Kelet-Magyarország, 1972. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 37. szám
1972. feSnilr IS. vrAc;vAT?nn<!7«rt f. oMal Bürokrácia nélkül — Azt szeretnénk, ha az új évben több ügyfél hagyná el elégedetten a tanácsot, mert szakszerűen, gyorsan és udvariasan intézték el ügyes-bajos dolgát — mondta egy beszélgetés során a napokban dr. Nagy Árpádé a Nyíregyházi Városi Tanács titkára. Ennek megvalósítása napi feladat. ítt van például az ügyfélszolgálati iroda. Egyszemélyes tájékoztató irodát követ, s a kibővített feladatkörrel a közeli hetekben kezdi meg munkáját. A korábbi kísérletnél az egyik legtájékozottabb, nagy gyakorlattal rendelkező munkatársat állították oda — s a kezdeményezés bizonyított. Mind többen veszik igénybe az irodát, s a bővítést ma már természetesnek veszik. Nagy nyeremény ez: aki nem járatos a tanácson, az első szobában, mindjárt a bejáratnál kap útmutatást, s az ügyfeleknek sem kell két- háfom előadónak is elmondani, mit akarnak, míg megtalálják az ügyintézőt. Persze nem ez az egyetlen és a legfontosabb dolog, amellyel a tanács osztályainak ügyintézői munkáját javítani • akarják. Nagyon fontos helyet kapott az állampolgárok ügyeinek intézése a tanács 72-es feladattervében is. így fogalmaznak: „a legfontosabb teendők közé tartozik az ügyek gyorsabb, kulturáltabb, bürokráciamentes intézése, a hatósági ügyintézés színvonalának emelése, a szocialista törvényesség érvényesítése.” A hathatós, jobb ügyintézés érdekében változtattak, a tanács osztályainak felépítésében, ésszerű csoportosítással többek között azt kívánták elérni, hogy minimálisra csökkenjen a belső adminisztráció, az osztályok közötti levelezés is. Mindezekhez hozzájárul az is, hogy a tanács osztályain 'kellő tájékozottsággal rendelkező szakemberek dolgozzatok, ismerjék szakterületüket. Ezért is szerepel a feladattervben .a tanácsi ap- parátus további szilárdítása. Természetesen a tanácsi ügyintézés, tágabb értelemben a tanács osztályainak munkája nemcsak akkor jó, ha a napi ügyekben gyorsan és megalapozottan döntenek: Nagyon sok múlik azon, hogy a várost érintő döntések előkészítésében minél több szakember vegyen részt, hogy sokoldalúan indokolt jó intézkedések szülessenek. Az 1972. évi fejlesztési terv és a költségvetés is úgy készült, hogy abban a megyei, városi pártértekezleteken, a képviselői és tanácstag választásokon elhangzott közérdekű bejelentéseket figyelembe vették. Számos olyan döntést készítenek elő jelenleg is, amely nagyon sok embert érint. , A lakáshelyzet javításában jelentős kezdeményező szerepet vállalt a tanács: a lakásépítési program megvalósítása még rövid időre sem kerülhet le a napirendről, változásait, eredményeit naponta figyelemmel kísérik. A tanács a kislakásépítési akciók szervezésével, a telkek gondos előkészítésével is hozzájárul e fontos feladat jobb megvalósításához. (Erről legközelebb márciusban újra tárgyal a vb.) A tanács és végrehajtó bizottság elé kerülő témák is bizonyítják ezt az igyekezetét: nemrégiben a külterületi lakosság kulturális, egészségügyi helyzetéről, a kereskedelmi és az ipari szolgák tatásokról tárgyaltak. Újra foglalkoznak a város közlekedési rendszerének továbbfejlesztésével, az új lakótelepek és külterületek közlekedésének megoldásával, de ugyanígy ellenőrzik azt is, hogy a kereskedelmi vállalatok megelégedésre vég- zik-e , munkájukat, összhang- ban van-e hálózatfejlesztésük a városrendezéssel, a városi elképzelésekkel. A város ügyeinek intézésébe a korábbinál még jobban bevonják a tanácstagokat, de külső szakemberek segítségét is igénybe veszik a tanácsi bizottságokban. Ezek növekvő tekintélyét és szerepét jelzi, hogy néhány hete a tanács elnökhelyettesei személyesen is részt vesznek a bizottságok munkájában. Az elemző, sokoldalú