Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
f *»TTVK TARTAT.MABöC ECSTX. ÉVFOLYAM. 9. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1972. JANUAR 12, SZERDA Zárszámadások előtt 1.3, oldal* Olvasóink írják (4. oldal) Nem használt a „rablómese” <5 oídah Mérlegen a Nyíregyházi Épít«*: (T. oldal) Fotó tanácsadó (7. oldal) t Közéleti személyiségek konferenciába Brüsszelben Két nagyvállalat idei terve Megkezdődtek a tanácskozások Európa biztonságáról Dr. Bart ha Tibor felszólalása a vitában Robert -de Gendtnak, az európai biztonságért küzdő belga nemzeti bizottság főtitkárának üdvözlő szavaival nyílt meg kedden délelőtt Brüsszelben az európai közélet képviselőinek konzultatív találkozója, azzal a céllal, hogy előkészítse az európai közvéleménynek a kontinens biztonságával foglalkozó közgyűlését. Hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Berlinről kötött négyhatalmi megállapodások, valamint a lengyel— NSZK és a szovjet—NSZK- szerződések megkötésével kialakultak ugyan az európai biztonság alapvető előfeltételei, de a cél — Európa tényleges biztonsága, az itt élő népeknek az egyenjogúságon alapuló együttműködése — még távolból sem tekinthető elértnek. Jean Terfve, a Belga Kommunista Párt alelnöke beszámolt a 19 ország részvételével megtartott októberi eszmecsere óta végzett munkáról. A kapcsolatfelvételek és a meglévő kapcsolatok elmélyítése során kiderült — mondotta —, hogy igény van egy olyan újfajta, nem kormányszintű fórum kialakítására, amely minél szélesebb rétegek bevonásával elősegíti a bizalom és az együttműködés légkörének megteremtését földrészünkön, lehetővé teszi az európai problémák szembesítését és összevetését — végső soron az új érdeklődők előtt mindenkor nyitva álló non stop tanácskozás létrejöttére az európai biztonság előmozdítása céljából. Javasolta, hogy a leendő fórum elnevezése fejezze ki a közvélemény részvételének fogalmát, és hogy június 2—5 között Brüsszelben tartsák meg az első ülést. A megnyitó ülés részvevői megegyeztek abban, hogy plenáris üléseken, valamint három munkacsoportban készítik elő a közgyűlést. A plenáris üléseken általános vitát folytatnak az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről és döntenek a referátumban felvetett javaslatokról; a munkacsoportok feladata a következőképpen oszlik meg: 1. A jelenlegi tanácskozás üléséről kibocsátandó felhívás és a közgyűlésre szóló meghívó megszövegezése; 2. az előkészítés szervezeti kérdései; 3. gyakorlati részletkérdések. A délutáni ülésen megkezdett általános vitában több, mint tíz küldött szólalt fel, közöttük dr. Bartha Tibor, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának alelnöke, Alekszej Sityikov, az európai biztonságért küzdő szovjet bizottság elnöke. Dr. Bartha Tibor, a magyar nemzeti bizottság nevében (Folytatás a 2. oldalon) Fő feladat az újjáépítés Rahman elnökletével ülésezett a bengál kormány Az NDK és Bulgária elismerte a Baugla Desh-t f Mudzsibur Rahman sejk kedden először találkozott kabinetjének tagjaival és meghallgatta a Bangla Desh általános helyzetéről szóló beszámolót. Ez volt az első alkalom, hogy a sejk részletesen tájékozódhatott az ország viszonyairól azóta, hogy a pakisztáni hadsereg tavaly márciusban őrizetbe vette. A kabinetülésről távozóban a Bangla Desh elnöke a várakozó újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy két- három napon belül sajtóértekezletet fog tartani. Mint mondotta, esetleg egy-két hét múlva Calcuttába látogat, hogy megköszönje Nyugat- Bengália, valamint a többi indiai