Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
% oldal Klüt rr MAOYARCftSZAG 1972. Január 27. (Folytatás az 1. oldalról) az Államok kölcsönösen előnyős KAPCSOLATAIBA béke viszonyai között az európai államok köl- csönösen előnyös, sokrétű kapcsolatainak széleskörűen kell fejlődniük gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, az idegenforgalom területén, valamint az emberi környezet védelmében. Ezek a kapcsolatod az európai népek béke. nyugalom és felvirágzás iránti törekvésének anyagi tartalmat adnak és szilárdítani fogják az Európában kialakuló biztonsági és együttműködési rendszert. LESZERELÉS. A nemzetközi béke megszilárdításának érdekében az európai államoknak minden módon elő kell segíteniük az általános és teljes leszerelést, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megoldását, olyan intézkedések megvalósítását, amelyek korlátozzák és megszüntetik a fegyverkezési versenyt. AZ ENSZ TÁMOGATÁSA. Az európai államok céljai nemzetközi téren megfelelnek az ENSZ alapokmánya rendel kezeseinek: a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, az államok közötti barátság és együttműködés fejlesz'ésére irányulnak. Az európai államok támogatják az Egyesült Nemzetek Szervezetét, állást foglalnak amellett, hogy az ENSZ az. alapokmány rendelkezéseinek megfelelően erősödjék. Az európai értekezlet, ha ezeket a magasztos elveket és célokat az európai államok közötti kapcsolatok alapjává teszi, nagy, történelmi jelentőségű döntést hoz majd. Ez olyan közös. gyümölcsöző munkának lesz a kezdete, amely képes Európát valóban békéssé tenni. Az eur-mai értekezleten emellett minden téren egyeztetni lehetne az európai államok kölcsönösen előnyös kapcsolatai további fejlődésének,mindenféle diszkrimináció, egyenlőtlenség és mesterséges korlát megszűntetésének konkrét feladatait. Az euróoai államok együttműködése Európa nyersanyag- és energetikai erőforrásainak ésszerű kihasználásában, ipari potenciálja növelésében és a földek termékenységének javításában, a műszaki-tudományos forradalom eredményeinek alkalmazásában — megsokszorozza a lehetőségeket az európai néoek jólétének növelésére. Még szélesebbé válik a szellemi f fékekkel való kölcsönös gazdagodás, egymás kultúrájának és művészetének megismerése. Célszerű lenne az európai értekezleten létrehozni az értekezleten részt vevő valamennyi érdekelt állam állandó szervét, amelvben az értekezlet után folytatni lehetne a közös munkát további ez irányú lépések egyeztetésére. A Varsói Szerződés tagállamainak véleménye szerint ezeknek a kérdéseknek kell jeWiteniök az európai értekezlet, napirendjének alapvető tartalmát. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy az európai értekezletet 1972 ben össze lehetne hívni és kedvező tényezőnek tekintik azt, hogy több nyugat- európai állam, nyilatkozata szerint, ugyanezt a nézetet vallja. A poli‘lkai tanácskozó testület ülésének résztvevői megértéssel vannak sok állam elgondolása Iránt, amely szerint szükséges az európai értekezlet megfelelő előkészítése, mert ez hozzájárulna az értekezlet mielőbbi összehíváséhoz és munkáiának sikeréhez, ügy vélik, meg kell valósítani a finn kormánynak azt a javaslatát, hogy Helsinkiben sokoldalú konzultációkra kerüliön sor. valamennyi érdekelt európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. A tanácskozáson részt vevő államok ismét megerősítik, hogv elhatározták: kinevezik képviselőiket, akik más államok képviselőivel együtt részt vesznek az európai értekezlet előkészítésével és megszervezésével foglalkozó, sokoldalú konzultációkon. Mngállaoítlák. hogy ma valamennyi érdekelt állam egv^térté- sével találkozik az európai értekezlet előkészítési formáiéként a sokoldalúi konzultációk megtartására tett javaslat, és felhívnak arra. hogv a sokoldalú konzultációkat a legközelebbi jövőben kezdjék meg. III. % A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy ugyancsak megfelelne az európai biztonság megszilárdítása érdekeinek, ha megállapodás jönne létre a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Európában. Kiindulópontjuk: mind B7 ;degen, mind a nemzeti fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését Európában úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon kárt a csökkentésben részt vevő országoknak. E kérdés megvitatása és megoldási útjainak meghatározása nem lehet az Európában fennálló katonai-politikai szövetségek előjoga. Azé kérdéssel kapcsolatos tárgyalások megtartásának rendjéről megfelelő megállapodásra lehetne jutni. ★ A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szociálist? Köztársaság, a Lengyel Néoközitársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia lista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Sző vétségé meg vannak győződve arról, hogy Európa a történelmi fejlődés/során fontos ha'árkőhöz ért el. Az 1972-es év az európai népek számára nemcsak a tartás béke és biztonság új reményét hozhatja, hanem tényleg?