Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

tt?2 Jafffi’ár Sb'. «*CW-»»WÄSÖSiSZÄfl — t'ASÄRNAPI MELLSKtf!* I. oläaf Kultúra — közös erővel \ A MA GAZDASÁGA nem azonos a tíz évvel ezelőtti mezőgazdasággal, fis mégin- k'ább nem azonos a húsz vagy harminc év előtti kisáruter- melő, naturgazdalkodó me­zőgazdasággal. A ma mező- gazdasága ezerholdakban szá­mol. Nőtt a falun élő, detaz iparban dolgozók száma, akiknek életmódja, viselke­dése, igénye városias jellegű és ezt a városias jelleget igyekeznek átplántálni lakó­helyükre is. Mindennek következtében a falusi életforma gyorsan változik. Serkentően hat er­re a folyamatra, hogy nap­jainkban sokkal több értel­miségi — orvos, pedagógus, agrármérnök, közgazdász, népművelő — dolgozik falun, mint két-három évtizeddel ezelőtt. Egy-egy üzem kihe­lyezett részlege vagy egy jól működő ktsz két-háromszáz embernek is helyben bizto­sít állandó megélhetési le­hetőséget. Ugyanakkor a mezőgazdaságon belül is olyan szakmák alakulnak ki — nem is beszélve a tsz ki­egészítő üzemágak tevékeny­ségéről — amelyek ismeret­lenek voltak a hagyományos mezőgazdaságban. VÁLTOZIK A FALU AR­CULATA, az ott élő embe­rek életmódja. Mindez az eddiginél sokkal hatéko­nyabb népművelő munkát követel. Régen túljutottunk már azon az igényen, ami­kor a könyvtár és a külön­böző öntevékeny mozgalom — dalárda, színjátszókor — jelentette a falusi népműve­lés alfáját és ómegáját. A népművelés a nagyüze­mi mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen szakember- nevelés érdekében már ed­dig is sokat tett. Egyrészt: a fejlettebb mezőgazdaság’ kultúrában fontos, termé­szettudományos alapismérv tét széles körben terjesztet te; másrészt: direkt módon is hozzájárult a szakember- képzéshez a termelési eljárá­sok ismertetésével, bemu­tatásával, száltkönyvek és szakfolyóiratok terjesztésé­vel, szakmunkás-előképző tanfolyamok rendezésével, a termelőszövetkezetek által tartott tanfolyamok segíté­sével. kiegészítő^ programok szervezésével. OLYAN UJ NÉPMŰVE­LÉSI FORMÁK terjedtek el. mint a mezőgazdaság’ könyvhónap, amely minden évben megismétlődik. Szak író-olvasó, szaklapankétok műszaki hetek, tsz-akadé miák. Mindezek nagy szere­pet játszanak abban. hogy parasztságunk a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatos új ismereteket elsajátította, illetve elsajátítja. Népsze­— örüljön, hogy bagósza- got érez! A Nő mégis ki akarta nyitni a fülke ajtaját, a Fér­fi azonban lefogta a kezét. — Ha nem tetszik neki, kimegy 1 A sűrű, meleg füst még jobban elálmosítóttá, a sa­rokba csúszott, s nemsokára el bóbiskolt. A Nő az ülésre rakott néhány kerek, fényes re glancolt almát. Harsogva ütemre harapott, a boldog­ságtól valósággal elomlóit az ülésen. Tatabánya után azonban furcsa izgalom vett erőt rajta, a csutkákat besö­pörte az ülés alá, megigaz­gatta a haját, s kölnit locsol* a hónaljára. — Ébredj — rázta a Féri vállát. — Ébredj, hallod! A Férfi pislogott. ’ — Figyelj na, papa! Eszem be jutott valami. Ez a külföl di a hasznunkra lehetne Üsszebarátkozunk vele, meg hívjuk hozzánk, kicsit áldó zunk rá, s a jövő nyáron ki­vitetjük hozzá Emesét. — Aha — dünnyögte a Férfi Lassan ébredezett, va­kart» a mellét, ásitozott, vé­gül azonban felfogta, miről van szó. Felült, kiegyanesí­rűek a mezőgazdasági szak­emberek klubjai, a falusi gaz­daságvezetők fórumai,- a kü­lönböző vitaestek, ahol a vezetők tájékoztatják a tag­ságot a közérdekű politikai, társadalmi, gazdasági és kul­turális