Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

1972. feSnilr IS. vrAc;vAT?nn<!7«rt f. oMal Bürokrácia nélkül — Azt szeretnénk, ha az új évben több ügyfél hagyná el elégedetten a tanácsot, mert szakszerűen, gyorsan és udvariasan intézték el ügyes-bajos dolgát — mond­ta egy beszélgetés során a napokban dr. Nagy Árpádé a Nyíregyházi Városi Tanács titkára. Ennek megvalósítása napi feladat. ítt van például az ügyfélszolgálati iroda. Egy­személyes tájékoztató irodát követ, s a kibővített feladat­körrel a közeli hetekben kezdi meg munkáját. A ko­rábbi kísérletnél az egyik legtájékozottabb, nagy gya­korlattal rendelkező mun­katársat állították oda — s a kezdeményezés bizonyított. Mind többen veszik igénybe az irodát, s a bővítést ma már természetesnek veszik. Nagy nyeremény ez: aki nem járatos a tanácson, az első szobában, mindjárt a bejáratnál kap útmutatást, s az ügyfeleknek sem kell két- háfom előadónak is elmon­dani, mit akarnak, míg meg­találják az ügyintézőt. Persze nem ez az egyetlen és a legfontosabb dolog, amellyel a tanács osztályai­nak ügyintézői munkáját ja­vítani • akarják. Nagyon fon­tos helyet kapott az állam­polgárok ügyeinek intézése a tanács 72-es feladattervé­ben is. így fogalmaznak: „a legfontosabb teendők közé tartozik az ügyek gyorsabb, kulturáltabb, bürokrácia­mentes intézése, a hatósági ügyintézés színvonalának emelése, a szocialista törvé­nyesség érvényesítése.” A hathatós, jobb ügyinté­zés érdekében változtattak, a tanács osztályainak felépí­tésében, ésszerű csoportosí­tással többek között azt kí­vánták elérni, hogy minimá­lisra csökkenjen a belső ad­minisztráció, az osztályok közötti levelezés is. Mindezekhez hozzájárul az is, hogy a tanács osztályain 'kellő tájékozottsággal ren­delkező szakemberek dolgoz­zatok, ismerjék szakterüle­tüket. Ezért is szerepel a feladattervben .a tanácsi ap- parátus további szilárdítása. Természetesen a tanácsi ügyintézés, tágabb értelem­ben a tanács osztályainak munkája nemcsak akkor jó, ha a napi ügyekben gyor­san és megalapozottan dön­tenek: Nagyon sok múlik azon, hogy a várost érintő döntések előkészítésében mi­nél több szakember vegyen részt, hogy sokoldalúan in­dokolt jó intézkedések szü­lessenek. Az 1972. évi fejlesztési terv és a költségvetés is úgy készült, hogy abban a me­gyei, városi pártértekezlete­ken, a képviselői és tanács­tag választásokon elhangzott közérdekű bejelentéseket fi­gyelembe vették. Számos olyan döntést készítenek elő jelenleg is, amely nagyon sok embert érint. , A lakás­helyzet javításában jelentős kezdeményező szerepet vál­lalt a tanács: a lakásépítési program megvalósítása még rövid időre sem kerülhet le a napirendről, változásait, eredményeit naponta figye­lemmel kísérik. A tanács a kislakásépítési akciók szer­vezésével, a telkek gondos előkészítésével is hozzájárul e fontos feladat jobb meg­valósításához. (Erről leg­közelebb márciusban újra tárgyal a vb.) A tanács és végrehajtó bi­zottság elé kerülő témák is bizonyítják ezt az igyekeze­tét: nemrégiben a külterüle­ti lakosság kulturális, egész­ségügyi