Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
WtS. familr ff. Rétet TffAGrAffmsrfís S. óidtá Levél a szakszervezethez Növekvő termelékenység Gépesítés, újabb exportlehetőségek Kisvárdán SZERDÁN DÉLELŐTT ADTÁK ÁT A NYÍREGYHÁZI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA ŰJ ÉPÜLETEGYÜTTESÉT. A KÖNYVTÁRAT. AMELYNEK FÜGGŐ GALÉRIA TAN HÉT ELŐADÓTEREM TALÁLHATÓ. A MŰSZAKI ÁTADÁS UTÁN KEZDŐDIK MEG A KÖNYVTÁR BERENDEZÉSE, AZ ELŐADÓTERMEKBEN A TANÍTÁS FEBRUÁR ELSEJÉN KEZDŐDIK. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE.) Tervek és emberek Munkássá válni Nyirbélteken EGY DOLGOZÓ ÍRJA az SZMT-hez küldött levelében: „Kérem, segítsenek abban, hogy a vállalattól megkapjam a részemre járó szabadságot mert nem hajlandók kiadni.” Egy nyugdíjas — akit éjjeliőrként alkalmaztak — az iránt érdeklődik, hogy részére jár-e a védőruha, csizma, esőkabát. V. J. már azóta megkapta a választ, a szakszervezet intézkedett, s kiutaltatta részére a jogosan járó védőfelszereléseket. Magukat találóan „Villám” szocialista brigádnak nevező villanyszerelők bérügyben kértek segítséget. Egy fiatal- asszony gyermekgondozási ügyben kér felvilágosítást. Mennyi szabadság jár részére erre az időre? Egy rokkant, idős asszony szociális segélyt kér. Munkások fogtak tollat, hogy bérköveteléseik teljesítése ügyében kérjék a Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár Megyei Tanácsának segítségét. Lehetne sorolni a szerteágazó, sokféle panaszt, kérelmet. Nézve, olvasva az „irathalmazt” sok ember bi-_ zalma van mögöttük. Panaszok, levelek, emberek. Nekik a saját ügyük a legfontosabb, a legégetőbb. Nem mindegy tehát, hogyan, milyen módon nyúlnak hozzájuk. Lelkiismeretesen megvizsgálják-e, intézkednek-e benne az illetékes szakszervezeti szervek vagy sem. Rengeteg munkát, utánajárást adott az SZMT-nek és megyei bizottságainak az elmúlt esztendőben is a panaszos ügyek intézése. S, hogy valóban az emberek érdekeit szem előtt tartották, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy legutóbb SZMT- elnokség tárgyalta a dolgozók bejelentéseinek, panaszainak az intézését. TAVALY CSAKNEM MEGKÖZELÍTETTE a négyszázat azoknak a leveleknek a száma, amely a szakszervezeti szervekhez érkezett. Emellett közel kétezerre tehető a szóban elmondott panaszok száma. örvendetes, hogy ezeket is éppen olyan fontossággal kezelték, mint az írásosakat, s intézkedtek benne. Kétségtelen, soknak tűnik a panaszok száma. Ezek különböző problémákat jeleznek. A legtöbb panasz, több, mint 400 a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási kérdésekkel kapcsolatban érkeztek. Ez azt is mutatja, hogy növekedett Szabolcs-Szatmárban a társadalombiztosították száma, új üzemek létesültek, iparosodik a megye. ' Ennek ellenére csak bizonyos mértékben fogadható el törvényszerűnek a növekedés. Bár kétségtelen, hogy a felsőbb szakszervezeti szervekhez való fordulás, segítségkérés — a bizalom jele is — mutatja, hogy ott helyben, az üzemben, a vállalatnál nem, vagy nem megfelelően ismerik a jogszabályokat, rendeleteket, a kollektív szerződést, s nem ezek szellemében járnak el. A panaszok jelentős részét — mint a tapasztalatok mutatják — el lehetne helyben intézni. A MÜLT ÉVBEN A JOGOS PANASZOK száma meghaladta a százat, míg a részben jogos 44 volt. Ugyanakkor százon felül van a nem jogds panaszok száma is. Ez a legutóbbi azt is jelzi, hogy bizonyos kérdésekben — amelyekről tudnia kellene a dolgozóknak — nem tájékoztatták vagy nem tájékoztatják őket. Elhanyagolják az informálásukat még a legelemibb kérdésekről is. S ezt csak aláhúzza az, hogy az elmúlt évben a szakszervezeti szervek az elintézett panaszok mellett számtalan esetben adtak tanácsokat, felvilágosítást a dolgozóknak. örvendetes, hogy az SZMT és a megyei bizottságok nagy gondot fordítanak a panaszok alapos, igazságos elintézésére, a dolgozók jogainak védelmére. Igaz, sok munkát, időt igényel egy-egy Jó évet zárt a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalat 1971-ben. A tervezetthez képest 6 millió forint értékű áruval többet termeltek, s jól - alakult ;a dolgozók fizetése is. Az év közben különböző munkaszervezési, technológiái átalakításokat hajtottak végre, s ennék köszönhető, hogy azonos létszámmal mintegy 20—25 százalékos termelés- növekedést értek el. A munkások fizetése közel tíz százalékkal emelkedett egy év alatt. Az idén újabb 20 százalékos termelésnövekedést terveztek — most is létszámnövelés nélkül. A képkeret gyártásánál még ennél is nagyabb a növekedés — a tőkésexportra- Az idei termelést már teljes egészében lekötötték, s az eddigi nyolc ország mellé újabb három megren- ydelő jelentkezett: Görögország, Dánia és Ciprus. így a tőkésexport értéke eléri a négymillió forintot. A 30 százalékos termelésnövekedés biztosítására a napokban állítanak üzembe egy új szovjet automata gépet. A bútorgyártásban bevezetett gépesítés teszi lehetővé, hogy a népszerű Várdí és Nyírség garnitúrákból az idén közel kétezret készítsenek. A kárpitosüzemben például panaszos levél intézésé. Némelyik bonyolultsága sok utánajárást igényel, s bizony megtörténik, hogy hónapokba kerül, míg véglegesen rendeződik. Ilyen esetekben már időközben értesítik a dolgozót. Ez megnyugtató a részére, tudja, hogy nem feledkeztek meg ügyéről. A DOLGOZÓK LEVELEIVEL való foglalkozás, panaszaik lelkiismeretes intézése: kapocs a dolgozók és a szak- szervezeti szervek között. A bizalom jele. S éppen ezért politikai kérdés is. Ha azt látják és tudják a munkásak, hogy igazságukat, jogaikat megvédik, s nem engedi a szakszervezet, hogy azon csorba essék, megrövidítsék, ez a munka- és a társadalmi morált is javítja. Egyáltalán tudatában vannak annak: van hová, kihez fordulni érdekvédelemért. Soha nem szabad elfeledni: az iratok, a levelek mögött emberek vannak, akik várják a segítséget. Farkas Kálmán a kézi szegezés helyett sűrített levegővel működő szeg- zőpisztoly akat használnak. Ugyancsak szegzőpisztolyt alkalmaznak az összeszerelésnél a hátlapok felerősítésére. A ragasztóanyagot szórópisztollyal juttatják rá a ragasztandó felületre. A' kisvárdai bútorok a tetszetős poliészter magas fényű lakkal készülnek. Ehhez egy új automata polírozógépet állítanak be. A ciklusos termelési rendszer segítségével az egyes üzemrészek néhány napos anyagkészlettel rendelkeznek, ami a termelés biztonságát fokozza. A pontos ösz- szeszereléshez .. a vállalat szakemberei szorítókalodákat készítenek — ezzel is gyorsítják a munkát. Az idén gondolnak a távolabbi jövőre is. A válasz tékbővítés kívánja meg, hog’ 1973-ban az Otthon kiállí táson új bútortípussal szere peljenek. Ennek a lakószo bának a mintadarabjait, fér veit az idén készítik el. A munkások fizetése ar idén mintegy 3 százalékka fog emelkedni. A múlt év: erőteljes fejlesztés — ami igen magas adózást is jelent — után ebben az évben stabilizált bérgazdálkodással szeretnék megtartani, minden munkásukat.- Megyénk déli háromszögelésében, ahol az elmúlt évtizedben „állni látszott az idő”, most viszonylag nagy a változás. Nyírbéltek lett néhány település közigazgatási központja és ez máris tartalmaz néhány helyes irányú elképzelést, amely jobbára a mezőgazdasági termelésre vonatkozik. Megtörtént viszont, hogy a volt Szatmár- vidéki Faipari Vállalat nyír- bélteki mérőlécüzeméből Nyírbátori Faipari Vállalat lett. A teljesítők: asszonyok, lányok Nem pusztán névváltozásról van szó, hanem egy ‘új, önálló vállalat alakulásáról, amelynek feladata, a faipari szerszámok, iskolaszerek gyártása és nem utolsósorban ott, Nyirbélteken a munkásosztály helyi képviselőinek igazi munkássá nevelése. A termelési tervek szépek. A tavalyi 6,390 ezer forinttal szembén idén tízmillió forint értékű árut készítenek. Változik az olajmalom környéke is, mert felépül az 1000 négyzetméter alapterületű új műhelycsarnok. A nyirbélteki üzem dolgozói . háztartásból, mezei muö- kábóí kerültek a gépek mellé. 1965-ben harmincötén, az elmúlt év végével már nyolcvanan voltak, s ha felépül az új üzemcsarnok, száznál is többen lesznek. Nagy dolog, hogy ipari munkát kaptak és kapnak a nyír- béltekiek, növekedett és növekszik az ott élők életszínvonala. De vajon mennyire válnak ipari munkássá az emberek? Székely Józseffel, az üzem vezetőjével a továbbiakban erről beszélgettünk. Nem könnyű a munkássá válás, mert ezt nemcsak az határozza meg, hogy fakanál helyett kalapács, kapanyél helyett kombinált fogó kerül a kezekbe. Az üzemben ma mindössze hat szakmunkás dolgozik, a. többi betanított segédmunkás. így is elismerésre méltó, hogy azt a teljesítményszintet, amit a gyártmányoknál a fővárosban elértek, már Nyírbélte- ken is teljesítik, vagy erősen megközelítik. A termelékenység növelésében a három szocialista brigád járt élen. ök kezdeményezték (ez volt a vállalásuk), hogy a mérőléceknél egy-két százalékkal csökkentsék a normaidőt. A teljes értékű munkásáé válásban nem is az a baj, hogy miként dolgozná'« az üzemben, hol tartanák a szakma elsajátításában, a visszahúzó erő a kétlakiság- ban jelentkezik. ügy mondta a művezető: „Dolgozóinknak egy része önmagának a kizsákmányo- lója, mert nyolc órát dolgozik a termelésben és ugyanannyit, vagy még többet a határban, a ház körüL” Mennyire köti le az asszonyokat a határ, arra tanulságos adat az elmúlt évről, hogy a létszám 17 százaléka állandó jelleggel betegállományban volt. Két-három- napos betegségekről van szó, amely addig tart, amíg vetnek, kapálnak. Ezen kellene változtatni, mert így a két műszakra tervezett gépi üzemeltetés sok esetben csak másfél, vagy még annyi sem. A nyirbélteki üzemben az asszonyok, lányok keresete nem rossz. Betanított munkájukkal, főleg a régebbi dolgozók 1700—1800 forintot keresnek. fizeiés és szakmai műveltség A megoldásról is sző volt. Az új önállóság lehetőséget ad majd arra, hogy jobban, ösztönzőbben gazdálkodjanak a bérrel. Természetesen a magasabb fizetés feltételezi a szakmai műveltség növelését. Nyirbélteken még ebben az évben szakmunkás- tanfolyamot szerveznek. Azon kívül erősítik, illetve megteremtik az üzemen belüli kulturális tevékenység feltételeit. Kultúrfelelóst küldenek tanfolyamra, üzemi könyvtárat létesítenek, s a szocialista brigádok működését azzal segítik, hogy a termelési tervek teljesítése mellett nagyobb figyelmet szentelnek a tanulással. a művelődéssel kapcsolatos követelmények teljesítésére. Nem nehéz megítélni, hogy Nyirbélteken az idei esztendővel „nagy fába vágták a fejszét.” Már az is nagy dolog, hogy milliókkal növekszik a termelés. De még nagyobb, amit az emberekért kívánnak tenni. Seres Ernő Varlen Sztrongin: Rendkívüli teremtes Rudik feleségét az egész hivatal rendkívüli teremtésnek tartotta. — Az én feleségem, az olyan, de olyan... — hangoztatta Rudik. —t Hozzá fogható társadalmi munkás talán nem is létezik! Azt is tudta a hivatal valamennyi dolgozója, hogy Rudik nagyon szereti a feleségét. — ügy szeretem, de úgy, — áradozott Rudik. — Minket csak az ásó, meg a kapa választ el! Ezek után aztán senki sem csodálkozott azon, hogy a nőnap előtti gyűlésen a helyi szakszervezeti bizottság el nők” kijelentette: — Büszkélkedünk azzal hős'- kollektíván kb*! ki err" tik egv olyan ember aki mődfelett szereti a fele ségét. Még a mó-tfelettet is nemzetközi mércét bírón kell érteni. Más szóval: hozzájuk csak egy Rómeó és Júlia, vagy egy Valentyin és Va- lentyina mérhető. Az asszonyok el voltak ragadtatva Rudiktól, a hivatal legszebb leánya — Lénocska, a titkárnő pedig egyenest bukott rá, s megpróbálta megbabonázrii azzal, hogy naponta változtatta toalettjét, cserélgetve a minit a midivel, maxival és fesze sebbnél feszesebb nadrágok tál: — Ez a Rudik nem normá .is — adta fel a végső reményt is Lénocska. — Vagy az igazság az, hogy ő még mindig a tizenkettedik században él. — Jól felvértezte magát! — jelentette ki a főnök, és elküldte Rudikot jó messzire, és hosszú időre kiküldetésbe. — Takarékoskodni kellett a napidíjjal — jelentette ki a teljesen lesoványodva, elnyúzva hazaérkezett Rudik. Viszont teljesítettem minden rám bízott feladatot. Megtettem minden tőlem telhetőt, felkerestem mindenkit, mindig csak a feladatomra gondoltam. — ön nagyszerű ember! — dicsérte a főnök. — Csak ilyen lelkesedéssel tovább. Mellesleg városunkban tervbe vették a „Legjobb férj” kitüntető címért indítandó verseny megrendezését. Erre ön az első számú jelölt! A főnökség szavai látnoki- ak voltak. Rudik fölényesen nyerte meg a versenyt. A zsűri tagjait különösen elkápráztatták Rudik versei, amelyeket kedves nejének címzett. íme az egyik: Feleségem — drága csillagom Oly szép vagy, mily elragadó! Bölcsőtől sírig az angyalom. Veled senki össze nem hasonlítható Sem Sófia Loren, sem Bridzsid Bardó. — Meghívjuk önt kedves feleségével a stúdiónkba — közölte Rudikkal a verseny végén a televízió munkatársa. — A riportot kedden készítenénk el. ■— Kedden a feleségem foglalt — szabadkozott Rudik. — Hisz ónok megértik: munka után ott a bevásárlás, este segíteni kell a tanulásban a fiúnknak, főzni kell... — Akkor kérjük, hogy fáradjanak be szombaton, és élőben adjuk a riportot. — Hogy képzel ilyet? Szombaton az asszonytársnak ott a nagytakarítás, mosás, vasalás, stoppolás, a gyerek elkísérése a korcsolyapályára, és még ezer apróság ! — De hát ön besegít majd a kedves feleségének. Mondjuk elkíséri a gyereket a korcsolyapályára — tanácsolta a tv-riporter. — Én? — csodálkozott rá Rudik. — Én ezt nem tehetem. Én már hozzáláttam a megyei versenyre való előkészületekhez, és a legjobb férjek városi csapatának egyik oszlopos tagjaként hamarosan elutazom Szocsiba edzőtáborba... Fordította: Slgér Imi«.
