Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
i. mu tSEW irXgfXrőR^MíS tm. fimh ff. Korunk mezőgazdasága Dohánytermesztés a nagyüzemben Szabolcs-Szatmár megyében évszázadok óta termelnek dohányt, amióta csak ismerjük a dohányt, mindig nagy hagyománya volt a termesztésének. Megyénkben a termelőüzemek — termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, magántermelők — a dohány vetésterületét főként a nem kielégítő jövedelmezőség és az elmúlt években fokozatosan csökkenő munkaerő- hiány, a nagy tőkeigény és az egyéb mezőgazdasági növényekhez viszonyított, elmaradott termesztéstechnológiai színvonal miatt az utóbbi időszakban nagyon lecsökentették a termőterületet. A dohány felhasználása több irányú. Az élvezeti célra termesztett fajták leveleiből az ipar szivart, vágott dohányt és cigarettát készít. Növényvédelemben a kapadohányt (nagy nikotintartalma miatt), ha csökkenő mértékben is, fontos alapanyagként használják. A dohánymag magas olajtartalma miatt ipari és finomítva étkezési célra is felhasználható. A dohány szárából papír készíthető. Mindezekből látszik, hogy nagy gazdasági jelentősége van a dohánytermesztésnek. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy jobb lenne egészségi szempontból lemondani a dohányzásról, azonban a dohánygyáraknak fejleszteni kell a termelését, mert reális tény, hogy hazánkban 4 millió embernek mindennapos dohányzási igényét ki kell elégíteni. A fejlesztési segítő intézkedések Kormányhatározatban jelent meg a dohánytermesztés fejlesztésére hozott intézkedések — termelői áremelés, gépesítés fejlesztése, technológiai korszerűsítés, az ipar és a termelő kapcsolatának további erősítése. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek együttes utasítása 8Ü971. (ÁT. 51.) a dohány felvásárlási alapárát átlag 20 °/o-kal emelte (az 1972. évi termésű dohányok az új áron kerülnek átvételre.) Az árak differenciáltak. Egyrészt azoknak a fajtáknak a termesztésére ösztönöznek, amelyek a korszerű gyártásban a kedvezőbb faitatulaidonságuk folytán jobb alapanyagot szolgáltatnak, másrészt ösztönzően hatnak a minőség javítására is. Igv az átlagosnál nagyobb az áremelés a Hevesi (Virginia). a Burlev. valamint a szivargyártási célra termesztett Havanna fajtáknál. Ezeknél az alapáremelés 24—27 % és a mázsánként többlet eléri, illetve meghaladia a 600 Ft-ot. Differenciált áremelés Ugyancsak differenciált az áremelés egy adott fajtán belül az egyes beváltási osztályok között. Nagyobb arányban történt áremelés a jobb minőségű osztályoknál. Például az I. osztályú Burley dohány új ára mázsánként 1200 Ft-tal, a Havanna barna I. osztályé 1030 Ft-tal nagyobb. 27 %-ot meghaladó a zölden beváltott I. osztályú Hevesi dohány új ára1 is — 50 FUq helyett 740 FUq. — A II. osztályú Burley dohány ára 940 Ft-tal míg a III. osztályé 300 Ft-tal emelkedett mázsánként. Kerti dohányfajtánál a világos osztályok 700—800 Ft-tal. a Szabolcsi fajtánál 580—690 Ft- tal magasabb áron kerülnek átvételre. Külön felár — amely 3 % illetve 8 % — iUeti meg azokat a termelőket akik a dohányt legalább 4 éves időtartamra szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben a termőterület szinten tartására, illetve növelésére vállalt kötelezettség alapján termesztik. A felvásárlási ár 3 %-át kaphatja felárként az a dohánytermelő, aki a dohány- termelést legalább az 1971. évi mértékű területen folytatja, míg 8 %-os felár akkor, ha a termelő a dohányt az 1970. évi területnek megfelelő szinten emeli, vagy az 1971. évi tényleges területet legalább 10 %-kal növeli. Nyírtass bázisgazdaság Az anyagi érdekeltség megteremtésével párhuzamosan a dohányipar vezetői megkezdték a dohánytermesztés korszerűsítését is. Már 1972- ben 1500 hektáron korszerűnek nevezhető gépesítést valósítanak meg. Terv szerint 80 db fűzőgépet és 45 db dohánykombájnt állítanak ebben az évben országosan munkába. E gépek közül, néhányat már az elmúlt évben jó eredménnyel kipróbáltak. A korszerűsített dohány- termesztés megvalósításán túlmenően nagy szükség van arra, hogy az ipar és mező- gazdasági üzemek együttműködése szorosabbá, hatékonyabbá váljék. Ezért több bázisgazdaságot létesítenek az országban. A Nyírtassi Állami Gazdaság is ezek közé tartozik. A gazdaság már ebben az évben 5 db tűkeretes szárüőBé rendezést, 4 db dohánykombájnt munkába állít a 140 kh Hevesi és Burley dohánytáblákban. A gépi segítség biztosításáért a gazdaság kísérleti bemutatójelleggel a dohánytermesztésben bemutatókat is szervez a termelőüzemek részére. A dohányipar, valamint a dohánykutató intézet szaktanácsait a gazdaság végrehajtja és igyekszik magas szintű dohánytermesztést létesíteni. A korszerű szaktanácsadó hálózat nemcsak a bázisgazdaságokat, hanem az összes termelőket lesz hivatva szakszerű tanácsokkal ellátni. Már ebben az évben megteremtik a dohánytermelők szakmunkásképzés feltételeit, a gépek ellátásához szükséges szakmunkáshálózat kiépítését A dohánytermesztés komplex fejlesztésének legfőbb kérdése a gépesítés. Az intenzív műszaki fejlesztés fokozatosan teret hódít, de ngmesak a gépesítéssel, hanem az egyéb tényezők messzemenő figyelembevételével és kihasználásával. Szabolcs-Szatmár megyében az ontimális környezeti termelőhelyi feltételeket meg lehet teremteni és így az intenzív, nagy termőképességgel rendelkező dohányfajták 'gényei kielégíthetők lesznek. A palántanevelés előkészítése Gazdaságunkban a téli hónapokban már megkezdjük a termesztés előkészítését, ami elsősorban a jó palántanevelés létrehozásával kezdődik. A dohánymag csírázásában és a csiranövények fejlődéséhez szükséges feltételeket mesterségesen, palántaágyakban kell megteremteni, szabályozni, hogy a szántóföldre kellő időben, jól fejlett, egészséges, edzett palántákat ültethessünk ki. Gépi ültetés miatt figyelembe vesszük, hogy a kézi ültetéssel szemben megnyúl- tabb, erősebb szárú palántákra van szükség. A gép folyamatos üzemelése szempontjából pedig lényeges, hogy egyidőben nagyobb mennyiségű, azonos minőségű palánta álljon rendelkezésre. A palánta neveléséhez szükséges telep megválasztásakor figyelembe vettük, hogy — magas fekvésű, talajvíztől mentes, — napos, széltől védett, — könnyen elérhető, központi fekvésű legyen, — a telep rendelkezzék jó vtzforrással és jó szállítási lehetőséggel. A palántanevelő telep belső elrendezésekor az általános előírások mellett a célszerűségre fordítunk gondot. Lényeges szempont, hogy a gépjárművek számára a telepen zavartalan közlekedési lehetőségek álljanak rendelkezésre. A víztárolók, felszerelések (melegágyi fedőkeret, stb.) részére kisebb raktár áll rendelkezésre. Az elkészített melegágyakban március elején kezdjük meg a vetést. Dr. Péter István igazgató Szakkönyvtárunk A gabonaszalma és a kukoricaszár felhasználása Szakemberek körében nap. mint nap vetődik fel a kérdés, hogy e két legjelentősebb szántóföldi növényünk melléktermékeit hogyan lehetne leggazdaságosabban értékesíteni, hiszen minden évben óriási mennyiségben állnak rendelkezésre. Szigethy László elsőként foglalkozik ezzel a kérdéssel könyvében. Célja az volt, hogy a termelésben dolgozó agrármérnökök, technikusok, növénytermesztési, talajtani intézetek munkatársai számára a hagyományos mód szertől eltérően világítsa meg a szalma- és kukoricaszár újszerű felhasználásának lehetőségét. Több éves vizsgálati eredményekkel bizonyítja be, hogy a táblán helyben feltépett