helyzetéről, a keres­kedelmi és az ipari szolgák tatásokról tárgyaltak. Újra foglalkoznak a város közle­kedési rendszerének tovább­fejlesztésével, az új lakóte­lepek és külterületek közle­kedésének megoldásával, de ugyanígy ellenőrzik azt is, hogy a kereskedelmi válla­latok megelégedésre vég- zik-e , munkájukat, összhang- ban van-e hálózatfejleszté­sük a városrendezéssel, a városi elképzelésekkel. A város ügyeinek intézé­sébe a korábbinál még job­ban bevonják a tanácstago­kat, de külső szakemberek segítségét is igénybe veszik a tanácsi bizottságokban. Ezek növekvő tekintélyét és szerepét jelzi, hogy néhány hete a tanács elnökhelyette­sei személyesen is részt vesz­nek a bizottságok munkájá­ban. Az elemző, sokoldalú munkát azzal is segítik, hogy a város egészét érintő intéz­kedések — mint például a fejlesztési, városrendezési tervek és más, nagy jelentő­ségű határozatok — kialakí­tásában a tanács osztályai­val együtt dolgoznak a bi­zottságok is. Néhány téma Csupán — hajlamosak vagyunk termé­szetesnek is venni. Értékük azonban megsokszorozódik, amikor jóleső érzéssel lát­juk: -évről évre szebb lesz városunk, s a tahácsoh ügyeiket intéző emberek is — választók azt érzik, az ő érdekükben dolgozik a ta­nács. Marik Sándor A Nyíregyházi Gépjárműtechnikai Vállalat telepén mintegy 100 teherautó vár átvé­telre. E nagyszabású munka mellett az egyik üzemrészben korszerű gépekkel lengéscsil­lapítók gyártását kezdték meg. Képünkön: a forgácsolóüzem egy része. (Hammel József felvétele.) Szocialista módon Szabolcsi küldöttek az országos tanácskozás előtt Li! Egy tévé a tanyára Azt tartom, nem mondani kell. hanem cselekedni — beszél Gyebrószky Béla. a Szabolcs megvei Állami Épí* tőioari Vállalat dolgozója. Hatszor nyerte el a szocia­lista címet a gén- és jármű­javító üzem ifjúsági brigádja amelvnek Gyebrószkv Béla a vezetője. A vállalat 240 bri­gádiának képviseletében négy társával együtt pénte­ken ő is ott volt Budapes­ten az Építő-. Fa- és Éoítő- anyagipari Dolgozók Szák- szervezetéhez tartozó szo­cialista brigádvezetők or­szágos konferenciáján. — A hármas követelmény­nek megfelelően dolgozunk. Az idén a jelszó a minőségi munka javítása. A párt X. kongresszusára indított ver­senyben vállalaton belül a mi brigádunk volt a legjobb, ez kötelez arra, hogy az üzem másik 12 brigádjának is példát mutassunk a mun­kában. Hozzánk 76 gépkocsi javítása tartozik, s mi .is na­gyon jól tudjuk, hogy a vál­lalat csak akkor képes telje­síteni terveit, ha elég teher­autó van a szállításokra. —- Az is a brigádmunká­hoz tartozik, hogy amikor el­indult a „Televíziót minden iskolának” mozgalom, ak­kor az egyik kállósemjéni tanyasi iskolának mi vettünk tévét. Velük azóta is tartjuk janisok arany koszorúja a kapcsolatot, elhoztuk a gyerekeket üzemlátogatásra, mi az iskolának készítettünk kerítést társadalmi munká­ban. Emellett majd minden-, ki végez állandó társadalmi munkát nálunk. Többen ta­nulnak, különböző tanfolya­mokat végeznek el. Ha vala­kinek egyéni problémája van. abban is a segítségére sietünk. Mit