munkát azzal is segítik, hogy a város egészét érintő intézkedések — mint például a fejlesztési, városrendezési tervek és más, nagy jelentőségű határozatok — kialakításában a tanács osztályaival együtt dolgoznak a bizottságok is. Néhány téma Csupán — hajlamosak vagyunk természetesnek is venni. Értékük azonban megsokszorozódik, amikor jóleső érzéssel látjuk: -évről évre szebb lesz városunk, s a tahácsoh ügyeiket intéző emberek is — választók azt érzik, az ő érdekükben dolgozik a tanács. Marik Sándor A Nyíregyházi Gépjárműtechnikai Vállalat telepén mintegy 100 teherautó vár átvételre. E nagyszabású munka mellett az egyik üzemrészben korszerű gépekkel lengéscsillapítók gyártását kezdték meg. Képünkön: a forgácsolóüzem egy része. (Hammel József felvétele.) Szocialista módon Szabolcsi küldöttek az országos tanácskozás előtt Li! Egy tévé a tanyára Azt tartom, nem mondani kell. hanem cselekedni — beszél Gyebrószky Béla. a Szabolcs megvei Állami Épí* tőioari Vállalat dolgozója. Hatszor nyerte el a szocialista címet a gén- és járműjavító üzem ifjúsági brigádja amelvnek Gyebrószkv Béla a vezetője. A vállalat 240 brigádiának képviseletében négy társával együtt pénteken ő is ott volt Budapesten az Építő-. Fa- és Éoítő- anyagipari Dolgozók Szák- szervezetéhez tartozó szocialista brigádvezetők országos konferenciáján. — A hármas követelménynek megfelelően dolgozunk. Az idén a jelszó a minőségi munka javítása. A párt X. kongresszusára indított versenyben vállalaton belül a mi brigádunk volt a legjobb, ez kötelez arra, hogy az üzem másik 12 brigádjának is példát mutassunk a munkában. Hozzánk 76 gépkocsi javítása tartozik, s mi .is nagyon jól tudjuk, hogy a vállalat csak akkor képes teljesíteni terveit, ha elég teherautó van a szállításokra. —- Az is a brigádmunkához tartozik, hogy amikor elindult a „Televíziót minden iskolának” mozgalom, akkor az egyik kállósemjéni tanyasi iskolának mi vettünk tévét. Velük azóta is tartjuk janisok arany koszorúja a kapcsolatot, elhoztuk a gyerekeket üzemlátogatásra, mi az iskolának készítettünk kerítést társadalmi munkában. Emellett majd minden-, ki végez állandó társadalmi munkát nálunk. Többen tanulnak, különböző tanfolyamokat végeznek el. Ha valakinek egyéni problémája van. abban is a segítségére sietünk. Mit mondaná, ha nemcsak az iparági, hanem az országos konferencián is részt venne? — Elsősorban a brigádmozgalom minőségi javítását sürgetném. Legyen mindenki büszke rá, vegye megtiszteltetésnek, hogy ő szocialista brigádtag. Az üzemi demokrácia fejlesztése is fontos. Még jobban forrjon össze a vezetők és a brigádok munkája országos méretekben is. A vezetők támaszkodjanak a brigádokra, igényeljék javaslataikat az üzemi gondok megoldásában. vezetők jövő heti tanácskozására Diczku Zoltánné a Nyíregyházi Gumigyárból. Az ő brigádja a gyár történetével egyidős. Egy brigádot alkot az egész üzem, igaz, hogy most alig 24-en vannak. — Kicsi üzem a miénk, a labdaüzem. Ám mégis — bár lehet, hogy elfogult vagyok — teszünk annyit a gyárért mi is, mint a többiek, A se- lejtet, értékveszteséget a minimálisra csökkentjük. — Tőlünk általában többet is várnak a gyárban. Tálán azért, mert a legrégebbiek vagyunk, Vagy mert ösz- szeszokott gárda a miénk, mindig elvégzünk mindent, amiben segítséget kér az üzemvezetés. Olyan sincs nálunk, hogy ha valaki beteg, azt ne látogatnánk meg, vagy máskor is ne segítenénk egymáson. Patronáljuk a gyógypedagógiát, az is a brigád „munkája”, hogy azoknak á gyerekeknek örömet szerezzünk. — Mi az, amit mint gumigyári tapasztalatot mond el a tanácskozáson? — Inkább azt, hogy ez a gyár, az itteni munkások hogyan fejlődtek. Beszélek arról, hogy a főzőkanál mellől jöttek dolgozni az asszonyok, itt kellett megtanítani őket arra, hogy mi a munkafegyelem, milyen a gyári munka. 3. | — Egy hibát látok csak. A vezetés részéről csak akkor veszik figyelembe a, szocialista brigádot, amikor valamit akarnak tőlünk. Pedig az egyszerű embernek is lehet olyan meglátása a munka területén, a szervezésben, amit használni lehet — vélekedik Ladik Miklós, nyíregyházi vasutas. A vasutas szakszervezethez tartozó szocialista brigádvezetők február 4-én, pénteken tanácskoztak. Ennek volt résztvevője Ladik Miklós, s az a megtiszteltetés érte, hogy megválasztották az országos konferenciára is. A sarus brigád 1964-ben kezdett. Ez az egyetlen a nyíregyházi állomáson, amelyik aranykoszorús brigád- jelvénnyel rendelkezik. Munkájuk, a guritódombról leszaladó kocsiic fékezése nagy figyelmet, felelősséget követel. — Mindenki felel mindenkiért. Csak így lehet baleset nélkül dolgozni. Hatan vagyunk. de már mindenki kapott nálunk kiváló dolgozó kitüntetést. Megyénk szocialista bri* gádVezetői is készülnek az országos tanácskozásokra. Nemcsak brigádjuk, hanem üzemük, vállalatuk képviseletében is szólnak, amikor munkájukat ismertetik. S kiváncsiak mások tapasztalataira is, hiszen a brigádmunka javításét, a termelés segítését tűzik ki célul mindenütt.; Lányi Bolond Százharminc tsz tartotta meg eddig a zárszámadást 2. 4 főző Icánál mellől jöttek — Én is felszólalok, ha lehet. Az -itteni dolgokat ismerem, gyárunk tízéves munkájáról, fejlődéséről adok számot — készül a vegyipari szocialista brigádSzabolcs-Szatmáx megyében idén 217 termelőszövetkezet tart zárszámadó. közgyűlést (de már csak 211 fog tervtárgyaló közgyűlést tartani, mert hat termelőszövetkezettel idén már kevesebb dolgozik az egyesülések után). A zárszámadó közgyűléseket február 20_ ig fejezik be. A főkönyvelőket sok új feladat elé állította a leltár és a mérleg elkészítésének néhány új vonása, ezért a zérszámadó közgyűléseknek majdnem a fele az utolsó tíz napra maradt. Eddig 130 termelőszövetkezetben és 20 szakszövetkezetben tartották meg a zárszámadó közgyűléseket. A fehérgyarmati járásban 30, a kisvárdaiban 26, a mátészalkaiban 25, a nagykállóiban 7 termelőszövetkezét (és 11 szakszövetkezet), a nyírbátori járásban 17 tsz és 3 szakszövetkezet, a nyíregyházi járásban 25 termelőszövetkezét és 6 szakszó-, vetkezet jelentette eddig a közgyűlés megtartását a megyei tanács mezőgazdasági éa élelmezésügyi osztályának. A járási hivatalok a következő hétre tömegesen jeleztek zárszámadó közgyűléseket. Eszerint február 14-én tartja zárszámadását a szat- márcsekei Haladás, a gacsálv.1 Dózsa, a mezőladányi Rákóczi, a tuzséri Rákóczi, a nyír* csaholyi Vörös Csillag, asza- moskéri Uj Élet, a tyukodi Kossuth Tsz zárszámadó közgyűlése két napig tart: hétfőn és kedden. Ugyancsak hétfőn tartják zárszámadásukat az ófehértói Búzakalász Tsz. a piricsei szakszöVetkézet, az ápagyi Hunyadi, a lónyai Béke. Zárszámadás lesz még hétfőn Pusztadoboson és Tar- pán is. Keddre jelezte közgyűlésének megtartását . a na gyári Május 1, a fehérgyarmati Uj Élet, a petneházi Uj Barázda, a rétközberencsi Egyakarat, az anarcsi és « tiborszállási Uj Élet, és a geszterédi Virágzó Föld. Tele pohár — Szevasz! — Szervusz! Valamikor, éppen most húsz éve iskolatársak voltak. Ismerték egymás gondolatait, egymás mellett ültek a pad- ban, s álmodoztak. Pista mindig valami bohóságon törte a fejét, játszott és maga nevetett a legjobban maga faragta tréfáin. Gyuri komoly volt. matematikus fej, vegyésznek készült, s csak magában nyugtázta barátja jópofaságait, hogy színész lesz akkor is, ha beletörik a bicskája. Most évpnte ha egyszer találkoznak. Pista kerékpáron jár és messziről köszön még mindig ^íarsogó jókedvvel. Gyuri tanár lett egy gimnáziumban, neki sikerült, matekot tanít bár vegyész nem lett belőle. Pista is lemondott ifjúkori