Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
1972. ♦sfmÍT- 7. ftw.fr MAG?ARÖRS7A(f 9. HfäaS Foglalkozása: bibliográfus Két évtizedes búvármunka — Ajánlás parasztasszonyoknak — Köszönet Moszkvából Munkái éppúgy megtalálhatók a szabolcsi, somogyi, veszprémi, a budapesti könyvtárakban. mint jó néhány külföldi könyvtárban, könyvmúzeumban. Nemrég a világ valamennyi kiadványát őrző washingtoni nemzetközi könyvtár kért a munkáiból. Hasznosan forgatják Somogyi Jolán munkáját a vizsgákra, szakdolgozatok írására készülő diákok, továbbtanuló pedagógusok, helytörténeti kutatók, vetélkedő fiatalok, politikusok, vagy éppen egy friss keresztrejtvény fej tői... A szerző nem író vagy költő, hanem könyvtáros. Pontosabban szólva: bibliográfus. Két évtizede szenvedélyesen kutat, ajánló jegyzékeket állít össze az olvasóknak, kutatóknak a legkülönbözőbb témájú könyvekről. Hány millió könyv, folyóirat, újságköteg, levéltári csomag ment át a keze alatt húsz év során? Ömaga sem tudja. A bibliográfus viszonylag ritkán találkozik az olvasókkal. A háttérben végzi nagy alaposságot, sokoldalú érdeklődést és nagy kitartást kívánó munkáját. Valójában mindig .az olvasót látja maga előtt, az ő jobb eligazításán fáradozik, mint egy idegen- vezető a könyvek birodalmában. Somogyi Jolán kesernyés mosollyal emlékezett az „ősi” időkre, amikor húsz évvel ezelőtt örökül kapott egy halom könyvet, az udvar közepén. A vármegyeháza könyvtárából való könyvek között régi, igen értékes és egyedi kötetek is voltak, Bessenyei műveinek első kiadása, idegen nyelvű munkák, őskönyvek, . Úgy kellett megmenteni a kályháktól. 'A könyvmentésen kívül el kellett indítani a könyvtári életet, könyvet adni azok kezébe, akik legfeljebb a mesékig vagy az öreg kalendárium lapjáig jutottak el. Abban az időben aligha lehetett elbújni. — és búvárkodni — a könyvtári szobában. Az embereit között volt a könyvtáros helye. A könyvek mellett az élőszót is szívesen fogadták az olvasásra, szomjas, dö tájékozatlan emberek. Ekkor járták a megyét a Szín- művészeti Főiskola hallgatói igpdalmi esteket tartottak. Oft volt velük Somogyi Jor láp is. A soha véget nem érő olvasótoborzás mellett már aZ első években nagy vonzalmat érzett a bibliográfiai munkák iránt. A főiskolán is sokat hallott arról, hogy az olvasók kezébe biztos iránytűket kell adni, tájékozódást nyújtani számukra. Egy csipetnyi olvasmányélményt, kedvcsinálót... Ezért választotta talán a bibliográfus egyáltalán nem látványos, de maradandó és szép munkáját. A megye nagyjai együtt Több mint húsz figyelemre méltó bibliográfia — ajánló olvasmányjegyzék, szemelvénygyűjtemény — született kezében a húsz év alatt. Feldolgozta a nagy szabolcsi írók, költők műveinek bibliográfiáját. Külön kiadványban igyekezett a nők figvelmét felkelteni a széDirodalom iránt. Nők az irodalomban — ez volt a kiadvány címe. Megyén túl is nagy visszhangot, elismerést váltott ki a sokéves munkával összegyűjtött Szabolcs- Szatmár két évtizede című bibliográfia. Volt gondja a megye nagyjainak életével, munkásságával foglalkozó írások jegyzékének összegyűjtésére is. így született meg a Korányi Frigyes-bibliográfia, melyről az orvosi szaklap is írt és hc/sszan ismertetett. Westsik -Vilmos Kossuth-díjas szabolcsi tudós szakmai munkásságának gyűjteményes krónikája is elkészült. Több külföldi könyvtári intézet érdeklődött iránta. Újabban Váci Mihály munkásságával foglalkozik, amely hézagpótló munka lesz, s máris több megyei könyvtár érdeklődik a megjelenés időpontja iránt. Január elsejétől a Nyíregyházi Városi Tanácson egy új költségvetési szerv, a városi beruházási iroda kezdi meg működését. A nagyarányú lakásépítés, a kapcsolódó kommunális létesítmények — bölcsődék, óvodák, iskolák, üzletek — építése kívánta meg, hogy az eddig a tervosztályhoz tartozó lebonyolító csoport nagyobb önállóságot kapjon. A beruházási iroda évenként közel 300 millió forintos építkezés műszaki ellenőrzését, a kivitelezéssel kapcsolatos ügyintézését végzi. Elsősorban a tanács fejlesztéTöbb tucat levelet őriz, köszönősorok, vélemények, országos szaktekintélyek kritikái. Az ország minden tájáról kérnek az általa készített bibliográfiákból. Sőt egyre több levél érkezik külföldről is. Jgy került baráti kapcsolatba a Moszkvában élő Szamuely családdal is. Húsz év alatt nem unta meg bújni a folyóiratokat, Újságkötegeket( öreg könyvek lapjai! Görhyedni a néhány , lépésnyi szobában, a levéltárban, vagy egv pincében, ahol régi újságokat őriznek.' Egy vastag dossziét tesz elénk a búcsúzáskor. A megye könyvtártörténete. Beleolvastunk: könyviár« történelem A megye első könyvtára Nyírbátorban, 1718-ban jött létre, majd kétszáz évvel ezelőtt a máriapócsi könyvtár, amely már világi témájú szépirodalmat is kínált a helybelieknek és a búcsúkra érkező idegeneknek. A következő évszázadban Széchényi reformjai szellemében alakultak olvasókörök és olvasóegyletek a megye több községében... Nyíregyházán 1832-ben alakult meg a magyar olvasótársaság, 1867- ben a nyíregyházi polgári olvasóegylet, ahová a század végén 161 olvasó iratkozott be... Somogyi Jolán életét a könyvek jelentik, s ettől elválaszthatatlan a szabolcsi táj szeretete. Mindnyájan adósai vagyunk a szülőföldünknek, a lakóhelyünknek — jegyezte meg. Jólesik egy kicsit törleszteni belőle... Páll Géza si tervében szereplő beruházások tartoznak hozzá, de a későbbiekben az OTP-lakás- építéseknél és a városi tanács irányítása alá tartozó vállalatok építkezéseinél is vállalják a műszaki ügyintézést. Az önálló beruházási iroda jelentős költség-megtakarítást is jelent a városnak, ugyanir a felét sem éri el a kiadás' a beruházási vállalatok ál tál szokásos összegnek. Nyíregyházán ez például több mint egymillió forintot tesz ki, amit a város más, fontos építkezéseire fordíthatnak. Városi beruházási iroda Nyíregyházán Négyszemközt a gyilkossal Rabruhában lép be. Alacsony, sovány és erősen kopaszodó. Míg leveszik kezéről a bilincset, bemutatkozunk Mondom neki, nem köteles beszélni. de amit mónd, azt leírom. Arra fel sem kell hívni a figyelmét, hogy joga van szépíteni az ügyét, vagy éppen elhallgatni az igazat. Ezt tudja magától is és ki is használja. A lénvegen azonban ez nem változtat, mert a tények adottak. ★ i— i— Szabad szombatom volt. Nyolcig feküdtem aztán úgy emlékszem, elmentem valamit vásárolni Hazamentem és ; hozzáfogtunk mosni á kislányommal. Aztán lement az udvarra megvárni, míg megszárad, Mert olyan is volt, hogy ellopták. Este főztünk ettünk, tévét néztünk. Aznap nem is láttam. a— Másnap is elmentem, azt hiszem vettem valamit, Amikor hazamentem, lehetett olyan háromnegyed tizenegy, Benézek a lakásba, ott van a feleségem. Kérdem tőle: nem főzöl semmit? Le-, hórdott mindennek, elmebajosnak. idegbetegnek, senkiházinak, Délután nem mentem sehova Lefeküdtem, forgolódtam. Egész éjjel nem tudtam aludni. — Reggel korán felöltöztem és elmentem cigarettáért. Aztán ittam égy féldecit, pedig sose szoktam inni. Olyan ideges voltam, hogy .. mér nem is tudtam mit csinálok. Lementem a WC-be. Mikor elindultam vissza, akkor találkoztam az asszonnyal. Azt tudom, hogy amikor meg- síúrtam, összeestem. A fiammal mentünk a rendőrségre. Ott tudtam meg, hogy meghalt. És most nézzük, hogy történt a valóságban. Pelie József 48 éves hegesztő. Nyíregyháza, Tavasz utcai lakos 1953 májusában kötött házasságot Juhász Elvirával. Nyele gyerekük született, a kilencedikkel a bűn- cselekmény elkövetésekor az asszony hathónapos terhes volt. Pelle gyakran ivott, alaptalanul féltékenyke- dett, szidta és sokszor meg is verte feleségét. 1061-től fokozatosan romlott a házastársi viszony és a sok civa- kodás után 1967-ben különköltöztek. Pelle a válópert is beadta, de később különböző ígéretekkel visszacsalta feleségét. Visszavonta a váló- kerésétet is, de magatartásán nem változtatott. 1969-ben ismét megszakították az életközösséget és a közös lakást is elkülönítették, Pelle persze továbbra is jogot formált a házaséletre. Mivel erre az asszony nem volt hajlandó. Pelle 1970 nyarán elhatározta, hogy megöli feleségét Ezt nem is tartotta titokban, úton-útfé- len hangoztatta munkatársaknak. barátoknak ismerősöknek és ettől időtől állandóan kést hordott magánál. - ■ - Kiknél csökken január 1-161 a lakbér-hozzájárulás ? Mint ismeretes, kereset- növekedés esetén a lakbérhozzájárulás összegét minden év január 1-től csökkenteni kell, mégpedig az előző évben elért havi átlagos keresetnövekedés 25 százalékával. Első ízben 1972. január 1-vel kerül sor erre a csökkentésre, oly módon, hogy most kivételesen nem a teljes év kereseti átlagát hasonlítják össze az előző évivel, hanem a második félévit az első félévivel' (a lak- bér-hoz^ájárulást ugyanis 1971. július 1-től és nem az év elejétől folyósítják-) A kereseti átlagok kiszámításának és összehasonlításának módszeréről a következőket mondták a Pénzügyminisztériumban munkatársunknak: — Az időbéres és havidíjas dolgozóknál az 1971 decemberi és júniusi besorolás szerinti bért veszik alapul, hozzászámítva az egyéb keresetek második, illetve első félévi havi átlagát. A teljesítménybéreseknél külön kiszámítják az első és a második fél év egynapi kereseti átlagát, mindkettőt beszorozzák a havi munkanapok számával, s ezt az' összegei hasonlítják össze. — Mind a második, mind az első félévi átlag kiszámításánál a bérhez hozzászámítják a prémium, a célprémium, a céljutalom, a nyereségjutalom, a munkáltató által váljált külső megbízási munkákért kapott díjak, jutalmak, prémiumok.- a másodállásból, mellékfoglalkozásból származó keresetek havi átlagát. Nem veszik viszont figyelembe — az előbb említettek kivételével — a nyereségrészesedést, az egyszeri jutalmakat, a túlóráik ja t, az ügyeleti és készenléti díjat, a jubileumi jutalmat, a bányászatban fizetett hűségjutalmat és a biztonsági őrszolgálatért kapott díjat. — S ha tehát a második félévi havi átlagkereset az említett számítások szerint magasabb az első félévinél, akkor a különbözet egynegyed részével csökken január 1-től a lakbér-hozzájárulás. Ha a hozzájárulás összege ily módon már nem érné el a 20 forintot, illetve a családtagok között megosztott hozzájárulás esetén a havi 10 forintot, akkor a lakbér-hozzájárulás megszűnik. — A nyugdíjasok számára július 1-én, illetve nyugdíjba vonulásukkor véglegesen szábták meg a lakbér- hozzájárulást, jgy annak az összege nem változik 1 Akik jövőre vonulnak nyugdíjba, azoknál természetesen ugyanúgy számítják ki a lakbér-hozzájárulást. mint más, 1972. január 1-én munkaviszonyban lévő dolgozóknál. Aki viszont éppen 1972. január 1,-én megy nyugdíjba és nem később, annak a > nyugdíj-hozzájárulása akkor sem csökken, ha 1971 második fél évében magasabb ' volt a havi átlagkeresete az első félévinél, mivel a jogszabályok szerint a mérséklés csak a január 1-én még munkaviszonyban lévőkre vonatkozik. 1972. január 1 után legközelebb 1973. január 1-vel csökken ismét a lakbér-hozzájárulás, mégpedig azoknál, akik 1972wben havi átlagban többet keresnek, mint 1971- ben. £. 17. É. K. az éterből A vonal végén a Jordán király Az éter állandóan telített az amatőrök hívójeleitől és köztük szinte minden órában szabolcsi hívó jeleket is találunk. Legjobban emelte rádiósaink tekintélyét a nyíregyházi Vemczel MiklÓ6, aki ebben az évben az amatőr rádiósok Európa-bajnokságán második helyezést ért el. Érdemes bepillantani az amatőr rádiósok világába, főleg mostanában, amikor leggyakoribbak az értekezések az ünnepek miatt... Akik megismertetik velünk az amatőrök munkáiét: Hib- ján László, az MHSZ megyei főelőadója és Venczal Miklós, a rádiósklub titkára. A főelőadó szerint az áma- tőrködés több mint hobby. Az amatőrök célja nemcsak az, hogy ismeretséget és barátságot kössenek a világ népeivel. Állandóan kísérleteznek, nagyrészt nekik köszönhető a rádiótechnika fejlődése. Az egyes országok amatőrjei már műholdat készítenek, s a műholdak segítségével érthetőbben jutnak el a jelek az egyik földrészről a másikra. Január közepétől a nyíregyházi amatőrök technikája is fejlődik: ekkor , érkezik a megyeszékhelyre 4 nagy hatósugarú, modern, japán gyártmányú rádiókészülék. A megve másik öt rádió- klubját is fejleszteni kívánják. A rádiósoknak nemcsak műszaki tudásra van szükségük. Ismerniük kell a jeleket, sok angol szót kell tudniuk (az angol nyelv a hivatalos a rádiósok között) és be kell tartaniuk a viselkedés szabályait is, mert az idegen országok rádiósai előtt nemcsak klubjukat, hanem égés? hazánkat képviselik. Gsak egy példa az amatőr- ködés előnyei közül: ha egy nyíregyházi amatőr a környező országok amatőr rádiósaitól a WX jelre (milyen ott az időjárás?) válaszokai kap, akkor általános képet alkothat országrészünk időjárásának várható alakulásáról. Az amatőr rádiósokat sportolóiénak tekintik, de olykor-olykor meteorológusok is... A rádiósok is megtalálták az erkölcsi elismerés módját Aki tudja igazolni, hogy mind az öt világrésszel kapcsolatot teremtett, az „diplomát” kap. Aki 25 „diplomát” gyűjtött, annak adományozzák a „diplomák diplomáját” A nyíregyháziak közül például Sipos István részesült az utóbbi magas kitüntetésben. De legaktívabbak megyénkben a tiszavasvári amatőrök, Ök teremtették idáig a legtöbb összeköttetést — főleg a szocialista országokkal. Végül az ezüstérmes Európa-baj nőktől kérünk néhány érdekes sztorit. — Az idén Csehszlovákiában és Bulgáriában nemzetközi versenyen vettem részt. Furcsa öröm volt azokkal megismerkedni, akiket idáig csak az éterből ismertem. A lapok megírták, de az. illetékesektől is hallottam, hogy több házaspár rádión keresztül ismerkedett meg... — Furcsa volt, -.amikor megtudtam, hogy az afrikai Gabon Köztársaságban csak egy amatőr rádiós van: a magyar származású Müller Károly. Egy délutáni beszélgetésnél kiderült, hogy a partner egy Amerikában élő magyar származású fiatalember, aki elmondta: „Ebben az időben dolgozni szoktam a Ford Műveknél. Most éppen sztrájkolok, unalmas itthon ülni, vágyam egy kis traccso- lásra...” Legmaradandóbb emlék számomra a Husszein királlyal való beszélgetés. Rövid ideig tartott, alig hogy elkezdtük, kitört a bábeli zűrzavar: mindenki a király- lyal akart beszélni... A szabolcsi amatőr rádiósok eljutottak a világ minden tájára. Ezért van. hogy minden évben egyre több országból kívánnak nekik boldog új. évet. > Nábrádi Lajos Az asszony félt, hogy a férje beváltja ígérgetéseit és gyakran előfordult, hogy munkatársaknál, rokonoknál aludt és a munkahelyéről is mindig ez arra lakó munkatársai kísérték haza. Júliusban például a halász- csárdában ment oda -hét munkatársához Pelle József és egy tőrkést mutatott, hogy ezzel öli meg feleségét, ha megtalálja. Azon a napon azonban nem találkoztak. Októberre aztán végleg elhatározta, hogy rövid időn belül végez feleségével. Másodikén és harmadikén is kijelentette a gyerekek előtt: „Anyátoknak már csak két napja van hátra, mert megölöm !” Október 4-én negyed hétkor Pelle József a szerszámosládából előszedte a konyhakést és egy aktatáskába rejtette. Lement a földszintre és körülnézett, hogy miiven nagy a forgalom az utcán. Még a WC-be is bement, hogy ne legyen feltűnő a várakozás. Néhány perc telt el, amikor meghallotta, hogy a felesége iön a lépcsőn. Elérő- hant, előszedte a konyhakést és mellbe szúrta. Az asszony segítségért kiáltott, de Pelle ismét szúrt. Ezt a szúrást az asszonynak karjával sikerült kivédeni, csak a kezén okozott kisebb sérülést. Pelle ezután otthagyta a kést és a táskát is, és elszaladt. Fia vette üldözőbe és bevitte a rendőrségre. A sérült asszonyt kórházba szállították, ahol műtét közben meghalt ★ Ezekről a tényekről — amelyeket egyébként a rendőrségi és ügyészségi kihallgatáson beismert — az újságíró előtt nem beszelt. Hibáztatta feleségét, a környezetét, mindenkit, még azokat az ismerőseit is, akiket ő kért, hogy, tanúként hallgassák meg, mert ők bizonyíthatják az asszony hűtlenségét. A tragédia után néhány nappal az asszony munkatársai így tájékoztatták az újság’’rót: az ajtót mindig csukni kellett, mert ha ivott, bement és összeszagaatta a felesége és a gyerekek ruháit. A tragédia előtti munkanapon Pellóné a munkahelyén mondta. hogy a férje meg fogja ölni. Kovácsnéés Mészárosné — két munkatársa — azt mondják: már máskor is mondott ilyet és nem akartuk elhinni. Mészárosné: Számtalanszor jött be úgy dolgozni, hogy kék, zöld volt, mert a férje megverte, de nem merte feljelenteni. Félt. Fesztórinó: A gyermektartásért sem merte perelni, inkább a saját fizetéséből és a családi pótlékból tartotta el a családot. Előfordult, hogy a fizetés előtti napon már kölcsönkért, de a gyerekek akkor sem érezték meg. hogy kevés a pénz. ★ Az előre kitervelt módon végrehajtott gyilkosság, az árván maradt nyolc gyerek mindenképpen az év legsúlyosabb megyénkben történt bűncselekménnyé minősít?. Pelle József tettét. Az ítélet kihirdetésére január utolsó napjaiban kerül sor. Balogh József Könyvek kupacban
