Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

t. olSsß TW irr KiAGYARrtR« • \& i972. JanuSr tát. ----- — KOMMENTAR Hómai randevú Ez a randevú a huszonnegye­dik órában jött létre. Pénte­ken, 14-én már hazaszállítot­ták Angliába a Máltán állo­másozó brit erők hozzátarto­zóinak utolsó csoportját. Szombaton, 15-én járt volna le Dom Mintoff máltai mi­niszterelnök ultimátuma: Nagy-Britanniá ürítse ki tel­jesen máltai haditengerészeti támaszpontjait. S ekkor tör tónt valami. Pénteken a déli órákban London bejelentette: Lord Carrington hadügyminiszte. Rómába utazott, hogy Min- töffal tárgyaljon. Mintoff valettai hírek szerint, előbb Cölombóval és Moréval, Itália miniszterelnökével és külügy­miniszterével tanácskozott. Érdekesebbé teszi a dolgot, hogy a Mintoff—Carrington- taiálközó nerS négyszem­közti — részt vesz azon egy harmadik fél is: Joseph Luns, a NATO főtitkára. Ha azt mondjuk, harmadik, nyilvánvalóan mögé ér.unk egy láthatatlan negyediket is: az Egyesült Államokat. Mert bizonyos, hógv Luns — aki, mint most kiderült, a héten már titokban találkozott Heath brit miniszterelnökkel és, mint még nem derült ugyan ki, de nagyon valószínűen ta­nácskozott Washington vala­melyik befolyásos képviselő­jével is —, amikor a NATO nevében ajánlja fel majd a római randevún, hogy ki­egyenlíti Máltában a Mintoff ál.al benyújtott számlának azt a részét amelyet London már nem óhajt megfizetni, akkor nemcsak a NATO, de az USA nevében is beszél. Mert nem egyszerűen csak a NATO-nak, hanem elsősor­ban az Egyesült Államoknak — amely ä közel-keleti hely­zet alakulása következtében már amúgy is érzékeny vesz­teségeket szenvedett a Föld­közi-tenger medencéjében — annyira érdeke, hogy a további veszteségeket meg­akadályozza, vagy legalábbis késleltesse. Tehát: az USA- nak még sokkal fontosabb, mint Nagy-Britanniának, hogy Máltán továbbra is megmaradjon a brit, illetve a NATO- (s ezen keresztül az amerikai) jelenlét, még ha ez az eddiginél jóval nagyobb anyagi áldozatokba kerül is, íninthogy Mintoff bórsoc Számlát nyújtott be. Rómában pénteken nyilván a számla összegén kezdtek el tárgyalni, alkudozni. Hírek sze­rint a Málta által eredetileg kért 18 millió fönt sterling és az Anglia által megajánlott if,5 millió helyett valahol a középú On egyeznek meg: ta­lán 13 millióban úgy, hogy az angolok által vállalt 9,5 mil­lión felüli összeget a NATO, Száz elsősorban al USA fizet hé. Elképzelhető, hogy Rómá­ban létrejön egy ilyeft, vagy éhhez hasonló megegyezés. De még ebben az esetben is valószínűtlen, hogy Anglia és a NATO máltai szerepe változatlan marad. Ahhoz a Mintoff-kormány már tűi messzire ment a máltai füg­getlenségi politika útján. SALT Pénteken két ülést tartot­tak Bécsben a hadászati fegyverrendszerek korláto­zásáról. Délelőtt a tanácsko­zások rhegkezdése óta a 110. plenáris munkaülésre került sor, míg délután a szakértők­ből álló munkacsoport tech­nikai kérdésekről tanácsko­zott. A sajtóközpontban a plenáris ülésről annyit kö­zöltek, hogy a szovjet és az arrenkíü delegáció két és fél órán át tárgyalt ..hatékony szellemben”. Amikor az új­ságírók az iránt érdeklődték, milyen a megbeszélek lég­köre. az amerikai küldÖVség szóvivője a tárgyalások lég­körét kedvezőnek és jónak nevezte. Szada! új [kormányt alakít Szadat elnök csütörtöki be­széde világossá tette, hogy a következő időszak követel­ményei szükségessé teszik az egyiptomi kormány átalakítá­sát. Az Ä1 Ahram értesülése szerint az államfő már kivá­lasztotta az új miniszterelnök személyét, de a kialakult gyakorlatnak megfelelően előbb az Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága elé terjeszti javaslatát, mivel ez a testület tartozik felelősség­gel a miniszterelnök kineve­zéséért. Az Al Ahram megjegyzi, hogy Szadat elnöknek to­vábbra is szüksége van Itíah- mud Favzi tapasztalataira, ezért a jelenlegi kormányfő ezután is az elnökhöz közel álló magas pozícióban ma­rad. Az Al Ah rath értesülését követően az egyiptomi fővá­rosban hírek terjedtek el a kormányváltozásnál várható személycserékről. A ÜPi po­litikai forrásokból. úgy érte­sült, hogy Mahmud Favzi mi­niszterelnök helyét a 20 évvel fiatalabb Aziz Szidki bánya-, és olajipari miniszter veszi át. E források szerint az is lehetséges, hogy Mah­mud Riad külügyminiszter az ENSZ-be kerül, ahol Egyip­tom fődelegátusa lesz. Favzi a hírek szerint alelnöki tiszt­séget kap és várható, hogy Abdel Szalam el-Zajjat, az ASZÚ KB első titkára is be­kéiül az üj kormányba. Duy Tr'nh !eve!e Gromikőhoz Nguyen Duy trlíih, a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere levelet intézett Andrej Gro- miko szovjet külügyminisz­terhez és abban Vietnam né­pe és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormánya nevében köszönetét mond a Szovjetuniónak, mert elítélte a VDK területé ellen végre­hajtott amerikai tömeges légitámadásokat és támogat­ja a vietnami nép harcát. „Az igazságnak ez a hangja, amely óriási lelkesí­tő erő a vietnami nép szá­mára, segít elhárítani a VDK szuverenitására, és bizton­ságára törő Egyesült Álla­mok bűnös akcióit1’ — Ol­vasható a levélben. Mint a VDK külügymi­nisztere hangsúlyozza: a vi­etnami nép folytatja a har­cot az amerikai agresszió el­len* a nemzet megmenté­séért. Ezt az eltökélt szándé­kot nein ingathatják meg sem durva erővel, sérti bű­nös manőverekkel. Véget ért az afroázsiai értekezlet Csütörtökön á késő esti órákban Kairóban befejezte munkáját az afroáZsiai né­pek szolidaritási Szervezeté­nek ötödik konferenciája. A tanácskozáson több, miht 80 delegáció vett részt a két kontinens országainak és nemzetközi szervezeteknek a képviseletében. Abdel Szalam el-Zajjat, a konferencia -elnöke, az egyiptomi küldöttség veze­tője, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságá­nak első titkára köszöntötte a résztvevőket a konferencia munkájának sikeres befeje­zése alkalmából. Áz egyip­tomi nép és az ASZÚ Köz­ponti Bizottsága nevében köszönetét mondott azért, ho°y az afrikai és ázsiai or­szágok a konferencia színhe­lyéül Kairót választották. „A szolidaritási mozgalom nem könnyű, de dicső utat tett még — mondotta — ennek során több ázsiai és afrikai nép kiVívtá függetlenségét. Ezek az évek az imperialis- taellénes front összeforrása Jegyében teltek. A front je­lenleg döntő támadásban áll az imperializmus, a gyarma­ti rendszer és az újgyarma- tösítás élleri.” Ghánában nyugalom van A csütörtöki ghanal hata­lomátvételt irányító katona­tiszti csoport az akkor meg­alakított Nemzeti Félszaba- dítási Tanácsból pétiteken héttagú végrehajtó bizottsá­got nevezett ki, amelynek feladata a kormányfői te­endők ellátása. A testület egyetlen polgári tagja a fő­ügyész. Az erről szőlő bejelentést az új kormány vezetője, Achampöng alezredes tette a ghanai rádióban. Egyide­jűleg megnevezte azt a hét magas rangú katonatisztet is, akik ezentúl az egyes körzetek vezetői lesznek. Kofi Bus^a volt miniszter- elnök, akit távollétében fosz­tottak meg tisztségétől, pén­teken reggel a BBC rádió­társaság valamennyi adásá­ban üzenetet intézett orszá­ga népéhez és ebben felszó­lította a ghanaiakat, ne engedjék, hogy „ez a szé­gyenfolt megmaradjon Ghánán” és „a hadsereg egy kis csoportja magával ránt­sa az Országot”. A politikus biztosította híveit, hogy ha­marosan ismét hallat magá­ról, terveiről azonban semf- mit sem mondott. Pillantás Afrikára 6t »Szervusztok, kongóiak .*** A Kongói Népi Köztársa­ságba érkezésünk harmadik napján delegációnk két bel­földi külön repülőgépen el­utazik a Brazzaville-től az Atlanti-óceán irányában 200 kilométerre fekvő, 15 ezer lakosú Jacob városka hatá­rába. A táj olyan, mint a mi dunántúli dombos vidé­künk, s végül hegyvonula- tokkal körülhatárolt síkság, következik, amelyen — a re­pülőgépről jól látni — szé­les Öűlőutakkal négysíögle- tűekre szabdalt, zÖldellŐ par­cellák sorakoznak egymás mellett. A repülőtér amolyan me­zei létesítmény. A fel-, illet­ve leszálláshoz szükséges pálya betonját ledöngölt vö­rösagyagos föld helyettesíti. Ám ez nem akadályozza meg a kitűnő pilótákat ab­ban, hogy zökkenőmentesen „rakják” földre a két gépet. A váróterem: néhány faosz­lop. s rajtuk cukornád szá­rából készült „zsúptető.” Felnőttek tömege, s torna­mutatványokkal kedveske­dő úttörők fogadnak ben­nünket. Ezt követően autó­kon nekivágunk a kaye-i cu­kornád- és földimogyoró-ül- tetvények dűlőútjainak. Ki­lométerekre a lakott helysé­gektől cukornád kunyhó já előtt feszes vigyázzban áll egy, a zakóját három kitün­tetéssel dekorált idős kongói férfi, s katonásan tiszteleg delegációnknak. (Kitünte­téseit Valószínűleg a függet­lenségi harcokban való helytállásáért kapta, s most talán ő az egyik hatalmas ültetvényparcella felügye­lője.) Rekkéhő hőségben ösz- szesen 64 kilométer utat te- Szüftk még autóinkon, mi­közben meglátogatjuk az ül­tetvények két cukorgyárát, s égy földimogyoró-olajat saj­toló üzemet. Szakembereink szerint utóbbiban állítják elő a világ egyik legjobb minőségű étolaját. Előző írásomban említet­tem, hogy a francia tőké mi­lyen jelentős szerepét ját­szik még á kohgői gazdasági életben. Ez az említett há­rom üzemben ahnyibgn ész­lelhető, hogy töfeb francia mérnök is dolgozik bennük. A szakemberek gárdájának tagjai között azonban már vannak kongóiak is. A nyugati tőke jelenléte még inkább észlelhető a sa­ját kórházzal is rendelkező holle-i káliumgyárban, aho­vá — egészen a gyár terüle­tére — az óceáni kikötővá­rosból. Pointe Noire-ból két kocsiból álló különvönaton érkezünk. Az 1100 munkást foglalkoztató gvárat francia tőkések és a Világbank köl­csönéből hét esztendeié 100 millió dollárért építették. Évente 430 ezer tonna, há­romféle szemcséjű káliumot állítanak itt elő. E mennyi­ségből a Nemzetközi Ká'isó Kartell közreműködésével 420 ezer tonnát exportálnak. Hogy hová? A tőkés .szerve­zet ténykedése egyelőre ne­hezen el'énőrizhető. A gyár igazgatója aZónban már kül­földi eemétemet végzett kon­gói, p főmérnök, s vagy tu­catnyi mérnök viszont még francia. Tavalyelőtt mintegy 200 honfitársuk dblgozott 'tt alacsonyabb beosztásban, de azóta csökkent a számuk. A hazájukba visszatértek he­lyét NDK-beli és kongói „középkáderek” foglalták el S ami szintén nem lényeg­telen: a kormány kötelezte a tőkések szakembereit, hogjr foglalkozzanak az üzem kon­gói munkásainak szervezett formában történő szakokta­tásával is. A 86 hektárnyi területen berendezett, événte 3 millió tonnás áruforgalmi lebo­nyolító Pointe Noírfe-i kikötő igazgatóságában már a kon­góiak vannak túlsúlyban. Egyikük, egy körülbelül 25 esztendős elegáns fiatalem­ber lelkesén tájékoztat ben­nünket arról, hogy nemso­kára hozzáfognak a kikö'Ő területének bővítéséhez. A többi közt halfeldolgozó üze­met is létesítenek rajta. A nyugati tőke tehát bár jelen van a Kongói Néni köztársaság gazdasági életé­ben. évtől évre csökkentik á befolyását — a ázocto" ‘A órsZágók egyre növekvő se­gítségével is. Amikor brazzaville-i szál­lodánkból a hazánkba vis­szahozó repülőgéphez indu­lunk, a csillebérci üttörőr^- borban járt leányka ismét csak így búcsúzik tőlünk: „Szervusztok, magyarok!” Szívből mondjuk neki, tf üdvözlésképpen a független­ségével jól sáfárkodó derék népének is: „Szervusztok, kongóiak r Tarján István Vége A Pentagon áila’ai De’fin, denevér, sirály: had célokra Az amerikai katonai veze­tés már három évtizede pró­bálja sajátos célokra felhasz­nálni sok állat ösztöneit, szokásait — írja I. Lityi- nyeckij, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa, a Krasz- naja Zvezdában. a szovjet hadsereg lapjában. A cikk szerzője leírja, hogy a Pentagon idomítói miképpen tanították a fóká­kat és a sirályokat a tenger­alattjárók felfedezésére. De­nevéreket próbáltak kiké­pezni az „ellenség” települé­seinek felgyújtdsára, olyan módon, hogy miniatürizált gyújtóbombákkal szerelték fél Őket. Áz Egyesült Álla­mok elnöke külön dekrétum­mal kétrhillió dollárt bizto­sított e „titkos fegyver” megteremtésére. A „déne- vérrnflvelet” azonban — aho­gyan nevezték — dicstelenül ért véget, amikor az egyik állatka felgyújtotta az ame­rikai támaszpontot. Áz amerikai katonai szak­értők különösen nagy re­ményekét fűznek a delfi­nekhez. A haditengerészet szakértőinek véleménye sze­rint a robbanóanyaggal fel­szerelt delfin felfedezheti az ellenség tengeralattjáróját és nekiütközve felrobbant­hatja azt, „A delfin haditengerészeti iskola munkáját — csak­úgy, mint egész létezését — az utóbbi időkig szigorú ti­tokban tartották — írja Li- tyinyéckij. — A New York Daily News című lap saigö- ni tudósítójának közlemé­nyéből azonban kiderült, hogy a Dél-Viétnam térsé­gében állomásozó amerikai haditengerészeti egységek felhasználják a barna delfi­neket víz alatti felderítésre. A különleges „kiképzésben” részesült állatok — a tudósí­tó szavai szerint — részét képezik annak a titkos ha­ditengerészeti kísérletnek, amelynek célja: felmérni, hogy a barna delfineket mi­lyen mértékben lehet hasz­nosítani egy háborúban”. Nehéz megmondani, hogy milyen sikeresnek bizonyul a delfinek háborús felhasz­nálásának gondolata —, írja a Cikk szerzője. — Megbíz­ható forrásokból szerzett ér­tesülések szerint azonban az amerikai katonák megsegí­tésére hamarosan szkunkszo­kat küldenek Vietnamba. E „fegyver” híveinek mély meggyőződése szerint a szkunkszokkal elképesztő hatást lehet elérni. Arról van szó, hogy ezeknek a gö- Tényszerű állatoknak a mi­rigyváladéka elviselhetetlen bűzt áraszt. C. D. Láng amerikai kongresszusi kép­viselő (demokrata párti, Ma­ryland állam) az Internatio­nal Herald Tribune című lapban az alábbiakban fo­galmazta meg ezeknek az állatoknak a harci felada­tát: a szkunkszokra azért van szükség, hogy felkutas­sák a vietnamiak föld alatti rejtekhelyeit „a felszínre kényszerítsék Őket, ahol a katonák agyonlövik majd a kommunistákat”. Ashley Montague. a neves angol tudós „az erkölcsi eí- korCsosulás csúcsának” ne­vezte az amerikai szolda- teszka ilyenfajta elgondolá­sait. „Nehéz lenne ehhez bárthit hözzáfüzni” — írja Lltyinyeckij. 25. Surrogó nesz, az űrhajó aljából leereszkedik a csúzda, legördül rajta a labda, egyet pattan és már fent is van a gömb tetején. Az áttetsző ourkolaton, ezúttal nannali fényben, sokkal tisztábban rajzolódnak ki a pöttöm Űr­hajós kontúrjai, mint az él­szaka. Körbeforgatja a fejét “s mintha integetne. Nincs az a rendező, aki ha­tásosabb „belépőt” fundálha- tott volna ki! Amikor a Kö­zönség fészke1 ődik. egyesek már-már szedelőzködnek, azt hiszik hogy elmarad a híres külföldi ter or ista vendégsze­replése. a várva várt művész a színre lép, üdvözli a nagy­érdeműt. A meglepetés felkiáltásai, taps, ováció, dolgozni kezde­nek az operatőrök, csattognak a zárak a fényképezőgépe­ken, sebesen előkerülnek a már zsebre dugott jegyzetfü­zetek, riportermagnók. JfÜs félszemmel mindenki Koprá­ra is. néz, az 6 száját is lesi, él ne szalasszon egy szóta- gocskát sem abból, amit ez a nem földi lény üzen. Hol van már a korábbi gyanakvás, tamáskodás, hitetlenség?! És újabb fordulat! Mert Kopra arcáról gyor­san lehervad az Öröm, ami Hax megjelenésekor ragyo­gott fel. — Azt mondja — kezdi halkan —, illetve azt gondol­ja, hogy nagyon rövidre kell fognia ezt az első látogatást. Nem adhat információkat, hogyan élnek ők a negyedi­ken, a Marson. Nincs rá idő. lehetőség. Szomorú. Valami műszere romlott eL, vagy mi, nem értem pontosan .. Visz- sza kell térnie .. Holnap in­dul.. Amikor a Nap a fejünk felett lesz .. Tehát délben. És ez a mostani az utolsó alka­lom arra is, hogy kilőhet az űrhajóból, de most sem tar­tózkodhat soká idekint, sőt még azzal az energiával is lehetőleg takarékoskodnia kell, amit a gondolatátvitel mechanizmusa emészt fel... Úgy véli azonban, így is si­kerültnek mondható az útja. boldog, hogy magas értelmi színvonalú, barátságos és jó szándékú lényeket talált a harmadikon, mármint ná­lunk, a Földön. A lényég .z, hogy sikeresen megtörtént a kapcsolat felvétele, remélhe­tőleg nem lesz akadálya a közeljövőben a rendszeres érintkezésnek, htmv minél jobban megismerjék egy­mást a két bolygó lakói. — Kérdezze meg — szól a kormánybiztos —, nem le­hetnénk-e segítségére, hogy megjavítsa azt a műszert? Kopra feszülten figyelt, az­tán megrázta a fejét. — Nem tudja, hogy ^"mt- hetünk-e neki, vagy sem. Csak vázlatos képe van aZ itteni tudomány és technika helyzetéről. Ugyanis... hm... én közöltem vele rha égvet és mást a lexikonokból, lehet, nem a leglényegesebb dolgo­kat Szóval — nem kockáz­tathat. Viszont volna egy ajánlata Bár az egyik faj­ta energiával spórolnia kell egy másik fajtából fölöslege van... Valami vetítést szeret­ne... Igen, igen, módiában áll, hogy sugározzon pár per­ces műsort innen a hárma« dikról a negyedikre... Néni, nemcsak a negyedikre... Áz ő egyik holdjuk mesterséges égitest, hatalmas reléállo­más, a világűr még távolab­bi csillagai felé is továbbít­hatnák az adást... Valamire ilyesmire gondol .. Aha, ez a műsóridőre vonatkozik..* Három perc ., és ., és... A tolmács most zavarba jön. körülnéz, Jösuah Gasson akad meg a szeme. Hirtelen ötlettel Odalép hozzá. levészi homlokáról a táoadóköron* göt és ráteszi az AFD tüdósí- tójánsk a homlokára. Int. kö^ Zolié 6 az égybegyültekke1 aí űrvendég következő kívánsá­gát. Mert édes a bösszú! Gass. aki a labda megiele^ nése óta igencsak V""xe]nőt­lenül érezte magát, igyeke­zett hátrább húzódni felszí­vódni a tömegben, piros lett* mint a pipacs, és akkorákat nyelt, mint egy óriás kígvó. (FolytaiMf — KISREGÉNY — Kürti András:

Next

/
Thumbnails
Contents