Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

«T» február 17. KTTTti-r S. «Mal 1971—számokban Elkészült Srabolcs-Szatmőr elmúlt évi statisztikája „I jé szakember aranyat éi“ Bizonyít a vencsellői Szabadság Tsz A Központi Statisztikai Hi­vatal Szabolcs-Szatmár me­gyei igazgatósága az elmúlt napokban készítette el a me­gye elmúlt évi adatairól je­lentését. A körültekintő, sok témát magában foglaló kiadvány részletesen elemzi a megyei ipar eredményeit. Eszerint a megye ipara továbbra is tartja az elmúlt években ki­alakult dinamikus fejlődési ütemet: míg az ország ipará­nak termelése vidéken 6—7 százalékos átlaggal nőtt, a szabolcsi ipar termelése az elmúlt évben is 10 százalék­kal volt magasabb az előző évinél. Ezt 7 százalékos lét­számnövekedéssel oldották meg, tehát a növekedés 26 százaléka adódott a termelé­kenységből. Ez összhangban van a megyei ipartelepítés alapvető célkitűzéseivel, me­lyek a jelenlegi időszakban légióként a foglalkoztatottak számának növekedését írják elő. Az iparban foglalkoztatot­tak száma 2400-zal nőtt — ez az említett 7 százalékos lét­számnövekedés — és így el­érte a 36 355-ös számot. Ezenkívül a szocialista épí­tőiparban dolgozók száma 7,8 százalékkal nö‘t: 13 917-re. Az állami mező-, erdő- és víz- gazdálkodásban is dolgozott az elmúlt évben 14 003 fő, a növekedés még nagyobb: 8,2 százalékos. A kereskedelem­ben dolgozók száma 18 266, növekedése egy év alatt 3 százalék. Ezenkívül az autó- közlekedési vállalat foglal­koztat még 2474 főt megyénk­ben és a bérből és f:-"fásból élők száma a szolgáltatásban dolgozó 2387 fővel egészül még ki. A foglalkoztatottak — munkások és alkalmazottak '— átlagos havi kereseté a A mintegy 170 milliós be­ruházási program keretében Nagyhalászban épülő zsák- gyárnak január 1-től új gaz­dája van. A miniszteri hatá­rozat értelmében a kivitéle- eés teljes finanszírozását a Budapesti Kender-, Juta- és Textilipari Vállalat vette át, hiszen a pesti gyár súlyos kötbéreket fizet azért, mert nem tud eleget tenni a meg­növekedett igényeknek. A gyár a tervek szerint az ötéves terv utolsó évében már teljes kapacitással dolgozik és ettől kezdve évente ötezer tonna göngyöleget készít. Fontos ez a környék lakossá­gának is, hiszen az új mun­kahely 840 embert tud majd foglalkoztatni. Szerencsés helyzet, hogy a beruházás összes munkáját — a tervezéstől az építésig és a gépek beállításáig — a gene­rálkivitelező, a Könnyűipari Szerelő- és Épületkarbantar­tó Vállalat bonyolítja. A munka így a programnak megfelelően halad. Az új létesítmény legfon­tosabb része, a csarnok már elkészült. A mintegy 7 és fél ezer négyzetméter alapterü­letű épület egyik felében, ahova a szövő-, kikészítő ér konfekcionáló gépek — mán gorlók, kalanderek varrógé pék — kerülnek, a vasbeto burkolatot is a helyére tét ték. s megkezdték a felső be zaltbeton padlóburkolat ön tését is. It* helyezik el azt ; 120 szovjet gyártmányú szö­vőgépet is, amelyek már megérkeztek, s ládákba cso­magolva várnak a szerelők te. szocialista iparban 3—4 szá­zalékkal nőtt. A munkások havi átlagbére a szabolcsi iparban 1804 forint volt, az építőiparban pedig 2162. Leggyorsabb volt a szol­gáltatási ágazatban dolgozók keresetnövekedése, mely az elmúlt évben elérte a 6 szá­zalékot is, de mivel ez volt a leginkább elmaradva, még így sem érte el a többi kere­seteket. (Havi átlag 1763 fo­rint.) A megye szocialista építő­ipara jelentős részt vállalt a lakásépítésben: 1694 lakást adott át. a megyében átadott összes új lakások egyharma- dát. A szövetkezeti ipar ismét kiugróan magas exportered­ményt ért el. összes termé­keinek 41 százalékát helyezte el külföldi piacokon. (Az 1970- es aránv még 38 száza­lék volt.) Különösen a ci­pész ktsz-ék exportaránya magas: az utcai cinő és női divatcsizma termelésük 90 százalékát a külkereskede­lemnek adták át. A megye mezőgazdasági nagyüzemei összességében teljesítették a negyedik öt­éves terv első évére tervezett elgondolásaikat. Az árvízká- ras 1970-es évhez képest 32 százalékkal és a reálisabb összehasonlítást adó 1969-es jó mezőgazdasági évhez ké­pest is 9 százalékkal növelték halmozott termelési értékü­ket. így nyereségtömegük is 2,3-szorosa lesz az előző évinek. Jelentősen nőtt mű­szaki ellátottságuk: 597 trak­tort, 742 pótkocsit és 150 ga­bonakombájnt vásároltak 1971- ben, valamint 43 ezer 400 tonna műtrágyát. Ez utóbbi mennyiség 14. .száza-’ lékkál magasabb az előző évinél, egy holdra így 115 ki­A csarnok másik felének az átadását április végére ígé­ri a kivitelező. A szövőgépek első, körülbelül negyvenes csoportjának szerelését ápri­lisban végzik el és májusban már „ketyegni” fognak. Egyelőre nem építik meg a kazánházaí a már leszállított kazánhoz, mert ez nagy költséget jelentene. Helyet­te — ideiglenesen — kiselej­tezett mozdonykazánokat vá­sárolnak. így hármas célt ér­nek el; korábban, olcsón és megfelelő kapacitású gőz- emergia-forráshoz jutnak. Egy másik épületet már korábban berendezett a vál­lalat tanszövödének, ahol 20 gépet helyeztek el. Itt tanít­ják be az új dolgozókat a szövőgépek kezelésére. Jelen­leg már három műszakban 60 szövőnő dolgozik gyakor­lott művezetők irányításával, így a még épülő gyár máris besegít az anyavállalatnak a szállítási kötelezettség telje­sítésébe. A betanítás természetesen a budapesti gyárban is to­vább folyik. Budapesten ké­pezik a művezetőket és se­gédművezetőket is. Az új dolgozókat az új gyárban természetesen nem­csak korszerű, tágas munka­hely. gép és berendezés vár- !a majd. hanem ennek meg­ölelő szociális ellátottság is. 'Jár elkészült az egészségügy5 tényeket kielégítő fürdő é ltöző A fővárosból Nagy alászba letelepülő kulcsem­berek részére márciusban már hozzálátnak egy hatla kásos épület kivitelezéséhez. ló hatóanyag jutott az előző évi 102-vel szemben. (Az ál­lami gazdaságok műtrágya­felhasználása viszont holdan­ként hatóanyagban 207 kiló!) így történt, hogy például búzából 77 ezer tonnával töb­bet takarítottak be az előző évinél. A többlet kizárólag a termésátlagok növekedéséből adódott. A szabolcsi búzater­més túljutott a holdanként! 16 mázsás termésen. (Orszá­gos átlag 17,7.) A lakosság pénzjövedelme 9 százalékkal nőtt. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek 882 milliót fizettek ki tagjaiknak és dolgozóiknak munkadíjként, de a felvásár­lás a falusi lakosságnak ter­mékeiért 1161 milliót adott ezenkívül. A társadalombiz­tosítási kifizetések összege 143 millió, 16 millióval több az előző évinél. A jövedelmeknél nagyobb arányban, 14 százalékkal nőtt a lakosság takarékbetét állo­mánya. A növekedés értéke 205 millió. A hitelállomány ennél is nagyobb ütemben nőtt: 22 százalék!tál. De az összes hi­telek 84 százaléka lakásépí­tési hitel. Az 1971-es évben a megyé­ben 4785 új lakás épült, ami­ből az árvízzel kapcsolatos építkezés 1143. Zömmel OTP- kölcsömt vettek igénybe az építtetők. Jelentősen nőtt a villamosáram- és gázfogyasz­tás. A megyében 604 orvos dol­gozik. Egy év alatt 13-mal több körzeti orvos lett. Há­rom új felnőtt és három gyermekorvosi körzetet szer­veztek egy év alatt. Szakox-_ vosi ellátásban ' 1 ' millió 906 ezerszer részesítették a lakos­ságot. A bölcsődei helyek száma százzal, az óvodák elhelyező- képessége 380-nal nőtt. Az ál­talános iskolákban 82 266 gye­rek tanult, ismét 5 százalék- ital kevesebb az előző évi­nél, de a középiskolás diákok 11 563-as száma 2 százalékos növekedést jelez. A szakmun­kástanulók száma 9931 volt, a felsőfokú oktatásban a nap­pali tagozatokon 1636-an ta­nultak, az egyéves növekedés 14 százalékos, nem