Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

5. oMal rw VrAnYAT»or?wirt fP72. JanuiSr i. Újabb okmánybotrány az USA-ban Leleplező dokumentumok Amerika hindusztáni politikájáról Ha .Mudzsibur Rahman sej- két haladéktalanul szabadon bocsátják és Pakisztán elis­meri ä Bangla Desht, altkor a Bangla Deish Népi Köztársa­ság és Pakisztán kapcsolatai javulhatnak -*• mondotta csütörtöki aacéai sajtónyilat* kozatábaft Nazrul Iszlám, az új független kelet-bengáliai állam .e! n ökhely et' ese. A PTI indiai hír- ügynökség tudósítójának adott interjújában úgy vélekedett, hogy Pakisz­tán a Bangla Desh realitásá­nak elismerésével nemcsak a hindusztáni félsziget, hanem az egész világ békéjét bizto­sítaná. Mudzsibur Rahman sejk kelet-bengáliai politikus, a Bangla Desh Népi Köztársa­ság államelnöke öt nappal a „feltétel nélküli” szabadon bocsátásáról elhangzott beje­lentés után még mindig fo­goly, . Daccában már türel­metlenül Várják háai őrizeté­nek feloldását. A Bangla Desh kormánya repülőgépet bérelt, amely á házi őrizet feloldása után Rawáloindiből DPcdába szállítja maid. Kenneth B. Keátíng, az ÉgVériilt Államok indiai nagykövete már tavály . áp­rilisban figyelmeztette Wil­liam Rogers külügyminisz­tert, hogy az amerikai kor­mánynak számolni a kell Pa­kisztán kéttásZakadákáVál és a független Bangla Desh megjelenésével. Ez derül ki abból a titkos táviratból, amelyből a Washing on Bost részleteket idéz. A dokumen­tum feltehetőleg Jack Ander­son iratasomójából került a lap birtokába. A New York Times, amely egy másik tit­kos Keatóng-táviratot közöl teljes terjedelemben, nyíltan megírja, hogy Jack Ander­sentől kapta az iratot, egyéb anyagokkal együtt. A New York Times közli, Keating nagykövet 1972. de­cember 8-i táviratát, amely­ben az amerikai diplomata bebizonyítja, hogy az USIA (az Egyesült Államok Tájé­koztató Hivatala) nemzetközi hírszolgálatában aznap reg­gel fehér házi forrásokra hi­vatkozva (dr. Kissinger bi­zalmas há ti ér-1 á j ékoztató já­rói van szó) olyan magyará­zatot adott az indö—pakisz­táni konfliktus okairól és hát­teréről, ami nem egyéb, mint hamisítások, torzítások é§ va­lótlanságok gyűjteményé. Keftting sorra megcáfolja 9t USIA áltál közreadod Kissinger-tájékozitató állítá­sait, a többi közt azt, hogy az amerikai „közvetítés” bármi­féle eredménnyel járt Völlig Mudzsibur Rahman sejk ügyében. A nagykövet külö­nösen „érthetetlennek” talál­ta azt a Kissinger-állítást, amely szerint á körtiliktüs ki­robbanása előtt „Washington­nak a leghalványabb sejtelme sem volt arról, hogy küszö- bönállnok a hadműveletek”. Keatiihg ezzel kapcsolatban idézd az amerikai „Védelmi hírszerző szolgálat” 219—71. számú, novembar 12-én ké­szült titkos tájékoztatóját, amely csaknem 3 héttel előre jelezte, hogy ,,küszöbönén a fegyveres konfliktus kirobba­nása”. Washingtoni megfigyelők Szerint a leleplező okiratokat az amerikai kormány olyan fontos személyiségei juttat­ták nyilvánosságra, akik a Nixon--Kissinger-féle „pe­kingi nyitás”-sál kapcsolatos kapkodó diplomáciai rögtön­zések számlájára írják az USA katasztrofális presztízs- veszteségét a hindusztáni szUbkpntiftenéen. Nixon—SzatG-csúcs Á tervezettnél fél órával tovább, három és fél óráig tartott a „mini-csúcstalálko­zónak" minősített Nixon— Szato találkozó első fordu­lója. A magyar idő szerint pénteken hajnalban véget éft megbeszéléseken az ame­rikai elttök és a japán kor­mányfő a két ország egy­máshoz, illetve a Kínai Nép­köztársasághoz fűződő kap­A Chilei képviselőház csü­törtökön este, 13 órás vita után 80 szavazattal 59 ellené­ben jóváhagyta az eüénzékl pártok által beterjesztett bi­zalmatlansági indítványt és felfüggesztette hivatalából Jósé Toha belügyminisztert. A kereszténydemokrata, a nemzeti pórt és a radikális párt bizalmatlansági indítvá­nya szerint a belügyminisz­ter elnéző magatartást ta­núsítót illegálisan felfegyver­kezett csoportokkal szem-. ben, s több esetben mégsér- tette az alkotmányos előírá­sokat. A - Santiago központjában lévő kongresszusi palota kö­rül a szavazás .idején több ezren,, .tartottak rokonszettv- tüttteüést, s támogatásukról biztosították a reakció által' támadott belügyminisztert. Salvador Allende, chilei köztársasági elnök csütörtö­csolatait vitatta meg. ázó volt a vietnami háború kér­déseiről és az indiai—-pa­kisztáni konfliktus következ­ményéiről is. Nixon és Sza­to megbeszéléseivel párhuza­mosan William Rogers kül­ügyminiszter japán kollégá­jával, Fukuda TakeóVál, Connally pénzügyminiszter pedig Mizuta Mikio pénz­ügyminiszterrel tárgyalt, köti este bejelentette, hogy Jósé Toha belügyminisztert, akit a íképviselőház az el­lenzik * jávasTátafá 4felfüg­gesztett hivataláBöl, a kof- mányon belül jelentős poszt­ra nevezik ki. Á chilei elhök a minisz­terelnökségi hivatal erkélyé­ről beszédet mondott a bel­ügyminiszter mellett tüntető több ezer főnyi hallgatóság előtt. „A nép politikai öntu­data és színvonala megnőtt — hangsúlyozta az elnök — dk a politikai éretlenségét bizonyítaná, ha most fel­fegyvereznénk a tömegeket. Nem akarunk erőszakhoz fo­lyamodni és elutasítjuk azt, de ha mások az erőszakot al­kalmazzák ellenünk, mi az alkotmánnyal és a törVény- nyel felelünk.” Ha ebben is meg akarnak akadályozni bennünket, akkor a forra­dalmi erőszak eszközéhez nyúlunk... Elnökválasztási nyitány áé Egyesült Államokban a New Hampshire államban rendezendő elhökválasz fás­sal hagyományosan megkez­dődik az elnökválasztási küzdelem. Az elnök hivata­los nyilatkozatát be sem várva, helyi támogatói mór megindították kampányát Üj-Ahglióban, Nixohnak két köztársáságpórti és négy de­mokrata ellenfele lesz a New Hampshire-! erőpróbáit, Saját pártjából a háborúel- idnes programmal induló McCloskey és a szélsőjobbol­dali Ashbrook méri ötesZe erejét Niköitnál,- - A demok­raták közül sorompóba száll a legesélyesebbnek látszó pá­lyázó, Muskie szenátor, to­vábbá McGovern és Hartke szenátorok és Sam Yorty, Los AhgéleS polgármestere. Pmerikai delegáció A Haig táboritok vezette amerikai küldöttség, amely Nixon elnök kínai Iá tolatá­sának technikai előkészítése céljából érkezett Pekingibe és csütörtökön találkozott Gsbu En-laj kínai miniszter- elttökkél, pénteken helyi idő szerint kora délután Sanghaj­ba repült. A 27 tagú amerikai küldöttség néhány kínai sZe- málybá’t kíséretében a kími bél földi légitársaság repülő­gépén kelt útra. Sanghajból vonaton HafigcsöUbá Utaznák. Támad a chilei ellenzék PiMamf&s Afrikára A Központi Sajtószolgálat megbízásából togja voltam abriák á tíztagú újságíró­csoportnak, amely elkísérte Loscnczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét és a magyar kormártydeiegáéiöt áz el­múlt év végén tett afrikai útjára, itt következő írá­saim korántsem hiánytala­nul számolnak bé az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaságban, a Guineái Köztársaságban, s a Kon­gói Népi Köztársaságban látottakról, de talán adnak némi ízeli;öt e három anti- imperialisía, haladó ország népének életéről. /. A forradalom bölcsője — Ez volt á franciák ural­ma alatt a börtön — mutat kísérőnk, a tájékoztatásügyi minlsátériürn fiatal tisztvise­lője egy magas kőfallal kő­iül vett, jókora épületre. — Az arab hazafiak ezreit ki­hozták halálra a falai között, Ma a mártírok múzeuma. A Kasbah (fellegvár) tete­jén vagyunk, a má.sfél millió lakbsü Algír 6 Zsúfolt város­részében, a 132 évig uralko­dó francia gyarmatosítók el­leni mozgalmak köz­pontjában. A forra­dalom bölesőjé”-ftek hevezik az algíriak. Több fa­lon olvashatók még a kilenc esztendeje győzelemmel véget ért, s másfél millió arab éle­tét követelt küzdelem jelsza­vai, az egységes felszabadító hadsereg, az ALN harcba hí­vó felhívásai. Most béke honol a törté­nelmi múltú, a kísérőnk sze­rint 200 ezer lakosú hegyed­ben, amelynek megfelelő szintjéről- szűk sikátorokon át több száz lépcsőn lehet le­jutni a fehér tarajú hullá­mokat vető Földközi-tenger partjáig. A Téli-Atlasz olda­lában egymás hegyére, hátá­ra épített lapos tetejű házak között kifeszített köteleken zászlókként lengenek a szá» radó lépedők, hófehér alsó­neműk, az apró tereken kréta négyszögekben féllábon ugrálva ugyanúgy „jyxnrmk az1 " élénkszemű gyerkőcök, akár idehaza á mieink. Fel­megyünk az egyik kétemele­tes ósdi épület keskeny csi- gavonalú lépcsőházának felső szintjére, s bekukkantunk két nyitott ajtajú lakásba. Ai egyikből egy kislány, a má­sikból egy, a konyha köve­zetét mosó asszony köszön ránk: „Bon joUr mesSiéUrS!” (Jó napot, urak!) Nem a legkellemesebb séta leballagni az egyik sikátoron a Kasbah aljáig, — a forra­dalmárok, a hősök iránti tisz­telet érzése és aZ élményt ke­reső kíváncsiság azonban né­miképp Semlegesíti az elszo­morító látvány és Bű* hatá­sát. Megérti az ember: miért Itt harcoltak legelszántabban a francia gyatrhatUralorh el­len. A sikátorba pillanatfa i Sem süt be a rtap, a lépcső- | kön nehéz szag. A néhány négyzetméter alapterületű cipész-, rézműves műhelyek mesterei a lépcsözétré kira­kott portékájuk mögött vég­zik munkájukat. A nem sok­kal nagyobb kávéházakban humuszos férfiak reggeliz­nek, az egyik pirinyó mészár­szék tulajdonosa az üzletecs­kéjében kampókon lógó, s a legyektől körülzsongott húso­kon kívül a járdára terített gyékényszőnyegre fektetett levágott borjúfejeket is kínál. Négy-öt trachomas koldus guggol a sikátor sarkam, s megfigyelem: jóformán sen­ki sem megy el mellettük anélkül, hegy néhány eentí- me-t ne nyomna k markuk­ba. (A kormány több ezer családot kimenekített máf in­nen, s helyezett el a fran­ciák állal elhagyott modern lakásokban. A Kasbah mai állapotának teljes felszámo­lása azonban még sok évi gond marad.) A negyed alján vidámabbá vélik a kép: a Rüé Gag- liata-n mór a jelentékeny nagyságú állami üzletek ta­lálhatók, bár a kiskereskedők még az úttest szegélyé Z te­rített pokrócokra helyezik a különböző kisipari terméke­ket, éielmidikkeket, amelyek megvásárlását élénk alkudo­zás előzi meg, S nagyjából a mi hódolt­ságunkkal egyidőben itt ural­kodó törökök által építtetett gyönyörű paloták is emel­kednek. Betérünk a keleti stílusban épített kéttornyú Kisala moséval — iszlám tempiörnmal — széniben pompázó, most az idegenfor­galmi hivatalnak helyet adó, s még ma is „török herceg­nők Palotaijának nevezett épületbe, amelyből ytkos alágütöft keresztül járták a hárem taglal a tengerpartra, ■■tiltott1' légyottjaikra.' Muszta- ’ fa pasa közelben lévő egykor! palotájának mozaikokkal, le­heletfinom gipszcsipkékkel díszített falú termeiben is megfordulunk. A franciak uralma alatt itt lakott az al­gériai. római katolikus érsek (akivel egyébként a korábbi elnöki