte a nádat a barlang mélyére. A törpék módfelett örültek a segítségnek, és el­ismerően mondták: — Milyen erős ember vagy! Egyikük hirtelen észrevette az árpacipócskát a fiatalem­ber kezében, és kérte a le­gényt: adja nekik a cinót egy nagy csomó arany fejé­ben. Azonban a fiatalember épp úgy válaszolt, ahogy az öreg tanította: — Nem kell a pénzetek, inkább a kőmozsarat szeret­ném. Ekkor a törpék így szóltak: — Ez a mozsár páratlan kincs, de nem tehetünk mást, elcseréljük a cipóért — és ezzel a legény kezébe adták a kőimozsarat. Mikor a fiatalember visz- szatért a mozsárral az ös­vényre, ismét ott találta az öregapót, amint még mindig rozsét gyűjtögetett. — Nos — szólt az öreg, — látom, elcserélted a cipót a mozsárért. Most megtanítlak arra, hogyan használd. Ha jobbfelé pörgeted a mozsa­rat, végnélkül omlik majd belőle mindaz, amit csak kí­vánsz. Az egyetlen kivétel az árpacipó. Ha meg akarod ál­lítani, csak pörgesd a mozsa­rat balra. Felvillanyozva tért a le­gény haza, ahol asszonya zsörtölődve fpgadta: — Hol az ördögbe csatan­golsz, épp az új év beköszön­tésének éjszakáján? — ri- vall férjére. —Szereztél va­lamit a bátyádtól? — Jó, jó — mondta a le­gény a feleségének. — Csak ne légy olyan zsémbes! Terítsd ki kérlek gyorsan a szalma­szőnyeget! — Rátette a kőmo­zsarat a szőnyegre, jobbfelé perdítette és így szólt: — Rizs, gyere ki! Rizs, gyere ki! — Mire a mozsár ontani kezdte magából a rizst. Akkor a legény így szólt: — Lazac, gyere ki! Lazac, gyere ki! — és a mozsárból egymás után ömlöttek a ha­lak. így aztán mindent előva­rázsoltak a mozsárból, amire csak szükségük volt, és a házaspár élete legboldogabb szilveszterét töltötte el. Amint újév reggelén fel­ébredtek, az ember így szólt a feleségéhez: — Nos, most, hogy vagyo­nos ember lett belőleni, mi­ért is maradjunk ebben a bérelt házban? — majd meg­pörgette a mozsarat, és egy szép házat kért egy nagy éléskamrával, egy kocsiszínt hét príma lóval. Végül „moahi”-t (rizskeksz) és „sake”-t (rizsbor) rendelt, majd meghívta szomszédait és rokonait egy nagy dinom- dánomra. A falu valamennyi lakója, köztük a bátyja is, elképedt e bőség láttán. Egyáltalán nem tetszett neki, és nem ér­tette, hogy válhatott öccse egyetlen nap alatt ilyen gaz­daggá ! Elhatározta, hogy szemmel tartja testvérét, mit csinál. A fiatalabb fivér azonban, anélkül, hogy tudomása lett volna bátyja gonosz szándé­káról, -nyugodtan bement a szomszéd szobába, megpör­gette a mozsarat, mondván: — Cukorka, gyere, ki! Cu­korka, gyere ki! — ugyanis cukorkát akart vendégeinek ajándékba adni. Az idősebb testvér mindazt megleste rejtekhelyéről. Miután a vendégek eltá­voztak, és a fiatalabb testvér is feleségével együtt nyugo­vóra tért, a báty besettenke­dett a szobába, ahol a kő­mozsarat tartották, és nem­csak a mozsarat lopta él, de a maradék cukorkát és rizs­kekszet is elvitte, majd ne­kiiramodott az éjszakának. Amint elérte a tengerparti fövényt, egy lehorgonyzóit csónakra bukkan#1. Beszáilfa csónakba és kievezett a nyílt tengerre, hogy egy távoli he­lyet keressen magának, ahol a mozsár pörgetésével gaz­daggá, vagyonossá válhat Miután már jó ideje eve­zett, éhes lett és megette az összes cukorkát és „mochi”-t Ezért, a sok édesség után jó lett volna egy kis sót szopo­gatni. Megpörgette hát a mo­zsarat jobbirányba, majd így szólt: — Só, gyere ki! Só, gyere ki! Miután már ellátta magát sóval, meg akarta állítani a pörgő mozsarat, de nem tud­ta, hogyan. A mozsár tovább forgott, és ontotta magából a sót végnélkül. A csónak rö­videsen megtelt sóval, és a só súlyától végül is a csónak elsüllyedt. így az idősebb testvér a csónakkal együtt-a tenger fenekére merült. Azóta sincs senki, aki a mozsarat balra tudná for­gatni, és meg tudná állítani a só omláséi. így a mozsár változatlanul pörög, pörög, és megállás nélkül okádja magából a sót Azt tartják, ezért sós % tenger.,.

Next

/
Thumbnails
Contents