Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

4. oMd KELET-MAGY ARORSZÄO 1972. jamtir Í (Folytatás az 1. oldalról) Tőkés viszonylatban a ki­vitel mintegy 13 százalékkal, a behozatal pedig 5—6 száza­lékkal nő. Tőkés viszonylat­ban a leggyorsabb exportnö­vekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban várható, de jelentősen emel­kedik a könnyűipar exportja is. Az import^ növekedésé megfelelő mértékű a nép­gazdaság anyag- és készter­mékszükségletének biztosi* tásához. ÉLETSZÍNVONAL, KISKERESKEDELMI FORGALOM,* LAKÁSÉPÍTÉS 1972-ben tovább nő a la­kosság életszínvonala. Kö­rülbelül 5 százalékkal emel­kedik a munkások és alkal­mazottak. valamint a pa­rasztság egy főre jutó reál-, jövedelme. Az egy keresőre jutó reálbér — figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal tervezett változását is — kö­rülbelül 3 százalékkal nő. Az 1972. évi társadalmi­gazdasági célok elérése érde­kében bevezetett árpolitikai intézkedések következtében a gazdaság egyes ágazatai­ban termelői és fogyasztói ár emeléssel, illetve csökkenés­sel számol a terv. így . az építőanyag-ipar területén egyes építőanyagok ára, va­lamint a fogyasztási cikkek közül a sör fogyasztói ára emelkedik. Ugyanakkor a kedvező áruellátási helyzet lehetővé teszi a mosószerek, szappanok és háztartási tisz­títószerek fogyasztói árainak csökkentését. A tervezett ár- intézkedések hatására a fo­gyasztói árszínvonal legfel­jebb 3 százalékkal emelke­dik. A sokgyermekes családok anyagi gondjainak csökkenté­sét, szolgálja, hogy a három- és többgyermekes családok, valamint az egyedülálló egy­es kétgyermekes szülők gyer­mekenkénti családi pótléka havi 100 Ft-tal emelkedik. A lakosság nagyobb jöve­delmével összhangban a terv a kiskereskedelmi áruforga­lom mintegy 10 százalékos emelkedésével számol. Az 1972. évi ellátó» az id|fhez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, bár egyes cikkeknél adódhatnak nehézségek. A lakosság személygépko­csi-állománya számottevően — 52 ezer darabbal — bővül. Az áruforgalom tervezett növekedése elsősorban a ter­melővállalatok és a keres­kedelem jó együttműködését, a termelés és az árukínálat szerkezetének a kereslethez való igazítását kívánja meg. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer állami erőből, 45 ezer a lakosság anyagi eszközeiből és állami köl- csöntámogatással valósul meg. A lakásépítés nagyipari módszereinek fejlesztését szolgálja a Szegedi Házépítő Kombinát üzembe helyezése és a Budapesti IV. számú Házépítő Kombinát" kapaci- , tásának bővítése. Megkezdő­dik a veszprémi és a kecske­méti házgyárak építése is. EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁ­LIS ELLÁTÁS Az egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma 1400-zal bővül; 115 új orvosi körzet létesül. A szociális otthonokban mintegy hét­százzal, a bölcsődékben ezer- háromszázzal, az óvodákban pedig mintegy tízezerrel nö­velik a férőhelyek számát. Az általános iskolai tanu­lók száma demográfiai okok következtében körülbelül 21 ezer fővel csökken. Részben a létszámcsökkenés, részben a tervezett osztályterem-fej­lesztés hatásaként enyhül az osztálytermi zsúfoltság. A terv szerint emelkedik a to­vábbtanulók aránya: 1972­ben mintegy 70 ezer szak­munkástanuló és 58 ezer középiskolás kezdheti meg tanulmányait. A felsőfokú oktatási intézményekben 14 500 nappali elsőéves hall­gató felvételére kerül sor. ★ Az 1972. évi népgazdasági terv megalapozott, reális. Erősíti a népgazdaság össze­hangolt fejlődésének kedvező tendenciáit. A nemzeti jöve­delem tervezett növekedése az életszínvonal, a népjólét további folyamatos fejlődé­sének legfőbb biztosítéka, az éves népgazdasági terv ne­gyedik ötéves tervünk vég­rehajtását, népünk további felemelkedését szolgálja. 