mondaná, ha nemcsak az iparági, hanem az orszá­gos konferencián is részt venne? — Elsősorban a brigád­mozgalom minőségi javítását sürgetném. Legyen mindenki büszke rá, vegye megtisztel­tetésnek, hogy ő szocialista brigádtag. Az üzemi demok­rácia fejlesztése is fontos. Még jobban forrjon össze a vezetők és a brigádok mun­kája országos méretekben is. A vezetők támaszkodjanak a brigádokra, igényeljék javas­lataikat az üzemi gondok megoldásában. vezetők jövő heti tanácsko­zására Diczku Zoltánné a Nyíregyházi Gumigyárból. Az ő brigádja a gyár tör­ténetével egyidős. Egy brigá­dot alkot az egész üzem, igaz, hogy most alig 24-en vannak. — Kicsi üzem a miénk, a labdaüzem. Ám mégis — bár lehet, hogy elfogult vagyok — teszünk annyit a gyárért mi is, mint a többiek, A se- lejtet, értékveszteséget a minimálisra csökkentjük. — Tőlünk általában töb­bet is várnak a gyárban. Tá­lán azért, mert a legrégeb­biek vagyunk, Vagy mert ösz- szeszokott gárda a miénk, mindig elvégzünk mindent, amiben segítséget kér az üzemvezetés. Olyan sincs ná­lunk, hogy ha valaki beteg, azt ne látogatnánk meg, vagy máskor is ne segítenénk egy­máson. Patronáljuk a gyógy­pedagógiát, az is a brigád „munkája”, hogy azoknak á gyerekeknek örömet szerez­zünk. — Mi az, amit mint gumi­gyári tapasztalatot mond el a tanácskozáson? — Inkább azt, hogy ez a gyár, az itteni munkások ho­gyan fejlődtek. Beszélek ar­ról, hogy a főzőkanál mellől jöttek dolgozni az asszonyok, itt kellett megtanítani őket arra, hogy mi a munkafegye­lem, milyen a gyári munka. 3. | — Egy hibát látok csak. A vezetés részéről csak akkor veszik figyelembe a, szocia­lista brigádot, amikor vala­mit akarnak tőlünk. Pedig az egyszerű embernek is le­het olyan meglátása a munka területén, a szervezésben, amit használni lehet — véle­kedik Ladik Miklós, nyír­egyházi vasutas. A vasutas szakszervezet­hez tartozó szocialista bri­gádvezetők február 4-én, pénteken tanácskoztak. En­nek volt résztvevője Ladik Miklós, s az a megtisztelte­tés érte, hogy megválasztot­ták az országos konferenciá­ra is. A sarus brigád 1964-ben kezdett. Ez az egyetlen a nyíregyházi állomáson, ame­lyik aranykoszorús brigád- jelvénnyel rendelkezik. Mun­kájuk, a guritódombról le­szaladó kocsiic fékezése nagy figyelmet, felelősséget köve­tel. — Mindenki felel minden­kiért. Csak így lehet baleset nélkül dolgozni. Hatan va­gyunk. de már mindenki ka­pott nálunk kiváló dolgozó kitüntetést. Megyénk szocialista bri* gádVezetői is készülnek az or­szágos tanácskozásokra. Nem­csak brigádjuk, hanem üze­mük, vállalatuk képviseleté­ben is szólnak, amikor mun­kájukat ismertetik. S kiván­csiak mások tapasztalataira is, hiszen a brigádmunka ja­vításét, a termelés segítését tűzik ki célul mindenütt.; Lányi Bolond Százharminc tsz tartotta meg eddig a zárszámadást 2. 4 főző Icánál mellől jöttek — Én is felszólalok, ha le­het. Az -itteni dolgokat is­merem, gyárunk tízéves munkájáról, fejlődéséről adok számot — készül a vegyipari szocialista brigád­Szabolcs-Szatmáx megyében idén 217 termelőszövetkezet tart zárszámadó. közgyűlést (de már csak 211 fog tervtár­gyaló közgyűlést tartani, mert hat termelőszövetkezettel idén már kevesebb dolgozik az egyesülések után). A zárszám­adó közgyűléseket február 20_ ig fejezik be. A főkönyvelő­ket sok új feladat elé állítot­ta a leltár és a mérleg elké­szítésének néhány új vonása, ezért a zérszámadó közgyűlé­seknek majdnem a fele az utolsó tíz napra maradt. Ed­dig 130 termelőszövetkezetben és 20 szakszövetkezetben tar­tották meg a zárszámadó köz­gyűléseket. A fehérgyarmati járásban 30, a kisvárdaiban 26, a mátészalkaiban 25, a nagykállóiban 7 termelőszö­vetkezét (és 11 szakszövetke­zet), a nyírbátori járásban 17 tsz és 3 szakszövetkezet, a nyíregyházi járásban 25 ter­melőszövetkezét és 6 szakszó-, vetkezet jelentette eddig a közgyűlés megtartását a me­gyei tanács mezőgazdasági éa élelmezésügyi osztályának. A járási hivatalok a követ­kező hétre tömegesen jelez­tek zárszámadó közgyűlése­ket. Eszerint február 14-én tartja zárszámadását a szat- márcsekei Haladás, a gacsálv.1 Dózsa, a mezőladányi Rákó­czi, a tuzséri Rákóczi, a nyír* csaholyi Vörös Csillag, asza- moskéri Uj Élet, a tyukodi Kossuth Tsz zárszámadó köz­gyűlése két napig tart: hét­főn és kedden. Ugyancsak hét­főn tartják zárszámadásukat az ófehértói Búzakalász Tsz. a piricsei szakszöVetkézet, az ápagyi Hunyadi, a lónyai Bé­ke. Zárszámadás lesz még hétfőn Pusztadoboson és Tar- pán is. Keddre jelezte közgyűlésé­nek megtartását . a na gyári Május 1, a fehérgyarmati Uj Élet, a petneházi Uj Barázda, a rétközberencsi Egyakarat, az anarcsi és « tiborszállási Uj Élet, és a geszterédi Virág­zó Föld. Tele pohár — Szevasz! — Szervusz! Valamikor, éppen most húsz éve iskolatársak voltak. Is­merték egymás gondolatait, egymás mellett ültek a pad- ban, s álmodoztak. Pista mindig valami bohóságon törte a fejét, játszott és ma­ga nevetett a legjobban ma­ga faragta tréfáin. Gyuri ko­moly volt. matematikus fej, vegyésznek készült, s csak magában nyugtázta barátja jópofaságait, hogy színész lesz akkor is, ha beletörik a bicskája. Most évpnte ha egyszer ta­lálkoznak. Pista kerékpáron jár és messziről köszön még mindig ^íarsogó jókedvvel. Gyuri tanár lett egy gimná­ziumban, neki sikerült, ma­tekot tanít bár vegyész nem lett belőle. Pista is lemon­dott ifjúkori ábrándjáról. Maradt a kisváros, a havi négyezer,, s egy olyan pálya, amely messze esik a színmű­vészeitől, de azért kedvvel csinálja: kerámikus. — Hogy vagy? — kérdi Gyuri, s maga is tudja meny­nyire semmitmondó ez a kö­zeledés. Ezért hozzá is teszi: régen láttalak öreg harcos, nem fiatalodtunk az elmúlt húsz év alatt sem. így már más, oldódik a feszültség. Pista javásolja, üljenek be egy pohár sörre, úgyis régen látták egymást, s jólesik egy kis beszélgetés. Az első pohárral ízlelgetik, s egymást fürkészik, lám, a jókedvű padtársnak is bőven lehetnek gondjai, szép. gön­dör sörénye helyén már ton- zurát csalt ki az idő — gon­dolja magában Gyuri. — Jó lehet neked — kezdi a beszélgetést — A te szak­mád szép. nyugalmas, csak formálod az anyagot keresed a jó pénzt, nem kell vesződ­nöd a gyerekekkel. Mert ab-. ba bele lehet ám fáradni, s a fizetés sincs olyan. Pista hallgat. Méregeti Gyurit, s arra gondol, hogy ezek a tanárok milyen egy­formák. Kötöttek, nehezen oldódnak. De azért a barát barát marad,, még ha húsz év is telt el közben. — Tudod, nem is olyan egyszerű. Mindenki tudja a maga baját. Nekem is van éppen elég. Főleg azóta, amióta egy részleg vezetője vagyok. A másik tölt az üvegből, s az ital kellemesen hűs ízét élvezi. — Nem figyelsz? — Bocsáss meg, figyelek. — Nem érdekes neked, mégis elmondom, mert kikí­vánkozik belőlem. Megvá­lasztottak az ellenőrző bizott­ság elnökének is. Örültem heki, bár pluszfáradtsággal jár. Nem mintha nagyon sze­retném a rangokat, gyűjtö­getném a funkciót, hanem mert úgy láttáim, ott többet lehet tenni a munkáért. De nem. Gyuri már jobban odafi­gyelt. — És? — És csalódtam. Ennyi az egész. —- Miben? — Az emberekben. Letelt a munkaidőm, betértem két pohár sörre a múltkoriban. Hazamenet arra karikéztam a raktárunk felé és leugrot­tam. Már ott volt az éjszakai portás. Látom, hogy nagyon részeg, alig áll a lábán. Mondom heki szépen, men­jen haza, majd én ottmara­dok helyette reggelig. Elkez­dett fenyegetőzni, hogy hagy­jak neki békét, ő nem is ivott. Előveszem a szondát, belefujatom, a műszer egy­ből bekékült. Nem akart ki­menni a raktárból, s fenye­getőzött, hogy rögtön fel­gyújtja a legközelebbi ben­zineshordót. Ezt már nem hagyhattam, négymillió ér­ték van ott! A tanárt most már nagyon érdekelte az ügy. Noszogat­ta Pistát, mondja csak gyor­san tovább. — Megfogtam az öreget és kitettem a kapun. Erőszak­kal. És kizártam az üzem­ből. — Jól tetted. Elküldtétek a portást? — Nem. Másnap szóltam az elnöknek, hogy ezt ttem lehet tűrni, adjunk neki fe­gyelmit, utolsó figyelmezte­téssel. Meghallgatott, meg­ígérte. Haném ma aztán be­telt a pohár... — Miért? — Termelési értekezlet volt. Ülök nyugodtan, rajzol- gattam hátul — ismersz, sze­retek rajzolni — mikor meg­üti a fülemet, hogy Barna elvtárs milyen türelmetlen, goromba a dolgozókhoz. Hogy csak úgy kiteszi őket önké­nyesen a kapun.' Ez a Barna elvtárs én voltam... — Ez nem igaz, ilyen nem létezik — csodálkozik Gyuri. — De így volt. Felálltam és megkérdeztem, miben kö­vettem el én a hibát? Azt vá­laszolták abban, ahogy intéz­kedtem. Miért — kérdeztem közbe — magük nem így in­tézkedtek volna? Nem — mondták — emberségeseb­ben, humánusabban. Erre majdnem leestem a székrőL — És most? Most mit csi­nálsz? — Nem tudom. Minden­esetre haza még nem me­gyék, fnert nem akarom, hogy a család is megérezze, milyen hangulatban van az apjuk. Gyurikám, igyunk még egy üveggel. Olyan jó elmondani, ami a szívemet nyomja. Tudom, hogy nem segíthetsz, de legalább azt mondd meg, te érted ezt? — Nem, Pista Én sem ér­tem. — Akkor egészségedre. Most jut eszembe, hogy meg kellene már rendezni az érettségi találkozónkat. Ügy hiányóznak a fiúk. ü — Meg kellene — válá­szol Gyuri. — De addig is többször összejöhetnénk egy pofa sörre. Ráérsz vasárnap délelőtt? — Rá. Kopka Jánoj

Next

/
Thumbnails
Contents