fogadáson beszédbe elegyedtünk, s elmondotta, hogy egyetért á jelenlegi kormány politikájával. Ezért 1962-ben algériai állampol­gárságot kért és kapott.) Most több tucat fiatalember a ko­ránt, « az arab kultúra rene­szánszát e század első felé­ben elindító nagy filozófus, Abdelhamid Benbadis mű­veit táhUlmányoZZa a palota falai között. Algír összképéhez termé­szetesen nemcsak a Kasbah tartozik. Különböző orszá­gokból érkezett hajókkal, a kikötő, a három-négy Sorban közlekedő autókkal a belvá­ros, a narancs- és datolya- fákkal beültetett kerttel öve­zett villák (amelyekben egy­kor a gazdagok lakták, 8 most általában közhivatalok székelnek, vagy turistákat helyt*.ek el), á modern szál­lodait tégy új jelenleg épülő­félben van), mind-mind gaz­dagítja e nagyon szép város arculatát. Az élet lüktetése közepette azonban gvakraa felidézik az algíriak az elnyomás éveit —- A franciák ä kutyáikat iS többre becsülték, mint min­ket — mondja sofőrünk, aki hazája felszabadításáért fegy_ Vefrel a keZébeh harcolt Négy fivére életét áldozta á szabadságért, az ötödiknek pedig súlyos sebesö’^se kö­vetkeztében mind a két lábát amputálni kellett Következik: A SZáhárá síf- " Tarján István __... - - .... \ / ;Vv'j:.t! ................ Letartóztatások, Internálások Észak*íror$zágban Újabb internálótábort lé­tesítenek Észak-Írországban. A tábor Londonderry köze­lében lm a Magdltgaa nevű, volt katonai bázis területén — közötte az északír kor­mány szóvivője, Mint iöftaré- tes, az internálás! törvény bevezetése óta emberek szá­zait börtön Űzték bé bírósági eljárás nélkül a brit tarto­mányban. Többségüket a Long Kesh elnevezésű kon­centrációs táborban tartják, s több, mint 100 embert zsúfol­tak be a börtönné alakított Maidstone nevű hajóra, Az északír fővárosban, Belfastban, valamint Ijomdon- derryben. kisebb városokban és az északír—ír határ men­tén több fegyveres összecsa­pásra került sor a brit kato­nák és az ír közi a masa gi had­sereg tagjai között. Hírügy­nökségi jelentésiek sebesülé­sekről és egy halálesetről számolnak be. Csütörtökön Belfast Rolls Road nevű katolikus negye­dében megtartott razzia so­rán brit katonák lantét létem- íóztatták Kevin MCCocy-t, az Északír Polsárjogi Szövetség egyik vezetőjét. 20 Néhány keresztkérdés után ezeket a kíváncsiskodókat az ellenőrző pontokon udvaria­san felkérték, hogy fordulja­nak vissza, ki szégyenkezve, ki műfelháborodással szállt be a kocsijába, hogy néhány száz méterrel odébb jobb trükkel próbálkozzék a má­sik ellenőrző ponton. A leleményesebbek megta­karították maguknak eZt á macerálást,, nem a műúton érkeztek, hanem a földek fe­lől, gva'ogosan, az autót be­állították valahová aZ erdő­be, a fák közé. Völt, aki ka­pával a vállán, holmi ócska göncökbe öltözötteh jött a földek felől, mintha idevaló­si lenne, Csak kiszaladt meg­lazítani a talajt a kukorica- szárak töVébeh, hátha CSŐ lesz. TucatsZámta csempészték a helyszínre hozzátárioíóikat, barátaikat és barátnőikét a televízió, a fádió, filmhír­adó, á pbsta műszaki emberei is. Kit szerelőnek, kit Smin­kesnek, magnókezelőnek, vi­lágosítónak, a jóég tudja, még minek álcázva. És megjelentek természe­tesen a dokumentUmosök is. Örök rejtély, hogyan csinál­ják, de ezeket mindenhová be kell engedni, mert özek­nek mindig vah pecsétes pa­pírjuk, különleges engedé­lyük, fényképes igazolvá­nyuk. Annyi és olyan, amennyi és amilyen éppen kell. Aztán meg a tényleges helybeli lakosok közül ezen a különleges Világnapon te­remtett lélek sem maradt otthon még a karon ülő cse­csemőnek