Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

tO oftfaY fftnpr-W3R!T3SSÖÍÖ2fflS = VAS'ÄftNÄPI MEIZg’Kf.ET TW. YSrmfr 9ft tehet, hogy nem üdvlövések? A gyóntató, Nagyjavítás után. MEGLEPD SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉK • Tudomány @ TECHNIKA # Tudomány # TECHNIKA ® Tudomány ® Borok es cipók „Rövidzárlat“ a fejbőr vérellátásában A cipészek munkája ala­posan megcsappant’ az utób­bi 15—20 év során. Egyrészt azért, mert nagymértékben csíkként a mérték utáni lábbelit készíttetők száma, másrészt a talpalás, a fejelés is egyre ritkább ' lesz. A nagyüzemi cipőipar viszont egyre lendületesebben fej­lődik: egy év alatt kb. 37 millió pár lábbelit állíta­nak elő hazai cipőgyáraink. Igaz ugyan, hogy ebből kö­zel 13 millió párt exportá­lunk, de még így is marad bőven a hazai piacra. Tete­mes exportunk ellentétele az az 1 millió pár cipő, amit választékbővítés céljából importálunk. Évente 2,5 pár cipő Ma évente és fejenként — a csecsemőket is beleértve — átlag 2,5 pár cipőt „fo­gyasztunk el” (1938-ban négymillió pár volt a csinál­tatott és készen vett cipők száma, tehát 0,4 párnak adó­dott az évi „fejadag”), ügy számítják, hogy- egy évtized múlva 45—50 millió pár ci­pő lesz hazánk lakosságá­nak a lábbeliszükséglete. A cipőket régebben kizá­rólag és teljes egészében bőrből készítették: borjú­bőrből, marhabőrből, rit­kábban kecskebőrböl, anti­lopbőrből, kígyóbőrből, stb. Az igények rohamos növe­kedésével nem tudott lé­pést tartani a bőripar alap­anyagát szolgáltató állatte­nyésztés. Az utóbbi tíz év során a világon ^kb. 20—25 százalékkal növekedett a szarvasmarha-állomány, a bőrcipők gyártása pedig ugyanezen idő alatt mintegy 75—80* százalékkal nőtt. Az eredmény az lett, hogy a borjúbőr ritka és megbecsült anyaggá vált, a marhabőr feldolgozásánál minden le­hetőséget megragadtak a si­lányabb bőrrészek hasznosí­tására, a > laboratóriumok­ban pedig sürgősen hozzá­láttak a bőrt helyettesítő anyagok kutatásához. A cipők felsőrészének mintegy 75—80 százaléka marhafelsőbőrből (marha­bokszból) készül. Az idősebb állat bőrének szerkezete la­zább, durvább, pórusai meg- nagyobbodottak. A kikészített bőrön az állat egykori sérü­léseinek nyomai is meglát­szanak. Manapság az ilyen öreg állatok hibás felületű, kevésbé szép bőreit is fel- használják. Az ún. korrigált barkájú bőröknél a hibákat enyhe csiszolással eltünte­tik és a bőr felületét mű anyag fedőréteggel vonja’ be. Az a baj, hogy ez a mű­anyag réteg a járóráncoknál hamar megtörik, a törér mentén fekete csík keletke­zik és a cipő elveszti szép külsejét. A tartósabb hordás­ra szánt cipők tehát nem ké­szíthetők korrigált bőrbő! legfeljebb az egy-egy alka­lomra szánt divatos lábbelik. Bőr helyett gumi és műanyag A cipőfelsőrész anyaga­ként gyakorta használnak műbőröket is, főként női ci­pőknél. Részint textüLalapra felvitt PVC-t, részint pedig a poliunetán alapú ún. lé­legző műbőrt. A talpbélés és a kéreg számára,jól beválta rostműbőr, ami a műfához hasonló módon készül: a bőrhulladékot felaprítják, majd ragasztóanyaggal ke­verik össze, s ebből megfe­lelő hőmérsékleten és nyo­máson préselik a rostbőrt. Cipőiparunk termékeinek ma már csak 15—20 százalé­ka bőrtalpú. A bőrt helyette­sítő gumi- és műanyag talp rövid idő alatt tért hódított, ami teljesen érthető, hiszen a legjobb kikészítésű talp­bőr is előbb-ufóbb átereszti a vizet. A gumi- vagy mű­anyag talpú cipőt jó talpbé­léssel kell ellátni, amely magába szívja az izzadtsá­got, de a láb a felső bőrön keresztül is szellőzhet. A gu­mitalp azonban esőben, hó­ban csak akkor véd, ha leg­alább 5—6 mm vasitag. mert a víz mihelyt a talp felerő­sítésének vonaláig, illetve azon felül ér, már beszivá­roghat A beázás ugyanis csaknem mindig az illeszté­seknél történik. E szempont­ból sokkal megbízhatóbb a vulkanizált gumitalp; vagy a fröccsöntött műanyag talp: mindkettő erősen a felső­részhez tapad. Új technológia Az új anyagok bevonulása a cipőiparba gondok elé állí­totta a lábbelik