Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

S rfdal ff?5. Jáftölr Ü. KOMMENTÁR A kibontakozás útja Három napig tanácskozott Belgádban a Jugoszláv Komjnunisták Szövetsége II. országos konferenciája. Az érdeklődés . és a? ■ aktivitás igen nagy volt: száz küldött kapott szót, s emiatt az ere­detileg két napra tervezett tanácskozást meg is kellet hosszabbítani. Az értekezlet légköre, hangneme tiszteletreméltóan nyílt és bíráló volt. Igaz, a kritikus, olykor nagyon éles hangot a helyzet is diktálta. Nehéz helyzetben, komoly megrázkódtatások után kel­lett mérleget vonniuk a ju­goszláv kommunistáknak. A horvátországi események, amelyeket egyébként „ellen- forradalmi veszélynek" jelle­meztek a konferencián, nem­csak Jugoszlávia e gazdasági fejlettsége szempontjából élenjáró köztársasága ellent­mondásait és fejlődésbeli visszásságait hozták a fel­színre. hanem alkalmat adtak az egész országra vonatkozó önvizsgálatra is. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége a nacionalizmus és a szeparatizmus előretöré­sének okait vizsgálva, minde­nekelőtt — megint csak igen önkritikusan — két okra hív­ta fel a figyelmet, az egyik, hogy a munkásosztály vezető szerepe nem érvényesült megfelelően, bizonyos ezzel ellentétes tendenciáknak en­gedtek teret a jugoszláv tár­sadalomban. A másik körül­mény. amit nyomatékosan hangsúlyoztak a vezetők is beszámolóikban, a küldöttek is felszólalásaikban az, flogy a párt lebecsülte az osztály- ellenség tevékenységét, és nem lépett fel idejében kel 15 határozottsággal. Emellett a szocializmus építése jugo­szláv módszereinek és szó- használatának megfelelően, a konferencia a társada­lom önigazgatásának fej­letlenségét, valamint an­tidemokratikus, büroikna- tikus • i- — és - ahogy Jugo­szláviában fogalmaznak —-, sztálinista erőket is felismer­ni vélt a válság indítékai mögött. Az elemzésből kiindulva, a konferencia — egyebek kö­zött a JKSZ elfogadott akció­programjában — a fő felada­tot abban látja, hogy a párt, a vezető szervele határozot­tabban, következetesebben, az osztálypolitika elveinek megfelelőbben lépjenek fel az építés és a társadalom formálása minden területén. A konferencián nem egy kül­dött emlékeztetett arra, hogy a jó határozatokban ezelőtt sem volt hiány, csalt — saj­nos — a megvalósulás már gyakran elmaradt vagy „fél­oldalassá” vált. Ebből a szempontból is nagy jelentő­ségű, hogy a konferencia elvi és szervezeti intézkedéseket foganatosított az összefogás, a fegyelmezettebb tevékenység ösztönzésére, illetve bizto­sítására. Joszip Broz Tito, a párt'elnöke rámutatott, hogy proletárdiktatúra is létezik Jugoszláviában, amelyről nem szabad elfeledkezni. A fegyelemről szólva pedig zár, szavában hangsúlyozta: „vi­tatkozhatunk, de a határoza­tok, amelyeket elfogadtunk, mindenki számára kötelező­ek”. A pártkonferenciának fon­tos napirendi és vitapontja volt a gazdasági stabilizációs program. Előzőleg is, a tanács­kozáson is sokat beszéltek ar­ról, hogy a túlfűtöt beruházá­si tevékenység, a csoport és egyéni érdekek érvényesülése, inflációs jelenségek és a szo­ciális különbségek növekedé­se súlyos gondokat okoz a jugoszláv gazdaság fejlődése szempontjából. Nagyon hatá­rozott központi intézkedések­re került sor. fgy például kí­méletlen árbefagyasztásra, az Import megnyirbálására, stb., és a kormányelnök Bijedics felszólaláséban egész nyíltan megmondta: a kormány el van szánva a leghatározot­tabb gazdasági — és ha szűk séges — akár még adminiszt­ratív intézkedésekre is a szét­húzó tendenciák leküzdése, a jugoszláv gazdaság megszi­lárdítása érdekében. AZ AMERIKAI LÉGIERŐ EGYIK THUNDERCHIEF TIPUSU VADÁSZBOMBÁ­ZÓJA CSÜTÖRTÖKÖN A DEMILITARIZÁLT ÖVEZETTŐL 65 KILOMÉTERREL északra bombázta a vdk területét — jelentették be pénteken Sai­gonban. EZ VOLT A VDK ELLENI HUSZADIK LÉGITÁMADÁS EBBEN AZ ÉVBEN. KÉPÜNKÖN: MUNKÁBAN A LÉGVÉDELEM. Eredményetek voltak a japán—izovjet tárgyalások Gromiko Tokióból hazaérkezett Moszkvába Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter ötnapos ja- páni látogatásának befejez­tével pénteken visszaérkezett Moszkvába. A látogatásról csütörtökön kiadott közös közlemény alapján Moszkvában megál­lapítják, hogy Gromiko to­kiói megbeszélésének ered­ményei felülmúlják az előze­tes várakozásokat. A szovjet külügyminiszter elutazása előtt néhány moszkvai lap óvatos formá­ban felvetette a két ország közötti kapc.tolatok „szerző­déses alapokra helyezésének” kérdését, de senki sem gon­dolta, hogy Gromiko olyan konkrét megállapodással tér vissza, amely szerint már eb­ben az évben hivatalos meg­beszélések tárgyává teszik a Japánnal megkötendő béke- szerződést. Moszkvai megfi­gyelők egyetértenek abban, hogy a két ország kapcsola­tainak stabilitása és az ázsiai biztonság szempontjá­ból ennek a szerződésnek a létrejötte csaknem ugyanazt jelentené, mint a szovjet- nyugatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződések Je­lentették Európában: a má­sodik világháború politikai hagyatékának felszámolását. A közös közleménynek a magas színtű látogatásokkal kapcsolatos része moszkvai japán források szerint azt jelenti, hogy a nem távoli Jövőben újabb, miniszterel­nöki színtű utazások várha­tók. A szovjet Külügyminiszter látogatásának a vártnál lát­ványosabb eredményei meg­erősítik, hogy Japánban je­lenleg igen befolyásos poli­tikai és különösen gazdasági körök törekednek a kapcso­latok javításából származó nyilvánvaló előnyök kiakná­zására. A Szovjetunió a ma­ga részéről mindig is a jó­szomszédi kapesolatók'kiala­kítására törekedett Japánr nal. Ennek a viszonynak a kialakítását Japán egyolda­lúan Amerika-barát orientá­ciója, s a Szovjetunióval szemben támasztott területi követelései akadályozták. Egyes moszkvai vélemények szerint Gromiko útját már ele\re az tette lehetővé, hogy Tokié az utóbbi időben tar­S kodott az „északi terűié­re” vonatkozó ultimátum­szerű követeléseitől. Végül a szovjet fővárosban emlékeztetnek arra, hogy a külügyminiszteri látogatás eredményeinek első gya­korlati felmérése már feb­ruárban lehetővé válik, ami­kor kiderül, hogy a szovjet— japán gazdasági vegyes bizott­ság soron lévő ülésszakán mi valósul meg a két ország hí­rek szerint valóban példát­lan méretű távol-keleti gaz­dasági kooperációs terveiből. Jarring Dakarban Gunnar Jarring, az ENSZ- főtitkár közel-keleti külön- megbízottja pénteken Szene­gál fővárosába, Dakarba ér­kezett. Megérkezésekor kijelen­tette, hogy sokat remél sze­negáli és mauritániai tár­gyalásaitól, reméli, hogy azok „előmozdítják a közel- keleti problémák megoldá­sát.” Kormány-átalakítás Chilében Salvador Allende chilei köztársasági elnök pénteken közölte, hogy milyen változ­tatásokat eszközölt a kor­mányban. Eszerint a kommunisták és a szocialisták megtartják korábbi miniszteri tárcái- ), kát, hármat az előbbiek, né­gyet pedig az utóbbiak. A radikálisok egy miniszteri tárcával kevesebbet kapnak, így tehát két miniszterük marad a kormányban. A ke­resztény baloldal és a radi­kális baloldal egy, illetve két minisztert küld az új kabi­netbe. a további három mi­niszteri tárcát két kisebb párt tagjai kapták. Ismét miniszterré nevez­ték ki Jósé Tohát, akit a képviselőház és a szenátus alkotmányellenesen távo­zásra szólított fel. 36. — Rendben van — mondta Kopra rövid tűnődés után.— Köszönöm a tanácsot, majd így járok eb Most már csak arra vagyok kíváncsi, miért árulta el nekem mindezt? A fiú zavartan vont vál* lat. — Nem szeretem, ha vala­kivel ki akarnak babrálni, ok nélkül. Nem szeretem az öregem ügyeskedéseit. Nem szeretem az itteniek mohó­ságát, egy nap alatt a fél fa­lu arra rendezkedett be, hogy kiszipolyozza a látogatókat. Az újságíró nem szólt sem­mit csak jól megnézte ma­gának a kísérőjét. Aztán, ol­dalán a kamasszal, átvágott az utca másik oldalára, az alig ötven méternyire lévő tanácsháza felé... Húsz percbe sem telt- már jött is ki, négyrét haj­tott pecsétes írás volt a far­mernadrágja zsebében. Nem­csak az ő, özvegy Paukné telkére is szólt a mentesítés. Emberemlékezet óta az M.-i tanácsházán ügyet ilyen gyorsan nem Intéztek el. Méghozzá kilenc óra, a hi­vatalos félfogadás megkezdé­se előtt Miután ingatlana jövőjéről megnyugtató módon sikerült gondoskodnia, Kopra elhatá­rozta, hogy a saját jelenéről is gondoskodik. Ezért a kö­zeli ABC kisáruház felé in­dult. Kenyeret, felvágottat szándékozott venni, meg egy inget, nyakkendőt, a közelgő nagy eseményre való tekin­tettel. Ha netán nem tudja elkerülni valamelyik kame­ra látókörét, ne fessen úgy, mint egy ágrólszakadt. Benyitott az üzlet ajtaján. Szokatlanul sokán voltak a helyiségben- s mindjárt meg­akadt a szeme néhány isme­rősön. A bal oldali, presszó nak kiképzett részben Hö- römpöly Pista, a délutáni lap munkatársa kortyolgatja a feketéjét. Kissé odébb Lá­zár Edit áll, a rádió műsor­közlője. a tévés Kisócival társalog. A pult végénél pe­dig Gitta dől a falnak és mosolyogva hallgatja Schi- eder Jóskát, a híradó opera­tőrjét. És még fél tucat más ember is lebzsel ott, köztük a művészvilág néhány híres­sége. Kisóci, a rámenős Kisóci, vette észre elsőnek az új jö­vevényt. — Itt van a nap hőse! — kiáltott fel, odasietett hozzá, megrázta a kezét, hátba ve­regette. Szempillantás alatt csend támadt, minden tekintet fe­léjük fordult. (Folytatjuk) Masas szintű szovjet- egyiptomi tanácskozást készítenek elé A pénteki A1 Ahram to­vábbi részleteket közöl Szá­dat elnök küszöbönálló moszkvai látogatásával kap­csolatban. Eszerint Vlagyi­mir Vinogradov, a Szov­jetunió kairói nagykövete pénteken Moszkvába uta­zik, hogy előkészítse egyfe­lől az egyiptomi államfő, másfelől Brezsnyev, Koszi­gin és Podgornij nagy jelen­tőségű találkozóját, ame­lyen a közel-keleti helyzet (Folytatás az 1. oldalról) van módom ismertetni a magyar nép álláspontját a legfontosabb kérdésekben, nemzeti békemozgalmunk munkáját, az előttünk álló feladatokat, tennivalókat. Visszatekintve jóleső ér­zéssel állapíthatjuk meg, hogy a Béke-világ tanács a legnehezebb időszakokban is teljesítette történelmi fel­adatát. Amellyel a világ né­pei megbízták. A budapesti közgyűléssel új szakasz kez­dődött a Beke-világtanács munkájában: tömegbázisa, kapcsolatai tovább szélesed­tek, amit többi között jelez az is, hogy az Egyesült Nem­zetek hivatalosan elismerte. A Bóke-világtanács bekap­csolódott más fontos nem­zetközi szervezetek munká­jába is; a népek, a béke és a haladás erői körében nagy tekintélyt és megbecsülést vívott ki magának valameny- nyi földrészen. Az imperializmus reakciós politikája ellen ma már minden nemzetközi politikai, diplomáciai és gazdasági fó­rumon folyik a küzdelem. E fórumokon nagy erők lép­nek fel a békéért —- a szo­cialista országok, a gyarmati rabságból felszabadult fiatal államok, sőt egyre több kapitalista állam is, Nem vitás ugyanis, hogy a békeszerető államok politikai és diplomáciai erőfeszítései­nek és a nemzetközi béke­mozgalom tömegakcióinak szoros egysége e legfőbb biztosítéka az imperialista agressziók elhárításának. Eggyé kell olvadni a béke­szerető államok „felülről”, az állami politika szintjén foly­tatott küzdelmeinek és a nemzetközi békemozgalom, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az ifjúság, a tömegek „alulról” folytatott közös harcának, a közös cél, az emberiség békéje és biz­tonsága érdekében! Itt Helsinkiben gondola­taink mindenekelőtt tágabb hazánk, Európa kérdéseire összpontosulnak. A Szovjetunió, a szocia­lista országok az európai kontinens világpolitikai je­lentőségét felismerve töre­kedtek a biztonság és együtt­működés akadályainak fel­számolására — a biztonságot és együttműködést elősegítő körülmények megteremté­sére. Ennek legutóbbi jelen­tős megnyilvánulása a Var­sói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének prágai ülése volt. A tanácskozás kifejezte azt a meggyőződését, hogy az összeurópai békeértekezlet már 1972-ben összenívható. A békés egymás mellett élés elvei alapján leszögezte az európai béke, a biztonság és az országok közötti sokolda­lú együttműködés alapelveit, ügy gondolom, a prágai ta­nácskozáson kifejtett gondo­latok teljesen megfelelnek azoknak a célkitűzéseknek, amelyekért a Béke-világta- nács évtizedek óta dolgozik. Kifejezi a társadalom osz­tályainak és rétegeinek, — a különböző pártállású és világnézetű embereknek alapvető érdekeit. Meggyő­ződésem, hogy a Béke-világ- tanács elnöksége teljes mér­tékben magáévé teheti eze­ket az elveket, a békeszerető emberek hatékonyan mun­kálkodnak majd a megvaló­sításukon. Az Imperialista erők szó­szólód gyakran minősítik fe­leslegesnek, sőt zavarónak a közvélemény növekvő érdek­lődését és erőteljes fellépé­sét Európa biztonsága érde­kében. Az események azon­ban határozottan megcáfol­ták e nézeteket. Az európai legújabb fejleményeit és a két ország együttműködé é- nek kérdéseit vitatják meg. A még nem végleges úti’ terv szerint Szadat elnök moszkvai tárgyalásait