- előrehalsdást is e remény megvalósulásához. Valamennyi állam legfőbb kötelessége, hogy ehhez tevékenyen hozzájáruljon. A Bolgár Népköztársaság részéről: ' TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke, SZTANKO TODOROV, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: GUSTÁV HUSÁK, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, LUDVIK SVOBODA, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, LUBOMTR STROUGAL, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Lengyel Népköztársaság részéről: EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, PIOTR JAROSZEWICZ, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke A Magyar Népköztársaság részéről: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, FOCK JENŐ, • magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A Német Demokratikus Köztársaság részéről: ERICH HONECKER, A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, WOLFGANG RAUCHFUSS, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese. A Román Szocialista Köztársaság részéről: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke, ION GHEORGHE MAURER, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke. Prága, 1972. január 26-án. Nyilatkozat az Amerikai Egyesült Államok folytatódó indokínai agressziójáról Prága, (MTI): A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének prágai ülésén áttekintették az Indokína térségében kialakuló helyzetet, azzal kapcsolatban, hogy fokozódnak az USA agresszív akciói a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az indokínai félsziget más országai ellen. Az egész világ tanúja annak, hogy Vietnamban a háború lángja nemcsak nem lohad, hanem ellenkezőleg, most már az egész indokínai félszigetre kiterjedt. A világközvélemény határozottan elítéli a VDK területének folytatód' bombázását, amelyre — akárcsak az USA más indokínai ag resszív cselekedeteire is — a Fehér Ház parancsára kerü. sor, és amely a helyzet veszélyes kiéleződéséhez vezet. Az Egyesült Államoknak az indokínai félsziget térségében elkövetett cselekedetei meggyőzően mutatják, hogy Washington továbbra U katonai és nem politikai úton törekszik megoldani e térség problémáit. Az amerikai imperializmus tettei kiáltó ellentétben állanak Washington számos nyilatkozatával, amely szerint szándékában áll „csökkenteni katonai részvételét” az indokínai konfliktusban, s arra törekszik, hogy „tárgyalások útján politikailag rendezzék a vV na"'1 oroblémát”. Az Egyesült Államok kormánya arra kényszerül hogy csökkentse csapatainak létszámát Dél Vietnamban, de a há ború „vietnamizálására” törekszik és politikája eszkö"’kén; Saigonban hatalmon tartja és támogatja Nguyen Van Thieu bábkormányát. A tények cáfolhatatlanul bizonyítják: minél jobban kiszélesítik agresszív akcióikat az imperialisták és bábjaik, annál erősebb visszautasításban részesülnek a vietnami, a laoszi és a kambodzsai hazafiak részéről, akik a szocialista országok, a világ minden haladó erejének segítségére és támogatására támaszkodnak. Az Egyesült Államok indokínai politikája elkerülhetetlenül kudarcra van ítélve. A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő országok szilárd meggyőződése, hogy Indokína problémáit csak annak alapján lehet megoldani, ha elismerik e térség népeinek törvényes jogát arra, hogy maguk döntsenek sorsuk felől. Az imperializmus erői által kirobbantott indokínai konfliktus megoldásához a reális út nem az agresszív tevékenység fokozása, hanem az Egyesült Államok és szövetségesei csapatainak gyors, teljes és haladéktalan kivonása tndokínából, az, hogy megszüntetik az agresszió! cselekedeteket a szuverén szocialista Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, beszüntetnek minden hadműveletet Indokínában és felhagynak a beavatkozással Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa belügyeibe. A találkozó résztvevői határozottan elítélik az USA indokínai kalandorpolitikáját, az agresszív háború „vietna- mizálásának” irányvonalát, a légitámadásokat és minden más akciót, amely a VDK szuverenitását és biztonságát sérti, s kijelentik: a jövőben is megadják a szükséges segítséget és támogatást a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa hazafias erőinek ahhoz, hogy visszaverjék az agresszor támadásait. A tanácskozás résztvevői felhívással fordulnak min lenkihez, akinek kedves a béke és az általános biztonság igye, hogy még erőteljesebben nyilvánítsák kJ szolidaritásukat Indokína népeivel, amelyek igazságos harcot folytatnak szabadságukért és függetlenségükért az amerikai intervenciósok ellen, Indokína nepeinek hősi harca az imperializmus erői ellen az egész haladó emberiség közös ügyét szolgálja. Fogadása prágai tanácskozás részivevőinek tiszteletére A CSKP Központi Bizottságának elnöksége, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, valamint a csehszlovák kormány szerdán ebédet adott a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé ülésszakán részt vett küldöttségek tiszteletére. Az ebédre meghívták a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjait és póttagjait, valamint Csehszlovákia több más kiemelkedő pártvezetőjét, és államférfiét. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára pohárköszöntőjében megjegyezte, hogy az eredményesen véget ért tanácskozás ismét bebizonyította a Varsói Szerződés szocialista tagállamainak egységét. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, aki a vendégküldöttségek nevében mondott pohárköszöntőt, kiemelte a prágai értekezlet jelentőségét a szocializmus külpolitikai állásainak erősítésében, az európai és az egyetemes béke és biztonság szilárdításában. Az ebéd szívélyes és elv- társias légkörben telt el. HazarnduSf Prágából a Kádár János vezette küldöttség Szerdán este a prágai fő- pályaudvarról kaülönvonaton hazaindult a magyar pártós kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésszakán. A delegációt'— Kádár Jánost, valamint Fock Jenőt, a kormány elnökét és Péter János külügyminisztert — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Lubomir Strougal miniszterelnök, Alois Indra, Josef Kempny, Peter Colot- ka, Antonin Kapek, Vasil Bilak, Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagjai, Oldrich Svestka, Jan Fojtik, Frantisek Ondrich, Vaclav Svoboda, a CSKP KB titkárai, Bohuslav Chnoupek külügyminiszter, valamint a kormány elnökhelyettesei búcsúztatták. Ott volt Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete is. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé ülésszakának befejezése után szerdán délután a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség ellátogatott a prágai magyar nagykövetségre és találkozott a kolónia képviselőivel. A bensőséges találkozón, ahol Vince József nagykövet üdvözölte a küldöttséget, beszélgetésre került sor időszerű politikai kérdésekről. A Magyar Népköztársaság elismerte a Bangla Desh Népi Köztársaságot Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban tájékoztatta a Bangla Desh elnökét, Abu Szajed Csaud- hurit, és a Bangla Desh miniszterelnökét, Mudzsibur Rahman sejket, hogy a. Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa elismeri független és szuperén államnak a Bangla Desh Népi Köztársaságot és kész vele diplomáciai kapcsolatokat létesíteni. Budapestre érkezett a jemeni külügyminiszter Péter János külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezett Mohammed Saleh Aulaqi, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, valamint kísérete. Fogadás az fnd'ai nemzeti ünnep alkalmából C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából szerdán fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Szálai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, valamint a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet számos más ismert személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Meghosszabbították a JKSZ konferenciáját A JKSZ II. országos konferenciáját, amelyet eredetileg két napra tervezték, egy nappal meghosszabbították a tanácskozás tehát szórd- helyett csütörtökön fejeződik be. Nikola Mincsev, a macedón parlament elnöke felszólalásában elmondta: „Ha társadalmunkban egyáltalán lehet válságról beszélni, akkor ez r pártban jelentkezik. A párt nak a társadalomban betol tött szerepéből következik hogy ez a válság kihat a: egész társadalomra. A pár' fejlesztése csakis a társadat mi-gazdasági és kulturált fejlesztés gyakorlatában és az önigazgatás realitásai között képzelhető él, nyílt politikai harcban.” Mahmut Bakalí, a Koszovói Kommunisták Szövetségének elnöke azt a véleményét hangoztatta, hogy a szo- oiaiistaellenes erők közül a nacionalizmus, Koszovóban az albán nacionalizmus a fő veszély. Joszip Vrhovec, a Horvót Kommunisták Szövetsége Végrehajtó Bizottságának titkára többek között kijelentette: „A jugoszláv kommunistáktól azt várjuk, hogy ne szörnyűi', ödjenek azon, ami nálunk történt, és ne csak helyeseljék, amit csinálunk, hanem az egész országban harcoljanak a nacionalizmus ellen.”