készítőit. A hagyományos technológiák: a szögeit, rámán varrott, sőt még a keresztülvarrott cipők is háttérbe síorultak. Jelen­tősen tért hódított viszont a ragasztásos technológia, a műbőr felsőrészeknél a he­gesztés, a gumitalpaknál pe­dig a vulkanizálás. Míg az­előtt a cipők mintegy ?0 szá­zaléka készült, szegezett, 20 —25 százaléka varrott, 5—10 százaléka ragasztott kivitel­ben, ma ragasztott eljárással gyártják a cipők 70—75 szá­zalékát (a iiyugat-európai országokban még ennél is nagyobb hányadát.) A ra­gasztott cipők hajlékonyab­bak, könnyebbek, mint a varrottak, vagy szegezettek, viszont alsó részük véko­nyabb is, így az élettarta­muk természetesen nem ér fel a „minden megpróbálta­tást kibíró” masszív cipőké­vel. És a minőség? Az évente eladásra kerülő cipőknek, kevesebb, mint 1 százalékát találja a fogyasz­tó és a kereskedelem rekla- málhatónak, minőségileg ki­fogásolhatónak. Bizony ez még eléggé magas hányad. Ám sok esetben bebizonyo­sodott, hogy a vásárlók csak a divatot tartják szem előtt, hajlékony, könnyű cipőt ke­resve, de a hagyományos ci­pőkkel szemben támasztott minőségi követelményeket kívánják meg tőle. A kettő legtöbbször nem egyeztethe­tő össze, sem a cipő anya­ga, sem pedig készítésének technológiája tekintetében. Úgy tűnik, hogy nehezen al­kalmazkodunk az „új hul­lámhoz”, nehezen szokjuk meg, hogy sokféle cipőnk is lehet, mind más alkalomra. 17S öve, lm. január 31-én szü­letett Franz Schubert, a nagy dalkomponista, a XIX. század zenéjének egyik legkiválóbb for- materemtóje. Az 1820—33-as évek­ben kialakultak baráti körében az úgynevezett „Schubertiádok”. Mik voltak ezek? Erre adnak választ a sorrendben bekülden­dő: vízsz. 1„ 25„ függ. 64., 1. és vízsz. au sorok. VÍZSZINTES: IS. Járom. 13. Hajó részé.1 14. Drága fém. 15. Tolsztoj kereszt­neve. 16. A Hortobágy is ez. 19. Melyik személyre. 20. TLH. M. Vác betűi keverve. 24. A mórok ellen harcoló, a hősiesség minta­képévé vált spanyol lovag. 29. Skálahang. 30. Erősem eltökél magában. 31. Szovjet repülőgép­típus. 32. Veszprém megyei köz­ség. 34. Szovjet sakknagymester. 35. ízeltlábú. 36. Mezőgazdasági eszköz. 37. Angol főnemesi cím. 40. Soha el nem múló. 41. Kerti szerszámaim. 42. Kégi latin kö­szöntés. 44. Burgonyából és liszt­ből ‘hagymás zsírral készített né­met étel. 45. Katonáink zub- bonyujján olvasjaató rövidítés. 46. Kedves, vidám történet. 46. Hangtalan ..rádió”. 49. Fasiszta rohamosztag, a hitlerista párt belső rendfenntartó fegyveres különítménye, rövidített neve. 54. Elén!!! 55. Alma.. 57. TBN. 53. Székesegyház. 59 MOÉ. 60. Linó- leummetszet. rövidebben. 63. A testüregből kitüremlett szerv, egyszerű műtéttel gyógyítható. 64. Dunántúli iparváros. 66. Év­szak. 68 Valaminek a nyitja, a megoldását biztosító fogás, ere­deti francia írással. FÜGGŐLEGES: 2. Én. latinul. 3. Az isteni szín­játék írója. 4. Lant végek! 5. Tibeti szarvasmarha. 6. És, lati­nul. 7. Község megyénkben. 8. Patak Veszprém megyében. 9. Hangtalanul „sóz”. 10. Pipere- márka. 11. Gyere, költő1 esen. 17. Kerti fasor. 18. Ünnepélyes ke­retek között beiktat. 19. Ifjúsági tömegszervezet. 11. Élettelen. 25. A szoros ÄBC második betűjé­vel. 23. A rovarok tapintó és szaglószervc. 24. Kossuth-díjas festőnk (1865—19611. 25. Sétabot. végén balta alakú díszes fogóval. A migrén, bár .ártatlan, mégip igen kínos, fájdalmas betegség, amely csaknem ki­zárólag a nőiknél fordul' elő. Nem állítható, hogy a migrén a modem technikai világ be­tegsége; már a légii görög és arab orvosok is írtak róla. Sok évszázadon át a felső polgári réteg divatos beteg­sége volt, nem egy esetben a kötelezettségek alól való ki­búvás eszköze. Az ókorban hemikraniának hívták a be­tegséget, a középkorban mig- rania lett belőle, majd a franciák honosították meg a migrén (migraine) elnevezést. A migrén tünetei sokfélék, az enyhe viszketeg- ségtői kezdve az elviselhetet­len émelygéssel, hányással, bénulássá], kapcsolatos roha­mokig. Örökölhető betegség, az esetek 80 számlákéban bebizonyítható az öröklődés. A migrénre hajlamos nők többsége azt állítja, hogy édesanyja is mii Isiben szen­vedett Migrénrohamolaiál -a fej­bőrben vérkeringési zavar áll be. Ezt a zavart, melyet akár rohamnak is nevezhe­tünk. az agynak abból a köz­pontjából — az ún. vazomo- torifcus központból — eredő inger váltja ki, amely a vér­edények idegszabályozását ellenőrzi. Ide futnak össze a bőr vérellátásával kapcsola­tos összes jelzések és innen indulnak ki a fejbőr felé irá­nyuló „parancsok” is. Bizo­nyos alkalmakkor — időjá­rás-változáskor, könnyű al- koholmámornál, a női havi ciklus időszakában — ez a központ áramlökéseket bo­csát ki, amelyek a műszere­sen. regisztrált agyáramképen világosan kirajzolódnak. Ér­dekes, hogy az ilyen agy- áriamkép nagyon hasonlít ah­hoz, amelyet epileptikus ro­hamoknál jegyeznék fel a betegeknél, holott a klasszi­kus migrénnek semmi köze az epilepsziához. Mi történik tehát a vazo- motorikus centrum „riasztá­sakor”? A tej egyik teléhez tartozó halánték- és homlok­rész véredényed lökésszerűen vérrel telnek meg a fűtőerek­ből. De a fejbőrbe érkező vér megkerüli a legfinomabb hajszálereket, amelyek bizo­nyos ellenállást fejtenek ki a vérárammal szemben, ennek következtében egy kisebb-na- gyobb szövetrész elvertelene - dik, nélkülözni kénytelen a« oxigént. A vérellátásnak ez a „rövidzárlata” a fő oka a fejfájásrohamoknak. Ha a migrénben szenve­dőknek az anyarozsból nyert kivonatat adnak, a véredé­nyekben beállt görcs feloldó­dik és a vér ismét átfolyik a hajszálereken. Az elhalvá­nyult fejbőrrész új színt kap és a fájdalom alábbhagy. E gyógyszer azonban méreg, ezért igen óvatosan kell ada­golni, s tabletta alakban csak akkor hatásos, ha koffeinné! keverik. Egy másik gyógyszer, a pangamsav (ismertebb ne­vén: Bt5-vitamin) azon az alapon csökkenti a migrénes fájdalmakat, hogy javítja a szövetekben az oxigón-feí - használást. Az anyarozské- szítményekkel szemben az az előnye, hogy alig van mel­lékhatása. Persze az lenne a legjobb megoldás, ha a migrénroha- mokat már csírájában el le­hetne fojtani, meg lehetn •» előzni. Az erre vonatkozó kí­sérletek már eddig is biztat'» eredményeket hoztak. Felfe­dezték, hogy a vér egyik összetevőiének, a szercfinnak az aránya a migrénrohamok idején csök­ken. Remélik, hogy rövidesen megtalálják a módját, milyen módon tartható egyensúlyban a vér s2jerotdntartaíma, ami egyben a migrén ellem „had­járat” teljes sikerét is jelen­tené. A migrénben szenvedők 80 százalékát gyógyszerek se­gítségével már ma is meg le­het szabadítani a kínzó fáj­dalmaktól. KERESZT REJT VÉN*/ 26. Összevissza hall! 27. Utszéli vízelvezető. 28. Édes ital. 33. Ke­mény fém. 36, Származik. M. Estebéd francia eredetű szó, fo­netikusan. 39. Szeszes italt fo­gyasztók 40. Tizenhét órára. 42. Jemennel határos állam, Szaud- Arábiában. 13. Borsod megyei község. 46. Katolikus francia vi­lági pap címe. 47. Az anyagok vegyi úton tovább nem bontha­tó^ legkisebb része. 50. Fiatal, heréit bikaborjú, névelővel, 52. Biztatás 53. Vörös Meteor. 54. Spanyol antifasiszta költő és drámaíró, akit Franco a polgár- háború első napjaiban kivégezte- tett. 56. Pozitív töltésű elektród, 59. Község megyénkben. 61. Idő­határozó rag. 62. Forróság. 68. Számtalan. 65. Rangjelző. 66. Tud­niillik. 67. Kínai mértékegység, 66. Skálahang. A megfejtéseket február 7-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Január 16-i rejtvénypályázatunJk megfejtése: „A gyerekek című rajz Annájának, az én volt kedves feleségem­nek, Ilonkának.” Nyertesek: Balogh Zoltán, Kiss Loránd, özv. Márkus Józsefnél Sütő Gáspárné, dr. Tóth Árpád- né nyíregyházi, Györkös Juliap-” Ha domtorádi, Csekk Mihályné hodászi, Kardos Viktor nyírbá­tori, Sávéi Istvánná nyírteleki es Török Zsuzsi orosi kedves rejt vényfej tőink. A nyere ménykönyreke l pestije* elküldtük. Föltaláltam a kereket... és a pótkereket. — Nő a gyerek, nem vehetünk néki valami kis olcsó játékvonatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents