Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

WtS. familr ff. Rétet TffAGrAffmsrfís S. óidtá Levél a szakszervezethez Növekvő termelékenység Gépesítés, újabb exportlehetőségek Kisvárdán SZERDÁN DÉLELŐTT ADTÁK ÁT A NYÍREGYHÁZI TANÁRKÉPZŐ FŐISKO­LA ŰJ ÉPÜLETEGYÜTTESÉT. A KÖNYVTÁRAT. AMELYNEK FÜGGŐ GALÉRIA TAN HÉT ELŐADÓTEREM TALÁLHATÓ. A MŰSZAKI ÁTADÁS UTÁN KEZDŐDIK MEG A KÖNYVTÁR BERENDEZÉSE, AZ ELŐADÓTERMEKBEN A TANÍTÁS FEBRUÁR ELSEJÉN KEZDŐDIK. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE.) Tervek és emberek Munkássá válni Nyirbélteken EGY DOLGOZÓ ÍRJA az SZMT-hez küldött levelében: „Kérem, segítsenek abban, hogy a vállalattól megkap­jam a részemre járó szabad­ságot mert nem hajlandók kiadni.” Egy nyugdíjas — akit éjjeliőrként alkalmaz­tak — az iránt érdeklődik, hogy részére jár-e a védőru­ha, csizma, esőkabát. V. J. már azóta megkapta a vá­laszt, a szakszervezet intéz­kedett, s kiutaltatta részére a jogosan járó védőfelszere­léseket. Magukat találóan „Villám” szocialista brigádnak nevező villanyszerelők bérügyben kértek segítséget. Egy fiatal- asszony gyermekgondozási ügyben kér felvilágosítást. Mennyi szabadság jár részé­re erre az időre? Egy rok­kant, idős asszony szociális segélyt kér. Munkások fog­tak tollat, hogy bérkövetelé­seik teljesítése ügyében kér­jék a Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár Megyei Taná­csának segítségét. Lehetne sorolni a szerte­ágazó, sokféle panaszt, ké­relmet. Nézve, olvasva az „irathalmazt” sok ember bi-_ zalma van mögöttük. Pana­szok, levelek, emberek. Ne­kik a saját ügyük a legfonto­sabb, a legégetőbb. Nem mindegy tehát, hogyan, mi­lyen módon nyúlnak hozzá­juk. Lelkiismeretesen meg­vizsgálják-e, intézkednek-e benne az illetékes szakszer­vezeti szervek vagy sem. Rengeteg munkát, utánajá­rást adott az SZMT-nek és megyei bizottságainak az el­múlt esztendőben is a pana­szos ügyek intézése. S, hogy valóban az emberek érde­keit szem előtt tartották, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy legutóbb SZMT- elnokség tárgyalta a dolgo­zók bejelentéseinek, pana­szainak az intézését. TAVALY CSAKNEM MEGKÖZELÍTETTE a négy­százat azoknak a leveleknek a száma, amely a szakszer­vezeti szervekhez érkezett. Emellett közel kétezerre te­hető a szóban elmondott pa­naszok száma. örvendetes, hogy ezeket is éppen olyan fontossággal kezelték, mint az írásosakat, s intézkedtek benne. Kétségtelen, soknak tűnik a panaszok száma. Ezek különböző problémákat jeleznek. A legtöbb panasz, több, mint 400 a különböző munkaügyi és társadalombiz­tosítási kérdésekkel kapcso­latban érkeztek. Ez azt is mutatja, hogy növekedett Szabolcs-Szatmárban a tár­sadalombiztosították száma, új üzemek létesültek, iparo­sodik a megye. ' Ennek ellenére csak bizo­nyos mértékben fogadható el törvényszerűnek a növekedés. Bár kétségtelen, hogy a fel­sőbb szakszervezeti szervek­hez való fordulás, segítség­kérés — a bizalom jele is — mutatja, hogy ott hely­ben, az üzemben, a vállalat­nál nem, vagy nem megfele­lően ismerik a jogszabályo­kat, rendeleteket, a kollektív szerződést, s nem ezek szel­lemében járnak el. A pana­szok jelentős részét — mint a tapasztalatok mutatják — el lehetne helyben intézni. A MÜLT ÉVBEN A JOGOS PANASZOK száma megha­ladta a százat, míg a részben jogos 44 volt. Ugyanakkor százon felül van a nem jogds panaszok száma is. Ez a leg­utóbbi azt is jelzi, hogy bi­zonyos kérdésekben — ame­lyekről tudnia kellene a dolgozóknak — nem tájékoz­tatták vagy nem tájékoztat­ják őket. Elhanyagolják az informálásukat még a leg­elemibb kérdésekről is. S ezt csak aláhúzza az, hogy az elmúlt évben a szakszerve­zeti szervek az elintézett panaszok mellett számtalan esetben adtak tanácsokat, felvilágosítást a dolgozók­nak. örvendetes, hogy az SZMT és a megyei bizottságok nagy gondot fordítanak a panaszok alapos, igazságos elintézésére, a dolgozók jo­gainak védelmére. Igaz, sok munkát, időt igényel egy-egy Jó évet zárt a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalat 1971-ben. A tervezetthez ké­pest 6 millió forint értékű áruval többet termeltek, s jól - alakult ;a dolgozók fizetése is. Az év közben különböző munkaszervezési, technológiái átalakításokat hajtottak vég­re, s ennék köszönhető, hogy azonos létszámmal mintegy 20—25 százalékos termelés- növekedést értek el. A mun­kások fizetése közel tíz szá­zalékkal emelkedett egy év alatt. Az idén újabb 20 százalé­kos termelésnövekedést ter­veztek — most is létszámnö­velés nélkül. A képkeret gyártásánál még ennél is na­gyabb a növekedés — a tőkés­exportra- Az idei termelést már teljes egészében lekötöt­ték, s az eddigi nyolc ország mellé újabb három megren- ydelő jelentkezett: Görögor­szág, Dánia és Ciprus. így a tőkésexport értéke eléri a négymillió forintot. A 30 százalékos termelésnövekedés biztosítására a napokban ál­lítanak üzembe egy új szov­jet automata gépet. A bútorgyártásban beveze­tett gépesítés teszi lehetővé, hogy a népszerű Várdí és Nyírség garnitúrákból az idén közel kétezret készítsenek. A kárpitosüzemben például panaszos levél intézésé. Né­melyik bonyolultsága sok utánajárást igényel, s bizony megtörténik, hogy hónapok­ba kerül, míg véglegesen rendeződik. Ilyen esetekben már időközben értesítik a dolgozót. Ez megnyugtató a részére, tudja, hogy nem fe­ledkeztek meg ügyéről. A DOLGOZÓK LEVELEI­VEL való foglalkozás, pana­szaik lelkiismeretes intézése: kapocs a dolgozók és a szak- szervezeti szervek között. A bizalom jele. S éppen ezért politikai kérdés is. Ha azt látják és tudják a munká­sak, hogy igazságukat, jo­gaikat megvédik, s nem en­gedi a szakszervezet, hogy azon csorba essék, megrövi­dítsék, ez a munka- és a tár­sadalmi morált is javítja. Egyáltalán tudatában van­nak annak: van hová, kihez fordulni érdekvédelemért. Soha nem szabad elfeledni: az iratok, a levelek mögött emberek vannak, akik vár­ják a segítséget. Farkas Kálmán a kézi szegezés helyett sűrí­tett levegővel működő szeg- zőpisztoly akat használnak. Ugyancsak szegzőpisztolyt al­kalmaznak az összeszerelés­nél a hátlapok felerősítésére. A ragasztóanyagot szórópisz­tollyal juttatják rá a ragasz­tandó felületre. A' kisvárdai bútorok a tetszetős poliész­ter magas fényű lakkal ké­szülnek. Ehhez egy új auto­mata polírozógépet állítanak be. A ciklusos termelési rend­szer segítségével az egyes üzemrészek néhány napos anyagkészlettel rendelkez­nek, ami a termelés bizton­ságát fokozza. A pontos ösz- szeszereléshez .. a vállalat szakemberei szorítókalodá­kat készítenek — ezzel is gyorsítják a munkát. Az idén gondolnak a tá­volabbi jövőre is. A válasz tékbővítés kívánja meg, hog’ 1973-ban az Otthon kiállí táson új bútortípussal szere peljenek. Ennek a lakószo bának a mintadarabjait, fér veit az idén készítik el. A munkások fizetése ar idén mintegy 3 százalékka fog emelkedni. A múlt év: erőteljes fejlesztés — ami igen magas adózást is jelent — után ebben az évben sta­bilizált bérgazdálkodással szeretnék megtartani, minden munkásukat.- Megyénk déli háromszöge­lésében, ahol az elmúlt évti­zedben „állni látszott az idő”, most viszonylag nagy a változás. Nyírbéltek lett né­hány település közigazgatási központja és ez máris tartal­maz néhány helyes irányú elképzelést, amely jobbára a mezőgazdasági termelésre vonatkozik. Megtörtént vi­szont, hogy a volt Szatmár- vidéki Faipari Vállalat nyír- bélteki mérőlécüzeméből Nyírbátori Faipari Vállalat lett. A teljesítők: asszonyok, lányok Nem pusztán névváltozás­ról van szó, hanem egy ‘új, önálló vállalat alakulásáról, amelynek feladata, a faipari szerszámok, iskolaszerek gyártása és nem utolsósor­ban ott, Nyirbélteken a mun­kásosztály helyi képviselői­nek igazi munkássá nevelé­se. A termelési tervek szépek. A tavalyi 6,390 ezer forinttal szembén idén tízmillió forint értékű árut készítenek. Vál­tozik az olajmalom környéke is, mert felépül az 1000 négyzetméter alapterületű új műhelycsarnok. A nyirbélteki üzem dolgo­zói . háztartásból, mezei muö- kábóí kerültek a gépek mel­lé. 1965-ben harmincötén, az elmúlt év végével már nyolcvanan voltak, s ha fel­épül az új üzemcsarnok, száz­nál is többen lesznek. Nagy dolog, hogy ipari munkát kaptak és kapnak a nyír- béltekiek, növekedett és nö­vekszik az ott élők életszín­vonala. De vajon mennyire válnak ipari munkássá az emberek? Székely Józseffel, az üzem vezetőjével a továb­biakban erről beszélgettünk. Nem könnyű a munkássá válás, mert ezt nemcsak az határozza meg, hogy fakanál helyett kalapács, kapanyél helyett kombinált fogó kerül a kezekbe. Az üzemben ma mindössze hat szakmunkás dolgozik, a. többi betanított segédmunkás. így is elisme­résre méltó, hogy azt a tel­jesítményszintet, amit a gyártmányoknál a főváros­ban elértek, már Nyírbélte- ken is teljesítik, vagy erősen megközelítik. A termelé­kenység növelésében a há­rom szocialista brigád járt élen. ök kezdeményezték (ez volt a vállalásuk), hogy a mérőléceknél egy-két szá­zalékkal csökkentsék a nor­maidőt. A teljes értékű mun­kásáé válásban nem is az a baj, hogy miként dolgozná'« az üzemben, hol tartanák a szakma elsajátításában, a visszahúzó erő a kétlakiság- ban jelentkezik. ügy mondta a művezető: „Dolgozóinknak egy része önmagának a kizsákmányo- lója, mert nyolc órát dolgo­zik a termelésben és ugyan­annyit, vagy még többet a határban, a ház körüL” Mennyire köti le az asszo­nyokat a határ, arra tanul­ságos adat az elmúlt évről, hogy a létszám 17 százaléka állandó jelleggel betegállo­mányban volt. Két-három- napos betegségekről van szó, amely addig tart, amíg vetnek, kapálnak. Ezen kel­lene változtatni, mert így a két műszakra tervezett gépi üzemeltetés sok esetben csak másfél, vagy még annyi sem. A nyirbélteki üzemben az asszonyok, lányok keresete nem rossz. Betanított mun­kájukkal, főleg a régebbi dolgozók 1700—1800 forintot keresnek. fizeiés és szakmai műveltség A megoldásról is sző volt. Az új önállóság lehetőséget ad majd arra, hogy jobban, ösztönzőbben gazdálkodja­nak a bérrel. Természetesen a magasabb fizetés feltétele­zi a szakmai műveltség nö­velését. Nyirbélteken még ebben az évben szakmunkás- tanfolyamot szerveznek. Azon kívül erősítik, illetve megteremtik az üzemen be­lüli kulturális tevékenység feltételeit. Kultúrfelelóst küldenek tanfolyamra, üze­mi könyvtárat létesítenek, s a szocialista brigádok mű­ködését azzal segítik, hogy a termelési tervek teljesítése mellett nagyobb figyelmet szentelnek a tanulással. a művelődéssel kapcsolatos követelmények teljesítésére. Nem nehéz megítélni, hogy Nyirbélteken az idei eszten­dővel „nagy fába vágták a fejszét.” Már az is nagy do­log, hogy milliókkal növek­szik a termelés. De még na­gyobb, amit az emberekért kívánnak tenni. Seres Ernő Varlen Sztrongin: Rendkívüli teremtes Rudik feleségét az egész hivatal rendkívüli teremtés­nek tartotta. — Az én feleségem, az olyan, de olyan... — han­goztatta Rudik. —t Hozzá fog­ható társadalmi munkás ta­lán nem is létezik! Azt is tudta a hivatal va­lamennyi dolgozója, hogy Rudik nagyon szereti a fe­leségét. — ügy szeretem, de úgy, — áradozott Rudik. — Min­ket csak az ásó, meg a kapa választ el! Ezek után aztán senki sem csodálkozott azon, hogy a nőnap előtti gyűlésen a helyi szakszervezeti bizottság el nők” kijelentette: — Büszkélkedünk azzal hős'- kollektíván kb*! ki err" tik egv olyan ember aki mődfelett szereti a fele ségét. Még a mó-tfelettet is nemzetközi mércét bírón kell érteni. Más szóval: hozzájuk csak egy Rómeó és Júlia, vagy egy Valentyin és Va- lentyina mérhető. Az asszonyok el voltak ra­gadtatva Rudiktól, a hivatal legszebb leánya — Lénocska, a titkárnő pedig egyenest bukott rá, s megpróbálta megbabonázrii azzal, hogy naponta változtatta toalett­jét, cserélgetve a minit a midivel, maxival és fesze sebbnél feszesebb nadrágok tál: — Ez a Rudik nem normá .is — adta fel a végső re­ményt is Lénocska. — Vagy az igazság az, hogy ő még mindig a tizenkettedik szá­zadban él. — Jól felvértezte magát! — jelentette ki a főnök, és elküldte Rudikot jó messzi­re, és hosszú időre kikülde­tésbe. — Takarékoskodni kellett a napidíjjal — jelentette ki a teljesen lesoványodva, el­nyúzva hazaérkezett Rudik. Viszont teljesítettem minden rám bízott feladatot. Megtet­tem minden tőlem telhetőt, felkerestem mindenkit, min­dig csak a feladatomra gon­doltam. — ön nagyszerű ember! — dicsérte a főnök. — Csak ilyen lelkesedéssel tovább. Mellesleg városunkban tervbe vették a „Legjobb férj” ki­tüntető címért indítandó verseny megrendezését. Er­re ön az első számú jelölt! A főnökség szavai látnoki- ak voltak. Rudik fölényesen nyerte meg a versenyt. A zsűri tagjait különösen el­kápráztatták Rudik versei, amelyeket kedves nejének címzett. íme az egyik: Feleségem — drága csillagom Oly szép vagy, mily elragadó! Bölcsőtől sírig az angyalom. Veled senki össze nem hasonlítható Sem Sófia Loren, sem Bridzsid Bardó. — Meghívjuk önt kedves feleségével a stúdiónkba — közölte Rudikkal a verseny végén a televízió munkatár­sa. — A riportot kedden ké­szítenénk el. ■— Kedden a feleségem foglalt — szabadkozott Ru­dik. — Hisz ónok megértik: munka után ott a bevásárlás, este segíteni kell a tanulás­ban a fiúnknak, főzni kell... — Akkor kérjük, hogy fá­radjanak be szombaton, és élőben adjuk a riportot. — Hogy képzel ilyet? Szombaton az asszonytárs­nak ott a nagytakarítás, mo­sás, vasalás, stoppolás, a gyerek elkísérése a korcso­lyapályára, és még ezer ap­róság ! — De hát ön besegít majd a kedves feleségének. Mond­juk elkíséri a gyereket a korcsolyapályára — taná­csolta a tv-riporter. — Én? — csodálkozott rá Rudik. — Én ezt nem tehe­tem. Én már hozzáláttam a megyei versenyre való elő­készületekhez, és a legjobb férjek városi csapatának egyik oszlopos tagjaként ha­marosan elutazom Szocsiba edzőtáborba... Fordította: Slgér Imi«.

Next

/
Thumbnails
Contents