Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
* oWal WASTAnonSZÄ« WV2. Január, Mi. Korunk mezőgazdasága Tájékoztató A zöldségtermesztés fejlesztésére hozott kormányhatározatról Január 8-i lapunkban kivonatosan ismertettük dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatóját. Az alábbiakban a zöldségtermesztés fejlesztésére hozott kormányhatározatról bővebb ismertetést adunk. A zöldségtermesztésben mutatkozó kedvezőtlen jelenségek sürgették, hogy a termelést gátló tényezőket elemezzük és a termelésfejlesztés feltételeinek megalapozására javaslatokat dolgozzunk ki. A kormány 1971. december 23-i ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek a zöldségtermesztés helyzetéről készített jelentését és az előterjesztés alapján a fejlesztés feltételeinek megteremtésére határozatot hozott. A feszültségek A tartósító ipar az utolsó évtized alatt termelését négyszeresére növelte — következésképpen: jelentősen nőtt nyersanyagigénye is. A lakosság zöldségfélék iránti kereslete is fokozódott. A friss zöldségek exportálásának lehetőségei miatt a zöldségtermesztéssel szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelmények ugyancsak növekedtek. E többoldalú fokozódó igénnyel a termesztés — — több más nagy jelentőségű probléma megoldásának szükségessége miatt (gabona, hús stb.) — nem tudott lélépést tartani. A szántóföldi ' zöldségfélék termőterülete az 1969. évi 128 000 hektárról 1970- ben 117 000 hektárra, 1971- ben 115 000 hektárra csökkent. Sőt, a különböző előrejelzések a termelési kedv további mérséklődését jelezték. A termőterületben beállott gyors csökkenést a termésátlagok növekedése nem ellensúlyozta, így a termés- mennyiség az 1969. évihez képest 1970-re több, mint 300 ezer tonnával (21 %-kal) csökkent, s az 1971. évi is hasonlóan alakult. Mindezek következtében — a lakosság friss zöldséggel való ellátása az utóbbi években a tervezett színvonalon nem volt megoldva. A lakosság friss zöldségfogyasztása nem növekedett, s az egy főre jutó fogyasztás 75— 80 kg körül alakult. Ebben közrejátszott az is, hogy — a tömegérés előtt és után forgalomba kerülő kevés friss zöldség miatt — a friss zöldségfogyasztási idényt eddig nem sikerült megnyugtatóan meghosszabbítani. A konzervipar 1969-ben, valamint 1970-ben a tervezettel szemben szintén csak 70—80 %-ban tudta megnövekedett ’ nyersanyagszükségletét beszerezni és külkereskedelmünk is elmaradt a friss zöldségexport előirányzatok teljesítésétől. A termesztést fékező okok A termesztés sok vonatkozásban még hagyományosan kisüzemi módszerekkel folyik. Bár a zöldség vetésterületének nagyobbik hányada mezőgazdasági nagyüzemekben van — ezeken a területeken sem mindenütt alakult ki több zöldségnövény korszerű technológián alapuló nagyüzemi termesztése. A kisüzemi jelleg fennmaradásának okai eléggé összetettek. A vizsgálatok rámutattak mind a munkaerő változásával összefüggő okokra, mind pedig a korszerű termesztőberendezések, gépsorok és vegyszerek, importálásának, vagy hazai gyártásának gondjaira, a gépesítéshez alkalmas fajták hiányára. Ez mindenekelőtt a paprika, paradicsom, zöldbab és uborka termesztésére vonatkozik. A nagy kézimunka-ráfordítással és kockázattal termesztett zöldségnövények jövedelmezősége is — a növénytermesztés egyéb ágazataihoz viszonyítva — kedvezőtlenül alakult. A felvásárlási, kereskedelmi tevékenységből is hiányzott a rugalmas kereskedelmi