Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

1. őTríaT

Kft«»»- — MTírjTMcfiR \rF!T r «*rrr ?n*

Í97? feßniJr F5.'

AKIK ELSŐNEK FOGTAK FEQYVERT

A testület megalakulása óta munkásörök: Ballal István, Clropulosz Vaszlllsz, Benlcsák János, Baholcsl Benjámin, Gál József, Lukács András, Kecskovszkl József, Kelemen Béla, id. Kozma Ferenc, Malomidesz Miklós, Mándi Gyula, Mostyák András, Szakály András, Szanyi Tibor, Takács Miklós, TeschmayerJózsef, Tóth Ferenc, a második sorban; Bánszki András, Bíró Pál, Dani István, Filkó István, Gyurján András, Ignácz Miklós, Marinka János, Márkus Gyula, Nagy Ferenc, Reszegi József, Szamosi József, Tóth Gábor, Tölgyesi József, Vass László, Virágh Sándor, Balogh András. A harmadik sorban: Balogh János, Bodnár János, Botrágyi Zoltán, Dankó András, Duleba József, Gégény Ferenc, Kolozsi György Kórilc Gábor, Köblös Sándor, Lakatos István, Lőkös Ferenc, Lukács András, Lukács Sándor, Molnár, János, Mezei János, Nyíri István, a negyedik sorban: Orosz György, Palkó János. Simonovits Béla, Soltész Balázs, Sz. Tóth Imre, Tóth József, Tőkés Mihály, Varga Gábor, Zsóri Gábor, Berta László, Gyorsok László, Kiss Gyula, Klicsu István, Losonczi Károly, Miklós József, Ötvös János, Takács András, az ötödik sorban: Balogh Gyula, Becze Jenő, Gergely Imre, Jámbor István, Kiss Gusztáv, Kiss László, Matuzsa József, Murguly Endre, Palicz Géza, Pecséri

Balázs, Szívós László, Szerencsi Sándor, Szép Ferenc, Szőke József, Szuhi János, Virágh János, Vizler Antal.

Az eredményes együtfműködés másfél évtizede

A legjobb egység

Arcok, vélemények az ünnepségről

Másfél évtized: barátság, együttműködés, egymás segítése, e szavakkal lehet tömören méltatni a polgári védelem és a munkásőrség sokoldalú kapcsolatait. Mindkét szerv az ipari üzemek, a termelőszövetkezetek, az egészségügyi, kereskedelmi és szállítási hálózat dolgozóiból szerveződött a szocializmus vívmányai, a dolgozó nép védelmére.

Munkásőrségünk az ellen- forradalom után a belső társadalmi rend és fegyelem megszilárdításában, a fegyveres védelem erősítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. A sok irányú feladatai között kibontakozott a tömegpusztító fegyverek elleni védelemre való felkészülés is. E területen évről évre erősödő és színvonalasabb, tartalmasabb együttműködés alakult ki.

A munkásőrség parancsnoki kara és a jól felkészült egységei, alegységei teljesíteni tudnák a tömeges kitelepítésben, a népgazdasági vagyon megelőző védelmében rájuk háruló nehéz harci, feladataikat. Kiválóan meg tudnák állni helyüket a leg- gSyasabb helyzetben végrehajtandó tömeges életmentéssel, a csapások körzeteiben megoldandó rendfenntartással kapcsolatos kötelezettségeiket.

A hátország védelmi rendszerében a polgári védelem és a munkásőrség jelentős helyet foglal él. A közös és kapcsolódó feladatainkban tovább kell fejlesztenünk az együttműködés konkrét elemeit és a kialakult jó módszereinket minden szinten, a mindennapi munka részévé kell tennünk.

Együttműködésünk kiemelkedő példája volt az

1970. évi árvíz idején mintegy 70 községet érintő tömeges kitelepítés és visszatelepítés sikeres végrehajtása. Az ár levonulását követően a polgári védelem és munkásőri erők elsőként találkoztak a súlyos pusztulással, az elhagyott, romba dőlt családi otthonokkal Nap, mint nap kellett magasabb parancsnoki szinttől, a községekben tevékenykedő erőkig tanácskozni és meghatározni a kö zös tennivalókat a mentés mentesítés, romeltakarítás és őrzésvédelem nehéz és bonyolult feladatainak megoldására

A közös munkánk jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy mintegy ötvenezer lakos védőoltása, a vissza települd alapvető feltételeinek megteremtése után a családok visz- szatalepítését meg lehessen kezdeni. Jó tudni, hogy a bajban, a veszély idején a dolgozó népünk nincs magára hagyva. Megvannak és erősödnek azok az erők, amelyek a legsúlyosabb helyzetben segítségére sietnek. A munkás- őrök áldozatos és bátor munkája is hozzájárult' ahhoz, hogy a romba dőlt szamoshá- ü községekbe visszatérhessen az élet és még szebbek legyenek, mint a pusztító árvíz előtt.