is az Árkos utca tá­ján akadt halaszthatatlah el­intéznivalója. A Szakács ré­ten valóságos búcsú alakult ki. A környékbeliek asztalo­kat, székeket cipeltek ki oda, friss vizet, gyümölcsöt, pap­rikát, paradicsomot, még főtt kolbászt is adtak a sze­gény, elpilledt vándoroknak *— uzsora áron. M. község bábeli forgata­gában egyetlen csendes, nyu- odt hely volt csupán. Az a izonyos háromszázhúsz négyszögöles parcella, fent a hegy tetején, ide nem hallat­szott fel a zsivaj, a lárma, Ide nem osonhatott be a leg- dörzsöltebb pesti jövevény, a legjobb terepismerettel rendelkező helybeli sem. Tel- iésen megváltozott a táj is. Gerendákból ácsolt figvelő- tornvek meredeztek a plató Szélén. Térepszinű katohäi »átrak, lokátorok, antennák köröskörül, Kissé beljebb pe­dig, szinte érintésnyire egy­mástól, némán posztoítak a legbehső kordon tagjai, még egy egér sem surranhatott át köztük. Érintetlen volt viszont a telek csücskében az a bozó­tos, mely a kis tisztást övez­te. És három karcsú lábán ott pihent a nagy gömb. Gyöngyházfénnyel csillogott a napsütésben. Mellette, az árnyékba húzódva, Kopra Ti­bor törökülésben kuporgott a füvön. Kócosán, borostásan, a kialvatlanságtól • Vöröslő szemmel. Az apró tapadó ko­rong ott volt a homlokán. Kezeúgyében vaskos köny­vek hevertek a földön. Az Uj Magyar Lexikon h&t kö­tete. A helyi népművelési ott­honból hozatta fel, úgy tíz órá tájban. A fiatalember viselkedése, enyhén szólva, különös. Egy darabig a levegőbe bámul, aztán vagy némán tátogat, vagy gyorsan felkapja Vala­melyik lexikont, felkérés egV címszót, elolvassa a szövegét, ábrákat ismét g sem­mibe mered, aztán vagy bó­lint, Va£V tágádőan rázza a fejét, újabb kötet után nyúl. Majd kezdi élűiről ezt a fur­csa játékot. Nem, nem bolondult meg, Hasxit tájékoztatja glóbu­szunkról, Feleletet próbál adrti azok­ra a kérdésekre, amelyeket a gömb belseiében lévő űrha­jós tesz fel neki. Főleg arról, hogy mi az ember, hogyan él, hol tart a tudományban, milyen viszonyban áll a ter­mészet más lényéivel, mi­lyen problémák foglalkoztat­ják. Erre a konzultációra úgy került sor, hogy a különleges megbízottal folytatott rövid eszmecsere után az űrvendég arra kérte a fie+.-l úiságírót, maradjon vele. Ő visszavo­nul u'V'm a kabinjába, de ettől még tarthatják a kap­csolatot, az űrhaió burka nem jelent akadályt a goh- dölatámon1 folytatásában. Még mindig nem tudja, mennyi ideig maradhat itt, ki kell használni a percekét is. Ekkor viltt-t fei Kopra a- " az az ötlet. ho«v míg elkezdődik a sajtótájé­koztató, amennyire éSák ere­jéből telik, informálja az idegen bolygó küldöttét a földi viszonyokról. Akkor szerezte be a lexikonokat. A házigazda előzékenysége, jó­indulata tükröződött ebbéli a szándékában és az a szemé­lyes rokonszenv, amelyet kez­dettől érzett ez iránt a furcsa kis lény iránt. Ez a célkitűzés — a józan ész számára ■— képtelennek tűnhet, de Kopra sohasem adott Sokat a józan észre és az életben — anélkül, hogy ismerte volna — gyakran al­kalmazta a híres napóleoni élvet: „A csatát mindenkép­pen el kell kezdeni, a többit majd meglátjuk”. Hozzá is fogott hát Ha* oktatásához, és mindjárt az elején meglepő dolgok derül­tek ki. Először is, hogy nem hát­rány, hanem nagy felőny, hogy partnere nines a szeme előtt. így nem dszlik meg a figyelme, minden Idegszálé- val arra gondolhat, annak a tárgynak, élőlénynek a ké­pét idézheti fel magában, amiről közölni akar Valamit a másikkal. (Folytatjuk»- KISREGÉNY ­Kürti András•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents