Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

3. oldal KOT FT MAGYAT»CRSZA* 1573. Január T. (Folytatás az 1. oldalról) — Európa politikai hely­zetének alakulása az általá­nos világhelyzet alakulásá­nak egyik meghatározó té­nyezője. Európában a biz­tonságért és együttműkö­désért folytatott harc nyil­vánvalóan biztató sikereket ért el. Szocialista és európai ország lévén, ebben külö­nösen érdekeltek vagyunk. A szocialista közösség tag­jaként felelősséget vállaló érdekeltek vagyunk az ál­talános enyhülésben, a vi­lágbéke megszilárdításában. Megelégedéssel látjuk az európai biztonság feltételei­nek kedvező alakulását, s tevékeny részt vállalunk e nagy jelentőségű cél további előmozdításában is. Társadalmi akciók a kontinens békéjéért — Sok minden történt már eddig is az európai biztonság és együttműködés érdekében. Szerződést kö­tött a Szovjetunió és Len­gyelország a Német Szövet­ségi Köztársasággal; négy­hatalmi egyezményt ittak alá Nyugat-Berlinről; meg­állapodások születtek a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint az NDK és a nyugat-berlini szenátus között. Kibontako­zóban van az európai biz­tonsági konferencia létreho­zása. A szocialista országok békepolitikájának jelentős eredményei ezek, olyan eredmények, amelyek mind­két fél számára előnyösek. — Akarjuk e pozitív fo- . lyamat folytatását: az em- . lített szerződések ratifikálá­sát és életbe léptetését; a Német Demokratikus Köz­társaság teljes nemzetközi jogi elismerését; a két né­met állam egyidejű felvéte­lét az ENSZ-be; az európai biztonsági értekezlet össze­hívását még ebben az év­ben. A nyugati országokban azonban jelentős erők mást akarnak. Ezek politikai le­küzdése nemcsak a szocia­lista országok kormányai­nak. de az európai népeknek is alapvető érdekük. — Megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy az európai társadalom legkülönbözőbb erői — munkások, parasztok és értelmiségiek, fiatalok és felnőttek, nők és iíirfiak,- kommunisták, szocialisták, •* szociáldemokraták és ke­reszténydemokraták, világi és egyházi szervezetek — növekvő aktivitással mun­kálkodnak a biztonág és az együttműködés Európájá­nak megteremtésén, 1971. októberében Rómában, Eu­rópa hadviseltjei, a nácizmus üldözöttel, s az ellenállók szervezetei tartottak euró­pai találkozót. Ezen a talál­kozón olyan emberek jutot­tak közös nevezőre a kon­tinens békéjéért, biztonsá­gáért, jövőjéért érzett és vál­lalt felelősség alapján, akik néhány évtizeddel ezelőtt fegyveresen szemben álltak egymással. 1971. novemberé­ben Firenzében az európai országok fiataljainak kép­viselői találkoztak, hogy kicseréljék nézeteiket Eu­rópa — s benne saját ma­guk — jelenéről, jövőjéről. — Hosszabb ideje folyik a vita az európai szervezett dolgozókat képviselő szak- szervezetek európai találko­zójának szükségességéről. Ilyen találkozó jelentősége igen nagy lenne. Sok nehéz­séggel találkoznak azok, akik ebben az akcióban érdekel­tek, sok a meg nem értés, a gyanakvás, sok a formákhoz ragaszkodó?, a „politika- mentesség” érdekében. De az a tény, hogy a gondolat megszületett, hogy eszme­cserék folynak róla, máris pozitívan értékelhető. De­cember első felében Osló­ban ülésezett a Bóke-világ- tanács európai bizottsága, témája szintén kontinensünk jövője volt. Folytathatnánk, a sort a lezajlott más ta-* nácskozásókkal, — a közös vonás bennük azonos: fele­lősségérzet és • tenniakarás. — A felelősség nagy, a tennivaló sok. Ez a felis­merés vezeti azokat is, akik újabb nagyszabású társa­dalmi akcióra készülnek: az európai népek közgyűlésé­nek összehívására. Bizottsá­gunk ennek az akciónak szorgalmazója és tevékeny részese. Munkánk lényege ennek az akciónak a segíté­se, mert céljai azonosak né­pünk, az európai népek, a világ népeinek céljaival. Bizottságunk az európai biz­tonság és együttműködés nevet viseli, törekvéseinkkel a világ más térségeiben is a békét, a biztonságot, a társadalmi haladás ügyét akarjuk elősegíteni. Ezért követeljük, hogy mindenütt számolják fel az imperialis­ta agressziókat. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy Eu­rópa biztonsága döntő hoz­zájárulás lesz az egész vi­lág biztonságához — zárta beszédét Kállai Gyula. A bizottság tisztségviselői A bizottság ezután meg­hallgatta Garai Róbert beszá­molóját az európai népek közgyűlésének előkészületei­ről, megvitatta és elfogadta az 1972. január 11—13 kö­zött Brüsszelben, a közgyű­lés előkészítésével foglalkozó értekezleten képviselendő magyar álláspontot. A beszámolókat felszólalá­sok követték. Dr. Bartha Ti­bor református püspök a Bé- ke-tnlágtanács európai bizott­ságának közelmúltban tartott oslói, a kontinens biztonsá­gával foglalkozó üléséről tá­jékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Pethö Tibor új­ságíró, az Országos Béketa- nács alelnöke a leszerelésről tanácskozó nemzetközi társa­dalmi bizottság moszkvai ülé­séről, illetve a februárban megtartandó vietnami szoli dari.ási világkonferencia elő készületeiről számolt be. Dr. Bognár József akadé mikus a különböző orszá gokban működő békeintéze tekkel való együttműködés ről, valamint a kelet—nyuga ti párbeszéd gazdasági vonat­kozásairól beszélt: Simon Pé térné az Egyesült Izzó szó cialis a briySdvézstője ped; arról a po':tr:a: tevékenység ről sz’r' olt be, rmelvet műn kahelyén végeznek a béke é. biztonság kérdéseivel kap­csolatban. Az ülésen a bizottság alel- nökévé választották dr. Bartha Tibor református püspököt, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Taná­csának elnökét; Duschek La- josnét, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkárát; Makoldi Mihályné Kossuth- díjas pedagógust, a Magyar Nők Országos Tánácsa és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság alelnökét; Szabó Imre Kossuth-díjas * akadé­mikust, az Állam- és Jogtudományi Intézet igaz­gatóját és Várnai Ferenc új­ságírót, a Népszabadság ro­vatvezetőjét. A bizottság tit­kárává Goroi Róbertét, az MSZMP Központi Bizottságé nak osztályvezető-helyette­sét, az Országos Béketanác- elnökségi tagját választották meg. A tanácskozáson végezetül négytagú delegációt jelöltek ki, amely a Magyar Nemzeti Bizottság képviseletébein rész4 vesz az európai társadalom küldötteinek január 11—13. között Brüsszelben tartandó konzultatív értekezletén. A küldöttség vezetője dr. Bar­iba Tibor református püspök 'agjai: Duschek Lajosné, a -ZOT titkára, dr. Perényi mre, a Budapesti Műszak4 'gyetern rektora és Garai Ró­bert, a bizottság titkára. Az ülés Kállai Gyula zár­szavával ért véget. Amerikai gépek Hanoi közelében i támadták a VDK-t KOMMENTAR A 139. A saigoni amerikai kato­nai parancsnokság csütörtö­kön bejelentette, hogy ame­rikai repülőgépek idei má­sodik légitámadásukat haj­tották végre a VDK területe ellen. ' . Amerikai vadászgépek egy állítólagos radar légvédelmi állást támadtak Hanoi köz­vetlen közelében, mindössze hárompercnyi repülési tá­volságra a VDK fővárosától. Több, mint egy éve nem kö­zelítették meg amerikai gé­pek ennyire ^Hanoit — fűzte hozzá a szóvivő. A szovjet fegyveres erők lapjának, a Krasznaja Zvez- dának az a véleménye, hogy Nixon elnök csak azért újí­totta fel á VDK szőnyeg­bombázását, mert megsze­rezte hozzá Peking hallga­tólagos beleegyezését. A kommentátor ezzel ösz- szefüggésben az amerikai sajtót idézi: A Washington Evening Star például egyértelműen bebizonyítja Washington és Peking érdekközösségét. Idézzük: „Kína — tudato­san, vagy pedig akarva, nem akarva — a Vietnam­ban hadat viselő amerikai­akkal van, azok szövetségese lett. Ma már világos, hogy Vietnamban szabad kezet kaptunk”. A New York Post szerint Csou En-laj a Nixon-féle lá­togatás lefújására utaló egyetlen célzássál leállíthat­ta volna Észak-Vietnam bom­bázását. Csöu En-laj nyilván­valóan előre tudott ezekről a támadásokról. Mialatt szö­vetségese egén az amerikai repülőgépek motorjai dübö­rögtek, Peking bejelentette, hogy a Nixon-látogatást elő­készítő csoport a kitűzött időben utazik a kínai fővá­rosba. Az Egyesült Államok a Pekinggel szőtt szégyentel­jes összeesküvés, következté­ben — folytatja a Krasznaja Zvezda kommentátora — nyugodtan leszórhatta bom­báit a VDK-ra, abban a re­ményben, hogy a maga ja­vára fordítja a háború me­netét. Az amerikai katonai parancsnokság azonban most is elszámította magtít. — Pedig megtanulhatták vol­na; hogy a vietnami nép minden bűncselekményre erőteljes csapásokkal vála­szol. A Szovjetunió, interna­cionalista kötelességéhez hí­ven, a napokban is értésre adta, hogy továbbra is meg­adja a szükséges segítséget a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak ahhoz, hogy visszaverjen bármilyen tá­madást, amely szuverenitása és függetlensége ellen irá­nyul. Brandt-nyiEafkozat a két német állam ENSZ-ta§ságáróK Meglepően tartózkodóan nyilatkozott csütörtökön Brandt nyugatnémet kancel­lár a két német állam ENSZ- tagságának időszerűségéről. Brandt — aki Nixon ame­rikai elnökkel történt talál­kozója után családjával Flo­ridában üdül — a DPA hír­ügynökség tudósítójának ki­jelentette, hogy a szövetségi kormány nem tekinti égetően sürgősnek az NDK és NSZK felvételét a világszervezetbe. „Eddig is megvoltunk ENSZ- tagság nélkül és ezután is meglehetünk nélküle” — mondottav Willy Brandt külső és bel­ső okokkal magyarázta tar­tózkodását. Egyrészt hivat­kozott ismét arra, hogy az. ENSZ-be történő felvétel előtt „általános ' szerződés­ben” kell rendezni a két ré­met állam viszonyát, e kér­dés „aktualizálása” nem múj lik kizárólag a két német állam tárgyalásainak alaku­lásán, hanem külső tényezők is közrejátszanak — mon­dotta. A derűlátóbb bonni meg­nyilatkozásoktól eltérően a kancellár teljesen bizonyta­lannak minősítette a két né­met állam tárgyalásainak várható időpontját is. A keleti szerzi ’,--v rati- "'k^lásának esélyeit Brandt derűlátóan ítélte meg, holott arra .számít, hogy az ellen­zék a ratifikálás ellen sza­vaz. A DPA-tudósító kérdésére válaszolva Brandt érdeklő­dését fejezte ki a nyugatné- ' met—kínai kapcsolatok ren­dezése ' iránt. Az NSZK ettől a múltban sem zárkózott el — mondotta — és „bizonvos*, hogy a Kínai Népköztársa­sághoz fűződő viszony ben­nünket ugyanúgy foglalkoz­tatni fog, mint , másokat”, (jélszerútlen lenne viszont — utalt a közeljövőre vonatkoz­tatva —, ha ebbert a pilla­natban vagy akár az elkö­vetkező hónapokban is en­nek módjáról és időpontjáról nyilatkoznék. Magyar—algérai kereskedelmi megállapodás Domokos Mátyás, a Kül­kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője és Abder- rahmane Chere}, az algériai kereskedelmi minisztérium főosztályvezetője csütörtö­kön Budapesten aláírta a három évre szóló kereske­delmi árulistákat, amelyek a decemberben aláírt hosszú lejáratú kereskedelmi meg­állapodáshoz kapcsolódnak. Az árulistákat tartalmazó mostani kiegészítő megálla­podás aláírásánál jelen volt dr. Szalai Béla külkereske­delmi miniszterhelyettes és Ali Abdellaoni, az Algériai Demokratikus -és Népi Köz­társaság magyarországi nagykövete is. Az egyezmény elősegíti a kereskedelmi forgalom rendszeres, tervszerű eme­lését. Magyarország a többi között nyersfoszfátot, na­rancsot, színesérc-koncent- rátumokat, sört, datolyát, narancslét, parafát, kohá­szati termékeket, műanyag alapanyagokat vásárol Al­gériától évente növekvő mennyiségben. Ugyanakkor Algériába különféle textíliá­kat, gyógyszereket, acél- és alumínium hengerelt árukat, elektromos gépeket, táv­közlési és kórházi berende­zéseket, műszereket, daru­kat, árammérőket, izzólám­pákat exportálnak a magyar vállalatok. Leniiwendet kapott Jakubovszkij marsall Ivan Jakubovszkij mar­sain a szovjet állam és a Szovjetunió fegyveres erői szolgálatában szerzett ér­demeiért, 60. születésnapja alkalmából Lenin-renddel tüntették ki. Jakubovszkij marsall a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének első helyettese, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka. Ivan Jakubovszkij 1932 óta szolgál a szovjet hadse­regnél. A második világhá­ború idején a szovjet harc­kocsizó alakulatok az ő pa­rancsnoksága alatt ostro­molták Berlint és szabadí­tották fel Prágát. Jakubovsz­kij a Szovjetunió kétszeres hőse, tagja az SZKP Köz­ponti Bizottságának. Párizsban a konferenciák termének bejáratához ismét odagördültek a fekete, csu­kott Limousine-ok. Ismét Va­kuk villantak, igyekvő ripor- " terek tartottak mikrofonokat az érkező delegátusok elé és a jegyzettömbökön fürgén siklottak az újságírók go- lyóstoJlai. »Immár agy teljes hónapja hiányzott ez a kép Párizs látványosságai közül. A Viet­nammal kapcsolatos konfe­rencia ülésed azért szünetel­tek, mert a dél-vietnami ide­iglenes forradalmi kormány (DIFK) és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kül­döttsége ezen a módon is ki akarta fejezni tiltakozását a sorozatos amerikai provoká­ciók, mindenekelőtt a VDK bombázása ellen. Napjainkban ennél a kon­ferenciánál sokkel jelentékte­lenebb tanácskozásokról is pontos statisztika készül. Az újságolvasók, a televízióné­zők és a rádióhallgatók meg­tudhatták, hogy a mostani pontosan a 139. ülés volt. Valljuk meg, ez a szám nem hangolja derűlátásra a nemzetközi közvéleményt. Közismert, hogy hetenként egyszer, mindig csütörtöki napon került sor ülésekre. Ha ehhez még hozzászámol­juk a különböző iinnenek, valamint a legutóbbihoz ha­sonló tiltakozások miatt ki­maradt tárgyalási csütörtökö­ket, képet kaphatunk arról, milyen régen kezdődött el ez a megbeszélés-sorozat. Amikor elkezdődött úgy tűnt, a megegyezés nem lesz könnyű, de nem is lehetetlen. Arra mindenki számított, hogy gyors sikerre nem ke­rülhet sor, arra azonban sen­ki, hogy a megbeszélés­sorozat annyira maratoninak bizonyul majd. Márpedig saj­nos ez történt és most, az egyhónapos szünet után, a 139. teljes ülés alkalmából kézenfekvő a kérdés: ki a hi­bás ebben. Pontosabban: ki a bűnös? Hiszen bt nem hi­báról, hanem bűnről, mélysé­gesen súlyos, elhúzódó és folyamatos bűnről van szó. Minél tovább tartanak a pá­rizsi tárgyalások, annál több vietnami hal meg és annál több amerikai. Ilyen egyszerű a kénlet. A kérdésre adható válasz nem kevésbé egyszerű. Az a bűnös, aki elkövette az ag­ressziót, aki miatt Vietnam­ban egész Indokínára kiter­jedt háború van. Az a bűnös, aki ráadásul nem élt a pári­zsi konferencia adta lehető­séggel, hanem 139-nél sokkal több hét óta Janus-arcu játé­kot játszik saját népével, a vietnami n én Del és az egész emberiség türelmével. Az a bűnös, aki békéről beszél, de minden eszközzel folvtatja az általa kezdett háború*. * A bélyeg a F-diér Házán •éktelenkedik és ellátszik öt kontinensnyire. 19 Mit tudunk meg ma a Marsról? Minden valószínűség sze­rint többet, mint az alatt a közel három és fél évszázad alatt, amióta a Fontana-féle „Mars-térkép” elkészült. A főnök v '„-ett az olva­sással. — Oké? — kérdi Komo- róczy. — Oké — bólint a főszer­kesztő —, gyorsan átküldeni a nyomdába. ★ Kilenc óra negyven perc. A nyomdában beemelik a hengert. Megindul a hatal­mas rotációs gép. Az egvik végén beszívia az üres pa­pírt, a másik végéből ömlik a szállítószalagra a Déli Új­ság rendkívüli kiadása, ök- lömnyi betűkből áll a fo­cim: „Mars-lakó a Földön!” HÁROM PERC Félbetört cipó a földön, jól­lakott kirándulók dobhatták oda, temérdek fürge hangya lepte el... Kora délutánra már így fest madártávlatból a Ko­pasz-hegy és környéke. Hiá­bavalónak bizonyult a felhí­vás az újságok rendkívüli ki­adásaiban, hiábavalónak a rádió többszöri intelme. Va­lóságos népvándorlás indult meg M.-be. Elsősorban Bu­dapestről áradt a tömeg autón, motorbiciklin, kerék­páron No meg a közeli fal­vakból. a szomszédos mező­városból szekéren, traktoron 4ehergér'’""';n. gyalog. Meggyűlt a rendfenn­tartó közegek dolga. Hiszen senki $em vallotta be, azért jött, mert kíváncsi a Mars­lakóra. A. -nak rokona lakik M.- ben, a drága nagymami. Be­teg, reuma gyötri, őt látogat­nák meg, ékes bizonyíték ez a zacskó narancs, neki hoz­ták. B. -nek saját telke van M.- ben, tálán csak kimehet az ember a saját telkére?! — Hogy hol van az a telek? Kérem, ha egészen precízek akarunk lenni, még nincs tel­jesen a nevemre írva, sőt nem egy fix telekről van szó, még több más parcella is számításba jöhet, most folynak a tárgyalások. C. -t vendégségbe hívta ide családostul a testi-lelki jó barátja: Pesten egy munka- helven dolgoznak. — A ba­rát neve? Hm a ne”e Táno4- Kovács János. Az utcát nem tudom nontosnn. de-az biz­tos. hogy valahol errefelé la­kik. őrmester elvtárs nem ismeri véletlenül? Középter­metű, fekete haja van, na­gyon derék fiú, mindenki szereti az üzemben. D. egy térképpel hadoná­szik. ő országjáró, az autós klub tagja, tessék, a map­pán kereszttel meg van je­lölve a gyülekezőpont, a birtalani csordakút, azt pe­dig csak M.-en át lehet meg­közelíteni, a többiek már ott várják, külföldiek is vannak a kocsiban, micsoda nemzet­közi blamázs, ha nem en­gedik át, be fog írni a la­pokba... E. , F., G. és H. hivatalos kiszálláson van. Vasárnap?! — Igen, vasárnap, mert nagy horderejű vizsgálatokról van szó, ilyenkor nálunk nem számít, ünnepnap, vagy hét­köznap. a szolgálat az szol­gálat. Ellenőrizniük keil az itteni ivóvíz kálium tártál­mát, meg hogy rendben meg­történt-e a baromfiak köte­lező oltása pestis ellen, he­lyet kell keresniök egy átte­lepülő vegyi üzemnek, ez na­gyon sürgős a levegő szeny- nyeződése miatt, panaszok érkeztek továbbá a helyi szövetkezeti italbolt vezetője ellen, vizezi a bort, stb. stb. (Folytatjuk» — KISREGÉNY — Kürti András:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents