Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

Jatrölr Vi. TPELET-MAGYARORSZÁG 9. sm Zárszámadások' előtt Irta: Kállai Sándor, az MSZMP Sxabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára ügyes kezű tanyai lányok Alkatrész a komputerhez A TERMELŐSZÖVET­KEZETEK életében egy gaz­dasági év lezárása mindig fontos határkő és jelentős politikai esemény. Szerve­zése, lebonyolítása minden évben differenciált gondos­ságot igényel és a pártszer­vezetek munkájának is szerves részét képezi. Most is — amikor készítik az év végi számvetést, az új évre pedig terveket fogalmaznak — szükséges, hogy a terme­lőszövetkezeti pártszerveze­tek alaposan mérjék fel a gazdálkodás helyzetét, s ad­janak segítséget a gazdasági vezetőknek a zárszámadások elkészítéséhez, egyben a tag­ságot is készítsék fel az ak­tív politikai közreműködés­re. Alapvető feladat az előké­szítő munka során a helyzet reális megítélése, és ennek alapján a feladatok megha­tározása. A valóságos hely­zetnek megfelelően beszélni kell az elért eredményekről, azok forrásairól, ugyanak­kor az okokkal együtt fel kell tárni a meglévő problémá­kat, hiányosságokat is. A megye termelőszövetke­zetei 1971-ben a legfonto­sabb termelési és gazdaság- politkai feladatokat összes­ségében az eddiginél is na­gyobb tervszerűséggel telje­sítették. A gazdasági élet­ben számos korábbi kedvező tendencia tovább fejlődött, erősödött. Tovább javult a gazdálkodás színvonala, korszerűsödése. A termelő­szövetkezeti tagok alkotó ereje, szorgalma, egyre foko­zódó szakmai hozzáértése nyomán a gazdasági ered­mény a tervezettet 2—3 szá­zalékkal, az előző évit 18—19 százalékkal múlja felül. A termelési módszerek korszerűsítése, a műtrágya­felhasználás fokozása, a gondos előkészíté­si munka és a viszonylag kedvező időjárás eredmé­nyeként a termésátlagok kedvezően alakultak. A ke­nyérgabona vetésterületé­nek csökkenése mellett a mezőgazdasági üzemek 36 700 tonnával több termést takarítottak be. Kalászosok­ból 1971-ben rekordtermése­ket értek el. Ennek eredmé­nyeképpen a felvásárlás búzából 70—80 százalékkal, rozsból 20—23 százalékkal magasabb, mint 1970- ben. Kukoricából a termés- mennyiség 6600 tonnával volt több. A vágósertés-fel­vásárlás körülbelül 80 szá-1 zalékkal múlja felül a tavaly- előttit. A megye mezőgazdasá­gi eredményeinek tudatában az élet adta bizonyítás­sal még nagyobb meggyő­ződéssel valljuk gazdaságpo­litikánk helyességét. Azt hiszem, az» a helyes, ha a számvetés idején nem­csak az eredményekről, ha- ■ nem a gondokról is beszé­lünk. Tesszük ezt azért is, hogy a gondokból adódó fel­adatokat még jobban emlé­kezetünkbe véssük. Az idén gondunk, tennivalónk, adós­ságunk is bőven van. ■ Ilye­nek például; hogy» a cukor­répa, dohány, burgonya, zöldségfélék vetésterülete tovább csökkent. A szálas ta­karmányok hozama a nyári szárazság miatt 9—10 száza­lékkal volt kevesebb. A vártnál kevesebb a termés téli almából is, melynek döntő oka a korai fagy, a többszöri jégverés. NEM KIELÉGlT.0 a szarvasmarha-állomány gyarapodása. A tejtermelés 4 százalékkal csökkent, emiatt mérséklődött a felvásárlás Is. Vannak gondjaink a munka- és üzemszervezéssel, a munkafegyelemmel. A be­ruházásoknál túlköltjük az előirányzott összegeket, a beruházások elhúzódnak. Az elért sikerek mellett az említett hiányosságokon túl egyéb gondok és problé mák is vannak. Nem meg­oldott a tagság rendszeres foglalkoztatása, sok esetben nem kellően érvényesült a szocialista elosztás elve a végzett munka szerinti dí­jazás. Lassú az előrehaladás a szakmunkásképzés terén. Nem minden esetben kielé­gítő a munka szervezése, a hatáskörök megosztása, a kádermunka végzése. A gazdálkodás értékelését tovább lehetne folytatni, azonban erre ez alkalommal nincs lehetőség. Nagyon lé­nyeges viszont az, hogy az 1972-es év megalapozása ér­dekében a mezőgazdasági üzemek az őszi vetést időben és a mélyszántást zömében elvégezték. Az elért eredmények mel­lett világosan kell látni azok forrásait is. Itt mindenek­előtt a párt helyes agrárpo­litikáját szükséges megemlí­teni, de az elért eredmé­nyek szoros összefüggésben vannak a pártszervezetek egyre javuló munkájával, a vezetés növekvő színvonalá­val, a termelőszövetkezeti tagság jó munkájával, helyt­állásával, szorgalmával, a partneri kapcsolatok javulá­sával, a tsz-szövetségek fokozódó segítségadásával. örvendetes jelenség, hogy a pártszervezetek tekintélye napról napra fokozódik. Ez szoros összefüggésben van munkájuk javuló eredmé­nyességével. A szövetkezetek vezetői, tagjai, dolgozói egy­re jobban igénylik munkáju­kat, segítségüket. A párt- szervezetek hatékonyan munkálkodtak a párt gazda­ságpolitikájának megvalósí­tásában, a lehetőségek ki­használásában. A TERMELŐSZÖVET­KEZETI VEZETÉS is mind­inkább felnő a feladatokhoz. Gazdasági döntéseiket job­ban előkészítik, megalapo­zottabban döntenek. A szö­vetkezeti tagság a múlt évben a munkából, helytállásból is­mét jól vizsgázott. A jelent­kező mezőgazdasági munká­kat általában időben és jó minőségben elvégezték. Itt elsősorban a nők érdemel­nek dicséretet. Most, amikor terítékre kérül az évi munka érté­kelése. a feladatok meghatá­rozása. ismét felelősségteljes, hozzáértő munkáról kell tanúbizonyságot tenni. E nagy jelentőségű munka elő­készítésében, lebonyolításá­ban a legtöbb feladat a ter­melőszövetkezeti pártszer­vezetekre hárul. Sikere attól függ, hogy mennyiben tud­ják e fontos munkát az egész falu ügyévé tenni. Pártszer­vezeteink támaszkodjanak az előkészítő munkában a falu egész lakosságát átfogó tömegszervezetekre, tömeg- mozgalmakra, hogy azok te­rületük sajátosságának meg­felelően segítsék elő a zár­számadások sikeres lebonyo­lítását. A pártszervezetek az elő­készítő munka feladatait ve­zetőségi ülésen, párttaggyű­lésen vitassák meg és egyben szabják meg a tennivalókat. Az értékelés során abból in­duljanak ki, hogyan sikerült megvalósítani a párt gazda­ságpolitikáját. Átfogóan, ér­tékeljék szövetkezetük egész gazdálkodását, az egyes üzemegységek tevékenysé­gét, a nagyobb önállóság ad­ta lehetőségek kihaszná­lását, a döntések megalapo­zását, a belső üzemi szerve­zet kialakítását, életképes­ségét. A pártszervezetek külön vizsgálják meg a ma­gúk területén a párt gazda­ságszervező, irányító és el- 1 lenőrző tevékenységét. Helyesnek tartjuk, úgy mint a korábbi években, ha a tagság kisebb csoportjait, brigádot vagy munkacsapa­tot részletesen tájékoztatják a gazdaság helyzetéről, ered­ményeiről. a kiesésekről, az előfordult hibákról, és azok okairól. Fordítsanak nagy gondot az év folyamán fel­vetődött egyéni sérelmek, problémák rendezésére. Ezeken az értekezleteken, megbeszéléseken kérjék ki a tagság véleményét. Az el­hangzott észrevételeket, ja­vaslatokat a pártszervezetek és a gazdasági vezetők hasz­nosítsák a zárszámadás be- számo1 óiban, az 1972. év! ‘•ermelési tervekben. PÁRTSZERVEZETEINK "SEGÍTSÉK, kísérjék figye­lemmel a zárszámadások realitását. A reális helyzet­től való eltérés a számbavé­telnél megengedhetetlen és végső soron a szövetkezet látja kárát. Nagyon fontos, hogy a zárszámadási beszá­moló politizáló, mozgósító és előremutató legyen. A be­számoló legyen konkrét, di­csérjen, de bíráljon is. Az emberek értékelése mércé­jének a végzett munkát te­kintsék. legyenek ezek a zárszámadási közgyűlések munkaértekezlet jellegűek. A zárszámadási beszámoló foglalkozzon a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom helyzeté­vel, értékelésével. Az anya­gi és erkölcsi elismerés se maradjon el. A jövedelem elosztásánál az állam iránti kötelezettségek teljesítése mellett helyezzenek nagy súlyt a fogyasztás és felhal­mozás arányának helyes ki­alakítására. Ugyanakkor a jövedelmek elosztásánál gondolni kell az idős, mun­kaképtelen szövetkezeti ta­gokra, nyugdíjasokra, jára­dékosokra. Valamennyi szö­vetkezet anyagi erejéhez mérten adjon meg részükre minden segítséget. A zárszámadások előké­szítése, lebonyolítása mellett nagy gondot kell fordí­tani a tervezésre, annak realitására. A gyorsabb előrehaladásunkhoz fokoz­nunk kell a hatékonyságot; arra kell törekedni, hogy a meglévő kapacitásainkat az eddiginél jobban kihasznál­juk. De jelentősek a tarta­lékok a tervszerű és tudo­mányosan megalapozott ve­zetésben, továbbá az üzem- és munkaszervezés területén is. A termelőszövetkezetek termelési terve 1972-ben le­gyen reálisan feszített, de megalapozott. A pártszerve-, zetek ellenőrizzék, segítsék a tervek készítését, gondosan ügyelve arra, hogy a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai célkitűzéseit a tervek­ben realizálják. A tervek elkészítése után a legfonto­sabb. hogy ne csak a veze­tők, hanem az egész tagság megismerje a terveket, a feladatokat. LEGYEN A SZÖVETKE­ZETEIK vezetői és tagjai között porosabb kapcsolat, kölcsönösen segítsék egy­mást, bízzanak egymásban. Ha ez így lesz, biztosan szá­míthatunk arra, hogy 1972- ben is sikeresen haladha­tunk tovább a megkezdett, jól bevált úton. Számítógépé-óhez, precíziós mérőműszerekhez és orvosi eszközökhöz a Nagykálló melletti Kiscsere-tanyáról be­került Gebri lányok, s a hoz­zájuk hasonlók készítik a Nagykállói Vegyesipari Vál­lalat műhelyében a leheietvé- konyságú, finom művű alkat­részeket. Rézből, műanyag­ból, ahogyan azt a világhírű EMG (Elektromos Mérőmű­szerek Gyára) kéri. Termékeik sok országba el­jutnak és megbecsülésnek örvendenek. Az ikrek; Gebri Erzsiké és Ilonka — 18 évesek lesznek — olyan tanyán élnek, ahol még most is petróleumlámpa világit. Reggelenként kerék­párral járnak be, 5 kilométert karikáznak. Overallbait az esztergán át Nyár elején derültek az üzembe. Munkát kerestek. Felszegek voltak, járatlanok sok mindenben. Ha nem láttam volna, ma­gam sem hiszem el, hogy a fi­nom és drága alkatrészeket a kapa és főzőkanál mellől ide került lányok és asszonyok készítik. Ilonka szabadságon van. Erzsiké dolgozik. Kék overallt visel. Szerény és hallgatag. Ügyesen mozog a keze a pre- ciz esztergapadnál. Tanyán él, s számítógéphez készít alkatrészeket. — Nem voltam én azelőtt soha üzemben. Azt sem tud­tam. hogy milyen. Féltem, a géptől. Csak nyolc általáno­som van. Később aztán bele­tanultam. Es nagyon meg­szerettem. Jól érzem itt ma­gam. yan .villany, .fürdő, öl­töző, még ebédlő is. Szüleim is örülnek, hogy munkáslány lettem, de azt szeretnék, ha szakmunkás lenne belőlem. Ha fog menni ez a munka, akkor szeretnék. tanulni, vizsgát tenni — mondja. — Él is a fakanáltól kerül­tem ide — szól- közbe egy fia­talasszony, Tárába Fenencné. ö a községből jár ki az új üzembe dolgozni. Nyolc álta­lánost végzett. S a mezőgaz­dasági technikum két osztá­lyát. Férje a Virágzó Föld Tsz- ben dolgozik Nádfedő. Nem­régen vettek lakást az egy­kori ínség-dombbal szemben. Innen jár dolgozni. S hordja óvodába a gyereket. — Most azon vagyak, hagy szakmunkás váljék belőlem. Hiába van csálád, 6 éves a kisfiam, csak szeretnék ta­nulni — magyarázza. Betanított munkás. Maró­gépen dolgozik. ' — Alig féléves gyakorlata van itt a lányoknak, asszo­nyoknak, de úgy érzem, ah­hoz képest jól megy — mondja. — Marógépen azért szeretek dolgozni, mert ott" többet lehet keresni. De ha szükség van rá, másik gépen is dolgozom. EMG és — Nagykálló Bátor lépésre szánta el ma­gát ez a vállalat. Három esz­tendővel ezelőtt alakult a Nagykállói Vegyesipari Vál­lalat, s végre elmondhatja magáról: cég lett. Uj, szép. fejlődő telephelyük van a balkányi út mellett, a gépja­vító állomás szomszédságá­ban. Fejlődő ipari bázis van alakulóban Nagykállóban. Új­év előtt költöztek be az el­készült épületekbe. Elkészült az irodaházuk, a szociális létesítmények; für­dők, öltözők, ebédlőhelyiség, a forgácsoló- és lakatosmű- haly. S ez csak a kezdet. Pó- tor Elemér igazgató tervraj­zot terít az asztalra. — Tovább fejlődünk 1972- ben. Megépül egy 1200 négy­zetméter területű üzemcsar­nok az EMG-vel kötött szer­ződés alapján. ............ Hasznos együttműködés alakul egy világhírű nagy gyár és a nagykállói kis vál­lalat között. Fantáziát látnak benne neves szakemberek. Az igazgató egy fiatalem­bert mutat be. Gulyás István esztergályos alig 24 éves. 1972. január elsejétől an­nak az üzemnek lesz a mű­vezetője, ahol ezek a precíz alkatrészek készülnek. Eddig meós volt. Fonta« ember. Szereti a sZaikmajádt Segít az esztergapadot beállí­tani, késit köszörülni. — Nagy figyelmet, pont«** ságot igénylő munkák ezek —■» mondja, s mutat egy alkat* részt. Szinte eltűnik az eme bei- ujjai között. — Ennek % hossza alig 3,5 millimeter, a furat 2, s alig fél millimete* válla is van — magyarázza. Közös ' program S a gépek beállítása otÉM ezeket a lányok, asszonya* készítik. Decemberben 4« fajtát. Volt közöttük olya*», amiből több. mint 6 ezret kéa< az EMG, de akadt ollóin m, amiből csak 50—60 keöofct. — Igazán jó a kapcsolatunk a gyárral — mondja a* 1 igazgató. — Elláttak benciü»»» két a legkülönbözőbb géfc pék.kel. Eddig 600 ezer fonni értékű alkatrészt gyártottunk az EMG részére. Küldtek és küldenek szakembereket,, géft> beállítőt, művezetőt, akift sokat segítenek a bétán ítáaf ban is. Áldozat.nélkül nincs fejl&í dés. Most várnak a főváros­ból egy házaspárt. A férj univerzális szakember, a felesége meós lesz. 1972-ben 3 összkomfortos lakást építed nek. Egyiket a házaspár ré­szére. De amint - megtudta is az eljáró szakmunkások bo~ gyan fejlődik a vállalat, jön­nek haza, a itt kémek mun­kát. 30 fiatalt képeznék,, jförzsJ gárdát nevelnek, fiatalokból Az EMG-vél együtt kidolgo­zott közös program szerin* Nagykállóban 1972 harmadik! negyedévétől nagyobb mér- tékben is megkezdik az elekt­romos mérőkészülékek alkaté részeinek és kisebb szerelési egységek gyártását Szabolcs így segít be aw országos számítógépprogram megvalósításába. F. K« Munkásőr arckép Az orvos, akit baj társnak szólítanak Egy gráci lap közölte a fényképét, amint egy dunán­túli beteg részére átveszi a nemzetközi Vöröskereszt ál­tal küldött életmentő gyógy­szert a határon. Ez még Szentgotthárdon volt, ahol dr. Szirtes István körzeti or-, vosként öt évig gyógyította a betegeket. Egy másik epi­zódról nem készült fénykép és riport... Külföldön, Jugo­szláviában történt. A fiatal, 35 éves főorvost munkatársai bajtársnak szó­lítják. Dr. Szirtes István egy éve az Országos Mentő- szolgálat megyei főorvosa, s jelenleg ő látja el a nyíregy­házi városi mentőállomás főorvosi munkáját is, mert a városi főorvosi állás betöl­tetlen. Két ember helyett dolgozik, napi 12 óra a munkaideje. Tősgyökeres dunántúli. Már egyetemista korában vonzódott a mentőszolgálat­hoz. Ezért jött Szabolcs- Szatmárba. — Először szokatlan volt az új környezet. Aztán kel­lemesen megbarátkoztunk a megvével. a várossal... A szobában, ahol beszél­gettünk a fogason ott függ a mentős egyenruha. Újsá­golja, hogy az egyik mentő- kocsit rohamkocsivá alakí­tották át, amelyben egysze­rűbb beavatkozást is el tudnak végezni, amíg a be­teget a kórházba szállítják. Egy modern műszert is mu­tat, I amely az elektromos balesetet szenvedő emberek megmentésében nélkülözhe­tetlen segítőtárs. Az asztalán papírok, statisztikák, éppen most készíti az éves jelen­tést... A mentős élet változatos, nagy áldozatokat, lélekjelen­létet kívánó hétköznapjai­nak felidézésekor a fogason egy másik egyenruhát is megpillantunk. — Munkásőr vagyok. Tíz éve. Most kaptuk meg az új egyenruhát. Még szigorló orvos volt a kaposvári kórházban, ami­kor jelentkezett munkásőr­nek. Azt mondja, azóta má­sodik hivatásának érzi a munkásőri munkáját. Olyan elvtársi-baráti közösség tag­ja. amelyben teljesebbé vá­lik az ember. Jó együtt lenni a fiatalokkal, a veteránok­kal, akik különböző korosz­tályokat képviselnek, mégis sok a rokonvonás életük­ben. S az orvos nemcsak or­vos a gyakorlatokon, foglal­kozásokon. A fejfájás, derék­fájás. a oillanatnvi rosszullét hamarabb elmúlik, ha az orvos baráti, elvtársi bizta­tással is megtoldja a mozgó „rendelést”. Sokszor nem is mint /br- vost keresik fel a munkás­őrök, hanem emberi gon­dokkal, életük, munkájuk ki- sebb-nagyobb problémáival is. Ha a munkásőrség foglal­kozásán vagyok »is, a fejem­ben egy kicsit magammal vi­szem a mentős gondokat. Szgbolcs-Szatmárban bizony a mentőszolgálat dolga sem könnyű. Nyugodtan mond­hatom, hogy a tíz mentőál­lomást kiválóan telepítették annak idején. Optimális kö­rülmények között egy órán belül a megye legtávolabbi pontján élő beteget intézet­be tudjuk szállítani. De. tagadhatatlan, hogy a tanya- világ, az egyes helyeken igen rossz utak. a korán zá­ró postahivatalok nehezítik a gyorsabb életmentést. Aztán fordít egyet a gon­dokon. Arról beszél, amikor bent ül a mentőállomáson, intézkedik vagy éppen ő is rohamkocsiban ül, ritkán tudja félretenni a munkásőr élet eseményeit. A mindig soron lévőt; szakasz egész­ségügyi tanfolyamot is ve­zet a többi orvos munkásőr társával. Ez is hozzátartozik a munkásőrök felkészítésé­hez: a modern elsősegély­nyújtás, a betegszállítás, el­látás fortélyainak megtanu­lása. A legfontosabb peáigj hogy óvja, figyelemmel kí­sérje a munkásőrálloman? egészségét, állandóan muit-4 kálkodjon az edzett, a be­tegségekkel szemben ellen­álló, kiegyensúlyozott életé mód érdekében. — Az csak természetes* hogy a kórházi ápolásra szo­ruló munkásőröket megláto­gatjuk. Egy-egy biztatással gyorsabbá tesszük a gyógyu­lást. elviselhetőbbé az ott töltött napokat. Mire jut még idő ilyen elé foglaltság mellett? Négy-öt­féle orvosi folyóiratot, heti-' lapot is figyelemmel kísér. Nem akar elmaradni. Talán otthon, a család körében ke­vesebbet tud lenni, mint sze­retné. — A feleségem megérti, hogy a szakmai munkámon túl második hivatásom a munkásőrség. így természe­tes ez már nálunk, így fo­gadtuk el egymást. Van egy kislányunk, harmadikos kis­iskolás... Egyetlen kikapcso­lódásunk, hogy amikor tehet­jük, a nyaral a rokonoknál töltjük a Dunántúlon. És ha sikerül, szívesen utazunk külföldre. Cseng a telefon. szünet nélkül hívják a mentőket. Indulnak újra és újra. Rali Gex*

Next

/
Thumbnails
Contents