1972-ben — az adottságok és lehetőségek számbavételére építve — a gazdaságban meg­lévő kedvező folyamatokat kell erősíteni. A népgazdaság fejlődése szempontjából kü­lönösen fontos az egyensúlyi viszonyok megszilárdítása. A népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek jobb összhangjára törekedve, a helyi célokat a népgazdasági érdekek alá kell rendelni. Összehangolt központi és he­lyi kezdeményezéssel, na­gyobb következetességgel kell keresni a termelés ha­tékonyabb formáit, s a kapa­citások jobb kihasználásának lehetőségeit, a munkaszerVe- zettség javításának útjait. A vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek munkájában a legfontosabb feladat a tar­talékok feltárása, a nagyobb beruházást nem igénylő in­tézkedésekkel. A népgazda­ság tartalékainak további feltárása céljából különös fi­gyelmet kell fordítani a munka ésszerűsítésére, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Az üzem- és munkaszervezés színvonalát növelni kell és intézkedése­ket kell tenni a munkaerő és a termelőberendezések haté­konyabb kihasználására, a megfelelő készletgazdálko­dásra, a kooperációs kapcso­latok javítására. Törekedni kell a műszaki fejlesztés, a technika és a gyártástechno­lógia legújabb' eredményei­nek alkalmazására. Határo­zott lépéseket kell tenni a gazdaságos termelési és ter­mékstruktúra kialakítására, a gazdaságtalan termelés visszafejlesztésére. A belföl­di szükségletek kielégítése mellett a gazdaságos expor­tot erőteljesen fokozni kell. Az anyagi ösztönzésen kí­vül jobban kell építeni a dolgozók aktív kezdeménye­zésére és szervezett tevé­kenységére, mindenekelőtt a szocialista munkaversenyre. Olyan közszellemre van szükség, amely fellép a ja­vak hanyag kezelése ellen, elítéli a pazarlást és elősegí­ti a vállalatok, szövetkeze­tek, intézmények és tanácsok rendelkezésére álló eszközök hatékonyabb felhasználását. Racionálisabb szervezéssel, a tartalékok feltárásával, hatékonyabb hasznosításá­val, a tömeges szocialista munkaverseny szélesítésével kell az eddigieknél gazdasá­gosabb termelést biztosítani. Az 1972. évi fejlődés, né­pünk jólétének emelkedése, a további tervidőszakok meg­alapozása érdekében a kor­mány felhívja a minisztériu­mok, , országos hatáskörű szervek, az üzemek, vállala­tok, intézmények, szövetke­zetek vezetőinek figyelmét: tegyenek meg mindent az ez évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtásáért. A kormány felkéri a tár­sadalmi szerveket, hogy az 1972. évi népgazdasági terv céljainak széles körű ismer­tetésével, a szocialista mun­kaverseny további kibonta­koztatásával mozdítsák elő a terv valóra váltását. A kormány felhívja a la­kosságot, a vállalatok, a szö­vetkezetek és az intézmé­nyek vezetőit, valamennyi dolgozóit, hogy odaadó mun­kájukkal biztosítsák az ez évi népgazdasági terv telje­sítését. Űj utak megyénkben Megyénk útjainak, közúti hídjainak építését, felújítá­sát nagyobb részben a közúti építő vállalat végzi. 1971- ben csaknem kizárólag álla­mi beruházásból 240 millió forint értékű ilyen munkát végzett a vállalat Szabolcs- Szatmárban. Ebből a pénz­ből több mint 100 kilométer hosszan korszerűsödött a megye úthálózata, új utak is épültek, valamint három híd: a Lónyai-csa'tornán Ibrány- nál, a Krasznán Vásárosna- ménynál és egy közúti híd Nyírszőlősnél. A nagyobb útkorszerűsíté­si munkák között például új aszfaltburkolatot kapott Nyíregyházától a Tokqji hí­dig a 38-as számú főút. 28 millió forintot költöttek rá. A múlt évben kezdték, jövő­re fejezik be a Tiszaszalka— Barabás közötti út felújítá­sát. Az idén újabb 7 kilomé­teres szakasz készült el két híddal 12 millió , forintért. Ugyancsak aszfaltszőnyeggel borították a 36-os számú fő­utat Nyíregyháza és Nagy- cserkesz között, valamint a 471-es, Mátészalka—Debre­cen utat a megyehatárig, egyenként 5—6 millió forin­tos költséggel. Az árvíz sújtotta területen tovább folytatták az elpusz­tult, "megrongált utak helyre- állítását. 