számítva az éppen ezer-esti és levelező hallgatót. A pedagógusok száma a megyében 4383 fő. A tanyai kollégiumokban 983 általános iskolást helyeztek él. Az iparnak, a mezőgazda­ságinak és a népművelésnek megvannak a maga sajátos problémái. Egészében véve azonban a számok egészséges fejlődésről tanúsítódnak. — Mert nézze — kezdte a Nagy Színész, szinte minden átmenet nélkül, miután üd­vözöltük egymást —, egy szót se szólnék, ha valaha is kifo­gás merült volna fel emberi vagy művészi magatartásom ellen. Visszautasítottarn-e csak egyszer is valamilyen vidéki meghívást, lemondtam csak egyetlen alkalommal is ingyenes fellépést? Ez ön­magában még nem volna ér­dem, de én nem kötelesség­ből tettem, amit tettem a kultúráért, hanem büszkén és boldogan, abban a hitben és tudatban, hogy szerény tehetségemmel segíthetek. Vagy állíthatná bárki, hogy a nagy szerepekre pályáz­tam? Hiszen a kisgyerek is tudja, hogy bálvánvozott szí­nész létemre a legkurtább szerepet is szívesen emeltem fel magamhoz. És vajon csak a drámai szerepkörben érez­tem voira iól magam? Hát nem ugyanolyan átéléssé' alakítottam a zenés bohóza­tok megcsalt férjét vagy nem álltam örömest rendel­Gyaíkran adták egymásríak a kilincset a szakemberek a vencsellői Szabadság Tsz- ben. Egy olyan közös gazda­ságban, amelynek több, mint ezer tagja van, területe hét­ezer hold. Az egyéni gazdál­kodás tapasztalata és a jó szándék pedig kevés ahhoz, hogy egy ilyen tsz igazi nagyüzemi szintre kerüljön. Nem e?ég csak fogadni — Három éve történt a for­dulat — mondta Novák László elnök, aki 1962-ben már maga is gyakornokosko­dott a tsz-ben. Az agrármér. nöki diplomát kézbe kapta és máshol helyezkedett el. De nem feledte Vencsellőt. Nem is nyugodott addig, míg vissza nem jutott. A közgyűlés elnöknek válasz­totta. Az 1969-es évben „megug­rott” a vencsellői tsz. Az összes bevételi összeg meg­közelítette a 40 millió forin­tot (pontosan: 37 miliő 683 ezer). Egy tízórás munkanap átlag 89 forintot ért. De ekkor már tucatnyi szakember segítette a jobb eredmények elérését. Rájöt­tek: nem elég csak fogadni és reszortba állítani őket. Hét szolgálati lakást biztosított nekik a tsz. S a szakemberek szinte kivétel nélkül kérték felvételüket a tagság, sorába. Rekordtermés, jövedelem A kritikus hetvenes év ki­hatása Vencsellőt sem kerül­te el. 3 miliő 688 ezer forint veszteség keletkezett — főleg belvízkár miatt. S amellett, hogy másfél millió vissza nem térítendő állami támo­gatásban részesült a tsz egy- ’Tnilííő fóriní 'szahálási hitelt is fel kellett vennie. De most már ez sem ingat­ta meg a szakembereket. Nem adták át másnak a ki­lincset. Tervszerűen és, sok új bevezetésével kezdték a hetvenegyes évet. Vegyszere­zés. földi és repülőgépes nö­vényvédelem (burgonyánál) és nem utolsósorban a gépe­sítés jobb kihasználása cél­jából tömbösítették a leg­fontosabb szántóföldi növé­nyek területét. Bevezették a növények hatóanyagigénye alapján történő komplex műtrágyázást. Szabadtartá- sos export bikahízlalást va­lósítottak meg. A tizenöt cso­portos szabad mozgás ugyanis növeli az állatok étvágyát és kiegyensúlyozottabb a zsírel­oszlás (ami az exportköve­telmény szempontjából külö­nösen lényeges). Először tör­tént meg a tsz életében, hogy 1970. őszén az összes közös területen elvégezték a tava­sziak alá az őszi mélyszán­tást. kezésére a kabarénak is, amikor szüksége volt rám? Mert a művészi arisztokra­tizmust, a gőgöt és hiúságot én nem ismerem... És nem vettem kd részemet lángoló hittel és ifjonti lelkesedéssel a magyar film megújhodá­sából, nem vállaltam-e fizi­kai erőmön felüli odaadással a filmezéssel járó fáradal­makat, izzó nyárban és der­mesztő téli fagyokban?... De nem is lehetne másként. Én színésznek születtem, én a színpadon élek, az életet csak játszom... És most mégis ki­taszítottak az emberi és mű­vészi sorsközösségből, kita szítottak úgy, ahogyan mű vészembert még talán soha sem. Mindig borzadva gon ioltam az emberi bűnök agyik legaljasabbjára, az apagyilkosságra — és ifi őst egy apagyilkosnál utolsóbb­nak érzem magam. Ha ma­Az elmúlt évben csaknem minden fontos szántóföldi terméseredményben túlszár­nyalták az utóbbi négy év átlagát. A burgonyahozam például megduplázódott: 50,40 mázsa holdankénti át­lagról 104,60 mázsára növe­kedett. Az összes bevétel a tsz-ben rekordot döntött: a tervezett 32 millió 790 ezer forinttal szemben 47 millió 910 ezer forintra alakult. A kőzvelleu haszon Nem véletlenül mondta a mostani zárszámadás utáni beszélgetés során az egyik idős tsz-tag, hogy a jó szak­ember aranyat ér. Jelenleg az elnökön és a jogászon kívül a növényter­mesztésben kettő, a kerté­szetben egy, a gépesítésnél három, az állattenyésztésben kettő, a könyvelésben kettő, közgazdászi munkakörben gát nem ismerném oly rég­óta, higgye el, hogy elkerül­tem volna, aminthogy elke­rülök most mindenkit, mert nem is merek mór az embe­rek szemébe nézni. Hisz’ úgy nézhetnek rám, mint egy veszett ebre; becsületből elégtelent kaptam. Egy pil­lanatig se higgye, hogy ül­dözési mánia ez nálam; tel­jesen tisztán és józanul lá­tom a dolgokat, de tudom, hogy többé nincs szükség rám, ezt akarták a tudomá­somra hozni, ilyen leplezet­len könyörtelenséggel, eny- nyire brutális módon. Csakis ezt akarhatják — igen, ne ir szóljon közbe! — az a céljuk hogy férfikorom teljében amikor a legérettebbnek ér­zem a művészetemet, elbúj- dossam, kivándoroljak innen. Látja, ez a legvalószínűbb ezt a sorsot szánták nekem egy diplomás dolgozik szer^ vez és ellenőriz. ■ — Most már inkább kö- zépkóderekben van hiány —• mondta az elnök. De ezen, is mielőbb segíteni kívánnak. A jó eredmények nyomán a személyes jövedelem két­millió forinttal növekedett a tervhez képest. Egy tízórás munkanap átlagértéke meg az 1969. évit is meghalaclca: 91 forintot ér. A többletbevé. telek adtak lehetőséget ,arra, hogy ezúttal prémiumot és nyereséget . is juttathattak. Dolgozó tagonként ez is 2500 forintot jelent. A tagság munkája, szor­galma természetesen nem kicsinyelhető le. De nem ta­gadható az sem, hogy a kellő szakvezetéssel, a korszerű módszerek helyes alkalma­zásával lehet az teljes eg ész. Ezt bizonyítja a vencsellői példa. A tsz mind gazdasági, mind megszilárdított pénz­ügyi alapja garancia arra, hogy az eredményeket to­vább növeljék. az üldözőim; hisz’ ismerik a jellememet, tehát tudják, hogy más kiút nincs szá­momra, pusztulnom kell, mégpedig minél előbb, hogy ne röhögjenek rajtam mil­liók. Igen, ez az egyetlen megoldás számomra, ha nem akarok a kárörvendók sze­me láttára lassan elmerülni a gyalázatuk gyalázatában, bitang csavargó módjára el­kerülni minden tisztességes ember tekintetét, s a társa­dalom számkivetettjei, a leg- züllöttebbek módjára önér- zettelenül elsüllyedni a mo­csárban... — De hát tulajdonképpen mi történt? — kérdeztem megdöbbenve, amikor a Nagy Színész lélegzésnyi szünetet tartott. A művész rám meredt: — Hogy mi történt?! Em­ber, hát maga csukott szem­mel jár a világban?! Nem tudja, hogy az új darab pla­kátján ugyanolyan nagyságú betűkkel szedték az én neve­met, mint a többi szereplő­ét?!... lij gyár Nagyhalászban Mátusban már dolgoznak a szövőgépek Gesztelyi Nagy Zoltán A kitaszított A. A MEZŐGÉP fehérgyarmati gyáregységében több ezer D—24-es kalapácsos darálót készítenek. A gyáregység dolgozói az alkatrész pótlásáról is gondoskodnak. Képün­kön: Török Géza hegesztő és Siki László lakatos a kala­pácsos daráló ventillátorszerkezetóhez lemezdarabolást vé­geznek. (Elek Emil felvétele) Tóth Árpád "»eves Fereaa

Next

/
Thumbnails
Contents