szövetségi állam népének a kelet-bengáliai menekültek számára nyújtott támogatást. Arra a kérdésre, hogy mikor látogat el Indira Gandhi az új köztársaságba. Rahman sejk azt felelte, hogy az indiai kormányfő meghívása „érvényes, csak tőle függ az időpont megválasztása”. Mudzsibur Rahman elsősorban gazdasági téren néz szembe rendkívül nehéz feladatokkal. A hetvenötmilliós ország gazdaságilag mélyponton van. Becslések szerint legalább kétmillió tonna vetőmagra és nagy mennyiségű építőanyagra lenne szükség a la l'"sság élelmezésének biztosítására, a pakisztáni hadsereg által feldúlt és lerombolt házak helyreállítására. A problémák ismeretében az indiai kormány úgy határozott, hogy százezer tonna nyersolajat szállít a Bangla Desh-nek az ország petroké- miai ipara helyreállításának előmozdítására. Egyúttal hamarosan harmincezer tonna ásványolajterméket is útnak indítanak Kelet-Bengáliába. Az Uj-Delhiben tartózkodó Otto Winzer, az NDK külügyminisztere kedden fogadta H. R. Csaudhurit, a Bangla Desh indiai missziójának vezetőjét és átnyújtotta neki Walter Ulbrichtnak. az NDK államtanácsa elnökének és Willi Stoph miniszterelnöknek Mudzsibur Rahman sejkhez, a Bangla Desh Népi Köztársaság elnökéhez intézett üzenetét. Az üzenet hivatalosan tudtul adja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogilag elismeri a Bangla Desh Népi Köztársaságok Ez az elismerés megfelel az NDK népe akaratának. A szocialista német állam la Kossága kezdettől fogva rend kívüli figyelemmel, osztatla: rokonszenwel és aktív szolidaritással kísérte a Bangh Desh népének szabadságba" cát. Az NDK vezetői üzenetük ben szerencsekívánataika’ fejezték ki Mudzsibur Rahman sejknek felszabadítok hazájába történt visszatérése alkalmából és sok* sikert kívántak államfői tevékenységéhez. Kedden Szófiában hivatalosan bejelentették, hogy a Bolgár Népköztársaság államtanácsa úgy döntött, hogy független és szuverén államként elismeri a Bangla Desh Népi Köztársaságot, s kész vele diplomáciai kapcsolatot létesíteni. Todor Zsivkov, a bolgár államtanács elnöke hétfőn Mudzsibur Rahman sejkhez intézett táviratában közölte a hivatalos elismerést. N. K. Bajbakov látogatásai Gromiko Japánba utazik A japán kormány szóvivője a keddre virradó éjjel közölte, hogy „január 23-a körül” Tokióba várják Andrej Gromiko szovjet külügy- (Bipisztert. N. K. Bajbakov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, aki Párái Imrével, az Országos Tervhi vatal elnökével folyta tárgyalásokat, kedden Székesfehérvárra látogatott. Karadi Gyulának, az Országos Tervhivatal elnöke "lső helyettesének társaságában felkereste a Videoton gyárat, valamint a Fémmunkás Vállalat székesfehérvári gyárát. N. K. Bajbakovot és a társaságában lévő szovjet szakembereket kedden este '°ár- ii Imre vacsorán látta vendégül. A vacsorán részt vett Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint A. N. Szorokin követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. 1 Rekordmennyiségű fát dolgoznak fel idén megyénkben Megyénk fafeldolgozó iparának népgazdasági jelentősége ismert. Hogy ez a pozíció 1972-ben tovább erősödik, ezt tükrözik két nagy fafeldolgozónk idei munkatereiről érkezett információk. Megyénk legnagyobb fa- feldolgozó üzeméből — amely az országnak is a legnagyobb fafeldolgozója — az ÉRDÉRT tuzséri telepéről kedvező híreket, növekvő feladatokról beszárrioló tájékoztatást kaptunk. Bár a telep még nem kapta meg az 1972-es évre kidolgozott tervét, néhány fontos részlet azonban már ismert. Elsősorban a Szovjetunióból érkező gömbfa és fűrészáru fogadása, átrakása ad sokkal több munkát; az 1971. évi 900 ezer köbméterrel szemben 1 millió 400 ezer köbméter lesz a fogadott meny- nyiség. A gömbfa elsődleges feldolgozásának volumene a tavalyi 420 ezer köbméterrel szemben félmillió köbméterre emelkedik. Fűrészüzemükben a múlt évinél húszezer köbméterrel több, tehát 120 ezer köbméter gömbfát fűrészelnek fel, döntően exportra. A tuzséri telep ez övi árbevétele várhatóan tíz százalékkal lesz több a tavalyinál. Az ugrásszerűen megnőtt rakodási, anyagmozgatási munkát az idén több nagy teljesítményű gép segíti, gyorsítja. 1971-ben 5 szovjet híddarut építettek a telepen és jelenleg újabb három hasonló daru áll szerelés alatt. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lágy lombos- és fenyőfa-feldolgozó üzemei az előző évihez képest 1972-ben tíz százalékkal növeli termelésüket. A tisza- löki, -a vásárosnaményi és a baktalórántházi üzemekben az idén 113 ezer köbméter nyersanyagot munkálnak meg, hogy közel 61 ezer köbméternyi — 165 millió forint értéket képviselő — különböző készterméket állítsanak elő, elsősorban a hazai ipar részére további feldolgozásra, illetve fel- használásra. Nagy mennyiségű láda készül a gazdaság említett üzemeiben az idén is. Elsősorban az úgynevezett Szabolcs , almásláda, amelyből hárem- és kétsoros kivitelben összesen 16 ezer köbmétert gyártanak. Ezenkívül más, különböző típusú ládákat; hűtőházi, üvegipari ládagarnitúrákat is előállítanak. Az építőiparban fel- használásra kerülő termékeik közül a legnagyobb tétel az úgynevezett faragott fa. amelyből 10 ezer köbmétert készítenek. A keresett, értékes fenvőfűrész- áruból, amely a TÜZÉP-ek és az ÉRDÉRT Vállalat közvetítésével kerül forgalomba, az idén 9 ezer köbméter hagyja el a gazdaság üzemeit. Görög és nyugatnémet exportra készül 12 ezer köbméter, ugyancsak építkezéseken használatos zárléc. Nyu- gat-Németországba szállítanak ezenkívül 1000 köo- méter akác rakodólapot. E termékből a hazai megrendelés 1800 köbméter. A 3000 köbméter palettacsúszót viszont szintén exportra gyártják. A baktalórántházi üzem mint tranzittelep is működik, ami azt jelenti, hogy az itt fogadott 180 ezer köbméter szovjet import fenyő- rönkfát kirakás után helyben különböző méretre darabolják, kérgezik, és így szállítják tovább az országba. Míg a gazdaság említett három lágyfafeldolgozó üzeme csaknem kizárólag szovjet alapanyagból dolgozik, addig a Remény gömbfaíeí- dolgozó üzemek nyersanyagát, az akácot, a tölgyet és a nyárt, a gazdaság szabolcsi, illetve hajdú-bihari erdeiből termelik ki. 1972-ben több mint 35 ezer köbméter kemény gömbfa alapanyagból 35 millió forint értékű különböző készterméket készítenek. Ennek több mint a felét, közel 10 ezer köbméter faárut — bányadeszkát, parkettfrizt, borondongát, ipari dongát, raklapelemeket — a három szabolcsi üzem: a nyírbátori, a nyíregyházi és a baktalórántházi gyártja le. A Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatója hitelpolitikai kérdésekről a . László Andor államr, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden a hitel- politika kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat. Rámutatott, hogy népgazdaságunk egészségesen fejlődik, gazdasági helyzetünk pozitívan értékelhető. A népgazdaság egyensúlyi kérdéseinek napirendre tűzése és az ezzel kapcsolatos intézkedések azzal függnek össze, hogy a gazdasági reform eredményeként most kellő időben felismerjük a különböző problémákat. László Andor elmondotta, hogy a hitelpolitika] irányelveket alapvetően nem módosította a kormány, hanem olyan intézkedéseket hozott, amelyek lehetővé teszik az elvek következetesebb érvényesülését. Az egyik fő cél hogy mindenekelőtt a folyamatban lévő beruházások gyors befejezését segítsék hitelekkel, s csak olyan vállalatok, szövetkezetek kaphassanak hitelt, amelyeknél r gazdaságos felhasználásnak megvannak a feltételei. A Magyar Nemzeti Bank az idén összességében a tavalyinak megfelelő összegű, vagyis mintegy 10 és fél milliárd forint hitelt folyósít. Mivel az igények ennél lényegesen nagyobbak, ezt az összeget elsősorban a megkezdett beruházások befejezésére koncentrálják. Az aniiani erők koncentrálása érdekében 1972. június 30-ig csak meghatározott célokra engedélyeznek új beruházási hiteleket. Ilyen hitelt nyújtanak a többi között az úgynevezett konvertálható export árualapokat növelő kapacitások fejlesztésére, az építőipar anyagellátását szolgáló nélkülözhetetlen beruházásokra, az építőipar termelőképességének bővítésére, a lakosság számára nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztésekre, a mezőgazdaság tavaszi és nyári munkáihoz nélkülözhetetlen gépek beszerzésére, élelmiszer-feldolgozó létesítményekre. Beruházási hitelt vagy forgóalap megelőlegezési hitelt csak az a vállalat kaphat, amely saját fejlesztési alapjából legalább 30 százalékos arányban hozzájárul a fejlesztéshez. László Andor elmondta, hogy a múlt év folyamán január 1-től szeptember 30-ig a készletek csaknem 21 milliárd forinttal emelkedtek. Ez nagyobbrészt a növekvő termelés és forgalom következménye. Egyes helyeken azonban, elsősorban a gépiparban, a ruházati iparban és egyes nagykereskedelmi vállalatoknál felesleges készletek is képződték. Fontos pénzgazdálkodási szabály, hogy a vállalatok saját fejlesztési alapjukból finanszírozzák forgóeszközeik tartós növekedését. A mezőgazdasági üzemeknek nyújtott hitelekről szólva elmondta, hogy elsősorban a szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel, a korszerű tárolók építésével, az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos beruházásokat támogatja a bank, előtérbe helyezve a beruházás jövedelmezőségét. Ez évben az egyik legfontosabb feladat a már épülő szakosított tehenészeti és sertéshizlaló telepek befejezése. Ezárt a bank minden más mezőgazdasági beruházást megelőzően ezeknek az építkezéseknek a befejezésére folyósít hitelt. Az előző években jelentősen növekedett a mezőgazdasági nagyüzemek állóeszköz-állománya, állatférőhelyek, tárolók, stb-k épültek. Ez évben különösen fontos, hogy ne újabb építési beruházásokat * kezdjenek, hanem a meglévő létesítmények kihasználásáhoA szükséges forgóeszközökről — tenyészállatokról, takarmányról stb — gondoskodjanak. A hitelekről is ennek szellemében döntenek. Ezután arról szólt, hogy a reform első három évében külkereskedelmi mérlegünket az export rendkívül dinamikus növekedése jellemezte. 1971-ben »— tovább jajvuló gazdaságosság mellett — nemcsak az előző évben elért exportszintet tartottuk, hanem 3—9 százalékkal növeltük is. Külföldi bevételeink ugyanis nemcsak exportból, hanem egyéb tételekből is származnak, s az utóbbiak igen kedvezően alakultak. Az idegenforgalomból eredő bevételeink például szocialista viszonylatban 30, a tőkésországok viszonylatában pedig 10 százalékkal nőttek. A Magyar Nemzeti Bank 1971-ben is folytatta azt a politikáját, hogy közép- és hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével egészíti ki a belföldi pénzügyi forr ásó (Folytatás a 2. oldaJéü# VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJ ETEKI
