Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

Wn.vrt WA«¥Affrms*/Rl ) 5 öHa! 1972. Janülr f&-* Folytatja munkáját az afroázsiai értekez’et Pillantás Afrikára Puilai Árpád hazaérkezett Püllai Árpád, a Központi Bizottság titkára, aki az MSZMP képviseletében részt vett a Chilei Kommunista Párt megalakulása 50. évfor­dulójának ünnepségein, ked­den este hazaérkezett Santi- agóból Budapestre. SALT Hatékony munka jellemez­te a SALT 109. plenáris ülé­sét, amelyet kedden két és háromnegyed órán át ren­deztek a Szovjetunió , bécsi nagykövetségén. A hadászati fegyverrendszerek korláto­zásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség munka- illésén mindkét delegáció nyi­latkozatot tett. A sajtóköz­pontban nem ismertették a nyilatkozatok tartalmát, de a szokások szerint a nyilatko­zatok a tanácskozások je­lentős eseményeihez tartoz­nak. Pénteken az amerikai nagykövetségen találkozik is­mét plenáris ülésen a két de­legáció. Csen Ji elhunyt A hírügynökségek az Uj Kínára hivatkozva jelentik: Csen Ji, a népi Kína volt külügyminisztere csütörtö­kön, január 6-án 71 éves ko rában Pekingben meghalt. Emlékezetére hétfőn gyászszertartást rendeztek, amelyen Mao Ce-tung elnök, Csou En-laj miniszterelnök és több más kínai vezető részt vett. Csen Ji politikai pályafu­tását mint Sanghaj polgár- mestere kezdte 1949-ben, a Kínai Népköztársaság kiki­áltása után. Mint külügymi­nisztert, a vörösgárdisták élesen bírálták a kulturális forradalom idején, s 1969- ben eltűnt a politikai szín­térről. Angol bányász sztráik Nagy-Britannia 280 000 bá­nyászának országos sztrájkja kedden harmadik napjába lépett. A bányavidékekről érkező jelentések szerint a sztrájk egyöntetű és szi­lárd. A Brit Munkáspárt belpolitikai bizottsága hatá­rozatban fejezte ki támoga­tását a bányászoknak. A bányászok szempontjá­ból nagy jelentőségű döntést hozott kedden este a moz­donyvezetők és mozdonyfű­tők szakszervezete. A szak- szervezet végrehajtó bizott­sága úgy döntött, hogy 100 százalékosan támogatja a bányászsztrájkot. Az afroázsia: népek szo­lidaritási szervezete V. kon­ferenciájának hétfő esti ülé­sén a felszólaló küldöttség- vezetők egyöntetűen megál­lapították, hogy az antiimpe- rialista erők frontja megerő­södött. A rhongóliai, a gui- neai, a ciprusi, az iraki és más nemzeti szolidaritási bi­zottságok országuk támogatá­sáról biztosították a vietna­mi, laoszi és kambodzsai nép igazságos felszabadító harcát, valamint az arab népek küz­delmét az izraeli agresszió következményeinek felszá­molásáért és a palesztinai nép jogainak helyreállításáért. Egyiptom. India és a Jemeni AK küldöttségei nagyra érté­kelték azt a segítséget,, amelyet a Szovjetunió nyújt az afro­ázsiai népek szabadság- és függetlenségi harcához az im­perializmussal és a gyarmato­sítással sz°mben. Kedd délelőtt plenáris ülé­sen folytatta munkáját az Vietnami szabadságharco­sok hétfőn este meglepetés- szerű támadást hajtottak végre egy amerikai járőr­egység ellen. A Saigontól alig harminc kilométerre ki­bontakozó tűzharcban egy amerikai katona életét vesz­tette, többen megsebesültek. Laoszban a szabadsághar­cosok bekerítették a vien- tianei csapatok kétezer ka­tonáját. A keddre virradó éjszakán az ország déli csücskében bekerített egysé­gekre több. mint ezer tüzér­ségi lövedék zúdült. A környező övezetekben tartózkodó kormányc^apatok utasítást kaptak a bekerített egységek