9—9 millió forint költséggel készült a Gyűrte­lek—Fehérgyarmat és a Kis- namény—Csaholc közötti út felújítása. Több évig tartó munkát igényel a Mátészal­kát Tiszabeccsel összekötő közút korszerűsítése. Sok munkát adott a válla­latnak a mezőgazdaság. Több mint harminc közös gazda­ságnak és három állami gaz­daságnak közel 70 millió fo­rint értékben építettek új bekötő utakat. így például a beregdaróci Barátság, a tor- nyospálcai Rákóczi, a komo­rói Búáakalász Termelőszö­vetkezeteknek egyenként 4 millió forintos, é szatmár- csekei Haladás Tsz-nek 6 millió forintos költséggel készült bekötő út. A Nyírma- dai Állami Gazdaság „al- maútja” 5 millióba került. Számos tanácsi kezelésű, községek, városok belterüle­tén lévő utat, utcát is kor­szerűsítettek az idén. így például a megyeszékhelyen, a Kossuth utcán dolgoztak az útépítők, s bár ez a mun­ka csak jövőre fejeződik be, 1971-ben a nagyján túljutot­tak. Mátészalkán a Zalka Máté, a Puskin és a Sallai utcákban aszfaltoztak és dol­goztak Kisvárdán is. Közsé­gekben — hogy csak néhá­nyat említsünk — Nyírpa- zonyban, Nyírmihálydiban és az „árvizes” új lakótele­peken készültek utak. Az új esztendőben az idei­hez hasonló mennyiségű munka ígérkezik az útépítők számára. Ez azért is bizo­nyos, mert nagyobb részben már „papíron is van”, ami azt jelenti, van anyagi fede­zete az építkezésnek. Ezek közül a két legnagyobb mun­ka a mostanában sokat err. legetett 4-es számú főút épí tése. Ennek L f ehértó—Ber- kesz közötti szakaszát — soli helyen új nyomvonalon —e közúti építő vállalat építi 1972-ben 35 millió forint „beépítését” tervezik ezen az útvonalon. Tovább épül a Mátészalka—Tiszabecs kö­zötti út, jövőre újabb 3C millió forintos beruházással. A megyei útépítők részt vál­laltak a 41-es számú, Nyír- * egyháza—Vásárosnamény— Beregsurány út korszerűsí­téséből is. Baktalórántháza térségében egy 8 kilométeres szakasz elkészítésévé.. Szin­tén nagyobb munka a Nagy- kálló—Butykasor és a Nagy- leálló—Ludas tó összekötő útak építése, 13 millió forint költséget igényel. Számos községi, városi ut­ca újul m,eg az 1972-es esz­tendőben is. Csak példaként: a fehérgyarmati „árvizes” la­kótelep útjaira 9 millió fo­rintot költenek. Nyíregyhá­zán a nagykörút folytatása­ként épülő Kun Béla út 11 és fél millió forint beruházás­sal készül el, és befejezik a Kossuth utcát, további 3 mil­lió forintos költséggel. Sok munka vár az útépítőkre Má­tészalkán és Kisvárdán is. A mezőgazdaság részére 1972-ben szintén a múlt év­hez hasonlóan 70 millió fo­rint értékű útépítésre számít! hat a közúti építő vállalat. K. E. GYERMEKEKNEK TÖRD A FE IED f Vízszintes: 1. Felfedezte. 6. Kicsinyítő képzB. 7. Vigyázója. 8. Azo­nos betűk. 9. Ilus. 11. Női név. 12. Csaknem vitéz! 14. Névelős végtag. 16. A függ. 15 folytatása (utolsó négyzet­ben két betű). 18. Nátrium vegyjele. 20. E helyre. 21. Hamis. 22. Félig utazik! 24. DRD. 25. Nóra beceneve. 27. Szomszédos ország államfő­je. Függőleges: 1. Ilyen óra is van. 2. Tü­zel. 3. Három, oroszul. 4. AE. 5. Részben átvált! 6. A vízszintes 16 folytatása. 10. Vissza': ...lapu. 11. Lét (utol­só négyzetben két betű). 13. Zene, óra jelzője lehet. 14. ...Caesar! 15. TMegf ejtendő. 17. ÉDI. 19. A halotti lako­ma. 21. Káros. 23. Vissza: korszak. 24. ...-dáb. 26. Ró­mai 999. 27. Tóth Attila. Megfejtendő: Függőleges 15, vízszintes 16, függőleges 6. Múlt heti megfejtés: KA­RÁCSONY. Könyvjutalom: Pál Elek Nyíregyháza, Szegedi Gyön­gyi Csenger és Helmeczy Éva Vaja. Demény Ottó: Három testvér Pirc, Perc, Porc ' ikertestvérek hárman. Nagy kópék, járnak-kelnék a házban. Pirc pirceg mint a tücskök, a falat karistolja, képkeret mögé bújik, pirc-pirc —■’ egyre csak fújja! Perc, örég vekkeróra legkisebb mutatója. Hatvanat percen egy percben» bevégzi s újra sorolja. Pőre a kamrában pörcög. Füst járta, láng pirította csülök, sonka, tepertő. Sandán les rá a macska. Pirc, Perc, Pőre a három ikertestvér. Pirc zene, Perc szalad, elszáll, de Te Porcot szeretnél. • Donászy Magda: Feleige tő — Búbosvöcsök! Hová mészf Benn a tóban, nagy a vész. — Ágas-bogas tutajomon átevezek a tavon. — Búbosvöcsök! Jön az éj, * hullámokat ver a mély. — Tutajomon nem ér veszély, csillagokon ül a mély. — Búbosvöcsök! Ne siess! a tojásod odavesz! — Kipsinyemet költögetem, nagyobb csönd van odabenn. — Búbos vöcsök! A hínár tutajodat viszi már. — Ha kikel a kicsi vöcsök hamarosan kijövök. Mondókák Mondd gyorsan, többször egymás után: Kongó gyomrú morgó medve. Könnyű kiét kék kérek kalap Ez a testes tettes rettenetes rest Görbe gödörbe görgő görbe bögre Bíró Bandi bőr bundája puha bárány bélésű EGER- GYÖNGYÖSVIDÉKI PINCEGAZDASÁG

Next

/
Thumbnails
Contents