Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
Y9TS Január 19. KÉLIET-MAGY KRÖR^ÄÖ a síié at Összefogással, szótértye... SOKSZOR ELHANGZIK, hogy egyes üzemekben laza a munka- és a termelési fegyelem. Szóvá teszik ezt dolgozók is, vezetők is. Csak éppen az okait nem keresik. Munkahelyi közérzet, anyagellátás. üzemszervezés, technológiai fegyelem, bérproblémák, anyagi-erkölcsi elismerés, s még soroltatnám mennyi feltétele van annak, hogyan alakul egy vállalatnál a munkafegyelem. De ha csak az említettek valamelyikének a helytelen alkalmazására gondolok, már éppen elég, hogy kihatása legyen a termelés, a munkafegyelem barométerére. A feladatok növekedtek, a negyedik 5 éves terv második esztendejére meghatározott feladatok teljesítése több energiát, hozzáértést, nagyobb gondosságot, fegyelmet követel meg vezetőktől, dolgozóktól egyaránt. Csak így lesz teljesítve a terv. az exportféladat, ezen az úton növekedhet a nemzeti jövedelem, s válhatnak .valóra államunk életszínvonalpolitikai célkitűzései. Ezek azonban a vállalati, üzemi tervekre épülnek. S éppen ott a munkapadoknál, a műhelyekben dől el, az embereken múlik. Ha ez így van, akkor elengedhetetlenül szükséges, hogy a vállalat dolgozói alaposan és részletesen ismerjék az üzem felkészültségét, mindazt, ami befolyásolhatja a tervek alakulását. Egyedül sem a pártszervezet, sem a gazdaságvezetés, sem az szb vagy a KISZ nem lehet képes arra, hogy olyan munkahelyi közérzet alakuljon ki, amely feltétele lehet egy tervszerű, tempós szervezett munkának, szigorú, de emberséges munkafegyelem kialakításának. Az együttes feladat. De külön-külön mindegyik a sajátos eszközeivel és munkastílusával sokat tehet azért, hogy a munkára serkentő légkör javuljon, biztosított legyen az anyag- ellátás, a munkaszervezésben ne legyenek fennakadások, ismerjék a munkapadokig a technológiát, a gondokat, nehézségeket is. így tudnak felelősséggel részt vállalni mindenből. NEM LEHET RECEPTET ADNI egyetlen vállalatnak, vezetőnek sem ahhoz, hol szorít a cipő, milyen intézkedéseket kell tennie a munkafegyelem javítása érdekében. Ismerni és elemezni kell sajátos helyzetüket, s mi tagadás, van olyan üzem, ahol jobban utána kell nézni azoknak, akik rendszeresen elmaradoznak a munkából, nem használják ki a munkaidőt, másutt a bérszínvonalat emelni, vagy éppen megakadályozni az egyenlős- di érvényesülését a prémiumban, a bérezésben, a juttatásokban és így tovább. Egyik üzemünkben a múlt esztendőben két ízben emelték az alacsony keresetű dolgozók órabérét. Emellett több szociális intézkedést is foganatosítottak. E megbecsülésre a dolgozók válasza, a nehéz, kilátástalan helyzetben az volt, hogy túltelHatékonyság kiegyenlítés Munkaszervezési program a VOR nyíregyházi üzemében Az MSZMP Központi Bizottsága december elsejei ülésén állást foglalt amellett, hogy az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg széles körű akció bontakozzék ki a vállalatokon belüli üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésére. A textil- és textilruházati ipar szinte valamennyi vállalatánál felmérték a munka hatásfokát, és ezzel kapcsolatosan a szervezés kérdését. A vizsgálat eredményeit 16 kötetes tanulmányban adták közre, hogy egy-egy fajta gépen,- gépcsoporton milyen eredményeket érnek él, a teljesítmények egyes helyeken mennyivel kisebbek, mint ■ a fejlett országokban hasonló gépeken. Vizsgálták, hogy melyek a veszteségek okai. Valamennyi vállalat, köztük a Vörös Október Ruhagyár is — kézhez kapta ezeket az elemzéseket. Feladatuk most, hogy „kiegyenlítési” vizsgálatot tartsanak, azaz keressek meg a veszteségek felszámolásának okait. A Vörös Október Ruhagyár nyíregyházi üzemében, a vállalati összvizsgálattal egyidőben szintén folynak a mérések, elemzések. Kutatják a legideálisabb gyártmánycsoportosítást, a szervezés hatékony módszereit. A nyíregyházi gyár szakemberei folyamatosan részt vesznek azokon a továbbképzéseken amelyeket a VOR budapesti gyárában rendeznek, és ahol Hollandiában és Svájcban járt textilipari szervezők számolnak be a tapasztaiataikről. Ezeken a képzéseken olyan részletes tájékoztatások és bemutatók vannak, amelyek még a munkafolyamatok közbeni kézmozdulatok gyakoriságát és praktikus voltát is számba veszik. A Vörös Október Ruhagyár a legmodernebb üzemszervezési tapasztalatok birtokában a várpalotai gyárat jelöli ki mintaüzemnek, ahol a gyakorlati kipróbálás eredményeit mérik, majd ezeket általánossá téve emelik az összes üzemek, így a nyíregyház termelékenységét, hatékonyságát. (b.) jesítették a tervet, az exportmunkát, növelték a termelékenységet. És az 1970-es évhez viszonyítva felére csökkent a fegyelmi büntetések száma is. Lényeg az, hogy állandóan és rendszeresen vizsgálják a termelés elmaradásának, a gazdaságtalan termelésnek, stb. az okait. Hasonlítsák össze az üzemrészekben tapasztaltakat, a jó módszereket alkalmazzák másutt is, a rosszakat pedig szüntessék meg. Bőségesen vannak még olyan belső tartalékok az üzemekben, amelyek feltárása és hasznosítása jó hatással lehet a munka- és a termelési fegyelem javítására. Ezt azonban itt-ott á szervezetlenség, a vezetésben tapasztalható kapkodás, átgondolatlanság akadályozza. Szót kell váltani és érteni vezetőknek, dolgozóknak egymással. Különben hiába van jó terv, elképzelés, nem ér semmit. S ezt az állandó kontaktust mindjobban megkövetelik a megnövekedett feladatok. Gazdaságosság, a termelés hatékonyságának a növelése, termelékenység, a gépek maximális kihasználása, stb. mind olyan fogalmak, amelyek ez évtől még nagyobb életjogot nyernek. S ha a munka- és termelési fegyelem gondjairól, lazaságáról szó van, akkor mindig keressék az okokat, s ezek megszüntetésére összpontosítsák figyelmüket MÉG ÍGY ISS AKADHATNAK befolyásoló tényezők. Említhetnénk a kooperációkat. Egyik üzem a másikra vár bizonyos alkatrészek elkészülésével, s ez akadályozza a normális munkarendet. Szólhatnánk a szabolcsi üzemek termelését és fegyelmét nem kis mértékben befolyásoló közlekedésről. Késésekről, autóbusz-kimaradásokról, stb. Mind-mind olyan tényező, amelynek kihatása rontja a munkafegyelmet, a közérzetet, stb. Valamennyi vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetésének azon kell munkálkodnia, hogy a munkafegyelmet lazító tényezőket kiszűrjék, a legminimálisabbra csökkentsék. És ez együttes feladat. Érdeke a vezetőknek, dolgozóknak, az egész népgazdaságnak. ' r. k. JÓL BERENDEZETT FŰRÉSZÜZEME VAN A TISZABERCELI BESSENYEI TSZ- NEK. ITT A SZÖVETKEZET ÉPÍTKEZÉSEIHEZ SZÜKSÉGES FELDOLGOZÁSON KÍVÜL JELENTŐS BÉRMUNKÁT IS VÉGEZNEK. KÉPÜNKÖN: SEBÖK JÓZSEF ÉS HAJDÚ JÓZSEF A VÍZÜGY RÉSZÉRE 6—7 MÉTER HOSSZÜSÁGŰ SZÁDPALLÖ VASALÁSÁN DOLGOZIK. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Oxigén-„éhség“ az üzemekben Tervszerűbb munkát kíván a megye ellátása Tehergépkocsik hosszú sora áll nem egyszer a VAGEP Vállalat kapuja előtt. Munkások sokasága tétlenkedik gyakran a szabolcsi üzemekben. Mindkét jelenség előidézője az oxigén-„éhség”, a dis- sousgáz hiánya. Krónikus állapot. Az oxigén- és dissousgázellátás sohasem — vagy csak ritkán tartott lépést — a megyei ipar fejlődésével, az ipari termelés igényeivel. Pedig Medve István, a VAGÉP Vállalat főkönyvelője a forgalom ‘ időnkénti növekedéséről nagy szántókat mönd. A lerakat, más néven cseretelep 1969-ben 6 millió 967 ezer, 1970-ben 8 millió 896 ezer és 1971-ben már 11 millió 69 ezer forint értékű oxigént és dissousgázt adott el. Oxigénből 1970-hez viszonyítva az elmúlt érvben pontosan 2894 palackkal több fogyott, ftevés. (!?) A vállalatok, üzemek igénye tavaly oxigénből 10, dissousgázból 20 százalékkal volt nagyobb. gáz, vasszerkezeti és egyéb, a lángvágást és lánghegesztést igénylő tevékenység. Nehezebb viszont választ adni arra a kérdésre, hogyan lehetne a problémát megszüntetni, a gondokat csökkenteni. A VAGÉP Vállalat főkönyvelője és a cseretelep vezetője szerint az első és legfontosabb feladat lenne, ha a lerakat cserepalackjait megduplázná. „Jelenleg a pa- lackÖíóiriáríV tttí génből iSS, dissousgázból 151. Így nem üzemekben nem tudják a folyamatos munkát biztosítani, az oxigén- és gázhiány bői tetemes munkaidő-kiesés je- lentkezik. Gépkocsi és telefon Olykor problémát okoz a palackok kiszállítása is. A szállítást — a nagyobb fogyasztókhoz 1969 elejétől az 5. sz. AKÖV végzi. Kifizetődő vállalkozás, hiszen a négy túrajaratnak állandó a leterNagv az igény Sajnos, az 1972-es év is úgy kezdődött, hogy néhány vállalatnál oxigénhiány miatt akadozott a termelés és január 10-én a VAGÉP Vállalat előtt ismét felsorakoztak a gépkocsik. Miért van ez és egyáltalán mi az oka az oxigén és dissousgáz iránti kereslet állandó fokozódásának? Erre aránylag könnyű választ adni. Az ipar fejlődésén belül az általánoshoz mérten megyénkben nagyobb arányokban növekedett és növekszik a lakatosipari, víz, Egy piros sportzakós, elálló fülű fiatalember, s egy méltóságteljes, ősz bajszos, mel- lényes, óraláncos idősebb úr ládát akart betenni egy Trabantba. Meglehetősen nagy íáda volt, de a bútorszállításban jártas emberek tudják, hogy megfelelő fifiká- val, elfordítással, emelintés- sel szinte lehetetlennek látszó feladatokat is meg lehet oldani. Na erről a kettőről első látásra kiderült, hogy e területen való jártasságuk > hagy még kívánnivalókat. S kiderült az is, hogy a Trabant az öregé, mert ahányszor a karosszériához verő- lőtt a láda, bajusza idegesen megremegett. A produkció a nézőket is vonzotta, mi sem természetesebb, az utcán mindig akad néző. Izgatottan szurkoltak, a közös élmény kapcsokat teremtett köztük, g TRABANT szomszédok beszédbe elegyedtek. Már ilyesféleképpen: Ha most a nagy fülű erősen megnyomná. Az öregnek emelnie kellene. Emelni? Ne hülyéskedjen, lejjebb . nyomni! Fogadjunk, most bemegy. De nem ment. Pedig már próbálták így, próbálták úgy, sarokkal, véggel, másik ajtón. A pirosinges elálló fülei kivörösödtek, a bajszos előbb a mellényét vetette le, majd a méltóságát és iszonyúan káromkodni kezdett. A közönség mindeddig nem avatkozott bele még csak hangos tanáccsal sem, de most a sorok közül kilépett egy elegáns férfi, eset? nyövel, aktatáskával. Minden szem feléje fordult, a két, már-már reményvesztett küzdőé is, s az elegáns a közfigyelem kellős közepén intett az esernyőjével, s határozottan így szólt: — Fordítva! Az öregurat elöntötte a pulykaméreg, még tán a bajusza is elvörösödött, hogyisne, hiszen már minden variációt kipróbáltak. Üvöltve kérdezte: — Hogyan fordítva? Az esernyős fapofával felelt: — A Trabantot tegyék a ládába. lázár £ma dissousgázból 151. Így nem tudnak tartalékot képezni, s ha az Oxigén- ás Dissou&gáz- gyárnál a gyártásnál fennakadás adódik, akkor a megyében egy-két napra megszűnik a szolgáltatás, vagy korlátozódik. Géptörés, robbanás, áramhiány miatt ilyen eset az elmúlt évben nem egyszer előfordult, sőt a január eleji hiányt is ez okozta. A palackáUomány növelését a VAGÉP több ízben kérte, s talán 1972-ben lesz is változás. Az országos vállalat Jugoszláviából nagymennyiségű palackot rendéit. Javít majd a helyzeten az is, hogy Dunántúlon új oxigén termelő üzem épül. Nemcsak a palackbiány... Természetesen • mindent, ami gondot jelent, nem lehet csak a palackhiányra hárítani. Az őszinteséghez tartozik, hogy maguk a szabolcsi üzemek is hozzájárultak és hozzájárulnak ahhoz, hogy az áldatlan állapot kialakuljon. Nem mérték és nem mérik fel pontosan igényüket, az országos vállalattal olyan szerződéseket kötnek, amelyek félrevezetőek. Érdemes néhány fogyasztó rendelését és tényleges igényét leírni. A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár napi 4 palackra kötött szerződést és tényleges igénye napi negyven palack. Az állami építőipar napi 14 palack helyett 40—50 palack oxigént, gázt fogyaszt. A MEZŐGÉP Vállalat 60 palackra kötött szerződést, igénye 120, a közmű- és mélyépítő vállalat eredetileg heti 6 palackot kért, s ettől naponta többet visz el. A vas- és fémipari ktsz a szerződésében rögzített napi 6 palack helyett 17-re tart igényt. Az Oxigén- és Dissousgázgyár amikor az országos keretből a fogyasz tókat kielégíti, a szerződésekben meghatározott mennyiséget veszi figyelembe. A vállalatok óvatossága és tegyük hozzá, túlzott óvatossága úgy út «issza, hogy m tetemes munkaidő-kiesés jelentkezik. Gépkocsi és telefon Olykor problémát okoz. a palackok kiszállítása is. A szállítást — a nagyobb fogyasztókhoz 1969 elejétől az 5. sz. AKÖV végzi. Kifizetődő vállalkozás, hiszen a négy túrajaratnak áíllandó a leterhelése. -nincs ■ üresjárat. Az AKÖV azonban nem mindig tudta á szükséges gépkocsikat biztosítani és ebből is oxigénhiány keletkezett. Előfordult az is, hogy a gépkocsik meg- hibásodtak, s ez késleltette a szállítást. A jobb, szervezettebb ellátásba megoldás lenne az is, ha az AKÖV az eddigi négy túrajárat helyet* többet állítana be. így biztonságosabbá válna az üzemek ellátása. Végső soron szólni kell még egy olyan gondról is, amely a telefonon múlik. Az oxigént felhasználó vállalatok gyakran késve rendelik a csereteleptől a palackokat, akkor, amikor már a túrajárat úton van. Ilyen esetekben osalc egynapos késéssel juthatnak oxigénhez. A rendelés telefonon történik, s a VAGÉP Vállalat, de egyben a megrendelő üzemek gondja is, hogy a cseretelepnek nincs telefonja. A megrendeléshez azt a két készüléket használják, amellyel a VAGÉP más ügyeit is intézi. Ez a két készülék pedig a sűrű hivástól állandóan foglalt. A cseretelepnek egy telefonkészülék kellene. A többíermeléshez; főbb oxigén keil A megye ipari üzemeiben, s ehhez hozzátehetjük, a mezőgazdasági üzemekben 1972-ben tovább növekszik az oxigén iránti igény. Növekszik, mert magasabb lesz a termelés szintje, az elmúlt évinél több terméket kell legyártani és értékesíteni. A termelés növelése az eddiginél jobb, alaposabb munka- szervezést kíván. Folyamatos, állandó munkát azonban csak úgy lehet *biztosítani, ha a feltételek ehhez adottak. Feltétel az oxigén is. Hogy a megye ipari üzemeinek problémája megoldódjék, sokat segíthet az Oxigén- és Dissousgázgyár, de meg kell szüntetni azokat a fogyatékosságokat is, amelyek a megyén belül akadályozzák a jobb ellátást, Seece iái