köve­tően, látogatást tesz Bel­gádban, Damaszkuszban és Tripoliban. Mahmud Riad. az elnök külpolitikai tanácsadója a legújabb hírek szerint feb­ruár 8-án utazik Pekingbe. közvélemény mind szélesebb rétegeiben az a meggyőződés alakult ki, hogy az európai biztonság és együttműködés megteremtése nemcsak a kormányok ügye. A Magyar Országos Béke­tanács és az európai bizton­ság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottsága ne­vében megtisztelő kötelessé­gemnek tartom itt önök előtt kijelenteni, hogy a ma­gyar nép, amely eddig is mindent megtett és a jövő­ben is mindent megtesz, az összeurópai biztonsági érte­kezlet mielőbbi összehívásá­ért, egységesen támogatja a nagy jelentőségű prágai do­kumentumban kifejtett cé­lokat, a nagy hatóerejű brüsszeli kezdeményezést, és mindazt, ami az értekezlet összehívását elősegíti. Kül­döttségeink részt vettek, és ezután is részt veszünk a nemzetközi előkészítés min­den szakaszában. Tisztelt elnökség! Az Európa sorsáért érzett felelősségünk ugyanakkor nem jelenti azt, hogy kö­zömbösek lennénk a világ más tájain végbemenő és súlyos aggodalmakat tápláló fejleményekkel szemben. So­kat tettünk, de továbbra is rengeteg tennivalónk van ak indokínai népekkel vallott szolidaritás területén. Ebben a küzdelmünkben is nagy segítséget jelent a prágai ta­nácskozás nyilatkozata az Amerikai Egyesült Államok folytatódó indokínai agresz- sziójáról. Szemünket most Párizsra, a versailles-i világ­találkozóra vetjük; a Béke­világtanácsnak már most fel kell készülnie arra, hogy élére álljon a nagy nemzet­közi seregszemle után ki­bontakozó világméretű ak­cióknak. Nyugtalansággal ás agg»-' dalommal figyeljük a közel- keleti válság elhúzódását is. Behatóan kell foglalkoznunk mindazzal, ami a hindusztáni szubkontinensen történt. A Béke-világtanács és vele együtt a magyar békemozga­lom is az első órától kezdve támogatta Bangla Desh pé­pének igazságos küzdelmét. Ezért is szeretném felhasz­nálni az alkalmat és külön is üdvözölni Bangla Desh né­pének itt megjelent küldött­ségét. Engedjék meg, hogy a magyar Hazafias Népfront és az Országos Béketanács ne­vében tisztelettel meghívjam Bangla Desh képviselőit ma­gyarországi látogatásra. Bármerre nézünk a világ­ban, még Jelentékenyek azok az erők, amelyek semmibe veszik a népek érdekeit, s tűzzel-vassal, demagógiával, megvesztegetéssel védelme­zik az imperialista erők ér­dekeit, rágalmazzák a társa­dalmi haladás, a szocializ­mus eszméit, üldözik a ha­ladó gondolkodású embere­ket. Napjainkban a nemzet­közi reakció ilyen politiká­jának élén vagy hátterében mindenhol az amerikai im­perializmus álL Az összefo­gás vele szemben ezért a kor kérlelhetetlen parancsa, min­den nép és nemzet alapvető érdeke. Tisztelt elnökség! Kedves barátaink! Engedjék meg, hogy isme-; telten köszönetét mondjak a megtisztelő meghívásért, és külön hálámat tolmácsol­jam vendéglátó testvéreink­nek és barátainknak, Finnor­szág népének és kormányá­nak. A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi szer­vezetei nevében szeretettel üdvözlöm a tanácskozást és sok sikert kívánok munká­jához. TSt£f MAGYAH “ R 7 \3 kállai Gyula felszólalása — KISREGÉNY ­Kürti András:

Next

/
Thumbnails
Contents