megsegítésére; fel­adatuk végrehajtását meg­nehezíti azonban a szabad­at roázsiai népek szolidaritá­si szervezetének V. értekezle­te. A szervezeti ügyek bizott­sága napirendre tűzte Bang­la Desh-nek azt a kérését, hogy vegyék fal az afroázsiaí szolidaritási szervezet tagjai közé. Az afroázsiai egységfront harcosai között megütközést keltett Líbiának az a döntése, hogy a Bangla Desh -i küldött­ség jelenléte miatt bojkottál­ja a kairói értekezletet. Hírügynökségi jelentése’; szerint a pakisztáni küldött­ség kedden délben rövid idő­re megjelent a konferencián de mindössze egy nyilatkozat felolvasására szorítkozott majd ismét; elhagyta az ülés termet. Mahmud Ali, a pakisztám küldöttség vezetője nyilat­kozatában elítélte a titkársá­got, amiért helyet biztosított a konferencián Bangla Desh képviselőinek. ságharcosok által alkalma­zott taktika: olyan közel hú­zódnak a kormánycsaoatok- hoz, hogy a laoszi légierő nem mer légitámadásra vál­lalkozni, félve attól, hogy veszteségeket okoz saját egy­ségeinek is. Egy saigoni katonai szóvi­vő kedden bejelentette, hogy a saigoni parancsnokság fel­adja kelet-kambodzsai fő katonai támaszpontját és erőinek zömét visszavonja a határon túlra —• mindössze 5000 főnyi katonát hagynak Kambodzsában, míg a visz- szavont erők feladata Saigon védelme lesz, a hoidű.iév, a Tét ideién várhatóan meg­élénkülő partizántevékeny séggel szemben. 4. Barátok és ellenségek A Közép-Guineában meg­tett félezer kilométeres autó - utunk során is tapasztalhat­juk, hogy mennyire tisztel­nek, becsülnek minket, ma­gyarokat a hazánkénál több mint két és félszer nagyobb területű, mintegy 4 millió la­kosú országban. A francia gyarmaturalom alatt oly so­kat szenvedett nép, amely­nek 95 százaléka másfél év­tizede még analfabéta volt, ha sokat nem is, annyit azonban tud rólunk, hogy olyan fehér bőrűek vagyunk, akik másfajta nézeteket val­lunk, mint a francia és más nemzetiségű tőkések,- vagy az engesztelhetetlenül gyű­lölt portugál fasiszták. Tudják a guineaiak. hogy az általuk gyakran éltetett forradalom népe vagyunk, fezé a forradalomé, amely megnyitotta előttük is a fej­lődés útját, s ebben a többi szocialista országgal együtt . mi is segítettük és segítjük őket. Az értelmiségiek azonban meglepően jól ismerik ha­zánkat. Az egyik közigazga­tási terület székhelyén, Ma- mouban, találkozunk az or­szág uralkodó pártjának, a Guineái Demokrata Pártnak egyik területi vezetőjével, akinek az íróasztalát Lenin mellszobra díszíti. A hat­vanéves férfi (35 éven át ta- .nító voltj s héhány eszten­deje választották meg füg­getlenített pártfunkcioná­riusnak), úgy sorolja a szo­cializmus építésében elért eredményeinket, mintha könyvből olvasná. És könny­be lábad a szeme, amikor égy budapesti élményét fel­eleveníti. Műtétre volt szük­ségé, ezért 1970 őszén az -NDK-ba utazott. Mielőtt a műtőasztalra került volna, tudomására jutott, hogy ha­záját — november 22-én — megtámadták a portugál gyarmatosítók zsoldosai. — Percig sem tudtam nyugton maradni, s operáció nélkül a legközelebbi repü­lőgépen hazaindultam — mondja. — Budapesten, a repülőtéren várakoznom kel­lett az átszállásra. Beteg is voltam, s mivel a trópusi ég­hajlathoz vagvok szokva, ir­galmatlanul fáztam, vaco­gott a fogam. S akkor egy magyar férfi, ott, a tranzit­váróteremben, levette a nagykabátját, rám terítette. Soha sem felejtem el... S ha még hozzáteszem, hogy a fiam 1962-től hat éven át az önök fővárosában tanult, a műszaki egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, azt hiszem, felesleges bi- -onygatnom, miért rajongok úgy a magyarokért. Fiával, a megnyerő modo­rú, 29 esztendős Barry Al- hassane-val másnap Lábé­ban találkozunk, ö Közép- Guinea építésügyi főnöke. Kitűnően beszéli nyelvünket; ha telefonon váltanék vele szót, nem mondanám meg, hogy bőrének színe csokolá­débarna. — Gyakran gondolok Bu­dapestre, Magyarországot a második hazámnak érzem és vallom — nyilatkozza. — A műszaki egyetemen kitűnően tanítanak. Magammal hoz­tam több magyar könyvet, hogy ne felejtsem el máso­dik hazáin népének, testvé­reimnek nyelvét. Budapesti barátaimtól és az egyetemtől is kapok néha könyveket. Szándékom, hogy az egye­temmel még szorosabbra fű­zöm a levelézőkapcsolatot. Egyebek közt azért is, mert szükségem ven egykori taná­raim tnftácsairk, az új építé­szeti eljárások megismerésé­re. Mert nálunk rengeteg az építenivaló. Most oéldául egy alumíniumgyárat és ce­mentgyárat építünk. Az utóbbiból nagyon sok kell hazámnak, hiszen láthatták, milyen nyomorúságos vis­kókban laknak a guinea! pa­rasztok, sőt a városiak je­lentős része is. A város repülőterének vá­rótermében egy húszéves leánykával is megismerke­dünk, akinek a bátyja jelen­leg hallgatója műszaki egye­temünknek. (Az úgynevezett Fekete-Afrika 22' országából különben a mostani tanév­ben 230 ösztöndíjas tanul egyetemeinken és főiskoláin­kon, a középfokú szakmai képzésen pedig hét országból 30 tanuló vesz részt.) A technikumi végzettségű, rendkívül csinos Baltié Ma­riama Cire meghatódottan veszi elő retiküljébő! fivére legutóbbi levelét, s már’ kí­vülről tudja annak Hess- András téri lakcímét. Csak Lábé három középis­kolájában egyébként négy­négy NDK-beli, illetve ro­mán és két bolgár tanár ta­nít, főként fizikát, kémiát, matematikát. S a helybeli kórházban bolgár orvos dol­gozik. Egy jugoszláv orvossal a fővárosba visszavivő utun­kon, a boké-i repülőtéréit hoz össze a véletlen. Sebész, s az ottani kórházban a por­tugál bandákkal 1970 no­vember végén vívott harcok­ban súlyosan megsebesült szabadságharcosokat gyógy­kezeli. A mi hazánkfiai közül is többen segítik közvetlen munkájukkal e sokat szen­vedett népet. Conakry, a fő­város egyik kórházában á Márton orvosházaspár gyó­gyítja a betegeket, az egye­temen, ahol 1600-an tanul­nak, Marton Imre filozófus tanítja a marxizmus—leni- nizmust. (ő egyébként gya­kori vendége Sekou Touré elnöknek.) És Budai László, valamint Szépföldi József személyében a sportolásra is egyre nagyobb gondot fordí­tó guineai nemzeti, illetve a főváros labdarúgó-váloga­tottjának az edzője is ma­gyar. E földrajzilag távoli nép elegendő bizonyságból tudja hát, hogy kik a barátai — s ismeri ellenségeit is. Az em­lített portugál agresszió visz- szaveréss — Marton Imre erről írt cikkét idézve — „megnövelte a guineaiak ön­bizalmát és az államfő ha­zai, s összafrikai tekinté­lyét.” A portugál fasiszta rend­szer zsoldosai által végre­hajtott és az amerikai im­perializmus részéről is tá­mogatott, két oldalról — az óceánról és a szárazföldről — indított támadásnak a se­gítésében nem kis része volt aZ új világ építése belső el­lenségeinek, a neokolonia- listák jól megfizetett laká­jainak, „ötödik hadoszlopa™ tagjainak. Az államigazgatás és a hadsereg több magas rangú tisztségviselője, illetve tisztje helyezte előtérbe