kérdésekről. Az egyre sokoldalúbb fa­lusi népművelő munka ered­ményeként mérhető az elő­rehaladás — mind a közös­ségi, mind a családi életben — a szocialista életforma ki­alakításában is. Az új nép­művelési formák és munka- módszerek egyre inkább po­zitív hatást érnek el — pél­dául öltözködésben, korsze­rűbb lakberendezésben — a higiénia vonatkozásában éppúgy, mint a családterve­zés, emberi kapcsolatok, eti­kai tényezők elfogadásában, a szabad idő kulturált fel- használásában, s nem utolsó­sorban az érdeklődés felkel­tésében és irányításában. A fejlődés ütemópek to­vábbi gyorsítása most már nemcsak művelődési, ha­nem kommunális és művelő­dési kérdés. Az utak és jár­dák megépítése, a vezetékes ivóvízellátás, a korszerű kul­turális intézmény biztosítá­sa alapvető feltétele és esz­köze az előrehaladásnak. Eh­hez pedig csupán a tanács anyagi ereje nem elógiséges. Szükség van a falu minden gazdasági egységének, intéz­mény ének az összefogására, anyagi erejének az egyesíté­sére is. S mivel a falvak la­kóinak a többsége a faluban keresi meg a mindennapi ke­nyerét, a termelőszövetke­zetnek, a gyáregységnek, a ktsz-nek kötelessége, hogy dolgozóik — a falu lakossá­ga — művelődéséhez, kultu­rált szórakozásához is ere­jükhöz mérten hozzájárulja­nak. PÉLDÁK SORA BIZO­NYÍTJA már, ahol a terme­lőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a ktsz részt kért és vállalt pél­dául a művelődési ház fenn­tartásából, a klub létrehozá­sából, a különböző szakkö­rök anyagi támogatásából, ott fellendülőben van a kul­turális élet, az emberek oda­haza is megtalálják a műve­lődés és szórakozás ismeret- bővítő és felüdító lehetősé­geit — tartalmasabbá, gaz­dagabbá vált az életük. Ezt a falvak fejlődését gyorsító — mozgalmat kel­lene mielőbb országos rang­ra emelni, olyan sikert bizo­nyító rangra, mint volt pél­dául a Televíziót minden is­kolának mozgalom! Hasznát — mint az említett példa esetében az iskolák, elsősor­ban a tanyai iskolák — ez­úttal a falvak népe látná. De az ő tartalmasabb életükkel együtt gazdagodna az egész ország is. (P.) tette a derekát, s végigmust­rált. ( — Rendes fickónak néz ki. Kínáld meg kolbásszal! Maga is feltápászkodott, orrom elé tolta a demizsont. — Húzd meg Sajtfejű, ne sajnáld! Igyál na, rajta! Mi szeretjük a vendégeket, igyál na! Akkor már a Nő is a nya­kamon volt. egy kolbászpárt 'engetett a levegőben. — Tessék parancsolni! Fa- luról való. disznóöléses! Tes­lák elvenni, finom ez! Ráztam a fejem. — A, Sajtfejű! — legyin- ett a Férfi. — Nem bírja a gyomra. Ezek nem bírják az : lyesm.it. A Nő ugrott a csirkéért- gömbölyödő combok, ingerlő püspökfalatok, puha, fehér mellek tornyosultak az ölé­ben. — Ezt sem? — kérdezte a férfi. Azért nem haragu- tott, a váltamra vert. — Se­baj koma! Cseppet se félj' Kitaláljuk majd, mit szeretsz te! Mellémhúzódtak, fcözre­vettek. — Ejn sön mótyen, nekem — fuvolázta a Nő. — Métyen bitte. KÉPZŐMŰVÉSZEINK VÁZLATKÖNYVÉBŐL. KRUTILLA JÓZSEF RAJZA. Valentyin Kata je v 75 éves 4/ Akadémiai Kiadó uegyedevi (érvéből Az Akadémiai Kiadó idei első negyedévi tervében sze­replő irodalmi, történet- és társadalomtudományi művek legtöbbjének közös jellemző­je: az eszmék történeti hatá­sának, érvényesülésének, sze­repének vizsgálata. Ez vonat­kozik a Varga Rózsa és Patyi Sándor szerkesztésében meg­jelenő „Népi írók — müvek, irodalom, mozgalom” című kötetre is, amely a XX. szá­zad egyik legjelentősebb ma­gyar szellemi irányzatának teljességre törekvő monográ­fiája. Köpeczi Béla Eszme, történelem, irodalom” című könyvének témája: mi az esz­me jelentősége az irodalom­ban és hogyan foglalkozzék vele az irodalomtudomány. Krammer Jenő Ödön von Hor­vátinak, a két világháború közti idők tragikus sorsú, ma­gyar származású, antifasiszta osztrák írójának állít emlé- ' két. A novellaelemzés új mód­szerei című, Hankiss Elemér szerkesztette kötet érdekes ér hazánkban úttörő jellegű iro dalomtudományi vállalkozás. K. Szobos2lay Ágnes könyvé ben Németh László írói nyel­vének szemléletességét elem­zi. " A vasúti hídon robogtun’ át, a Férfi bökdösrú kezdet a hüvelykujjával. — Koma te! Hallod! Ad- ressz! Érted koma? A dressz! — Ej.n són métyen — li­hegte a Nő. / — Idenézz koma! — A Férfi ceruzával-, papírlappal hadonászott. — Ad rassz tiéd! Nekem! Ejh nem érti, az is­tennek sem érti! Adressz hé! Hauz tied! Hauz, strasszé. adressz, érted? — Ó, adresz — kapcsol­tam. Felírtam a címem, gondo­san, nyomtatott nagybetűk­kel. , GRÖNLAND; UJUKKU- JUKVU 7. III. e. ESZ KI- MO. A Férfi vette kezébe elő­ször a papírt, nézte báván. aztán megmutatta a Nőnek, összehajoltak, sugdostak va­lamit a hidegről, s viharos gyorsasággal csomagolni kezdtek. — Gyerünk! — vezényelt a Férfi. Súlyos robajjal törtek elő­re a peronon; a demizson s a táskák súlyától görnyedlek menekültek. Néha ijedten visszapillantottak: nem aka- rcrni-e utoiérrii őket. A magyar olvasóközönség kevés szovjet írót ismer job­ban, mint az odesszai értel­miségi családból származó V. Katajevet. A felszabadu­lás előtt Gorkij mellett a legismertebb szovjet szerző volt hazánkban, müveit le­fordították magyarra, sőt a korabeli kritika a maga mód­ján méltatta is az eszmei záron áthatolt alkotásokat. A felszabadulás után megje­lennek az eddig lefordítat- lan és az azóta irt jelentő­sebb müvei is. Meg is ér­demli az immár idős író a nagy megbecsülést, amely­ben nemcsak hazájában (1939-ben megkapta a Lanin- rendet) és nálunk, hanem Keleten és Nyugaton egy­aránt -részesítik: nagy életis­merete, témavilágának gaz­dagsága, műfaji repertoár­jának meglepő sokszínűsé­ge, rendkívül jó szerkesztése, a szilárd elvi talaj, amelyre épít, s fejlődőkészségének irgalmassága a szovjet próza -jgjobbjai, a „nagy öregek" közé emeli. A költészethez nagyon hamar .útién, a novella az élsí műfaj, amit világárodalm: szinten művel, s amihez visz- sza-visszatér idős koráig. El­ső színdarabjának alapjául 1927-ben írt Sikkasztok c. kisregénye szolgál, amelynek témája az. hogy a polgári vi­lágból ismert jelenségek vá­ratlanul' felüthetik fejüket az új társadalmi körülmé­nyek között is. A szatirikus hangvételű darab nem arat nagy sikert, mert a nézőkö­zönségre vagy az olvasótá­borra, sőt az állami veze­tésire is jobban hat a he­roikus hangnem, a polgárná- ború győzelmes csatáinak vagy a szocialista építés I</ez- deti sikereinek freskója,, mint a hiányosságok és el­lentmondások kipellengére- zése. Ez utóbbi nem is ve­szélytelen vállalkozás: a forradalom ellenségei nálunk is, másutt is rögtön szoci­alistaellenes propagandacé­lokra használták fel. Ez tör­tént a Kör négyszögesítésé­vel is, amelynek témája pe­dig a szerelmi élet, viszont ennek már Sztaniszlavszkij kezében fergeteges sikere van. Regényeinek tematikája igen változatos. Már az 1932- ben írt Hajrá! is meglepetést jelent, mert az eddig szati­rikusnak ismert író a szoci­alista ébítós „eposzát” — Bá­lint György minősítése — készíti el. Nem mentes ez a mű a sematizmus hibájától — általános hiba abban a korban — az író mentségére szolgál azonban a pátosz őszintesége, aminek bizonyí­tékául idézzük önéletrajzát: „Ritka gyönyörűséggel, kis híján másfél esztendeig dol­goztam Hajrá! c. regénye­men.” 1936-ba.n fejezte be tetra­lógiájának első kötetét, A -tá­volban egy fehér vitorlát, amit 1960-ig A szovjetek ha­talmáért, a Tanya a pusztán és a Téli szél követett. Kü­lönösen az első, és a krono­lógiaitag utána következő harmadik rész az ifjúsági irodalom legszebb darabjai­hoz tartozik, hiszen az író életrajzára emlékeztető gye­rekek szerepe az 1905-ös orosz forradalomban és a 10-es évek elején a fiatalság körében ma is népszerű és kedves téma. aminek a fi­gyelemre méltó cselekmény- szövés művészi rangot is ad. Az 1966-ban megjelent Szentkút teljesen újszerű műfajával, a szovjet epiká­ban szokatlan, álmot és va­lóságot keverő féLópítésével, kísérleti, modem formai megoldásaival szenzációt kel­tett a szovjet értelmiségi, de a szovjet irodalmat figye­lemmel kísérő világirodalmi körökben is. Egyik méltató- ja „formai leleménynek” nevezi műfaját, mert Kafa- jev a Szenticútban találta, meg az önéletírása vágy be­töltését is, de megkerülését is. Maga a mű Maurois vé­leményével vitázik, aki azt mondja, hogy nem lehet egy­szerre valóságos és elképzelt világban élni. Az író-szerint az ilyen ember „az élet min­den szépségének, bölcsessé­gének pontosan felétől lopja meg rrfágát.” Nos, 5 nem lop­ja meg az olvasót, mert a XX. századi próza egész for­mai fegyvertárának birtoká­ban olyan modern művet al­kot, amely felbontva az ösz- szas dimenziót, öt ív terje­delemre leszűkítve tud képet adni — nem az eseményeket, hanem a hangulatokat érzé­keltetve — egy nagy írói egyéniség egész életéről, sót koráról is. Épp ezért többen hattyúdalnak tekintették. Ám Katajev egy évvel ké­sőbb újabb művel jelentke­zik. A Gyógyír a feledésre stílusában hasonlít az előb­bire, egészében mégis más. Ez is az író egyéniségéhez visz közelebb, de egy speci­ális prizmán, két pályatársán keresztül. A Nobel-díjas Bu- nyin, a forradalom élőül orosz falu kiváló tollú áb­rázolója, bár az új eszmék­kel nem tud megbirkózni és emigrál, adhat, valamit mű­vészi szempontból tanítvá­nyának, a pályakezdő Kfta- jevnek. Bunvin tanította őt az írásművészetre, — „a forradalomra azonban Majakovszkij tanított” — mondja. Következő .könyve — mű­faját megintcsak nehéz len­ne meghatározni, maga az író „eltűnődésnek”, „töp­rengésnek”, „lírai napi ónak” nevezi — olyan témát érint, amit a szovjet irodalom ala­posan kidolgozott, hiszen alig van író, aki ne nyúlt volna hozzá. Ez a Lenin-té- ma. Katajev azonban épp abban erős, amiben társai jelentős része gyengébb. O Lenin egyszerű, hétköznap«, emberi, s nem vezéri vágy- politikusi arcát helyezd elő­térbe memoárokból ugyan jól ismert capri és párizsi napjainak néhány epizódja kapcsán. Valentyin Katajev 1897. január 28-án született, most 75 éves. Vcosey Antal Simon Lajos: MONOLÓQ » Félre gyerekes álmok, — nincs halhatatlanság! A feltalálók nevét is elfelejtik, én meg egyszer -volt nagyapám sorsára jutok, majd látjátok feleim szemetekkel: bizony, por és hamu leszek én! Akkor hát mért morzsolgatom talán másoknál szaporábban az évek tengerijét? \ Miért hajtom magamat, mint tehetetlen futóhomokot a szél? - • « Mert fénylik a remény, — mint űrutasok előtt a messzi csillag. hogy szenvedésim dagálya partra sodor egy verssort, melytől megpendül bennetek a szép, halk, emberi húr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents