Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-17 / 40. szám
*. öldal Sm^-m©YÄRORSZAÄ T972. febretr TT Korunk mezőgazdasága Jó vetőmag nélkül nincs nagy termés A közelmúltban tartotta meg első vetőmagtermesztési tanácskozását a megyei vetőmag-felügyelőség, ahol llos- vai Péter, a felügyelőség vezetője tartott beszámolót. Beszámolóját kivonatosan az alábbiakban közöljük: A termésátlagok növelésének nagy tartalékai, mint a jó talajművelés, az okszerű trágyázás, az optimális tőszám, a betakarítási és tárolási veszteségek csökkentése csak úgy érvényesülhetne^ jó hatásfokkal, ha általánossá válik a jó minőségű, egészséges, nagy biológiai beltartal- mú vetőmagvak és vetőgumók használata. A felügyelőség 1971-ben 2839 vagon vetőmagot, vetőburgonyát fémzárolt, amely az országos mennyiségnek 6,6 százalékát teszi ki. Az ÖVEIT szervezetén belül megyénk laboratóriumi vizsgálatot — a vetőburgonya kivételével nem végez. Ettől függetlenül 1971-ben összesen 1836 minta helyszíni vizsgálatát végezték, amely mintegy 28 ezer vagon vetőmagnak felel meg. Nagyobb gondot a szelektálásra A megye burgonyatermesztésének és vetőburgonya-szaporításának régi hagyománya van. Különös hangsúlyt ad a megye hagyományainak Teichmann Vilmos munkássága, aki nemesítője volt a ma is köztermesztésben lévő burgonyafajták több mint 80 százalékának. Az országos helyzet, amely a burgonya területek csökkenésében kifejezésre jut, megyénkben is megállapítható. Kétségtelen, hogy a termeltető szervek azon munkája amely a szaporító gazdaságok kijelölésében is megállapítható, kedvezőnek mondható. 1971-ben megyénk területén 4 burgonyafajtát, összesen 4188 holdon szaporítottak, amelyből a gülbaba fajta részesedése 92,4 százalék, a kisvárdai rózsa részesedése 33,7 százalék, az aranyalma részesedése 13,2 százalék, a somogyi korai részesedése 0,7 százalék. E számok alapján megálla pítható, hogy a súlyos leromlásra elsősorban fogékony, de a piac által annál keresettebb burgonyafajták — gülbaba, kisvárdai rózsa — területi részesedése több mint 86 százalék, Ez a szám egyben arra is utal, hogy megyénk hlyen területi részesedésén kell alkalmazni az előhajtatást, a korai ültetést és a szártalanitást. Ugyanis ezek nélkül vagy hiányos végzéséből eredően nagymértékű kieséssel, alkalmatlan minősítéssel, kell . számolni. Kötelező a rügy- dugyányyizsgálat A szántóföldi szemlék során alkalmatlannak kellett minősíteni 229 holdat, a burgonyaszaporító terület 5,4 százalékát. Az alkalmatlan minősítés jelentős része a hiányosan, megkésve végzett szelekciónak a következmé- ■ nye. Ez évtől kezdődően a gülbaba és kisvárdai rózsa • fajtáknál minden szaporítási fokozatban kötelező érvényű a rügydugványvizsgálat végzése. A vírusos megbetegedésre fogékony burgonyafájták magas területi részesedése, a burgonyaszaporítás szempontjából kedvezőtlen év kedvező hatással volt a levéltetű korai, hosszan tartó és nagy egyedszámú rajzásának. Ennek következménye a rügvdugványvizsgá- lat eredményében is megmutatkozott. Ugyanis, a szántóföldi szemle során alkalmasnak minősített gülbaba és kisvárdai rózsa burgonyafajta területből a rügydug- ványvizsgálaton további 19,4 százalék lett alkalmatlan. Annak ellenére, hogy a MÉM a szabványtól való eltérésihez hozzájárult. így a szabványban engedélyezett 12 százalékos súlyos leromlást, okozó vírusos megbetegedés helyett gülbaba fajtánál 16, kisvárdai rózsa fajtánál 18 százalékig alkalmasnak minősítettük a tételeket. A meglehetősen szeszélyesnek mondott időjárás ellenére, az elért termésátlag megyei vonatkozásban is kedvezőnek mondható. A burgonyaterület megyei termésátlaga 69,8 mázsa. Ezen belül az állami gazdaságoknál 95,2 mázsa holdanként, a tsz-ek- ben pedig 79,6 mázsa holdanként. E kedvezőnek mondható termésátlagok vizsgálatánál figyelmet kell fordítani arra, hogy például a tsz-ek termésátlaga között jelentős az eltérés, mert a termés 50 mázsától 140 mázsa között ingadozott holdanként. A felügyelőség szántóföldi szemle feladatának a megyében 28 százalékát jelentette a kalászos vetőmagszaporítások minősítése. Őszi búzából például 5813, rozsból 2644, őszi árpából 798, tavaszi árpából 286, triticaleból 244, zabból 180 holdon termeltek vetőmagot, ami minősítésre került. Az őszi búza szaporító terület 97,8 százalékán Bezosztája 1 és Miro- novszkája 808 fajtákat termeltek. Az elkövetkezendő években a termésbiztonság, valamint az aratási munkacsúcs mérséklése érdekében javasoltuk a fajtaarány változtatását^ A Bezosztája 1 jelenlegi"“ “szaporítási aránya mintegy 20 százalékkal csők- _ kenne a Kiszombori, Avróra és Jubilejnaja 50 fajták javára. Az elmúlt évben 718 mintát küldtek be a termelőszövetkezetek saját felhasználású kalászos vetőmagvaik- ból. A beküldött minták 220 723 mázsa saját kalászos anyagot képviseltek. A minták vizsgálata ingyenes. Az eredményekről az illetékes járási hivatalt, valamint a beküldő tsz-t a vizsgálati bizonylatok megküldésével tájékoztattuk. A beküldött minták 36,8 százaléka vetésre alkalmas, 35,5 százaléka to- vábbtisztítás után alkalmas. 27,7 százaléka nem alkalmas minősítést kapott. Legértékesebb és legnagyobb tömegű növényi fehérjebázisunk a lucerna és vöröshere. Országosan is e két faj együttesen adja összes I fehérjetermésünk 14—16 százalékát. a szálas takarmányokban megtermett fehérjéknek pedig több mint 50 százalékát képviseli. Ennek ellenére ez az egyetlen növénytermesztési ágazatunk, mely sem az egységnyi területre eső táplálóanyag, sem vetőmagszaporítási, illetve vetőmagtermesztési vonatkozásban nem fejlődik megfelelő ütemben. A herefélék országos szaporítóterülete kereken 77 000 hold. Ebből Szabolcs megye mindössze 0,9 százalékkal, illetve 713 holddal részesedik, mely magában foglalja a lucerna, vöröshere és szarvas- kerep fajták szaporitóterü- letét. Jobb izolálást kíván a kender Megyénknek jelentős szerepe van országos vonatkozásban is a vetőmagkender szaporításában. Az országos 913 hold területből megyénkben 655 holdon szaporítanak kendervetőmagot. A szaporított terület 15 százaléka alkalmatlan minősítést kapott a szántóföldi szemlén, fajtakevertség és izoláció hiánya miatt. A vetőmagszaporítások tényleges terméseredménye 1,3 mázsa hold volt. A kendervetömag-szaporítással kapcsolatos észrevételeink a következők: az új szántóföldi szemle szabvány kötelező izolációt ír elő, amit betartani ,a megye.területén^in- demitt-jelentkező nagymérvű víidkefftreífeíHőzés miatt A tehénistállók korszerűsítése A fejlődés velejárója, hogy a szarvasmarhatartás, -tenyésztés állandó jelleggel korszerűsödik: Ugyanilyen ok miatt avulnak el épületek és berendezések. Évekkel korábban a szerfás épületeket kellett felszámolni, most a szakemberek gondja, miként bővítsék. illetve korszerűsítsék a MOT típusú 108 férőhelyes tehén ist áll ókat. A MEZŐGÉP nyíregyházi vállalata fővállalkozásban részt vesz az említett istállók korszerűsítésében. Az első épület, illetve annak berendezései már elkészültek és átadtak rendeltetésének a jászapáti Velem! Endre Termelőszövetkezetben. Lényege az átalakításnagyon nehéz. A másik komoly probléma az elővete- mény-korlátozás. Kender kender után vetőmagszaporításba nem kerülhet. Célszerű lenne egy gazdaságon belül csak egy kenderfajta vetőmagtermesztése, mivel a fajtakeveredés csak így kerülhető el. Véleményünk szerint komolyan felül kell vizsgálni megyénkben a kenderve- tőmag-szaporítás jelenlegi gyakorlatát, figyelembe véve a szabvány szigorú követelményeit, a kisüze-. mi módszereket és az alacsony termésátlagot. A jó kapcsolat eredménye A megyében elért jó eredmények, mint a 16 mázsán felüli búzatermés, a burgonya kiváló terméshozama, a jó vetőmag és a korszerű agrotechnikai eljárásokon tűi a termesztő gazdaságokkal és a termeltető vállalatokkal való jó kapcsolat eredménye is. A vetőmag-felügyelőség dolgozói díjazás nélkül 1971- ben a megye területén 232 esetben végeztek szaktanács- adást. A szaktanácsadás 8573 katasztrális hold vetőmagtermő területre terjedt ki. A felügyelőség tevékenységének fő célja továbbra is őrködni a jó minőségű vetőmagvak előállításán és forgalmazásán, hogy a belföldi és az exportigényeknek megfelelően több és jobb vetőmag teremjen megyénkben ..is. E cél elérésének biztosítéka az eddigi jó kapcsolatok továbbfejlesztése. (Cs.) nah, hogy a 108 férőhelyet 132-re bővítik, s a 6—8 százalékos gépesítési fokot 50—60 százalékra növelik. A kotr&ze- rűsített istálló NDK-gyártmányú fejőapparábtal van felszerelve, gépesített a ta- karmánykiosztás. a trágyalé- elitávolítás, s ezenkívül a ta- karrnáinytájrolásnál a fóliás megold ást alkalmazzák. A korszerűsítés és gépesítés részben az istállók hozamát növeli, más vonatkozásban könnyíti az állattenyésztésben dolgozók munkáját. A jászapáti rekonstrukció minősítési vizsgája után a MEZŐGÉP Vállalat sorozatban kezdi meg az istállók korszerűsítését. (s.) A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából gazdag anyagú könyvkiállítást rendezitek Ujfehértón, a művelődési házban, A vásárlással egybekö.ölt kiállítást sokan keresték fel. (Hammel József felvétele) Import növényvédő szerek helyett hazai készítmények Az engedélyezett növényvédő szerek 1971. évi jegyzékében 214 készítmény szerepel. A hazánkban forgalmazott növényvédő szereknek 85 %-a importból származik. A szerek iránti igény- növekedés szükségessé tette a hazai növényvédelem ipari bázisának megteremtését. A nagy léptekkel fejlődő magyar kémiai ipar az utóbbi években mind több hazai növényvédő szerrel jelentkezett. Egy-egy növényvédő szer engedélyezése és forgalomba kerülése előtt különböző minősítő vizsgálatokon megy keresztül. A megyei növényvédő állomás összehasonlító kísérleteiben a magyar szerek nem maradtak le a hasonló hatóanyag-összetételű külföldi szerekkel szemben. Biztonságosabb beszerezhetőségük feltétlenül indokolttá teszi, hogy a termelők mind szélesebb körben megismerkedjenek velük és bátran alkalmazzák mind a háziker- tekben, mind nagyüzemekben. Az összes magyar készítmény értékelésére ezúttal nem válalkózhatunk, ezért csak néhány jelentősebb készítményre hívjuk fel a figyelmet. Rovarölő szerelt NOGOS 50 EC helyett — UNIFOSZ 50 EC. Hatóanyagra (DDVP). felhasználási területre a készíti mények teljesen megegyeznek. Különösen jól alkalmazhatók a sodrómolyok, aknázómolyok és legyek; gomba - és virágházak, valamint raktárak fertőtlenítésére. Előnyük, hogy gázosodnak, s így a búvóhelyen lévő, vagy a nővény epidermisze alatt élŐL károsítót is elpusztítja. Várakozási ideje rövid (7 nap), házikertekben is használható. Alkalmazási koncentrációja: 0,1—0,2 %. Almamoly ellen nem hatásos! Metilparathion helyett — Safidon 40 WP. Hatóanyaga szintén fosz- forsavészter, de emberre való veszélyessége a Metilpa- rabhiontól jóval kisebb. Kitűnően irtja a burgonyabogarat kh-ként 60—80 dkg-os dózisban. Sikerrel használható zöldségféléknél bagolylepkék károsítása ellen is. A parathion hatóanyagú Wofatox SP—30 és a Metilparathion WP házikertekben történő betiltása után a gyümölcstermelőit egy része máig sem találta meg a meg. felelő helyettesítő készítményt. E növényvédő szer teljes biztonsággal használható mind a gyümölcsmolyok, mind a kaliforniai pajzstetű ellen. Az egészségügyi várakozási ideje 14 nap. Bi—58 helyett — Rogor L—40. Akik korábban alkalmazták és megszerették az NDK- gyártmányú Bi—58-at, azok nyugodtan vásárolhatják a magyar Rogor L—40-et is. Különösen előnyös használata a levéltetvek, a rajzó pajzstetvek és a gyümölcsmolyok ellen 0,1—0,125 °/o-os töménységben. Hatástartama: 10—14 nap. Gombaölő szerek A rovarölő szerek mellett mind több nagy hatású fun- gicidkészítményt is gyárt a magyar vegyipar. Ezek sorában elsőként kell megemlíteni a legújabb készítményt, a benomyl hatóanyagú, felszívódó, a növényi nedv áramlásával terjedő Fundazolt. Felhasználási területe kiterjedt, további vizsgálattal még több növényi kultúrára történő kiterjesztése várható. Hatása megelőző és gyógyító védekezésben egyaránt kimagasló. Különösen jó eredményt biztosít az alábbi betegségek ellen. Almafalisztharmat és -varasodás ellen 0,08 %-os töménységben (10 liter/tfe. dózisban). Szamóca botriti- szes termésrothadása ellen 0,05 %-os permetlében (2000 liter kha dózisban). Szőlő botritiszes rothadása ellen 0,05 %-os permetlében. Cukorrépa cerkospóra ellen 0,25 kg/ha (600 lit/'ha dózisban). Dísznövénytermesztésben gladionus. iris, tulipánhagymák fuzáriumos, botritiszes, „peniciliumos megbetegedése ellen 0,2 %-os oldatban, 15— 30 perces áztatás formájában, jó eredménnyel használható. Gumók és hagymák kezelésén kívül a dísznövénytermesztésben általában bolriti- szes rothadás, valamint lisztharmat és gyökérbetegségek ellen kitűnő hatásfokkal alkalmazható. Fontos tudnivaló, hogy a Fundazol a peronoszpórafé- lék — mint a szőlő- és do- hányperonoszpóra, valamint a fitoftóra — ellen hatástalan. Nedvesítő szer (Sandovit, Citovet) a tapadást és egyen, letes védőréteg kialakulását fokozza. Keverhető a legtöbb rovar- és gombaölő szerrel. Nem keverhető olajos szerekkel. Alacsony nyomású permetezőgépek esetén a permet- lé-felhasználás csökkenésének arányában a dózis emelése szükséges. Feltétlenül száraz helyen tárolható, átnedvesedéstől óvni kell, mert jelentős hatóanyag-csökkenést eredményezhet! Azok a termelők, akik már megszokták a bevált, régebbi hatóanyagú szereket, mint pl. a captán hatóanyagú . Qrtbocid, vagy a phaltan hatóanyagú Ortho-phaltan, azok számára is kapható az impbrtszerekkel teljesen azonos összetételű magyar készítmény a Buvicid K (kaptán) és a Buvicid F (faltan). Az alkalmazással kapcsolatos előírások a külföldi szerelékei teljesen megegyeznek. Sokak által kedvelt Cupro. san-Super D, vagy a Miltox speciál helyettesítésére szolgál a hazai Recin Super, Felhasználási területe, dózisa a külföldi szerekével azonos (0,3—0,5 %). Gyomirtó szerek A legközismertebb hazai gyártású Dikonirt, Hungazin PK és Hungazin DT, Buvinol mellett a Gramoxone magyar megfelelőjét említjük, a tiszavasvári Alkaloida által előállított Gomex-et. E gyomirtó szer ugyanúgy felhasználható, pl. a szántás nélküli vetéshez, kukoricalevél alá permetezéshez, gyümölcsösök gyomirtásához, palántaágyak gyommentesítéséhez, mint a Gramoxone. E rövid ismertetőben nem törekedtünk teljességre, csak néhány kopkrét példán igyekeztünk ráirányítani ,a figyelmet néhány olyan lehetőségre, amikor az importból származó növényvédő szerek azonos hatásfok mellett helyettesíthetők hazai készítményekkel. Sallai Pál növényvédő állomás Nagy és kis ■ mennyiségű dió*, kőris-, töloy- és büki rönköt veszünk. PILIS VÖLGYE TSZ. SOL': MÁR '77