ábrándjáról. Maradt a kisváros, a havi négyezer,, s egy olyan pálya, amely messze esik a színművészeitől, de azért kedvvel csinálja: kerámikus. — Hogy vagy? — kérdi Gyuri, s maga is tudja menynyire semmitmondó ez a közeledés. Ezért hozzá is teszi: régen láttalak öreg harcos, nem fiatalodtunk az elmúlt húsz év alatt sem. így már más, oldódik a feszültség. Pista javásolja, üljenek be egy pohár sörre, úgyis régen látták egymást, s jólesik egy kis beszélgetés. Az első pohárral ízlelgetik, s egymást fürkészik, lám, a jókedvű padtársnak is bőven lehetnek gondjai, szép. göndör sörénye helyén már ton- zurát csalt ki az idő — gondolja magában Gyuri. — Jó lehet neked — kezdi a beszélgetést — A te szakmád szép. nyugalmas, csak formálod az anyagot keresed a jó pénzt, nem kell vesződnöd a gyerekekkel. Mert ab-. ba bele lehet ám fáradni, s a fizetés sincs olyan. Pista hallgat. Méregeti Gyurit, s arra gondol, hogy ezek a tanárok milyen egyformák. Kötöttek, nehezen oldódnak. De azért a barát barát marad,, még ha húsz év is telt el közben. — Tudod, nem is olyan egyszerű. Mindenki tudja a maga baját. Nekem is van éppen elég. Főleg azóta, amióta egy részleg vezetője vagyok. A másik tölt az üvegből, s az ital kellemesen hűs ízét élvezi. — Nem figyelsz? — Bocsáss meg, figyelek. — Nem érdekes neked, mégis elmondom, mert kikívánkozik belőlem. Megválasztottak az ellenőrző bizottság elnökének is. Örültem heki, bár pluszfáradtsággal jár. Nem mintha nagyon szeretném a rangokat, gyűjtögetném a funkciót, hanem mert úgy láttáim, ott többet lehet tenni a munkáért. De nem. Gyuri már jobban odafigyelt. — És? — És csalódtam. Ennyi az egész. —- Miben? — Az emberekben. Letelt a munkaidőm, betértem két pohár sörre a múltkoriban. Hazamenet arra karikéztam a raktárunk felé és leugrottam. Már ott volt az éjszakai portás. Látom, hogy nagyon részeg, alig áll a lábán. Mondom heki szépen, menjen haza, majd én ottmaradok helyette reggelig. Elkezdett fenyegetőzni, hogy hagyjak neki békét, ő nem is ivott. Előveszem a szondát, belefujatom, a műszer egyből bekékült. Nem akart kimenni a raktárból, s fenyegetőzött, hogy rögtön felgyújtja a legközelebbi benzineshordót. Ezt már nem hagyhattam, négymillió érték van ott! A tanárt most már nagyon érdekelte az ügy. Noszogatta Pistát, mondja csak gyorsan tovább. — Megfogtam az öreget és kitettem a kapun. Erőszakkal. És kizártam az üzemből. — Jól tetted. Elküldtétek a portást? — Nem. Másnap szóltam az elnöknek, hogy ezt ttem lehet tűrni, adjunk neki fegyelmit, utolsó figyelmeztetéssel. Meghallgatott, megígérte. Haném ma aztán betelt a pohár... — Miért? — Termelési értekezlet volt. Ülök nyugodtan, rajzol- gattam hátul — ismersz, szeretek rajzolni — mikor megüti a fülemet, hogy Barna elvtárs milyen türelmetlen, goromba a dolgozókhoz. Hogy csak úgy kiteszi őket önkényesen a kapun.' Ez a Barna elvtárs én voltam... — Ez nem igaz, ilyen nem létezik — csodálkozik Gyuri. — De így volt. Felálltam és megkérdeztem, miben követtem el én a hibát? Azt válaszolták abban, ahogy intézkedtem. Miért — kérdeztem közbe — magük nem így intézkedtek volna? Nem — mondták — emberségesebben, humánusabban. Erre majdnem leestem a székrőL — És most? Most mit csinálsz? — Nem tudom. Mindenesetre haza még nem megyék, fnert nem akarom, hogy a család is megérezze, milyen hangulatban van az apjuk. Gyurikám, igyunk még egy üveggel. Olyan jó elmondani, ami a szívemet nyomja. Tudom, hogy nem segíthetsz, de legalább azt mondd meg, te érted ezt? — Nem, Pista Én sem értem. — Akkor egészségedre. Most jut eszembe, hogy meg kellene már rendezni az érettségi találkozónkat. Ügy hiányóznak a fiúk. ü — Meg kellene — válászol Gyuri. — De addig is többször összejöhetnénk egy pofa sörre. Ráérsz vasárnap délelőtt? — Rá. Kopka Jánoj