tevékenység, a termelők érdekeivel való azonosulás. Ennek következtében — az általában keresleti jellegű piac ellenére is — olyan értékesítési gondok jelentkeztek, amelyek szintén csökkentették a termelői kedvet. A fejlesztés útja A miniszteri előterjesztésben a IV. ötéves tervnek a lakosság friss zöldéggel való ellátására vonatkozó előirányzatait nem csökkentettük. Az 1971. évi termelési helyzetből kiindulva és az új intézkedések hatásával számolva — felülvizsgáltuk a zöldségkonzerv-fogyasztás és a friss zöldség exportnövelésének várható alakulását. Az előterjesztésben a fejlesztés mozgatórugójaként jelöltük meg a mezőgazdasági nagyüzemek zöldségtermő területének mintegy 35 %-án az egyébként többnyire ismert, legkorszerűbb komplex technológia alkalmazását, továbbá azt, hogy a többi nagyüzemi zöldségterüle- ten különböző eszközökkel javítják, korszerűsítik a hagyományos termesztési eljárásokat. Ezek mellett az eddigieknél több konkrét segítséget kapnak a kisüzemi zöldség- termesztők is. Az előterjesztés a különböző fejlődési fokon álló területekkel kapcsolatos tennivalókat részletezte. A kormány intézkedéséi A kormány a jelentés és a fejlesztési program elfogadása mellett határozataival többek között a következő intézkedéseket hagyta jóvá: I. A konzervipar már az 1972. évre szóló termelési szerződések megkötésénél emeli az árakat. Elsősorban a paradicsom, a zöldpaprika, a fűszerpaprika és a kézi szedésű zöldbab felvásárlási ára növekszik. 2. Azok a termelőüzemek, amelyek zöldségfeldolgozó, illetve -forgalmazó szervekkel több évre szóló termékértékesítési szerződést kötnek — zöldségtermelési célokat szolgáló fűtött fóliatelepek 1 és növényházak létesítéséhez 30 % ártámogatást kaphatnak. 3. A háztáji és egyéni gazdaságok, a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjai állami támogatással csökkentett áron szerezhetik be a zöldségtermeléshez szükséges kisgépeket. A minisztérium tennivalói A kormányhatározatban kiemelt rendelkezéseken felül a fejlesztési program megvalósításához minisztériumunk hatáskörében is egy sor tennivaló szükséges. a) A tervidőszak alatt 33 000 hektáron — ebből 1972-ben 5 ezer hektáron — szakosított zöldségtermesztő gazdaságok számára meg kell teremteni a gazdasági feltételeket. Ezen a területen a korszerű termesztés valamennyi feltételét kialakítjuk. b) í Gondoskodunk arról, hogy1 üzemeink külföldről átvegyék, vagy ahol arra reális kilátás van, kutatóink kidolgozzák a komplexen gépesített zöldségtermesztés növényfajonkénti technológiáját. c) Kielégítésre kerülnek a korszerű zöldségtermesztés növényvédő-, valamint gyomirtószerigényei hazai gyártásból vagy import útján. Intézkedtünk annak érdekében is, hogy a háztáji gazdaságok kis csomagolási egységben növényvédő szert és műtrágyát vásárolhassanak. d) A vetőmagellátást 1972- ben javítjuk. A technológiai rendszerekkel összefüggő, különböző igények szerinti vetőmagvakkal látjuk el a termelőket. A helyzet körültekintő felmérésén, a rendelkezésre álló anyagi, gazdasági és szellemi lehetőségek ésszerű kihasználásán alapuló fejlesztési tervtől azt várjuk, hogy 1972-ben a zöldségtermesztésben és az -ellátásban a kedvezőtlen tendencia kívánatos irányba fordul. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy mindenki, akinek ebben szerepe van, következetesen teljesítse feladatát. Új nagy hatású gombaüi szer a Fundazoi A téli alma növényvédelmének hatékonyságát az 1950-es évek végén jelentősen megnövelte a szisztemikus — pa- ration típusú — rovarölő szerek bevezetése. Ettől az időtől lehet számítani az arzén hatóanyagú szerek teljes eltűnését a gyakorlatból, s ez időtől pecsételődött meg a DDT hatóanyagú szerek sorsa is. Ma már számos szerves foszfortartalmú szer van forgalomban, s szinte egyeduralkodó hatóanyag-komponens a télialma-kártevők elleni védekezésben. , Ehhez hasonló jelentőségű volna, s ugrásszerű előrelépést jelentene a védekezés hatékonyságában, a szisztemikus, felszívódó gombaölő szerek széles körű alkalmazása. Ilyen szerekre már régen áhítoznak a szakembereit, mert ez lehetővé tenné a preventív védekezéstől eltérően a terápiás — gyógyító — módszerek megvalósítását a n övényvéd elemben. Az utóbbi években a hazai és külföldi n ö vény véd őszer - kutatás hatalmas anyagi áldozatok révén mind több sikert ér el ezien a téren. E munka eredményeként 2—3 éve a magyarországi összehasonlító kísérletekben is megjelentek a felszívódó tulajdonságú növényvédő szerek első képviselőd. A kísérletekben sikeresen vizsgázott a magyar gyártmányú benomyl hatóanyagú Fundazoi is, amely NSZ—02 50 WP néven szű- kebb körben már ismeretes a szakemberek előtt. Magyar gyártású szerről lévén szó (Chinoin-készítmény) 1972- ben már megfelelő mennyiségben áll a termelők rendelkezésére. Milyen hatású e növényvédő szer? Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy nem csodaszerről van szó, amely egy csapásra megszünteti az összes betegséget a gyümölcsösben. Sőt arra is lehet számítani, hogy mint a humán gyógyászatban a penicillinhez hasonlóan rö- videbb, vagy hosszabb idő alatt rezisztens kórokozó törzsek alakulnak ki, amelyek ellen már nem lesz hatásos a készítmény. Az intenzíven fejlődő kémiai, biokémiai tudomány azonban minden bizonnyal újabb, s még hatásosabb készítményeket fog adni a termelő kezébe. A Fundazoi ma a legkorszerűbb növényvédő szenekhez tartozik, önmagában képes megoldani az almafa- lisztharmat és az ataiaf ava- rasodás elleni védekezést. A növényvédő állomás 3 éves összehasonlító kísérleti eredményei alapján megállapítottuk, hogy a gyakorlatban elterjedt szerekkel szemben minden tekintetben felveszi a versenyt. , Különösen a lisztharmat elleni hatása értékelhető nagyra, mert a jelenben használatos Thiovit, Karathane, Mo- restan messze elmaradnak mögötte. Hatására a lombozat a vegetáció nagy részében egészséges marad, színe üde, sötétzöld, a levelek kiterü- lők, tömör szövetűek, s a kezelt fák már messzire kiválnak a szokásos kezelésben részesített fák közül. Ax egészséges lombozat tökéletesebben tudja betölteni élettani tevékenységét, aminek következtében jobban kifejlődik a gyümölcs, s benne az íz- és zamatanyagok. A varasodás (fuzikládium) elleni védekezés már korántsem olyan nehéz kérdés, mint a lisztharmat, mert oly kiváló szerek állnak a termelők rendelkezésére, mint az Ortho- cid, Dithane M—45, Delan, Antracol, stb. Tapasztalataink szerint az említett szerekkel, szakszerű felhasználás mellett a szabolcsi termesztőtájon eredményesen lehet védekezni. Úgy gondoljuk, nem kell a Fundazoi varasodás elleni hatásáról mást mondanunk, csak azt, hogy — 3 éves tapasztalatok alapján — nem rosszabb, mint az Orthocid. Ez véleményünk szerint egy új növényvédő szer számára a lehető legjobb minősítésnek felel meg. Használati tudnivalók Használatával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy teli almánál legbiztosabb hatást 0,08 százalékos töménységben nyújtja (100 liter vízhez 8 dkg). A koncentráció csökkentése hatáscsökkenés- sel jár, emelése viszont nem biztosít jobb eredményt, így a fenti koncentrációtól való eltérés — elsősorban gazdasági okokból — nem ajánlatos. A szer mellékhatásét vizsgálva megállapítottuk, hegy a takácsatka szaporodását nem segíti elő, de nem is gátolja, így a károsító eilen speciális készítményekkel párhuzamosan feltétlenül védekezni kélL A gyümölos tárolhatóságára gyakorolt hatása még vizsgálat tárgyát képezni. Átlagos üzemi technológia alkalmazása mellett perzselő hatása nincs. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a növényvédő szer engedélyezési okirata szerint Vuxal lombtrágyával nem keverhető! így azt esetleg (ha valaki alkalmazni kívánja) külön menetben kell kijuttatni. Hatásitartama 10—12 nap, tehát a hagyományos szerekhez hasonló időközönként kall alkalmazni. Tavasszal az . intenzív növekedés szakaszában sűrűbben, később, ha az időjárás megengedi, lehet ritkítani, de 12—14 napnál hosszabb kihagyások, a vitorlák rendkívüli liszthar- mat-fogékonysága miatt nem ajánlatos. E rövid ismertetésiben kívántuk bemutatni a hazai gyártmányú növényvédőszer- kollekció legújabb, de egyik legülusztrisiabb képviselőjét Tartottuk ezt annál is inkább fontosnak, mert egyrészt a növényvédelmi tervek készítése most van folyamatban. másrészt, hogy az importból származó — gyakorlatban legszélesebb körben használt — gombaölő szerek mennyiségének várható csökkenése nem vonja maga után a termékek minőségének csökkenését. Saljai Pál, Szabolos-Szatmár megyei Növényvédő Állomás Szakkönyvtárunk. Erdészeti növéoyiieinesítés GYÜMÖI.CSTELEPITÉSEKNÉL ÉS EGYÉB TALAJRENDEZÉSEKNÉL, ÉPÍTKEZÉSEKNÉL, utak készítésénél nagy szolgálatot tesz a hat köbméteres FÖLDNYESŐ GÉP. (HAMMEL JÖZSEF FELVÉTELE). Hazánk erdősültsége az utolsó 15 év alatt tervszerű erdőgazdálkodásunk eredményeként örvendetesen gyarapodott. Ugyanakkor egyre fokozódnak a fával szemben támasztott minőségi követelmények: a fa mint tüzelő háttérbe szorul, de az ipar egyre sokoldalúbban használja. Mindezek után érthető bogy erdőgazdálkodásunk legfontosabb és legsürgetőbb feladata erdeink szakszerű nevelése és felújítása mellett a minél rövidebb idő alatt minél több, ugyanakkor minél értékesebb faanyag szolgáltatása. E tevékenység ügyét feltétlenül előbbre fogja vinni ez a mű, nemcsak azzal, hogy tankönyvet kapnak az Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatói, melyből a legújabb elvek, eredmények alapján sajátíthatják el az erdészeti nemesítés mindennemű tudnivalóit. hanem mint kézikönyv. mindennapi munkáihoz jó támpontot nyújt mind az erdészeti nemesítőknek, mind a gyakorlatban igényes, a szakirodalmat becsülő és használó erdőmérnököknek, akik annak idején egyetemi tanulmányaik során e tudományterületről nem kaptak kiképzést. A Nemky Ernő által szerkesztett könyv megjelöli az erdészeti növény nemesítés előtt álló legfontosabb és legsürgetőbb feladatokat, de rámutat a megoldáshoz szükséges legkülönbözőbb módszerekre (honosítás, kiválasztás. új fajták előállítása, keresztezés, indukált mutáció, polyploidia útján, stb.) is, majd megismerjük belőle az erdőgazdaságban ma szélesebb körben telepített, vagy a közeljövőben — elsősorban — telepítendő fafajok nemesítés! munkáját.
