Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-06 / 4. szám
i oldal KELET-MAGYAROftSZ AG 1975. Január f. Máltai helyzetkép Sir Duncan Watson máltai angol főmegbízott kedden este váratlanul felkereste a külügyminisztériumot és jegyzéket adott át, amelynek tartalmát nem közölték. Egy külügyi szóvivő Londonban később csupán annyit mondott, hogy a jegyzék válasz Dom Mintoff máltai kormányfő december 31-én kelt üzenetére. A földközi-tengeri kis szigetországban egyébként a brit katonák családtagjai már csomagolnak és péntekre várják az első repülőgépet, amely megkezdi majd hazaszállításukat, összesen 72 gép viszi a családtagokat és ingóságaikat Angliába. Máltán a megfigyelők érdeklődése most már a jövőre összpontosul, főleg arra, milyen együttműködés alakul ki Málta és Líbia között, miután az utóbbi máris technikai személyzetet küldött a szigetországba a zavartalan légiforgalom fenntartásának biztosítására. Eddig az angol hadsereg kezelte a máltai repülőteret. Angol—líbiai olajháború A British Petroleum megkezdte a harcot a Líbiában államosított olajkutak tulajdonjogáért. Olaszország jogi képviselője útján eljárást indított és a szicíliai Siracusa kikötőben lefoglaltatta azt a 37 000 tonnás nyersolajszállítmányt, amely elsőnek hagyta el az államosítás óta a líbiai kikötőket és amely az olasz Sincat (a Montedison konszernhez tartozó olajvállalat) olajfinomítóiba irányult. A siracusai törvényszék a kereset nyomán elrendelte az „Elias” olaj- szállító hajó rakományának zár alá helyezését. A bíróság eljárása egyelőre arra irányul csupán, hogy minden kétséget kizáró módon megállapítsa, honnan származik a kérdéses olajszállítmány. Mi várható idén a világpolitikában ? KAIRÓBAN BEIKTATTÁK HIVATALÁBA az Arab Köztársaságok Szövetsége új szövetségi kormányának miniszterelnökét. Képünk a beiktatás után készült: Szadat, egyiptomi elnök, aki egyben az Egyiptom, Szíria és Líbia által létrehozott szövetségi köztársaság elnöke is, (jobbról), az új szövetségi kormányelnökkel, a szíriai Ahmed El- Khatibbal. (Telefoto — AP—MTI—KS) Újabb amerikai bombatámadás a VDK ellen Az amerikai parancsnokság szerdai közlése szerint amerikai F—105 típusú vadászgépek idén először hajtottak végre „védekező visz- szavágás” ürügyén bombázást a VDK területe ellen. A parancsnokság szóvivője szerint a támadás — amely a múlt héten véget ért ötnapos bombázássorozat után az első — a laoszi határ közelében állítólag egy radarberendezés ellen irányult. Egy saigoni amerikai katonai szóvivő közölte, B— 52-es ' amerikai bombázók szerdán a kora reggeli órákban a demilitarizált övezet környékén, továbbá Khe Sanh térségében hajtottak végre bombatámadásokat. Dél-vietnami hazafiak szerdán reggel kézigránátot dobtak egy Saigontól 56 kilométerre északnyugatra lévő vendéglőre. Két dél-vietnami meghalt, 17 megsebesült. A dél-vietnami katonai szóvivő közléséből kiderül, hogy a hazafias erők kedden egész nap támadták a dél-vietnami tengerészgyalogosok egyik harci állását Gio Linh közelében, 680 kilométerre Saigontól északnyugatra. A szóvivő közölte továbbá, hogy Saigontól 385 kilométerre északkeletre kétórás tűzharc folyt le délvietnami kormány csapatok és a hazafiak között. Dacca várja Rahmant Az ENSZ főtitkára a hindusztáni helyzetről tárgyalt Dr. Kurt Waldheim, ' az ENSZ új főtitkára kedden New Yorkban külön-külön megbeszélésre fogadta India és Pakisztán állandó ENSZ- képviselőjét. A megbeszélésen az indiai—pakisztáni háború nyomán kialakult helyzetről volt szó. Aga Sahi nagykövet, Pakisztán világszervezeti képviselője a megbeszélés előtt közölte a sajtó képviselőivel: Mudzsibur Rahman sejk kelet-bengáliai vezető-, nek Zulfikar Ali Bhutto kelet-pakisztáni elnökkel folytatandó „újabb tárgyalása után joga lesz oda menni, ahová akar...” Magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy kedden ilyen értelmű értesítést kapott kormányától. Számár Szén. India állandó ENSZ-kéoviselője a világszervezet főtitkárával tartott megbeszélése után nyilatkozott a saitónak. Mint mondotta a főtitkárt arról tájékoztatta hogv az indiai csanatok mindaddig a Bang- la Desh Népi Köztársaság területén maradnak, amíg a független állam kormánya annvira megszilárdította pozícióit, hogy képes megakadályozni az esetleges „bosszúálló cselekményeket”, s saiát hatáskörében intézkedni a mintegy 93 000 pakisztáni hadifogoly hazatelepítéséről Az indiai csaoato'r kivonásának időnontiát eddig még nem tűzték ki — fűzte hozzá — ..de erre, mihelyt lehetséges, sor kerül.” Végezetül reményét fejezte ki hogy Mudzsibur Rahman seik hamarosan Daccába érkezik Daccában a Bangla Desh Népi Köztársaság fővárosában változatlanul kitörő örömmel és lelkesedéssel, de már némi türelmetlenséggel várják Rahman sejknek a hazatérését. Mohamed Abdul Szamad, a Bangla Desch-kormány külügyminisztere, szerdán Indiába érkezett, hogy Mudzsibur Rahman sejk szabadon bocsátásával kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon az újdelhi vezetőkkel. Elutazása előtt Daccában sajtóértekezletet tartott, amelyen aggodalmát fejezte ki a kelet- bengáliai vezető szabadon bocsátásának - késlekedése miatt, s nyomatékosan leszögezte: „Törvénytelen és illogikus”, hogy Nyugat-Pa- kisztánban fogolyként őrzik egy szuverén állam elnökét. Hozzáfűzte még, Daccában „hivatalos értesítést” várnak Rahman sejk szabadon bocsátásának színhelyéről és időpontjáról. A VILÁGPOLITIKÁVAL is úgy van, mint a gyarló emberi gyakorlattal: az új esztendővel nem lehet új életet is kezdeni. A múlt batyuját tovább kell vinni. A csodamódra végbemenő, hirtelen változások helyett a megérett történelmi szükségletek érvén yesülésében, a szívás, céltudatos és többnyire csak araszolva, sőt visszaesésekkel tarkított előrejutásban lehet bízni. 1971 egyébként nem búcsúzik rosszul. Ha a plusszotoat mínuszokat összevetjük, mintha egy árnyalattal eny- hültebb, biztatóbb volna a nemzetközi horizont, mint amikor 1970-ről 1971-re ugrott át az óra mutatója. Igaz. több esemény és folyamat bonyolultabbá teszi a vilá-. got, s ezeket — bizonytalansági tényezőikkel együtt — az új évbe is átvisszük, de hát inkább legyen bonyodalmasabb, mint élesebb a helyzet... Az 1971-es külpolitikai „batyuban” kétségtelenül az SZKP XXIV. kongresszusán kialakított globális nemzetközi program a legrnaradan- dóbb érték. Ebből nőtt ki az a páratlan intenzitású külpolitikai akciósörozat — a polgári sajtó „diplomáciai pergőtűzről” ír —, amely a világ minden térségében alapvetően meghatározta e politika szövetségeseinek — mindenekelőtt a szocialista országoknak —, el nem kötelezett támogatóinak és ellenfeleinek lépéseit. Külön is megemlítendő leglátványosabb siker a nyugat-berlini rendezés, amely az egész európai fejlődésre áldásos hatással volt. A másik — már nagyon ellentmondásos, az antiimpe- riatista egységfrontot bontó tendenciái miatt túlnyomóan kifejezetten káros — fontos jelenség a Kínai Népköztársaság külpolitikai aktivizálódása volt. Ez hozta meg az év legvaskosabb világipolitikai meglepetését: áz amerikai—kínai eszmecserét és Nixon pekingi meghívását, valamint a Kínai Népköztársaságnak az ENS7-ben való megjelenését is. Ez utóbbi, mint a szocialista országok több, mint két évtizedes harcának gyümölcse és történelmi igazságtevés, még akkor is korszakos jelentőségű, ha a kínai vezetőik az ENSZ fórumát e pillanatban elvkor, egyenesein Washingtonnál való ős;®játékban, a • szoviet- ellenes rágalmazások eszközeként használják fel. AZ EGÉSZ ÉVEN VÉGIG húzódott a dollár és a tőkés- világ valutarendszerének mélyreható válsága. Ez, valamint az amerikai vereségek Indokínában tovább mélyítették a repedéseket az amerikai szövetségi rendszeren. önállóbb, a békés egymás mellett élés lehetőségeit kihasználó politikára bátorították a nyugati partnereiket, kedvezőbb viszonyokat te repítettek az antiimoerialisitw erők előrenyomulásához. S ezek, mint állandóan ható tényezők még akkor is meghatározóak, ha Nixon „személyi diplomáciájával” mindenekelőtt kínai vonatkozásban, kétségtelenül sikereket is könyvelhetett él. S végül a világ egyik fontosabb térségének, az indiai szubkontinansnek jövője, de a három nagyhatalom — a Szovjetunió, Kína és az Egyesült Államok — egymáshoz való viszonya, valamint a szövetségi rendszerek erőviszonyainak alakulása szempontjából is az év nagy eseménye volt az indiai—pakisztáni fegyveres konfliktus. Az indiai sikeres akció, amely lehetővé tette a bengál nép nemzeti, demokratikus választásokon is kinyilvánított jogainak érvényesítését, a hazájukból elűzött milliók visz- szatértét és életüknek új alapokon való felépítését — egyben az igazságos rendezésért síkraszálló szovjet külpolitikának is eredménye; s kudarca az önző, csupán nagyhatalmi meggondolásoktól vezetett amerikai, valamint ha más érdekekből is vezé- . relt, de vele mégis egybe- csendülő kínai politikának. Az itt említett események folytatásával találkozunk majd az új évben is. Amint sajnos — minden bizonnyal —, együtt kell élnünk 1972- ben is a már hosszú évek óta áz emberiséget olyannyira nyugtalanító két nagy válsággal: a vietnamival, pontosabban az indokínaival és a közel-keletivel is. VIETNAMBAN ÉS INDOKÍNÁBAN a helyzetet az határozza meg 1972-ben is, hogy Nixon láthatóan továbbra sem akarja levonni az eddigi kudarcok következményeit sőt abban reménykedik, hogy látványos politikai és diplomáciai lépésekkel — mint például a pekingi úttal —, valamint különböző manipulációkkal végül is a vietnamiak feje felett olyan megegyezéshez juthat, amely megmenti és így vagy úgy Indokínában tartja az amerikai pozíciókat. Minthogy azonban a hős vietnami nép az ilyenfajta megoldást soha nem fogadná el, s álláspontját feltétel nélkül támogatja a Szovjetunió és a szocialista országok, a harc tovább folyik katonai', politikai és diplomáciai fronton egyaránt.' Hasonlóan kevés optimizmusra jogosít 1972-ben is a közel-keleti helyzet. Itt is mindenekelőtt az Egyesült Államokon múlna a politikai rendezés lehetősége, hiszen Izrael csak azért tagad- hadja meg a Biztonsági Tanács határozatát, mert Washington katonailag, politikailag és diplomáciailag támogatja. S bár Egyiptom újra és újra keresi a politikai kibontakozás útját, ez a helyzet — különösen az arab országokban ebből fakadó belső feszültségek miatt is — azzal fenyeget, Kürti András: 18. A Mars átlagos hőmérséklete —15 Co alatt van. A sarkok felé haladva a hőmérséklet fokozatosan csökken. A nyári félgömbön lévő sarkvidéki övezetben a talaj felső rétege legfeljebb —20 fokra melegszik fel, ugyanakkor a téli féltekén a talaj hőmérséklete —130 fokra is lehűl. Ezen a vidéken a legerősebbek a szélviharok, tizenkét kilométerrel a felszín felett 170 méter a másodpercenkénti legnagyobb sebességük. Ezzel szemben a szinte állandó márcSeli szelek, hóviharok átlagsebessége mintegy 40 méter másodpercenként. Az eddigihez két fontos megállapítás tartozik: — KISREGÉNY — 1. A tudomány mai álláspontja, hogy földi űrhajósok —. a Hold mellett — a bolygók közül egyedül a Marsra szállhatnak le. 2. A Marson nitrogén is, széndioxid is van a légkörben. Márpedig a nitrogén amely a földi levegőnek is 4/5. részét teszi ki, a fehérjék jellegzetes alkotórésze! A széndioxid viszont, ez a színtelen, gyengén savanyú szagú és ízű gáz (a földi levegőnek kb. 0,03 térfogat százalékban alkotórésze) szerves anyagok lassú és gyors égésekor keletkezik. Következésképpen a Marson van élet! Sejtések, feltételezések. A naprendszer egyetlen bolygójával kapcsolatban sem született a Földön annyi hipotézis, mint a Mars esetében. Két kisméretű holdjának, a Phobosnak és a Deimosnak eredetére vonatkozóan felmerültek például olyan elgondolások, hogy ezek mesterséges égitestek. 1636-ban Franciscus Fontana olasz csillagász\ távcsöves megfigyelések alapján elkészítette a Mars „térképét”. 1666-ban az ugyancsak olasz Cassini f »'ezte fel, hogy ennek a bolygónak sarki sapkái vannak és két különlegesen fényes felületet is talált, amelyeket Nix Olym- picának, illetve Elysiumnak nevezett el. 1877-ben Giovanno Virgi- nio Schiaparelli sötét, vonalas képződményeket vett észre a Marson, amelyeket csatornáknak nevezett el, és nem természetes képződményeknek vélt. Még napjainkban is osztja ezt a felfogást S. K. Runcorn angol tudós, szerinte a csatornák , tíz—tizenkét kilométer hosszú mesterséges építmények. Ellentétes ezzel az ugyancsak angol dr. Wels álláspontja: egymáshoz' láncszerűen kapcsolódó kráterekről van szó. A közelmúltban Saheki és Mayeda japán csillagászok megfigyelték, hogy a Marson időnként erős fénytünemények játszódnak le, amelyeket sötét felhők kialakulása követ. Ennek a jelenségnek valószínű oka, hogy e bolygón tektonikailag még aktív, kéreg alatti áramlások folynak, stb. (Más vélemény: ezek a felvillanások nem természetes úton jönnek létre.) A Mars —• az irodalomban. Se szeri, se száma azoknak az irodalmi alkotásoknak, amelyekben ez a bolygó szerepel. Az átlagos tudományos-fantasztikus művek sorából kiemelke^-k Bradbury „Marsból! krónika” című könyve. (Folytatjuk) hogy újra megszólalnak a fegyverek. 1972-ben várhatóan Európa lesz a legmozgalmasabb Külpolitikai színtér. A menetrend nagyjából ez lehet: az év első felében a szovjet— NSZK és a lengyel—NSZK szerződések ratifikálása a bonni parlamentben. Ezzel párhuzamosan kerülhet sor a nyugat-berlini egyezmények szentesítésére a nagyhatalmak által. S közben természetesen az e szellem által diktált, az európai országok együttműködését szolgáló két- és többoldalú tárgyalások, akciók is tovább folynak, hihetőleg az eddiginél is nagyobb intenzitással. Mindez így együtt az európai biztonsági értekezlet felé mutat, azt viszi előre. Valószínűleg e tárgyban is sor kerül nagyköveti, külügyminiszter-helyettesi, vagy talán még magasabb fokon is előkészítő tanácskozásokra Helsinkiben. Hogy 1972 magának a konferenciának az éve lesz-e? A Szovjetunió és a szocialista országok ezt szeretnék. Az Egyesült Államok 1973-ról beszél. így 1972 mindenképpen a konferenciáért folyó szívós harc éve lesz. S e küzdelemben a diplomáciai eszközökön kívül az európai közvélemény támogatására is számítunk. Mindenesetre rendkívül fontos, — nem utolsósorban az amerikai politikai hegemónia elleni lázadás jeleként — hogy nő azoknak a polgári kormányoknak a száma, amelyek a mielőbbi megtartást sürgetik. Ennek az akaratnak Franciaország, Norvégia, Dánia a legutóbbi NATO- tanácsk ozáson Washingtonnal szemben is nyíltan hangot adott. 1972 EGYIK LEGFIGYELEMREMÉLTÓBB és legkülönösebb jelenete lesz, amikor Nixon márciusban Pe- kingben egy asztalhoz ül a kínai vezetőkkel. Elvileg a békés egymás mellett élés politikájába ugyanúgy beletartozik a kínai—amerikai találkozó, mint a szovjet— amerikai párbeszéd. Csak az nem természetes, hogy miközben a kínaiak az amerikaiakkal ilyen magas szinten és_ tüntetőén tárgyalnak, ugyanakkor a Szovjetunióval szemben ezzel tökéletesen ellentétes politikát folytatnak. * 1972 egyébként is Nixon nagy korteskedósének éve lesz. Nixop mindent alárendel . újraválasztása érdekeinek. E pillanatban ez nagyon valószínű, egyebek között, mert nincs posszibilis ellen jelölt je. Hogy ez milyen hatással lesz az Egyesült Államok külpolitikájára, azt majd az 1973-as előrejelzésben elemezhetjük, de kevéssé feltételezhető törekvéseiben alapvető változás. A szovjet—amerikai érintkezésben is fontos események várhatók a jövő évben. Mindenekelőtt Nixon májusra tervezett moszkvai útja. Ebből a szempontból is, de főleg a világ biztonsága miatt rendkívül fontosak a tovább folyó szovjet—amerikai megbeszélések a védő és támadó' stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról. Ezek a tárgyalások már több, mint két éve folynak, zárt formában. De legutóbb, Kanadában, Koszigin miniszterelnök annak a reményének adott kifejezést, hogy rövidesen legalábbis részleges megállapodásra lehet jutni. Ilyen életbe vágó témák teszik a szovjet—amerikai eszmecseréket az 1972-es év fontos és bizonyos remé- nvekre jogosító eseményeivé. ILYEN ELKÉPZELÉSEKKEL, REMÉNYEKKEL léo~ tünk az új esztendőbe. Ami a magyar külnolitikát illeti: erőnkhöz, lehetőségeinkhez képest mi is cselekvő részt vállalunk a Szovjetunió és többi szövetségesünk összehangolt külpolitikai és diplomáciai kezdeményezéseiből. így leszünk segítői annak a szocialista akciósorozatnak. amely 1971-ben sok sikert hozott a világpolitikában és amelyet W’-ben még céltudatosabban folytatni akarunk. Nemes János
