Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

% oldal Klüt rr MAOYARCftSZAG 1972. Január 27. (Folytatás az 1. oldalról) az Államok kölcsönösen előnyős KAP­CSOLATAIBA béke viszonyai között az európai államok köl- csönösen előnyös, sokrétű kapcsolatainak széleskörűen kell fejlődniük gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális té­ren, az idegenforgalom területén, valamint az emberi kör­nyezet védelmében. Ezek a kapcsolatod az európai népek bé­ke. nyugalom és felvirágzás iránti törekvésének anyagi tar­talmat adnak és szilárdítani fogják az Európában kialakuló biztonsági és együttműködési rendszert. LESZERELÉS. A nemzetközi béke megszilárdításának érdekében az európai államoknak minden módon elő kell se­gíteniük az általános és teljes leszerelést, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megoldását, olyan intézkedések megvaló­sítását, amelyek korlátozzák és megszüntetik a fegyverkezési versenyt. AZ ENSZ TÁMOGATÁSA. Az európai államok céljai nemzetközi téren megfelelnek az ENSZ alapokmánya rendel kezeseinek: a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, az államok közötti barátság és együttműködés fejlesz'ésére irá­nyulnak. Az európai államok támogatják az Egyesült Nemze­tek Szervezetét, állást foglalnak amellett, hogy az ENSZ az. alapokmány rendelkezéseinek megfelelően erősödjék. Az európai értekezlet, ha ezeket a magasztos elveket és célokat az európai államok közötti kapcsolatok alapjává teszi, nagy, történelmi jelentőségű döntést hoz majd. Ez olyan kö­zös. gyümölcsöző munkának lesz a kezdete, amely képes Eu­rópát valóban békéssé tenni. Az eur-mai értekezleten emellett minden téren egyez­tetni lehetne az európai államok kölcsönösen előnyös kapcso­latai további fejlődésének,mindenféle diszkrimináció, egyen­lőtlenség és mesterséges korlát megszűntetésének konkrét fel­adatait. Az euróoai államok együttműködése Európa nyers­anyag- és energetikai erőforrásainak ésszerű kihasználásában, ipari potenciálja növelésében és a földek termékenységének javításában, a műszaki-tudományos forradalom eredményei­nek alkalmazásában — megsokszorozza a lehetőségeket az európai néoek jólétének növelésére. Még szélesebbé válik a szellemi f fékekkel való kölcsönös gazdagodás, egymás kultú­rájának és művészetének megismerése. Célszerű lenne az európai értekezleten létrehozni az ér­tekezleten részt vevő valamennyi érdekelt állam állandó szervét, amelvben az értekezlet után folytatni lehetne a közös munkát további ez irányú lépések egyeztetésére. A Varsói Szerződés tagállamainak véleménye szerint ezeknek a kérdéseknek kell jeWiteniök az európai értekezlet, napirendjének alapvető tartalmát. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy az európai értekezletet 1972 ben össze lehetne hívni és kedvező tényezőnek tekintik azt, hogy több nyugat- európai állam, nyilatkozata szerint, ugyanezt a nézetet vallja. A poli‘lkai tanácskozó testület ülésének résztvevői megértéssel vannak sok állam elgondolása Iránt, amely sze­rint szükséges az európai értekezlet megfelelő előkészítése, mert ez hozzájárulna az értekezlet mielőbbi összehíváséhoz és munkáiának sikeréhez, ügy vélik, meg kell valósítani a finn kormánynak azt a javaslatát, hogy Helsinkiben sokolda­lú konzultációkra kerüliön sor. valamennyi érdekelt európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. A tanács­kozáson részt vevő államok ismét megerősítik, hogv elhatá­rozták: kinevezik képviselőiket, akik más államok képviselői­vel együtt részt vesznek az európai értekezlet előkészítésével és megszervezésével foglalkozó, sokoldalú konzultációkon. Mngállaoítlák. hogy ma valamennyi érdekelt állam egv^térté- sével találkozik az európai értekezlet előkészítési formáiéként a sokoldalúi konzultációk megtartására tett javaslat, és felhív­nak arra. hogv a sokoldalú konzultációkat a legközelebbi jö­vőben kezdjék meg. III. % A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy ugyan­csak megfelelne az európai biztonság megszilárdítása érde­keinek, ha megállapodás jönne létre a fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséről Európában. Kiindulópontjuk: mind B7 ;degen, mind a nemzeti fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését Európában úgy kell megoldani, hogy az ne okoz­zon kárt a csökkentésben részt vevő országoknak. E kérdés megvitatása és megoldási útjainak meghatározása nem lehet az Európában fennálló katonai-politikai szövetségek előjoga. Azé kérdéssel kapcsolatos tárgyalások megtartásának rendjé­ről megfelelő megállapodásra lehetne jutni. ★ A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szociálist? Köztársaság, a Lengyel Néoközitársaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia lista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Sző vétségé meg vannak győződve arról, hogy Európa a történel­mi fejlődés/során fontos ha'árkőhöz ért el. Az 1972-es év az európai népek számára nemcsak a tar­tás béke és biztonság új reményét hozhatja, hanem tényleg?- előrehalsdást is e remény megvalósulásához. Valamennyi ál­lam legfőbb kötelessége, hogy ehhez tevékenyen hozzá­járuljon. A Bolgár Népköztársaság részéről: ' TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke, SZTANKO TODOROV, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: GUSTÁV HUSÁK, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, LUDVIK SVOBODA, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, LUBOMTR STROUGAL, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Lengyel Népköztársaság részéről: EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, PIOTR JAROSZEWICZ, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke A Magyar Népköztársaság részéről: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, FOCK JENŐ, • magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A Német Demokratikus Köztársaság részéről: ERICH HONECKER, A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, WOLFGANG RAUCHFUSS, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese. A Román Szocialista Köztársaság részéről: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke, ION GHEORGHE MAURER, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége ré­széről: LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke. Prága, 1972. január 26-án. Nyilatkozat az Amerikai Egyesült Államok folytatódó indokínai agressziójáról Prága, (MTI): A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének prágai ülésén áttekintették az Indo­kína térségében kialakuló helyzetet, azzal kapcsolatban, hogy fokozódnak az USA agresszív akciói a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság és az indokínai félsziget más országai ellen. Az egész világ tanúja annak, hogy Vietnamban a há­ború lángja nemcsak nem lohad, hanem ellenkezőleg, most már az egész indokínai félszigetre kiterjedt. A világközvé­lemény határozottan elítéli a VDK területének folytatód' bombázását, amelyre — akárcsak az USA más indokínai ag resszív cselekedeteire is — a Fehér Ház parancsára kerü. sor, és amely a helyzet veszélyes kiéleződéséhez vezet. Az Egyesült Államoknak az indokínai félsziget térsé­gében elkövetett cselekedetei meggyőzően mutatják, hogy Washington továbbra U katonai és nem politikai úton tö­rekszik megoldani e térség problémáit. Az amerikai imperia­lizmus tettei kiáltó ellentétben állanak Washington számos nyilatkozatával, amely szerint szándékában áll „csökkenteni katonai részvételét” az indokínai konfliktusban, s arra tö­rekszik, hogy „tárgyalások útján politikailag rendezzék a vV na"'1 oroblémát”. Az Egyesült Államok kormánya arra kényszerül hogy csökkentse csapatainak létszámát Dél Vietnamban, de a há ború „vietnamizálására” törekszik és politikája eszkö"’kén; Saigonban hatalmon tartja és támogatja Nguyen Van Thieu bábkormányát. A tények cáfolhatatlanul bizonyítják: minél jobban ki­szélesítik agresszív akcióikat az imperialisták és bábjaik, annál erősebb visszautasításban részesülnek a vietnami, a laoszi és a kambodzsai hazafiak részéről, akik a szocialista országok, a világ minden haladó erejének segítségére és tá­mogatására támaszkodnak. Az Egyesült Államok indokínai politikája elkerülhetetlenül kudarcra van ítélve. A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő or­szágok szilárd meggyőződése, hogy Indokína problémáit csak annak alapján lehet megoldani, ha elismerik e térség né­peinek törvényes jogát arra, hogy maguk döntsenek sorsuk felől. Az imperializmus erői által kirobbantott indokínai konfliktus megoldásához a reális út nem az agresszív tevé­kenység fokozása, hanem az Egyesült Államok és szövetsé­gesei csapatainak gyors, teljes és haladéktalan kivonása tndokínából, az, hogy megszüntetik az agresszió! cselekede­teket a szuverén szocialista Vietnami Demokratikus Köztár­saság ellen, beszüntetnek minden hadműveletet Indokínában és felhagynak a beavatkozással Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa belügyeibe. A találkozó résztvevői határozottan elítélik az USA indokínai kalandorpolitikáját, az agresszív háború „vietna- mizálásának” irányvonalát, a légitámadásokat és minden más akciót, amely a VDK szuverenitását és biztonságát sér­ti, s kijelentik: a jövőben is megadják a szükséges segítsé­get és támogatást a Vietnami Demokratikus Köztársaság­nak, Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa hazafias erőinek ahhoz, hogy visszaverjék az agresszor támadásait. A tanácskozás résztvevői felhívással fordulnak min lenkihez, akinek kedves a béke és az általános biztonság igye, hogy még erőteljesebben nyilvánítsák kJ szolidaritásu­kat Indokína népeivel, amelyek igazságos harcot folytatnak szabadságukért és függetlenségükért az amerikai interven­ciósok ellen, Indokína nepeinek hősi harca az imperializmus erői ellen az egész haladó emberiség közös ügyét szolgálja. Fogadása prágai tanácskozás részivevőinek tiszteletére A CSKP Központi Bizott­ságának elnöksége, a Cseh­szlovák Köztársaság elnöke, valamint a csehszlovák kor­mány szerdán ebédet adott a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé ülésszakán részt vett kül­döttségek tiszteletére. Az ebédre meghívták a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjait és pót­tagjait, valamint Csehszlo­vákia több más kiemelkedő pártvezetőjét, és államférfiét. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának fő­titkára pohárköszöntőjében megjegyezte, hogy az ered­ményesen véget ért tanács­kozás ismét bebizonyította a Varsói Szerződés szocialista tagállamainak egységét. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, aki a vendég­küldöttségek nevében mon­dott pohárköszöntőt, kiemel­te a prágai értekezlet jelen­tőségét a szocializmus kül­politikai állásainak erősíté­sében, az európai és az egye­temes béke és biztonság szi­lárdításában. Az ebéd szívélyes és elv- társias légkörben telt el. HazarnduSf Prágából a Kádár János vezette küldöttség Szerdán este a prágai fő- pályaudvarról kaülönvonaton hazaindult a magyar párt­ós kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezeté­sével részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének ülésszakán. A delegációt'— Kádár Jánost, valamint Fock Jenőt, a kor­mány elnökét és Péter János külügyminisztert — Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, Lubomir Strougal mi­niszterelnök, Alois Indra, Josef Kempny, Peter Colot- ka, Antonin Kapek, Vasil Bilak, Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagjai, Oldrich Svestka, Jan Fojtik, Frantisek Ondrich, Vaclav Svoboda, a CSKP KB tit­kárai, Bohuslav Chnoupek külügyminiszter, valamint a kormány elnökhelyettesei búcsúztatták. Ott volt Vince József, a Magyar Népköztár­saság prágai nagykövete is. A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületé ülésszakának befejezése után szerdán délután a Kádár Já­nos vezette magyar párt- és kormányküldöttség ellátoga­tott a prágai magyar nagykö­vetségre és találkozott a ko­lónia képviselőivel. A ben­sőséges találkozón, ahol Vin­ce József nagykövet üdvö­zölte a küldöttséget, beszél­getésre került sor időszerű politikai kérdésekről. A Magyar Népköztársaság elismerte a Bangla Desh Népi Köztársaságot Losonczi Pál az Elnöki Ta­nács elnöke és Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban tájékoztatta a Bangla Desh elnökét, Abu Szajed Csaud- hurit, és a Bangla Desh mi­niszterelnökét, Mudzsibur Rahman sejket, hogy a. Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa elismeri független és szupe­rén államnak a Bangla Desh Népi Köztársaságot és kész vele diplomáciai kapcsola­tokat létesíteni. Budapestre érkezett a jemeni külügyminiszter Péter János külügyminisz­ter meghívására szerdán hi­vatalos látogatásra Magyar- országra érkezett Moham­med Saleh Aulaqi, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere, va­lamint kísérete. Fogadás az fnd'ai nemzeti ünnep alkalmából C. B. Muthamma, az Indi­ai Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából szerdán fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Ke­serű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Szálai Bé­la külkereskedelmi minisz­terhelyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnöke, valamint a politikai, a gazdasági, a tár­sadalmi és a kulturális élet számos más ismert személyi­sége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja is. Meghosszabbították a JKSZ konferenciáját A JKSZ II. országos kon­ferenciáját, amelyet erede­tileg két napra tervezték, egy nappal meghosszabbították a tanácskozás tehát szórd- helyett csütörtökön fejeződik be. Nikola Mincsev, a macedón parlament elnöke felszólalá­sában elmondta: „Ha társa­dalmunkban egyáltalán lehet válságról beszélni, akkor ez r pártban jelentkezik. A párt nak a társadalomban betol tött szerepéből következik hogy ez a válság kihat a: egész társadalomra. A pár' fejlesztése csakis a társadat mi-gazdasági és kulturált fejlesztés gyakorlatában és az önigazgatás realitásai között képzelhető él, nyílt politikai harcban.” Mahmut Bakalí, a Koszo­vói Kommunisták Szövetsé­gének elnöke azt a vélemé­nyét hangoztatta, hogy a szo- oiaiistaellenes erők közül a nacionalizmus, Koszovóban az albán nacionalizmus a fő veszély. Joszip Vrhovec, a Horvót Kommunisták Szövetsége Végrehajtó Bizottságának titkára többek között kijelen­tette: „A jugoszláv kommu­nistáktól azt várjuk, hogy ne szörnyűi', ödjenek azon, ami nálunk történt, és ne csak helyeseljék, amit csinálunk, hanem az egész országban harcoljanak a nacionalizmus ellen.”

Next

/
Thumbnails
Contents