egyéni érdekeit hazájával szemben. ' A conákryi Nép Palotá­jában az egyik széles folyo­són állandó kiállításon lát­hatók hónapok óta a haza- árulókról már a börtönök­ben készített fényképek, sőt, a letartóztatásuk előtti idő­szakból olyan fotók is, ame­lyek a támadás előkészítésé­ben szintén részt vett nyu­gati diplomaták társaságá­ban ábrázolják őket. A ki­állítási anyag között vannak a lakásaikon lefoglalt drága külföldi italok is. A kormány néhány hónap­ja kiadta az úgynevezett ..fe­hér ifönyv”-et, amely 700 ol­dalon ismerteti e brigantik^ aknamunkáját, azt is, ki hány ezer dollárt kapott népellenes tevékenységéért az USA kémközpontjától, a CIA-tól. Hasztalan volt törekvésük, sok évi börtön, vagy bitófa lett a vége a hazaárulásnak. A nép eltiporta ellenségeit — s ugyanakkor szívére öle­li a barátait. Következik: Árad a Kongó, Tarján István Gyorsan oszladozik a Mars felszínét szeptember óta bo­rító, és a Mariner—9 külde­tését kudarccal fenyegető porfelhő — jelentették be hétfőn Pasadenában. > Az űrszonda által továbbí­tott felvételek minősége gyorsan javul és a képek új, mind ez ideig megmagyaráz­hatatlannak tűnő jelenséget mutatnak. A fénykéneken hatalmas hegygerincek és kanyonok láthatók. Az egyik kanyon szélessége legalább Hazautazott a Zieg'er-csoport Visszatért Washingtonba a Nixon kínai útját előkészítő amerikai szakértőcsoport. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára a repülőtéren kijelentette, hogy kínai tár­gyalópartnereik rendkívül készségesen működtek együtt az elnöki látogatás előkészí­tésében. A 25 fős csopoft azon az útvonalon haladt, amelyet Nixon felesége társaságában A Mars titkai fog beutazni február 21-től kezdődően. Bár részleteket nem hoztak nyilvánosságra, nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy mintegy 100 új­ságíró és tv-riporter kíséri el Kínába az Egyesült Ál­lamok elnökét. Ziegler és csoportja most jelentést tesz tárgyalásai eredményeiről Nixonnak és csak ezután teszik közzé az előkészítő megbeszélések részleteit. 19 kilométer, a mélysége pe­dig 1,6 kilométer. Hatalma­sak a kráterek méretei is. Előfordul köztük olyan, amelyek átmérője 113 kilo­méter. Az egyik felvétel 2100 méter magasan fekvő fennsí­kot mutat. Ez repedésekkel van teletűzdelve és kiszárad! elefántbőrhöz hasonló. „Fo­galmunk sincs róla, hogy mindez mit jelenthet” — je­lentette ki egy amerikai geo­lógus. Negkezdodtek a íanác§koK2i§ok Europa biz(on§ágárdI Szárazföldi hadműveletek Indokínában A Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) kát, ezzel is elősegítve a leg­hatékonyabb fejlesztési prog ramok gyorsabb megvalósí­tását Ezzel kapcsolatban László Andor utalt a Nemzet közi Gazdasági Együttműkö dési Banktól kapott középle­járatú hitelekre, a Nemzet­közi Beruházási Bankban jóváhagyott hosszú lejárati hitelekre, a londoni tőke­piacon az elmúlt évben elsí ízben kibocsátott hosszú lejá­ratú kötvénykölcsönre és a december elején dollárban felvett nagyobb összegű kö zéplejáratű pénzkölcsönök re. Mindent egybevetve fizeté sl mérlegünk 1971-ben — a? előző évinél nagyobb külke­reskedelmi deficit ellenére — a forgalom nagyságához vi- ’ azonyítva jelentéktelen hiánnyal zárult. László Andor kitért a tő­késországokban végrehajtott árfolyamváltozások kérdései­re is. A májustól decemberig tapasztalt vaíutáris bizony­talanság időszakában nép­gazdaságunk devizális érde­leinek védelmében átmeneti árfolyam-intézkedéseket hoz­tak a ráagyar pénzügy, szer­vek. Most a már hosszú ide­je túlértékelt USA-dollár le­értékelése és több más nyu­gati valuta felértékelése nyo­mán hazánkban is azonos mértékben módosították a nyugati valuták forintárfo­lyamát. Így a forint változat­lan aranytartalmának figye­lembevételével 1971. decem­ber 23-tól a nem kereskedel­mi fizetéseknél (az idegenfor galomban, a nemzetközi sze­mélyszállításban, stb.) 30 fo­rintról 27,63 forintra csök­kentetté,k a dollár pótÚkoli középárfolyamát' A dinár ár­folyama 2 forintról 1,60 fo­rintra csökkent, míg például a nyugatnémet márka árfo­lyama 8,20 forintról 8,57, az osztrák 'schillingé 1,15-ről 1,18, a svájci franké 6,86-ról 7,19 forintra emelkedett. Hasonló intézkedések történtek 1972. január 1-től a külkereskedel­mi elszámolásokban is. A Nemzeti Bank egyébként a múlt év folyamán különös gondot fordított a nemzetközi elszámolásokban érdekelt vállalatok pénzügyi biztonsá­gára. A tőkés valutaválságból adódó veszélyekre felhívták a vállalatok figyelmét, javasol­va a legcélszerűbb nénzügyi megoldásokat. Ily módon mi­nimálisra csökkenthették a külföldi árfolyamváltozástoó1 adódó kockázatokat. Ennek tulajdonítható, hogy a valu ta-átértékelések a magyar vállalatok túlnyomó részé­nél nem idéztek elő kedve­zőtlen hatásokat. (MTI) (Folytatás az I. oldalról) egyebek között hangsúlyozta, hogy az elsőrendűen érdekelt európai népeknek bátorítani­uk és támogatniuk kell a bé ke és biztonság előmozdítását célzó diplomáciai törekvése­ket és hozzá kell járulniuk a nehézségek és az akadályok leküzdéséhez. Ezért — jelen­tette ki — teljes mértékben egyetértünk a brüsszeli kez­deményezés alapvető célkitű­zésével: szükség van a népek békeszerető és békét követelő közvéleménye mozgósítá­sára. Egyetértünk továbbá az­zal, hogy e eél érdekében elengedhetetlenül szükséges az európai népek közgyűlésé­nek összehívása. Nemzeti bi zottságunk a közgyűlés idő­pontjául 1972. júniusát tatja legalkalmasabbnak, színhelye pedig — véleményünk sze­rint Is — Brüsszel lehetne. Nemzeti bizottságunk — hangsúlyozta — támogatja azt az elvet, hogy a közgyűlé­sen — és már az előkészítő munkában Is— az európai társadalom minden olyan ré- ege képviselve legyen, amely részt vállal a kontinens jö­vőjéért folytatott küzdelem­ben. Fontosnak ítélnénk a dolgozók érdekképviseleti szerveinek bekancmlódását. Megfontolásra ajánljuk az Egyesült Államok és Kanada békét és biztonságot akarr erőinek bevonását. Végezetül Bartha Tibor felsorolta azokat a politikai célokat és elveket, amelyek­nek a magyar nemzeti bi­zottság szerint érvényesül niük kellene a közgyűlés na­pirendjében. Ezek: — a szovjet—nyugatném és a lengyel—nyugatin érne. Szerződés mielőbbi hatályba léptetése; — a kormányok biztonsági értekezletének mielőbbi meg­tartása, még lehetőleg ebben az évben; — az erőszakról való le­mondás az államok közötti kapcsolatokban; — a határok megváltoztat- hatatlansága; — az NDK teljes nemzetkö­zi jogi elismerése és a két né­met állam egyidejű felvétele az ENSZ-be; — az államok szuverenitá­sának, függetlenségének és egyenjogúságának elismerése; — a kölcsönös előnyök és gyümölcsöző együttműi, lés Ülamök és népek közöttj­— a fegyverkezési verseny ’sokkén tése, a lesbare1 és negvalósítása — fomf?gy- /ermentes övezetek létreho­zása; — a katonai ésöpoftosülűl sok megszüntetése.

Next

/
Thumbnails
Contents