kukoricaszárral — a szűk séges műtrágyával alászántva — hasonló termésnövekedés érhető el. mint a háromszoros tömegű istállótrágyá val! A gabonaszalma felszecs- kázása a táblán és megfelelő adag műtrágyával alászántva, a korszerű tápanyag-gazdálkodásnak szintén célravezető útja. Addig is, amíg eltre mód nyílik, legalább a tarlót hasznosítsuk megfelelő mű- trágya-kiegészítésisel szerves trágyaként. MEGYÉNK TERMELŐSZÖVETKEZETEIBEN, ÁLLA- II GAZDASÁGAIBAN JÓL HALADNAK A GYÜMÖLCSFÁK METSZÉSÉVEL. A MÁRIAPÖCSI ZÖLD MEZŐ TERMELŐSZÖVETKEZET ALMÁSKERTJÉBEN MAR A MUNKÁNAK 80 SZÁZALÉKÁT ELVÉGEZTÉK (ELEK EMIL FEJYV.) Me^nyilotfák a X. országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemlét Szerdán a Mezőgazdasági ■s Élelmezésügyi Minisztéri- im kultúrtermében Fehér lyula, a MÉM tájékoztatási ■'őosztályának vezetője megnyitotta a X. országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemlét. A szakemberek népes tábora előtt összesen kilenc témakörben 48 filmet mutatnak be. amelyek betekintést adnak a zöldség-, gyümölcs-, növény-, hústermelés és feldolgozás technológiai folyamataiba, ismertetik a gépesítés és a gépkarbantartás különböző módszereit, s gazdag szakoktatási információkká] látják el az érdeklődőket. A kétnapos rendezvényen bemutatott filmekkel tovább bővítik a MÉM fllmállomá- nyát, amely jelenleg 200 szakfilmből áll, közülük 13 nemzetközi filmfesztiválokon is díjazásban részesült. VÁLASZ OLVASÓNK LEVELÉRE Meg’gyf elépítést tanácsok Szabolcs-Szatmár megye almatermesztésének gyors területi növekedése az 1967 évi spontán almatermés olyan álláspon t kialakítását indította el, amely szerint abból túltermelés alakul ki. A meigtermelt almát nehezen tudjuk értékesíteni. Európa többi államaiban is hasonló. vagy még nehezebb helyzetről számolnak be. A termesztés- politikával foglalkozó szakemberek már korábban is javasoltált. hogy az alma mellett más gyümölcsfajaltat, meggyet, kajszit, málnát, szamócát ükessünk, mert ezekből belföldön és külföldön is állandó a kereslet, jók az értékesítési lehetőségek. Az említett gyümölcsfajok közül megyénkben elsősorban a meggytermesztés feltételei adottak. Érdemes megemlíteni, hogy az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején éppen ellenkező irányban bíztatták a megyében élő embereket. Akkor az volt a cél, hogy a meglévő sok meggyfa helyett almafát, körtefát ültessenek. A meggytermeszt ás XX. századi fejlődését egyrészt akadályozta az a körülmény, hogy a Magyar- országon meglévő változatokban gazdag meggyfaállo- mányból nagyon szép és jó „Pándy” meggyfajtát választották ki és zömmel ezt a fajtát szaporították. Ez a faita viszont rosszul termékenyül, keveset terem. A második akadályozó körülmény a növényvédelem elhanyagolása volt. A meggy termesztés jelentőségét ismerve dr. Maliga Pál nemesítő fajtakeresate- zéseket végzett és a nemesí- tési munka eredményeként jó minőségű, öntermékeny. vagy termőképesebb fajtákat állított elő. Ilyen elismert és szaporított fajta például a „Meteor”, „Érdi nagvgyümöl- csű”, „M 112”.. 1962-ben Uj- fehértón is megindult egy kisebb volumenű nemesítése munka. Az Ujfehértó községben meglévő rendkívül változatos meggyfaállomáinyból szelektáltunk egy olyan típust, amely a „Pándy” meggyel egyidőben érik, ön- termékeny. Gyümölcse 18—19 m,m. átmérőjű, minősége mind konzervipart, mind export szempontjából megfelel a követelményeknek. Ezt a változatot 1970-ben „Ujfehér- tói fürtös meggy” néven előzetes elismerésben részesítette a „fajtanemesítő tanács”, A szaporítás is megkezdődött a Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet gazdasága nyírteleki faiskolájában. Az oltványokat elsősorban állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ültetik. A rövid általános tájékoztató után egy olyan kérdésre szeretnénk választ adni, amelyet Ferenczy Miklós mándoki lakos és még sokan mások, rendszeresen feltesznek. Először is tisztázzuk, hogy ún. „törpe meggyfa’’ nincsen. A meggyfájtákat Magyar- országon zömmel saj meggy alanyra szemzik, amely alanyon a fák növekedése középerős és a fajtától függően 8—10 éves korra 3—4—5 méter átmérőjű koronát nevel. Oltják még a meggy- fajtákat vadmeggy alanyra is. Esen az alanyon valamivel kisebb koronát fejlesztenek a fák. Nagyon fontos az alanyon kívül a törzsma - giasság. Ma azt javasoljuk, hogy a meggyfa lorzsmagas- sága 68—80 cm. legyen. A faiskolák is kb. ilyen törzsű fákat árusítanak. A sor- és tőtávolság a koronaforma függvénye. Házikertben a tulajdonos szakértelmétől függően két kom- naformáf lehet alkalmazni. Az egyik a régen ismert, ún. sudaras, emeletes rendszerű korona (hasonlít a Nyírségben nagyon jól ismert almafa koronához), a másik a sövény ferde vázágrendszerű „Pál- metta” koronaforma. Az első esetben a sor- és tőtávolság a házikertben 7x4 méter, a sövénynél pedig 5x4, vagy 4x4 méter. Javasoljuk, hogy azok. akik gyümölcsfát ültetnek és jó minőségű termést akarnak leszedni, vásárolják meg Mohácsi Mátyás: Házikert gyümölcsöse című könyvét, amelyből sok hasznos tanácsot kaphat az, aki komolyan akarja nevelni, gondozni gyümölcsfáit Dr. Pethő Ferene főiskolai tanár, KKI kutatóállomás-igazgatóJ A zöldségtermesztés fejlesztésének segítése A közelmúltban a zöldség- termesztés fejlesztésével kapcsolatban kormányhatározat született. A határozat alapján olyan intézkedések történnek, amelyek megszüntetik a zöldségtermesztésre jelenleg jellemző kedvezőtlen tendenciákat. A termelést gátló tényezők közül az egyik az, hogy kevés az üzemekben a zöldségtermesztő szakmunkás. A programot, hogy meg tudjuk valósítani, feltétlenül előbbre kell lépni a zöldség- termesztő szakmunkásképzés területén. Korszerű nagyüzemi zöldségtermesztést csak kellően képzett szakmunkásokkal lehet megvalósítani. Növelni kel! a termőterületet, amely a szakmunkásigény növelésével jár együtt. A növekvő mennyiségi és minőségi követelményeket, valamint az új növényvédő szerelt térhódítását az, üzemekben csak altkor tudjuk biztosítani, ha elegendő jól kéozett szakmunkások állnak rende1 kezesünkre. A zöldségtermesztést csak a munkafolyamatok gyakorlásával lehet elsajátítani. A tiszaberceli mezőgazdasági szakiskolában éhhez a feltételek biztosítottak. Korszerű, 300 négyzetméter alapterületű palántanevelő üvegház, 10 db fűthető hollandiágy és 50 hold földterületen gyakorolják a zöldségtermesztés munkafolyamatait a tanulók. A tanulmányi idő 3 év, amely idő alatt megfelelő elméleti és gyakorlati tudásra tesznek szert. Évente 25—30 fő zöldségtermesztő szakmunkás végez az iskolában. Ez a létszám a zöldségprogram megvalósításához úgy gondolom, hogy kevés. A termelőüzemek vezetőinek többet kellene foglalkozni ezzel a problémával. Azok az üzemek, amelyek foglalkoznak, vagy később foglalkozni akarnak zöldségtermesztéssel, feltétlenül oldják meg a szakmunkásképzést. A tanulni vágyó fiataloknak biztosítsanak társadalmi ösztöndíjat. A szakmunkáshiányt nem lehet megnyugtatóan megoldani a felnőttoktatással. Jelenleg Tuzsáron működik zöldségtermesztő tanfolyam. A zöldségtermesztő szakmunkások jogosítványt és betanított növényvédő munkás bizonyítványt is szerezhetnek. így az üzem más területén Is hasznos dolgozók lehetnek. Az iskola célja, hogy a zöldségprogram megvalósítását a szakmunkásképzéssel elősegítse. Az üzemeknek kell ezt a segítséget igényelni és maximálisan kihasználni' Karádi Istvár tanár, tiszaberceli szakmunkásiskola.