Mindkét szervezet tagjai az építőmunka, az alkotás emberei. Ha dolgozó népünk helyzete úgy kívánja, a munkahelyekről a védelem harci frontjaira sorakozna!; fel.

Köszöntőm a lő éves fennállását ünneplő munkásőrséget és kívánom, hogy együttműködésünk sikerekben legyen gazdag.

BEREK LAJOS alezredes, a polgári védelem megyei torzspaíaocsnoka

A Kisvárdai Bessenyei Gimnázium patinás épületének nagytermében, amikor a Kilián György önálló mun- kásőregység ünnepi gyűlése befejeződött, erről elhangzott a jelentés. A munkásőrök, a meghívott hozzátartozók, a fiatal ifjúgárdisták, az úttörők, az egész terem együtt énekelte az Interna- cionálét.

Arcok az ünnepségről: idős, mélyen barázdált arcú munkásőr, mellén számtalan kormánykitüntetés, munkásőr emlékérmek, első helyen a 25 éves párttagságot igazoló pártkitüntetés. Bálint János, korban az egység legidősebb munkásőre, 67 éves. Foglalkozása fizikai munkás. A MÁV-nál dolgozott nyugdíjazásáig. 22 éven át volt párttitkár.

— Hallotta Papp Árpád elvtárs szavait? — kérdezi. A munkásőrségben csak alsó korhatár van, felső nincs...

Molnár Mária az egység legfiatalabb női munkásőre, még mindig az eskü hatása alatt van:

— Most leszek 24 éves. Már régen szerettem volna munkásőr lenni A KISZ-nél mint politikai munkatárs, sok ifjúgárdistát neveltem a munkásőrségnek, de nekem így nem jutott idő, hogy belépjek. Most új munkakörömet jobban össze tudom

egyeztetni, s én is munkásőr lehetek. Igaz, hogy most mi nők csak négyen tettünk esküt, de jövőre majd többen leszünk.

Vége az ünnepségnek, de a nagyterem még mindig tele. Beszélgetnek, gratulálnak annak a nyolc munkásőrnek, aki a 15 év után adományozható szolgálati érdemérmet kapta meg és annak a tizennégynek, akik különböző kitüntetéseket vettek át. Szögyényi Sándor szakasz- parancsnokot munkásőrtár- sai vették körül, mindenki gratulált neki, volt, aki megveregette a vállát, más csak annyit jegyzett meg, a te kitüntetésed a mi kitüntetésünk is! —Szögyényi Sándor Záhonyban szakaszparancsnok.

— Mi egy kicsit többet vállaltunk a feladatokból, mint a többi munkásőr — beszél a szolgálatról Szögyényi Sándor. Rendszeres járőrszolgálatot adunk közösen a határőrökkel, ami négy óra folyamatos gyaloglást jelent. Ez nagyon szép feladat. Többször vettünk részt hatarsértők elfogásában, volt olyan, hogy másfél napig egyfolytában tartott a szolgálat De izgalmas volt és mindig sikerrel járt.

Többen bekapcsolódtak a kötetlen beszélgetésbe. Arról a kitüntetésről van szó, amely mmdoyá jónknak szól,

az ezüstserleg, amit már harmadszorra nyertek el; 1965, 1969-ben és most.

A megyei parancsnokság legjobb önálló egysége megtisztelő címet és a vele járó serleget, valamint oklevelet ez az egyseg érdemelte ki as

1971. évi harckiképzési és szolgálati feladatok végrehajtásában elért kiemelkedő eredményekért, a parancsnoki és személyi állomány össz- tevékenységéért.

Az egység parancsnoka, V. Tóth Ferenc a legboldogabb.

— Hogyan sikerült elnyerni három ízben is a legjobb önálló egység címet? —■ A politikai nevelés folyamatosságának tulajdonítom elsősorban. Ez eredményezte az egységes gondolkodást, az összeszokottságot, azt, hogy a foglalkozásokon alig van elvétve egy-egy hiányzó. Jó a kapcsolat a pártszervezetekkel, a gazdasági vezetőkkel. A munkásokon és tsz-tago- kon kívül szívesen jelentkeznek a munkásőrségbe az értelmiségiek is. Az is hozzájárult a kitüntető cím elnyeréséhez, hogy a munkásőrségen belül elindított szocialista versenymozgalmat nagyon komolyan vettük. Ezen alapszik az egész munkánk, s ezért számítanak arra, hogy továbbra is megtarthatják a serleget, a Kilián György egység minden munkásőrének kitüntetéséi;